A segítő foglalkozás jelentése. Ápolás. Szociális munka. Orvoslás. Kiégés a segítő hivatásokban. Pszichológia (Klinikai pszichológia)

Átírás

1 Semmelweis Egyetem, Klinikai Pszichológiai Tanszék Kiégés a segítő hivatásokban Mészáros Veronika, pszichológus, magatartásterapeuta A segítő foglalkozás jelentése A segítő foglalkozásoknak több formája létezik: Ápolás mely beteg embereket segít olyan tevékenységekben, melyeket a beteg maga tenne meg, ha lenne hozzá ereje. Orvoslás mely az egészség fenntartását, vagy visszaállítását segíti betegség, vagy sérülés után. Pszichológia (Klinikai pszichológia) mely a lélektan s a vele rokon tudományok módszereit alkalmazva segít olyan egyéneken, vagy csoportokon, akik pszichikus/pszichoszomatikus problémákkal küzdenek. SE ÁOK Klinikai szakpszichológus képzés Szociális munka mely a csoportok közösségek működésének javítását, helyreállítását, problémáinak megoldását célozza. Ápolás középkorban szerzetesrendek 1850 körül a kórházak szekularizációja az ápolás professzionalizálódása (Florence Nightingale: az ápolás még mindig életmód, az élet alárendelése a hivatásnak) Szociális munka Az ipari forradalom után a szerzetesrendek egy része a szegények megsegítésére szerződött. A professzionalizálódása a XIX. századra tehető (egyidejű a társadalombiztosítás megjelenésével) Orvoslás egyidős az emberiség történetével, kezdetben varázslók, az ókori társadalmakban (Hellasz, Kína) megfigyelhetően a papokból lesznek az orvosok. Csak ezt követően alakul ki a világi orvoslás (Hippokratész) Pszichológia (Klinikai pszichológia) Az első gyakorló pszichoterápiát végző szakemberek a pszichoanalitikus iskola képviselői (Freud, Jung) orvosok.

2 A hivatás vs. foglalkozás dilemmája Hivatás a másik ember szolgálatára irányuló, mindem más szempontot háttérbe szorító tevékenység értékét nem lehet pénzzel, vagy más anyagi ellenszolgáltatással felbecsülni nem lehet szerződésben lefektetett kötelező funkciókkal meghatározni, vagy jutalmazni. Foglalkozás Munkatevékenység, időkeretek között, munkaszerződés alapján behatárolható kompenzáció érdekében történő tevékenység A segítő önmagából, tudásának segítségével ad, de vajon hivatása, vagy foglalkozása a segítségnyújtás? Milyen a jó segítő/pszichológus? Nyitott másokra Optimális mértékben gondol a gyógyítással, gondozással kapcsolatos problémákra. Pozitív verbális és nonverbális jelekkel kommunikál Érzékeny (kíváncsi) a segített problémáira A társas közegben eligazodik Tájékozott az élet mindennapi kérdéseiben Jó problémamegoldási képességekkel rendelkezik Kiégés avagy amikor a segítő motiváció alábbhagy I. A KIÉGÉS PSZICHOANALITIKUS- EGZISZTENCIALISTA ELMÉLETE AYOLA PINES Az élet értelem/jelentés keresés folyamata. Régebbi időkben a vallás adott keretet a jelentéskereséshez. A munka átveheti a vallás értelemképző szerepét, és ezáltal a lét értelmévé válhat. Amennyiben a munka értelme megkérdőjeleződik, bizonytalanná válik, megjelenik a kiégés! I. A KIÉGÉS PSZICHOANALITIKUS- EGZISZTENCIALISTA ELMÉLETE AYOLA PINES II. A KIÉGÉS MULTIDIMENZIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSE CHRISTINA MASLACH ÉS MICHAEL P. LEITER Az össze nem illés hat válfaja: Egzisztencialista perspektíva: Az egyének olyan célokat választanak, mellyel egy általuk respektált csoportnak szeretnének megfelelni. A társas visszajelzés biztosítja a sikert. Értékek Munkaterhelés Kontroll Pszichoanalitikus perspektíva: A hivatásválasztás tudatos és tudattalan elemek összjátéka. Fiatalkori megoldatlan kérdés köré szerveződhet, vagy reprodukálhatja a szülők karrierválasztását, elvárásait. Becsületesség Munkahelyi közösségek Jutalom

3 Időkeretek megbomlása Munka mennyiségének elburjánzása Váltott műszak, Túlórázás, Állandó elérhetőség (telefon) = állandó készenlét majd én megoldom attitűd Határok kérdése Munkafolyamatok felett érzett kontroll Az eseményekkel kapcsolatos passzivitás érzés Túlzott kontrollálás Munkahelyi vezetés A bölcs harmóniában él másokkal, még ha azok véleménye eltérő is... Tisztelet hiánya Negatív megkülönböztetés Egyes emberek kiemelése, favorizálása. Becsületesség Csináld azt, amiben hiszel! Értékek Kompenzáció A szervezet őszintétlensége Az értékek destruktivitása az emberiség, vagy környezet szempontjából Bár hivatásról beszélünk, de azért mégiscsak ebből élünk Az értékek értelmetlensége

