Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer: 1. I./a projekt - Védett és veszélyeztetett növényfajok felmérése: - Tarka sáfrány (Crocus reticulatus) A kijelölt 5 lelőhelyen az NBmR aktuális protokollja szerint megtörtént az állományok felmérése. 4 állomány esetén jelentős tőszámnövekedést tapasztaltunk, kiugró a madarasi populáció adata: míg 2006-ban mindössze 191 tövet, addig 2009-ben kb. 255.000 virágot számoltunk. Ez még mindig nem éri el a 2003-as felmérés félmilliós nagyságát, de úgy tűnik a kezelés a jó irányba indult el. A kiskundorozsmai állomány egy részét a tulajdonos tereprendezés céljával tolólapos munkagéppel 2009 márciusában eldózerolta, ezeken a foltokon a csupasz talajfelszínek mellett 2009 folyamán magaskórós gyomnövényzet verődött fel, erőteljesen sarjadt az ezüstfa. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Aradi Eszter, Somogyi István, Kiss Imre, Agócs Péter, KNPI - kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) Az NBmR aktuális protokollja szerint 2008-ban is sor került a kijelölt Kunadacstatárszentgyörgyi 1x1km-es kvadrát felmérésére. Bár néhány, 2006-ban felvételezett foltban nem került elő a növény, összességében néhány 100 töves növekedést regisztráltunk 2331 tő, 5904 virágzó hajtás került megszámolásra. Az aszályos vegetációs periódus miatt a növények többsége nem érte el a megszokott magasságot. - szibériai nőszirom (Iris sibirica) Az NBmR aktuális protokollja szerint megtörtént a kornistárnics számára kijelölt mintanégyzettel megegyező helyszínen lévő 1x1km-es kvadrát felmérése. A 2006-os évben tapasztalható hosszan tartó vízborítás kedvezett a magok terjedésének, 2009-ben jelentős polikormon-szám növekedést tapasztaltunk a 2006-os felmérés adataihoz képest új helyszíneken is megjelent a növény, illetve foltokban igen magas borítást ért el. A mintakvadrátban az aszályos év ellenére valamivel jobbak lehettek a vízviszonyok a környező területekhez képest, a polikormonok vitálisabbak voltak, és a virágos hajtások is valamivel magasabbra nőttek, mint a közeli peszéri gyepeken. Összesen 2494 polikormont és 29.276 virágzó hajtást számoltam. - vidrafű (Menyanthes trifoliata) Az NBmR aktuális protokollja szerint elvégeztük az ismert vidrafű állományok felmérését. Új állomány nem került elő, a nemesnádudvari populáció léte azonban veszélybe került. A területet terhelő intenzív szarvasmarha legeltetést egyébként is nehezen toleráló állománynak otthont adó apró gyeprészletet 2009-ben ásóval feltúrták, felásták, talán gilisztát kereső horgászok. Az egyik néhány m2-es ásásnyom éppen a legsűrűbb foltot érintette, itt mindössze 6 hajtást számoltunk, ezek feltehetően 1 tőhöz tartoznak. Több példány 2009-ben nem került elő. A keceli állományban 2009-ben először virágzó hajtásokat találtunk itt összesen 691, míg Kiskőrösön 17.948 hajtást számoltunk. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Aradi Eszter, Kurmai Péter, Agócs Péter, KNPI - légybangó (Ophrys insectifera) 2009-ben az aszályos időjárás miatt egyetlen virágzó tövet sem találtunk. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Doronicum Kft. - homoki nőszirom (Iris arenaria) A 2008-ban megváltozott protokollnak megfelelően célunk a KNPI területén lévő állományok mintegy harmadának a felmérése volt. A 2009-es év nem kedvezett a faj virágzásának, a növények egyáltalán nem, vagy csak igen rövid ideig virágoztak, így alig néhány állományt sikerült felmérnünk.
