A NYÍRERDŐ Zrt. általános bemutatása, különös tekintettel a Társaság nyíregyházi közjóléti tevékenységére. NYÍRERDŐ Zrt.
|
|
- Ödön Szőke
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A általános bemutatása, különös tekintettel a Társaság nyíregyházi közjóléti tevékenységére NYÍREGYHÁZA , csütörtök NYMJV Közgyűlése részére
2 A bemutatkozása különös tekintettel a közjóléti tevékenységre I. FEJEZET A általános bemutatása A NYÍRERDŐ Nyírségi Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben ha állami területen gazdálkodik, az állami erdők felelős kezelőjeként. A kezelt erdőterületek bő harmada gazdálkodási korlátozás (Natura 2000, természetvédelmi oltalom) alatt áll, ezeken a területeken Társaságunk az erdők kezelése során a természetvédelmi érdekeket fokozottan tiszteletben tartja. Társaságunk az Észak-Alföld legnagyobb erdőkezeléssel és fakereskedelemmel foglalkozó erdőgazdálkodója. Tevékenységét a 10 évre szóló erdészeti üzemtervek alapján végzi, az erdőtörvény (2009. évi XXXVII. trv.) előírásainak megfelelően. Az engedélyezett erdei munkák szakszerű, jó minőségben való végrehajtása térségi és nemzetgazdasági érdek, olyan gazdasági tevékenység, amelynek fő célja a Társaság eredményes működésén túl az erdőben megtestesülő közvagyon gyarapítása, a természet védelme, a biológia sokféleség megőrzése, valamint az erdő immateriális szolgáltató képességének javítása. A Társaságot án alapította az ÁV Rt. a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (FEFAG) teljeskörű jodutódjaként. A Magyar Államot megillető tulajdonosi (alapítói) jogokat a évi LII. törvény vonatkozó rendelkezései alapján, a törvény hatályba lépésétől, június 17-től kezdve, a törvény erejénél fogva az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság gyakorolja Társaságunk felett. Társaságunk divízionális szervezeti formában működő gazdasági szervezet. Vagyonkezelési feladatát központja és kilenc önálló elszámolású egységként működtetett erdészete útján látja el. A Nyírbátori Fafeldolgozó Üzem, mint tizedik szervezeti egység, az alapanyag magasabb feldolgozottsági szintjének biztosításával javítja termékeink piacra jutási esélyeit. Az erdőterületeink háromnegyed része a Nyírségben, a többi a Szatmár-Beregi síkságon, a Nagykun-Hajdúháton, illetve a Tisza hullámtér erdőgazdasági tájon található, és alföldi viszonylatban közepes-jó termőhelyi adottságokkal rendelkezőnek tekinthetőek. A Társaság által kezelt erdőterületek fafajösszetételében a gyorsan növő ültetvényszerű állományok területaránya jelentős. Elsősorban a Nyírség fő fafaja, az akác a meghatározó, amelynek területaránya 45,1%. Az akácerdők kijelölt magtermő állományai adják az országos akác szaporítóanyag szükséglet mintegy kétharmadát. A kocsányos tölgyesek területfoglalása 28,5%, amelyek legértékesebb állományai a Szatmár-Beregi síkságon találhatóak. Kisebb területaránnyal (9,7%) vannak jelen a középkorú fenyvesek elsősorban erdei és fekete fenyvesek, valamint nemesnyár állományok (9,0%). A homoki fenyőállományok leginkább talajvédelmi funkciójuk révén meghatározóak. Az egyéb lombos állományok térfoglalása további 7,7%-t tesz ki. A Társaságunk által kezelt erdőségek élőfa készlete 8,7 millió m 3, a folyónövedék 447 ezer m 3 /év. A kezelt erdőállományok 15,3%-a természetvédelmi terület. NATURA 2000 védettséggel a területek 32,0%-a érintett. Összességében a társasági területek 34,4%-a esik valamilyen természetvédelmi kategóriába. 2.
