KALANDOZÁS A PÉNZ VILÁGÁBAN

Átírás

1 A modul kódja: HVH_KGF_12_1 A MODUL CÍME KALANDOZÁS A PÉNZ VILÁGÁBAN A modul felhasználási területe: 7-8. évfolyam ISKOLA NEVE: Hódmezővásárhelyi Klauzál Gábor Általános Iskola A modul végleges változatának kialakításban közreműködtek (bokoriskolák szakértői): Iskola neve:.

2 MODULTÉRKÉP A modul kiemelt és általános céljai: A tanulók legyenek tisztában a pénz szerepével és jelentőségével a mindennapokban. Értsék meg a családi költségvetés fogalmát, a bevételek és a kiadások egyensúlyának fontosságát és a spórolás jelentőségét és módjait. Szerezzenek a gyakorlati életben hasznosítható tudást. Tartalmi fókusz: Szociális kompetenciák fejlesztéséhez és szabadidőhöz köthető tevékenységek. Fejlesztési fókuszok: - információkezelés - a mindennapokból ismert fogalmak értelmezésének és tudatos használatának képessége - fogyasztói kultúra fejlesztése - kommunikatív készség fejlesztése - analógiás gondolkodás fejlesztése (szabálykövetés, önálló szabályfelismerés, szabályalkotás) - fogalmi gondolkodás fejlesztése (fő-és alá, hozzárendelt fogalmak) - gondolkodás fejlesztése: matematikai-logikai, inverz- divergens, analitikus-szintetikus, kauzális gondolkodás - figyelem fejlesztése: terjedelme, tartóssága, megosztása (aktív gondolkodás, folytonos koncentrálás, szándékolt figyelem) - a gyakorlati életben jól hasznosítható tudás elsajátítása

3 - pozitív attitűdök és értékek (személyes felelősség, tisztelet mások iránt, társas/szociális felelősség) - felelős döntéshozás, felelősségtudat kialakítása (probléma-meghatározás, célmeghatározás, problémamegoldás) - a társas interakció készségei (értő/aktív figyelem, kifejező kommunikáció) - rugalmasság, nyitottság, kíváncsiság, az együttműködési készség fejlesztése, tolerancia - feladattudat erősítése; belső motiváció kialakítása - nyitottság az új ismeretek megszerzésére - kritikai gondolkodás fejlesztése - esztétikai érzék, kreativitás fejlesztése - társak értékelése, önismeret, önértékelés fejlesztés A modul kapcsolódik a következő modulokhoz A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák 1. Részmodul címe A pénz szerepe, jellemzői Célok A tanulók legyenek képesek előzetes Téma: Vásároljunk tudatosan! Évfolyam: 5-8. Pedagógus végzettség 2. Részmodul címe Családi költségvetés Célok A tanulók legyenek képesek a családi költségvetés fogalmának megértésére. Össze 3. Részmodul címe Perselyt készítünk Célok A tanulók legyenek képesek a megbeszélés alapján egy perselyt készíteni.

4 ismereteik aktiválásával, az információszerzés képességének felhasználásával párban és csoportban dolgozva a feladatokat megoldani, végrehajtani. Bővüljenek ismereteik a pénz a kialakulása, a pénznemek témakörében. Fejlődjenek a fejlesztési fókuszokban ismertetett kompetenciáik. A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: - kommunikatív készség - logikai gondolkodás - analógiás gondolkodás - kauzális gondolkodás - szociális kompetenciák tudják gyűjteni egy család bevételeit és kiadásait. A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: - fogalmi gondolkodás - analitikus-szintetikus gondolkodás - szociális kompetenciák A részmodulban fejlesztendő kompetenciák: - kreativitás - szépérzék - kézügyesség - együttműködés Tartalmi egységek bemutatása (tartalom vázlatos leírása) Pénz szerepe életünkben Zsebpénz A pénz története, megjelenése Tartalmi egységek bemutatása (tartalom vázlatos leírása) Családi költségvetés értelmezése Bevételek fajtái Kiadások fajtái Tartalmi egységek bemutatása (tartalom vázlatos leírása) Hogyan és miben lehet a pénz gyűjteni Perselykészítés lépései Perselykészítés

