A VAS- ÉS VILLAMOSIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A VAS- ÉS VILLAMOSIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

TARTALOM I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. RÉSZ AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELA- DATMEGOSZTÁS, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA, ELLENŐRZÉS 1. Az iskolavezetés 2. A vezetők közötti feladatmegosztás, hatáskörök átruházása 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 4. A gazdálkodási tevékenység belső ellenőrzése III. RÉSZ A NEVELŐTESTÜLET IV. RÉSZ A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK V. RÉSZ A PEDAGÓGIAI FELADATOK ELLÁTÁSA VI. RÉSZ AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE 1. Az iskolavezetés és a pedagógusok közötti kapcsolattartás 2. A pedagógusok egymás közötti kapcsolattartása 3. A tanulók tájékoztatása 4. Az iskola és a szülők képviselői közötti kapcsolattartás 5. A diákönkormányzat 6. A vezetők és az Intézményi Tanács kapcsolata 7. Külső kapcsolatok 3. 4. 4. 4. 9. 10. 12. 13. 16. 17. 17. 17. 18. 18. 19. 20. 20. VII. RÉSZ MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 1. Az iskola nyitva tartása, a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje 2. A létesítmények és helyiségek használatának rendje. 3. A gyakorlati oktatás, illetve a tanműhely működési szabályai 4. A felnőttoktatás (esti-levelező tagozat) formái, működésének szabályai 5. A tankönyv- és taneszközválasztás, az iskolai tankönyvellátás és tankönyvárusítás rendje, a tankönyvfelelős alkalmazott feladatai 6. Étkeztetés 7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok 8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje 22. 22. 23. 24. 24. 24. 26. 26. 27. 1

9. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje 11. Az intézményi védő, óvó eljárások 12. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 13. Az iskolai könyvtár 14. Fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás 15. Elektronikusan előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése 16. Az intézményben használt egyedi záradékok 28. 28. 29. 29. 30. 30. 31. 31. MELLÉKLETEK 32. 1. Az iskola szervezeti felépítése 2. A túlmunkák dokumentálásának és elszámolásának szabályai 3. A szülői munkaközösség szervezeti és működési szabályzata 4. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata 5. A folyosóügyeletes tanár feladatai 6. A helyettesítő tanár feladatai 7. A gyakorlati oktatás, illetve a tanműhely működési szabályai 8. A felnőttoktatás működésének szabályai 9. A tankönyvek kiválasztásával, megrendelésével és a tankönyvellátással összefüggő feladatok 10. Az iskolai étkeztetés igénybevételének módja és szabályai 11. Az iskolai sportkör működési szabályzata 12. Az iskolai könyvtár működési, használati és gyűjtőköri szabályzata 13. Az Informatikai Rendszer használati szabályai 14. Az egyeztető-és fegyelmi eljárás részletszabályai 15. Mentési és tűzvédelmi terv 16. Az iskola által alkalmazott záradékok 17. Munkaköri leírásminták 18. Iratkezelési szabályzat 19. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, érvényessége 32. 33. 34. 36. 38. 39. 40. 49. 52. 54. 56. 58. 62. 67. 70. 79. 81. 88. 102. 2

I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az iskola neve: Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe Az intézmény alapító szerve: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Az alapítás éve: 1988 Az alapító okirat száma: 170/2012. (V.31.) Kgy. Kelte: 2012. május 31. 2012. évi CLXXXVIII. törvény 6..-a az intézmény fenntartója és annak alapítója: Az alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Az alapító jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Akadémia utca 3. Az intézmény fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1054 Budapest, Nádor utca 32. Az intézmény jogállása: Állami fenntartású Az intézmény besorolása tevékenysége jellege szerint: köznevelési intézmény Az intézmény besorolása a feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: részben önállóan működő Az intézmény típusa: összetett intézmény: gimnázium, szakközépiskola és szakiskola Az intézmény OM azonosítója: 030762 Az intézmény KLIK azonosítója: 074068 Az intézmény fenntartó által meghatározott alaptevékenysége: középfokú oktatás Az intézmény főbb szervezeti egységei, telephelyei: a) Iskola: 9400 Sopron, Ferenczy János u. 7. b) Tanműhely: 9400 Sopron, Ferenczy János u. 60. c) Tanműhely: 9400 Sopron, Dózsa György u. 27. d) Iskola: 9407 Sopronkőhida, Pesti Barnabás u.25. 3

II. RÉSZ AZ ISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA, ELLENŐRZÉS AZ ISKOLAVEZETÉS 1.1Az iskolavezetés az igazgató döntési hatáskörébe tartozó ügyekben tanácsadási jogkörű vezetői testület. 1.2 Az iskolavezetés feladata: Az iskolavezetés az intézmény oktatási-nevelési céljainak megvalósításával kapcsolatos munkát szervezi, vezeti, irányítja, ellenőrzi. A pedagógusok, a tanulók, a szülők közösségeit a feladatok megoldásába bevonja, jogosultságaik gyakorlását elősegíti. 1.3 Az iskolavezetés tagjai: az igazgató az igazgatóhelyettesek az intézményegység vezető a műszaki vezető a gazdasági főkoordinátor 1.4 Az iskolavezetés az operatív vezetési ügyekben heti rendszerességgel megbeszélést tart. 1.5 Az iskola szervezeti felépítését a SzMSz 1. sz. melléklete tartalmazza. A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSA 2.1. Az igazgató 2.1.1. Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét három igazgatóhelyettes, egy tagozatvezető, egy gyakorlati oktatásvezető, valamint a gazdasági főkoordinátor közreműködésével látja el. 2.1.2. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. 2.1.3. Az igazgatónak az iskola vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, valamint feladatait a 2011. CXC. Nemzeti köznevelési törvény (Nkt) állapítja meg. 2.1.4. Az igazgató ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. 2.1.5. Az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozik: a) a pedagógusok, az iskolatitkár, a rendszergazda, az oktatástechnológus és a titkársági adminisztrátor feletti teljes munkáltatói, valamint b) a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, továbbá c) az átutalással történő fizetések esetében az utalványozás d) a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás. 4

