ZALA MEGY E ERDŐGAZDÁLKODÁSÁRÓL AZ ERDŐFELÜGYEL Ő SZEMÉVE L

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZALA MEGY E ERDŐGAZDÁLKODÁSÁRÓL AZ ERDŐFELÜGYEL Ő SZEMÉVE L"

Átírás

1 630*9 ZALA MEGY E ERDŐGAZDÁLKODÁSÁRÓL AZ ERDŐFELÜGYEL Ő SZEMÉVE L DR. FAT ALIN GYULA Zala megye erdeiben tartamos erdőgazdálkodás folyik. A fakitermelések során kisebb mérvű megtakarítás mutatkozik. A kedvező korosztályviszonyok miatt az elkövetkező 10 ben mintegy 1,87 millió -rel nő a kitermelhető fatömeg. A megnövekedett kitermelés szintje további 20 en át fenntarttó úgy, hogy az értékesebb tölgy és bükk fafajok aránya folyamatosan nő, míg a kevésbé értékes cser és akác aránya csökken. Nem igaz hát a széltében-hosszában ngoztatott híresztelés, hogy idő előtt elfogynak idős erdeink. A valóság az, hogy idős erdeink még idősebbek lettek, területük és fakészletük számottevően nőtt. Az azonban más kérdés, hogy alacsony feltártság miatt az erdők a termelés számára hozzáférhetők-e, és milyen áron. összességében a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdőgazdálkodásának színvonala jó, a termelőszövetkezeti és egyéb gazdálkodóké elfogadtó. Hogyan kezeljük erdeinket az erdőfelújítástól a végsználatig? Ezt vizsgáltam Zala megye mintegy 110 ezer erdőterületén az erdőfelügyelő szemel. Az erdők tartamosságáról A legfontosabb kérdés, amely mindnyájunkat foglalkoztat, nem fogynak-e a kívánatosnál gyorsabban öreg erdeink. A tartamosságot az idős korosztályokban fafaj szerint helyes vizsgálni, mert ugyan mit kezdenének az összes fatömegre vonatkozó tartamossággal, közben elfogynának tölgyeseink, bükköseink? Tölgyesek (100 es kor felett): m3 / ZEFAG Tsz összes

2 100 nél idősebb tölgyerdőből több mint kétszer akkora fatömeg áll rendelkezésre, mint 10 vel korábban. Nőtt az idős tölgyesek átlagátmérője, az egy hektárra eső fakészlete és az átlagos kora. A következő 10 ben a vágtó tölgy fatömeg megduplázódik, majd további 20 en át a jelenleginek négyszerese áll rendelkezésre. Bükkösök (100 es kor felett): / ZEFAG Tsz összes A 100 nél idősebb bükkerdők fakészlete 10 alatt megduplázódott. Nőtt az egy hektárra eső fatömeg és az állományok átlagos kora. A jelenlegi üzemterv végsználati előírása 74 ezer enként, az első 10 ben 960 ezer, másodikban 1430 ezer, a rmadik 10 ben pedig 1830 ezer bükkös éri el át. A vágtó fatömeg ez alatt az idő alatt 2,5-szeresére nő. A bükkerdők 90 /o-a a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kezelésében van. Lén a bükk fülledékeny, 120 es kor felett pedig romosan álgesztesedik, talmas feladatot jelent a megnövekedett fatömeg időbeni kitermelése. Rendkívüli feladatot jelent a területnek ismételten bükkel történő természetes felújítása is. Akácosok (30 es kor feletti): Ü / ZEFAG ' Tsz Összes

