AZ ERDŐ. Index: 25208

Átírás

1

2 T Á R T A I, 0 M liedő Tibor: A fagazdaság fejlesztése és a mfiszaki tervezés néhány problémája 49 Tamás János: Majk mint Oroszlány város üdülőkörzete Dr. Lengyel György: A fenyvesítés és az erdővédelmi kutatás kérdéséhez 57 Dr. Herpay Imre: Kltermelő-anyagmozgatő géprendszerek komplex értékelése CO Jabloiikay Zoltán: Országos és nemzetközi fakitermelő verseny Gyenesdiáson 08 Dr. Erdélyi F, István: A pilisi erdők régészeti emlékei 70 Németh András: Buvinol gyomirtó hatásának vizsgálata erdeiés feketefenyő erdősítésekben 74 Dr. Tóth Béla: A tudomány közvetlen segítő szerepe az erdősítések minőségének fokozásában 79 J>r. Pagony Hubert: A magyar erdővédelmi kutatás rövid története 82 Irodalmi Szemle Címkép: Kitermelés a Tanulmányi Erdőgazdaságban Hátkép: Tél Telkiben (Foto: JiltTI, Michalovszky I. felvétele) COflEPWAHHE Eeds T.: HeKOTopwe npoőjieiwbt pa3bhth«jieciroro xo3nflctba h TexHHMecKoe njtahhponahhe 49 TOMÜUI K.: MafiK jwecto OTnbixa r. Opocjiaub 53 jiec03arotobhtejieil b jlbeirelunmauie 08 H-p Epdeu <P.: ApxeojiorniecKHe namhthhkh B necax tliijimiua 70 H-p Jlendbeji Hb.: K BOnpocy xbofíhbie neea h nccne/iobahhíi no jieco3auihte 57 H-p Xepnou M.: OueHKa KOMnneKcnoH CHcreMbi MaiiiHK floőbi- BaiouiHx h nepememaioluhx MaTepnajibi CO KözioHKOit 3.: Me>KrryHapofl;noe H HauHOHajibiioe copebhobahhe HeMem O.: MccneflOBaHHe BnHBHHíi repöhunna EyMHirojr b jiecohacawnehhhx cochbi oöbikhobenuoií h cocubi qepnofi.. 74 H-p Tóm B.: HenocpencTBeHHO-noMoraiomaH ponb HayKM b no- BbiuieHHH KaMecTBa oőnecehhh 79 H-p ílozonh X.: KPATKAÍI hctophh HccneflOBanHÍÍ no neco3auihte b Bem-pun 82 CONTENTS Bedő. T.: The development of the timber eeonomy and somé problems connected with teehnical planning.. 49 Tamás, J.: Majk, the recreational district of Oroszlány, a miner's town 53 Dr. Lengyel, Gy.: Somé remarks on coniferous plantations and on forest protection research connected with it 57 Dr. Herpay, I.: A complex evalution method of the harvesting and hauling machinery systems 60 Zablonkay, Z.: National and internaüonal logging competition at Gyenesdiás 68 Dr. Erdélyi, F.: Archeological remainders in the forests of Pilis 70 Németh, A.: Investigations on the weed centről effect of Buvinol in plantations with Scotch pine and Austrian pine 74 Dr. Tóth, B.: Direct assistancc of the s< iences to the quality improvement of plantations 79 Dr. Pagony, H.: A short history of the research work on forest protection in Hungary 82 AZ ERDŐ Az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa A szerkesztő bizottság levélcíme: 1277 Budapest Pf. 17. távbeszélő száma: Szerkesztő: dr. Keresztesi Béla Szerkesztőségi főmunkatárs: Jérome René A szerkesztő bizottság tagjai: Balázs István, Budapest; Beck Antal, Pécs; dr. Birck Oszkár. Budapest; Boldizsár Antal, Miskolc; Botos Géza, Debrecen; Büttner Gyula, Esztergom; Deák István, Tamási: Erdős László, Budapest; Fila József, Budapest; Firbás Oszkár, Sopron; Gáspár Hantos Géza, Budapest; tiatler Rudolf, Kaposvár; dr. Herpay Imre, Sopron; Iharos Frigyes, Veszprém; Imreh János, Budapest; John Ferenc, Eger; dr. Járó Zoltán, Budapest; dr. Káldy József, Sopron; Király Pál, Budapest; dr. Madas András, Budapest; Mészöly Győző, Budapest; dr. Radó Gábor, Budapest; dr. sali Emil, Budapest; dr. Sólymos