2.2. Az igazgatóhelyettesek 2.2.1. Az igazgatóhelyettesek magasabb vezető beosztású közalkalmazottak, akik vezetői tevékenységüket az igazgató irányításával, egymással együttműködve, mellérendeltségi viszonyban látják el. 2.2.2. Az általános igazgatóhelyettes a) Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését. b) Átruházott hatáskörben a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben képviseli az iskolát. c) Közvetlenül irányítja, szervezi és ellenőrzi: az iskola napi tevékenységét, a távollevők lehetőség szerint szakszerű helyettesítését, az érettségi vizsgáztatást, az iskola minőségirányítási feladatait, a hatáskörébe utalt elméleti oktatást, a hatáskörébe utalt szakkörök működését, a hatáskörébe utalt versenyekkel kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos feladatokat, az iskola pedagógiai ügyviteli munkáját, a pedagógusok adminisztrációs feladatait, a központi statisztika elkészítését, a tanév rendjére vonatkozó igazgatói előterjesztés tervezetének elkészítését, az egészségügyi szűrővizsgálatokat, az iskolai verseny és tömegsportot. d) Kapcsolatot tart: a partner középiskolákkal, a partner általános iskolákkal, a nem iskolai szintű versenyek szervezőivel. e) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában. 2.2.3. A műszaki igazgatóhelyettes a) Átruházott hatáskörben végzi a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését, valamint a szakmai vizsgák során az iskola képviseletét. b) Közvetlenül szervezi, irányítja és ellenőrzi: a szakmai elméleti oktatást, a szakmai vizsgáztatás előkészítését, a szakmai vizsgákkal kapcsolatos adminisztrációt, a szakmai elmélet és az iskolában folyó gyakorlat összehangolását, az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatást, a szakmai jellegű versenyeket, a hatáskörébe utalt szakkörök működését. a pályaválasztási és beiskolázási feladatokat, c) Kapcsolatot tart: a szakképzéssel foglalkozó szakmai szervezetekkel, a szakképzést segítő módszertani szervezetekkel, 5

a nem iskolai szintű versenyek szervezőivel, a megyében működő hasonló iskolák műszaki igazgatóhelyetteseivel, az általános iskolákkal d) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában. 2.2.4. A nevelési igazgatóhelyettes a) Átruházott hatáskörben az ifjúságvédelmi és fegyelmi ügyekben képviseli az iskolát. b) Közvetlenül szervezi, irányítja és ellenőrzi: a hatáskörébe utalt elméleti oktatást a hatáskörébe utalt szakkörök, érdeklődési körök működését az osztályfőnökök munkáját a tanórán kívüli nevelési tevékenységet a speciális nevelésű igényű tanulókkal kapcsolatos feladatokat a hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladatokat a tanév iskolai rendezvényeinek, ünnepségeinek előkészítését, lebonyolítását a diákmozgalommal kapcsolatos vezetői feladatokat az iskolában folyó kulturális tevékenységet az iskolai egészségvédelmi programokat a megelőző, ismeretterjesztő tevékenységet (egészséges életmód, drog, szenvedélyek) az iskola és a segítő szakmák együttműködését a pedagógusok prevenciós tartalmú továbbképzését a hatáskörébe utalt versenyekkel kapcsolatos feladatokat az oktatástechnológus munkáját c) Kapcsolatot tart: a nevelést segítő módszertani szervezetekkel, egyesületekkel a megyei és városi ifjúságvédelmi szervezetekkel a városi rendőrkapitánysággal a megyei és városi gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel, szervezetekkel a városi kulturális és művészeti egyesületekkel a nem iskolai szintű versenyek szervezőivel a városi sportszervezetekkel, illetve egyesületekkel d) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában. 2.3. Az intézményegység vezetője Vezető beosztású pedagógus. Vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, az igazgatóhelyettesekkel együttműködve, velük mellérendeltségi viszonyban látja el. Közvetlen szakmai felettese az igazgató. a) Átruházott hatáskörben a felnőttoktatással kapcsolatos munkáltatói jogokat nem érintő ügyekben képviseli az iskolát. b) Közvetlen feladata minden, a működési körébe tartozó pedagógiai, valamint azzal öszszefüggő adminisztrációs tevékenység szervezése, irányítása és ellenőrzése. c) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában. 6