, valamint a természetvédelmi őrszolgálat tagjai - Óriás útifű (Plantago maxima) A 2006-ben végzett felméréshez képest az aszályos időjárás következtében csökkent az észlelhető tövek száma, csupán 1052 tövet számoltam a 2006. évi 1444 tővel szemben. A virágzó hajtások száma 372 volt. A tövek vitalitása, mérete jóval elmaradt a korábban megszokottól. - vetővirág (Sternbergia colchiciflora) A növényfaj kikerült a monitorozandó fajok listájáról, azonban a KNPI továbbra is folytatja felmérését 3-6 évente. A pusztaszeri állomány 2008-ban nem virágzott, és 2009 tavaszán nem találtunk egyetlen tokot sem. Ugyanakkor 2008. őszén Apaj külterületén 3 nagyobb példányszámú állomány került elő a növény számára megfelelő évben a KNPI elvégzi a felmérését. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Aradi Eszter, Nagy Tamás, KNPI - kúszó zeller (Apium repens) A KNPI minden évben elvégezteti a császártöltési állomány felmérését, így jobban nyomon követhető a területen végzett kezelések hatása. A 2009-es év során katasztrofálisan lecsökkent a tőrózsaszám már kevesebb, mint 500 (490) tövet sikerült megszámolni, és alig voltak virágzó egyedek. A 2006 után bekövetkezett folyamatos csökkenés mindenképpen figyelemre méltó, mivel az Apium visszahúzódása általános minden egyes vizsgált foltot érint. Általános okként a többnyire kedvező tavaszi csapadékmennyiségek után kialakult nyári forróság és szárazság jelölhető meg. Ez más vízigényes növényfajokkal együtt az Apiumot is nagyon érzékenyen érinti. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Sziklagyep Bt. - Tartós szegfű (Dianthus diutinus) Bár a faj 2009-ben az NBmR protokoll alapján nem felmérendő (következő monitorozás éve: 2010), a Tartós szegfű LIFE kapcsán 2007 óta minden évben felmérésre kerül a teljes állomány. 2009-ben jelentős tőszámnövekedés következett be, aminek része 1 új állomány előkerülése is. A nemesnádudvari, néhány éve bezárt szeméttelepen 10495 tövet számoltunk, ennek közel 2/3-a fiatal, 1-2 éves tő. Az idős tövek vitálisak, számos hajtással és virággal rendelkeznek. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Aradi Eszter, Gál Attila, Faggyas Szabolcs, Máté András, KNPI 2. I./b projekt - Védett és veszélyeztetett állatfajok felmérése - ürge (Spermophilus citillus) A 2000. évben kijelölt helyszíneken, mint minden évben, 2009-ben is a relatív létszámbecslést lehetővé tevő lyukszámlálási módszerrel megtörtént az ürgefelmérés. Az adatok feldolgozása központilag zajlik. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Aradi Eszter, Sipos Ferenc, természetvédelmi őrök, KNPI; Jitka Uhlikova (Csehország) - mocsári teknős (Emys orbicularis) Jelölés-visszafogás alapján történő becslést szolgáló (élve fogó) varsás felmérés 3 helyszínen: 1. A korábbi években a felmérés Kunadacsnál történt, 2007-ben a vizsgálati területen a csatorna és a láprét is ki volt száradva, így a varsák az XXX-es csatornában lettek elhelyezve. Az itteni felmérést végző Gulácsi Erika 2008-ban nem kívánta tovább folytatni a kutatást, az alacsony számú fogási eredmények miatt a KNPI sem folytatta a felméréseket más kutató segítségével. Új helyszínként a
császártöltési Vörös-mocsár lett kijelölve 2008-ban, ahol reményeink szerint hosszú távon is folytatható a monitoring. 2009-ben azonban itt is mindössze 5 egyedet sikerült megjelölni. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Agócs Péter, KNPI 2. Gyálai-Holt-Tisza: A jelentés leadásának határideje: 2010.01.30. A kutatást végző szervezet/magánszemély: dr. Györffy György, Szegedi Tudományegyetem, Szeged 3. Péteri-tó: 2009-ben nem volt monitorozásra alkalmas vízborítás a tóban. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Molnár László, KNPI - épületlakó denevérek monitorozása Öt denevérfaj vizsgálata zajlott 40 helyszínen, az országos módszertani protokollnak megfelelően. A Kiskunságban az épületlakó denevérek állományát tekintve az idén kis mértékű csökkenést tapasztaltunk. Sajnos továbbra is nagyon kevés példányból áll a hegyesorrú denevérek helyi populációja. Az egyetlen ismert nagyobb kolónia egyedszáma valamelyest visszaesett. Ennek ellenére biztató, hogy egy másik településen, - Kiskörösön - a hajdanán elköltöző nagy kolónia helyén most ismét megtelepedett a faj néhány példánya, amelyek kölyköt is neveltek. Remélhetőleg itt ismét benépesül a múltból ismert hatalmas kolónia. Szintén visszavárjuk a kerekegyházi pusztatemplomba a több százas hegyesorrú denevérekből álló kolóniát. A gyöngybagoly már elköltözött innen, de a denevérek még nem merészkedtek vissza. A törpe denevérek mért egyedszáma drasztikusan lenullázódott, aminek az épület felújítása volt az oka. A tavi denevérek, a korai denevérek, a szürke hosszúfülű denevérek és a kései denevérek száma is csökkent, amelyre meggyőző magyarázatot egyelőre nem találtunk. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Denevérkutatók Baráti Köre - pele-fajok monitorozása Az NBmR 2009. évi tervének megfelelően, az előírt protokollok alapján a felmérések megtörténtek. Két helyszínen 50-50 peleodú kihelyezésével történt a felmérés, illetve 2007 végén Mártélyon 75db odú került kihelyezésre. Pelét egyik helyszínen sem sikerült megfigyelnünk. Több odúban találtunk magvakat, ürüléket, illetve néhány esetben fészket is. Ezek egy része madár-, más részük valószínűleg egérfészek. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Pálinkás Csaba, Agócs Péter, Somodi István, KNPI - gőte monitorozás 2009-ben a monitorozást végző kollega térdműtéte miatt nem tudta elvégezni a felmérést. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Kurmai Péter, KNPI 3. II. projekt - Vizes élőhelyek monitorozása - tündérfátyol-hínár (Nymphoidetum peltatae) 2008-ben a csatorna kvadrátot is magában foglaló szakaszán újabb (sekély) mederkotrást és hínárvágást végeztek, a csatorna középső részén csupán szálanként fordult elő alámerült hínárnövényzet. A lebegő szint teljes egészében a csatorna széli területeire korlátozódott, borítása csökkent a 2007. évhez képest. 2009-re a növényzet tovább terjeszkedett, de a csatorna középső szakasza most is szinte teljesen növényzetmentes. - Buckaközi kékperjés láprétek (Molinio Salicetum rosmarinifoliae) Jelentős változás csupán a Peszéri-erdő szegélyében kijelölt kvadrát esetén volt látható: a vaddisznók a kvadrát D-i végét igen erősen megtúrták, olykor több nm-nyi foltokban csak a csupasz
talajfelszín maradt utánuk. A felvételezés utáni időszakban az Ősnyíresben kijelölt kvadrát területét is összetúrták, így a 2011-ben elvégzendő monitorozás során itt is hasonló kép várható. - Buckaközi kékperjés láprétek (Molinio Salicetum rosmarinifoliae) csigák vizsgálata A kutatási jelentés leadásának határideje: 2010. 03. 30. Csigaminták vizsgálata: Majoros Gábor, SZIE, Budapest - Halközösségek monitorozása A kutatási jelentés leadásának határideje: 2010. 05. 30. A kutatást végző szervezet/magánszemély: dr. Keresztessy Katalin, Vas-Hal Bt., Budapest - Nedves élőhelyek: lepkemonitorozás Központi finanszírozású projektként a kutató a jelentést a Minisztérium és az Irányító Központ felé küldi meg; másolati példány a KNPI-hez egyelőre nem érkezett. 4. III. projekt - Élőhelyek monitorozása - bagolyköpet gyűjtés A kutatási jelentés leadásának határideje: 2010.május.30. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány - bagolyköpet határozás A jelentés leadási határideje: 2010. május 31. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Magyar Természetkutató Egyesület, Ajka - élőhelytérképezés: Fülöpháza (5x5km) A jelentés leadási határideje: 2010. június 30. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Szitár Katalin, MTA ÖBKI - élőhelytérképezés: Bordány-Forráskút (5x5km) A terület élőhelytérképe 1999-ben készült el az NBmR protokollja alapján. Az azóta történt változások detektálása volt az újratérképezés elsődleges célja. Az élőhelytérkép elkészítése mellett sor került az egyes foltok szöveges jellemzésére, flóralistájuk összeírására. A mintaterületen megtörtént a védett és ritka, értékes-, valamint az inváziós növényfajok feltérképezése. Az élőhelyek változásának kiértékelése még nem készült el, az azonban jól látható, hogy a sűrű tanyahálózattal rendelkező, főként szántókkal és gyümölcsösökkel jellemezhető kultúrtájban szántó felhagyására csak 1-1 kivételes esetben került sor, ugyanakkor több esetben is akác-, ill. hibridnyaras került egykori szántók helyére. 5. IV. projekt - Inváziós fajok - átoktüske (Cenhrus incertus) Általános tapasztalatként elmondható, hogy az átoktüske 2009-ban kissé nagyobb elterjedési területen volt jelen, mint 2006-ban. Borítása is jellemzően magasabb volt, különösen a vizsgálati terület északkeleti sarkában található felhagyott szántón és környékén. Korábban is ismert sporadikus állományai közül néhányat nem sikerült detektálni, de volt olyan kisebb előfordulás, ahol 2003 óta most sikerült újra megtalálni a növényt. A kutatást végző szervezet/magánszemély: dr. Szigetvári Csaba, E-misszió Egyesület 6. VIII. projekt - Szikes élőhelyek
- magyar sóballás (Suaedetum pannonicae) A társulás felvételezése az NBmR protokoll alapján elkészült. Az adatok feldolgozása központilag zajlik. - vakszik növényzet (Camphorosmetum annuae) Az NBmR aktuális protokollja szerint a felmérés megtörtént a kijelölt területeken. Az adatok feldolgozása központilag történik. - mézpázsitos szikfoknövényzet (Puccinellietum limosae) Az NBmR aktuális protokollja szerint a felmérés megtörtént a kijelölt területeken. Az adatok feldolgozása központilag történik. Az egyenesszárnyúakra vonatkozó jelentés leadásának határideje: 2010.01.30. (cönológiai felvételezés); Kisbenedek Tibor (egyenesszárnyúak) - mohák Az NBmR aktuális protokollja szerint a felmérés megtörtént a kijelölt területeken. Az adatok feldolgozása központilag történik. A kutatást végző szervezet/magánszemély: BRYO Bt. - B) Állatfajok monitorozása - Rákok monitorozása szikes tavakban Az NBmR aktuális protokollja szerint a felmérés megtörtént a kijelölt helyszíneken. Az aszályos időjárás miatt egyre rövidül a gyűjtésre alkalmas időszak, ennek ellenére a fajszám egyelőre nem csökkent a vizsgált tavakban. Az adatok feldolgozása központilag történik. A kutatást végző szervezet/magánszemély: dr. Forró László, MTTM 7. IX. projekt - Száraz gyepek - talajfelszíni ízeltlábúak és csigák monitorozása A 2007-ben kidolgozott új NBmR protokoll alapján a felmérések megtörténtek. Az Igazgatóság feladatai közé a csapdák működtetése (9 mintavételi helyszínen 10-10 talajcsapda, 6 mintavételi időpontban), a gyűjtött csapdaanyag ízeltlábú csoportokra és csigákra történő válogatása, valamint a botanikai háttéradatok gyűjtése tartozik. A szétválogatott minta faji szintű meghatározásáról és az adatok feldolgozásáról a Budapesti Corvinus Egyetem és az NBmR Irányító Központja gondoskodik. Csapdaürítést végző személy: Pál Szabó Ferenc, KNPI Botanikai háttéradatok gyűjtése: Aradi Eszter, KNPI A válogatást végző szervezet/magánszemély: Rotkiv Bt. - moha-monitorozás Az NBmR aktuális protokollja szerint a felmérés megtörtént a kijelölt területeken. Az adatok feldolgozása központilag történik. A kutatást végző szervezet/magánszemély: BRYO Bt.