5 Pénz megjelenése a szólásokbanközmondásokban Bankjegyek, pénzérmék - ismerkedés pénzeinkkel Spórolás és módjai Részmodul időkerete: 6óra 15 perc Részmodul időkeret: 3,5 óra Részmodul időkerete: 1,5 óra A modul összóraszáma: 11 óra 15 perc

6 MODULLEÍRÁS Részletes modulleírás A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások: Becsült költségek Utazás, szervezés, partnerek bevonása stb. - Tárgyi eszközök - Anyagigény : csomagoló papír, olló, ragasztó, írólap, filctoll, színes ceruza, fénymásoló papír, Kb. 2500, Ft Egyéb, speciális igény -

7 Feladatok leírása I.RÉSZMODUL I.1. Témára hangolódás A tanulók körben ülnek és az Álljon be a körbe című játékot játszák. A körbeállás szempontjai a zsebpénzzel kapcsolatos kérdések. A játék után röviden megbeszélik a tapasztalatokat, észrevételeiket. Beszélgetnek arról, ki mennyi pénz kap és mire költi el. Álljon be a körbe, aki szokott zsebpénz kapni; aki naponta kap zsebpénzt; aki hetente kap zsebpénz; aki havonta kap zsebpénzt; aki alkalmanként kap zsebpénzt; aki jutalomból kap pénzt. 15 perc Alkalmazott módszerek: játék, beszélgetőkör I.2. Mit jelent számunkra a pénz? A gyerekek beszélgetőkör keretében a pénz hasznosságáról és káros mivoltáról beszélgetnek. Mindenki kap egy post- criptet, amelyre leírja egy mondatban, hogy mit jelent számára a pénz. Ezután egyenként elmondják, indokolják a véleményüket és felragasztják egy csomagolópapírra. Egy másik csomagolópapírra azt írják fel, hogy miért van tulajdonképpen szükségünk a pénzre és miért lehet káros is. A csomagolópapíron két oszlopban dolgoznak. MIÉRT HASZNOS DOLOG A PÉNZ? - MIÉRT HASZONTALAN DOLOG A PÉNZ? 20 perc

8 A feldolgozáshoz szükséges eszközök: post-cript, filctollak, csomagoló papír, 1. számú melléklet Alkalmazott módszerek: beszélgetőkör, megbeszélés, ötletbörze I.3. Csoportalakítás Egy tanulócsoportban általában 4-5 kisebb, 4-5 fős csoport alakítására van lehetőség. Sokféle csoportalkotási mód közül, mivel a pénz a téma, 4-5 jelenleg is forgalomban lévő papírpénz képét használhatjuk fel. Attól függően, hogy hány csoportot és hány fős csoportokat szeretnénk kialakítani, a képeket felvágjuk. A csoportalakítás során a gyerekek húznak egy képdarabot, majd az összeillő képdarabokat húzó gyerekek alakítanak egy csoportot. Közben azt is megbeszélhetik, hogy melyik bankjegy melyik csoporthoz került. 10 perc A feldolgozáshoz szükséges eszközök: a 4. számú mellékletben szereplő bankjegyek, pénzérmék képei( ezeket később is használni fogjuk) Alkalmazott módszerek: puzzle összerakása, csoportalakítás, megbeszélés I. 4. Pénz szó szinonimái A gyerekek csoportban dolgoznak. A pénz szó szinonimáit kell megkeresniük a betűrejtvény segítségével. A következő szavakat kell megtalálniuk a betűsorokban: fizetőeszköz, bankjegy, bankó, zsozsó, készpénz, kápé, dohány, suska, lé, lóvé, zseton, steksz, zsé, mani, lovetta, peták, guba A feladat elvégzésekor kerül sor az ellenőrzésre és a megbeszélésre is. 15 perc A feldolgozáshoz szükséges eszközök: 2. számú mellékletben található betűrejtvény, íróeszköz Alkalmazott módszerek: betűrejtvény és a megfejtése, megbeszélés