4 Családi és társas kapcsolatok leépülése Ha a magánéletet felemészti a munka Emocionális kimerülés Deperszonalizáció Személyes teljesítmény csökkenés És a segítő kiégetté válik Kiégett segítő foglalkozású - Mentálisan megterhelődik - Állandóan mások problémái foglalkoztatják, - Vagy teljesen hidegen hagyják mások terhei - Nem foglalkoztatja környezete (munkatársai, esetenként barátai, családtagjai sem) - Arcifejezése és nemverbális kommunikációja jellegtelenné, inadekváttá válik - Problémamegoldási képességei meglehetősen csökkennek. Kiváló segítő foglalkozású - Jó probléma megoldási képességekkel rendelkezik - Optimális mértékben gondol a gyógyítással, gondozással kapcsolatos problémákra. - A társas közegben eligazodik - Nyitott másokra - Pozitív verbális és nonverbális jelekkel kommunikál - Jó probléma megoldási képességekkel rendelkezik AKCIÓBAN A KIÉGÉS A KIÉGÉS FOLYAMATA Leiter és Maslach (1988) A személyes és munkahelyi tényezők össze nem illése emocionális kimerültséget eredményez. Ez a kliensektől, munkatársaktól való eltávolodásra sarkallja az egyént. ESENER vizsgálat (2010) az EU 27 tagországából származó adatokkal. Forrás: pa.eu/hu/publica tions/reports/hu _esener1- summary.pdf Saját hatékonyság megkérdőjelezése, a munkahelyi teljesítmény csökkenése. Negatív, cinikus, érzéketlen attitűd (deperszonalizáció). Cherniss (1992, 1995) Aki karrierje korai fázisában éli át a folyamatot, munkahellyel kapcsolatos attitűdje flexibilisebbé válik. A kiégéssel való megküzdés: magával hozza a szituációkon való felülemelkedés képességét, a személyiség szívósabbá válását, fokozza a munkához való elköteleződés mértékét. KIÉGÉS SEGÍTŐ SZINDRÓMA Előfordulási gyakoriság hazánkban: Orvosok - Ádám és mtsai (2009) 495 fős minta Emocionális kimerültség 34,8% Deperszonalizáció 60,9% Személyes hatékonyság csökkenés 95,9% Ápolók Mészáros és mtsai (közlésre benyújtva) 1713 fős minta Kiégett EE 44,1%, DP 35,4%, PA csökk 73,9% Pszichiátriai és pszichoterápiás területen dolgozók Kovács (2006) Emocionális kimerültség 38% Mit lehet tenni a kiégés ellen?

5 KIÉGÉS - INTERVENCIÓ Szervezeti szintű stratégiák: Munkakörnyezet javítása Munkakör változatosságának növelése Hatékony visszajelzés Akadálytalan információáramlás Munkatársi közösségek tudatos formálása Az intervenció formái Egyéni szintű stratégiák: Tanulás, önfejlesztés szorgalmazása. Önismeret növelése Többoldalúság Önmegvalósításra törekvés Siker, teljesítmény keresése Leiter és Maslach (2005) I. KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁS IRÁNYZAT (1) Cél: az egyén és a szervezeti környezet munkával kapcsolatos elképzelései közötti diszkrepancia csökkentése. Diszkrepancia fennállhat: A munkaterheléssel kapcsolatos elképzelésekben. A munka felett érzett kontroll kérdésében. A munkáért kapott jutalom problematikájában. A munkahelyi közösségek jelenlétében. A megbecsülésben. A képviselt értékek terén. 1. Lépés: A probléma definiálása - diszkrepancia-profil készítése My Relationship with Work teszttel. A teszt segítségével lehetőség van a probléma finom körvonalazására egy-egy területen belül is. 2. Lépés: Célkitűzés vezérfonal megfogalmazása az egyes hibalehetőségek ellensúlyozására. 3. Lépés: Konkrét lépések konkrét cselekedetek meghatározása, melyeknek meghatározott időintervalluma van. A konkrét lépések sorára lehet felfűzni a célkitűzést. 4. Lépés: Az előrehaladás visszacsatolása a megtett lépések értékelése. Példa: Munkaterhelés 1. Lépés: A probléma definiálása A munkaterhelés kimerülésre, időhiányra, túlzott munkamennyiségre és túlzott elkötelezettségre bontható. Tegyük fel, hogy a probléma az időhiánnyal van: 2. Lépés: Célkitűzés Az időgazdálkodás fejlesztése. 3. Lépés: Konkrét lépések Az időpocsékolás befejezése A prioritások átgondolása. Segítségkérés egy-egy feladat elvégzésében a hatékonyabb előrejutáshoz. 4. Lépés: Az előrehaladás visszacsatolása a megtett lépések értékelése. Célkitűzés Időgazdálkodás fejlesztése Időgazdálkodás fejlesztése Időgazdálkodás fejlesztése Lépések Időpocsékolás befejezése Prioritások megállapítása Segítségkérés Konkrét akciók Pihenő idő meghatározása A munkához nem szükséges elemek (pl. Internet, játék) eltávolítása A másokkal való csevegés kereteinek lefektetése. Pontos feladatlista készítése Sürgősség és fontosság együttes mérlegelése Az emberek képességeinek felmérése, ki milyen tudással tudja megkönnyíteni munkát. Időtartam 1 hét 2 hét 3 hét 1 hét 1 hét 2 hét Előrehaladás I. KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁS IRÁNYZAT (2) van Diedenrock és mtsai (1998) (kontrollált vizsgálat) Cél: az egyéni célok és elvárások, valamint a szervezet által nyújtott lehetőségek közötti diszkrepancia csökkentése. Keretek: 6-8 fős csoportokban 5x3 órás intervenció (összesen 84 fő) Tartalom: 1. Motivációelemzés (miért választotta jelenlegi állását). Kiégéssel kapcsolatos edukáció. 2. Jövőbeli célok, elvárások vizsgálata. Relaxáció tanulás. 3. Önképpel, saját elvárások elemzésével kapcsolatos alkalom Akcióterv készítés a jövőre vonatkozóan. A beavatkozás szignifikánsan csökkentette a kiégés mértékét. A munkahely elhagyásával kapcsolatos szándékot. A célok és lehetőségek közötti diszkrepanciát.

