AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE

Átírás

1 HU HU HU

2 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, COM(2005) 171 végleges 2005/0062 (CNS) 2005/0063 (CNS) Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE a madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az állat-egészségügyi kiadásokról szóló 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról (előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2005)549} HU HU

3 1. A javaslat háttere A javaslat alapja és célkitűzései INDOKLÁS A madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről szóló új tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatával a Bizottság a 92/40/EGK tanácsi irányelvben megállapított jelenlegi közösségi intézkedések frissítését tervezi, azzal a célkitűzéssel, hogy javítsa a madárinfluenza-kitörések megelőzését és az azok elleni védekezést, továbbá azzal, hogy csökkentse az egészségügyi kockázatokat, a költségeket, a veszteségeket és az e betegség által a társadalom egészének okozott károkat. A madárinfluenza elleni védekezéssel kapcsolatos jogszabályokban javasolt változtatásokat az állat-egészségügyi kiadásokról szóló 90/424/EGK tanácsi határozat módosításaival párhuzamosan kell elvégezni, ezeknek a jogszabályoknak az új irányelvhez való igazítása, valamint a madárinfluenza elleni védekezéssel kapcsolatos néhány új intézkedéssel összefüggésben a tagállamoknak megfelelő pénzügyi támogatás biztosítása érdekében Általános háttér A madárinfluenza a baromfi és más szárnyasok súlyos, erősen fertőző, az influenza különböző az Influenzaviridae rendkívül nagy családjába tartozó vírusai által okozott betegsége. A madárinfluenza-vírusok átterjedhetnek más állatokra és az emberre is, rendszerint a fertőzött madarakkal való közvetlen érintkezést követően. Az emberi gazdaszervezetben a betegség enyhe kötőhártya-gyulladástól súlyos, néha halálos betegségig változhat; az egyes ázsiai országokban jelenleg is pusztító madárinfluenza miatti emberi halálozási arány nagyon magas. A kórokozók folyamatos genetikai elváltozásai és az újonnan megfertőződött állati vagy emberi gazdaszervezetekhez való esetleges adaptációjuk miatt a különböző madárinfluenza-vírusoknak az állategészségügyre vagy a közegészségügyre jelentett kockázatai változóak és előrejelzésük rendkívül nehéz. A jelenlegi ismeretek azonban azt jelzik, hogy az úgynevezett alacsony patogenitású madárinfluenza-vírusok (LPAI) kockázataz alacsonyabb az olyan magas patogenitású madárinfluenza-vírusok (HPAI) kockázatánál, amelyek az egyes alacsony patogenitású madárinfluenza-vírusok mutációjából származnak, nevezetesen a H5 és H7 vírustípusokból, és amelyek akár 90%-os elhullási arányt eredményező baromfibetegséget okozhatnak. Ami a közegészségügyet illeti, a rendelkezésre álló adatok alapján a H5 és H7 típusú magas patogenitású madárinfluenza-vírusok a felelősek az embernél előfordult madárinfluenza-vírus esetek jelentős részénél, valamint a madárinfluenza-vírusok miatti valamennyi emberi halálesetért. HU 2 HU

4 A házibaromfi-állományok általában mentesek a madárinfluenza-vírusoktól. Azonban egyes vadon élő madarak (különösen a vándorló víziszárnyasok, mint a kacsák és libák) az alacsony patogenitású madárinfluenza-vírus állandó hordozói, róluk a vírusok időnként átterjednek a háziszárnyasokra. Jelenleg nincs és nem is tervezhető olyan intézkedés, amely megállítaná vagy csökkentené a természetben vadon élő madarakban a vírusok mozgását; ez azt jelenti, hogy folyamatosan fennáll annak a kockázata, hogy a vadon élő madarak potenciálisan nagyon veszélyes madárinfluenza-vírusokat adhatnak át a háziszárnyasoknak, és végül más állatoknak, illetve az embernek. Nem tisztázott okok miatt az elmúlt évek során a madárinfluenza-kitörések száma megnőtt. A közelmúltban számos különböző madárfaj esetén beleértve a különböző tenyésztési és gazdálkodási gyakorlatok szerint tartott háziszárnyasokat számoltak be súlyos madárinfluenza-kitörésekről (magas patogenitású madárinfluenza) a világ különböző részeiről és minden kontinensről. Ezek a madárinfluenza-kitörések több százmillió madár elhullásához vagy járványvédelmi célokból történő leöléséhez vezettek, továbbá a baromfiágazat számára világszerte nagyon komoly veszteségeket okoztak. Ezekkel a madárinfluenza-kitörésekkel összefüggésben számos emberi megfertőződésről, köztük néhány halálesetről számoltak be. Az elmúlt öt év során az EU-ban jelentősebb magas patogenitású madárinfluenza-kitörések Olaszországban ( ) és Hollandiában jelentkeztek, másodlagos átterjedés Belgiumban és Németországban (2003) fordult elő. Ezeknek a madárinfluenza-kitöréseknek pusztító következményei voltak a baromfiágazatra és negatív hatásai a társadalom egészére nézve, különösen Hollandiában, ahol több emberi megbetegedés is előfordult. Ez annak ellenére történt, hogy a tagállamok rendkívül szigorú járványvédelmi intézkedéseket alkalmaznak, beleértve madárinfluenza sújtotta területeken a baromfi és más szárnyasok tömeges leölését és elpusztítását, amely intézkedések gyakran jóval túllépték a 92/40/EGK irányelv minimumkövetelményeit. Az EU-ban előfordult korábbi állat-egészségügyi válságokat követően ezek a madárinfluenza-kitörések további kritikákat váltottak ki a tagállamokban állatjóléti, etikai, társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi okok miatt az állatok tömeges levágása ellen. Ezen intézkedés bevezetése rendkívül negatív hatással volt a közvéleményre, és komoly kritikákat váltott ki különleges madárkategóriákkal, például a veszélyeztetett fajokkal vagy tenyészállatokkal, vagy kedvtelésből tartott állatokkal összefüggésben. A Számvevőszék is gyakran illette kritikával a Bizottságot a tömeges levágásnak a közösségi költségvetésre gyakorolt gazdasági hatása miatt. HU 3 HU