3 A bemutatkozása különös tekintettel a közjóléti tevékenységre Társaság fő tevékenységi köre: - erdészeti és egyéb erdőgazdálkodási tevékenység. Az erdőgazdálkodáson felüli fő kapcsolódó tevékenységek az alábbiak: - növényi szaporítóanyag termelés; - fakitermelés; - fűrészáru gyártás; - vadgazdálkodás, vadászati szolgáltatás; - erdészeti szolgáltatás. A Társaság tevékenységi köreit bemutató néhány fénykép (1. melléklet) Társaságunk átlagos állományi létszáma 315 fő volt a évben. Ezen felül a közfoglalkoztatás ideje alatt (11 hónap) az átlaglétszám 488 fő volt. Az országos közfoglalkoztatási programokban már több mint 15 éve jelentős szerepet vállalunk. Gazdálkodásunk sajátosságai az alábbiakban foglalhatóak össze. Az Észak-Alföldön hazánkban egyedülálló módon az állami erdő kisebbségben van, mely a térségünkben lévő összes erdőterületnek csupán mintegy egyharmadát teszi ki. Gazdasági befolyásunk (piaci részesedés, bevétel, exportképesség, stb.) az általunk kezelt erdőterületek térségben képviselt arányát mégis meghaladja. Termőhelyi adottságaink alapján, zömében közepes termőerejű homoki erdeinkben az egy hektár véghasználati területre eső kitermelhető fatérfogat az országos átlagnál némileg alacsonyabb. A gazdálkodási tevékenységünk mérlegzárás előtti éves nettó árbevétele a évben 4,7 milliárd forint volt. Az ez alapján várható üzemi eredmény millió forint. A tulajdonosi elvárásnak teljes mértékben eleget teszünk, hiszen az elmúlt időszakban a állami tulajdonú erdészeti társaság közül a kiválóan teljesítők kategóriájában vagyunk. A Társaság a stratégiáját az alábbi fő célokban fogalmazta meg: - a társasági vagyon növelése mellett stabil, jövedelmező üzletmenet megtartása, versenyképességünk növelése; - a gondjainkra bízott erdővagyon tartamos kezelése, védelme, gyarapítása, a fenntartható fejlődés biztosítása, a természetvédelmi és a Natura 2000 területeken lévő erdőkkel kapcsolatos kezelési feladatok ellátása, a vadállomány és az erdő biológiai egyensúlyának fenntartása, javítása, a biodiverzitás megőrzése; - aktív szerepvállalás a táj- és vidékfejlesztésben, a környezetvédelemben és a környezettudatos magatartásra való nevelésben; - az erdőkezelésben a biológiai erdőgazdálkodás elemeinek erősítése, tekintettel az alföldi erdőgazdálkodás ökológiai-ökonómiai adottságaira és sajátosságaira; - a gazdasági rendeltetésű erdőállományok piaci viszonyokhoz igazított állománykezelési eljárásainak előtérbe helyezése; - a társasági elvárás rendszer, az erdőkezelő szervezet, a mindenkori hozami lehetőségek összhangjának megteremtése; - az erdő immateriális szolgáltató képességének növelése. 3.
4 A bemutatkozása különös tekintettel a közjóléti tevékenységre A síkvidéki erdőgazdálkodás hagyományaitól nem kívánunk eltérni, alkalmazni kívánjuk a napi üzemi gyakorlatban a legújabb szakmai kutatások eredményeit. A biológiai erdőgazdálkodás elvárásainak betartásával továbbra is kihasználjuk a mezőgazdaság és az erdészet egymást jól kiegészítő szezonális jellegét. Síkvidéki erdőgazdálkodásunk alapvető jellemzője, hogy a kitermelt erdők természetes úton nem, vagy nem a kívánt fafajszerkezetben újulnak fel, ennek megfelelően részben emberi beavatkozás segítségével mesterségesen, makkvetéssel vagy csemeteültetéssel történik erdeink felújítása. A lehető legjobban ki kell használni a korlátozottan rendelkezésre álló természetes, természetszerű erdőállományokban kivitelezhető természetes felújítási lehetőséget. Ez a hagyományos síkvidéki erdőgazdálkodástól merőben eltérő új alföldi erdőkezelés stratégiai irányváltást is jelent gazdálkodásunkban, melynek a termőhelyi és klimatikus korlátai ismertek. Társaságunk kis létszámú, termeltető erdőkezelő szervezet, ezért termelési feladatainkat zömében vállalkozókkal hajtjuk végre. A vállalkozói munkavégzés a fakitermelési és faanyagmozgatási munkáinkban a legmeghatározóbb. Erdőművelési stratégiánk két azonos súlyú részstratégiára épül: - ültetvényszerű, maximálisan érték-hozam elvű fatermesztés; - természetközeli, fenntartó, készletgondozó jellegű, csak korlátozottan érték-hozam elvű erdőkezelés. A Nyírség aranyának tekintett akác ültetvényszerű termesztése a térség erdőgazdálkodásának erőssége, mely továbbra is jelentős tartalékokat hordoz magában. Ez a tény erdészeti hungarikummá emelte e fafajt, bár az általános megítélése természetvédelmi oldalról meglehetősen kedvezőtlen, és az a vélekedés az akác tárgyilagos előnyeit sem veszi kellően figyelembe. A piacvezető szerepünket fenntartjuk és erősíteni tervezzük a keménylombos hengeresfa célválasztékok körében elsősorban az akáctermékek tekintetében, egyaránt megőrizve ármeghatározó és vezető forgalmazói szerepünket. Széles szortimentű termékeink megjelennek a holland mélyföldek vízépítésében, a francia szőlőültetvényeken, az Alpesek lavinavédelmi rendszereiben, Dániában a közösségi szabványok szerint kiépített játszótereken, sőt még Kelet-Ázsia fafeldolgozó üzemeiben is, mindez FSC tanúsítással. A Társaságunk egységei által végzett fafeldolgozási tevékenység a kedvezőtlen gazdaságföldrajzi adottságok ellensúlyozását célozza. A famegmunkálással hozzáadott értéket sikerül előállítani, kiegyensúlyozva a térségi primér választékban jelentkező allokációkat. A fafeldolgozási tevékenységünk a helyi munkaerő foglalkoztatását javítja. A hagyományos fagazdálkodási tevékenységünkön felül a Társaságunk kezelésében lévő erdőségek nyújtanak élőhelyet többek között a többszörös világrekordot adó guthi dámállománynak. A dám világrekorderek élőhelye már kétszer kapta meg a világ legjobb vadászterületeinek odaítélhető Edmond Blanc díjat. A erősségeit és gyengeségeit bemutató táblázat (2. melléklet) 4.