9 I.4. Szólások, közmondások A gyerekek a kialakított csoportokban dolgoznak. Pénzzel kapcsolatos szólásokat és közmondásokat kell összeállítaniuk a megadott félmondatok segítségével. (A 3. számú mellékletet a pedagógus annyi példányban fénymásolja le, ahány csoport alakult, majd félmondatonként felvágja és összekeverve adja a gyerekeknek.) Ha megtalálták az összeillő szókapcsolatokat, felragasztják egy papírra. Ezután közösen ellenőrzik a feladatot. 15 perc A feldolgozáshoz szükséges eszközök: 3. számú melléklet, ragasztó, papír Alkalmazott módszerek: szólások-közmondások összeállítása csoport munkában, megbeszélés I.5. Szólások és a közmondások magyarázata A pedagógus a csoportok között szétosztja az összeállított szólásokat, közmondásokat (3 sz. melléklet). A legideálisabb, ha minden csoport két mondatot kap. A csoporttagoknak az lesz a feladatuk, hogy a kapott mondatokat megértve (esetleg tanári segítséggel) a többi csoport számára is érthetővé tegyék. Az egyik szólást - közmondást egy rövid szituációba ágyazva kell megmagyarázni, a másikat pedig egy egyszerű, érthető rajz segítségével. A csoportmunka végeztével következnek a bemutatók és a feladványok megfejtése. A feladat beszélgető körrel zárul, ahol megbeszélik a tapasztalatokat. 30 perc A feldolgozáshoz szükséges eszközök: a kész szólások közmondások (3. számú melléklet újra), papír, színes ceruzák Alkalmazott módszerek: dramatizálás, szituációs játék, értelmező rajz készítése I.6 A pénz megjelenése a történelem során A tanulók ismét csoportban dolgoznak. Az lesz a feladatuk, hogy a pénz illetve a pénzt helyettesítő fizetőeszközök változását kutassák, információkat gyűjtsenek róluk. Milyen fizetőeszközöket használtak a különböző történelmi korokban? Feleleveníthetik azokat az ismereteiket, amelyeket a történelem órákon megszereztek, de az internet pénz története témával foglalkozó oldalai is segítenek. A feladat megoldását egy

10 gondolattérkép elkészítésével zárnak a csoportok, amelyet bemutatnak és elmagyaráznak társaiknak. (Érdekességképpen ajánlott DVD: Ez kész! Pénz! A pénz története 1-2.) Amire számíthatunk, amit várhatunk a gyerekektől: A történelem során sok dolog pénzként viselkedett, elfogadták csereeszközként. Fizetési eszközként olyan tárgyakat használtak, aminek értéket tulajdonítottak: ékszereket (kagylókat, csigákat), szerszámokat, nemesfémeket, élelmiszereket (sót és gabonát), állatokat (szarvasmarha), szövetet. A Krisztus kora előtti és utáni évszázadokban a fűszer volt a legelterjedtebb fizetőeszköz A Salamon-szigeteken még ma is használnak ritka kagylókat pénzként. A kagylókat kerekre vágva és lecsiszolva felfűzik, és nyakláncként viselik. Egy idő után a fémpénzek vették át az árupénz szerepét, leginkább az ezüst és az arany, de ismerünk vasból, rézből készült pénzeket is. A világ legrégebbi egységes méretű és súlyú pénzérméit Lüdiában (ma Törökország) öntötték, az i.e. 7. század elejétől kezdve. A lüdiai találmányt hamar átvették a görögök is. Az első görög pénzérméket az i. e. 7. században készítették rézből, majd vasból. A görögöktől i. e. III. században a rómaiak is átvették a pénz használatát, majd a Római Birodalom hódításai révén egész Európában meghonosították. A magyar pénzverés kezdetét I. István király uralkodásától számíthatjuk. Károly Róbert nevéhez a pénzverés reformja fűződik: magyar aranyforint Mátyás király állandó ezüstpénzt veretett 1467-ben, de forgalomban volt a dénár, az obulus, a garas és a magyar aranyforint is. II. Rákóczi Ferenc: arany féltallért veretett, váltópénze az ezüst poltura (lengyel mintára) ban először verettek Magyarországon rézpénzt Mária Terézia idején. Először Kínában fedezték fel, hogy a pénzt könnyebb nyomtatott papír formájában kezelni a X. század körül Európa első papírpénzei az 1660-as években Stockholmban ben megjelent az első papírpénz hazánkban.

