PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE

IKTATÓSZÁM: 06-6/64-4/2009. TÁRGY: A PÉCSI ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS HELYZETELEMZÉSE ÉS JAVASLATAI A PÉCSETT ÉLŐ ROMÁK/CIGÁNYOK ÉLETESÉLYEINEK JAVÍTÁSÁRA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTŐ: KABLÁR JÁNOS KISEBBSÉGI TANÁCSNOK AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: DR. VÉGHELYI ERZSÉBET CIVIL REFERENS ELŐADÓ: KABLÁR JÁNOS KISEBBSÉGI TANÁCSNOK VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: EGYÉB SZERVEZET: ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS MEGTÁRGYALTA: SZÁMA: TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: PÉNZÜGYI FŐOSZTÁLLYAL JOGI CSOPORT: 2009.02.17. ÁGAZATI JOGÁSZ: 2009.02.17. EGYEZTETÉS: 2009.02.17. ILLETÉKES TISZTSÉGVISELŐ: MEIXNER ANDRÁS ALPOLGÁRMESTER TERJEDELEM: 12. OLDAL

Tisztelt Közgyűlés! Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Pécs város Cigány Önkormányzata, a Pécsi Tudományegyetem Romológiai Tanszéke kiindulva abból, hogy a roma kisebbség problémái olyan komplex jellegűek, hogy felületi kezeléssel nem oldhatók meg, kezdeményeztek egy konzultációs testület alapján álló Pécsi Roma Integrációs Tanács megalakulását, működését. A testület célja, hogy konzultációs fórumot teremtsen Pécs és térsége cigány lakossága oktatási-kulturális, foglalkoztatási, lakhatási, szociális-egészségügyi, egyenlő bánásmóddal kapcsolatos esélyegyenlőségi problémáinak feltárásához, megvitatásához és megoldásához. Tagjai a város igazgatási, politikai vezetői, választott képviselői egyik oldalról, a cigány/roma lakosság érdekképviseleti szervei, jelentősebb roma civil szervezetek, egyházak és az egyetem szakemberei másik oldalról. Tevékenységének konkrétabb célja, hogy a rendelkezésre álló forrásokat minél sikeresebben pályázzák meg a város és a térség lakói, az önkormányzat, a civil szervezetek, amennyiben erre mód nyílik. A testület munkáját a Roma Integráció Évtizede Program prioritásai, illetve az Országgyűlés 68/2007.(VI.28.) OGY határozata alapján végzi. 2007. december 27-én megjelent az OGY határozat végrehajtását segítő 1105/2007.(XII.27.) sz. Kormány határozat. A program prioritásait figyelembe véve a testület öt munkacsoportot hozott léte: oktatás-kulturális, foglalkoztatási, lakhatási, szociális-egészségügyi és egyenlő bánásmód munkacsoportot, melyek feladata volt, hogy kísérjék figyelemmel, monitorozzák területüket, fogalmazzák meg a felvetődő problémákat, keressenek lehetőséget ezek megoldására, illetve együttműködve más munkacsoportokkal tárják a testületek elé ezeket. A munkacsoportok program szerint dolgoztak, vezetőiket a delegáltak köréből választották meg. A munkacsoportokban részt vett 13 cigány civil szervezet, a Romlógia Tanszék, a katolikus, református és az evangélikus egyház. A munkacsoportokban a Polgármesteri Hivatal egy-egy szakembere felelősen tevékenykedett. A Pécsi Roma Integrációs Tanácsot a Közgyűlés 2008. január 31-i határozatával hozta létre. Rövid történelmi visszatekintés Mivel a roma/cigány népesség történelméről több homályos és téves elmélet van forgalomban, szükségesnek láttuk, hogy néhány mondatban tisztázzuk történetüket. Többféle elmélet létezik a romák eredetével és vándorlási útvonalával kapcsolatban, az összehasonlító nyelvészeti kutatások eredményei szerint a cigányok/romák őshazája Észak-India nyugati területe, Pandzsab állam. Már e népesség megnevezése is vita tárgya. A roma vezetők nemzetközi szinten TERJEDELEM: 12. OLDAL