5 A bemutatkozása különös tekintettel a közjóléti tevékenységre II. FEJEZET A közjóléti tevékenységének bemutatása Ha a feltárt erdők jó részébe eljut a közönség, megismeri az erdészet nagy munkáját, akkor biztosítva lesz az erdő megbecsülése (Kaán Károly) Közjóléti egységek bemutatása Jelenleg 5 erdészetnél (Nyíregyháza, Debrecen, Baktalórátháza, Nyírbátor, Guth) folyik kiemelt közjóléti tevékenység, melyeknél 17 közjóléti létesítményt érdemes kiemelni. A Társaság közjóléti egységeinek rövid bemutatása A Nyíregyházi Erdészet négy közjóléti létesítményegyüttest kezel. A legnagyobb jelentőségű közülük a Sóstói Parkerdő. Itt korszerű, a nemzetközi szabványoknak megfelelő erdei játszótér, valamint a sportolni vágyók örömére kondikert került kialakításra. A magasabb komfortérzet biztosítása érdekében szennyvízhálózatra csatlakozó WC került kihelyezésre ban nyitotta meg kapuit a Pál Miklós Erdei Iskola a Nyíregyházi Erdészetnél. Az Erdei Iskola nagy számban fogad óvódás és iskolás csoportokat az év minden időszakában. A Kabalási Szabadidőpark fejlesztésre szorul. Nagykállóban a Harangodi Parkerdő 124 hektárt foglal magában. A park egy része (12 ha) a város önkormányzatának kezelésébe került 1997-ben, ahol a mai napig népművészeti tábor TÉKA TÁBOR üzemel. A Debreceni Erdészet kezelésében lévő erdőspusztai kirándulóövezetben a közjóléti szolgáltatások átfogó, korszerű fejlesztési programterv alapján valósulnak meg. A legjelentősebb pihenőcentrumok a Bánki, a Vekeri és a Hármashegyi Pihenőközpont, valamint a Fancsikai, a Mézeshegyi és a Hármashegyi Pihenőerdő. Az akkreditált Nagyerdei Erdei Iskola és Oktatási Központ az erdőgazdálkodás, természetvédelem és környezetvédelem bemutatását célozza, korszerűen felszerelt bemutatóteremmel, erdei múzeummal és két tanösvénnyel. A Baktalórántházi Erdészetnél a Baktalórántházi Parkerdő közjóléti fejlesztése 2003-ban indult el. Ezzel egyidejűleg a Társaság közjóléti létesítményekkel és berendezésekkel látta el a parkerdőt, ahol az arra vágyók megtalálhatják a számukra megfelelő sportolási és pihenési lehetőségeket. Így került kialakításra az erdei tornaösvény, erdei futóösvény, sportrét és egy erdei tanösvény. A Nyírbátori Erdészet Muzsikáló Erdő Erdei Zeneiskolája a Nyírbátor határában elterülő rossznyárosi erdőtömbben található. A korábban elgondolt zeneiskola kialakítása máig nem valósult meg. Jelenleg csak a nyári időszakban üzemel erdei iskolaként, ahol alkalom nyílik táborozással egybekötött oktatásra is. A város központjában a közösségi szabványoknak megfelelő játszótér került kialakításra, amely működtetésre átadásra került a Nyírbátori Önkormányzat részére. A Guthi Erdészetnél a közjóléti tevékenység és felszereltség nagyságrendje a jelenlegi társadalmi igényekkel arányos. Az erdészet területén három közjóléti szempontból nagyobb 5.