KNPI saját projektek: 1. Földikutya állomány felmérése A jelentés leadásának határideje: 2010.11.30. A kutatást végző szervezet/magánszemély: MTTM, Emlőstani Csoport NATURA 2000 területek monitorozása: 1. Tavi denevér monitorozás A tavi denevérek számlálását 2009ben 3 módszerrel, összesen 7 mintavételi helyen és a Tisza folyó 30 folyamkilométernyi szakaszán végeztük el. Az épületekben összesen 56 példány, a Tisza folyó felett pedig 103 példány tavi denevért számoltunk meg. A nyári mintavételezések során az aktivitás a Szikrai holtágon 12 perc/példány, a Mártélyi holtágon pedig 17 perc/példány volt. Ugyanebben az időszakban a tiszaalpári híd alatt elrepülő tavi denevérek aktivitása az idei legmagasabb érték vagyis 10 perc/példány volt. A kutatást végző szervezet/magánszemély: Denevérkutatók Baráti Köre 2. Magyar tarsza monitorozás A Peszéri-erdő Natura 2000 területen és a Felső-Kiskunsági turjánvidék északi, Tatárszentgyörgy közeli részén elvégzett ellenőrző mintavételek mellett a Felső-Kiskunsági turjánvidék sci középső és déli részein, illetve a Fülöpszállás-Soltszentimre-Csengődi lápok sci alkalmasnak ígérkező részein végeztük a mintavételeket. Ezek során kilenc, összesen 768 hektárnyi élőhelyfolton találtuk meg a faj korábban nem ismert állományát (lásd még a 3-4. térképeket). Az újonnan talált élőhelyek kiterjedése igen változó, a több 3-5 hektár körüli mellett néhány nagyobb, 25-60 hektárnyi, és egy igen nagy kiterjedésű, mintegy 580 hektáros élőhelyet sikerült találni. Ez utóbbi, a Balázsi-rétek déli felének változó növényzetű mozaikja ráadásul kapcsolatban áll a már korábban megismert, szintén jelentős, ugyanezen terület északi részén található, mintegy 135 hektáros élőhellyel. Itt ezzel egy összesen több mint 700 hektárnyi, változó minőségű, de praktikusan egybefüggőnek tekinthető magyar tarsza élőhely vált ismertté. A kutatást végző szervezet/magánszemély: dr. Szövényi Gergely, PS AP Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. 3. Eltérő területhasználat hatása Natura2000 gyepterületek vegetációjára és állatközösségeire A kutatási jelentés leadásának határideje: 2010. december 31. A kutatást végző szervezet/magánszemély: PS AP Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. 4. A Közép-csongrádi szikesek Natura2000 terület élőhelytérképének elkészítése, botanikai és zoológiai felmérése A kutatási jelentés leadásának határideje: 2010. december 30. A kutatást végző szervezet/magánszemély: SZTE Ökológiai Tanszék Tartós szegfű LIFE keretében: 1. Cönológiai felvételezés történt az élőhelyrehabilitáció (selyemkóró irtás, akác-eltávolítás, fekete fenyő ritkítás) kapcsán érintett területeken kijelölt, 8db 50x50m-es állandó kvadrátban. Összesen 400 cönológiai felvétel készült. Bodoglár, selyemkóró irtás: A bodoglári I. és II. gyep kvadrátokban a selyemkóró irtás hatására jól láthatóan csökkent a selyemkóró borítása. A permetezés hatására a gyep csupán néhány kisebb foltban károsodott, így jó
esély van a teljes regenerációra. Ugyanakkor a kettes kvadrátban korábban élettelennek tűnő nyárfacserjék egy része 2009-ben ismét kihajtott. A II. kvadrátban az avar nagy részét a fenyőtű, nyáravar, ill. a tavaly elpusztult selyemkóró elszáradt szárai teszik ki, az egyéb fűnemű és kétszikű fajoktól származó avar mennyisége a kvadrát nagy részén elenyésző. Bodoglár, erdő-rekonstrukció: A kitermelt fenyőfák helyén a legtöbb helyen jelentékeny mennyiségben maradt meg fenyőavar mindkét kvadrátban, így az avarborítás olyan kvadrátokban is magas lehet, ahol nincs lombkoronaszint. Ugyanakkor az avar egy újabb része tűnt el a területről 2008 óta, a növényzet pedig még csak kis részben volt képes azt kolonizálni, ezeken a helyeken igen magas a csupasz talajfelszín aránya. A zavarás (fakitermelés, fák elszállítása) hatására (főként a felvonulási területeken) szintén igen