11 Önálló magyar papírpénzt először az es forradalom és szabadságharc idején bocsátottak ki (ekkor van először magyar felirat a pénzen). A szabadságharc bukása és a kiegyezés után, 1878-ban alapították meg az Osztrák-Magyar Bankot, mely a Monarchia közös bankjegyeit bocsátotta ki ben alapították meg az önálló magyar jegybankot, mely bevezette a pengőt, amelynek rövid, mintegy húszéves pályafutását nagymértékű elértéktelenedés követett. Jelenlegi fizetőeszközünket, a forintot 1946-ban vezették be. A Magyar Nemzeti Bank 1997-ben új forint bankjegysorozatot bocsájtott ki 45 perc A feldolgozáshoz szükséges eszközök: csomagoló papír, színes filctollak, internet oldalai: youtube: A pénz története 1-4. rész, DVD- Ez kész! Pénz! A pénz története 1-2. Alkalmazott módszerek: kutató-, gyűjtőmunka, vázlatkészítés, gondolattérkép készítése, megbeszélés I. 7. A pénz A gyerekek csoportban dolgoznak. Az lesz a feladatuk, hogy a ma forgalomban lévő bankjegyekkel és pénzérmékkel ismerkedjenek, információkat gyűjtsenek azokról. A megadott magyar bankjegyek és pénzérmék mellé gyűjtsék össze és írják le a legfontosabb tudnivalókat (kit és mit ábrázolnak). 40 perc A feldolgozáshoz szükséges eszközök: 4. számú melléklet - a ma forgalomban lévő bankjegyek és pénzérmék, internet pénzzel foglalkozó oldalai: hu.wikipedia.org/wiki/a_magyar_forint_pénzjegyei, penzvero.hu/.../bankjegyek.html&usid=0ivtlurl3bpva76rucha40ocu1

12 Alkalmazott módszerek: kutatómunka, gyűjtőmunka I.8. Memóriajáték A pénzről szerzett ismeretek lezárásaként memóriajátékot játszhatnak a gyerekek csoportokban. Az 5. számú mellékletet annyi példányban kell sokszorosítani, ahány csoport alakult, majd a memóriakártyákat kivágva kezdődhet a játék a memóriajáték szabályai szerint. A játék célja a párok megtalálása a lefordított kártyák között. A játékosok egyszerre két kártyát nézhetnek meg. Ha nem találtak párt, akkor a soron következő tanuló fordíthat két kártyát. Ha sikerült párt találni, akkor még két kártyát lehet megnézni. A pénzek elő- és hátlapjai képeznek egy párt. A játékosok célja, hogy minél több összeillő kártyát találjanak. A győztes az lesz, akinek a legtöbb párja van. A csoportok győztesei között döntő játékot is lehet rendezni. 20 perc A feldolgozáshoz szükséges eszközök: 5. számú melléklet memóriakártyái Alkalmazott módszerek: memóriajáték I.7. Értékelés A pénzzel kapcsolatos feladatokat és a közben szerzett tapasztalatokat beszélgetőkör keretében értékelik a gyerekek a nyitott mondatok befejezésével. A beszélgetés során egy labda dobásával szólítják a gyerekek egymást. 10 perc A feldolgozáshoz szükséges eszközök: labda, 6. számú melléklet- nyitott mondatok Alkalmazott módszerek: beszélgetőkör