6 A bemutatkozása különös tekintettel a közjóléti tevékenységre jelentőségű terület található (az Acsádi úton a Pusztatemplom, a Nyíracsád községi Parkerdő, valamint a guthi Központi Majorság és Parkerdő). A közjóléti tevékenységét bemutató képösszeállítás (3. melléklet) III. A S Ó S T Ó I E R D Ő 1. Nyíregyháza tüdeje: A Sóstói Parkerdő A NYÍRERDŐ által kezelt 60 ezer hektár területhez képest csekély nagyságú erdőtömb a Nyíregyháza arculatát mindig is meghatározó Sóstói-erdő. A nyíregyházi Sóstói-erdő az egyik legértékesebb maradvány állománya az egykori homoki kocsányos tölgyeseknek, természeti értékei páratlan gazdagságot hordoznak, melyek hosszútávú megőrzése kiemelt feladatunk. Emellett a Sóstói-erdő a nyíregyháziak legkedveltebb kirándulóhelye is, amely szintén meghatározó tényező az erdőkezelés lehetőségeinek a szempontjából. Az új, összetett erdőgazdálkodási szemléletet példázza a folyamatos erdőborítást eszközlő, alföldi jellegű természetközeli erdőfelújítást biztosító fahasználatok beindítása is. Az erdő területe az elmúlt két évszázad során fokozatosan csökkent ben még 588 hektár, 1924-ben 520 ha, 1936-ban 464 ha, 1978-ban pedig 375 volt az erdőtömb területe. A zsugorodás oka az emberi igények térhódítása, elsősorban a fokozatos beépítések. Így a jelenlegi állapot szerint a Sóstói-erdő területe 371 ha. A terület tulajdonformájára az állami rész túlsúlya (264 ha) jellemző az önkormányzati területek mellett (67 ha), amelyet a magántulajdonú erdők egészítenek ki (40 ha). 2. A Sóstói Parkerdő közjóléti fejlesztése A Sóstói-erdő közjóléti feltárása 1974-ben indult meg ban új fejlesztési terv készült a parkerdőre, mely az akkori állapotot figyelembe véve tartalmazta a rövid és hosszú távú elképzeléseket. Ennek megfelelően kerültek kialakításra között a parkerdő rekreációs lehetőségeinek a jelenlegi meghatározó létesítményei. A Budapest-Záhony vasútvonaltól és a Sóstói közúttól keletre eső tömb jelenleg (és a jövőben is) a nyíregyházi lakosok által sportolásra, kirándulásra, pihenésre legintenzívebben igénybevett terület. Ezt a célt szolgálja a 2005-ben megépített erdei kerékpárút, mely nemcsak a kerékpárosok kedvelt útja. Kihasználtságát erősítik a kerékpárút és a sétautak mentén elhelyezett padok, asztalok, esőbeállók, szalonnasütők, szeméttárolók és tornaeszközök. Kiemelt fejlesztésben részesült az erdei tornapálya környéke. Ezt a területet olyan központtá alakítottuk, ahol minden korosztály megtalálja a kikapcsolódási lehetőségét, elkerülve azonban a tömegsport jelleget. A gyerekek részére egy társasági forrásból mintegy 11 millió forint értékben kivitelezett, az európai uniós szabványoknak megfelelő játszótér került kialakításra 2005-ben. A játszótértől északra lévő területen 2006 végére valósult meg két beruházás. Elsősorban nem a gyermekek, hanem a fiatalok és középkorúak sportolási igényeit szolgálja az erdei kondikert kialakítása. Ez a régi, szabványoknak már nem megfelelő eszközök kiváltásán 6.
