T A R T A L O M Dr. Kocsmár Ferenc: A fagazdaság vállalatainak gazdálkodása az 1971. évben 145 Dr. Mollay Jánosné: A soproni közjóléti erdők 148 Kurdi István: Küzdelem a tarackbúza ellen 154 Mátrabérci Sándor: Erdészeti gépeink műszaki ellátása 160 Dr. Majer Antal: Évgyűrű-kronológia 164 Dr. Tompa Károly: A nagyüzemi tőzegágyas erdeifenyő rsemetenevelésnek első éve 172 Oál István: Erdész filatélia II 178 Dr. Sólymos Rezső: Erdészeti szocialista brigádvezetfík országos tanácskozása 179 Pálmai István: összefüggések a szarvas agancsának súlya és főbb méretei között 181 Dr. Szász Tibor: Együttműködés az ERTI és az ERDŐTERV között 183 Dr. Lengyel György: Együttműködési szerződés az EFE, valamint az ERTI között 184 Irodalmi Szemle Béky Albert Rába János: Termelőszövetkezeti erdők kezelésének kézikönyve (Dr. Gál.T.) 185 Erdészeti kombinátok a Kárpátok erdeiben (Dr. Keresztesi B.) 186 Nyárfasorok telepítésének pénzügyi eredményei (Dr. SzodfridtJ.) 186 Címkép: Szocialista brigádvezetők országos tanácskozása (Foto Birgés Á.) Hátlapon: A soproni Kinizsi Sportkör és a Tanulmányi Erdőgazdaság közös munkájával épült erkélyes eső beálló (Foto Péntek P.) C O f l E P W A H H E KonMap, 0.: Pe3y^bTaTM jrecxo30b B 1971 ro/ry 145 Monnau r.: UlonpoHCKHe neca nnn őjiara Hapona 148 Kpydu, M.: Eopbőa c norrayqhm nupeem 154 Mampaöepuu, ID.: TexHnqecKoe oőcjry>khbahhe necoxo3flííct- BeHHblX MauiHH 160 Maüep, A.: XpoHOjiorHH ronobbix Koneu 164 Tojuna, K.: riepbbiil ron; KpynHO-xo3flHCTBeiiHoro nbipauru- BaHHH COCHOBHX cesmueb B TopíjJflHHx rp?max 172 Van, M.: JlecHafl (JiHjiaTenHH II 178 WoÜMOUi P.: BceBeHrepcKan KOH(j)epeHUHH pykobonhtejieii ŐpHraA comiajihcn-meckoro Tpyfla jiechxroxo3»hctba... 179 Tla/iMau, M.: CB?i3b Beca ojrehbh X poro B c ero rjrabhbimh pa3mepamh 181 O O N T E N T S Dr. Kocsmár, F.: The 1971 annual results of the forest enterprises 145 ilírs. Mollay, G.: Recreational forests at Sopron 148 Kurdi, I.: Struggle against the Agropyron repens 154 Mátrabérci, S.: Technical service of our forestry machinery.. 160 Dr. Májer, A.: Annual ring chronology 164 Dr. Tompa, K.: The first year's experiences of large-scale production of Scotch pine seedlings on peat bed 172 Dr. Sólymos, R.: The socialist brteade leader's national conference 179 Pálmai, I.: Correlations between the weight and the main characteristics of the deer's antlers 181 Dr. Lengyel, Gy.: The contract on the cooperation between the TJniversity of Forestry and Forest Industries and the Forest Scientific Institution 184 AZ ERDŐ Az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa A szerkesztő bizottság levélcíme: Budapest 23. postafiók 17. távbeszélő száma: Budapest 150-624 Szerkesztő: dr. Keresztesi Béla Szerkesztőségi főmunkatárs: Jérome René A szerkesztő bizottság tagjai: Balázs István, Budapest: Beck Antal, Pécs; dr. Birck Oszkár, Budapest; Boldizsár Antal, Miskolc; Botos Géza, Debrecen; Büttner Gyula, Esztergom; Deák István, Tamási; Erdős László, Budapest; FíZa József, Budapest; Firbás Oszkár, Sopron; Gáspár Hantos Géza, Keszthely; Hatler Rudolf, Kaposvár; dr. Herpay Imre, Sopron; Iharos Frigyes, Veszprém; imreh János, Budapest; Jáhn Ferenc, Eger; dr. Járó Zoltán, Budapest; dr. Káldy József, Sopron; Király Pál, Budapest; dr. Madas András, Budapest; Mészöly Győző, Budapest; dr. Radó Gábor, Budapest; dr. sáli Emil, Budapest; dr. Sólymos Rezső, Budapest; dr. speer Norbert, Budapest; Stádel Károly, Győr; Tóth István, Budapest; dr. Tóth Sándor, Budapest; Varga Ferenc, Sopron; Vida László, Szeged; Vörösmarty Zoltán, Tatabánya. Kiadja a Lapkiadó Vállalat (Budapest VT., Lenin körút 9 11.) Felelős kiadó: Sala Sándor. Kapják az Országos Erdészeti Egyesület tagjai, előfizethető még a Posta Központi Hírlao Iroda (Budapest V., József nádor tér 1.) és a lapterjesztéssel foglalkozó egyes postahivatalok útján. Példányszám: 5800 1972 4 16856 Révai Nyomda, Budapest F. v.: Povárny Jenő Index: 25208
