A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása

Átírás

1 A megtelepedés okai Városi vadgazdálkodás IV. előadás: A városi területeken előforduló fajok Alkalmazkodás az emberi civilizáció egyébként zavaró, káros körülményeihez Az urbanizálódás szelekciós tényező Generalisták: a búvóhelyek és az élelem források széles skáláját hasznosítják Változhatnak a táplálkozási és vándorlási szokások is Specialisták: olyan forrásokat igényelnek, hasznosítanak amelyek nagy mennyiségben hozzáférhetők Jól tűrik az emberi jelenlétet, vagy akkor aktívak, amikor az emberek nem Az ember jelenlétét nem tekintik fenyegetőnek néhány városi prérifarkas akár fényes nappal is levadássza a házi kedvenceket, a gazda jelenléte sem akadályozza ezt meg A városi mosómedvék inkább éjszaka aktívak A megtelepedés okai Alkalmazkodás a városi élőhelyekhez Hőmérsékleti, talaj és hidrológiai viszonyok Az emberi környezet hatása a diverzitásra Általában a fajszám kisebb, az egyedszám nagyobb, mint a környező természetes élőhelyeken Az alkalmazkodó állatok ökológiai igényei is megváltoznak A természeteset sem mindig ismerjük A védekezési, kezelési stratégia alapja az igények ismerete A megtelepedés okai Az alkalmazkodó fajok szinte mindenhová eljutnak A növekvő utas és áruforgalommal terjednek A biotikus homogenizáció mindenhol megfigyelhető A városokban hasonló fajok jelennek meg A városok hasonló terjeszkedése a természetes élőhelyek fogyatkozása a művelés alá vont földek megegyező kezelése csótány, varjú, patkány, mosómedve, vörös róka, szarvasfélék a madarak az urbanizáció okozta biotikus homogenizáció legjobb példái galamb veréb, seregély, varjú, szarka kontinensektől függetlenül jelenik meg a nagyvárosok élőhelyein. A városokban előforduló fajok Vadászható fajok Állományaikkal gazdálkodás a hasznosíthatóság érdekében Nem vadászható fajok Látványos védelem érdektelenség A városokban előforduló fajok Nem kedvelt/károkozó fajok Állományaik irtása Városi vadállatok Minden őshonos, nem háziasított vadállat, amely városban, vagy közvetlen környékén fordul elő (Schaefer 2004). Minden olyan vad élőlény, ami emberi környezetben, városban, vagy környékén él, legyen az madár, hüllő, puhatestű, emlős, hal, rovar, még a giliszták/férgek is (U.S. Department of Agriculture Forest Service 2001). A besorolás az élőhelytől is függ 1

2 A városokban előforduló fajok Miért fontos a csoportosítás? Hogyan kezeljük a vadászható fajokat a városban? Be kell e tartani a Vadászati törvény védelmi előírásait (szezon, eszköz)? Ha egy veszélyeztetett faj, amely nem vadászható a városba költözve nagymértékben elszaporodik irthatóvá válik-e? Ha igen milyen eszközökkel és törvényi háttérrel? A városokban előforduló fajok Hasznot hajtó és háziasított (Kutya, macska, csirke, postagalamb) Közömbösek, közönségesek (Veréb, balkáni gerle) Menyét, görény, nyest, róka Káros, hasznos, ijesztő, kedves?? Hasznot hajtó és kedves (Cinke, rigó, rozsdafarkú) Kártékonyak és/vagy ijesztőek (Vándorpatkány, házi egér, denevér) Hasznosak vagy károsak? Megeszik a szemetet, a patkányt, az egeret, a galambot, a verebet. Kárt okozhatnak épületben, járműben, haszonállatban. Kellemetlenek és ijesztőek lehetnek. Zajosak és szagosak lehetnek. Betegségeket terjeszthetnek. A városokban előforduló fajok A csoportba sorolás függ: az adott faj jelenléte mennyire jelent közvetlen veszélyforrást kártétel, betegség, zavarás mennyire szoktak hozzá a jelenlétéhez A régóta az ember mellett élő fajok (pl.: házi veréb, házi görény) ritkán váltanak ki elutasítást- Az új fajok mindig ijesztőbbek Érzelmi megítélés Gyerekkori élmények Mesék A városokban előforduló fajok A madarak egy lehetséges Blair (1996) nyomán: városi kihasználók galambok, fecskék, verebek jól használják ki az emberi elterjeszkedés által okozott élőhely változásokat Városi területeken éri el legnagyobb sűrűségét A városokban előforduló fajok A madarak egy lehetséges Blair (1996) nyomán: várost elkerülők : nagyon érzékenyek az ember jelenlétére és hatására a városok megjelenésével már a külvárosok területéről is eltűnnek természetes élőhelyeken érnek el nagyobb sűrűséget. 2