6 I. KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁS IRÁNYZAT (3) Le Blanc és mtsai (2007) (kontrollált vizsgálat) Cél: a munka feletti kontroll, társas támogatás és az egyes célok kapcsán érzett bevonódás érzés növelése. Keretek: 6-8 fős csoportokban 6 hónapos intervenció (összesen 664 fő) Tartalom: Edukáció 1. A csoportviselkedés általános elvei 2. Kommunikáció és visszajelzés általános elvei. 3. A társas támogatás jelentősége. 4. A munkára fordított energia és annak megtérülése. Tartalom (folyt.): Cselekvési terv csoportos formában bizonyos problémát okozó stresszorok felvillantása, azok együttes megvitatása meghatározott problémamegoldási módszertan szerint 1. A probléma definiálása. 2. Információ gyűjtés a problémáról. 3. Az adatok értelmezése. 4. Beavatkozás definiálása 5. A beavatkozás végrehajtása. A program a kiégés emocionális kimerülés és deperszonalizáció dimenziójára hosszútávú hatást gyakorolt. Segítette a munka felett kontroll, valamint a célokba való bevonódás érzését. I. KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁS IRÁNYZAT (4) Breso és mtsai (2010) (kontrollált vizsgálat) Cél: az énhatékonyság érzés növelésével a kiégés csökkentése. Keretek: egyéni intervenció 8 óra időtartamban Tartalom: 1. Az énhatékonysággal kapcsolatos szorongásérzést okozó gondolatok felismerése. 2. Realisztikus alternatívák keresése. 3. Az alternatívák tesztelése a mindennapi életben. A program az énhatékonyság érzésre pozitív hatást gyakorolt. Csökkentette az emocionális kimerültséget és a deperszonalizációt. Növelte a teljesítményt. Bálint csoport: I. PSZICHOANALITIKUS IRÁNYZAT (1) Cél: egészségügyben dolgozók esetet referálnak, mely valamilyen szempontból problémát jelent számukra. Keretek: csoporttag és 2 csoportvezető. A csoportvezető és a tagok közötti viszony nem hierarchikus, a csoportvezető moderálja a csoport történéseit. Általában 2 hetente 1,5-2 órás alkalom, 1-2 éven keresztül. 1. Esetreferálás. 2. Csoportmunka: szabad asszociáció formájában a csoporttagok reflektálnak az esetre. 3. A referáló reagál az elhangzottakra. Elmondja saját észrevételeit, összegez (Harrach és Schnell, 2008). I. PSZICHOANALITIKUS IRÁNYZAT (2) Salmela-Aro és mtsai (2004) (kontrollált vizsgálat) Cél: a munkával kapcsolatos viszony, valamint az egyéni célok kimunkálása, Keretek: 8 fős csoportokban, 16 alkalommal 10 hónapos intervallumban. 1. Analitikus orientációjú csoport: a munkával kapcsolatos viszony, valamint az egyéni célok kimunkálásán dolgozik szabad asszociációs módszerrel. A problémák megvitatása a csoportvezetővel és a csoporttagokkal. 2. Tapasztalati pszichoterápiás csoport: pszicho- és szociodráma módszerrel a jelentős témák megvitatása. A résztvevők aktívak, olyan kreatív tevékenységeken keresztül is dolgoznak, mint a rajzolás, zene, relaxáció. Salmela-Aro és mtsai (2004) (folyt.) I. PSZICHOANALITIKUS IRÁNYZAT (2) A beavatkozás alatt a kezelhető kérdések száma nőtt. A résztvevők kitűzött céljaikhoz közelebb kerültek. A kiégés mértéke csökkent. A terápia közepén és végén hasonló eredményeket kaptak a fenti kérdésekben a terápia hossza nem releváns.

7 Köszönöm szépen a figyelmet! Mészáros Veronika meszaros.veronika@med.semmelweisuniv.hu