Biológiai Sokféleség Védelme

Átírás

1 Biológiai Sokféleség Védelme Dr. Rodics Katalin A helyi-és tájfajták jelentõsége, elterjedésük elõsegítése 2012.augusztus 11

2 EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről

3 A Biológiai Sokféleség Egyezmény alapvető célkitűzései a földi élet minden formájának (nemcsak a vadon élők) sokféleségét meg kell őrizni, komponenseit fenntartható módon kell használni, a genetikai források hasznosításából - az élővilágból származó - hasznot igazságosan kell elosztani.

4 Mi az a biológiai sokféleség? A Földi élet sokszínűsége, vagyis: a fajokon belüli genetikai sokféleség a fajok változatossága (vadon élő és mezőgazdasági is!) az ökoszisztémák, élőhelyek változatossága

5 A genetikai források hasznosításából származó haszon igazságos elosztása (ABS) Ez az egyezmény alapvetően új, a fejlődő és a fejlett világ között feszülő ellentétek tisztességes megoldására tett kötelezettség vállalása Több mint 15 éves munka után elfogadtuk a Nagoya Jegyzőkönyvet (2010.okt.29.) Vajon miért csak most? (élőlényekre világszabadalmak, biokalózkodás) Közönséges orbáncfű

6 Célok 2010., Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának mértékét Gothenburg-EU- Megállítani a biológiai sokféleség csökkenését

7 A gyakorlati végrehajtás nem működik A háttérben a globális jólléti szakadék mélyülése, a nemzetközi hatalmi és együttműködési rend átalakulása, a fejlett és fejlődő világon belüli tagolódás, a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés miatti növekvő feszültség, a közelmúlt válságos folyamatai állnak.

8 A CÉLT EGYETLEN TERÜLETEN SEM SIKERÜLT ELÉRNI

9 NÉHÁNY AZ OKOK KÖZÜL Erkölcsi válság- az egyéni érdekek előtérbe helyezése a közösségi érdekek rovására; Emberi önzés, kényelem- fejlődésünk csak más fajok és a földi létfenntartó rendszerek rovására történik; A pénz, a tőke uralta folyamatok és rövid távú gondolkodás, globalizáció; A sokszínűség védelmének szempontjait nem sikerült prioritásként elfogadtatni az egyes emberek szintjétől a döntéshozókig;

10 GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK HIÁNYA Az ember által hasznosított pl. lassú növekedésű öreg erdők, a bálnák vagy az elefántok gazdasági értéke lassabban növekszik a természetben, mint mai értékük a bankokban. Vagyis ma nincs olyan gazdasági ösztönző, ami miatt érdekké válna ezen fajok természetes élőhelyükön történő megőrzése.

11 FÉLREVEZETŐ MEGFOGALMAZÁSOK, TÁJÉKOZTATÁS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Nyugtatják az emberiség lelkiismeretét a föld élővilágával kapcsolatban

12 HOVÁ VEZETETT EZ?

13 Az emberiség létszámának egyre gyorsabb növekedése; (több mint 7 milliárd) A tengerek és a légkör soha nem látott szennyeződése; A szegénység állandósulása nemzeteken belül és nemzetek között; A legtöbb régió nem megfelelő környezetvédelme; És ott, ahol a természet- és a környezetvédelem jogi alapjai egyáltalán léteznek, ezek állandósult végrehajtási nehézségei.

14 ÉLŐVILÁG

15 A VADON ÉLŐ FAJOK KIPUSZTULÁSI ÜTEME EZERSZERESE A TERMÉSZETESNEK! A FOLYAMAT ELÉRKEZETT A VISSZAFORDÍTHATATLANSÁG HATÁRÁRA.

16 HOGY ÁLL MOST EURÓPA A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKAT TEKINTVE? Millenniumi Ökoszisztéma Felmérés 2005.

17 Az egész bolygó természeti erőforrásainak aránytalanul nagy részét elhasználjuk;

18 A természetes ökoszisztémák ember általi feldarabolódása az egész világot tekintve kontinensünkön a legnagyobb mértékű;

19 A nyugat-európai erdőknek mindössze 1-3%-a tekinthető háborítatlannak;

20 A földrész élővilága jelentősen átalakult, a természetes élőhelyek aránya drasztikusan csökkent;

21 Az ötvenes évek óta Európa vizes élőhelyeinek és nagy természeti értéket képviselő mezőgazdasági földterületeinek TÖBB MINT 50 %-a eltűnt.