3 A városokban előforduló fajok A madarak egy lehetséges Blair (1996) nyomán: külvároshoz alkalmazkodó : jól használják ki a kiegészítő forrásokat, mint például a dísznövényeket legalább harminc madárfaj Elsősorban erdőszéli és nyílt területekhez alkalmazkodnak Rovarok rovarirtás Csótány ételmaradékon, szerves anyagok maradékán él rendkívül szapora, pete tokja ellenálló 250 millió éves faj több ragadozó emlős is zsákmánynak tekinti és több madárfaj is szívesen fogyasztja Hangya fáraó hangya, házi hangya, kis fekete hangya a fáraó hangya lakótelepeken ugyanazon helyeken fordul elő, mint a csótány Keresi az ételmaradékokat, különösen a nagy cukortartalmúakat, Darázs közönséges vagy kecske darázs a leggyakoribb városlakó hernyókat, levéltetveket és magas cukortartalmú élelmiszereket fogyaszt. madarak Széncinke egyike a városokban új viselkedési, táplálkozási formákat megtanuló fajoknak Vannak csak télen megjelenő (kedvezőbb mikroklíma és jobb táplálékellátottság) és a városban szaporodó állományok is A téli madáretetés legkedvesebb és legbarátságosabb tagja Jellegzetes városi, tanult viselkedési formája az angliai tejnyitogatás Búvó és fészkelő helyként is szívesen használ postaládákat A széncinke mellett rendszeresen megjelenik a kékcinke is madarak Fecske elsősorban a füsti részesíti előnyben az emberi településeket Részben elterjedését és létszámát is a városi élőhelyeknek köszönheti leggyakoribb ragadozója a kabasólyom csak ritkán jelent meg Feketerigó az egyik leggyakoribb városlakó urbanizációjuk a XX. század elején történt meg az urbánus egyedek sokkal közelebb engedik magukhoz az embert vonulása-részleges vonulása megszűnt őszi-téli tápláléka alapvetően növényekből áll össze, míg tavasszal és nyáron elsősorban állati eredetű táplálékot (földigiliszta, rovarok) fogyaszt. madarak Balkáni gerle A XX század elején terjedt el a Balkánról Európába Magyarországon a harmincas években telepedett meg Állománya az utóbbi évtizedben lassan csökken a városi területekről a nagyobb testű szirti galambok, illetve visszavadult házigalambok szorítják ki Elsősorban a vidéki gabonatermelő vidékekkel határos lakott területeket kedvelik Szirti galamb A városi állományok részben visszavadult házigalambok, melyek egyre jobban hasonlítanak a fajta ősére a szirti galambra. Házi veréb Mindenhol előforduló sikeres faj, amely az urbanizációnak köszönhetően a mezei verébbel ellentétben nem szorul különösebb védelemre 3

4 Denevérek Városokban: kései, korai, durvavitorlájú, hosszúfülű és közönséges törpedenevér Padlásokon, pincékben, panelházak repedéseiben telepednek meg. Az északi korai denevérhez is egyre jobban kötődik az emberi építményekhez Észak-Európa sűrűbben lakott részein szinte kizárólag ilyen helyeken található búvóhelye. A településhálózat fejlődésével állománya egyre északabbra hatol A kedvező szálláshelyek terjedésével egyedszáma folyamatosan növekszik. 4