2 szerették volna egységesíteni a megnevezést. Választásuk azért esett a roma szóra, mert a romani nyelvet beszélők így nevezik magukat. A nemzetközi elnevezéssel cél volt a különböző kifejezések pejoratívvá válásának elkerülése. A romák/cigányok a 15. században jelentek meg hazánkban. Az 1400-as évektől vándorló életmódot folytattak, melyek zavartalanságát menlevelek biztosították. A menlevél egyben kiváltságlevél is volt, mely biztosította a cigányok jogát a saját ügyeikben való döntésekre, törvénykezésre. Magyarország a cigányság számára kedvezőbb környezetet nyújtott a nyugatibb területeknél: a roma/cigány csoportok számára hosszú időn át biztosítottak szabad mozgást és önrendelkezést a legmagasabb szinteken, hiszen többségük királyi jobbágyként élt, így mentesült a kisebb helyi hatalmak szolgálatától. A Habsburg-uralom alatt a cigányellenes törvénykezés életbe lépett Magyarországon is. I. Lipót 1701-ben törvényen kívül helyezte a cigányokat, Mária Terézia 1749-ben kiutasított az országból minden cigányt, aki nem telepedett le, II. József folytatta az erőszakos asszimiláció politikáját. 1893-ban tartott népszámlálás 275 ezer cigányt tartott nyilván, melynek 90 %-a már letelepedett, állandó lakóhellyel rendelkezett. A századfordulón a cigánykérdés fő okát még mindig a vándorlásban, kóborlásban látták, majd a 20- as években diszkriminációs törvények jelentek meg, egészen 1938-ig, amikor egy rendelet szerint minden cigányt gyanús egyénnek kell tekinteni, mely már közvetlen előzménye és alapja volt a magyarországi romák holokausztjának. A II. világháborút követő időszakban a probléma kezelésére számtalan koncepció és magatartásforma alkalmazása jellemző, az atyáskodó bánásmódtól egészen a durva zaklatásig és erőszakos áttelepítésekig. Ebben az időszakban a cigányok 70-80 %-a a társadalomból elkülönülten, telepeken élt. Az 1961-es párthatározat, annak ellenére, hogy a cigánykérdést nem nemzetiségi, hanem szociális ügyként kezelte, a korábbiakhoz képest nagy mértékű javulást eredményezett elsősorban a lakhatási viszonyok területén. Az 1980-as évek végére jellemző, hogy a cigányság helyzete az előző évtizedekhez képest sokat javult, ez azonban nem volt tekinthető általánosnak és egyáltalán nem kiforrott és megszilárdult állapotnak. A rendszerváltást követően a biztató jelek visszájukra fordultak. A rendszerváltás vesztesei első körben az alacsony iskolázottságú rétegek voltak, a korábban leginkább segédmunkásként dolgozó cigányság pedig ebbe a körbe tartozik. Bár megfigyelhetőek kedvező folyamatok is, de megfelelő esélyek, lehetőségek híján a cigány családok jelentős részének egyáltalán nincs esélye, akár csak a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban elért életszínvonal elérésére. Ami mégis bizakodásra adhat okot, hogy létrejöttek a cigány önkormányzatok, kialakult, ha egyelőre szűk is, egy cigány értelmiségi réteg, romológia tanszékek szerveződtek, jelentősen megszaporodott a cigánysággal foglalkozó publikációk, illetve a cigány nyelvű kiadványok száma, valamint hogy cigány nemzetiségi iskolák jöttek létre.