13 II. RÉSZMODUL Családi gazdálkodás II.1. Családi költségvetés A gyerekek ötletbörze segítségével próbálják megmagyarázni a családi költségvetés szókapcsolatot. Az ötletelés után közösen megállapodnak a mindenki számára elfogadható és érthető szómagyarázatban, amelyet felírnak egy lapra és jól látható helyen elhelyezik a teremben. 10 perc A feldolgozáshoz szükséges eszközök:7. számú melléklet, csomagoló papír Alkalmazott módszerek: ötletbörze, fogalom magyarázat, megbeszélés II.2. A család bevételei A gyerekek ismét csoportokban dolgoznak. Megbeszélik, hogy egy átlagos családnak miből származhatnak a bevételei. Minden egyes lehetőséget leírnak egy papírra. Az alábbiakra lehet számítani: rendszeres munkabér, vállalkozásból származó bevétel, nyugdíj, befektetésből származó jövedelem, szociális támogatások (GYED, GYES, családi pótlék, rendszeres szociális segély, álláskeresési ellátások, ápolási díj), természetbeni juttatások, bérlet hozzájárulások, étkezési jegyek, tüzifa, egyéb bevételek alkalmi munka, ösztöndíj. A feladat elvégzése után kerül sor az ellenőrzésre. A megbeszélés közben egy összesített táblázat készül a család bevételeiről. (Otthoni feladatként a gyerekek szüleik segítségével összegszerűsíthetik is az adott család bevételeit.) 20 perc A feldolgozáshoz szükséges eszközök: 7. számú melléklet, papír jegyzeteléshez, filctollak Alkalmazott módszerek: ötletbörze, gyűjtőmunka, megbeszélés

14 II.3. A család kiadásai Az előző feladathoz hasonlóan ismét csoportban dolgoznak a gyerekek. Most egy család várható kiadásait kell összegyűjteniük és halmazokba rendezniük. Segítségképpen megkapják a halmazok megnevezéseit: alapvető szükségletek, általános kiadások, extra kiadások, egyéb. Szóba jöhető kiadások: alapvető kiadások: lakbér, rezsi,élelmiszer, egészségügyi kiadások (gyógyszerek), ruházat, cipő, tömegközlekedés általános kiadások: gépjármű, oktatási célú kiadás (tankönyvek, füzetek, írószerek, menza), hírközlés (folyóiratok, internet), sport, nyaralás extra kiadások: alkohol, cigaretta, szórakozás (mozi, színház, étterem, disco), tartós fogyasztási cikkek ( TV, mosógép,hűtőszekrény ), szerencsejáték egyéb kiadások: hitelek törlesztése (lakás, autó), részletfizetés, biztosítások, adók, ajándékok, ünnepek alkalmával felmerülő költségek 30 perc A feldolgozáshoz szükséges eszközök: 7. számú melléklet, papír jegyzeteléshez, filctollak Alkalmazott módszerek: ötletbörze, gyűjtőmunka, megbeszélés A feladat elvégzése után kerül sor az ellenőrzésre. A megbeszélés közben egy összesített táblázat készül a család kiadásairól is. (Otthoni feladatként a gyerekek szüleik segítségével összegszerűsíthetik is az adott család kiadásait.) II.4. Családi költségvetés egyenlege Beszélgetőkör keretében megbeszélik a gyerekek, hogy hogyan lehet kiszámolni egy család költségvetésének egyenlegét. Egyszerű számítás elvégzésével megtudhatjuk, hogy mennyi pénze marad egy családnak a bevételek és a kiadások ismeretében. CSALÁDI KÖLTSÉGVETÉS EGYENLEGE = CSALÁD ÖSSZES HAVI BEVÉTELE CSALÁD ÖSSZES HAVI KIADÁSA Ehhez kapcsolódva megoldanak a gyerekek egy szöveges feladatot (8. számú melléklet) 5 perc

