HTÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SJÁTOSSÁGI 11. Elıadás: horvát-magyar határtérség bemutatása - a horvát határmenti megyék 1 horvát-magyar határmenti magyar megyék adottságai, vidék- és területfejlesztési tapasztalatai Horvát Köztársaság közigazgatása: helyi (városi és járási) és regionális (megyei) önkormányzatok 20 megye 12 város és 426 járása van. Vizsgált térség: három határmenti megye: Koprivničko-križevačka (Kapronca-Kırös) - székhelye Koprivnica (Kapronca); Meñimurska (Muraköz) - székhelye Čakovec (Csáktornya) Virovitičko-podravska (Verıce) - székhelye Virovitica 2 (Verıce) Meñimurska Városok Lakosság száma Laksőrőség fı/m² három megye jellemzıi: Megye Koprivničko-križevačka Virovitičko-podravska Városok száma ðurñevac Koprivnica Križevci 124.427 71 Járások száma 22 22 1 Megyék Meñimurska Čakovec Mursko Središće Prelog 126.500 164 Megye székhely Koprivnica Čakovec Virovitica Orahovica Slatina Virovitica 9.89 45 határmenti régió története horvát-magyar jelenlegi határ: elsı világháború után, a Dráva folyó mentén szomszédos nemzetiségi kisebbség, kétnyelvő, és jól beilleszkedett a két ország közti jó kapcsolat II. világháború után: határ erıs választóvonal ( politikai feszültségek) határsáv: senki földje maradt, a vasúti és közúti közlekedés megritkult, szomszédos településeket elválasztották 1990 után: új határátkelıhelyek, megkönnyítették az átkelést. jugoszláv háborúk idején: a horvát oldalon katonai konfliktusok Magyar oldalon piacgazdaság, mikrorégiók elszegényedése Máshol jelentıs bevásárlóturizmus Horvátországból Magyarországra. Magyar és szlovák tömegturizmus az dria felé Budapest-Zágráb-Rijeka/Split fıútvonal-rendszer kiépítése ( 2007-re) új és modern átkelıhely kialakítása a Dráva folyón (csak átjáró út!) Magyarország EU-csatlakozása (2004): hatása nem jelentıs 2007 okt. csatlakozik a schengeni övezethez: horvát-magyar határ külsı schengeni szakasz (?) Horvátország belép az EU-ba: 2007-201 végére határmentes átkelés a Dráva mentén 4 MEGYE Somogy Baranya Zala Virovitickopodravska Koprivnickokrizevacka Virovitičkopodravska Koprivničkokriževačka Demográfia, populációdinamika NÉPESSÉG (1991-es népszámlál ás) 44 708 417 400 06 98 12997 104625 NÉPESSÉG (2001-es népszámlálás) 1802 4001 295197 124467 989 SZÜLETÉSE K SZÁM 08 579 209 1104 84 HLÁLOZÁ- SOK SZÁM 4778 508 987 1708 127 NETTÓ SZÜLE- TÉSEK -1740-1504 -1678-604 -40 Megye GDP/fı2001 ( ) GDP/fı 200 ( ) GDP Index 200/2001 Egyéni vállalkozók száma Társas vállalkozások száma Munkanélk. %-a a megyében Gazdaság: Medijimurska 119886 118426 1249 1272-2 Megye Virovitickopodravskkrizevacka Medimurska Koprivnicko- Horváto. Népességfogyás mindkét oldalon GDP/fı2001 ( ) 6875 7146 889 8597 Elvándorlás GDP/fı 200 ( ) 756 7699 9595 9684 Korösszetétel: a nemzeti átlaghoz hasonló, elöregedés GDP Index 200/2001 107 107,7 107,9 112,6 De: horvát oldalon nagyobb a fiatal népesség aránya Egyéni vállalkozók száma 4840 4047 6020 91781 egyes rurális mikrorégiók demográfiája eltér a teljes régiótól 5 Társas vállalkozások száma 581 1787 1080 16821 6 Munkanélk. %-a a megyében Zala 29,6 4929 6568 1,2 15651 1695 8 Somogy 15,5 984 4850 121,7 1676 1072 4,7 Baranya 16,8 4196 509 126,5 1807 2075 6,1 Magyaro. 17,1 5717 7125 124,6 49721 47520 7, 1