3 Az Európai Unió, a szegregáció és a társadalmi kirekesztés Egyes társadalmi csoportok kirekesztődése, térségek leépülése, a nagyobb városokon belüli szegregációs folyamatok felgyorsulása, a tartós szegénységben élők elkülönülése/elkülönítése az unió 2004-es, de különösen a 2007-es bővítése után az egyik legnagyobb problémát jelenti. Míg a kontinens fejlettebb országaiban a nagyobb városok hanyatló körzetei és az ott élő elszegényedett lakossági csoportok köztük nagyobb arányban a bevándorlók jelentik inkább a szegregációval kapcsolatos problémákat, addig Kelet- és Közép Európa új tagállamai számára a leszakadó régiók egyes térségei, települései, a gazdasági potenciájukat elvesztett egykori iparvárosok munkásnegyedei, lakótelepei jelentenek újabb kihívásokat. Ezekben az országokban a piacgazdasági viszonyok térhódítása, a gazdasági szerkezetváltás és az ennek következtében megjelenő tömeges munkanélküliség, a társadalmak nagymérvű polarizálódása az elmúlt 15 évben jelentős mértékben hozzájárult a területi-társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez. Az Európai Unióhoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott kelet- és közép európai országokban több millió ember él olyan leépült, leépülő lakóterületeken, ahol nagyon rosszak a lakáskörülmények, hiányoznak az alapvető szolgáltatások, gyengén fejlett az infrastruktúra. Az itt élők túlnyomó többsége szegény, kiugróan magas a munkanélküliek (ezen belül is a tartósan munkanélküliek) aránya, a különböző segélyek, munkanélküli támogatások és a fekete munkából származó bizonytalan jövedelmek jelentik számukra a megélhetés forrásait. Körükben gyakrabban fordulnak elő a különböző devianciák (alkoholizmus, bűnözés, agresszió, családok működési zavarai stb.), az átlagosnál rosszabbak a lakosság egészségügyi mutatói és a gyakran megkárosított, elhanyagolt állapotban lévő környezet is akadálya az elfogadhatóbb életfeltételek kialakításának. Az izolációs folyamatok felgyorsulásában Magyarországon meghatározó a vidékről a városokba betelepülő, illetve gettósodó falvakban és körzetekben élő romák egyre kilátástalanabb helyzete. Az Európai Unió 2004. május 1-jén történelmének legnagyobb bővítésével közvetlenül is határossá vált azzal a dél-kelet-európai térséggel, amely számos nemzetiségi alapokon nyugvó konfliktus forrásaként szolgált az elmúlt évszázadokban. Az unió korábbi fejlődéstörténete során folyamatosan megkerülte azokat a döntéseket, amelyek révén kialakítható lett volna egy egységes uniós normarendszer az etnikai-, vallási kisebbségek jogairól, amelyen követendő európai értékeken alapuló tagállami szintű jogi szabályozás alapját képezhette volna. Az Európai Alkotmányba nem került bele a kisebbségek jogainak garantálásáról szóló cikkely, tekintettel annak aggályos tartalmára. Mind a mai napig nincs elfogadott direktíva a minimum jogokról. Az u.n. Koppenhágai Kritériumok az uniós tagság feltételéül szabják a tagjelölt államokban a kisebbségvédelem jogi biztosítását, azonban a taggá válás után, illetve a régi tagok esetében nincs semmilyen irányadó szabályozás. A negatív diszkriminációról szóló uniós direktíva csupán a munkavállalás oldaláról vizsgálja a kisebbségek jogait. Maga a kisebbség fogalma sincs uniós szinten definiálva, így ehhez a fogalomhoz tartozó jogok meghatározása is jogi értelemben

4 képtelenség. A Phare és egyéb előcsatlakozási programok befejeződésével a Nemzeti Fejlesztési Tervekben már nem szerepel előírásként a hátrányos helyzetű kisebbségek, pl. a romák támogatása, így a problémák megoldás és forrás nélkül továbbra is megmaradnak. A 2008. évben a roma népesség életkörülményeinek javításával foglalkozó közgyűlési előterjesztések 1) Az Európai Tolerancia Központ létrehozásának terve A központ létrehozásának tartalmi indokait fentebb már tárgyaltuk, ezért itt most csupán azt foglaljuk össze, miért éppen Pécsett tartanánk szükségesnek ennek az otthonnak, kutató helynek, találkozási pontnak a létrehozását. Pártállástól függetlenül, minden politikai erő ebben a térségben igen sokat tett a békés európai együttélés érdekében. A szubszidiaritás európai elvének megfelelően, amennyiben egy ilyen központ létrehozásra kerül, azt ott kell létrehozni, ahol a legközelebb van az érintettekhez, illetve a térség félúton van Európa és a csatlakozni kívánó periféria között. Baranya megye a történelem évszázadai során olyan multikulturális társadalmigazdasági teret alkotott, amely példaértékű lehet minden európai ország, régió számára. A megyében egyaránt megtalálhatók horvát, szerb, német, roma és magyar többségű települések, illetve a nemzetiségi kérdések kezelésének olyan több évszázados gyakorlata alakult ki, amely az európai olvasztótégely modellje