2.4. Műszaki vezető Vezető beosztású, nem pedagógus közalkalmazott. Vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, az igazgatóhelyettesekkel együttműködve, velük mellérendeltségi viszonyban látja el. a) Átruházott hatáskörben az egyes tanulók gyakorlati foglalkozásával kapcsolatos ügyekben ellátja az iskola képviseletét gyakorolja a tanműhelyben foglalkoztatott nem pedagógus dolgozókkal kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat b) Közvetlenül szervezi, irányítja és ellenőrzi: a tanműhely gyakorlati oktató-nevelő munkáját, a tanműhelyi oktatást segítő műszaki tevékenységet, a tanműhely napi működését, a gyakorlati oktatás műszaki fejlesztését, a szakmai vizsgák és versenyek gyakorlati részének előkészítését, lebonyolítását. a tanműhely műszaki állapotát a tanműhelyi oktatást segítő műszaki tevékenységet, felel az épületek és berendezések biztonságos állapotáért, részt vesz a felújítási munkák megszervezésében és a beszerzésekben c) Kapcsolatot tart: a gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetekkel, a gyakorlati képzést segítő módszertani szervezetekkel, a megyében működő hasonló profilú iskolák szakképzésért felelős vezetőivel. d) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában. 2.5. A gazdasági főkoordinátor Az igazgató irányításával ellátja az iskola gazdasági tevékenységének irányítását, beleértve a tanműhelyben folyó gazdálkodással összefüggő munkákat is. a) Átruházott hatáskörben a tanműhelyi dolgozók, az iskolatitkár és az adminisztrátor kivételével gyakorolja a nem pedagógus dolgozókkal kapcsolatos teljes munkáltatói jogkört azzal a megkötéssel, hogy a fizetések megállapítása során a törvényi minimumtól csak az igazgató előzetes engedélyével térhet el. végzi a pénztárból történő kifizetések utalványozását. b) Közvetlenül felelős: a gazdálkodással összefüggő adatszolgáltatások helyességéért, a számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért, a térítési díjak, a tandíjak megállapításáért, a befizetések ellenőrzéséért. c) Kapcsolatot tart: az iskola működtetését felügyelő önkormányzati szervezettel, a fenntartó gazdasági szervezetével e) Részt vesz az iskolavezetés értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában. 2.7. A helyettesítés rendje 7

2.7.1. Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes jogkörrel és felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. (Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét.) 2.7.2. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben beleértve az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozókat is az igazgató helyettesítését a gazdasági főkoordinátor látja el. 2.7.3. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a műszaki, majd a nevelési igazgatóhelyettes feladata. 2.7.4. A helyettesítési sorban őket a korelső munkaközösség-vezető, majd pedagógus követi. 2.7.5. Az intézményegység és a műszaki vezetőt az általuk esetenként megbízott közalkalmazott helyettesíti. 2.8 Kiadmányozás rendje: 2.8.1 Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadmányok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. 2. 8.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. általános igazgatóhelyettes: a tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos iratok esetében; intézményegység vezető: a felnőttoktatással kapcsolatos ügyek esetén műszaki igazgató helyettes: a szakmai képzéssel kapcsolatos iratok esetén nevelési igazgatóhelyettes: a nevelési, diákjóléti, gyámügyi és egyéb szakmai szolgáltatókkal kapcsolatos ügyek esetén 2. 8.3 Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) az irat iktatószáma az ügyintéző neve az ügyintézés helye és ideje 2. 8.4 A kiadmány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya az esetleges hivatkozási szám a mellékletek száma 2. 8.5 A kiadmányokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadmányként lehet elküldeni. Ha a kiadmányozó eredeti aláírására van szükség, a kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadmányozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. 2. 8.6 A hitelesítést a kiadmány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadmányozó nevét s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon A kiadmány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti. 2. 8.7 Az egyéb iratkezelési rendelkezéseket az SZMSZ 18. sz. melléklete Az iratkezelési szabályzat részletesen szabályozza 2.9 Képviselet szabályai: 8

2.9.1 A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. 2.9.2 Az intézmény képviseletéről a fenntartó indokolt esetben meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. 2.9.3. Az intézményvezető a képviseleti jogát aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. 2.9.4. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult,akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. 2.9.5. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: 2.9.5. jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében tanulói jogviszonnyal az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; 2.9.5. az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útjá 2.9.2.1 hivatalos ügyekben települési önkormányzatokkal való ügyintézés során állami szervek, hatóságok és bíróság előtt az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt 2.9.2.2 intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az óvodaszékkel, iskolaszékkel és kollégiumi székkel, az intézményi tanáccsal más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel 2.10 Munkaköri leírások A pedagógusok és alkalmazottak munkaköri leírásának mintáit az SZMSZ 17. sz. melléklete tartalmazza A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 3.1. Az intézmény szakmailag önálló. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. 3.2. A belső ellenőrzés egyaránt kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokra, valamint a nevelő-oktató munkával kapcsolatos adminisztrációra. 3.3. Az általános ellenőrzésen kívül a nevelőtestület vagy az igazgató meghatározhat célfeladatokat. Ezeket a célokat minden esetben nyilvánosságra kell hozni. 3.4. Az ellenőrzésre jogosultak: a) az igazgató, b) az igazgatóhelyettesek, c) az intézményegység vezető d) műszaki vezető e) a munkaközösség-vezetők, f) külön megbízott pedagógusok. 9