Rezső, Budapest; dr. speer Norbert, Budapest; Sládel Károly, Győr; Tóth István, Budapest; dr. Tóth Sándor, Budapest; Varga Ferenc, Sopron; Vida László, Szeged; Vörösmarty Zoltán, Tatabánya. Kiadja a Lapkiadó Vállalat (Budapest VI., Lenin körút 9 11.) Felelős kiadó: Sala Sándor. Kapják az Országos Erdészeti Efiyo-ület tagjai, előfizethető még a Posta Központi Hírlap Iroda (Budapest V., József nádor tér 1.) és a lapterjesztéssel foglalkozó egyes postahivatalok útján. Példányszám: Révai Nyomda, Budapest í. v.: Povárny Jenő Index: 25208

3 Bedő Tibor A FAGAZDASÁG FEJLESZTÉSE ÉS A MŰSZAKI TERVEZÉS NÉHÁNY PROBLÉMÁJA Az elmúlt 20 év alatt az ERDŐTERV az erdészet és faipar műszaki fejlesztésében az adott időpontban megfelelő, de főleg műszaki részlet-tervek elkészítésében vett részt. Az Iroda munkájának differenciálódását jelzi, hogy ma már a fagazdaság minden területén az összes tervezési szakágban megfelelő és gyakorlott mérnök áll rendelkezésre. A tervekkel kapcsolatos igények egyre nőnek és a tervezői munka egyre komplexebb feladatát egyre magasabb szinten kell ellátni. Ez természetesen az Iroda mérnökeitől, de a partnerektől is évről évre magasabb szintű munkát, horizontálisan és vertikálisan egyaránt nagyobb áttekintést és szaktudást igényel. A műszaki fejlesztés munkája azonban a jövőben még igényesebb tevékenységet fog megkívánni, mint korábban. A résztvevőknek éppen ezért sokkal jobban kell ismerniük az országos célkitűzéseket és a nemzetközi összefüggéseket. Ha visszatekintünk a tervezők munkájára, legyen az irodai vagy valamely üzem. vagy vállalat fejlesztésével foglalkozó mérnök munkája, tény, hogy a szakszerű és az adott feladat megoldását szolgáló tevékenység szükségszerűen eléggé szűk, bár nagyon fontos, és egy-egy meghatározott célt kívánt megoldani. E célok megoldásában a közreműködők rutinja sok nehézséget küzdött le, de nem pótolhatta a munkák szakszerűségét és az adott körülmények között a tervek egyezőségét és jóságát. A ma hozott ítéletek az elmúlt idők tevékenységéről azonban sok esetben nem veszik figyelembe az akkori fejlődést, gazdasági körülményeit és a mai viszonyokból, a mai szemléletből kiindulva értékelik az akkori műszaki megoldások színvonalát és a gazdasági eredmények szintjét. Ebben a tekintetben pedig sok és sokkal alaposabb értékelésre is szükség lenne, erre azonban jelen cikk sem terjedelmében, sem témájában nem engedhet meg mélyebb kitérést. Mondanivalómat ezért e tekintetben is csak tézis-szerű rövidséggel és a teljesség igénye nélkül kell itt előadnom. A fejlesztési munka megítélésekor fontos az adott időszak országos műszaki és gazdasági színvonalának ismerete, valamint az, hogy munkánkban, az ágazat fejlesztő munkájában milyen tendenciák lelhetők fel. Ezek a fontosabb elemek és hatások az alábbiakban foglalhatók össze, melyek az értékelés alapját képezhetik: az adott időpontban elfogadott (helyes, vagy helytelen) műszaki szemlélet, műszaki szemléletet formáló, még inkább befolyásoló gazdasági helyzet, illetőleg gazdasági lehetőségeink (pénzügyi lehetőség, népgazdaság export import lehetőségei), rendelkezésre álló termelő erők színvonala (tervező, beruházó, kivitelező, szakmunkások stb.), az előírt vagy felkutatott értékesítés (piaci) lehetőségei,