magas a csupasz talajfelszín aránya. Ezeken a részeken enyhén megnőtt a pionír-fajok, gyomok aránya; ugyanakkor a 2008-ban még gyakori Corispermum nitidum 2009-re erősen visszaszorult. A bolygatás miatt 2008-ban még gyakoribb Asclepias borítása ugyancsak jelentősen csökkent, ami az újbóli irtás mellett az erős aszálynak is köszönhető. A csupasz talajfelszíneken ha kis mértékben is, de több homoki gyepi faj megjelent, elsősorban az Euphorbia segueriana, Centaurea arenaria, kisebb mértékben a Festuca vaginata borítása nőtt meg. Mellettük a Polygonum arenarium, illetve a 2. fenyves kvadrátban a Setaria borítása nőtt némileg a nyílt homokfelszíneken. Bócsa, selyemkóró irtás: Az I. kvadrát területén lényegesen ritkább volt a selyemkóró előfordulása, mint a II. kvadrátban, így az irtás is kisebb területen érintette a gyepfelszínt, lényegében annak károsítása nélkül sikerült minimális szintre visszaszorítani a selyemkórót. A II. kvadrátban ugyanakkor a sűrű Asclepias állomány irtása erősen megviselte a gyepet, illetve az itt terjedő nyársarjakat. Bár a selyemkóró tövek nagy része 2008-ban nem hajtott újra, a nyílt homoki gyep a kvadrát mintegy harmadán teljesen megsemmisült, helyét pionír, zavarástűrő fajok foglalták el (elsősorban a Bromus squarrosum, B. tectorum, Secale sylvestre, Erigeron canadensis), 2008-ban ebben a kvadrátrészben az évelő nyílt homoki gyepekre jellemző fajok teljes egészében hiányoztak. Itt az avar mennyisége is magas, elsősorban a 2007-es Asclepias-irtás során elhalt növényi részek alkotják. 2009-re számottevően csökkent a pionírok, gyomok borítása, és ha kisebb mértékben is, de megindult a homoki fajok visszatelepedése. Elsősorban az Euphorbia segueriana, Artemisia campestris, Centurea arenaria megjelenése jellemző, kisebb arányban jelent meg a Kochia laniflora, Euphorbia cyparissias, Polygonum arenarium. Helyenként a Festuca vaginata, Potentilla arenaria, Stipa spp., Alkanna tinctoria is megjelent. A nyár erősen sarjad, a 2007-2008-ban ki nem hajtott egyedek egy része is újra lombot hozott. Az I. kvadrátban a szomszédos akácos kiirtása után a vegyszeres kezelés ellenére is a gyep területén gyökérsarjról újul az akác, azonban a sarjakat 2009 szeptemberében leverték, októberben pedig az ismét felnövő sarjakat vegyszerrel kezelték. A sarjak megjelenése 2009-ben nem járt a gyep sérülésével, az irtásukkal együtt járó zavarás nyomait 2010-ben lehet majd felmérni. Bócsa, erdő-rekonstrukció: 2008 második felében megtörtént az akácos foltok levétele, ennek következtében az akác borítása a lombkorona szintben jelentősen csökkent, csupán néhány fa, ill. 1-2 kisebb, néhány egyedből álló facsoport maradt a területen. A fák kivágása során rengeteg fűrészpor, fahulladék (kisebb-nagyobb ágak, kéregdarabok, forgács, stb.) keletkezett, a talajfelszínt igen nagy arányban ez borítja. Az akácosok alatt található szegényes, zavarástűrőkből, generalistákból álló aljnövényzet nagy része az irtási munkák során eltűnt. Helyüket egyelőre pionírok, gyomok vették át, a leggyakoribb a Chenopodium album, de a csökkenés ellenére is jelentős még a Bromus sterilis borítása. Az irtás következtében több helyen sarjad az akác, ez magyarázza a gyepszintben való borítás növekedését. Szeptember folyamán a sarjakat leverték, októberben vegyszeres kezelésük is megtörtént. A fák irtása során a cserjeszint is némileg ritkult, elsősorban a sűrűbb akácos foltok alatti részeken távolították el a cserjéket is a munkálatok során. Az I. kvadrátban a mintaterület D-i felén lévő gyepet a munkagépek megtaposták, ez a G1 degradációjával járt, erősen nőtt a Kochia laniflora borítása. Miután a gyep károsodása csak kis