3 A 30 feletti akácosok mennyisége a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál területben 32%-kal, fatömegben 22%-kal csökkent 10 alatt. A termelőszövetkezeti szektorban fordított a helyzet, ott az akác fakészlet megháromszorozódott, összességében pedig több mint fél millió -rel több vágásérett akác van a megyében, mint 10 vel korábban. A lábon álló idős akácosoknak nőtt az átlagos uk, az átmérőjük és az egy hektárra eső fatömegük. Az állományok átlagos a már most magas, 37. A következő 10 ben 2197 ezer akác éri el vágásérettségét, amelyből 1555 ezer esik a termelőszövetkezeti szektorra. Az eddigi termelési szintet tartva 15 re elég idős akácos van. Ez azt jelenti, hogy több mint egymillió -t 40 en túl fognak kitermelni. Ekkor pedig már nagy az állomány egészségi károsodása. Sok a tőkordt fa és növekszik a széldöntés aránya tehát a fatömeg csökken. Ez a talmas és részben már most túltartott fakészlet merőben új helyzetet teremt a fagazdálkodásban. Az időbeni kitermelés mellett legalább akkora gond a mintegy 7500 akácos felújítása. Arról nem is beszélve, hogy a 16/1985. sz. rendelet szerint ezek jelentős részét csemetéről kellene felújítani. A jövőben az akác fafajra az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, mert kitermelhető végsználati fa tömege több mint a tölgyé és bükké együttve, felújítandó területe pedig kétszerese azokénak. Fenyvesek (80 es kor felett): / ZEFAG Tsz Összes A 80 nél idősebb fenyvesek területe is, fatömege is csökkent a Zalai Erdőés Fafeldolgozó Gazdaságnál. A csökkenés nem valamiféle túlsználat miatt van korosztályviszonyok ilyenek. 80 nél idősebb fenyvesből 10 re elég fakészlet van az eddigi erdőtervi előírás szerint. A fenyvesek állapotában lényegi változás 10 alatt nem történt. Kismértékben nőtt a hektárra eső fatömeg és változatlan az állományok átlagos kora. A jelenlegi termelési szint 30 en át fenntarttó. A csert nem vizsgáltam, mert Zalában nincs jelentősége, és erősen visszaszorulóban van, a gyertyán pedig a tölgy, bükk és fenyő állományok elegyeként összefüggésben van ezen állományok alakulásával. A T, B, F és A idős korosztályaiban 10 alatt ral és rel nőtt a fatömeg. Ezt részben a mintegy 300 ezer m"-t kitevő megtakarítás is elősegítette. A végsználati kitermelés a kedvező korosztályviszonyok miatt a következő 30 ben mintegy 30%-kal növelhető.

4 Az erdők felújításáról Az erdőfelújítás mennyiségi teljesítését annak időbeni végrejtását úgy lehet megítélni, a keletkezett vágásfelújítást az első kivitelt és a befejezett erdősítés mennyiségét összevetjük: Vizsgált időszak Keletkezett vágásfelúj. köt. Első kivit, Befejezett erdőfelúj. Erdőfelújítási hátralék ZEFAG Tsz összes A vizsgált időszak végére a keletkezett kötelezettség az első kivitel és a befejezettként átadott erdőfelújítás közel egyensúlyba került. A vágásfelújítási kötelezettség csökkenését a Kis-Balaton térségében letermelt erdők termelésből való kivonása okozta. Az erdőfelújítási hátralék növekedése összefüggésben van a túlszaporodott nagyvad létszámával. E tekintetben a jelenleg folyó nagyarányú állományapasztás kedvező tásával számoltunk. Termelőszövetkezeti szektorban a hátralék jelentős része az akácátalakítások elhúzódásából adódik. Ebben a szektorban az akácállományok nagymérvű átalakításának nincsenek meg a feltételei. Mindent egybevetve Zala megyében az erdőfelújítások mennyiségi teljesítését kiegyensúlyozottnak lehet tekinteni. A kitermelt erdők helyén létrehozott erdősítések fafaj összetétele néhány negatív tendenciától eltekintve kedvező. Erdőfelújítások fafajonkénti megoszlása: T B A F Összes % ZEFAG I. kivitel befejezett I. kivitel befejezett Tsz I. kivitel befejezett I. kivitel befejezett A szórvány fafajokkal nem foglalkozva, a fafajmegválasztásról megállapíttó: Tölgyre esik az első kivitel közel egy negyede, ez egybevág a megye fafajgazdálkodási irányelveivel. Ami ezen belül még a minőséget javítja de ez minden fafajra vonatkozik a magtermő állományokból gyűjtött és minő-