22 Őshonos emlőseink 42 %, a madarak 43 %, a kétéltűek 30 %, a hüllők 45 %, édesvízi halaink 52 %, a lepkék 45 %-át a kipusztulás fenyegeti.

23 A legjelentősebb tengeri halállományaink többsége a fennmaradásuk szempontjából biztonságos biológiai határérték alatt van.

24 800 európai növényfajt a kipusztulás közvetlen veszélye fenyeget.

25 MEZŐGAZDASÁG

26 NÖVÉNYVILÁG vadon élő növények A ma ismert közel magasabb rendű, vadon élő növényfaj közül veszélyeztetett. Okai: túlhasznosítás nem fenntartható módon végzett mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, urbanizáció, szennyeződések, földhasználati változások, inváziós növények terjedése, klímaváltozás stb.

27 Mezőgazdasági haszon növények AGROBIODIVERZITÁS?! A növényfajból kb táplálék növény, 200 fajt termesztenek és mindössze 20 faj adja az emberiség növényi táplálékának 80%-át. A FAO becslése szerint az elmúlt száz évben a mezőgazdaságban használt fajták sokféleségének 75%-át elvesztettük. A megmaradt 25% jó része veszélyeztetett.

28 USA adatok 1804-ben alma fajtát regisztráltak re ennek 86 %-a eltűnt. A valaha használt káposzta fajták 95 %-a, kukorica fajták 91 %-a, borsó fajták 94 %-a, paradicsom fajták 81 %-a elveszett. Mexikó elvesztette kukorica fajtáinak 80 %-át 1930 óta.

29 A mezőgazdaság erősen befolyásolja a természetvédelem lehetőségeit, és a mezőgazdaság termelékenysége alapvetően függ a természet állapotától (talaj élővilága, beporzó rovarok, kártevők stb.) AGROBIODIVERZITÁS TERMÉSZETVÉDELEM A mezőgazdaságban lejátszódó változásoknak természetvédelmi következményei is vannak. Különösen itt Európában, szoros kölcsönhatás alakult ki a természetes életközösségek és a mezőgazdasági tevékenység között.

30 HA CSAK A TÁPLÁLKOZÁSUNKAT NÉZZÜK Földünk felszínének több mint a fele intenzíven használt mezőgazdasági terület, a talaj 1/3-a átalakított, erodált. A rendszerváltás óta Mo-n 500 ezer ha-ral csökkent a termőterület. 80 ezer ha véglegesen kivontunk; Összes vizeink 70 %-át a mezőgazdaság használja el, az állattenyésztés a legnagyobb vízszennyező (1000 l víz/1 kg gabona; l víz/ 1 kg hús; ha minden ember a nyugati típusú táplálkozásra térne át globálisan 75 %-kal több vízre lenne szükség); EU analízis: az üvegházhatású gázok kibocsátásának %-a az élelmiszer szektorból származik, főleg a hús és hústermékek előállításából.

31 Agrobiodiverzitás és az ökológiai rendszerek működése Több mint beporzó fajt ismerünk (méhek, lepkék, bogarak, legyek, madarak, denevérek stb.). Az összes növényfaj felét, beleértve a táplálékunként szolgáló terményeket, állatok porozzák be. A ragadozóknak, parazitáknak, darazsaknak és mikroorganizmusoknak kulcs szerepük van a mezőgazdasági kártevők és betegségek természetes szabályozásában. Terményeink lehetséges rovarkárosítóinak több mint 90 %-a féken tartható természetes ellenségeivel, amelyek az ezt körülvevő természeti területeken élnek. Ezeknek peszticidekkel történő helyettesítése 54 milliárd $/év.

32 AGROBIODIVERZITÁS?! Az agrárrendszerekben is a sokféleség növelése létkérdés, hiszen a fajtaszám csökkenés, és néhány fajta egyeduralkodóvá válása a világ élelmezését sebezhetővé teszi, a nemesítési alapanyagok eltűnése pedig a változó körülményekhez alkalmazkodó újabb fajták előállítását veszélyezteti.

33 Miért csökken ilyen rohamosan az agrobiodiverzitás? Törvények szabályozzák, hogy csak államilag elismert növényfajta termelhető és forgalmazható. Ezt csak engedéllyel rendelkező szervezetek végezhetik. Az állandó minőség biztosítása csak uniformitással lehetséges, a változatosság kizárva.