Dr. Kocsmár Ferenc A FAGAZDASÁGI VÁLLALATOK 1971. ÉVI EREDMÉNYE Az állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságok, erdőgazdasági szakvállalatok, faipari vállalatok 1971-ben is eredményesen gazdálkodtak. Az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok az elmúlt évben a gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelően, tovább növelték az élőfa tartalékok kihasználását. A növekedés azonban elsősorban nem a nagy kitermelhető tartalékkal rendelkező, hanem az értékesebb fafajokban következett be. Amíg cserből fatömegben az előző évinél 1,6%-kal, akácból 4,8%-kal termeltek többet, addig a tölgy kitermelése 6,7%-kal, a bükk kitermelése pedig 11,3%-kal növekedett. Az értékesebb fafajok kitermelését néhány olyan fafeldolgozó gazdaság is növelte, amely nem rendelkezett e fafajokban tartalékkal. Ezeknél a gazdaságoknál számolni kell azzal, hogy a tölgy és bükk kitermelését esetleg csökkenteni kell. A bruttó fakitermelés az előző évhez viszonyítva 4,2%-kal, mintegy 160 ezer m :l -rel emelkedett. A kitermelési apadék 4,3%-kal csökkent. Ez döntően a vastagfa kitermelésére ösztönző vállalati érdekeltség következménye. A kitermelt fatömeg a tisztítást kivéve valamennyi használati módnál emelkedett és általában megfelelt az üzemtervi előírásoknak. Legnagyobb ütemű volt az emelkedés a törzskiválasztó gyérítésekben. Javult a becslések pontossága és ez növelte a vágástervek realitását. Előfordult azonban, hogy a pontatlan becslésekből eredő fatömeg-túllépést a nevelővágások elhagyásával és a véghasználatok tartalékolásával kellett ellensúlyozni. Az egyes választékok közül a bázishoz képest jelentősen, közel kétszeresére emelkedett a rostfa és forgácsfa termelése. Ez, valamint a vastag tűzifának a tervezetthez viszonyított 17%-os növekedése a preferencia ösztönző hatása mellett kapcsolatban van a papírfa termelésének 8%-os visszaesésével is. A rönk termelt mennyisége azonos szinten áll az előző évivel, a tervezett mennyiséget azonban 10%-kal meghaladja. A feldolgozási fánál tapasztalható 7%-os növekedés a vertikális feldolgozás fokozására utal. Mind a tervezetthez, mind a bázishoz (utóbbihoz 8%-kal) viszonyítva nőtt a vastag tűzifa termelése és az előző évek tendenciájának megfelelően tovább csökkent a vékony tűzifa és a tuskó termelése. A primer fatermékek értékesített mennyisége azonos az előző évivel, ugyanakkor 1%-kal marad el a tervezett mennyiségtől. A rostfa és a forgácsfa értékesítése igen jelentősen emelkedett. Ez azt eredményezte, hogy a felhasználók készletei feltöltődtek és ez, valamint az erdőgazdaságok megnövekedett készletei a folyó évi értékesítésben átmeneti zavarokat okozhatnak. Az előző évekkel szemben emelkedett a bányászati faanyagok értékesítése, de még így sem érte el az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok által tervezett mennyiséget. A rönk értékesítése mind a tervezetthez, mind a bázishoz képest emelkedett. Ez meg-