lehet. Pécs-Baranya a török időktől kezdve a béke szigete, Pécs volt az egyetlen olyan magyar város, ahol a török és a magyar lakosság békességben élt a középkorban. A baranyai németek példaértékű módon megőrizték kultúrájukat, amely a megye kultúrájában egyenértékű a magyar hagyományokkal. Az országban egyedülállóként az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat működteti Pécsett a Koch Valéria Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium intézményt. A baranyai szerbek-horvátok a délszláv háború évei alatt is békében éltek együtt. A horvát kisebbség olyan oktatási-kulturális intézményekkel rendelkezik Pécsett, amely egyedülálló Magyarországon. A hátrányos helyzetű roma lakosság esélyteremtéséhez kapcsolódóan olyan európai színvonalú oktatási intézménynek ad otthont Pécs, mely Európában egyedülálló. A PTE-n romológia szak működik. A délszláv háború során biztosított emberiességi segítség és tolerancia elismeréseként Pécset az UNESCO Béke Városává választották 1998-ban. 2) Antiszegregációs terv 2008. év nyarán fogadta el a közgyűlés azt a széleskörű elemzésen alapuló tervet, mely egzakt adatok alapján lehatárolja a szegregátumokat Pécs városában (szabolcsi városrész északi része, Pécsbánya északi része, a Vágóhíd környék és Gyárváros két területe). Megállapítja, hogy a szegregátumok mindegyikéről elmondható, hogy az itt élők hátrányos helyzete négy fő problémakör mentén rajzolódik ki: iskolázottsági szintjük nagyon alacsony, az aktív korúak jelentős része munkanélküli, a lakáskörülmények nem kielégítőek, a lakosok egészségi

5 állapota kifejezetten rossz. Ezt követően a terv mintegy figyelem felkeltésül a szegregálódó területek (Somogy-bányatelep, István akna, Rücker akna, Káposztásvölgyi út, Szabolcsfalu, Füzes) problémakörét tárgyalja, majd részletesen foglalkozik a szegregátumok egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási, szociális és lakás helyzetével. Megállapítja, hogy a nagyobb roma népességgel rendelkező területeken működő iskolákban jelentős az oktatási szegregáció, a roma népességet jelentős mértékben sújtja a munkanélküliség problémája, mely a város egész területén érzékelhető, s hogy az egyes szegregátumok és szegregálódó területek komoly infrastrukturális és társadalmi problémával küzdenek. Három fő feladatot jelöl meg, melyekhez részletes feladattervet mellékel határidőkkel, felelősökkel és a beavatkozások várható társadalmi hatásaival: a) Az oktatási integráció javítása, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrálása az oktatásba, ezzel elősegítve a helyi társadalom hosszabb távú integrálódását a többségi társadalomhoz a tanulás révén. b) A lakosság rövidebb távú támogatása, elsősorban a munkaképes korú lakosság munkahelyhez való juttatásának támogatásával. Ezek az intézkedések a város egészének hátrányos helyzetű lakosságára kell, hogy irányuljanak, hiszen ezzel megakadályozható, hogy további szegregátumok jöjjenek létre. c) Az egyes szegregátumok és szegregálódó területek infrastrukturális és társadalmi helyzetének megváltoztatása. 3) Integrált városfejlesztési stratégia Ugyancsak 2008 nyarára készült el a 2007 őszén széleskörű vitára bocsátott Hosszú- és Középtávú Fejlesztési Stratégiára épülő Integrált városfejlesztési stratégia, mely meghatározza a város átfogó fejlesztési céljait, s kitér arra a két kritikus területre (Meszes-Pécsbánya, Somogy-Vasas-Hird), melyekben legfontosabb célként az életkörülmények javítását fogalmazza meg. Utal az Antiszegregációs Tervben leírtakra, valamint az év őszére elkészülő, Pécs keleti városrészét magában foglaló szociális célú város-rehabilitációs projektre. 4) Előzetes Akcióterületi Terv Pécs-keleti Városrész Szociális Városrehabilitációjának megvalósításához kötődően. 2008. novemberére készült el ez az előzetes terv, mely részletesen elemzi Pécskeleti városrész demográfiai, gazdasági, munkaerő piaci, környezeti, közlekedési és lakáshelyzetét, majd a fejlesztési programokat. 5) Fizikai életkörülmények javítása a keleti városrészben 2008. decemberében fogadta el a közgyűlés a fenti című előterjesztést, melyben meghatározásra kerültek a tervezett program keretében végrehajtandó konkrét tevékenységek, a bevonni kívánt csoportok valamint a pénzügyi források is. A program 2010-ig határozza meg azt az időtartamot, amikor a felsorolt 8 területen (György-telep, Előd utca, Pécsbánya telep, Csaba utca, István-akna, Rücker-akna, Somogy, Vasas, Meszes-Corvin Ottó u. és vonzáskörzete) a munkálatok