İ r s é g i Ba lato n -felv idé ki K is - B a la to n D u n a - D r á va B a la t o n B o ro n k a -m e llé ki Z s e lic s ég K e le t- M e cs e k D u n a -D r á v a régiót átszelı fı közlekedési útvonalak Budapest-Zágráb-Rijeka/Split fıútvonal-rendszer (2007-re) új átkelıhely a Dráván Zágráb-Maribor Nagykanizsa-Maribor közti fıútvonal is kell Zágráb-Belgrád fıút a vizsgált határmenti területtıl délre Budapest-Osijek-Sarajevo transz-európai közúti folyosó. Budapest- Dunaújváros kész Dunaújváros - Pécs gyorsforgalmi út terv Régión belüli közutak: leromlott minıség Baranyában 96, Somogyban 74 település zsákutca nemzetközi határátkelıhelyek ritkasága 7 Vasút, vízi és légi közlekedés régiót átszelı vasútvonalak legnagyobb nemzetközi vasútvonalak a régió északi részén Nagykanizsa-Murakeresztúr/Kotoriba-Cakovec Kaposvár-Gyékényes /Gotalovo-Koprivnica legnagyobb városközpont, Pécs : csupán nem villamosított vasútvonalak déli irányban. Repülıterek sármelléki repülıtér nemzetközi forgalom Pécs-Pogány helységben 2006 márciusában repülıtér, a Pécs-Bécs légiforgalom Osijekben regionális repülıtér Taszáron a régi amerikai bázis, jelenleg nem használják. Vízi közlekedés Folyami kikötık találhatók a Dráva mentén, de a folyón a forgalom jelentéktelen Oka: a kereslet hiánya és a terület természeti adottságok védelme Duna folyó nemzetközi jelentıségő, de áteresztıképességének problémái vannak 8 N a tu re c o n s e r v a tio n a r e a s w i th n a ti o n a l im p o rta n c e, N a tu ra 2 0 0 0 s i te s a n d R a m s a r a re a s Környezet Természetvédelmi és védett területek Duna-Dráva Nemzeti Park védett Mura folyó ökoszisztémája régióhoz tartozó terület horvát oldalán sok védett terület: Medvednica Természeti Park (Natúrpark) Papuk Natúrpark Kopački Rit Natúrpark ðurñevači pijesci speciális botanikai védett területe (rezervátuma) Kopački rit és Podpanj ornitológiai rezervátuma Mura menti vízi vidék. Mura és Dráva menti regionális park létrehozása is folyamatban L e g e n d S p e c ia l a re a f o r c o n s e rv a tio n S p e c ia l (b ird ) p r o te c tio n a re a R a m s a r a re a N a tio n a l p a rk L a n d s c a p e p r o te c tio n d is tric t N ature p ro tec tio n area D rá v a r iv e r B o rd e r E lig ib le a re a 9 Fejlesztési lehetıségek, határon átnyúló együttmőködés Kulturális Turisztikai adottságok együttmőködés: Természeti környezet Építészeti és kulturális Színházak Termálturizmus Levéltárak Borvidék termál-turizmus erıs jelenléte a határ két oldalán Múzeumok egymás versenytársai lehetıség a közös marketingre Egyetemek Turisztikai célpontok: Könyvkiadás Dráva környékét a víz- és környezet-orientált Pécs építészeti öröksége Harkány-Siklós-Villány térsége borászati és termál-turisztika Kaposváron és Szekszárdon is. Zala:Hévíz, Zalakaros. Medimurska megyében: Szent Martin Gyógyfürdı, Osjecko-baranjska megyében : Bizovacka Gyógyfürdı Varazdinska megyében a Varazdinske Gyógyfürdı Osijek város jelentıs építészeti örökség Varazdinska megyében:trakoscan-i Kastély, Varazdin (Varasd) város 10 Vidékfejlesztés Horvátországban Vidék: OECD 150 fı /km2 alatti népsőrőség EU: 100 fı/km2 alatti népsőrőség Népesség gyakorlatban: rurális térség: Népsőrőség alacsony, kis települések, Rurális népességfogyás, elöregedés Földhasználat mezıgazd. + erdészet Urbánus a közösség identitása Összesen Rurális térségek Horvátországban: Települések száma Rurális térség Urbánus térség Összesen OECD kritérium Km 2 51872 471 5660 % 91,6 8,4 EU kritérium Km 2 47895 8708 5660 OECD- % 47,6 52,4 % 84,6 15,4 EU - % 6, 6,7 11 vidéki népesség jövedelemforrásai Legelmaradottabb vidéki területek: jövedelemnélküliek a lakosság 7 %-a Rurális térségek: bérjövedelembıl élık: 29 % Eltartottak: 1-6% városi lakosság, városias térség: bérjövedelembıl élık csoportja 8 % Eltartottak: 27-2 % 12 2