alapozta a faipari üzemek zavartalan rönkellátását. A papírfában az előző évihez viszonyított jelentős (23%) lemaradás az export visszaesésének következménye. A hazai papíripar alapanyagellátását az erdőgazdaságok maradéktalanul biztosították. Zavartalan volt a lakosság 1971. évi tűzifa ellátása is. A fafeldolgozási tevékenység mind az előző évihez, mind a tervhez viszonyítva emelkedett. Jelentősen nőtt a lombos fűrészáru termelése az előző évhez viszonyítva 15%-kal. A népgazdaság zavartalan parkettaellátásának biztosítására a fagazdasági vállalatok nagy mértékben növelték a parkettaléc és a parketta termelését. Közel 300 ezer m 2 -rel növekedett a parketta termelése. Ez sem tudta azonban maradéktalanul fedezni az egyre fokozódó igényeket. A forgácslaptermelés a bázishoz képest 28%-kal növekedett és meghaladta a 80 ezer m 3 -t. Tervszerűen alakult a farostlemez termelése, a múlt évben meghaladta a 48 ezer m 3 -t. Örvendetes, hogy az egyre súlyosbodó munkaerőellátás ellenére az évek óta csökkenő tendenciát mutató enyvezett lemez termelése 1971-ben ha kisebb mértékben is, de emelkedett. A furnér termelése tovább csökkent, feltehetően nem az anyagi érdekeltség hiánya, hanem munkaerőellátási problémák, továbbá szervezetlenségre visszavezethető okok miatt. A ládatermelés 11%-os csökkenése a bázishoz viszonyítva a kereslet alakulásával függ össze. A fenyőfűrészáru termelése némi csökkenést mutat. Az erdőnevelési munkák mennyisége területben csökkent. Legnagyobb mértékű a lemaradás a tisztításokban. A törzskiválasztó gyérítésekben a lemaradás 2,2, a növedékfokozó gyérítésekben pedig 3,2%-os. A belenyúlás erélye" a tisztítások esetében az elmúlt évivel azonos, a gyérítésekében pedig jelentősen emelkedett. Az előbbiek általában együtt jártak az erdőnevelési munkák szakszerűségének fokozásával. A befejezettként átadott erdősítések volumene a bázishoz képest csökkent, az erdőfelújításokban 17, az erdőtelepítésekben pedig 15%-kal. Ennél kisebb mértékben ugyan, de csökkent a befejezetlen, eredményesen erdősült területek állománya is. Az erdősítéseknek ilyen alakulása mellett az előző évekhez hasonlóan tovább növekedett az erdőfelújítási kötelezettség. Az erdőés fafeldolgozó gazdaságok általában nem tettek meg mindent a kötelezettség csökkentése érdekében. Az 1971-ben elvégzett erdősítések volumene az erdőfelújításban 17%-kal volt alacsonyabb, mint az előző évben. Tőkés exportunk értéke 19,1 millió $. Ez 2,6 millió $-ral kevesebb, mint az előző évi. A visszaesést a tőkés piacon bekövetkezett dekonjunktúra, elsősorban a cser papírfában jelentkezett keresletcsökkenés okozta. Kiesést okozott továbbá a fenyő fűrészárunál az engedélyezési eljárás" elhúzódása. Az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok és a szakvállalatok az elmúlt évben a tervezett 3910 millió Ft helyett 3976 millió Ft termelési értéket (101,7%) értek el. A faipari vállalatok elmaradtak a tervezett termelési értéktől, mert 1502 millió Ft tervezettel szemben 1488 millió Ft a tényleges termelési érték (99%). Ugyanakkor a tervezett nettó árbevételüket 100,9%-ra teljesítették. Az Érdért Vállalat nettó árbevétele a tervezett 6536 millió Ft-tal szemben 6904 millió Ft (105,6%). A fagazdasághoz tartozó vállalatok eredménye a tárgyidőszakban 710 millió Ft nyereség, ami 76 millió Ft-tal haladja meg a tervezettet, de ugyanakkor 31 millió Ft-tal marad el a bázis időszak nyereségétől. Mint az előző évben, így 1971. évben is valamennyi a fagazdasághoz tartozó erdő- és fafeldolgozó gazdaság, vállalat nyereségesen gazdálkodott. Az erdő- és fafeldolgozó gazdaságoknak a tárgyidőszakban elért 249 millió Ft-os nyeresége 7 millió Ft-tal marad el a tervezett nyereségtől és 45 millió Fttal kevesebb mint a bázis időszakban. Az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok első-