15 (Otthoni feladatként a gyerekek szüleik segítségével összegszerűsíthetik is az adott család költségvetési egyenlegét) A feldolgozáshoz szükséges eszközök: 7. számú melléklet, 8. számú melléklet, íróeszköz Alkalmazott módszerek: számolás, megbeszélés II.5. Hogyan tudunk spórolni? A tanulók értelmező szótárak segítségével a SPÓROLÁS szó szinonimáit gyűjtik össze és egy csomagoló papírra leírják. (takarékoskodás, kiadáscsökkentés, megszorítás, beosztás, félretesz, félrerakás, gyűjtögetés, megtakarítás ) Ezután asszociációs játék keretében beszélnek arról, hogy mi jut eszükbe a spórolásról. A gyerekek körben ülnek az osztályban és egy labda dobásával szólítják egymást. Csak egy egy szót kell mondaniuk, ami a témával kapcsolatban eszükbe jut. A megtartó, hosszabb távú emlékezetet tudjuk ezzel a gyakorlattal fejleszteni. A játékot kezdő tanuló mond egy fogalmat, kifejezést, majd továbbdobja a labdát. A labdát kapó tanulónak el kell ismételnie az előbb elhangzott szót, majd egy másikkal folytatni a sort. A következő tanulónak már 3 szót kell mondania, majd továbbadja a labdát. A játék addig folytatódik, míg a legutolsó tanuló is végigmondja a társai által említett szavakat.. A feladatot még úgy is lehet folytatni, hogy 4-5 egymást követő szóból megpróbálnak a gyerekek mondatokat alkotni. A legötletesebbet felírják a táblára vagy egy csomagolópapírra és jól látható helyen helyezik el. 15 perc A feldolgozáshoz szükséges eszközök: csomagoló papír, filctollak, értelmező szótárak Alkalmazott módszerek: ötletbörze, gyűjtőmunka, szómagyarázat, megbeszélés II.6. A spórolás, takarékoskodás módjai Hogyan lehet spórolni a közvetlen környezetünkben, mindennapjainkban?

16 A gyerekek csoportmunkában dolgozva olyan plakátokat készítenek, amelyekkel az emberek figyelmét szeretnék felhívni a takarékosság, a spórolás fontosságára. Hangsúlyozniuk kell a lehetőségeket is (pl. spórolni, takarékoskodni lehet elektromos energiával, étellel, pénzzel, vízzel ) A munka végeztével minden csoport bemutatja, hogy mit tartottak fontosnak ezzel a témával kapcsolatban. Értékelik egymás munkáját; Ki mit tartott fontosnak és miért? Ki hogyan dolgozta fel a témát? Melyik csoport munkája a legáttekinthetőbb? Mennyire részletesek a plakátok? 60 perc A feldolgozáshoz szükséges eszközök: csomagoló papír, filctollak, színes ceruzák, Alkalmazott módszerek: ötletbörze, megbeszélés, plakátkészítés II. 7. Gazdálkodj okosan! A II. részmodulban megszerzett ismereteiket az ismert Gazdálkodj okosan! című társasjátékban hasznosíthatják. Lehetőség szerint 4-5 fős csoportokban, így érdekesebb lesz számukra a játék. A játék befejezésével megbeszélik a tapasztalataikat, élményeiket és értékelik a II. részmodult a 6. számú melléklet nyitott mondatai segítségével. 60 perc A feldolgozáshoz szükséges eszközök: Gazdálkodj okosan c. társasjáték és 6. sz. melléklet Alkalmazott módszerek: játék, megbeszélés, tapasztalatcsere