6 megtörténnek, majd részletes megvalósítási tervet tartalmaz az I. sz. célterület, a György-telepen lakók fizikai életfeltételeinek javításához. 6) Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv A 2008. év őszére elkészült intézkedési terv részletesen foglalkozik a helyzetelemzés során feltárt problémákkal, mint a közszolgáltatáshoz való hozzáféréssel, az óvodai férőhelyekkel, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámával, az oktatás eredményességével, a szegregáció mérséklésével az esélyegyenlőség erősítése érdekében, és az oktatás, nevelés feltételeinek javításával. Bemutatja a 2008. évi esélyegyenlőséget javító elmozdulásokat, és meghatározza azokat a célokat, melyek a szegregáció megszüntetéséhez vezetnek. A munkacsoportok tevékenysége és javaslatok a romák/cigányok életesélyeinek javítására A munkacsoportok feladattervekben megfogalmazott célok és vizsgálandó kérdések szerint végezték munkájukat, többségükben rendszeres tevékenység folyt, az önkéntes segítők sokat tettek az eredményes munkáért, ezért feltétlenül köszönet illeti őket. Tasnádi Péter polgármester a Roma Integrációs Tanács megalakulásáról tájékoztatta az érintett minisztériumok vezetőit, s kérte, támogassák munkájukat. A miniszterek válaszleveleikben elégedettségüknek adtak hangot az integrációs tanács megalakulásáért, s megnevezték munkatársaikat, akikhez a munkacsoportok hivatali megbízottjai fordulhattak és fordultak is segítségért, információkért. A munkacsoportok elkészült beszámolói helyzetelemzésre és feladatmeghatározásra oszthatók. A helyzetelemzésre most nem térünk ki, hiszen azok lényegében egybecsengenek azokkal az elemzésekkel, melyeket a szakemberek készítettek a közgyűlési előterjesztésekhez. Sokkal fontosabbak azok a javaslatok, melyeket a munkacsoportok készítettek, s melyeket itt, mint egy intézkedési tervként a legfontosabb területeket elkülönítve, ugyanakkor egymásból következően sorolunk fel. A) Az oktatás területén szegregáció megszüntetéséhez az alábbi konkrét célok elérésével járulhat hozzá a közoktatási intézményrendszer: - A halmozottan hátrányos helyzetű (többségében roma) gyermekek, tanulók jegyzői felmérése együttműködve az intézményekkel, az adatáramlás folyamatosságának, naprakészségének biztosítása. - Törekedni kell arra, hogy a város intézményeiben, intézmény egységeiben, tagintézményeiben a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya kiegyenlített legyen. - A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, korszerű, inkluzív pedagógiai módszerek alkalmazása által.

7 - A sajátos nevelési igényű tanulók folyamatos felülvizsgálatának és lehetőség szerint integrált fejlesztésének biztosítása. Kiemelt cél a segítő-fejlesztő szakemberek valamennyi intézményben való megjelenése, a gyermekek helyben történő fejlesztése, hogy ezzel hozzájáruljunk az esélyegyenlőség biztosításához, a szülők terheinek csökkentéséhez. - A szegregátumok területén élő óvodás korú gyermekek és tanulók fokozott támogatása a közoktatási intézményekben. - Azon óvodás korú gyermekek bevonása az óvodáztatásba, akik jelenleg egy intézménybe sincsenek beíratva, különös tekintettel a három éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. Ehhez a területi szociális központok, a védőnői adatszolgáltatás és támogatás megszervezése szükséges. - Az oktatási intézmények épületeinek korszerűsítése: nyílászárócserék, elektromos és gyengeáramú hálózat korszerűsítése, nyelvi laborok, szaktantermek kialakítása, iskolaudvarok, sportpályák korszerűsítése stb. - Korszerű, fejlesztő, inkluzív pedagógiát segítő eszközellátottság biztosítása az intézményekben. - Érettségit adó középiskolába való minél magasabb halmozottan hátrányos, illetve hátrányos helyzetű gyermekarány biztosítása. - Az óvodai, általános- és középiskolai Integrált Pedagógiai Rendszer további működtetése, illetve újabb intézményekbe való bevezetése. - A Mentor tanár program folyamatos fenntartása, kiszélesítése, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók esélyegyenlőségének segítése, felzárkóztatásuk elősegítése. - A városban civil szervezet által működtetendő Tanoda, vagy egyéb hasonló céllal szerveződő programmal a kapcsolat és együttműködés biztosítása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, fiatalok társadalmi (re) integrációjának biztosítása érdekében. - A munkacsoport támogatja az Itt mindenkinek helye van esélyegyenlőségi pályázat benyújtását, mely nagy mértékben segítené a fenti célok elérését. B) A foglalkoztatás területén a romák foglalkoztatási esélyeinek javítására az alábbi javaslatok születtek: - Először az alapvető hiányosságokat kell megszüntetni, ezért első helyen áll a különböző szakmákat adó tanfolyamok megszervezése. A 2008. évhez hasonlóan kiemelten roma célcsoport számára képzéseket kell ajánlani. - Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező álláskeresők és inaktívak képzésbe való bevonása a felzárkóztató program keretei között.