5 A tudósok véleménye szerint az ellenőrzés nélküli, különösen az egyes vírustípusok okozta madárinfluenza-kitörések a vírusnak madarakról vagy más állatokról az emberre való átterjedését követően az emberhez teljes mértékben alkalmazkodni képes vírus kialakulásához vezethetnek, és olyan világméretű influenzajárványt okozhatnak, mint az közötti spanyol nátha. Az ilyen világjárvány emberek millióinak halálát okozhatja, továbbá jelentős társadalmi-gazdasági következményei lehetnek az egész világon. A 92/40/EGK irányelv kötelező járványvédelmi intézkedéseket csak a magas patogenitású madárinfluenza által okozott baromfibetegségek kitörése esetén állapít meg. A közelmúltbeli járványokból levonták a tanulságokat. A mutáció útján magas patogenitású madárinfluenza-vírusokká alakult H5 és H7 alacsony patogenitású madárinfluenza-vírusok okozta madárinfluenza-kitörések megsemmisítő következményekkel jártak. A mutáció bekövetkezése után a vírus elleni védekezés rendkívül nehéz. A madárinfluenza-vírusoknak az emberi egészségre jelentett kockázatairól rendelkezésre álló kibővült ismeretek, a tudományos bizottság véleményei, valamint a madárinfluenza patogeneziséről, epidemiológiájáról és terjedéséről rendelkezésre álló legfrissebb ismeretek fényében jelenleg egyértelműen szükség van a hatályos jogszabályok frissítésére, hogy azok tükrözzék ezeket az előrelépéseket és tapasztalatokat, és a jövőben javítsák mind a magas patogenitású madárinfluenza, mind az alacsony patogenitású madárinfluenza elleni járványvédelmet. Ez közvetlenül az állati egészségre, közvetetten pedig az emberi egészségre nézve is jótékony hatással fog járni. A javaslat által érintett területet szabályozó hatályos rendelkezések A 92/40/EGK tanácsi irányelv. A 2002/649/EK bizottsági határozat. A 2002/673/EK bizottsági határozat. A 2002/649/EK bizottsági határozat a baromfiféléknél és a vadon élő madaraknál előforduló madárinfluenzával kapcsolatban EK-szerte végzett felmérésekhez iránymutatásokat állapított meg. A 2002/673/EK és a 2004/630/EK bizottsági határozatok elfogadták a tagállamoknak a baromfifélékkel és vadon élő madarakkal összefüggésben végzett felmérési programjait, amelyek jelenleg folyamatban vannak. Az állat-egészségügyi kiadásokról szóló 90/424/EGK határozat megállapítja, hogy a tagállamok részesülhetnek közösségi pénzügyi hozzájárulásban a madárinfluenza (magas patogenitású madárinfluenza) elleni védekezés és annak felszámolása érdekében végrehajtott egyes intézkedésekért. Más politikákkal való összhang Mivel az élő baromfi szerepel a Szerződés I. mellékletében található felsorolásban, az állategészségügy terén a Közösség egyik feladata a baromfi egészségi állapotának javítása, elősegítve ezáltal a baromfi és baromfitermékek kereskedelmét és biztosítva az ágazat fejlődését. Ezen túlmenően valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét. HU 4 HU

6 2. Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció és hatásvizsgálat Konzultáció az érdekelt felekkel A javaslattervezettel kapcsolatban a tagállamokkal folytatott konzultáció munkacsoportokon belül és elektronikus úton valósult meg 2004 júliusa és októbere között októberében kikérték az európai nem kormányzati szervezetek véleményét a javaslattervezettel kapcsolatban. A konzultáció eredményeképpen a javaslattervezet egyes cikkeinek és mellékleteinek tökéletesítésére vonatkozó javaslatokat figyelembe vették. A szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása 1. A tudományos bizottság 2000-ben véleményt adott ki a madárinfluenzáról, és a 92/40/EGK irányelvben rögzített meghatározás módosítására tett javaslatot, annak érdekében, hogy az alacsony patogenitású madárinfluenza-vírus törzseivel való fertőzések esetén is fogadjanak el járványvédelmi intézkedéseket ban újabb tudományos véleményt adtak ki a legfrissebb diagnosztikai technikákról és a madárinfluenza elleni vakcinázás alkalmazásáról. 3. A tudományos bizottság véleményei a következő címen érhetők el: Hatásvizsgálat http//europa.eu.int/comm/food/fs/sc/scah/outcome_en.html. A javaslattervezet kidolgozása során a véleményeket figyelembe vették. A tudományos bizottság évi jelentésében meghatározott három politikai lehetőség értékelése megtörtént, és hatásvizsgálatot 1 is végeztek. Az eredmény a következőképpen foglalható össze: 1. lehetőség: változatlanul kell hagyni a madárinfluenza 92/40/EGK irányelvben szereplő meghatározását és az ott megállapított járványvédelmi intézkedéseket, és ajánlást kell kiadni azért, hogy a tagállamok írjanak elő korlátozásokat az alacsony patogenitású madárinfluenza terjedésének visszaszorítása érdekében; 1 SEC(2005)549. HU 5 HU

7 A fennálló helyzet fenntartása nem csökkentené a jövőben a Közösség számára a baromfinevelő telepeken az alacsony patogenitású madárinfluenza-vírusok ellenőrizetlen mozgásából adódó magas patogenitású madárinfluenza-kitörések kockázatát. Az alacsony patogenitású madárinfluenza elleni nemzeti járványvédelmi intézkedések elfogadására vonatkozóan a tagállamoknak szóló ajánlás nem biztosítana megfelelő garanciákat a javított járványvédelemre és a kapcsolódó egészségügyi kockázatok csökkentésére, figyelembe véve a gazdasági szereplők ellenállását az olyan szigorúbb járványvédelmi intézkedésekkel szemben, amelyek nem feltétlenül esnek hasonlóan szigorú szabályozás alá más tagállamokban. Az alacsony patogenitású madárinfluenza elleni nemzeti szintű felügyeleti és járványvédelmi intézkedéseknek az egyes tagállamok általi végrehajtása ezért a baromfi és baromfitermékek kereskedelmének súlyos zavarát idézheti elő, és a termelők között tisztességtelen versenyhelyzetet teremthet egy olyan piacon, ahol nagyon erős a verseny. 2. lehetőség: a madárinfluenza jelenlegi meghatározásának módosítása oly módon, hogy tartalmazza az alacsony patogenitású madárinfluenzát is, ezáltal ugyanolyan járványvédelmi intézkedéseket állapítva meg az alacsony patogenitású madárinfluenza és a magas patogenitású madárinfluenza esetén. A magas patogenitású madárinfluenza elleni jelenlegi járványvédelmi intézkedések az alacsony patogenitású madárinfluenza esetén nem lennének arányosak alacsony patogenitású madárinfluenza által az állategészségügyre és a közegészségügyre jelentett kockázatokkal; ez az állatok tömeges leöléséhez is vezethet, jelentős negatív hatást gyakorolva az állatjólétre és rendkívül magas járványvédelmi költségeket eredményezve olyan körülmények között, ahol az ilyen tömeges leölések és költségek nem feltétlenül megalapozottak vagy fennatrthatóak. Az alacsony patogenitású madárinfluenza esetén a kötelező és rendszeres felszámolási politika végrehajtása, amely az állatok tömeges leölését és elpusztítását vonná maga után, nem tűnik szükségesnek, bár bizonyos esetekben érvényes lehetőségnek bizonyulhat, figyelembe véve az előnyeivel szembeni költségeit és kockázatait. Ezenkívül a magas patogenitású madárinfluenza esetében szükséges több más kiegészítő járványvédelmi intézkedést sokkal rugalmasabban kell alkalmazni az alacsony patogenitású madárinfluenza esetén. 3. lehetőség: a madárinfluenza meghatározásának módosítása oly módon, hogy tartalmazza az alacsony patogenitású madárinfluenzát is, de olyan járványvédelmi intézkedéseket kell előirányozni, amelyek figyelembe veszik a különböző érintett vírustípusokat és az állati gazdaszervezeteket. HU 6 HU