Regionális egyenlıtlenségek GDP Zágráb : 27.5%, az országos átlag -szorosa, a többi országrésznek 6-szorosa, a legszegényebb megyének 14-szerese, EU-színvonal Zágráb 1 fıre jutó GDP = 19,125 USD horvát átlag = 6,484 USD. Zágráb nélküli horvát átlag =,45 USD munkanélküliségi ráta 1% Krapina-Zagorje térségben, 1% Šibenik-Knin térségében. 25%-os, vagy nagyobb: Vukovar-Srijem, Zadar, Brod-Posavina, Split- Dalmatia és Sisak-Moslavina megyék nagy relatív növekedés: Virovitica-Podravina (27.%) és Sisak- Moslavina (29.1%) megyékben (1999-2002) Három év alatt (1999-2002) 10 %-os csökkenés: Isztria és Primorje- Gorski Kotar megyék képzettségi ráta, Zágrábban 16.6 % a felsıfokú képzettek aránya Krapina-Zagorje megye:.2% a legalacsonyabb 1 Vidék-város egyenlıtlenségek a gazdaságban Ágazatok részesedése a GDP-bıl: Minden régióban: nem-agrár szektor nagy fontossága az agrárszektor viszonylag kis fontossága (GDP 2-7 % -a) a feldolgozóipar, a kis- és nagykereskedelem, javítás az összes regionális jövedelmek 6-70%-a a feldolgozóipar: erısen rurális térségekben 47%, városi területeken 1% Foglalkoztatásban : mezıgazdaság 10,76% feldolgozóipar: az erısen rurális területeken a 4%- városi térségekben csak 27% egészségügy, szociális szektor, oktatás, közszolgáltatások: részesedése magasabb az erısen rurális térségekben, mint a városias régiókban. a beruházások: a rurális térségekben sokkal kisebb aránya a szolgáltató szektorba, nagyobb arány az infrastruktúra fejlesztés, építıipar, oktatás és mezıgazdaság felé, mint a városi régiókban. 14 z oktatási szerkezetet vidéki térségekben: csak általános iskolát végzettek aránya eltér majdnem kétszerese a városi térségekének -a Meñimurje megyében: rurális térségbeli felnıttek 1/ a a teljesen képzetlen lakosság aránya rurális térségekben -4- szerese is a városi térségekének közép- vagy felsıfokú végzettségőek (azaz a középfokú szakképzést, fıiskolát vagy egyetemet végzettek): a felsıfokú képzettséggel rendelkezı vidéki lakosok aránya csak ¼-e felsıfokú végzettségő városi lakosok arányának. HTÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SJÁTOSSÁGI 12. Elıadás: horvát-magyar határtérség - a horvát vidékfejlesztés helyzete 15 16 Szomszédsági Program Interreg III keretén belül - Magyarországon, Szlovéniában és Horvátországban. két prioritás: Gazdasági és szociális feltételek kialakítása egy integrált regionális térség megteremtéséhez: gazdasági szerkezet,technológia és innováció z alapvetı szállítási, technikai és más infrastruktúrák Fenntartható regionális fejlıdés, környezeti károk megszüntetése, Oktatás és a foglalkoztatás, humán erıforrások, határmenti kapcsolatok erısítése az emberek, szervezetek és intézmények között határokon átnyúló gazdasági együttmőködés javítása korlátok csökkentése, határforgalomban, közlekedésben z erıforrások, környezet védelem határokon átívelı koordinációja határokat átlépı társadalmi és kulturális csere Kommunikációs hálózatok, határ menti terület regionális identitás prioritások közös meghatározása: Pl. gazdasági fejlıdés, infrastruktúra javítása, idegenforgalom, lakossági részvétel, emberi erıforrások és oktatás 1. lépés: a kölcsönös tájékoztatás és információnyújtás. Felkészülés az EU csatlakozásra Eddigi tanulságok z EUés más támogatási alapok elıkészítése és felhasználása: új kihívások Specifikus korlátok: fı vidéki ágazatok, ( mezıgazdaság, élelmiszerfeldolgozás, erdészet,) alacsony versenyképessége. vidéki infrastruktúra fejletlensége vidéki lakosság számára nem elégséges hozzáférés a közjavakhoz háború okozta károk, és stagnáló,leszakadó vidéki térségek vidéki népesség alacsony képzettségi szintje vidéki környezet és természeti erıforrások problémái Gyenge vertikális