17 III. RÉSZMODUL Perselyt készítünk III. 1. A perselykészítés menetének megbeszélése A perselyek elkészítése előtt megbeszélik a tanulók, milyen perselyeket láttak már, milyet szeretnének készíteni. Ebben segítségükre lehetnek az internet ezzel a témával foglalkozó oldalai. Összegyűjtik, hogy milyen anyagokra lehet szükségük, majd megtervezik, lerajzolják az általuk elkészítendő perselyt. A 9. számú mellékletben található egy lehetőség a persely készítésére. De a gyerekek fantáziáján múlik, hogy milyet szeretnének készíteni. 15 perc Feldolgozáshoz szükséges eszközök: 9. számú melléklet, papír a jegyzeteléshez, tervkészítéshez, internet oldalai: Alkalmazott módszerek: megbeszélés, tervezés III. 2. Persely elkészítése A kiválasztott persely elkészítéséhez szükséges anyagokból a gyerekek elkészítik a saját perselyüket. 60 perc Feldolgozáshoz szükséges eszközök: olló, ragasztó, kartonpapír, üres dobozok, konzervdobozok, festék, ecset, ecsettál, különböző dekorálásra szolgáló anyagok Alkalmazott módszerek: kézműves munka

18 III.3. Értékelés A persely elkészítése után kiállítást rendeznek a gyerekek a munkáikból. A 6. számú melléklet nyitott mondatai és egy labda segítségével értékelik az egész modult. Feldolgozáshoz szükséges eszközök: 6. számú melléklet, labda, kiállított produktumok Alkalmazott módszerek: megfigyelés, megbeszélés, vélemény-nyilvánítás 15 perc

19 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Miért hasznos dolog a pénz? Miért haszontalan dolog a pénz?

20 2. számú melléklet betűrejtvény megoldás megoldókulcs zökzseőtezif egyjnabk kóban ózszso nézpzsék péká dányho él véló tonzse ész fizetőeszköz bankjegy bankó zsozsó nézpzsék kápé dohány lé lóvé zseton zsé

21 inma vettalov tákpe bagu mani lovetta peták guba

22 3. számú melléklet Az idő A pénz Fogához veri A pénznek Pénz beszél, Égeti a pénz Annyi a pénze, Élére állítja Se pénz, Megéri a Rossz pénz A pénz pénz. nem boldogít. a garast. nincs szaga. kutya ugat. a zsebét. mint a pelyva. a pénz. se posztó. pénzét. nem vész el. nem a fán terem.

23 4. számú melléklet ELŐLAP HÁTLAP

24

25 5. s z á m ú

26 Megoldókulcs ELŐLAP HÁTLAP Mátyás király Herkules kút - Visegrád Széchenyi István A nagycenki Széchenyi-kastély

27 Szent István Esztergomi látkép Deák Ferenc Ideiglenes magyar képviselőház Lánchíd képe Magyarország címere

28 kerecsensólyom m e l l é k l e t magyar nőszirom Magyarország címere M e fehér nagykócsag

29 5. számú melléklet Memória játék

30

31 6. számú melléklet Nyitott mondatok az értékeléshez: Azt tanultam, hogy.. Újdonság volt számomra az,. Eddig arról még nem hallottam, hogy.. Meglepett az, hogy.. Érdekes volt számomra az,. Szívesen végeztem a feladatot, azért mert Nem szívesen végeztem a.. feladatot, azért mert

32 7. számú melléklet Családi költségvetés: Család bevételei: Család kiadásai:

33 8. számú melléklet Szöveges feladat: Egy négytagú családban az apa havonta Ft-ot keres. Az anya az 1 éves Petivel otthon van, aki után a Ft gyermekgondozási segélyt kap. Petinek van egy 5 éves óvodás testvére Kinga. A családnak gyerekenként Ft családi pótlék is jár. Hány forint bevétele van havonta a feladatban szereplő családnak? Hány forint a családban az egy főre jutó átlag jövedelem? Megoldás: (2 x 13300)= Ft a család bevétele : 4= Ft az egy főre jutó átlag jövedelem

34 9. számú melléklet Persely készítésének egyik lehetősége Hozzávalók: színes csomagolópapír olló, vágókés vonalzó folyékony ragasztó vagy cellux egy fém vagy műanyag doboz, aminek van ( műanyag) teteje. Menete: lemérjük a doboz palástjához szükséges adatokat és kivágjuk a csomagolópapírból. a kivágott papírt ráragasztjuk a dobozra a doboz műanyag tetejére vágjunk egy nyílást a vonalzó és a vágókés segítségével

35