7 A bemutatkozása különös tekintettel a közjóléti tevékenységre kívül új elemek beiktatásával a testmozgás lehetőségeinek szélesítését szolgálja. Az elhelyezett eszközök használhatóságát információs táblák segítik. A modern tornapálya mintegy 3,5 millió forintba került. Egy nyitott erdei színpadot és mintegy 200 fő befogadására alkalmas, fedett körszínt hozott létre a a kondikert és a játszótér közötti területen. A színpadot és körszínt a különböző rendezvények megtartásán kívül is bárki igénybe veheti. A beruházás kivitelezési munkái 15 millió forintba kerültek. Ezen kívül egy konténeres illemhely is elhelyezésre került 2007 tavaszán, valamint futópályák, szalonnasütők létesültek, még több látogatót, pihenni vágyót csalogatva az erdőbe. Az Erdei Tornapályán mindösszesen 42 millió forintos beruházás valósult meg az elmúlt években. Ezekhez az összes költséget a Társaságunk biztosította. A Sóstói útról is látszó egykori erdészház (Daróczy-féle ház) helyén környezetbe illően kispályás futballpálya és röplabdapálya valósult meg. Az erdőtömb keleti oldalán, a kerékpárút és sétautak nyomvonalán kialakításra került egy 12 táblából álló tanösvény, melynek célja már az oktatás és ismeretszerzés. A vasútvonaltól nyugatra eső tömb jelenleg kevésbé feltárt, látogatottsága csekély, megközelítése északról a Múzeumfalu és az Állatpark felől lehetséges. A természeti értékek tekintetében ez a terület tekinthető a legértékesebbnek. Éppen ezért nagyobb közjóléti feltártsága nem indokolt. Elsősorban a messzebbről érkező, kikapcsolódást kereső látogatók részére alakítottunk ki egy rövid könnyed sétára alkalmas ismertetőtáblákkal, közjóléti eszközökkel színesített útvonalat az erdőterület északi, északkeleti részén az Állatpark, Múzeumfalu és környékének lehetőségeit kiszélesítve. A Kótaji út és a Múzeumfalu környékének az összekötése az erdőterületen át egy kerékpárút kiépítésével valósult meg. A fentebb tárgyalt létesítmények, berendezések megteremtése és kihelyezése csak a kezdőlépés a Parkerdő életében. Ahhoz, hogy ezek folyamatosan betöltsék azt a funkciót, melyet szántunk nekik, komoly erőforrásokat kell melléállítani évről évre. Az rendszeresen elvégzendő feladatok a hulladékmentesítés, karbantartás, parlagfűmentesítés, a veszélyes fák eltávolítása és az útjavítások. Az Erdei Tornapálya üzemeltetésre való átadása az Önkormányzat részére jelentős terhet vett le a vállunkról. 3. Oktatás, nevelés: a jövő nemzedékének szemléletformálása A kiemelt fontosságúnak tartja az erdők oktatási-nevelési lehetőségeinek a széleskörű megteremtését és kihasználását. Erdésztársadalmunk egyik legnagyobb alakja, Kaán Károly már 1920-ban megfogalmazott gondolata is ezt erősíti: Gondoskodnunk kell, hogy már az iskolában megszerettessük az ország népével a fát és az erdőt! A Nyírerdő Zrt. Nyíregyházi Erdészetének 2008-ban elkészült épülete ad otthont a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolának, mely 2009 tavaszától nyitotta meg kapuit, elsősorban a nyíregyházi ifjúság részére. Névadója a Nyíregyházi Főiskola egykori növénytan professzora lett. Az iskola épületében jól felszerelt tanterem várja a gyerekeket. Berendezése a széleskörű 7.
8 A bemutatkozása különös tekintettel a közjóléti tevékenységre igényeknek megfelelően lett kialakítva. Az Erdei Iskola helyszínén lévő erdészeti logisztikai központ, fagyártmányüzem, továbbá a Sóstói-erdő területén folyó munkák is lehetőséget adnak arra, hogy az erdei ökoszisztéma elemeinek oktatásán kívül az erdőgazdálkodás minden területe bemutatható legyen. Be lehet mutatni azt, hogyan lesz az összegyűjtött makkból erdő, majd a féltve őrzött erdőket alkotó fákból mindennapi igényeinket kielégítő használati eszköz, berendezési tárgy. Az Iskola keretén belül 2011 végéig mintegy gyermek vett részt valamilyen erdőpedagógiai foglalkozáson. Az egész éven át zajló tanórákon kívül nyári napközis táborok, vetélkedők, pályázatok, versenyek és más programok szolgálják az erdőpedagógia munka célkitűzéseit. A rövidebb foglalkozásokon kívül 3, illetve 5 napos erdei iskola programot is kínál az erdőgazdálkodó, helyi szállásadókkal együttműködve. A lakosság felé való nyitottságot szintén jól példázzák az Erdők Hete nyíregyházi rendezvényei, ahol az erdei színpad által nyújtott keretekhez igazodva kerül évről évre megrendezésre a NYÍRERDŐ Nap. Reméljük, a fent felvázolt célkitűzések és eddig megvalósult fejlesztések minden érintettet megnyugtatnak, hogy a Sóstói-erdő is a -nél jó kezekben van a kezelésében lévő többi állami erdővel egyetemben és kiváló természeti környezetet biztosít Krúdy Sóstójához. IV. Ö S S Z E F O G L A L Á S Társaságunk az erdőkezeléséből adódó kihívásoknak a jövőben is sikeresen meg fog felelni úgy, hogy eleget tesz a tulajdonosi elvárásoknak, az erdőkezelési munkáját szakmai elhivatottsággal végzi mindezt az erdőre odafigyelő társadalom támogatását bírva, s a rábízott erdővagyont a benne lévő értékeivel együtt nyugodt szívvel adja át a következő nemzedékeknek. Jó szerencsét! Szalacsi Árpád vezérigazgató 8.