kapcsolatok a minisztériumok és a megyei/települési önkormányzati intézmények között Gyenge horizontális intézményi kapcsolatok a minisztériumok és más állami szervek között koordináció hiánya az agrár és vidéki szektort érintı politikáért felelıs hatóságok tevékenysége között professzionalizmus hiánya a specializálódott ügynökségek munkájában. Támogatás szükséges a vidékfejlesztés intézményeinek színvonaljavításához, EU joganyag átvételéhez 2. lépés: közös érdekek -ellentétes érdekek meghatározása. lépés: közös stratégia, célok, programok 17 18
SPRD Program általános célkitőzései SPRD Program : EU elıcsatlakozási alapelvek Prioritás: piaci hatékonyság, a minıség és egészségügyi színvonal növelése, a vidéki térségekben új munkahelyek teremtése közösségi joganyag (cquis Communautaire, a Közös grárpolitika és a kapcsolódó politikák átvétele Fenntartható megoldás az agrárszektor és rurális térségek adaptációs problémáira SPRD Program prioritásai - 1. Prioritás: vidéki gazdaság - 2. Prioritás: piacra jutás segítése -. Prioritás: vidéki infrastruktúra Prioritásonként egy specifikus célkitőzés és hozzárendelt intézkedés Prioritás 1. vidék gazdaságának 2. piaci hozzáférés javítása. vidéki infrastruktúra Specifikus célkitőzés mezıgazdasági termelési kapacitások, erısítése mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozási és marketing kapacitásainak, erısítése Jobb életkörülmények teremtése a vidéken, a rurális infrastruktúra fejlesztésével Hozzárendelt intézkedés mezıgazdasági birtokokon beruházások mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének speciális hátrányokkal küzfı vidékek infrastruktúrájának Kiegészítı támogató intézkedés: Technikai segélynyújtás, információs és nyilvánossági kampányok 19 Helyzetelemzés SWOT analízis Földrajzilag széleskörő külügyi kapcsolatok régió meghatározó szereplıi elkötelezettek és aktívak külkapcsolatokban Jelentıs idegenforgalom Több idegenforgalmi célpont: Balaton nemzetközi ismertsége Dél-dunántúli régióban nemzetközi vízi közlekedésre alkalmas folyó (Duna) Nemzetiségi sokszínőség és élénk kapcsolatok Idegen nyelvet beszélı lakosság Fejlett felsıoktatási intézményrendszer Gazdag interkulturális és történelmi örökség Gazdag borvidékek Erısségek TURIZMUS Siklós-Harkány-Villány borvidéki és termál-turizmus, Pécs, Osijek,Varazdin városi turizmus, Mohácsi néprajzi turizmus, Termál-turizmus a határ mindkét oldalán (Hévíz, Zalakaros, St.Martin, Bizovacke, Varazdinske) OKTTÁS Egyetem Pécsett és Osijekben, Fejlıdı egyetemi intézmények Varasdon, Krizevciben, Keszthelyen és Kaposváron. KÖRNYEZET határon átnyúló természetvédelmi terület (Duna-Dráva Nemzeti Park), a Mura folyóval együtt Gazdag vízforrások (felszíni, termál) KULTÚR Soknemzetiségő közösségek 20 SWOT /2 Gyengeségek külkapcsolatokkal foglalkozó KÖZLEKEDÉS-SZÁLLÍTÁS szereplık közötti kapcsolatok, Nem villamosított nemzetk. vasút kommunikáció esetleges belsı közúthálózat rossz állapota nemzetközi határátkelıhelyek ritkák. Nincs elegendı financiális (Átlagos távolságuk 62km.) forrás a külkapcsolatok DEMOGRÁFI fejlesztésére z életkor szerinti megoszlás regionális marketing Határmenti lakosság szerinti összetétele sokszereplıs és nem OKTTÁS koordinált, nem partnerségalapú felsıfokú képzettségőek alacsony tevékenység részaránya közlekedési hálózat kétnyelvőség alacsony kihasználása Rugalmatlan munkaerıpiac egészében korszerőtlen, a régió MUNKERİ-PIC nemzetközi elérhetısége nem magas munkanélküliségi ráta elsısorban kielégítı a horvát területen, a közös határ Kevés külföldi tıkebefektetés mentén. Gyenge ipari exportképesség