34 Nemzeti fajtajegyzékeket adnak ki az államilag előzetesen kivizsgált, elismert fajtákról, és ami ezen nem szerepel nem termelhető, nem forgalmazható. Mivel a táj- és helyi fajták, amelyek a sokféleséget, és ezzel a környezethez való tökéletes alkalmazkodást biztosítják, értéke éppen az, hogy nem teljesen azonosak, egyformák, nem kerülhetnek fel a fajtajegyzékekre.

35 Így a régi tájfajták nem termeszthetők, nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, így lassan eltűnnek. Fennmaradásukat tehát az egész világon egységes alapelvű jelenlegi jogi szabályozás is gátolja, amelyet meg kell változtatnunk.

36 Többekkel együtt én sem hiszem, hogy csak véletlen egybeesés a régi fajták eltűnése, a nemzeti génbankok leépülése és a génmódosított élőszervezetek (GMO), elsősorban növények erőszakolt térhódítása.

37 Másik veszélyforrás A multinacionális cégek érdekei: saját fajtáik értékesítését rontják a helyi fajták, ezért az az érdekük, hogy ezek visszaszoruljanak, eltűnjenek; ha nincs saját fajtád kénytelen vagy tőlük venni.

38 A vetőmag ágazat jelenlegi helyzete Negyven évvel ezelőtt Európában még több mint ezer cég foglalkozott vetőmagok forgalmazással, mára csak cég maradt, DE: 5-6 vállalat tartja kézben a vetőmag termelés 80 %-át. Megengedhetjük magunknak az ilyen arányú koncentrálódást? A gyakorlat, a tudás, a nemesítés, a kutató laboratóriumok ilyen arányú elvesztését, amelyek a világméretű problémák megoldásában részt vehetnének?

39 Az erőforrások egyre kevesebb kézben történő koncentrálódása látható a genetikai erőforrások esetében is. A genetikai erőforrások birtoklása a jövőben a gazdagság, az élet és a hatalom alapja lesz!! Aki etet az diktál!

40 MIT ŐRIZTÜNK GÉNBANKJAINKBAN? 3736 gyógynövény 9591 gyümölcs szántóföldi növény 5086 szőlő zöldség Tápiószelei Agrobotanikai Központban tétel

41 Eltűnnek a CSALÁDI GAZDASÁGOK Ma szinte minden ezek léte ellen hat: 40-60% állami támogatás megszüntette a szabad piacot, Az ágazat azt termel, amit támogatnak. A globális tőke profit érdekei irányítják. A mezőgazdaság egyre kevésbé a vidéki lakosság megélhetésének forrása és élettere. Tőke számára a paraszti életforma felesleges-kiszorul a munkaerő piacról. Nem cél az egészséges élelmiszer ellátás és a nemzeti önellátás. Eltűnnek a helyi fajták. Leépül a nemzeti kutatás, minőség-ellenőrzés- nincs nemzeti kontrol. És ez már nemzetbiztonsági kérdés is!

42 JELENÜNK A szállítás mellett a mezőgazdaság a leg energia igényesebb ágazat. Az olajtól függ élelmiszer ellátásunk. Ebből működnek a gépek, ebből származnak a műtrágyák. A talajt ez a típusú mezőgazdaság hosszú távon megöli, ma a termékenységét műtrágyákkal pótoljuk. A világ élelmiszer előállításának 95 %-a műtrágyáktól függ. 1 kalória élelem= 10 kalória fosszilis energia Ma 22 milliárd rabszolga munkájának megfelelő energiát használ fel az élelmiszer termelés.

43 1981. fordulópont: kevesebb olajat találtak új mezőkön, mint amennyivel többet használtak az adott évben. Az alternativ energiák fejlesztésével késésben vagyunk, de az összes együtt sem fogja tudni kielégíteni a mai ipari társadalmak energia igényét.- Post Carbon Institute Az olajkitermelés egyre drágább lesz, és megindul a csökkenése.

44 Az iparszerű gazdálkodás nem teszi lehetővé a sokszínű és eredményes tájgazdálkodást;

45 JELENÜNK Tönkre teszi az értékes tájfajtákat-(monokultúra, fajszegény növényszerkezet és talajélet, technológiai egységesítés, nagy méretek, egyoldalú mennyiségi elv, homogenizálás, túlhasználat). Mesterségesen szétválasztják a növénytermesztést-talajművelést és az állattenyésztést-takarmányozást, azt sugallva, hogy a két ágazat önállóan is működőképes. Holott ezek csak kiegyensúlyozottan tudnak jól működni.