sorban a fakitermelésben és az erdőtelepítési ágazatban értek el jelentősebb eredményjavulást a tervezetthez képest, illetőleg a fafeldolgozási és kisebb mértékben az erdőfelújítási ágazatnál maradtak el a tervezett eredménytől. A fafeldolgozási ágazat eredménye a bázishoz képest mintegy 50 millió forinttal javult. Ez arra mutat, hogy az új vertikális szervezeten belül ez a tevékenység megfelelő irányban és helyesen fejlődik. Az ágazat 13 millió Ft-ot meghaladó lemaradása a tervezetthez képest viszont arra utal, hogy a még eredményesebb gazdálkodás további helyes intézkedéseket igényel. Kisebb mértékű eredményjavulás mutatkozik még az előző évhez és a tervezett eredményhez képest is a vadgazdasági és az erdei melléktermék ágazaton, valamint az alaptevékenységen kívüli tevékenységben. Igen kedvezőtlenül befolyásolta az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok eredményét az elmúlt évben az általános költségek alakulása. A tervezetthez képest több mint 5%-os költségtúllépés mutatkozik és ez 30 millió Ft emelkedést jelent. Az előbbiekben említettek sürgetően követelik az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok vezetőitől olyan intézkedések megtételét, amelyek az általános költségek jelentős csökkenéséhez vezetnek. Az iparvállalatok a tervezett 217,3 millió Ft nyereséggel szemben 245 millió Ft nyereséget értek el. Az eredményjavulás összege tehát a tervhez képest 27,7 millió Ft. A tárgyidőszak nyeresége több mint 30 millió Ft-tal meghaladja a bázis időszak nyereségét. Az Érdért Vállalat a tervezett 141,8 millió Ft nyereséggel szemben 193,2 millió Ft nyereséget ért el, eredményjavulása 51,4 millió Ft. A tárgyidőszak eredménye azonban 13,8 millió Ft-tal kevesebb a bázis időszak nyereségénél. Az elért eredmények alapján az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok az elmúlt évi 94 millió Ft részesedési alappal szemben 66 millió Ft részesedési alapot képezhetnek. A részesedési alap csökkenésében a bázishoz képest 48 millióval kisebb összegű nyereség mellett némileg az is közrejátszik, hogy megszűnt a nyereség adómentes sávja". A képezhető részesedési alapból az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok, szakvállalatok országos átlagban és napokban kifejezve az elmúlt évi 26,5 nappal szemben 18,2 napi részesedést fizethetnek. Ezen belül az erdőgazdaságok között igen nagy a szóródás". Az elért nyereség alapján az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok 86,2 millió Ft fejlesztési alapot képezhetnek. Faipari vállalataink elért jó eredményeik alapján az elmúlt évi 10,5 millió Ft-tal szemben 14,3 millió Ft részesedési alapot képezhetnek. Ez napokban kifejezve az elmúlt évi 18,5 nappal szemben 23,9 napot jelent. Iparvállalatok fejlesztési alapja az előző évi 70,3 millióval szemben 62,4 millió Ft. Az Érdért Vállalat az elmúlt évi 18,5 nap helyett 23,9 napnak megfelelő részesedési alapot képezhet. Az elért eredmény alapján a vállalat az elmúlt évi 48,5 millió Ft-hoz hasonló mértékben, 48,8 millió Ft-tal növelheti fejlesztési alapját.