8 3. A javaslat jogi elemei A 3. lehetőségtől várt legnagyobb előny a baromfiféléknél és más szárnyasoknál a magas patogenitású madárinfluenza kockázatának csökkentése lenne, az alacsony patogenitású madárinfluenza fokozottabb ellenőrzésével, valamint egy olyan megközelítésre alapozva, amely arányos a két helyzet jelentette kockázattal. Ezenkívül csak ez a megközelítés felelne meg az O.I.E. kézikönyv új fejezetének, amelyet várhatóan 2005 májusában fogadnak el véglegesen, és amellyel elkerülhető lenne, hogy a közösségi járványvédelmi intézkedések negatív hatással legyenek a nemzetközi kereskedelemre. A javasolt intézkedés összefoglalása A 92/40/EGK irányelv helyébe új irányelv lépne, amely frissítené a hatályos rendelkezéseket, azzal a céllal, hogy a madárinfluenza elleni fokozottabb védekezést biztosítson, figyelembe véve annak szükségességét, hogy amennyire lehetséges, visszaszorítható legyen a madarak tömeges leölése. A 3. lehetőséggel összhangban a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló jelenlegi intézkedésekben következő jelentősebb változtatások bevezetésére kerülne sor: 1. A madárinfluenza meghatározásának módosítása annak érdekében, hogy a járványvédelmi intézkedések kiterjedjenek azokra az alacsony patogenitású madárinfluenza-vírusokra is, amelyek mutáció útján magas patogenitású madárinfluenza-vírusokká alakulhatnak, az új meghatározás azonban megkülönböztetné a két helyzetet, hogy egyedi járványvédelmi intézkedéseket lehessen majd alkalmazni az e vírusok jelentette különböző kockázatokkal összefüggésben. 2. Az alacsony patogenitású madárinfluenza elleni kötelező felügyeleti intézkedések bevezetése minden tagállamban. 3. A vakcinázásra vonatkozóan új és rugalmasabb rendelkezések. 4. A baromfitól eltérő szárnyasok például az állatkertekben tartott vagy veszélyeztetett fajokhoz tartozó madarak esetén az alacsony patogenitású madárinfluenza és a magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezésre irányuló új és rugalmasabb rendelkezések. 5. A tagállamok állat-egészségügyi és közegészségügyi hatóságai közötti együttműködést biztosító új rendelkezések a madárinfluenza feltárása esetén, az emberi egészség védelmére irányuló célkitűzéssel. 6. A Bizottságra komitológiai eljárások során ruházott hatáskör arra vonatkozóan, hogy elfogadjon további és célzottabb madárinfluenza elleni védekezésre irányuló intézkedéseket, és létrehozzon egy madárinfluenza elleni vakcinabankot. HU 7 HU

9 Jogalap Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 37. cikke. Szubszidiaritás elve Az e javaslatban megállapított állat-egészségügyi intézkedések a Közösség kizárólagos szabályozási hatáskörébe tartoznak. Nagyon kevés közegészségügyhöz kapcsolódó intézkedés van, amely összhangban van a szubszidiaritás elvével, mivel a tagállamok teljes hatáskörben megállapíthatnak például betegségmegelőzési intézkedéseket az olyan személyek esetében, akik ki vannak téve a madárinfluenzával fertőzött vagy gyaníthatóan fertőzött baromfiféléknek. Arányosság elve A javaslat meghatározza azokat a minimumintézkedéseket, amelyeket a baromfiféléknél és más szárnyasoknál kitört madárinfluenza esetén kell alkalmazni. A tagállamok a javasolt irányelv által érintett területen szabadon választhatnak szigorúbb igazgatási és egészségügyi fellépést. Ezenkívül rendelkezéseket állapítanak meg annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a tagállamok hatóságai számára a különböző állat-egészségügyi helyzetekkel arányos intézkedések alkalmazását. Az eszközök megválasztása A javasolt eszköz egy irányelv. Más eszköz a következő okok miatt nem lenne megfelelő: A harmonizált közösségi állat-egészségügyi jogszabályokkal összefüggésben a tapasztalatok 1964 óta azt mutatták, hogy az irányelv kellő rugalmasságot biztosít a tagállamoknak arra, hogy saját jog- és közigazgatási rendszerük keretében alkalmazzák a jogszabályokat. Ezen túlmenően a fent említett arányosság elvével kapcsolatos észrevételek is érvényesek. 4. Költségvetési vonatkozások E javaslat, valamint a 90/424/EGK határozat módosítására vonatkozó javaslat költségvetési vonatkozásai a hatásvizsgálatban szerepelnek és a következőképpen foglalhatók össze: HU 8 HU

10 Éves szinten a Közösség költségvetése számára a fent említett intézkedések elfogadásával és végrehajtásával összefüggő intézkedések többletköltségei 3-8 millió eurót tennének ki, ami megközelítőleg átlag 5,5 millió eurót jelent. Ezeket a költségeket nagymértékben ellensúlyozniuk kell a jövőbeli magas patogenitású madárinfluenza-járványok csökkentett kockázatainak tulajdonítható megtakarításoknak. Azt természetesen nem lehet pontosan meghatározni, hogy a javasolt intézkedések a jövőben milyen mértékben járulnak hozzá a magas patogenitású madárinfluenza-járványok számának csökkenéséhez, amelyeknek az előfordulása még mindig nagyon nehezen jelezhető előre, és a szóban forgó kockázat jellegéből adódóan sohasem zárható ki teljes mértékben. Ha azonban ezeknek az intézkedéseknek a bevezetése és végrehajtása már megtörtént volna az EU-ban az elmúlt öt évben, a Közösségben előfordult két jelentős járvány valamelyike minden valószínűség szerint megelőzhető lett volna. Mindezek alapján következésképp a becslések szerint a javasolt intézkedések végrehajtásával az elkövetkezendő tíz évben sikeresen megelőzhető két magas patogenitású madárinfluenza-járvány. A közelmúltban az EU-ban előfordult két jelentős járvánnyal összefüggésben az érintett tagállamoknak a gazdálkodók kompenzálása, a felszámolási intézkedések, valamint a tisztítás és fertőtlenítés miatt felmerült kiadásai (amely kiadások 50%-a a 90/424/EGK határozat rendelkezéseivel összhangban elvileg támogatható közösségi társfinanszírozással) 101 és 174 millió euro között volt. Ezért a két jelentős járvány megelőzésének aktuális költségeivel számolva a becslések szerint ez egy tíz éves időszakban legalább 100 millió euro megtakarítást jelentene a közösségi költségvetés számára. Ez jelentős mértékben meghaladná az alacsony patogenitású madárinfluenza elleni új felügyeleti és járványvédelmi intézkedésekre előirányzott többletköltségeket (tíz év alatt megközelítőleg 55 millió euro). Ezenkívül a jelenlegi javaslat értelmében tervezett egyéb járványvédelmi intézkedések beleértve a vakcinázást elfogadásának köszönhetően további megtakarítások érhetők el a jövőbeli madárinfluenza-járványok várhatóan csökkent mértékű előfordulása miatt. E megtakarítások számszerűsítése azonban rendkívül nehéz. 5. További információk A meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése A javaslat elfogadása a meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezését teszi szükségessé. Európai Gazdasági Térség A javasolt jogszabály EGT-vonatkozású kérdést érint, és ezért a hatályát ki kell terjeszteni az EGT-re. HU 9 HU