46 MÚLTUNK Kecskeméthy Géza: Gazdasági kis biblia Emlős háziállatok

47 ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA SZEGEDEN 1719 MARHA 2506 LÓ 330 JUH 1847 SERTÉS ÖKÖR LÓ JUH MARHA LÓ JUH SERTÉS MARHA LÓ JUH

48 MÚLTUNK Baromfi fontos ágazat, mert csak külföldről közel 20 millió forint jövedelmet hoz évente, ami kisbirtokosaink kezébe kerül.

49 MÚLTUNK 1943 A saját takarmánytermesztés a jövedelmező állattenyésztésnek létfeltétele Legelők javítása somkóróval

50 Szarvasmarha Szarvasmarha korai zöldtakarmányzöldrozs, utána borsócsalamádét Május első 10 napjában rozsos bíborhere, május10-20-ig búzás bíborhere, május 20-30ig szöszös v. pamacsos bükkönyös búza, június 15- zabosbükköny, aug. 15 tarlóba vetett csalamádé, október elejétől fehérmustármagos pohánka, utána marhakáposzta, szept. végén vetett fehér mustár.télen takarmányrépa, silózott takarmány Igazán nem nehéz betartani. Mint látjuk van nekünk elegendő takarmány növényünk, és azok igen jól meg is termeszthetők. Ha megértenénk az idők szavát nekünk Kelet-Svájcának kellene lennünk.

51 MÚLTUNK Báldy Bálint: A baromfi tenyésztése Számuk nyaranta millió, tyúkféle, 8-9 millió lúd, 4-5 millió kacsa, 1,5-1,5 millió pulyka, illetve galamb a háztájiban. Évente 1500 millió forintot termel. Egy katasztrális holdra mindössze 1,6 állat jut, ez kevés. Így óriási nemzeti vagyon megy veszendőbe azáltal, hogy rengeteg rovar, gyommag, maghulladék és fűféle marad kihasználatlan, ahelyett, hogy a baromfifélékkel hasznosítanánk. Kettős a veszteség, nincs hús, tojás, toll és növény és gyümölcstermelési károk jelentkeznek a rovarok, gyomok miatt.

52 MÚLTUNK Kerttel rendelkező városi lakosságot is nagyobb mértékben serkentsük baromfitenyésztésre! A gyárakban, üzemekben, vállalatoknál és hivatalokban dolgozóknak testileg, lelkileg is szükséges az, hogy otthonaikban egy kis kerttel, baromfival, házinyúllal, galambbal vagy méhészkedéssel is foglalkozhassanak.

53 A JÖVŐNK???????? Részben a múltunk

54 Szükségünk lesz a biológiai sokféleségre, hogy műtrágyák és gépek nélkül elő tudjuk állítani az emberiség táplálékát.

55 A biológiai sokféleség megőrzése élelmiszer előállításunknak alapfeltétele Mezőgazdasági haszon állataink, növényeink sokfélesége és a természetes élővilág sokszínűségének megőrzése együttesen előfeltétele az emberiség fennmaradásának.

56 JÖVŐNK Az élő talaj újra alakulása időigényes. Alacsony energia befektetés, több kézi munka, több emberrel, aki termel. 5-ször annyi élelmiszert termel adott terület kézi kertészkedéssel, mint a hagyományos mezőgazdaság.

57 Tönkre tesszük természeti erőforrásainkat az emberiség érdekeiért? Valóban az emberek boldogulásáért? Milyen az EMBEREK HELYZETE?

58 JÓL ÉLÜNK? Mindannyiunknak szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy már a ma élő emberiség igényeit is csak korlátozottan tudja Földünk biztosítani.

59 A fejlett világ egyre magasabb életszínvonalon, a világ természetes erőforrásaiból egyre többet elhasználva él és még ezt is kevesli, míg a világ másik részén egyre súlyosabb a szegénység és a növekvő lakosság számára egyre nehezebb a minimális életfeltételek biztosítása.

60 VILÁG 2 LEGGAZDAGAB EMBERÉNEK ÉVES JÖVEDELME = A 45 LEGSZEGÉNYEBB ORSZÁG EGYÜTTES ÉVES JÖVEDELMÉVEL

61 Európai Unió A Föld szárazföldi területeinek 3%-át lefedő unió a világnépesség 7,3%-ának ad otthont, ezzel az egyik legsűrűbben lakott régió. A világ egyik legfejlettebb, leggazdagabb része. EU egyharmada egymillió főnél népesebb városokban lakik, összességében pedig 80%-a városlakó.