5 Denevérek A tavi denevér Nyugat-Európában már városlakó, Magyarországon még nem, mert a vízparti odvas fák nálunk még megvannak A csonkafülű denevér (ritka faj) nyári szállásai szinte kizárólag templomok, kastélyok padlásán van Közönséges denevér (általában nem nálunk telel) nyári szállásai szinte kizárólag emberi építményekben vannak. Denevérek Fehérszélű törpedenevér: a kilencvenes évek elején jelent meg és azóta terjedt el Magyarországon, szinte kizárólag emberi településeken jelent meg. Rőt koraidenevér : legalkalmazkodóképesebb és legurbanizáltabb denevérfaj A kései denevér azokon a területeken gyakoribb, ahol a településszerkezet sűrűbb. A szürke hosszúfülű-denevér ideális élőhelye a kertes, ligetes, parkos települések. Házi egér mindent megrágó, kíváncsi állat rágásán kívül rendkívül büdös vizelete miatt is kellemetlen jól alkalmazkodó, az ember mellett szinte minden kibíró faj Betegségeket is terjeszt megtelepedik akár hűtőházakban és sarkkörön túli emberi létesítményekben is Az emberi településektől maximum 1-2 kilométerre található meg. Kiválóan másznak és akár cm-t is ugranak Vándorpatkány Kelet-Ázsiai faj, amely mára az egész világon elterjedt Magyarországon minden településen előfordul Lakott területeken kívül halastavak mellett és ártereken is gyakori A házi patkányt kiszorította A nőstények akár 5 hetesen ivarérettek lehetnek A vemhességi idő 1 hónap, az alomnagyság 8-10 egyed Egész évben folyamatosan szaporodnak, egy évben egy nőstény akár 50 utódot is létrehozhat Csoportban élnek, általában egy hím, több ivarérett nősténnyel és az utódokkal Számos betegséget terjeszthetnek: szalmonella, sertésorbánc, baromfipestis. Házi patkány Délkelet-Ázsia faj, ami az ókorban terjedt el Európában Magyarországon már csak a Dunántúlon és a csepeli szabad kikötőben ismert előfordulása 5

6 Sündisznó Kifejezetten gyakori a településeken kertekben rőzserakások, farakások alatt, sűrű bokrokban, kőrakásokban, vagy akár fáskamrákban is megtelepszik. giliszták, rovarok, sáskák, csigák, békák, gyíkok, kígyók, madár és emlős fiókák is táplálékot jelent májusban-júniusban, illetve augusztus-szeptemberben napi vemheség után 4-5 utódot fial A kicsik lágy tüskékkel jönnek világra, így nem sértik fel anyjukat. A sünök elérhetik a 10 éves életkort is. A közlekedési balesetek leggyakoribb áldozata Mókus Nappali aktivitású, fán lakó és fészkelő faj. A lombkoronában hat méterre a föld felett, egészen a törzs és az ág csatlakozásánál, esetenként faodúban építi gallyakból, körülbelül 30 cm átmérőjű fészkét Ha teheti, nem jön le a földre, mert ott lassabb mozgása miatt kiszolgáltatottabb a ragadozóknak. növényi magvakkal, termésekkel, gombákkal egyéb növényi részekkel, madártojásokkal és fiókákkal táplálkozik a nyuszt, nyest, a vadmacska, a róka, kóbor macska és kutya, a héja és az ölyv is ragadozója Pelék A nagy pele alkalmazkodik a legjobban az emberi településekhez Elsősorban erdőközeli házak padlásain jelenik meg Kedveli a felhagyott vagy hagyományos művelési módú gyümölcsösöket Legfontosabb ragadozói a nyuszt, a kóbor macska, a gyöngybagoly és a macskabagoly A mogyorós pele is előfordul az erdőszéli kertekben és gyümölcsösökben, de lakóházakban csak ritkán fordul elő Az erdei pele nem jelenik meg a lakott területeken 6