5 sített szaporítóanyag részarányának a növelése. Pozitívnak kell minősíteni, hogy az erdőtelepítést is beszámítva háromszor akkora területen hoztak létre tölgyfiatalost, mint a levágott tölgyesek területe. A bükkösök csökkenése Zala megyében kedvezőtlen jelenség. Erdőgazdasági szektorban a csökkenés nem jelentős, bár ott is kimutattó. Nagyobbrészt a termelőszövetkezeti szektorban figyelhető meg a bükk térfoglalásának visszaszorulása. Korábban jelentős mennyiségben jtottak végre fafajcserés átalakításokat (akácból bükkre) ebben a szektorban ennek azonban már nincsenek meg a feltételei. Az akác részaránya mind első kivitelben, mind a befejezett erdőfelújításokban minden szektorban jelentősen előre tört. A termelőszövetkezeti erdőkben ez némileg elfogadtó, mert a szétszórt árkos-gödrös területeken levő akácosok fafajcserés átalakításai nem sok sikert hoztak. E mellett mint gyorsan növő fafajnak a lakosságnak fával való ellátásában nagy szerepe van. A kiváló gyertyános-tölgyes termőhelyeken azonban sehol sem indokolt az akác újbóli felújítása. A fafajokon belül az akác %-os növekedése nem térfoglalást jelent, csupán a fafajcserés átalakítások csökkenésére utal. Az akácerdők által ténylegesen elfoglalt terület 16% körül van, de az alacsonyabb miatt 2 3-szor is felújításra kerül, miközben a lassan növök csak egyszer. Összességében a sarjfelújítás jelentős növekedését kedvezőtlennek kell minősíteni. A fenyők közül az erdei fenyő térfoglalása csökkent erőteljesebben. Ennek oka az, hogy korábban tölgy termőhelyekre is ültettük. Ez ma már elvétve is alig fordul elő. Visszatartja a gazdálkodókat a nagyobb mérvű fenyvesítéstől még a gyakran visszatérő hótörés és ennek a fafajnak a nagy kárérzékenysége, újabban a fenyőormányos tömeges elterjedése figyelhető meg. Az elmúlt 10 ben Zala megyében kétszer annyi lucfenyőt ültettek, mint erdei fenyőt. A fenyvesek aránya most megfelelő, a megyében további csökkentése már nem kívánatos. Összességében Zala megye fafajgazdálkodásáról elmondtó, hogy a három legértékesebb fafaj (T, B, F) vonatkozásában a gazdálkodás kiegyensúlyozott. Az akác részaránya azonban növekedett. Termelőszövetkezeti erdőkben az akác végsználatok területe a jövőben még tovább nő. Ez a szektor az akác felújítására vonatkozó, ma érvényben levő rendeleteknek nem tud eleget tenni. Az vártó, hogy az akác részaránya a termelőszövetkezeti erdőfelújításokban továbbra is növekedni fog. Ennél a fafajnál törekedni kell az árboc jellegű akác nagyobb arányú elterjesztésére, annál is inkább, mert ehhez zalai szaporítóanyag is rendelkezésre áll. Annak ellenére, hogy legnagyobb területen az akácot kell felújítani, ennek a fafajnak igazán sikeres felújítási technológiája nincs. Az akác tuskósarj sikeres erdősítésként még véderdőben sem fogadtó el. A nevelővágásokról Tisztítás : Erdőtervi előírás Teljesítés ZEFAG Tsz Összes szektor

6 A tisztítás végrejtása teljesen kielégítő a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál. A termelőszövetkezetben azonban mintegy 12%-os lemaradás van. Ez a jövőben szankció alá eshet. Az amúgy is csekély árbevételű zalai termelőszövetkezeteknek a szankció mindig nehézséget okoz, ezért az előírt tisztítások végrejtásával meg kell előzni azt. Törzskiválasztó gyérítés : Erdőtervi előírás Teljesítés ZEFAG Tsz Összes szektor A Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság teljesítése 10 átlagában is elfogadtó. Különösen, figyelembe vesszük, hogy tisztításban túlteljesített. Az összes szektor területi teljesítése is 97%-os, ami önmagáért beszél. Növedékfokozó gyérítés : Erdőtervi előírás Teljesítés ZEFAG Tsz % % Összes szektor % Az állománykezelés legnagyobb gondja e kérdésnél bontakozik ki legélesebben. 10 alatt mintegy 4900 területen maradt el, vagy tolódott ki a növedékfokozó gyérítés. Korábban az volt a kialakult szokás, a gazdálkodó kapacitás hiányában nem tudta végrejtani fakitermelési előírásait, akkor a növedékfokozó gyérítés maradt el. Ez a szemlélet helyes lehet kedvezőtlenebb fatenyészeti viszonyok mellett, de nem Zalában. Képzeljük csak el, hogy egy bükköst vagy tölgyest 50 es koráig rendszeresen kezelünk, és utána magára gyjuk. Valaki kitalálta, hogy ilyenkor már nem olyan fontos a nevelővágás! Pedig a minőségi fatermesztés korszaka ezután még csak fokozódik. Minőségi fatermesztést elnyagolt erdőkben nem lehet elképzelni. Az a véleményem, hogy értékes erdők nevelő vágása nem maradt' el, még az növedékfokozó gyérítés is. Lábon lehet tárolni viszont átmenetileg a kedvezőtlen fafaj összetételű végsználatokat, egészségi állapotuk megengedi. A növedékfokozó gyérítések közül pedig az értéktelen állományok gyérítései tolódtnak ki, átmenetileg. A növedékfokozó gyérítések teljesítésénél mindig félő, hogy nem nyúlnak-e hozzá a végsználati fatőkéhez. A törekvés kézenfekvő lehet, hisz a faanyag már értékes, és végsználati kötelezettséget sem von maga után. Felületesen nézve még a számok is mint erre utalnának! Hiszen os területi lemaradás ellenére a betervezett fatömeget túlteljesítették! Nos, ez még mindig tervezési fáziskésés a gyakorlat mögött. Egy hektáron 53 m^-t termeltek ki, és ez Zala megyében nem sok. Szó sincs a kívánatosnál erőteljesebb belebelevágásról. A fiatalkori nevelővágások mennyiségi és minőségi teljesítése megfelelő. El kell azonban érni, hogy az értékes fafaj összetételű idősebb állományokban se maradjanak el a nevelővágások.