kereslet és a kínálat nem illeszkedik régió gazdaságilagtársadalmilag TERMÉSZET ÉS KÖRNYEZET viszonylag zárt Árvízvédelem, szennyvízkezelés, 21 területi egység hulladék kezelés, fel nem robbant szárazföldi aknák, ktív és sikeres részvétel az EU nemzetközi együttmőködési programjaiban Kiemelt EU-támogatás közlekedés fejlesztésére, a régió közlekedésföldrajzi elszigeteltsége oldódik Határmenti (horvát) és nemzetközi (észak-olasz, dél-német) kapcsolatok erısödése Gazdasági kapcsolatok erısödése a stabilizálódó balkáni térséggel schengeni határrá váló déli régióhatár szerepének felértékelıdése Sikeres csatlakozást követıen a csatlakozással kapcsolatos tudás közvetítése a késıbb csatlakozó balkáni régiók felé Borturizmusban rejlı lehetıségek SWOT/ Lehetıségek TURIZMUS Duna-Dráva természet-védelmi terület a turizmus újabb lehetséges célpontja. KÖRNYEZET mezıgazdaságban a termelésére nem alkalmas területek ismételt erdısítése. HTÁR ELLENİRZÉSE belsı határ fokozatos felszámolása Horvátország EU-csatl., schengeni keretek KULTÚR kulturális együttmőködés növekszik. Kooperáció és hálózati jellegő együttmőködés az építészeti és egyéb örökségek közös kezelésére. GZDSÁG Vertikális integráció lehetısége a mezıgazdaság feldolgozóipari ágazataiban. Lehetıség a mezıgazdasági-erdészeti termékek exportálására. 22 SWOT/4 régió külkapcsolatokban érintett szereplıi közötti együttmőködés színvonala romlik külkapcsolatok ápolásához szükséges források hiánya jellemzı marad régió gyenge gazdasági aktivitása miatt a regionális intézmények saját forrásai tartósan elégtelenek maradnak régió elszigetelt jellege tartóssá válik a nemzetközi kapcsolatokban szakképzett, külkapcsolatok szempontjából értékes munkaerı elvándorlása (brain drain) Veszélyek DEMOGRÁFI régióból kifelé irányuló mobilitás és kivándorlás magas foka. z elzárt vidéki kistelepülések elnéptelenedése. TERMÉSZET ÉS KÖRNYEZET Dráva ökoszisztémájának romlása a nem megfelelı szennyvízkezelés miatt. KORMÁNYZÁS ÉS TERVEZÉS közös tervezés gyengesége. Részletesen kidolgozott tervek hiánya (oktatás, termál-turizmus ), helyi önkormányzatok kis mérete akadályozza a hatékony helyi fejlesztési politikát KULTÚR Nem megfelelı finanszírozás az építészeti kulturális örökség állapotának romlásához vezet. 2 térség fejlesztési prioritásai 1. Prioritás: Dráva folyó ökoturizmus határmenti projekt Közös központi projekt a Dráva-Duna természetvédelmi terület ökotutisztikai célra való hasznosítására, amely munkahelyeket is teremt. 2. Prioritás: Közös gazdasági, oktatás és nyelvi térség 2.1. Közös gazdasági tér Közös gazdasági k támogatása (partnerkeresés, vásárok, stb. ) 2.2. Közös oktatási tér Határmenti felsıoktatási projektek (képzés, kutatás-fejlesztés) 2.. Kétnyelvőség a határrégióban Egymás nyelvének oktatása Határmenti közbülsı szintő oktatási projektek (közös képzés, csereutak) Munkaerıpiaci együttmőködés (információ) Kétnyelvő feliratok. Prioritás: Technikai segítségnyújtás Határmenti, alacsonyabb szintő oktatási programok (közös képzés, cserék) 24 4
Kiscsoportos feladat djunk projektjavaslatokat az egyes prioritási területekre! HTÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SJÁTOSSÁGI 1. Elıadás: sikeres fejlesztési együttmőködés feltételei a horvát-magyar határtérségben: esettanulmány 25 26 Kérdıívek és interjúk elemzése a horvát-magyar határtérségben INTERREG kutatás: kérdıíves lekérdezés Horvátország és Magyarország határmenti megyéiben. Magyarországon: 50 vállalkozás (ebıll 44 mezıgazd.) és 50 önkormányzat, Baranya, Zala, illetve Somogy megyébıl Horvátországban: a lekérdezettek köre szélesebb: mezıgazd- vállalkozók: 48 a mezıgazdasági vállalkozók szövetségei, a turizmusért felelıs települési tisztviselık, a vidékfejlesztésért felelıs osztályok vezetıi : 52 három határmenti megye: Koprivničko-križevačka (Kapronca-Kırös); Meñimurska (Muraköz); Virovitičko-podravska (Verıce) 27 felmérés célja a vidékfejlesztésben közremőködı határmenti megyékben tevékenykedı szervezetek és vállalkozások állapotának a felmérése és összehasonlítása 100-100 kérdıív és 15-15 interjú a határ mindkét oldalán Horvátországi kutatás fókusza: vidékfejlesztés új stratégiájának Horvátországban 2006 szept.-ben induló SPRD-al kapcsolatos, a felkészülés megyei, városi, falusi szinteken mőködı intézmények Eddigi vidékfejlesztési részvétel (intézmények, vállalkozások) 28 Fı problémák: Horvát oldalon: Túlszabályozottság az állam részérıl (2%) Beruházások hiánya (17%) Bonyolult adminisztrációs kötelezettségek (14%) Erıs piaci konkurencia (1%) szervezeteik, vállalkozásaik fejlıdését segítené: hazai piac védelme (18%) Nagyobb állami szerep a fejlesztési támogatások területén (18%) z adók mértékének csökkentése (15%) Egyszerőbb adminisztráció (15%) fejlesztési politika prioritásainak meghatározása a hazai és külföldi (EU) elvárások szerint(10%) tıkehiány, tudáshiány Magyarországi vállalkozások fı problémái: Forgótıke hiány (56%) ill. beruházási tıke hiány (22% elsı és 42 % második helyen!)). jogszabályok és elıírások (24,4% második, 21% harmadik helyen!) erıs verseny (15,6% második, 10,5 % harmadik helyen). magas bérjárulékok (4,2%), magas adók (1,2%), EU-elıírások (10,5-10,5%) 29 Pályázati tevékenység (Magyaro.) 1990-1999: átl. 2 pályázatot adtak be, ebbıl 1,26 nyertes, 760 eft átl. támogatás a megkérdezettek 78,6 %-a egyáltalán nem pályázott, 7,1 % 1 pályázatot adott be, 1-2 % pedig 2 50 (!) db pályázatot adott be. önkormányzatok az átlagnál magasabb pályázási hajlandósága 2005. évre kiegyensúlyozottabb nem pályázó válaszadók aránya 24,5 %-ra csökkent, vállalkozások: pályázati szám 1- db, Önkormányzatok: van, aki 21 pályázatot legnagyobb megnyert pályázati szám 17 db, átlagos: 1,97 Elnyert átlagos összeg 17841 eft, a maximális: 160000 eft. Megyénként: Zalában alacsonyabb a nem pályázók aránya (17,6 %,), Somogyban 26,9%; Baranyában 6,8% az 1990-1999 idıszakhoz képest jelentısen mérséklıdött. Nyertesek: Önkormányzatok: nyertes pályázatok száma általában 0-4 Van 5 17-ot nyerı is! vállalkozások: 0- db. 40 % körüli a a nem nyerı pályázók aránya (ezek fele nem is pályázott!) 0 5
Pályázati tevékenység (Horváto.) vidék fı problémái - a válaszadók szerint horvátországi megkérdezettek 28% írt vidékfejlesztési projektet, és további 5% szándékozik írni. a magyarországi 1990-1999. közötti állapothoz hasonló pályázatok témája: klasszikus mezıgazdasági tev. (növénytermesztés és állattartás) a környezetvédelem és a falvak kulturális tradicionális revitalizációja Maguk írják 0 nyertes projekt, átl. elnyert támogatás 500 000 Kuna (kb 20 millió Ft) Miért nem pályáznak? - 67% nem pályázott! Tapasztalatlanság, elıtte sohasem pályázott (28%) Saját forrás hiánya (2%) Nem voltak meg a kellı információim (21%) Magyarországon a nem pályázás okai: 1: nem megfelelı kiírás 2: kedvezıtlen finanszírozás : nincs meg az önrész 4: túl bürokratikus 5: nem voltak kellıen tájékoztatva 6: túl drága a pályázatkészítés 7: egyéb1 2 Magyarország: munkahelyek hiányát, a vidéki infrastruktúra elégtelenségét, az állami szerepvállalás, támogatások elégtelenségét, elöregedést, elnéptelenedést piaci versenyképtelenséget alacsony felvásárlási árakat említették Emellett: pénzhiány, az életminıség