11 2005/0062 (CNS) Javaslat: A TANÁCS IRÁNYELVE a madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára 2, tekintettel az Európai Parlament véleményére 3, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 4, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 5, mivel: (1) A madárinfluenza a baromfi és más szárnyasok súlyos, erősen fertőző, az influenza különböző vírusai által okozott betegsége. E vírusok átterjedhetnek emlősökre, beleértve a sertést és az embert is. (2) Mivel az élő baromfi szerepel a Szerződés I. mellékletében található felsorolásban, az állategészségügy területén a Közösség egyik feladata a baromfi egészségi állapotának javítása, elősegítve ezáltal a baromfi és baromfitermékek kereskedelmét és biztosítva az ágazat fejlődését. A közösségi politikák és tevékenységek meghatározásakor és végrehajtásakor biztosítani kell továbbá az emberi egészség védelmének magas szintjét. (3) A madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedéseket a madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről szóló, május 19-i 92/40/EGK 6, tanácsi irányelv vezette be az állati egészség védelmének biztosítása és a baromfiágazat fejlődéséhez való hozzájárulás érdekében. (4) A 92/40/EGK irányelvben megállapított intézkedéseket alapjaiban kell felülvizsgálni tekintettel a madárinfluenza állati és közegészségre jelentett fennálló kockázataira vonatkozó legújabb tudományos ismeretekre, az új laboratóriumi vizsgálatokra és vakcinákra, valamint a betegségnek a Közösségben és harmadik országokban az utóbbi időben előfordult kitöréseiből nyert tapasztalatokra. (5) Az új közösségi intézkedéseknek figyelembe kell venniük az állat-egészségügyi és állatjóléti tudományos bizottság legfrissebb véleményeit a madárinfluenzára HL C [ ]., [ ]., [ ]. o. HL C [ ]., [ ]., [ ]. o.. HL C [ ]., [ ]., [ ]. o. HL C [ ]., [ ]., [ ]. o. HL L 167., , 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv. HU 10 HU

12 vonatkozóan, valamint a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexét és a Szárazföldi állatok diagnosztikai vizsgálatainak és a vakcinák szabványainak kézikönyvét. (6) Az influenzavírusok nagyszámú különböző vírustörzset foglalnak magukban. Az állatés közegészségügyre nézve az influenzavírusok különböző törzsei jelentette kockázat nagymértékben változó és bizonyos fokig előre nem jelezhető, a gyors vírusmutáció és a különböző törzsek genetikai anyagának lehetséges átrendeződése miatt. (7) Az egyes madárinfluenzavírus-törzsek olyan fertőzése, amely a háziszárnyasok között járványos méretű kitörésekhez vezet, a baromfi nagymértékű elhullását és zavarokat okozhat, ami különösen veszélyeztetheti a baromfitenyésztés egészének jövedelmezőségét. A madárinfluenza-vírusok megfertőzhetik az embert is és a közegészségügyre komoly kockázatot jelenthetnek. (8) A jelenlegi ismeretek azt jelzik, hogy az úgynevezett alacsony patogenitású madárinfluenza-vírusok kockázata alacsonyabb az egyes alacsony patogenitású vírusok mutációjából származó magas patogenitású madárinfluenza-vírusok kockázatánál. (9) A madárinfluenza elleni védekezésre vonatkozó közösségi jogszabályoknak lehetővé kell tenniük a tagállamok számára a járványvédelmi intézkedések arányos és rugalmas módon történő elfogadását, figyelembe véve a különböző vírustörzsek jelentette kockázat különböző szintjeit, a kérdéses intézkedések lehetséges társadalmi és gazdasági hatásait, annak egyidejű biztosításával, hogy minden esetben a legmegfelelőbb intézkedéseket hozzák. (10) Azoknak a közegészségügyi problémáknak a megelőzése, illetve az azokra való felkészülés céljából, amelyeket a madárinfluenza jelenthet, a tagállamok állategészségügyi és közegészségügyi szolgálatai között hatékony kommunikációra és szoros együttműködésre kell törekedni, hogy az illetékes hatóságok a kellő időben megtehessék az emberi egészség védelme érdekében szükséges megfelelő intézkedéseket. (11) Tekinettel arra, hogy az alacsony patogenitású madárinfluenza-vírusok mutáció útján magas patogenitású madárinfluenza-vírussá alakulhatnak, rendelkezéseket kell hozni a baromfiakban előforduló fertőzés korai feltárására, a gyors intézkedés és a megfelelő intézkedések elfogadása céljából, amelynek magában kell foglalnia a tagállamok általi aktív felügyeleti rendszert is. E felügyeletnek olyan általános iránymutatásokat kell követnie, amelyeket az e téren felhalmozódó későbbi ismeretekre és tapasztalatokra tekintettel kell alakítani. (12) Haladéktalanul hivatalos vizsgálatot kell indítani a madárinfluenza klinikai vagy laboratóriumi vizsgálatokból, vagy a fertőzés gyanúját keltő más okból származó gyanúja esetén, hogy adott esetben azonnali és hatékony intézkedéseket lehessen hozni. Ezen intézkedéseket a fertőzés megállapítása esetén azonnal végre kell hajtani, beleértve a fertőzött és a fertőzéssel fenyegetett gazdaságok kiürítését is. (13) Az alacsony patogenitású madárinfluenza-vírussal való megfertőződés esetén, vagy ha vírusizolációs vizsgálatokkal nem erősíthető meg a vírus jelenléte, az e két feltétel jelentette kockázat különböző szintjének figyelembevételével a járványvédelmi eltérhetnek a magas patogenitású madárinfluenza-vírus feltárása esetén alkalmazandó intézkedésektől. HU 11 HU