3.4.1. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek, a tagozatvezető a gyakorlati oktatásvezető és a gazdasági főkoordinátor munkáját. 3.4.2. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő területeken végzik. 3.4.3. Az intézményegység és a műszaki vezető saját területén végez ellenőrzéseket. 3.4.4. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatot munkaközösségük tagjainál, a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról az illetékes vezetőt tájékoztatják. 3.5. Az ellenőrzés módszerei: a) a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások látogatása, b) az írásos dokumentumok vizsgálata, c) a tanulói munkák vizsgálata, d) beszámoltatás szóban vagy írásban. 3.6. Az értékelés: Az ellenőrzés tapasztalatait az érintettekkel egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival együtt meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat a feladatok egyidejű meghatározásával tantestületi vagy munkaközösségi értekezleten összegezni és értékelni kell. A GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG BELSŐ ELLENŐRZÉSE 4.1. A gazdálkodási tevékenység belső ellenőrzésének területei: a) a vezetői és a b) munkafolyamatba épített. 4.2.A vezetői ellenőrzés 4.2.1. A vezetői ellenőrzés során az intézmény igazgatója az utalványozási jogkör gyakorlása révén, illetve a gazdasági főkoordinátor beszámoltatásával hajtja végre a belső ellenőrzést. 4.2.2. Az igazgató a gazdasági főkoordinátorral együtt havonta ellenőrzi a pénzforgalom alakulását, a bevételek és kiadások időarányos teljesítését, külön kiemelve a személyi juttatások havonkénti alakulását. 4.2.3. A gazdasági főkoordinátorral együtt ellenőrzi a személyi juttatásokat. 4.2.4. A beérkező posta naponkénti átnézése során az intézmény vezetői operatívan ellenőrzik a szakmai és gazdasági folyamatokat. 4.2.5. Az általános igazgatóhelyettes ellenőrzi a pedagógusok túlóra elszámolásait. 4.2.6. A gazdasági főkoordinátor a belső ellenőrzése során a pénztárbizonylatok és mellékletei folyamatos utalványozását látja el. Figyelemmel követi a banki forgalmat. Felügyeli és ellenőrzi a főkönyvi és analitikus könyveléshez szükséges adatszolgáltatást. 4.2.7. A nyilvántartások alapján ellenőrzi a tárgyi eszközökkel való gazdálkodást és a készletfelhasználást. 10

4.3.A munkafolyamatba épített ellenőrzés 4.3.1. A munkafolyamatba épített belső ellenőrzés során a pénztáros ellenőrzi a hozzákerült számlákat, bizonylatokat alaki és tartalmi szempontból. Ellenőrzi a szükséges bevételezést, illetve az átvétel vagy teljesítés igazolását. 4.3.2. A pénztárbizonylatokat és mellékleteit az arra kijelölt könyvelő is ellenőrzi és írásban javaslatot tesz az a fenntartó gazdasági szervezete számára a számlakijelölésre, amit aláírásával igazol. 4.3.3. Ezt követően a pénztár ellenőr is ellenőrzi a teljes folyamatot, esetenként a pénztárjelentést és a pénzkészletet. 4.3.4. Az átutalásra kerülő számlákat a pénzügyi ügyintéző ellenőrzi alaki és számszaki szempontból. Az arra kijelölt könyvelő javaslatot tesz az a fenntartó gazdasági szervezete számára a számlakijelölésre, amit aláírásával igazol. A pénzügyi ügyintéző a számlákat bevezeti az analitikus nyilvántartásba, majd továbbítja őket a fenntartó gazdasági szervezetének. 4.3.5. Az analitikus könyvelő havonta ellenőrzi a készletadatokat a raktári fejlapokkal. 4.3.6. A munkafolyamatba épített ellenőrzés működtetésének részletes szabályait a munkaköri leírások tartalmazzák. 11

III. RÉSZ A NEVELŐTESTÜLET 1. A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a hatályos jogszabályok határozzák meg. 2. A nevelőtestület döntéseit, javaslatait, véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján, nevelőtestületi értekezleten alakítja ki. 3. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. Rendes értekezletek: tanévnyitó (alakuló) értekezlet félévi értekezlet osztályozó értekezlet tanévzáró értekezlet nevelési értekezletek. 3.1. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott időpontban az igazgató hívja össze. 3.2. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet lehet, illetve kell összehívni, ha azt az igazgató szükségesnek ítéli, vagy ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada az ok megjelölésével az igazgatótól írásban kéri. Az utóbbi esetben az értekezletet a kezdeményezéstől számított öt munkanapon belül, a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével, tanítási időn kívül kell összehívni. 3.3. A nevelőtestületi értekezletek előkészítése és lebonyolítása: 3.3.1. Az értekezletet az igazgató készíti elő, szükség esetén munkaközösség-vezetők vagy területfelelősök bevonásával, a napirendben érintettek meghívásával. 3.3.2. A napirend előterjeszthető szóban vagy írásban. 3.3.3. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja: a) a Szervezeti és Működési Szabályzatot b) a Pedagógiai Programot c) az éves munkatervet (a tanév rendje) d) a Házirendet. 3.3.4. Az értekezletet az igazgató, távollétében az általa megbízott igazgatóhelyettes vezeti. 3.3.5. Az értekezlet akkor határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak több mint fele jelen van. a) Határozatait ha jogszabály másképpen nem rendelkezik nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. b) Titkos szavazást kell elrendelni, ha az arra irányuló indítványt a jelen levők többsége támogatja. c) Nyílt szavazás során keletkező szavazategyenlőség esetén az igazgató (megbízottja) szavazata dönt. 3.3.6. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámmal kell ellátni, és külön nyilvántartásba kell venni. 3.3.7. Az értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni. a) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell: az értekezlet idejét a hiányzók nevét 12