kedvezıtlensége, az elaprózott birtokstruktúra, pályázatoknál a saját erı követelmény, a képzettséggel kapcsolatos problémák, az intézménystruktúra problémái szerepeltek 1: Vállalkozásfejlesztés általában 2: KKV-k : Vidéki mikrovállalkozások 4: Helyi szolgáltatások 5: Vidéki infrastruktúra 6: Falufejlesztés 7: Közlekedés, vidéki úthálózat 8: Kistérségi centrum 9: Romák és leszakadó rétegek integrálása 10: Munkahelyfejlesztés 11: Szociális gazdaság Legkevésbé fontos (átlagos pontszám) Legfontosabb (átlagos pontszám) Baranya 4. Helyi szolgáltatások (2,47) 7. Közlekedés, vidéki úthálózat (.95) Vidékfejlesztési feladatok a magyar válaszadók szerint Somogy 9. Romák és leszakadó rétegek integrálása (2,81) 6. Falufejlesztés (4,15) Zala 9. Romák és leszakadó rétegek integrálása (2,98) 6. Falufejleszté s (4,11) Eltérés: (legfontosabb legkevésbé fontos) 1,48 1,4 1,1 1-5 skálán pontozva, 5: nagyon fontos, 1: nem nagyon fontos a vállalkozások fejlesztését befolyásoló tényezık a legfontosabbak, a szociális problémákat kisebb fontosságúnak tekintik munkahelyfejlesztést is említik, magas pontszámmal 9. Romák és leszakadó rétegek integrálása (2,82) 5. Vidéki infrastruktúra (4,00) 1,18 Összes Horvát partnerrel meglévı kapcsolat, fontossága horvát partnerkapcsolattal nem rendelkezik a válaszadók 87 %-a, 6 %-nak van 1 horvát partnere, és 2 %-nak 2 vagy több. z eddigi kapcsolatot jónak v. közepesnek tartják legtöbb horvát kapcsolattal rendelkezı Somogy megyében van (19,2%), legkevesebb ilyen kapcsolattal a Zala megyeiek rendelkeznek (1,9%). 0 % szerint nem is lenne fontos horvát kapcsolatot létesíteni, 41 % kiegészítı fontosságúnak ítéli, 15 % számára nagyon fontosnak tőnik a kapcsolat. Somogy megyében tartják legtöbben nagyon fontosnak (4,6%) a. 4 Horvát vélemények: magyarországi üzleti kapcsolatokról a határmenti megyékben még nem túlságosan intenzívek csak 19 % rendelkezik valamilyen üzleti jellegő kapcsolattal. szándékozik-e ilyen kapcsolatot létesíteni: 16% nem tartotta ezt fontosnak, 25% csak a közös projektek miatt 45% jó lehetıségeket lát benne (15% nem válaszolt erre a kérdésre) Összesen: a jövıben Magyarországgal 72% szeretne együttmőködést. 5 Magyar tapasztalatok - összegzés horvát partnerkapcsolata nincs: 87 %, 1 partnere van: 6 %, 2 vagy több: 2 %. vállalkozások mőködését nehezíti: forgótıke ill. beruházási tıke hiány,jogszabályok és elıírások, erıs verseny, a magas bérjárulékok, magas adók, illetve EU-elıírások. vidékfejlesztésben a legfontosabb: vállalkozások fejlesztését befolyásoló tényezık, kevésbé fontos: szociális problémák megoldási feladatok fejlesztési feladatok megoldására aktív pályázati részvétel VOP pályázatokra 2005-ben: 80 % adott be pályázatot, 20 % egynél többet is. pályázás fı okai: nem volt más forráslehetıség, vonzó a finanszírozási konstrukció, már volt illeszkedı projektje készen Információforrások: tanácsadó, írott sajtó, és minisztériumok honlapja. legkevésbé használt forrás: az önkormányzat és az üzleti partner. Mindössze 10% valósítaná meg elképzelését pályázati forrás nélkül is Fı nehézségek: elhúzódó ügyintézés, indokolatlan hiánypótlások, a nem egyértelmő pályázati és végrehajtási feltételek. Második fı nehézség: finanszírozási, likviditási nehézségek: késedelmes kifizetések, utófinanszírozás. és likviditási gondok, Harmadik fı nehézség: a kapcsolattartás nehézségei, a nem megfelelı kommunikáció és az elszámolások körülményessége. Legtöbben (66%) külsı szakértı céggel. % önállóan készítette a pályázatot. z VOP intézkedések közül fontosnak tartják:: a mezıgazdasági beruházások támogatását, a vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítését és a mezıgazdasági infrastruktúra fejlesztését Kevésbé fontos: fiatal gazdák támogatása és a szakképzés LEDER programról kevesen voltak csak informálva. 6 6