4 területi vagy hatósági szervek behatásai az illetékességük alá tartozó gazdasági egységekre és azok munkájára, a szubjektív tényezők. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy a fentiek ágazatunk fejlődésében kisebbnagyobb kitérésektől eltekintve pozitívan éreztették hatásukat. Ennek oka szintén több tényezőre vezethető vissza. A tervirányításos gazdasági rendszerben is érvényesült azonban az alulról érkező kezdeményezések feszítő ereje, biztosítva azt, hogy mind a beruházó (kivitelező), mind a tervező szektorban a ma már nem vitatott és általánosan elfogadott vertikaütás elve érvényesüljön. Erre már számtalan példa van, ha működésükben ezek még kívánnivalót hagynak is maguk után: rakodók, a hozzátartozó szállító pályákkal, fafeldolgozó üzemek, rekonstrukciók stb. EGYRE KOMPLEXEBB FELADATOK Ez a tendencia az ERDŐTERV fejlődésében is látható. A 20 évvel ezelőtti megoldandó fejlesztés egysíkú feladat volt és sokkal egyszerűbb apparátussal lehetett megoldani. Ezt követte a már említett, egyre komplexebb feladatok jelentkezése és azok ellátását igénylő belső és külső fejlődés. A faipari üzemek komplex tervezése mellett a fejlődés szempontjából néhány technológiailag fontos berendezés kifejlesztése is megindult (füstgázszárító, fatüzeléses kazán, lombos osztályozó lánctranszportőr, tipizált, helyszínen szerelhető kazánház). Mindezek természetesen hatással vannak mind a vállalatokra, mind az Iroda fejlődésére. Ennek során természetesen problémák is vetődnek fel. A tervező munka összefügg a partner-vállalatok anyagi lehetőségeivel, a termelési feltételekkel (faanyag-bázis) és a piaccal. De korlátoznak bennünket a belső gazdasági erőforrásaink mellett a külkereskedelemben uralkodó tendenciák is. Ebből az aspektusból tehát még inkább igaz, hogy a tervezői munka ma már az ágazatunk területén sokrétű és komplex feladat. A tervezési koncepciók (műszaki tervek vonatkozásában is!) kialakításához éppen ezért a gazdasági és műszaki körülmények alapos ismerete szükséges, és elengedhetetlen az előkészítésre az idő és tervezői munka ráfordítás (variánsok kidolgozása stb.). Ezeket, és az ezzel kapcsolatos környezetet azonban nemcsak jól kell ismerni, hanem a várható vagy kívánt fejlődés irányát is helyesen kell értékelni, és sokszor irányítani is. E tény felismerése a szaktársadalomban már végbe is ment. Ennek a szem előtt tartása a jelen és a jövő szempontjából azért is fontos, mert a jó műszaki-gazdasági tervező munka nem mindig jár együtt a beruházások (fejlesztések) alacsony invesztíciós szintjével, de mindig követelmény kell, hogy legyen földrajzilag és az adott időben a termék korszerűsége, beleértve a piacképességet, az árat és az előállítás technológiájának (üzemeltetésének) a korszerűségét is. A helyes megoldást megtalálnunk természetesen nem könnyű. A döntéseket azonban műszaki-gazdasági munkálatokkal kell elősegíteni, vagy még inkább alátámasztani. El kell döntenünk, hogy melyek azok az alapvető követelmények, amelyeket maradéktalanul ki kell elégíteni, és melyek azok a gyártmányra vagy gyártásra technológiára valamint egyéb körülményekre vonatkozó tényezők, amelyeknél bizonyos rugalmasságnak lehet vagy éppen kell érvényesülnie. Az itt elmondottakat azonban nagy mértékben tovább komplikálja mind a tervezés, mind a megvalósítás szakaszában a célt képviselő akarat által meghatározott és elvégzendő feladatban a közreműködők nagyobb száma és az érintett területek kiterjedt volta. Ez érvényes egyébként a megvalósítást követő üzemeltetési feladatok ellátására is. Lehetetlen meg nem említeni itt,