7 Vakond Természetes élőhelyeken és városi területeken is gyakori faj Gyorsan mozog, jól úszik, éjjel és nappal is aktív Téli álmot nem alszik gyöngybagoly, róka, görény, menyét, vadmacska is zsákmányolja, korábban vagy jelenleg is vadászható fajok Örvös galamb Egyre több városi területen jelenik meg Párizsban van az egyik legjelentősebb állománya az egyetem területén is költ Szarka hosszú életű, akár évet is elérő madár rovarokkal, csigákkal, magvakkal, bogyókkal, kisebb emlősállatokkal és madárfiókákkal táplálkozik az ember közelségét mindig is elfogadó faj első Budapesti hiteles fészkelési megfigyelése 1978-ban volt A városi fészkelés elsősorban a fiókák túlélésére kedvező a legfontosabb szarkafészek-rablók (hollók, sólymok, más varjúfélék és baglyok) a lakott területeken ritkábbak Vetési varjú Szajkó Szarka A szarka fészekrabló, sem a tojás, sem a csibe nincs biztonságban A szarka állománya állandó, de lakott területi jelenléte folyamatosan nő A szarka fészkekben viszont a lakott területeken is megjelennek a társ-fészkelő fajok, mint a vörös vércse, kaba, erdei fülesbagoly Védekezés Larsen csapda, de 7

8 Győr belváros 2010 (Kóbori Ákos), korábban vagy jelenleg is vadászható fajok Nyest Magyarországon a leggyakoribb városi vadászható emlős Városi állományai ma már összemérhetőek a szabadterületen előfordulókkal A nyest és a kóbor macskák között városi területeken erős kompetíció van A közvetlen összecsapások többnyire eldöntetlenek A nyest mégis sikeresebb jobb a táplálkozási stratégiája: a gyümölcsöket is hasznosítja ellentétben a macskával a macska kölykök hatékonyabb elpusztítása Első feljegyzett elejtés: augusztus 16-án, Budapesten a gróf Karácsonyikertben jelenléte mind anyagi, mind közegészségügyi szempontból problémás Nagy anyagi károkat okoz házakban, autókban (kábelek, gumiabroncsok szétrágásával) ürülékük, vizeletük fertőző forrás lehet Nyest kg. Teste cm, farka cm. Mindenhol előforduló közönséges ragadozó, állomány növekszik. Kijelölt vadászidényben vadászható. Az emberhez kötődik, az egyik leggyakoribb városlakó ragadozó. Kapuvár augusztus - belváros 8

9 Budapest 2010 Budapest Ferihegy 2010 Budapest Ferihegy 2010 Budapest Ferihegy 2010 És ha nem látom? Nyest ürülék Hallhatok jellegzetes zajokat. Láthatok lábnyomokat. Találhatok szőrszálakat. Találhatok zsákmánymaradványokat. Találhatok ürüléket 9

10 , korábban vagy jelenleg is vadászható fajok Róka Közönséges görény Menyét Vaddisznó Kóbor macska Gazdától teljesen függetlenül élő állományok vannak szabadterületen és lakott területeken is. Gyakori a gazdához való részleges kötődés és az innen kiinduló rendszeres kóborlás. Róka 4 10 kg. Teste 58 90, farka cm. Mindenhol előforduló közönséges ragadozó. Állománya jelentősen növekszik. Egész évben vadászható. Lakott területen is megtalálja az életfeltételeit. Róka ürülék Fajok eloszlása nyest arány 0,8 0,7 A nyest előfordulási gyakorisága 0,6 különböző településeken 0, ,4 50 0,3 0 0, ,1 népsűrűség (fő/négyzetkilométer) 0 0,71 0,52 0,28 0,21 0,12 0,08 0,05 0,03 Görény Róka Nyest Menyét Jászkarajenő Kőszeg Bentévi Fehér küllő Szikla papagáj (ausztrália) 10