8 - A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2, a Lépj egyet előre II. elnevezésű projektek keretében kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a felzárkóztató és szakmai végzettséget nyújtó képzések megszervezése, a romák ezekbe való részvételének növelése, motiváltságuk kialakítása. - A CKÖ és cigány civil szervezetekkel karöltve mozgósítani a romákat az ECDL képzéseken való részvételre, az informatikai alapműveltség elsajátítására. - Aktualizálni szükséges a Munkaügyi Központ és a roma szervezetek együttműködési megállapodásait. - A roma szervezetek kapjanak rendszeres tájékoztatást a foglalkoztatást elősegítő pályázatokról, programokról. - A munkáltatók kapjanak tájékoztatást a romák foglalkoztatásának előnyeiről, s célszerű foglalkoztatási diszkriminációt csökkentő konzultációkat is tartani részükre. - A reális lehetőségeken belül növelni kell azon roma munkanélküliek bevonását a különböző munkaerő-piaci programokba (roma munkaerő-piaci koordinátorok, decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért, nem mondunk le senkiről roma foglalkoztatás-szervező menedzserek, újra dolgozom, KID, Most ) melyek célja a roma munkanélküliség csökkentése. - Kapjon kiemelt figyelmet a DDRMK 2008. évi intézkedési tervében megfogalmazott Roma munkaerő-piaci koordinátorok programja. - A köz érdekében végzett foglalkozási formákban dolgozók motiváltságának növelésére a civil szféra biztosítsa a résztvevők mentális felkészítését, s a munkák végzésének ideje alatt biztosítsanak folyamatos mentorálást. - A fluktuáció elkerülésének módja lenne, ha a foglalkoztatási programokra történő toborzást részben a civil szervezetekre bízná a város. - Feltétlenül indokolt lenne a foglalkoztatási programokat bonyolító kör szélesítése épp úgy, mint a tevékenységek kiszélesítése. - Vizsgálandó a termelőiskolai modell, a képzés és foglalkoztatás egyidejű megvalósítása támogatásának növelése.

9 C) A lakhatás területén az alábbi javaslatok születtek a helyzet javítására: - Az önkényes lakásfoglalók és az általuk lakott lakások újbóli (10 év utáni) felmérése, mind műszaki állapotuk, mind a bentlakók életkörülményeinek, szociális helyzetének széles körű vizsgálata. - Jelzőrendszer kiépítése a megüresedő vagy várhatóan üresedő lakások feltérképezésére, illetve a folyamatban lévő és a már befejezett beköltözések jelzésére. - Az üres önkormányzati lakások őrzésének, felügyeletének koncepcionális kidolgozása, a pénzügyi háttér vizsgálata. - Hősök tere, György-telep, István-akna, Rücker-akna lakosai körében teljes körű (szociális, egészségügyi, lakáskörülmények stb.) felmérés. - Átfogó stratégiai döntés szükséges a város neuralgikus területeinek közép- és hosszú távú jövőjével kapcsolatban. Ki kell jelölni a megszüntetésre szánt lakóterületeket, s akcióprogramot kidolgozni a lakók elköltöztetésére. - Haladéktalanul szükséges egy szociális lakásépítési program beindítása, elengedhetetlen újabb szociális bérlakások építése, létesítése. D) Az egészségügyi munkacsoport az alábbi javaslatokat tette: - Tudatosítani kell a szűrések és a megelőzés fontosságát a cigányság körében. Ebben az oktatási rendszernek, a város által fenntartott intézményeknek tevőleges szerepe van a tantervbe integrált oktatási anyagok által. - A roma civil szervezetek is adaptálják ezt a tananyagot programjaikba. - A cigány lakosság szűrési aktivitásának növelése érdekében a civil szervezetek végezzenek több felvilágosító, szervező munkát. - A közgyűlés különítsen el egy keretösszeget a tb ellátással nem rendelkezők szűrővizsgálatának finanszírozására. - Az elengedhetetlen higiénia megteremtése érdekében azokon a területeken, ahol a csatornázás és az épület lehetővé teszi, ösztönözzék a fürdő kialakítását. Ez elképzelhető önkormányzati közreműködéssel, ahol a komfort fokozat emelése a lakbéremeléssel valósulna meg. - Szemétgyűjtő konténerek kihelyezése és rendszeres ürítése szükséges, melynek költségeit szintén a lakbérbe lehetne beépíteni. - Javasoljuk a falugondnoki feladatokhoz hasonló munkakör létrehozását közhasznú dolgozók bevonásával, akik jelzőrendszeri szerepet is betölthetnének. - Készüljön tájékoztató füzet az egészségügyi jogokról, ellátásokról, s ezt a civil szervezetek juttassák el az illetékesekhez.