13 (14) A járványvédelmi intézkedéseket, és különösen a védőkörzetek létesítését a fertőzés feltárásával érintett terület baromfiállományának sűrűségére és más kockázati tényezőire tekintettel kell szabályozni. (15) Járvány kitörésekor meg kell előzni a fertőzés további terjedését is a baromfi, valamint az esetlegesen megfertőződött termékek mozgásának alapos ellenőrzésével és korlátozásával, a baromfitenyésztés minden szintjén a biológiai biztonsági intézkedések szigorításával, a fertőzött helyiségek kitakarításával és fertőtlenítésével, és a kitörés helye körül védő- és megfigyelési körzetek létesítésével, és szükség esetén vakcinázással. (16) A magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedéseknek először is a fertőzött állományok felszámolásán kell alapulnia, az állatjólétre vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban. (17) A madárinfluenza elleni vakcinázás hatékony eszköz lehet a járványvédelmi intézkedések támogatására és a baromfi és más szárnyasok tömeges leölésének és elpusztításának elkerülésére. A jelenlegi ismeretek szerint a vakcinázás nem csak vészhelyzetben lehet hasznos, hanem a betegség megelőzésére is olyan helyzetekben, amikor nagyobb a madárinfluenza behurcolásának a vadon élő állatok vagy más források jelentette kockázata. Rendelkezéseket kell ezért hozni mind a sügősségi vakcinázásról, mind a védőoltásról. (18) Bár a beoltott baromfi védett a betegség klinikai tünetei ellen, ennek ellenére fertőzött lehet, és így hozzájárulhat a fertőzés továbbterjesztéséhez. A vakcinázást ezért megfelelő, közösségi szinten létrehozott megfigyelési és korlátozó rendelkezéseknek kell kísérniük. Ezért a vakcinázási stratégiának lehetővé kell tennie a fertőzött és beoltott állatok közötti különbségtételt. A beoltott baromfiból készült termékeket, így például a húst és az étkezési tojást, a vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban beleértve ezt az irányelvet kell majd forgalomba hozni. (19) A Közösségnek és a tagállamoknak meg kell teremteniük a lehetőséget a baromfi és más szárnyasok esetében a madárinfluenza ellen vészhelyzetben felhasználandó vakcinatartalékok képzésére. (20) Rendelkezéseket kell hozni a madárinfluenza diagnosztizálására harmonizált eljárások és módszerek használatának biztosítása érdekében, ideértve a közösségi referencialaboratórium, valamint a tagállamok referencialaboratóriumainak működését is. (21) Rendelkezéseket kell hozni a tagállamokban a madárinfluenza egy vagy több kitörése által okozott vészhelyzetek hatékony kezelésére irányuló előkészületek megfelelő szintjének biztosítására, különösen készenléti tervek és ellenőrző központok felállításával. Az ilyen készenléti terveknek figyelembe kell venniük a madárinfluenza által a baromfival foglalkozó munkavállalók és a személyzet más tagjaira nézve jelentkező kockázatot. (22) Amennyiben a madárinfluenzát a behozatal során a baromfin kívüli egyéb madárfajok behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények, állat-egészségügyi bizonyítványok és karanténfeltételek megállapításáról szóló, október 16-i 2000/666/EK 7 bizottsági határozatban meghatározott karanténlétesítményben vagy 7 HL L 278., , 26. o. A legutóbb a 2002/279/EK határozattal (HL L 99., , 17. o. ) módosított határozat. HU 12 HU

14 karanténközpontban tárják fel, arról jelentést kell tenni a Bizottságnak. Az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló, december 21-i 82/894/EGK 8 tanácsi irányelvben előírt bejelentés a tagállamokban bekövetkezett kitörések esetében azonban nem lenne helyénvaló. (23) A takarításnak és a fertőtlenítésnek a madárinfluenza közösségi ellenőrzési politikája szerves részét kell képeznie. A fertőtlenítőszereket a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, február 16-i 98/8/EK 9 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően kell használni. (24) A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, október 3-i 1774/2002/EK 10 európai parlamenti és tanácsi rendelet megállapítja az állati melléktermékek összegyűjtésére, szállítására, tárolására, kezelésére, feldolgozására és ártalmatlanítására vonatkozó szabályokat, beleértve a járványos állatbetegségek felszámolása céljából leölt állatokat is, annak megelőzésére, hogy azok kockázatot jelentsenek az állati és közegészségre. E rendelet és annak végrehajtási rendelkezései alkotják az elhullott állatok ártalmatlanításának általános keretrendszerét. Szükséges annak előírása, hogy adott esetben a madárinfluenza elleni további járványvédelmi intézkedések erősítését célzó kiegészítő vagy alternatív egyedi intézkedések elfogadására komitológiai eljárás útján kerüljön sor. (25) A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, április 29-i 853/2004/EK 11 európai parlamenti és tanácsi rendeletet és az élelmiszer-higiéniáról szóló, április 29-i 852/2004/EK 12 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazható meghatározott körülmények között az azon gazdaságokból származó tojásokra, amelyek madárinfluenzával gyanítottan fertőzött baromfit tartó gazdaságokból származnak. (26) A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az ezen irányelv rendelkezései megsértése esetén alkalmazandó büntetések vonatkozásában, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását. E büntetéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. (27) Rendelkezéseket kell hozni az ezen irányelv mellékleteinek szükség szerinti, késedelem nélküli módosításának lehetőségéről, a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének figyelembevétele érdekében. (28) Figyelembe véve, hogy az influenzavírusok nem elezhetők előre, szükséges annak biztosítása, hogy amennyiben ilyen intézkedésekre szükség van, gyors eljárás álljon rendelkezésre kiegészítő vagy részletesebb intézkedések közösségi szinten történő sürgős elfogadására a baromfi, más szárnyasok vagy egyéb állatok madárinfluenzavírusok által okozott és az állati vagy a közegészségre komoly fenyegetést jelentő fertőzések ellenőrzésére HL L 378., , 58. o. A legutóbb a 2004/216/EK (HL L 67., , 27. o.) bizottsági határozattal módosított irányelv. HL L 123., ,1.o. A legutóbb a 1822/2003/EK rendelettel (HL L 284, , 1. o.) módosított irányelv. HL L 273., , 1. o. A legutóbb a 668/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 112, , 1. o.) módosított rendelet. HL L 226., , 22. o. HL L 139., , 7. o. HU 13 HU