7 A vadgazdálkodásról Zala megyében a tömeges vadászati lehetőséget nyújtó apróvadgazdálkodának nincsenek meg a természeti feltételei. A vadászat a nagyvadfélékre (szarvas, őz, vaddisznó) szűkült le. A mező- és erdőgazdálkodásban feszültséget okoz a szarvas és vaddisznó túlszaporodása. Állományszabályozás: Vadfaj Üzemterv szerint fenntarth. Beesült áll. létszám i lelövés i lelövés i terv Szarvas Őz Vaddisznó A lelövést mindaddig fokozni csökken az állomány. kell, amíg az üzemtervi tervezett szintre nem Vadkárok mft: YJ, Mezőgazdasági kár Erdei kár ^ v mft mft' A mezőgazdasági vadkár 2/3 részét az erdőgazdaság viseli. Erdei kárt ez ideig a vadgazdálkodók nem térítettek. A zalai szarvasállomány nemcsak Magyarországon, de Európában is a legjobb minőségű. Ezt alátámasztja, hogy a nem hivatalos világranglista első 10 helyezett szarvastrófeájából 5 Zala megyéből származik. Közöttük az 1985-ben terítékre került súlyvilágrekord is. A nagyarányú állományapasztás mellett számolni kell a minőség jelentős csökkenésel. A program végrejtása után a jelenlegi szintű külföldi vadásztatás nem tarttó fenn. A közjóléti erdőgazdálkodásról Zala megye erdészeti szervei a tanácsi és egyéb közületekkel megteremtették az erdei üdülés feltételeit. Ennek keretében 42 objektumot alakítottak ki a városok és nagyobb települések környékén: parkerdő 13, szabadidő-központ 7, arborétum 14, autós pihenő 8. A jövőben mindinkább előtérbe kerülnek a települések közelében levő vízfelületekkel bővített szabadidős központok. A vizek növelik az erdők üdülőértékét, az erdők teljesebbé teszik a vizek környezetét. Országos értékű a nagykanizsai parkerdő és csónakázó tó, a budafai arborétum és a kisbalatoni Kányavári sziget. Folyamatban van a baki, a zalalövői és letenyei szabadidő-központok kialakítása.

Az erdőterület nagysága, az erdőtelepítések eredményeként tovább növekedett.

Az erdőterület nagysága, az erdőtelepítések eredményeként tovább növekedett. Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 21. -ának (9) bekezdése alapján 1 Az erdővagyon

Részletesebben

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben. Az erdők területe 4 535

Részletesebben

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT

AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT 6..6 GÁSPÁR-HANTOS GÉZA AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT Az erdőrendezés fejlesztése során arra törekszünk, hogy az üzemterv felsználói olyan adatokhoz,

Részletesebben

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: 2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65

Részletesebben

A TARTAMO S ERDŐGAZDÁLKODÁS ALAPJA I É S EREDMÉNYE I A ZALAI ERDŐKBEN

A TARTAMO S ERDŐGAZDÁLKODÁS ALAPJA I É S EREDMÉNYE I A ZALAI ERDŐKBEN A TARTAMO S ERDŐGAZDÁLKODÁS ALAPJA I É S EREDMÉNYE I A ZALAI ERDŐKBEN DR, ANDOR JÓZSEF Az erdőgazdálkodás fejlődése alapvető és igen fontos szerepet tölt be hazánk gazdasági életében. Ütemét, faellátásunk