a meghívott egyéb jelenlevők nevét az értekezlet napirendjét az elhangzott fontosabb megnyilatkozások (tájékoztatás, ismertető, beszámoló, kérdés, válasz, hozzászólás stb.) lényegét emlékeztető jelleggel a szavazás útján hozott állásfoglalásokat, határozatokat szó szerint, a szavazások számszerű eredményével b) A jegyzőkönyvet az igazgató által felkért pedagógus vezeti. c) A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. d) Aláírók: az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és az igazgató által felkért, az értekezlet résztvevői által elfogadott két hitelesítő pedagógus. 4. A nevelőtestület a jogszabályokban biztosított jogkörei közül a következők gyakorlását átruházza: a) a Nevelőtestületi Fegyelmi Bizottságra: elsőfokú fegyelmi jogkörét a Knv. 58. (4) bek. d-f.) pontjában meghatározott esetekben (NFB: a Fegyelmi Bizottság tagjai, valamint az érintett tanulót oktató tanárok és oktatók) b) a szakmai munkaközösségekre: a tantárgyfelosztás elkészítését és módosítását az egyes szaktárgyak oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározását, elosztását a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos véleményezési jogkört c) az igazgatóra: az iskola helyiségeinek használatra való átengedésével kapcsolatos konkrét döntések jogát d) a Diák Szociális Bizottságra: a szociális támogatásokkal kapcsolatos eljárások lefolytatásával, a támogatások, kedvezmények odaítélésével, mértékének meghatározásával kapcsolatos jogkört. e) az egy osztályban tanító tanárokra: az osztályozó értekezleten meghozható döntésekhez való jogokat IV. RÉSZ A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. Az azonos tantárgyat, tantárgy-csoportot oktató, illetve azonos nevelési feladatokat ellátó pedagógusok a szakmai, pedagógiai feladatok hatékonyabb, összehangolt végrehajtása érdekében munkaközösség létrehozását kezdeményezhetik. 2. A szakmai munka döntően munkaközösségi keretekben zajlik. 3. Az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek: osztályfőnöki humán (magyar, történelem) matematikai 13

természettudományi idegen nyelvi (német, angol) informatika villamosipari vasipari testnevelés A munkaközösség feladatai: a) a munkaközösség tevékenységének megtervezése, megszervezése, a feladatok arányos elosztása b) a szaktárgy(ak) leghatékonyabb oktatását célzó program(ok) kidolgozása c) a tantervi előírásoknak megfelelő, egységes követelmény- és értékelési rendszer kialakítása, érvényesítése d) a tantárgyak közötti koncentráció lehetőségeinek feltárása e) a szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórai és a tanórán kívüli oktatási-nevelési lehetőségek hatékony kihasználása gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről 5. A munkaközösségek létrehozásáról, illetve megszüntetéséről a nevelőtestület dönt. 6. A szakmai munkaközösségek a tantárgyi koncentrációk miatt folyamatosan együttműködnek, egymás és a pedagógusok munkájának segítése érdekében 7. Munkaközösséget legalább öt taggal lehet létrehozni. 8. Egy tanár több munkaközösségnek is tagja lehet. 5. A munkaközösség munkaterve 5.1. A munkaközösségek reális, konkrét, ellenőrizhető és értékelhető feladatokat megfogalmazó éves munkaterv alapján dolgoznak. 5.2. A munkatervet a munkaközösség az iskola éves munkatervének alapján, a nevelőtestület által átruházott jogkörök és feladatok figyelembe vételével készíti el. 5.3. A munkatervet az igazgató hagyja jóvá. 5.4. A munkaterv tartalmazza: a) a munkaközösség tagjainak adatai: név, beosztás, heti óraszám (kötelező és túlóra ciklusonként), állandó megbízatás, továbbképzésen, továbbtanulásban való részvétel b) a munkaközösségi értekezletek éves terve (időpont, témakör, felelős) c) a tanévre tervezett bemutató órák (időpont, pedagógus, téma, értékelő) d) a munkaközösség tagjai által tartott szakkörök adatai (név, vezető, időpontok, a résztvevők köre és létszáma) e) a tanulmányi kirándulások, séták, üzemlátogatások, szakmai bemutatók stb. tervezete (időpont, hely, program, felelős, a résztvevő tanulók köre és létszáma) f) a tanulmányi versenyekre való nevezés, felkészítés tervezete, rendje (az SZKT-ra, TTV-re, OKTV-re stb. való felkészítés programja, felelősei) g) az iskolai tanulmányi versenyek (háziversenyek), vetélkedők, továbbá a munkaközösség profiljába tartozó egyéb rendezvények időpontja, felelősei h) a tanulmányokat záró vizsgák előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátásának rendje (feladatok, határidők, felelősök) i) a szaktantermek, a szertárak taneszközzel és szemléltető eszközzel való ellátásának megtervezése, igénylése 14