11 Exotikus teknős fajok terjeszkedése Európában a kiengedett ékszerteknősök Közép-Európában akár több évig is megmaradhatnak, de azután anélkül tűnnek el, hogy a természetes várható életkorukat elérték volna vörösfülü ékszerteknős eredményes szaporodása Franciország ban Svájcban vörösfülü ékszerteknős és egy aligátorteknős (Chelydra serpentina) is szabadban születik Exotikus teknős fajok terjeszkedése Európában A hasonló kivételes éveken kívül is a teknősök Ausztriában alkalomadtán a hőmérsékletileg kedvező helyeken (korlátozottan) reprodukálódhatnak 1993-ban számolnak be a görögteknős (Testudo hermanni) egy szabadtéri szaporodásáról az alsó Inn-völgyben. Ugyanebben az évben Leibnitz környékén is van szaporulat, majd ugyanott 2003-ban is. A vörösfülü ékszerteknős keléséről számolnak be Ausztriában ben telelés után kell egy fészekalj vösörfülű ékszerteknős Stájerországban. A tojások már 1994 májusában le lettek rakva! Exotikus teknős fajok terjeszkedése Európában Elvileg a vörösfülü ékszerteknős fiataljainak áttelelése a fészekben, természetes környezetben már ismert. Dél- Karolinában, a vörösfülüek ivadékainak 87%-a a fészekgödörben telelt át! Az inkubációs idő alatti csekély hőmérséklet felelős ezért a telelési jelenségért, ami egyébként a késleltetett fejlődéshez vezet, hanem a csapadék időpontja és intenzitása is. az amerikai teknősfarmokon a vörösfülü ékszerteknősnek az Európai Unió részéről 1992 óta bevezetett importtilalma ellenére terjedőben van a más fajokra való átállás. 22 fajt és alfajt tenyésztenek és évente fiatalt "állítanak elő" csak egy farmon! Exotikus teknős fajok terjeszkedése Európában Az új fajok részlegesen egy hasonló rezisztenciát mutatnak fel a hidegebb klímával szemben, mint a vörösfülü ékszerteknős. Csak Karintiában öt különböző allochton teknősfaj van, amikkel itt az utóbbi 70 évben a természetben találkoztak. Másrészt azt a kinyilvánított gyanút (Buwal 1995), hogy a kihelyezett állatok csírákat vihetnek át az európai mocsári teknősre (Emys orbicularis), nem lehet megcáfolni. A szabadon engedett ékszerteknősök miatt legalábbis egy konkurenciára kerül sor és ezzel egyben az európai mocsári teknős (Emys orbicularis) károsítására is. 11

12 Az aligátor teknős Az aligátor teknős Az ausztrál kígyónyakú teknős urbanizálódása Ausztrália külvárosaiban él nagyobb élőhellyel rendelkezik és jobban bírja az aszályos periódusokat, mint vadon élő fajtársai Jobban növekednek és jobb a túlélésük, mint a vadon élőké A külvárosi élőhely jobb a faj számára, mint az eredeti Rádiótelemtriás jelölésen alapuló vizsgálat. Hipotézis: a külvárosi teknősök kevesebbet mozognak, amiatt a számos veszély miatt, mely a városi környezetben leselkedik rájuk Eredmény: A városi teknősök hosszú távokat tettek meg, és háromszor akkora élőhelyet mondhattak magukénak, mint a természetes környezetekben élők Az ausztrál kígyónyakú teknős urbanizálódása Hipotézis 2. a városi teknősök nagy arányban találkoznak az autókkal az utakon, ennélfogva kevesebb egyed marad életben Eredmény 2. A túlélési ráta a városban jobb, autóbaleset 36 jelölt egyedből csak egyel történt. A teknősöket a Canberra útjai alatt futó csatornák és kábelcsatornák védték meg A külvárosi teknősöket az aszály sem zavarta, nem kellett az avar alatt inaktívan átvészelni az ilyen periódusokat. Az ok a sokszor mesterségesen is fenntartott városi vizes élőhelyekben rejlik. Úgy tűnik, hogy a városban magasabb egyedsűrűséget és növekedési rátát lehet megfigyelni, mint a vad populációkban. 12