5 hogy az elmélet és a gyakorlat között sokszor leküzdhetetlen akadályok és elháríthatatlan nehézségek vannak. Ezek adódnak abból, hogy a tervezők sem tájékozottak teljes mértékben a kívánt műszaki megoldásokról, a kivitelezés sincs felkészülve a tervezett megoldás szükséges minőségi előállítására. A beruházó, üzemeltető pedig sok-sok személyi és anyagi nehézséggel találja magát szemben. Az elkövetkezendő időben e téren bőségesen lesz mit pótolnunk. A TÁVLATI TERVEZÉS SZEMPONTJAI ÉS MÓDSZERE Megítélésünk szerint tehát az említett kérdésekben helyesen eligazodni, vagy még inkább teljes döntést hozni nem egyszerű feladat. Ezt nehezíti, hogy az erdőgazdálkodásban a termelési ciklus nagyon hosszú. A fejlesztéssel kapcsolatban tehát ezt mindig figyelembe kell venni, és ezért hosszabb távra és országosan csak úgy ítélhetők meg jól az egyes kérdések, ha a jelenlegi helyzetet objektíven megismerjük és ha a fontosabb országos jelentőségű fejlesztéseket be tudjuk illeszteni a népgazdasági, a kormányhatározatnak megfelelő, 1990-ig terjedő távlati tervbe. Közismert a fagazdaságok tőkeszegénysége és valószínűsíthető az, hogy nagyobb feldolgozó üzemet (farost-, forgácslap-, lemezgyárat stb.) saját erőből a jelenlegi szabályozók mellett nem tudnak létesíteni, ezért szükséges tehát a távlati feladatok meghatározása éspedig üzemi (vállalati) szinten és ezeket a központi elképzeléssel, az egész fagazdaság fejlesztésével összhangba kell hozni úgy, hogy közben figyelemmel kell lennünk arra is, miszerint az erdő termelési és védelmi szerepe mellé, az elkövetkező 20 évben a szociális és üdülési funkció is előtérbe kerül, és az előbbi kettővel együtt fog hatni. A helyzet felmérése és a távlati, valamint az ötéves tervek helyes kialakítása csak a MÉM illetékes főosztályainak összehangolt irányítása mellett, és az összes érintett vállalat, intézmény bevonásával végezhető el időre. Meg kell említeni, hogy van néhány nagyon sürgős feladat is: a várható nyár és fenyő fatömeg felmérése, a fűrészüzemek kapacitásának felmérése, rekonstrukciója, az erdők szociális, üdülési, jóléti szerepének és az ezzel kapcsolatos céljainknak, lehetőségeinknek meghatározása és a hozzá tartozó anyagi és személyi feltételek felmérése. A távlati tervezés fentiekre vonatkozó módszerét, tartalmát, rendszerét, a munka ütemezését a Fagazdasági Tanács és az Egyesülés igazgatói tanácsa megtárgyalta, és az előterjesztett javaslatokat lényegében elfogadta. E szerint a tervező munkának ki kell terjednie a nem MÉM kezelésben álló fagazdálkodásra is, és ezen területek távlati céljait is fel kell deríteni és az összhangot biztosítani kell. Az ERDŐTERV a meglevő apparátusával a MÉM szoros irányítása és felügyelete mellett a vállalatokkal, erdőrendezőségekkel, intézményekkel és kutató intézetekkel szorosan együttműködve a készülő tervek készítésében részt vesz a jelentkező igények mértékéig. Rendelkezik azonban megfelelő kapacitással ahhoz is, hogy a rekonstrukcióra tervezett fűrészüzemek programszintű, vagy kiviteli terveit a folyó évben elkezdje kidolgozni. A fűrészüzemek korszerűsítésével, azok termékeivel ugyanis egyrészt a belföldi piacon jobb pozíciókhoz jutnak gazdaságaink, másrészt pedig kedvezőbb export import struktúra kialakítását segíthetik elő. A tervező munkának itt műszaki-gazdasági elemzésekkel (importhányad, hazai gépgyártás stb.), üzemtipizálással kell kezdődni. E vonatkozásban a feladat sokrétűsége és összetettsége miatt szintén több vál-