15 (29) Ezen irányelv meghatározza a madárinfluenza baromfi és más szárnyasok esetében történő kitörése esetén alkalmazandó járványvédelmi minimumintézkedéseket. Azonban a tagállamok jogosultak az irányelv által szabályozott területen szigorúbb közigazgatási és egészségügyi intézkedéseket hozni. Ezen túlmenően ezen irányelv biztosítja azt is, hogy a tagállami hatóságok a különböző betegséghelyzetek keltette egészségügyi kockázattal arányos intézkedéseket alkalmazhassanak. (30) Az arányosság alapelvével összhangban szükséges és helyénvaló a baromfiágazat fejlődésének biztosítása és az állati egészség védelméhez való hozzájárulás alapcélkitűzésének eléréséhez a madárinfluenza megelőzését és ellenőrzését célzó egyedi és minimumintézkedések megállapítása. Ezen irányelv a Szerződés 5. cikkével összhangban nem lépi túl azt a mértéket, ami szükséges a célkitűzések eléréséhez. (31) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, június 28-i 1999/468/EK 13 tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni. (32) A közösségi jogszabályok érthetősége és ésszerűsége érdekében a 92/40/EGK irányelv hatályát veszti és az ezen irányelv lép a helyébe. 13 HL L 184., , 23. o. HU 14 HU

16 ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: I. FEJEZET TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1. cikk Tárgy és hatály 1. Ez az irányelv a következőket állapítja meg: a) a madárinfluenza felügyeletét és korai feltárását célzó egyes megelőző intézkedések, és a betegség kockázatainak az illetékes hatóságok és a gazdálkodó közösségek általi ismertsége szintjének és az azokra való felkészültség növelése; b) a madárinfluenza baromfi és más szárnyasok körében előforduló kitörése és a madárinfluenza-vírusok emlősökre való esetleges átterjedése esetén alkalmazandó járványvédelmi minimumintézkedések; c) madarak és emlősök bármely, madárinfluenza eredetű influenzavírus által okozott fertőzésével kapcsolatban az állati és közegészség komoly fenyegetettségének azonosítása esetén és a fertőzés ezen állatokról emberre történő átvitele megelőzésének céljából alkalmazandó egyéb intézkedések. 2. A tagállamok jogosultak az ezen irányelv által szabályozott területen szigorúbb intézkedéseket hozni. 2. cikk A madárinfluenza meghatározásai, magas patogenitású madárinfluenza és alacsony patogenitású madárinfluenza Az ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: 1. madárinfluenza a baromfi vagy más szárnyasok fertőzése, amit olyan influenza A vírus okoz, amely: a) a H5 vagy H7 altípusba tartozik; vagy b) hathetes csirkékben mérve 1,2-nél nagyobb intravénás patogenitási indexszel rendelkezik; 2. magas patogenitású madárinfluenza a baromfi vagy más szárnyasok alábbiak által okozott fertőzése: a) a megfigyelt többi magas patogenitású madárinfluenza-vírushoz hasonló, a hemagglutinin molekula hasadási helyén levő többszörösen bázisos aminosavakat kódoló génszekvenciával rendelkező H5 és H7 altípusú madárinfluenza-vírusok, jelezve, hogy azt hasíthatja egy mindenütt jelenlévő gazdaproteáz; vagy b) hathetes csirkékben mérve 1,2-nél nagyobb intravénás patogenitási indexszel rendelkező madárinfluenza-vírusok; 3. alacsony patogenitású madárinfluenza a baromfi vagy más szárnyasok madárinfluenza-vírus által okozott, a második bekezdés meghatározása alá nem tartozó fertőzése. HU 15 HU

17 3. cikk Egyéb fogalommeghatározások Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: 1. baromfi hús, keltetőtojás és étkezési tojás termelése, más kereskedelmi termékek előállítása, vadállomány fenntartása, vagy e madarak nemesítése céljából tenyésztett vagy tartott minden madár; 2. vadon élő madár a nem az 5. pontban maghatározott módon gazdaságban tartott, minden szabadon élő madár; 3. más madár a baromfi kivételével bemutatók, mérkőzések, kiállítások, versenyek céljára fogságban tartott minden madár, mint a díszmadarak és versenygalambok, vagy az (1) bekezdésben említettektől eltérő minden más madár; 4. hivatalosan nyilvántartott ritka baromfi- vagy más madárfajták az illetékes hatóság 63. cikkben előírt készenléti tervében hivatalosan elismert minden baromfi vagy más madár; 5. gazdaság minden mezőgazdasági vagy egyéb létesítmény, mint keltetők, állatkertek, kedvtelésből tartott madarakat árusító üzletek, madárpiacok és madárházak, amelyekben baromfit vagy más szárnyasokat állandóan vagy ideiglenesen tartanak, kivéve az alábbiakat: a) vágóhidak, szállítóeszközök, karanténlétesítmények és -centrumok, állategészségügyi határállomások és laboratóriumok; és b) az ilyen létesítményekben a 11. cikk (9) bekezdésének második albekezdése, a 19. cikk e) pontja, a 30. cikk f) pontja, a 39. cikk (5) bekezdésének g) pontja és a 44. cikk (1) bekezdésének h) pontja alkalmazásában emberi lakás céljára szolgáló területek, amennyiben azokban nem tartanak állandó jelleggel madarakat; 6. kereskedelmi baromfitartó gazdaság azon gazdaság, amelyben kereskedelmi céllal tartanak baromfit; 7. nem kereskedelmi célú gazdaság/kedvtelésből tartott madarakat tartó gazdaság olyan gazdaság, amelyben a baromfit vagy más szárnyasokat tulajdonosuk az alábbi célból tartja: a) baromfi vagy más szárnyasok vagy azok termékeinek saját fogyasztása; vagy b) kedvtelésből tartott állatként; 8. baromfitartó termelőegység vagy más szárnyasokat tartó termelőegység egy vagy több, közös biológiai biztonsági irányítási rendszerbe tartozó baromfitartó gazdaság vagy más szárnyasokat tartó gazdaság, amelyben a madárinfluenza tekintetében megkülönböztetett egészségi állapotú, megfelelő megfigyelésnek, ellenőrzésnek és biológiai biztonsági intézkedéseknek alávetett baromfi vagy más szárnyasok szubpopulációját tartják; 9. állomány az egy termelési egységben tartott baromfi vagy más szárnyasok; 10. termelési egység a gazdaságon belüli olyan egység, amelyet a hatósági állatorvos az azonos gazdaságban lévő más egységektől teljesen függetlennek minősít annak elhelyezkedése, és az ott tartott baromfi vagy más szárnyasok napi kezelése szempontjából, HU 16 HU