62 Gazdasági válság, szegénység, munkanélküliség Eurótörténeti csúcson,10,3 százalékon stagnált az euróövezeti munkanélküliség novemberében - Európai Unió statisztikai hivatala. ( 502 millió lakosból 23,674 millió álláskereső). Romló egészségügyi és lelki állapot, öregedő kontinens (ma egy 65 éven felülire 4 munkaképes jut, 30 év múlva csak 2)

63 Tehát mindaz. ami a környezetünkkel történik nem az emberiség, nem a mi érdekünkben történik. TÖNKRETETT ÉLŐVILÁG, NYOMOR, ÉHEZÉS, MUNKANÉLKÜLISÉG. Valóban ez a jövő?

64 NEM. DE HA NEM ILYEN JÖVŐT AKARUNK, AKKOR MINDENKINEK TENNI KELL ÉRTE!!

65 MI LEHET A MEGOLDÁS? There is no lazy way out (Vandana Shiva- India)

66 A JELENLEGI GYAKORLAT A TELJES KISZOLGÁLTATOTTSÁGHOZ VEZET.! MI JELENTHETNE ÉLELMISZER BIZTONSÁGOT?

67 Ha a vetőmagtól kezdve a tányérunkig követhetnénk, hogy mit eszünk; Ha, amennyire lehet, magunk látnánk el magunkat élelmiszerrel; Ha saját fajtáinkat termelnénk, és a szaporítóanyagokat is itthon állítanánk ehhez elő; Ha csökkentenénk a mezőgazdaságunk kőolajfüggését (kevesebb műtrágya, gép, szállítás stb.)

68 FELADATOK Felülről (globális, EU-s, hazai döntések,parlament) és alulról (gazdálkodók, helyi kezdeményezések, civil mozgalmak, önmagunk) is el kell kezdeni építkezni.

69 MI A FELADAT 2012 UTÁN, HOGY MEGÁLLÍTSUK AZ ÉLŐVILÁG PUSZTULÁSÁT? Új (régi) alapokra helyezni a mezőgazdaságot, újra használatba venni mezőgazdasági haszonállataink, növényeink sokszínűségét, megtanulni fenntartható módon gazdálkodni nagyapáinktól, és ettől javul majd a természetes élővilág állapota is. Az összes eddig felsorolt károsító folyamatot lassítani, megállítani, a gondolkodásunkat, életvitelünket megváltoztatni.

70 FELADATOK a döntéshozók szintjén Globális szint: Biodiverzitás Konferencia 2010.Nagoya: Stratégiai terv , Nagoyai Jegyzőkönyv EU: Biodiverzitás stratégia a magyar EU elnökség alatt első félév Magyarország: Biológiai sokféleség stratégiája Kormányprogram

71 Természetvédelem MEG KELL ŐRIZNI TERMÉSZETI ÉRTÉKEINKET, VÉDETT TERÜLETEINKET, VADON ÉLŐ ÁLLAT- ÉS NÖVÉNY FAJAINKAT! ERŐSÍTENI KELL A BIODIVERZITÁS ILLETVE TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTOK ÁGAZATI STRATÉGIÁKBA VALÓ BEÉPÜLÉSÉT!

72 Mezőgazdaságunkban Újra kell éleszteni a helyi termelést és a helyi termékek helyi fogyasztását! Programokat kellene támogatni, amelyben a közétkeztetésben a helyben termelt fajtákat dolgozzák fel! Egészséges táplálék, megélhetés, munkahely, vidék megtartó ereje, turizmus, klíma változás stb.

73 Önmagunkkal kapcsolatos feladatok * Helyre kell állítani értékrendünket. * Vissza kell térnünk egy nem pazarló életvitelhez. * Több kézimunkával, kevesebb vegyszerrel kell dolgoznunk, feladva kényelmünkből. * Meg kell tanulnunk újra közösségben, közösségért élni.

74 Ne hagyjuk, hogy kicsússzon a kezünkből saját sorsunk!

75 Trisztán és Izolda: Elvetjük a magot a halálosan sötét éjszakában és azt reméljük, hogy liliomok és rózsák születnek

76 Tenni kell érte, mindenkinek magán kezdve!.