Horvát tapasztalatok vizsgált horvátországi, határmenti megyék : a szomszéd ország fejlett agrártérségei komoly agrár- és tágabban vidékfejlesztési potenciál a térségben vidékfejlesztési intézményrendszer kialakítása kezdeti stádiumban Komoly lehetıség: fejlesztési hivatalok együttmőködése, vidékfejlesztés gazdasági és civil szférabeli szereplıi együttmőködése Javaslatok: a fejlesztési szakhivatalok közti tapasztalatcsere, tudástranszfer Ennek intézményes csatornái a regionális fejlesztési szervezeteken keresztül kialakíthatók Hosszabb távon a közös vidékfejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása Dráva közös vidékfejlesztési jellegő hasznosítása, a vidéki vállalkozások közti kooperáció lehetıségei gazdasági kamarák, vállalkozószervezetek, települések és kistérségek közti együttmőködés megteremtése, támogatása, INTERREG-ben rejlı lehetıség mainál jobb kiaknázása. 7 Horvát problémák Nincs elegendı ember a számtalan tervhez, projekthez, a hivatalokban. Politikai körökben nem talál megértésre a vidékfejlesztés, ez a fejlesztés külön képzett embereket igényel. Horvátország nem vette elég komolyan a vidéki területek fejlesztésének feladatát. Sok program létezik, de nem tudni eleget a céljaikról, integrálódásukról és kivitelezésükrıl. Nehézséget jelent e programok beépülése, az alacsonyan képzett falusi lakosság körében ellenhatást vált ki. Létezik javaslat egy vidékfejlesztési iroda létrehozására, de ma csak javaslat. Nincs tisztázva a különbözı hivatalok vidékfejlesztési hatásköre, a hivatalok általában mindent önállóan végeznek, de egyedül nem tudnak eredményt elérni. programok elıkészítése komplikált, a szakértık képzetlennek érzik magukat. Képzetlenségbıl és informálatlanságból félelem és vonakodás a parasztoknál politikai akarat homályos, sok kimondatlan üzenet (az EU-hoz való viszony). Ellenállás, mert a döntéshozók nem szakemberek, csak politikailag kiemelkedı egyéniségek. Konfliktusok az adminisztratív akadályok, a szervezetek és pénz elosztás körül. vidékfejlesztést a mezıgazdaság fejlesztésével azonosítják, ami politikai szempontból is hátráltatja a vidékfejlesztéssel foglalkozó intézmények jobb szervezettségét. lokális és az országos hatalom gyenge együttmőködése. Kevés az alulról jövı kezdeményezés 8 HTÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SJÁTOSSÁGI 14. Elıadás: Hallgatói önálló esettanulmányok értékelése Hallgatói önálló feladat: ( feladat specifikálása a félév közepén, kb. a 7. elıadás során megtörténik!) Válasszon egy határmenti térséget (kistérségi, vagy megyei méret!) Magyarországon Elemezze a határ magyar és határontúli térségét a tanult szempontok alapján (terület, népesség, demográfia, gazdaság, oktatás, infrastruktúra, természeti adottságok Jellemezze a magyar és a határontúli térség helyzetét a saját országa regionális helyzetében. Készítsen SWOT elemzést a kiválasztott határtérség erısségeirıl, gyengeségeirıl, lehetıségeirıl és veszélyeirıl. Jellemezze a határmenti fekvést, a térség határmentiségének és periferialitásának lehetıségét. Számítsa ki a határrégió fejlettségét v. elmaradottságát tőkrözı néhány statisztikai mutatószám értékét, és értelmezze is szöveggel. Körvonalazzon lehetséges együttmőködési programokat. Jelölje ki az érintetteket, a bevonható szereplıket. Készítsen 10 perc idıtartamú PPT prezentációt, és egy 4-5 oldalas írásos anyagot is a fenti témáról. 9 40 7