6 lalat és intézmény összehangolt munkájára lesz szükség, miután a problémák még tárcán kívüli területekre is elvezetnek (építőipar, bútoripar stb.). A fagazdaságok távlati terveinek összeállítása az erdőállomány fejlesztését, az erdők közjóléti és védelmi szerepét, a termelési technika fejlesztését, a fa korszerű feldolgozását, az egyes vállalatok legmegfelelőbb szervezeti felépítését veszi majd figyelembe az érintett területek legjobb ismerőinek, legjobb szakembereinek a közreműködésével. AZ ERDŐK KÖZJÓLÉTI SZEREPÉVEL KAPCSOLATOS TERVEZÉSI MUNKA Megítélésünk szerint nem tűr halasztást az erdők közjóléti szerepével kapcsolatos tervezési munka beindítása sem. Sajnos a szaktársadalom magatartása nem egységes, és így a kezelésük alatt álló területek ilyen hasznosítására az összes érintett szervek és intézmények összehangolt munkájára van szükség, mindenekelőtt egy tematika kidolgozására. Ez idő szerint a nagyvárosaink és ipari központjaink igényeinek kielégítésére szükséges lenne szerény anyagi áldozatok árán az érintett erdőket a kívánt objektumok és berendezések terveivel ellátni szociális és közjóléti vonatkozásban. Egyébként az Iroda profiljába tartozó ilyen műszaki létesítmények tervezői munkáit a Pilis-hegység egyes részeire az igényeknek megfelelően készítjük. A Dél-Dunántúl regionális fejlesztési tervének összeállításánál figyelembe vettük a várható kívánságokat, és a jövő műszaki terveinek érdekében adatokat gyűjtöttünk az erdők többcélú hasznosításának kidolgozásához. Az ERDŐTERV feladatainak jelen vázlatos ismertetését az elkövetkezendő évek szükséges és várható igényeiből kiindulva kívántam hangsúlyozni. Megítélésünk szerint a távlati fagazdaságfejlesztési terv készítése, méginkább ennek végrehajtása az ágazat vállalatainak és intézményeinek együttműködéséből kell hogy megvalósuljon. Társadalmi összefogásra van szükség tehát ahhoz, hogy a fagazdaság területén egyetértésben határozzuk meg a fejlesztés irányát, hogy emelhessük üzemeink és gyártmányaink technikai színvonalát, műszaki kultúránkat és együtt valósítsuk meg mindazt, amit az erdő- és fagazdálkodás terén az utánunk jövő generációval szemben vállalnunk kell. A lapban megjelent tanulmányok szerzői: Bedő Tibor, az Erdőgazdasági és Faipari Tervező Iroda igazgatója, Budapest; dr. Erdélyi F. István, az MTA Régészeti Intézetének főmunkatársa, Budapest: Fogarasi Dénes, főelőadó, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, Budapest; dr. Herpay Imre, egyetemi docens, Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron; Jablonkay Zoltán, ERTI kísérleti állomási igazgatóhelyettes, Mátrafüred; dr. Lengyel György, tud. osztályvezető, Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest; Németh András, egyetemi adjunktus, Erdészeti és Faipari Sgyetem, Sopron; dr. Pagony Hubert, tud. osztályvezető, Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest; Tamás János, erdészetvezető, Oroszlány; dr. Tóth Béla, ERTI kísérleti állomási igazgató, Püspökladány.