Részletesebben

A nagyvadállom hatása Magyarország llományaira

A nagyvadállom hatása Magyarország llományaira A nagyvadállom llomány károsk rosításának hatása Magyarország erdőállom llományaira Kiemelten az erdősítési si korú állományokra 2009.10.27. Az erdészeti elsőfok fokú hatóság g informáci ciói i a vadkáros

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület

Részletesebben

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-

Részletesebben

AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE

AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Erdészeti Tudományos Intézet Ökonómiai Osztály - Sopron AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Kor, kor, vágáskor(kár?). Nagy I. Marosi Gy. Juhász I. Vizsgálat célja A tervezett vágáskoroknak legalább a

Részletesebben

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2013. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-

Részletesebben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert. Fahasznosítás Magyarország erdő- és fagazdasága

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert. Fahasznosítás Magyarország erdő- és fagazdasága Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert 3. Fahasznosítás Magyarország erdő- és fagazdasága A magyarországi erdők fafajcsoport megoszlása (2008) Fafaj

Részletesebben

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd

Részletesebben

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2014. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-

Részletesebben

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Homokierdőssztyeppek speciális kérdései hatósági szempontból Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Az erdészeti jogszabályi környezet 2009. évi XXXVII.

Részletesebben

Vas megye erdőgazdálkodási helyzete

Vas megye erdőgazdálkodási helyzete Vas megye erdőgazdálkodási helyzete 2 Közigazgatási illetékességi terület: 733 ezer ha Erdőterület: 166 ezer ha erdővel borított 12 ezer ha egyéb részlet 178 ezer ha mindösszesen Erdősültség: 24,29 % Fakészlet:

Részletesebben

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak

Részletesebben

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási

Részletesebben

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2017. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-

Részletesebben

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről 19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, 2014. november.27. Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő

Részletesebben

Nagyvadgazdálkodásunk helyzete és gondjai napjainkban

Nagyvadgazdálkodásunk helyzete és gondjai napjainkban Nagyvadgazdálkodásunk helyzete és gondjai napjainkban Náhlik András Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Erdőmérnöki Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Tartamosság vagy fenntarthatóság? Láng István

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba Üzemi tapasztalatok a Pilisi Parkerdőben Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Történeti áttekintés Erdőanyai Szálalóvágás a

Részletesebben

ERDÉSZET. 3. 2. Erdőtelepítés

ERDÉSZET. 3. 2. Erdőtelepítés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Az erdőgazdálkodás jellemzői

Az erdőgazdálkodás jellemzői 2013/96 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 95. szám 2013. november 18. Az erdőgazdálkodás jellemzői 1. ábra A tartalomból Bevezetés 1 Erdőterület, erdősültség 1 Az erdőterület

Részletesebben

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből

Részletesebben

Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004.

Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004. 1. oldal MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 24. január 1. 1.836,4 ezer ha erdő, ami 19,7-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 24. január 1-én 1,1

Részletesebben

Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Előadásom témája az erdő és a vadgazdálkodás kapcsolatának jogi szabályozása. A vad védelméről a vadgazdálkodásról,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről

TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KECSKEMÉTI JÁRÁSI HIVATAL TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Agrárügyi

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Hazai akác kínálat alakulása

Hazai akác kínálat alakulása 113 124 Hazai akác kínálat alakulása 2002 2012 (Black Locust Supply Tendencies in the Period of 2002 2012) Stark Magdolna * Lett Béla Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási

Részletesebben

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Idegen nyelvi mérés 2018/19

Idegen nyelvi mérés 2018/19 Idegen nyelvi mérés 2018/19 A feladatlap Évfolyam Feladatszám Itemszám Összes megszerezhető pont 6. Olvasott szövegértés: 3 Hallott szövegértés: 3 5+5+5 5+5+5 15 15 8. Olvasott szövegértés: 3 Hallott szövegértés:

Részletesebben

Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére

Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató az erdőterületek állapotáról, az erdőterületek fejlesztéséről, fenntartásáról, a közmunkaprogram

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban) 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati

Részletesebben

Index: Dr. Kocsmár Ferenc: A fagazdaság vállalatainak gazdálkodása az évben 145. Dr. Mollay Jánosné: A soproni közjóléti erdők 148

Index: Dr. Kocsmár Ferenc: A fagazdaság vállalatainak gazdálkodása az évben 145. Dr. Mollay Jánosné: A soproni közjóléti erdők 148 T A R T A L O M Dr. Kocsmár Ferenc: A fagazdaság vállalatainak gazdálkodása az 1971. évben 145 Dr. Mollay Jánosné: A soproni közjóléti erdők 148 Kurdi István: Küzdelem a tarackbúza ellen 154 Mátrabérci