9
10 A bemutatkozása különös tekintettel a közjóléti tevékenységre 2. melléklet Erősségek - Gyorsan növő fafajok magas területaránya - Térségi agrárjelleg tudatos kihasználása - Visszaállítandó teljeskörű decentralizált irányítási forma - Akáctermékek folyamatos innovációja - A kezelt erdőterület küszöbszintet meghaladó méretgazdaságossága - Nagy genetikai értékű magtermő állományok - Nagyvadgazdálkodásra alkalmas élőhelyek - Termeltetői erdőkezelési stratégia - Széles piaci lehetőséget adó kemény, lágylombos és fenyő fafajcsoportok termesztési lehetősége - Stabilizált rakodói kiépítettség a termelés centrumaiban - A társadalmi elfogadottságot növelő kellő jóléti kiépítettség és tapasztalat - Elkötelezett alkalmazotti munkavállalói kör - Jó kontrolling tevékenység - Jó PR-munka - Eredményes gazdálkodás Gyengeségek - Az alföldi erdőgazdálkodás sajátosságait az új erdőtörvény nem kezeli, az ökológiai adottságoktól elrugaszkodott elvárásokat támaszt - Az országos átlag alatti állományhozamok - A gazdálkodás nagy energia és élőmunka igénye - Exportpiacok jelentős távolsága - Teljes talajelőkészítési kényszer az erdőfelújítások során - Állami tulajdonú gazdálkodó egységként a közösségi előírások miatt kizárás a legtöbb pályázati lehetőségből Lehetőségek - A hagyományos biológiai erdőgazdálkodás társasági lehetőségeinek kihasználása - Térségi integrációs lehetőségek realizálása - Termékképviseleti hálózat kiépítése - Ültetvényes fatermesztés további fejlesztése - Piacorientált állománykezelési modellek bevezetése, különös tekintettel az akác fafajra vonatkozóan - A kitermelt faanyag hozzáadott értékkel növelt, jövedelmező hasznosítási lehetőségeinek a műszaki bázisa rendelkezésre áll - Keménylombos fafajokban a térségi piacvezető szerep megtartása - A társasági központ szolgáltató funkciójának erősítése a profitcenterként működő erdészetek irányába, a szolgáltatói központ működésének kialakítása - Integrált információs rendszer kialakítása - Az európai fapiacon (kiállításokon, vásárokon) való rendszeres jelenlét Veszélyek - Kis fedezettartalommal termelhető fafajok termelési arányának növekedése - A gyakorta bekövetkező természeti károk a hozami lehetőségek folyamatos vizsgálatát teszik szükségessé, s így a kiegyensúlyozott gazdálkodás nehezen megvalósítható - Túlzott természetvédelmi elvárások - Natura 2000 területek kijelölésével kapcsolatos hatások bizonytalansága - Alapanyagbeszállítói jellegű értékesítés nagy aránya - A tuskó és biomassza aprítási kapacitás végterméke behatárolt, szűk piaci szegmensen helyezhető el - A klímabizonytalanság hatásai a legsérülékenyebb alföldi erdőkben jelentkezhetnek a legmarkánsabban
11
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2013. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2015. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2017. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2014. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenTermészetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenAz állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban
A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Sopron március 20.
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Sopron 2013. március 20. Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság az Állami Erdőgazdaságok tulajdonosi joggyakorlója Az erdőgazdaságok
RészletesebbenÁllami erdőgazdálkodás, természetvédelem az Országos Erdészeti Egyesület programjában. Országos Erdészeti Egyesület. Ormos Balázs főtitkár
Állami erdőgazdálkodás, természetvédelem az Országos Erdészeti Egyesület programjában Ormos Balázs főtitkár Országos Erdészeti Egyesület EFDSZ-WWF szakmai fórum, BUDAPEST 2006.február 1. Az előadás forrása:
RészletesebbenErdőgazdálkodás egy nagyváros vonzásában
A NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete 5400 hektár állami erdőterületen gazdálkodik a Nyírségben, a Nagykun-Hajdúháton és a Tisza felső-középső szakaszának hullámtereiben. Mintegy 1200 hektár országos jelentőségű
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos
RészletesebbenSzigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
Részletesebben2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65
RészletesebbenOrszágos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan
RészletesebbenNatura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból
Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
Részletesebben5f!J. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről
Részletesebbenfor a living planet "zöld energia"?
for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.