18 11. fiatal tojóbaromfi a tojószakasz előtti baromfi; 12. keltetőtojás baromfi által rakott, keltetésre szánt tojás; 13. naposcsibe a 72 óránál fiatalabb, még nem etetett baromfi; azonban a pézsmarécéket (Cairina moschata) vagy keresztezett fajtáikat lehet etetni; 14. diagnosztikai kézikönyv az 51. cikk (1) bekezdésében előírt diagnosztikai kézikönyv; 15. fertőzött baromfi és fertőzött más szárnyasok minden olyan baromfi vagy más szárnyas: a) amelyben a madárinfluenza jelenlétét a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban megállapították; vagy b) a madárinfluenza második vagy azt követő kitörése esetében minden baromfi vagy más madár, ami a madárinfluenza klinikai tüneteit vagy kórbonctani elváltozásait mutatja vagy az 51. cikk (3) bekezdésével összhangban jóváhagyott laboratóriumban (a továbbiakban: jóváhagyott laboratórium ) a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban a madárinfluenza diagnosztizálására elvégzett vizsgálatokra pozitív eredményt mutat; 16. fertőzöttségre gyanús baromfi vagy más szárnyasok a madárinfluenza jelenlétének kizárására nem alkalmas klinikai tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat mutató, vagy laboratóriumi vizsgálatokra pozitív eredményt adó minden baromfi vagy más madár; 17. lappangási idő az a legfeljebb 21napos időszak, amely eltelik a fertőzés valószínű időpontja és a madárinfluenza klinikai tüneteinek megjelenése között; 18. tulajdonos minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek/amelynek tulajdonában a baromfi vagy más szárnyasok állnak, aki/amely azokat tartja, vagy azokért más módon felelős, akár pénzbeli ellenszolgáltatás ellenében, akár anélkül; HU 17 HU

19 19. illetékes hatóság a tagállam állat-egészségügyi ellenőrzések elvégzésére vagy közigazgatási intézkedések megtételére ezen irányelvvel összhangban jogosult hatósága, vagy bármely más hatóság, amelyre e hatásköröket átruházták; 20. állat-egészségügyi ellenőrzés az illetékes hatóság által végzett minden fizikai ellenőrzés és/vagy közigazgatási formalitás; 21. hatósági állatorvos az illetékes hatóság által kijelölt állatorvos; 22. hivatalos megfigyelés az illetékes hatóság által a madárinfluenzával kapcsolatos egészségügyi helyzet alapos megfigyelése, ami annak további vizsgálatához vezethet; 23. hivatalos felügyelet az illetékes hatóság intézkedése, amelynek során azt ellenőrzi vagy vizsgálja, hogy egy személy betartja/betartotta-e a madárinfluenzával kapcsolatban az adott hatóság által adott utasításokat; 24. leölés a levágáson kívül minden olyan eljárás, amely az állat vagy madár halálát okozza; 25. levágás minden olyan eljárás, amely az állat vagy madár kivéreztetéssel bekövetkező halálát okozza; 26. ártalmatlanítás az állati melléktermékek összegyűjtése, szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása, felhasználása vagy ártalmatlanítása az alábbiakkal összhangban: a) a 1774/2002/EK rendelet; vagy b) az ezen irányelv 64. cikkének (1) bekezdésében előírt részletes szabályok; 27. közösségi vakcinabank az ezen irányelv 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt megfelelő hely a 2001/82/EK 14 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel és 726/2004/EK 15 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban engedélyezett, madárinfluenza elleni vakcinák tárolására; 28. kontaktgazdaság azon gazdaság, amelyből a madárinfluenzát annak fekvése, személyek, baromfi vagy más szárnyasok, járművek mozgása eredményeképpen vagy bármely más módon behurcolhatták; 29. kitörés gyanúja baromfit vagy más szárnyasokat tartó olyan gazdaság, amelyben az illetékes hatóság a madárinfluenza jelenlétére gyanakodik; 30. kitörés azon gazdaság, amelyben illetékes hatóság megállapította a madárinfluenza jelenlétét; HL L 311., , 1. o. A legutóbb a 2004/28/EK irányelvvel módosított irányelv. HL L 136., 2004,4.30., 1. o. HU 18 HU

20 31. elsődleges kitörés azon kitörés, amely járványtanilag nem kapcsolódik az azonos régióban vagy tagállamban előfordult előző kitöréshez, a 64/432/EGK 16 tanácsi irányelv 2. cikkében meghatározott módon, vagy azonos tagállam másik régiójában történt első kitörés; 32. a fertőzött állatok megkülönböztetése a beoltottaktól (Differentiating Infected from Vaccinated Animals, DIVA-stratégia) olyan vakcinázási stratégia, amely lehetővé teszi a beoltott/fertőzött és a beoltott/nem fertőzött állatok megkülönböztetését, a vadvírus elleni antitestek kimutatására tervezett diagnosztikai vizsgálat és a nem beoltott őrszem madarak alkalmazásával; 33. kiürítés valamennyi baromfi vagy más madár eltávolítása a gazdaságból, a baromfitartó termelőegységből vagy más szárnyasokat tartó termelőegységből, vagy a termelési egységből; 34. emlős az emlősök osztályába tartozó állat; 35. tetem az elpusztult vagy leölt baromfi vagy más madár. 16 HL 121., , o. A legutóbb az 1/2005/EK rendelettel (HL L 3., , 1. o.) módosított irányelv. HU 19 HU

21 II. FEJEZET MEGFIGYELÉS, BEJELENTÉSEK ÉS JÁRVÁNYÜGYI VIZSGÁLATOK 4. cikk Éves megfigyelési programok 1. A tagállamok biztosítják, hogy minden évben fogadjanak el az I. mellékletnek megfelelő megfigyelési programokat az alábbiak érdekében: a) a különböző baromfifajokban a madárinfluenza-vírus H5és H7 altípusával való fertőzöttség prevalenciájának kimutatására b) a madarak bármely, madárinfluenza eredetű vírusa által a vadvilágra képviselt kockázatra vonatkozó ismeretekhez való hozzájárulás. 2. A tagállamok az éves megfigyelési programokat a 65. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban június 15-ig, azt követően pedig minden év június 15-ig benyújtják a Bizottságnak jóváhagyásra. 3. A tagállamok minden évben, a végrehajtást követő év március 15-ig beszámolnak a Bizottságnak az éves megfigyelési programok végrehajtásáról. 5. cikk Beszámolás és bejelentések 1. A tagállamok rendelkeznek a fertőzött baromfi, fertőzött más szárnyasok vagy gyanítottan fertőzött baromfi vagy más szárnyasok minden esetének az illetékes hatóság részére történő bejelentéséről. 2. Az állatbetegségek kitörésének bejelentéséről a közösségi jogszabályokban előírt követelményeken túlmenően a tagállamok a II. melléklettel összhangban bejelentik a Bizottságnak az alábbiakat: a) a madárinfluenza vágóhidakon, szállítóeszközökön, állat-egészségügyi határállomásokon, és a Közösség határain egyéb helyeken valamint a baromfi vagy más szárnyasok behozatalára vonatkozó közösségi szabályokkal összhangban működő karanténlétesítményekben vagy -központokban megállapított és az illetékes hatóság által megerősített pozitív esete; b) a madárinfluenza tekintetében baromfi és más szárnyasok vagy más állatok körében elvégzett minden hivatalos megfigyelés eredménye, beleértve a pozitív esetek vadon élő madarakban történő megállapítását; és c) a baromfi, más szárnyasok vagy más állatok bármely, madárinfluenza-vírus eredetű vírussal történő, a 2. cikk (1) bekezdésében említett eseteken kívüli fertőzése, amely komoly fenyegetést jelenthet az állati vagy közegészségre. HU 20 HU