6. A munkaközösség-vezető A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség tagjai titkos szavazás útján választják. A munkaközösség-vezetőt az igazgató bízza meg. A megbízás öt évre szól, de több alkalommal is meghosszabbítható. A megbízás visszavonását az igazgató vagy a munkaközösség tagságának egyharmada kezdeményezheti, de a visszavonáshoz a munkaközösség tagjainak többségi (titkosan leadott) szavazata szükséges. A munkaközösség-vezető feladatai: a) a munkaközösség szakterületéhez tartozó tantárgyak körére vonatkozó tanítási koncepciók és követelményrendszerek kialakítási, fejlesztési munkáinak összehangolása, irányítása b) a munkaközösség tagjainak szakmai és pedagógiai irányítása, ellenőrzése (hospitálás szervezése, óralátogatás, megbeszélés) c) a munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásának irányítása, ellenőrzése d) a tanmenetek és egyéb oktatási dokumentumok elkészítésének irányítása, a tanmenetek jóváhagyása e) a vizsgákkal, tanulmányi versenyekkel, kapcsolatos feladatok szervezése, irányítása f) az iskolai tankönyvrendelésben való közreműködés (az alkalmazott tankönyvek és taneszközök kiválasztása, adatszolgáltatás) f) a dologi feltételrendszer (szertár, szaktanterem, taneszköz, szemléltetőeszköz) fejlesztésének koordinálása g) feladatbankok, vizsgatételek, mérőlapok stb. készítésének összehangolása, irányítása h) a pályakezdő, illetve új pedagógus munkatársak munkájának, beilleszkedésének segítése i) a tanórán kívüli tevékenységek (szakkör, korrepetálás, versenyfelkészítés stb.) koordinálása j) a szakmai, módszertani kultúra fejlesztése k) a szakmai továbbképzések figyelemmel kísérése l) a szaktanácsadás munkájának segítése m) együttműködés a tantárgyi és szakmai munkaközösségek vezetőivel n) kapcsolattartás az iskola vezetésével o) javaslattétel, véleményezés: az óraelosztás elkészítésére szertár-, szaktanterem-, taneszköz-fejlesztésre, beszerzésre a hatáskörét meghaladó döntés, intézkedés szükségessége esetén álláshely meghirdetése esetén személyi, szakmai kérdésekben a munkaközösség tagjának kitüntetésére, jutalmazására vagy elmarasztalására p) a munkaközösség képviselete r) az elméleti és a gyakorlati képzés összhangjának megtervezése s) a munkaközösség megbeszéléseinek, értekezleteinek előkészítése, vezetése t) tanév végi beszámoló készítése A beszámoló tartalmazza: a személyi és a tárgyi feltételek alakulását a tanév során a munkaközösség éves tevékenységét a munkatervben meghatározott feladatok tükrében: eredmények, elmaradt feladatok (okok, felelősök) a munkaközösségi tagok éves tevékenységének értékelését (eredményességük és a munkaközösségben betöltött szerepük alapján) 15

a munkaközösség és az iskola további működésének, eredményességének javítására vonatkozó (tervezési, szervezési, irányítási, ellenőrzési, értékelési) javaslatokat. V. RÉSZ A PEDAGÓGIAI FELADATOK ELLÁTÁSA Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, valamint a szaktanári, szakoktatói, gyakorlati, illetve osztályfőnöki munkakörben ellátandó feladatokat a Pedagógiai Program tartalmazza. 2. A pedagógus teljes munkaideje 40 óra, amelynek 80%-a kötött munkaidő, A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. 2.1. A kötött munkaidő 22-26 tanórai és egyéb foglalkozás, 6-10 óra a nevelő és oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. 2.2. A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében feladata foglalkozások, tanítási órák előkészítése, a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, eseti helyettesítés, a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, munkaközösség-vezetés, az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely 16

a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, f) pályaválasztást segítő foglalkozás g) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás h) diákönkormányzati foglalkozás, i) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, j) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint k) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet. VI. RÉSZ AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE 1. AZ ISKOLAVEZETÉS ÉS A PEDAGÓGUSOK KÖZÖTTI KAPCSOLATTAR- TÁS 1.1. belső információáramlás módjai, a pedagógusok tájékoztatásának formái: a) a tanév rendjében rögzített értekezletek (napirendjüket az értekezlet előtt 3 nappal közzé kell tenni) b) a heti rendszerességű (operatív) értekezletek c) írásos tájékoztatás, illetve feladat-meghatározás a belső számítógépes hálózaton (intranet) elhelyezve. (A számítógép használata minden pedagógus számára kötelező olyan módon, hogy az iskolába érkezéskor bekapcsolja és tájékozódik az aktuális hírekről.) 1.2. A tanműhelyben dolgozók tájékoztatása is a számítógépes hálózaton keresztül történik. 1.3. A tájékoztatás felelőse a nappali tagozaton az általános igazgatóhelyettes, a műszaki igazgatóhelyettes, a nevelési igazgatóhelyettes a köztük lévő feladatmegosztás szerint, a tanműhelyi kérdésekben a gyakorlati oktatásvezető, a felnőttoktatás tekintetében a tagozatvezető. 2. A PEDAGÓGUSOK EGYMÁS KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁSA 2.1. Az egy osztályban tanuló diákok oktatásával, nevelésével kapcsolatos kérdésekben az osztályban tanító pedagógusok alkalmilag és szervezett formában együttműködnek. 2.2. A szervezett együttműködés formája az egy osztályban tanító szaktanárok, szakoktatók értekezlete, melyet tanulmányi félévenként legalább egyszer össze kell hívni: 2.3. Össze kell hívni az értekezletet, ha azt rendkívüli esemény indokolja. 17