Részletesebbena Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére
Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
Részletesebben11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
RészletesebbenA magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve
A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből
RészletesebbenAz erdők világnapjára megnyitotta kapuit az újjáépített múzeum
Az erdők világnapjára megnyitotta kapuit az újjáépített múzeum Az EGERERDŐ Zrt. közjóléti szerepvállalása Az EGERERDŐ Zrt. megközelítőleg 72 ezer hektár állami erdőterületen végez erdőgazdálkodási tevékenységet.
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő
RészletesebbenÉlet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások
WWF Magyarország Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások Gálhidy László WWF Magyarország, 2014.10.04. Natura 2000 erdők Magyarországon Magyarországi N2000 erdőterület: 833.000 ha; ebből nemzeti védelem
RészletesebbenNemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés
Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen
RészletesebbenÚj erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Új erdőtörvény Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti erdőprogram 2006-2015 A Nemzeti Erdőprogram egy országosan elfogadott, az ágazatok közötti tervezési folyamat eredményeként
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenVadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak
RészletesebbenDudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt
Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt A NyDOP-2009-2.1.1./C.D.E pályázati program keretén belüli Dudlesz túraúthálózat- és élménypark fejlesztési projekt címen lehetőség nyílik a soproni
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenTörökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról
Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
RészletesebbenBiomassza termelés és hasznosítás a NYÍRERD Zrt. területén
Biomassza termelés és hasznosítás a NYÍRERD Zrt. területén Sári Zsolt okl. erd mérnök 2007. szeptember 20-21. A NYÍRERD ZRT. mintegy 61 ezer hektáros, állami tulajdonú m ködési területe Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenA PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
RészletesebbenAZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Bevezetés Két fő erdőművelési
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Zrt. természetközeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása
A NYÍRERDŐ Zrt. természetközeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása A természetközeli erdőgazdálkodás alapvető jellemzője, hogy az erdővel kapcsolatos valamennyi emberi beavatkozás úgy
RészletesebbenAZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás
AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI Készítette: Dr. Varga Tamás ERDÉSZETI IGAZGATÁS Erdőgazdálkodásunk az erdészeti hatóság szigorú ellenőrzése mellett folyik Részigazság Az erdészeti
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenTavasz u. 3., 6041 Kerekegyháza (Magyarország) 0630/7486-936 ugrosandor@gmail.com
Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK Tavasz u. 3., 6041 Kerekegyháza (Magyarország) 0630/7486-936 ugrosandor@gmail.com Születési dátum 1976. 02. 02. SZAKMAI TAPASZTALAT 2010. 07. 20. 2014. 09. 21. termelési vezérigazgató-helyettes
RészletesebbenAz erdőterület nagysága, az erdőtelepítések eredményeként tovább növekedett.
Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 21. -ának (9) bekezdése alapján 1 Az erdővagyon
RészletesebbenAz állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában
Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura
RészletesebbenTermészetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések
RészletesebbenA faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon
A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának kapcsolata Magyarországon Prof.. Dr. Molnár Sándor Toth Béla 1 Előadás tartalma: Hazai fűrészipari feldolgozás alapanyaghelyzete
RészletesebbenA civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre
A madárbarát Magyarországért! A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre Halmos Gergő Erdőfórum Kőszeg 2010 december
RészletesebbenBAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18.
BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gazdálkodási terv Pápa, 2014. január 18. Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás... 3 1.1. Cégbemutató... 3 1.2. A gazdálkodás céljai... 4 1.3.
RészletesebbenGYALOGSZERREL FELFEDEZNI A BUDAPEST KÖRNYÉKI HEGYSÉGEK ÉS A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG TURISZTIKAI TERMÉKKÍNÁLATÁT PILISI PARKERDŐ ZRT.
GYALOGSZERREL FELFEDEZNI A BUDAPEST KÖRNYÉKI HEGYSÉGEK ÉS A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG TURISZTIKAI TERMÉKKÍNÁLATÁT PILISI PARKERDŐ ZRT. A PILISI PARKERDŐRŐL Pilisi Parkerdő Zrt. Budapest és környékének 65 ezer hektárján
RészletesebbenBátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenFA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA
FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen
RészletesebbenVelencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok
A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják
RészletesebbenHazai akác kínálat alakulása
113 124 Hazai akác kínálat alakulása 2002 2012 (Black Locust Supply Tendencies in the Period of 2002 2012) Stark Magdolna * Lett Béla Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási
RészletesebbenMinisztériumi szervezeti felépítés
Az erdészeti ágazat irányítása - változások Az erdészeti politika aktuális kérdései Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár Minisztériumi szervezeti felépítés Dr. Fazekas Sándor Földművelésügyi Miniszter
RészletesebbenBAKANCSOS BARANGOLÁS BAKONYTÓL A BALATONIG BAKONYERDŐ ZRT.