22 6. cikk Járványügyi vizsgálat 1. A tagállamok biztosítják, hogy a járványügyi vizsgálatokat a 63. cikkben előírt készenléti tervek keretében elkészített kérdőívek alapján végezzék. 2. A járványügyi vizsgálat az alábbiakkal foglalkozik: a) azon időtartam, amely alatt a madárinfluenza a gazdaságban vagy egyéb helyeken vagy szállítóeszközön jelen lehetett; b) a madárinfluenza lehetséges eredete a gazdaságban, vágóhídon vagy szállítóeszközön; c) a kontaktgazdaságok azonosítása; d) a madárinfluenza terjedését valószínűleg okozó baromfi vagy más szárnyasok, személyek, járművek vagy bármely anyag vagy dolog mozgása. 3. Az illetékes hatóság figyelembe veszi a járványügyi vizsgálatot az alábbi esetekben: a) döntés az ezen irányelvben előírt kiegészítő járványvédelmi intézkedések alkalmazásának szükségességéről; és b) az ezen irányelvben előírt eltérések engedélyezésekor. 4. Ha a járványügyi vizsgálat azt jelzi, hogy a madárinfluenza egy másik tagállamból vagy tagállamba terjedhetett, haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot és a többi érintett tagállamot a vizsgálat megállapításainak eredményéről. HU 21 HU

23 III. FEJEZET A KITÖRÉS GYANÚJA ESETÉN ALKALMAZANDÓ INTÉZKEDÉSEK 7. cikk A gazdaságokban alkalmazandó intézkedések 1. Kitörés gyanúja esetén az illetékes hatóság haladéktalanul megkezdi a vizsgálatot a madárinfluenza jelenlétének megállapítására vagy kizárására és a gazdaságot hivatalos megfigyelés alá helyezi. Az illetékes hatóság azt is biztosítja, hogy a (2) és (3) bekezdésben előírt intézkedéseket tartsák be. 2. Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a gazdaságban alkalmazzák a következő intézkedéseket: a) vegyenek számba vagy adott esetben kategóriánként becsüljenek meg minden baromfit vagy más madarat és a háziasított emlősök minden faját; b) állítsák össze a baromfi és más szárnyasok, valamint a háziasított emlősök minden fajának beteg, elhullott vagy valószínűleg beteg egyedeinek listáját; e listát naponta frissítsék a kitörés gyanújának időszakában, az új keltések és elhullások számításba vételére és azt az illetékes hatóság kérésére mutassák be; c) a baromfit és más szárnyasokat szállásukon kell tartani vagy más olyan helyre kell korlátozni, ahol el lehet azokat különíteni a más baromfival, más szárnyasokkal vagy vadon élő madarakkal történő érintkezés megelőzésére; d) a gazdaságba baromfit és más madarat bevinni vagy onnan kivinni nem lehet; e) az illetékes hatóság engedélye nélkül a gazdaságot nem hagyhatja el semmiféle tetem, baromfi vagy más szárnyasok húsa, beleértve a vágási mellékterméket és belsőséget (a továbbiakban: hús ), állati takarmány, felszerelés, anyagok, hulladék, ürülék, baromfi vagy más szárnyasok trágyája (a továbbiakban: trágya ), használt alom vagy a madárinfluenzát valószínűleg terjesztő dolog; f) a gazdaságot nem hagyhatja el tojás, az illetékes hatóság engedélyével közvetlenül a tojástermékek gyártásával a 853/2004/EK rendelet III. mellékletének II. fejezetének X. szakaszában foglaltak szerint foglalkozó létesítménybe küldött tojás kivételével, beleértve a keltetőtojást is; amely esetben az illetékes hatóság az ezen irányelv III. mellékletében meghatározott feltételek mellett engedélyt bocsát ki; g) az illetékes hatóság engedélyével és feltételei mellett lehetséges a személyek, háziasított emlősök fajai, járművek és felszerelés gazdaságból vagy gazdaságba irányuló mozgása; h) a baromfi és más szárnyasok elszállásolására szolgáló épületek és a gazdaság bejáratánál és kijáratánál megfelelő fertőtlenítőket kell használni, az illetékes hatóság utasításainak megfelelően. HU 22 HU

24 3. Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a 6. cikknek megfelelően járványügyi vizsgálatot végezzenek (a továbbiakban: a járványügyi vizsgálat ). 8. cikk Eltérés a gazdaságokban alkalmazandó intézkedések alól Az illetékes hatóság a kockázatértékelés alapján és a védőintézkedések, a szállítandó madarak és termékek rendeltetési helyének figyelembe vételével eltéréseket engedélyezhet a 7. cikk (2) bekezdésének c) -f) pontjában előírt intézkedések alól. 9. cikk A gazdaságokban alkalmazandó intézkedések tartama A kitörés gyanúja esetén a gazdaságokban a 7. cikkben előírtaknak megfelelően alkalmazandó intézkedéseket mindaddig fenn kell tartani, amíg az illetékes hatóság a madárinfluenza jelenlétét ki nem zárja. 10. cikk Kiegészítő intézkedések a járványügyi vizsgálat alapján 1. A járványügyi vizsgálat előzetes eredményei alapján az illetékes hatóság a (2), (3) és (4) bekezdésben előírt intézkedéseket alkalmazhatja, különösen, ha a gazdaság nagy állománysűrűségű területen fekszik. 2. Nagy területen vagy a tagállam teljes területén ideiglenes korlátozás vezethető be baromfi, más szárnyasok és tojás, valamint a baromfiágazathoz kapcsolódó járművek mozgására. E korlátozás kiterjeszthető a háziasított emlősök fajainak mozgására, de különleges körülmények által indokolt esetek kivételével az nem haladhatja meg a 72 órát. 3. A gazdaságra alkalmazni lehet a 11. cikkben előírt intézkedéseket. Ha azonban a feltételek megengedik, ezen intézkedések alkalmazása korlátozható a fertőzöttségre gyanús baromfira és termelési egységeire. A baromfiból vagy más szárnyasokból leölésükkor a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban mintát kell venni, hogy a kitörés gyanújának kockázatát meg lehessen erősíteni vagy ki lehessen zárni. 4. A gazdaság körül ideiglenes ellenőrzési körzetet lehet létesíteni, és a gazdaságokra szükség szerint a 7. cikk (2) bekezdésében előírt néhány vagy minden intézkedést alkalmazni lehet. HU 23 HU