2.4. Az értekezletek témája a tanulók előmenetele, az egyes tantárgyak követelményeinek, a számonkérések módjának, rendszerének koordinációja, az osztály, illetve az egyes tanulók tanulmányi, fegyelmi helyzetének értékelése. 2.5. Az értekezleten az osztályban tanító pedagógusok 90%-ának jelen kell lennie. 2.6. Az értekezletet az osztályfőnök hívja össze. Időpontját és napirendjét legkésőbb két nappal korábban bejelenti a nevelési igazgatóhelyettesnek. 2.7. Az értekezletről jelenléti ívet, emlékeztetőt, indokolt esetben jegyzőkönyvet kell készíteni 3. A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSA, JOGA A tanulók tájékoztatása az iskolai hirdető táblára kifüggesztett hirdetmények, tájékoztatók, kiemelt fontosságú, rövid határidejű feladatok esetében az iskolarádió útján történik. Az általános tájékoztatás eszköze az iskolai képújság. Az iskolai szabályzatok egy nyomtatott példánya a titkárságon munkanapokon 8-16 óráig, egy példánya a könyvtárban nyitvatartási időben hozzáférhető, továbbá az iskola honlapján olvasható. Az iskola diákjai és a szülők kérésére bármelyik példányt rendelkezésre kell bocsátani. Az iskolai Pedagógiai Programról a letölthető illetve a nyomtatott példányon kívül szóbeli kiegészítést és tájékoztatást a nevelési igazgatóhelyettes ad munkaidőben, előre egyeztetett időpontban. A tanuló joga, hogy a tanulói jogviszonya alatt általa előállított dologért díjazásban részesüljön. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogaiért nem jár díjazás, mivel a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenység nem nyereséges. Alkalomszerű, egyedileg elkészített dologért a megfelelő díjazásban a tanuló tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A tanulókat és szülőket a megelőző tanév végén az osztályfőnök tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatja őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez 4. AZ ISKOLA ÉS A SZÜLŐK KÉPVISELŐI KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS 4.1. A szülői munkaközösség 4.1.1. A szülői munkaközösség iskolai szintű szervével való kapcsolattartás szervezője a nevelési igazgatóhelyettes. 4.1.2. Az igazgató és a szülői munkaközösség elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az iskolai munkaterv, illetve a szülői munkaközösség munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. 4.1.3. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. 4.1.4. Meg kell hívni a szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához. 4.1.5. Az iskolai szülői munkaközösség részére az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az iskola munkájáról. 18

4.1.6. A kapcsolattartás formái a szülőkkel: szülői értekezletek fogadónapok a szaktanári fogadóórák ellenőrző könyv iskolai honlap 4.1.7. A Szülői Munkaközösség szervezeti és működési szabályzatát a SzMSz 3. sz. melléklete tartalmazza. 5. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT 5.1. A diákönkormányzat (DÖK) maga alakítja ki szervezetét, működési ügyrendjét, tevékenységi területeit. 5.2. A DÖK a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákmozgalmat segítő pedagógus (DMSP), illetve a nevelési igazgatóhelyettes útján kéri meg. 5.2.1. A jogszabályokban meghatározott esetekben a DÖK véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik, az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. 5.2.2. Az igazgató a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a DÖK képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. 5.2.3. A DÖK véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákmozgalmat segítő pedagógus, illetve a nevelési igazgatóhelyettes képviseli. A nevelőtestület értekezletére választott diákképviselő is meghívható. 5.3. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a DÖK a DMSP támogatásával az igazgatóhoz, a szűkebb közösséget érintő ügyekben az illetékes igazgatóhelyetteshez (gazdasági vezetőhöz, gyakorlati oktatásvezetőhöz) fordulhat. 5.4. A DÖK működését az iskola anyagi, technikai, személyi lehetőségeinek függvényében a működési kiadások fedezésével és helyiség biztosításával segíti. 5.5. Az iskolaújság és az iskolarádió szerkesztését a sajtó- és véleményszabadság tiszteletben tartásával szakmailag a nevelőtestület erre felkért tagjai segítik. 5.6. A DÖK legfontosabb szerve, a tanulók véleménynyilvánításának, tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés (DKGY). Ennek rendes összehívása novemberben a Vas-Villa' Napon történik. Ekkor kerül sor a Diáktanács (DT) megválasztására. 5.6.1. Értékelő és tanév-előkészítő céllal a tanév végén (áprilisban) is lehet diákközgyűlést összehívni. 5.6.2. A DKGY napirendjét a DT és az igazgató közösen állapítja meg. 5.6.3. A napirendet a tanulói hirdetőn való kifüggesztéssel, illetve egyéb lehetséges módon (iskolaújság, körözvény) közzé kell tenni. 5.6.4. A diákközgyűlésen részt vesz az igazgató, valamint ha arra meghívást kapnak a nevelőtestület tagjai. 5.6.5. A DKGY levezető elnöke a DT tagja, vagy felkérés esetén a DMSP, illetve a nevelési igazgatóhelyettes. 5.6.6. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a DT a DMSP közreműködésével a diákközgyűlést 5 nappal megelőzően eljuttathatja az igazgatóhoz. 5.6.7. A diákközgyűlésen a tanulók részére az igazgató ad általános tájékoztatást, valamint válaszokat az írásban, illetve szóban feltett kérdésekre. 5.7. Rendkívüli DKGY összehívását a DT elnöke a javasolt napirend és időpont megjelölésével a DMSP útján kezdeményezheti az igazgatónál. 19

5.7.1. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik az összehívásról, a napirend közzétételével. 5.7.2. Ha a rendkívüli DKGY összehívását nem tartja indokoltnak, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről. 5.8. A diákközgyűlések közötti időszakban a diákönkormányzatot a DT elnöke, illetve tagjai képviselik. 5.9. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a SzMSz 4. sz. melléklete tartalmazza. 6. A VEZETŐK ÉS AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS 6.1. A nemzeti köznevelési törvény alapján a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamara és az intézményfenntartó képviselőiből alakult intézményi tanács a nevelési-oktatási intézménynek a működését érintő valamennyi kérdésben véleményt nyilvánító egyeztető fóruma. 6.2. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. 6.3. Az intézményi tanácsot működési rendjében meghatározott tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. 6.4. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskolaműködéséről. 6.5. Az intézményi tanács elnöke számára a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző értekezletéről készített jegyzőkönyvet a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül az igazgató elküldi. 6.6. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni az szülői választmány és a diákönkormányzat vezetősége valamint az iskolaszék vezetője részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója és igazgatóhelyettesei évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervi feladatok teljesítéséről. 6.7. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívhatók. 6.8. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács működési rendje, valamint munkaprogramja határozza meg. 7. KÜLSŐ KAPCSOLATOK 1 7.1. Az iskolát a külső kapcsolatokban általában az igazgató képviseli. Az iskolavezetés többi tagja a vezetői feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső személyekkel, szervezetekkel. 7.2. A fenntartóval a rendszeres kapcsolatot az intézmény igazgatója, illetve a gazdasági főkoordinátor tartja. 7.3. A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelési- oktatási intézmény partnerintézményei. 7.4. A kapcsolattartás módjai: 20

a) együttműködési megállapodás alapján b) informális megbeszélés, megegyezés szerint c) az intézmény munkatervében rögzítettek alapján 7.5. A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. 7.6. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. 7.7. A pedagógiai szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. A kapcsolattartás főbb formái: - az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken; - a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére; - vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképességfejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal; - évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról; - esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával. 7.8. Az iskola külső kapcsolatainak rendszere: - fenntartó önkormányzat - fenntartó gazdasági szervezete - a szülők, illetve közösségeik - a gyakorlati képzés résztvevői (vállalkozások, kisiparosok stb.) - rendőrség - gyámügy - gyermekjóléti szolgálat - ifjúságegészségügyi szolgálat - gyermekjóléti szolgálat 21

- városi közművelődési intézmények (könyvtár, színház, múzeumok, levéltár, TIT stb. - bel- és külföldi társiskolák - általános iskolák (pályaválasztás, beiskolázás stb.) - megrendelők - sportegyesületek Az iskola külső kapcsolati elsősorban írott vagy elektronikus levelezés alapján történik. Az információ, a tájékoztatás felelőse a nappali tagozaton az adott terület illetékes igazgatóhelyettese, esti tagozaton intézményegység vezető, a tanműhelyben a műszaki vezető. VII. RÉSZ MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK AZ ISKOLA NYITVATARTÁSA, A VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZ- KODÁSÁNAK RENDJE Nyitva tartás 1.1.1. Az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig, reggel 6 órától 22 óráig tart nyitva. 1.1.2. Az elméleti oktatás kezdete a nappali tagozaton általában 8,00 óra, az esti tagozaton 15,00 óra. Az elméleti órák a nappali tagozaton 45, az esti tagozaton 40 percesek, a gyakorlati foglalkozások 60 percesek. A szünetek idejét a házirend szabályozza. 1.1.3. Az iskolában a nyitva tartási időben állandó portaszolgálat működik. 1.1.4. Több napos zárva tartás esetén egyedi vezetői döntés alapján a portaszolgálat szünetelhet. 1.1.5. Az iskola a tanítási szünetekben külön meghatározott rend szerint tart nyitva. 1.1.6. Az iskola főépületében kártyás beléptető rendszer működik. 1.1.7. Az intézménybe való be- és kilépés jogosultságát, rendjét, valamint a belépőkártya használatának szabályait a Házirend tartalmazza. 1.1.8. Az épületbe az iskola dolgozói a nyitvatartás alatt időbeli korlátozás nélkül léphetnek be a saját területükre. 1.1.9. Rendezvények esetén a szokásostól eltérő nyitvatartásra az igazgató adhat engedélyt. 1.1.10. A tornaterem használatára külön rendelkezés vonatkozik. 1.1.11. Az iskola épületét térfigyelő kamerarendszer, illetve riasztórendszer védi. Ügyelet, helyettesítés 1.2.1. A folyosókon 7,45-től a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. 1.2.2. A folyosóügyeletes tanár feladatait a SzMSz 5. sz. melléklete tartalmazza. 1.2.3. A hiányzó pedagógusok feladatait helyettesítő tanárok látják el. 1.2.4. A helyettesítés a tanév időtartamára tervezett, órarend szerinti állandó helyettesítési rend, illetve az általános igazgatóhelyettes által hozott, az intraneten kihirdetett intézkedés szerint történik. 1.2.5. A helyettesítő tanár feladatait a SzMSz 6. sz. melléklete tartalmazza. 22