BAKANCSOS BARANGOLÁS BAKONYTÓL A BALATONIG BAKONYERDŐ ZRT. A Bakonyerdő Zrt. vagyonkezelésében lévő terület: 63.947 ha ebből Erdő: 60.023 ha Hét erdészet Zalahalápi Parkettagyár Franciavágási Fűrészárú
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenFAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet
FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba
A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba Üzemi tapasztalatok a Pilisi Parkerdőben Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Történeti áttekintés Erdőanyai Szálalóvágás a
RészletesebbenHatályba lépett a Nemzeti Erdőstratégia /2016. (X. 13.) Korm. határozat
Hatályba lépett a Nemzeti Erdőstratégia 2016-2030 1537/2016. (X. 13.) Korm. határozat Előzmények: Nemzeti Erőprogram lezárása A 1110/2004. (X. 27.) Korm. határozatban megfogalmazott Nemzeti Erdőprogram
RészletesebbenA 2009. évi CXXII. törvény alapján közzé tett adatok 2015. május 31.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján a Pilisi Parkerdő Zrt. az alábbi adatokat teszi közzé: A Pilisi Parkerdő Zrt. 100%-ban állami
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenHelyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS
Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,
RészletesebbenAz Ipoly Erdő Zrt. integráló szerepe a vidékfejlesztésben. Tóth Gábor Területfejlesztési Konferencia 2012. november 29.
Az Ipoly Erdő Zrt. integráló szerepe a vidékfejlesztésben Tóth Gábor Területfejlesztési Konferencia 2012. november 29., Salgótarján Miért gondoljuk, hogy az Ipoly Erdő Zrt. integráló szerepet játszik a
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
RészletesebbenAz EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén
Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben VP5-8.6.1-17 Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások pályázat tervezetének rövid összefoglaló
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenErdészetek természetvédelmi szerepe, közjóléti tevékenysége
Magyar Nemzeti Parkok Hete 2017 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Erdészetek természetvédelmi szerepe, közjóléti tevékenysége Urbán Pál 1972.-ben a VII. Erdészeti Világkongresszuson elfogadják
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenFás szárú energetikai ültetvények
Fás szárú energetikai ültetvények Holl Katalin MGSZH Erdészeti Igazgatósága Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Területhasznosítás Napjainkban
RészletesebbenAkáckutatás a NAIK-ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásán. Csiha Imre, Keserű Zsolt, Rásó János
Csiha Imre, Keserű Zsolt, Rásó János Az akác hazai múltja Európai megjelenése Jean Robin francia botanikus nevéhez köthető az 1600-as évek elején. A ma élő legidősebb akácfa ismereteink szerint Bábolnán
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenZöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye
Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.
RészletesebbenAz erdészeti ágazat irányítása Az erdészeti politika aktuális kérdései
Az erdészeti ágazat irányítása Az erdészeti politika aktuális kérdései Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár ÁLLÁSBÖRZE Sopron, 2018.04.18. Minisztériumi szervezeti felépítés Dr. Fazekas Sándor Földművelésügyi
Részletesebben15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
RészletesebbenEgy a természettel : A megvalósítás szakaszában
1. oldal (összes: 5) 2. oldal (összes: 5) Ötven évvel ezelőtt hazánk világszínvonalú eseményt rendezett. Lehet erre építkezni vagy teljesen új koncepció alapján kezdődik a szervezési munka? A tervezés
RészletesebbenÚjra látogatható az egykori fúrótoronyból lett kilátó Nagykanizsán
Újra látogatható az egykori fúrótoronyból lett kilátó Nagykanizsán Jelentős fejlesztési beruházás keretében újították fel a Csónakázó-tónál található kilátót, mely fontos jelképe ennek a tájnak - mondta
RészletesebbenGINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése. Az első értékelési határnap: január
GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtása 2017. január 16-tól 2018. január 15-ig lehetséges.
Részletesebben5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenŐri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.
Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű
RészletesebbenProf. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert. Fahasznosítás Magyarország erdő- és fagazdasága
Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet Átdolgozta: Dr. habil Németh Róbert 3. Fahasznosítás Magyarország erdő- és fagazdasága A magyarországi erdők fafajcsoport megoszlása (2008) Fafaj
Részletesebben1. Értelmezõ rendelkezések. 2. A támogatás jellege és tárgya
MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 51. szám 8813 A vidékfejlesztési miniszter 41/2012. (IV. 27.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdõterületeken történõ gazdálkodáshoz
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
Részletesebben