Részletesebben

Az erdei avar széntartalmának becslése

Az erdei avar széntartalmának becslése Az erdei avar széntartalmának becslése Führer Ernő NAIK ERTI Szeminárium 3. Sárvár, 215. november 19. globális klímaváltozás TERMŐHELY- VÁLTOZÁS klímaparaméterek változása termőhelyi feltételek változása

Részletesebben

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

A TERMÉSZETES FELÚJÍTÁS AZ ERDÉSZETVEZETÉS GYAKORLATÁBAN

A TERMÉSZETES FELÚJÍTÁS AZ ERDÉSZETVEZETÉS GYAKORLATÁBAN DR. PAPP TIVADAR A TERMÉSZETES FELÚJÍTÁS AZ ERDÉSZETVEZETÉS GYAKORLATÁBAN Korunk száguldó tempója felgyorsította erdőgazdálkodásunk gyományos iramát is. A megváltozott tempót a fasználat és elsődleges

Részletesebben

Az A,NNY, F területmegoszlás a korosztályonkén t

Az A,NNY, F területmegoszlás a korosztályonkén t AZ AKÁ C É S A NYARAK SZEREP E FAELLÁTÁSUNKBA N DR. SÓLYMOS REZSŐ Az erdőkkel szemben támasztott társadalmi-gazdasági igények közül a legősibb és a legfontosabbak közé tartozik a faellátásban betöltött

Részletesebben

Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai I. negyedév

Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai I. negyedév Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai- 218. I. negyedév Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar összesen) 218. I. negyedévének végére az előző negyedévhez képest

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Komplex fahasznosítás a KEFAG Rt-nél. Előadó: Sódar Pál Kecskemét, 2005.október 25.

Komplex fahasznosítás a KEFAG Rt-nél. Előadó: Sódar Pál Kecskemét, 2005.október 25. Komplex fahasznosítás a KEFAG Rt-nél Előadó: Sódar Pál Kecskemét, 2005.október 25. A KEFAG RT. BEMUTATÁSA Mottó: A természet bizalmát őrizzük! Társaság neve: Kiskunsági Erdészeti és Faipari Részvénytársaság

Részletesebben

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG Tímár Gábor Heves Megyei Kormányhivatal NATURA 2000 ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Általános jogszabályok 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai

Részletesebben

A KŐRISÁLLOMÁNYOK ERDŐNEVELÉSI MODELLJE

A KŐRISÁLLOMÁNYOK ERDŐNEVELÉSI MODELLJE Ö4.0.4/4 Fraxinus A KŐRISÁLLOMÁNYOK ERDŐNEVELÉSI MODELLJE KOVÁCS FERENC Magyarország erdőterületének,6%-át kőrisek foglalják el. A kőris a hegyvidéki bükkösök legfontosabb elegyfája. A kőris a síkvidéken,

Részletesebben

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18.

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18. BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gazdálkodási terv Pápa, 2014. január 18. Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás... 3 1.1. Cégbemutató... 3 1.2. A gazdálkodás céljai... 4 1.3.

Részletesebben

ELEGYES FAÁLLOMÁNYOK SZERKEZETI TÉNYEZŐINEK HATÁSA A FATERMÉSRE

ELEGYES FAÁLLOMÁNYOK SZERKEZETI TÉNYEZŐINEK HATÁSA A FATERMÉSRE számhoz tartozó haladási sebességek megfelelnek a kívánalmaknak (1 2 km/h). összefoglalva tehát a Quickwood ültetőgépet az MTZ 80, illetve MTZ 82 erőgéphez úgy kell illeszteni, hogy a TLT 1013/min névleges

Részletesebben

A Zalaerdõ Zrt. feketén-fehéren

A Zalaerdõ Zrt. feketén-fehéren AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET 142. VÁNDORGYÛLÉSE 2011. JÚNIUS 17 18. ZALAEGERSZEG XLII. évfolyam, 2. szám A ZALAERDÕ ZRT. DOLGOZÓINAK LAPJA 2011. II. negyedév PROGRAM 2011. JÚNIUS 17. PÉNTEK Jól gazdálkodva

Részletesebben

Erdészeti és ültetvény eredetű fás szárú energetikai biomassza Magyarországon

Erdészeti és ültetvény eredetű fás szárú energetikai biomassza Magyarországon Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont Budapesti Corvinus Egyetem Erdészeti és ültetvény eredetű fás szárú energetikai biomassza Magyarországon Kutatásvezető: Dr. Szajkó Gabriella A tanulmány elkészítésében