területet érintett, a szomszédos gyepek pedig érintetlenek maradtak, így a regeneráció várhatóan hamar bekövetkezik. 2. Tartós szegfű ponttérkép elkészítése, valamint az egyedek vitalitásának egyenkénti jellemzése az KNPI helyi projektje kapcsán kijelölt 3db 10x10m-es kvadrátban. Az I. mintaterületen több évig nagyjából stagnált az állomány (erőteljes belső dinamika mellett, tehát sok volt az új és az elpusztuló egyed is); 2004-ben vélhetően az átlagosnál csapadékosabb tavasznak és nyárnak köszönhetően ugrott meg az egyedszám, 2007-ben viszont a rendkívül aszályos tavasz és birkalegelés egyaránt károsította. Emellett a vadkár (nyúl- és őzrágás) is jelentős minden évben, mindkét természetes növényzetű mintaterületen (I-II). 2008-ban kis mértékben ismét nőtt az állomány a csapadékosabb időjárásnak köszönhetően, azonban a nyárfák alatt felhalmozódott avar, és az árnyékolás miatt megerősödött gyepkonkurencia nem kedvez a szegfüveknek. 2009-ben ismét enyhe csökkenés következett be a példányszámban. Az idei évi erős aszály ellenére a teljes állomány dinamikáját figyelembe véve minden Kiskunsági populáció esetében egyedszám növekedést regisztráltunk, így a mintakvadrátban megfigyelt csökkenés okait a galagonya cserjék növekedésében, az avar felhalmozódásában kereshetjük. A II. mintaterületen az állomány folyamatos csökkenése volt megfigyelhető egészen 2007-ig. 2008-ban a csapadékos tavasz következtében nőtt a példányszám, majd 2009-ben újabb 1 tő jelent meg (összesen 10 tő), ám még így sem közelíti az 1998-as kiindulási állapotot. Az árnyékolás teljes hiánya, a sporadikus birkalegeltetés, és az ezzel együtt járó erős taposás egyaránt kedvezőtlenül hat a növényre. 2009-ben a birkákat már nem hajtották át a területen, így reményeink szerint tovább nőhet majd a példányszám az elkövetkező években. A III. mintaterületen számos tő túlélte a fenyőtelepítést, és ezek képesek voltak regenerálni az állományt egy ideig. A fenyők növekedése, és az ezzel együttjáró árnyékoló-hatás növekedése, a tűavar képzésének fokozódása ugyanakkor 2001 után már kezdte éreztetni állománycsökkentő hatását. A részleges leárnyékolás a 2007-es aszály idején növelte a részpopuláció túlélési esélyét, és a birkalegeléstől - valamint a vadkártól - is védték a fenyők a hozzájuk közeli egyedeket, így a 2004-es adatokhoz képest itt csökkent legkevésbé az állomány 2007-ben. 2008-ban a másik két kvadráthoz hasonlóan itt is növekedés volt megfigyelhető a példányszámban, közel kétszeresére nőtt az állomány a vizsgált területen. Ennek oka ugyancsak a csapadékos évben keresendő. 2009-ben számos fiatal egyed jelent meg, jellemzően azokon a területeken, ahol nem túl magas a fenyőavar borítása. Ennek ellenére majd felére esett vissza a tövek száma (130 helyett 88), ami az idősebb tövek nagyarányú pusztulását mutatja. A megmaradt tövek túlnyomórészt a fenyők lombkoronájának szegélyében, félárnyékban, vékonyabb avarborítással bíró részeken, ill. a fák közötti, alig-árnyékos, lényegében avarmentes, nyílt homoki gyep-részletekben helyezkednek el. Bár az aszály miatt a nyílt homoki gyepben található tövek közül is számos egyed eltűnt, a növekvő fenyőfák által egyre erősebben leárnyékolt, halmozódó avartakaróval jellemezhető foltokon volt megfigyelhető nagyarányú példányszám csökkenés. A 11 éves adatsor alapján feltűnő, hogy bár a szegfű kedveli a félárnyékot, a halmozódó avart rosszul tűrik: a III. kvadrát esetében a tövek folyamatos vándorlása figyelhető meg az egyre növekvő fenyő-lombkorona széle felé minden esetben a lombkorona szegélyénél a legsűrűbb az egyedek elhelyezkedése, a fatörzsek közeléből, az erősen leárnyékolt részekről kiszorulnak a szegfüvek. Az I. kvadrátnál ugyancsak megfigyelhető bizonyos elmozdulás a lombkorona szélei felé, illetve a fentebb említett erősödő gyepkonkurencia és felhalmozódó avar miatt a csapadékos 2008. évben is jelentéktelen mértékű tőszámnövekedés volt megfigyelhető a rendkívül rossz eredményeket produkáló 2007-es évhez képest, 2009-ben pedig újra csökkent a példányszám.