10 - A kórházi szociális munkás hálózat teljes kiépítése segítené a legrosszabb helyzetű társadalmi csoportok felemelkedését. E) Az egyenlő bánásmód munkacsoport javaslatai: - Aktualizálni kell a Pécsi Rendőr Főkapitányság és a Pécsi Cigány Önkormányzat együttműködési megállapodását. - Folytatni kell és ösztönözni a cigány származású középiskolások rendőri pályaválasztásának támogatását. - A D.A.D.A programot kiemelten kell kezelni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nagyobb arányban tanító oktatási intézményekben. - Pécs városa továbbra is működtesse, illetve járuljon hozzá az Esélyek Háza működéséhez. Az Esélyek Háza javítsa létének tudatosítását első sorban a cigány lakosság körében, propagandájában emelje ki, hogy panaszirodája nyitott a hátrányos megkülönböztetés áldozatai számára. - A Máltai Szeretetszolgálat kapjon további támogatást a várostól a cigányság körében végzett áldozatos munkájához (Jelenlét Program). Összefoglalásul elmondható, hogy a Pécsi Roma Integrációs Tanács és a mellette létrehozott öt munkacsoport tagjai aktív, nagy munkát végeztek az elmúlt egy évben. Természetesen nem táplálunk illúziókat, nem gondoljuk, hogy a fentebb felsorolt javaslatok és feladatok egyik napról a másikra megvalósulnak, teljesülnek. Ismerjük a város költségvetésének helyzetét, az intézmények legyenek önkormányzatiak vagy államiak gondjait. Éppen ezért a probléma kezelésére az alábbi javaslatokat tesszük: 1) A Pécsi Roma Integrációs Tanács munkáját ne tekintse befejezettnek, ne oszoljon fel, legalább negyedévenként térjen vissza a javaslatok, feladatok végrehajtásának értékelésére. 2) A Tanács munkacsoportjai folytassák az elemző, egyeztető munkát, folyamatosan kísérjék figyelemmel javaslataik végrehajtását, tagságukat szükség szerint újítsák meg. 3) A Tanács változatlanul szükségesnek tartja, hogy készüljön Pécsett szociológiai felmérés a cigány családok helyzetéről. 4) A Tanács igényt tart arra, hogy a bizottságok és közgyűlés elé készülő átfogó, a cigányságot részben vagy egészben komolyan érintő koncepciók tárgyalásába, a döntések előkészítésébe bevonják. 5) A végrehajtást nagymértékben segítené, ha az önkormányzat roma referensként alkalmazna egy köztisztviselőt, aki figyelemmel kísérné a javaslatok, feladatok végrehajtását, kapcsolatot tartana a Pécsi Cigány Önkormányzattal és a roma civil szervezetekkel, figyelné az országos és helyi szervek által kiírt pályázatokat.

11 6) A város által kiírt pályázatok elbírálásánál a bírálók kiemelten kezeljék a romák/cigányok életesélyeinek javítására kidolgozott feladatsor teljesítését elősegítő pályázatokat. A Tanács tisztelettel kéri Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlését, tárgyalja meg, javaslataival egészítse ki a Pécsett élő romák/cigányok életesélyeinek javítására készült előterjesztést és fogadja el a határozati javaslatot. Pécs, 2009. február 17. Kablár János kisebbségi tanácsnok