Részletesebben

Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje

Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet Általános Továbbképzése 2014.Október 21. Fahasználati műszaki átvételek

Részletesebben

V. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei

V. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei 27774 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 102. szám V. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei A vidékfejlesztési miniszter 87/2011. (IX. 2.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről

TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Pécsi Járási Hivatal TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről A Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal (továbbiakban: erdészeti

Részletesebben

Az agrárminiszter 12/2018. (VII. 3.) AM rendelete az Észak-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről

Az agrárminiszter 12/2018. (VII. 3.) AM rendelete az Észak-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 104. szám 8981 kell biztosítani. Szárnyasvad-kibocsátás esetén biztosítani kell, hogy a tenyésztett madarak ne jelentsenek állategészségügyi kockázatot a vadon élő állomány

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet. az Erdőrendezési Szabályzatról

88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet. az Erdőrendezési Szabályzatról 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet az Erdőrendezési Szabályzatról Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: tv.) 106. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév

Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai 17. III. negyedév I) Az agrárgazdaság (mezőgazdaág és élelmiszeripar) hitelállományának alakulása Az agrárgazdaság hitelállománya

Részletesebben

A fácánállomány és a -hasznosítás változásai az elmúlt évtizedekben

A fácánállomány és a -hasznosítás változásai az elmúlt évtizedekben Ausztria és Németország kivételével valamennyi vizsgált országban exponenciálisan nőttek a szarvasterítékek. Kivétel Lengyelország és Magyarország, ahol az utóbbi évtizedben jelentős csökkenés is történt.

Részletesebben

A KORSZERŰ FENYŐTERMESZTÉS IRÁNYELVEINEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A SZEGEDI ERDŐRENDEZŐSÉG MUNKÁJÁBAN

A KORSZERŰ FENYŐTERMESZTÉS IRÁNYELVEINEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A SZEGEDI ERDŐRENDEZŐSÉG MUNKÁJÁBAN 634,0.61:174.7 Bartuez Emil A KORSZERŰ FENYŐTERMESZTÉS IRÁNYELVEINEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A SZEGEDI ERDŐRENDEZŐSÉG MUNKÁJÁBAN Az 1970. évi mérlegadat szerint a Szegedi Állami Erdőrendezőség faállomány - hyal

Részletesebben

Akáckutatás a NAIK-ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásán. Csiha Imre, Keserű Zsolt, Rásó János

Akáckutatás a NAIK-ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásán. Csiha Imre, Keserű Zsolt, Rásó János Csiha Imre, Keserű Zsolt, Rásó János Az akác hazai múltja Európai megjelenése Jean Robin francia botanikus nevéhez köthető az 1600-as évek elején. A ma élő legidősebb akácfa ismereteink szerint Bábolnán

Részletesebben

TAPASZTALATOK A BAKONY MAGTERMELŐ ÁLLOMÁNYAINAK KIJELÖLÉSE SORÁN

TAPASZTALATOK A BAKONY MAGTERMELŐ ÁLLOMÁNYAINAK KIJELÖLÉSE SORÁN jövő magtermelő állományainak kiválasztásáról. Ezt a munkát legcélszerűbben az üzemtervezéssel lehet és kell összekapcsolni. Lassan növő lombos fafajaink esetében kb. 50 60 éves korban az állomány minősége

Részletesebben

Minisztériumi szervezeti felépítés

Minisztériumi szervezeti felépítés Az erdészeti ágazat irányítása - változások Az erdészeti politika aktuális kérdései Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár Minisztériumi szervezeti felépítés Dr. Fazekas Sándor Földművelésügyi Miniszter

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Az erdei vadkár. Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, december 13.

Az erdei vadkár. Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, december 13. Az erdei vadkár Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, 2017. december 13. db 180 000 160 000 A biológiai alapok I. 340 e.db/év nagyvad elejtés (apadás) Nagyvad fajaink

Részletesebben

Tovább emelkedett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya - az agrárgazdaság hitelei IV. negyedév

Tovább emelkedett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya - az agrárgazdaság hitelei IV. negyedév Tovább emelkedett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar - az agrárgazdaság hitelei 217. IV. negyedév Az elmúlt egy évben az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar

Részletesebben

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt

Részletesebben

AZ INTENZÍV ERDŐMŰVELÉS ÉS A MINŐSÉGJAVÍTÁS NÉHÁNY KÉRDÉSE

AZ INTENZÍV ERDŐMŰVELÉS ÉS A MINŐSÉGJAVÍTÁS NÉHÁNY KÉRDÉSE Keresztesi Béla akadémikus 634.0.902 AZ INTENZÍV ERDŐMŰVELÉS ÉS A MINŐSÉGJAVÍTÁS NÉHÁNY KÉRDÉSE Az erdészet fejlesztése témakörben rendezett tudományos ülésszakon elhangzott előadás. A mai erdőképek sokfélesége

Részletesebben

Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (VP )

Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (VP ) Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (VP5-8.5.1-16) A pályázat célja a magasabb természetességi állapotú erdők és ezáltal jobb ellenálló képességű

Részletesebben

Az erdészeti ágazat irányítása Az erdészeti politika aktuális kérdései

Az erdészeti ágazat irányítása Az erdészeti politika aktuális kérdései Az erdészeti ágazat irányítása Az erdészeti politika aktuális kérdései Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár ÁLLÁSBÖRZE Sopron, 2018.04.18. Minisztériumi szervezeti felépítés Dr. Fazekas Sándor Földművelésügyi

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben VP4-15.1.1-17 Erdő-környezetvédelmi kifizetések pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Szentháromság

Részletesebben

Vadgazdálkodási adatok Pest megye

Vadgazdálkodási adatok Pest megye Vadgazdálkodási adatok Pest megye 26-29. A megye vadállományának alakulásáról utoljára 26-ban, vagyis a vadászterületek újbóli kijelölése előtt nyújtottunk áttekintést. Forrásként most is a Vadászati Hatóságnál,

Részletesebben

122/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet az Uzsai csarabos erdő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról

122/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet az Uzsai csarabos erdő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 122/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet az Uzsai csarabos erdő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007.

Részletesebben

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! 1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 1 Budapest, 2006. augusztus 21. A II. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a hitelintézeteket magába foglaló egyéb monetáris intézmények

Részletesebben

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási

Részletesebben

A NYÍRERDŐ Zrt. általános bemutatása, különös tekintettel a Társaság nyíregyházi közjóléti tevékenységére. NYÍRERDŐ Zrt.

A NYÍRERDŐ Zrt. általános bemutatása, különös tekintettel a Társaság nyíregyházi közjóléti tevékenységére. NYÍRERDŐ Zrt. A általános bemutatása, különös tekintettel a Társaság nyíregyházi közjóléti tevékenységére NYÍREGYHÁZA 2012. 02. 23., csütörtök NYMJV Közgyűlése részére A bemutatkozása különös tekintettel a közjóléti

Részletesebben

ALPOKALJAI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE

ALPOKALJAI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE NÉBIH Erdészeti Igazgatóság Erdőtervezési és Természetvédelmi Osztály 1023 Budapest, Frankel Leó utca 42-44. Tervszám: KT-4/2012 ALPOKALJAI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE 2012 Tervező:

Részletesebben

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Program erdészeti intézkedései, különös tekintettel az erdészeti géptámogatásra

A Vidékfejlesztési Program erdészeti intézkedései, különös tekintettel az erdészeti géptámogatásra A Vidékfejlesztési Program erdészeti intézkedései, különös tekintettel az erdészeti géptámogatásra Kis Miklós Zsolt agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Magánerdősök 2016. évi

Részletesebben

A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók

A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók Ugyanakkor nem lehet tehetetlenül figyelni az emberi tevékenység által bekövetkező kedvezőtlen változásokat. A hőstressz negatív hatásai

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

A KUTATÁS SZEREPE A DÉLALFÖLDI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG MUNKÁJÁBAN

A KUTATÁS SZEREPE A DÉLALFÖLDI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG MUNKÁJÁBAN Vida László: A KUTATÁS SZEREPE A DÉLALFÖLDI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG MUNKÁJÁBAN A tudományos kutatás a termelés különböző területein mindenkor összefonódott a gyakorlattal a Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó

Részletesebben

A körzeti erdőtervezés menete

A körzeti erdőtervezés menete A körzeti erdőtervezés menete jogszabályok, tervezés folyamata, nyilvánosság, erdőterv Czirok István osztályvezető 2013. november 19. Bemutatkozás NÉBIH Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal Erdészeti

Részletesebben

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe

Részletesebben

5.3.2.2.4. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás

5.3.2.2.4. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás 5.3.2.2.4. Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás A támogatás jogalapja: Az 1698/2005/EK rendelet 36. (b) (iv), 42. és 46. cikke. Az 1974/2006/EK rendelet 30.

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben