Képességzavarok diagnosztikája. Barna Csilla SE Általános Orvostudományi Kar Klinikai Pszichológiai Tanszék

Képességzavarok diagnosztikája Barna Csilla SE Általános Orvostudományi Kar Klinikai Pszichológiai Tanszék

Képességzavarok - határterület Gyógypedagógia Képességstruktúrát néz Teljesítmény-eltérést vizsgál és fejleszt Pszichológia Háttérben pszichikus funkciók Egész személyiséget érinti Korai életkortól jelen: érési folyamatok, én-fejlődés alakulása Másodlagos pszichés zavarokat is okozhat (önértékelés, szociális kapcsolatok,érzelemzavarok)

A képességek fejlődésének sajátosságai A képességek fejlődése időben elhúzódó folyamat (hónapok, évek) A gyerekek között jelentős fejlettségbeli különbségek vannak Ezek a különbségek sokfélék lehetnek

Részképességek Részképességek =bazális, alapképességek, melyek lehetővé teszik a magasabb rendű kognitív funkciók működését. (pl. a gondolkodás, a beszéd, az olvasás, az írás ) Ezekhez a folyamatokhoz elengedhetetlen, hogy az alapfunkciók megfelelően, összhangban működjenek. Előfordul azonban, hogy különböző okok következtében egyes bazális képességek hiányoznak (teljes vagy részleges funkciókiesés), illetve eltérően, rendellenesen működnek. Mindezek a tanulásban és a magatartásban nehézségekhez vezethetnek (Sindelar, 1994) Egy-egy egyszerűnek tűnő, automatikus készség, mint az írás vagy az olvasás mögött számtalan összetett agyi, idegrendszeri mechanizmus tökéletesen összehangolt együttműködése szükséges. Ezeket az elemi funkciókat nevezzük részképességeknek, azok zavarát pedig részképességzavarnak.

Holisztikus szemléletmód A részképesség-modellekben, a holisztikus szemléletmódra alapozunk, vagyis a neuropszichológiai, fejlődéslélektani és gyógypedagógiai irányzatok együttesen játszanak szerepet.

Tanulási zavarok - képességzavarok Tanulási korlátok: tanulási nehézség - legkevésbé súlyos, átmeneti jellegű, csak egyes iskolai helyzeteket érint, a tanulás külső körülményeinek megváltozása miatt következik be tanulási akadályozottság - több területet érint, tartós és súlyos pedagógiai probléma, amely megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a hagyományos általános iskolai körülmények közötti fejlesztést. tanulási zavar - ép értelmi képességek, normál övezetű intelligenciahányados mellett nehézséggel küzdenek az olvasás-írás és számolás technikájának elsajátításában. A részképességzavar a tanulási zavarok speciális alcsoportja.

Tanulási zavarok 1. A tanulási zavarok általános, összefoglaló kifejezés a különböző figyelmi funkciókban, a beszédkészségben, az olvasási, írási és számolási készségek elsajátításában és használatában akadályozott, de nem a képességhiányok hagyományos kategóriáiba (vakság, süketség és értelmi fogyatékosság) tartozó képességdeficitekkel küzdő heterogén csoport megjelölésére. Bár a tanulási zavar más deficitekkel (pl. érzékszervi gyengeség, érzelmi zavarok) vagy negatív környezeti hatásokkal (pl. hátrányos szociokulturális háttér, nem megfelelő oktatás) együtt is jelentkezhet, azoknak nem egyenes következménye (Yewchuk Lupart, 1993).

Tanulási zavarok 2. Tanulási zavarnak, azt a jelenséget nevezzük, amikor átlagos oktatási körülmények között egy gyerek nem tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, amikor ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárható teljesítménytől. Nem a gyerek eszével, szorgalmával van baj, hanem az íráshoz, olvasáshoz, számoláshoz szükséges egyes alapfunkciók fejletlensége okoz nehézséget. Az iskoláskorra egyes készségek még nem jutottak a szükséges szintre. A jelenség hátterében sok, egymásra épülő ok húzódik meg.

A tanulási zavar eredetét tekintve egyszerre több okra visszavezethető jelenségek gyűjtőfogalma, amelyek túlnyomóan a fejlődés korai szakaszaiban a pszichikus funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) eltérő fejlődése következtében; a súlyosság, tünetek és prognózis szempontjából különböző, időszakos, átmeneti vagy maradandó képességzavarok formájában alakulnak ki; megjelenése a szociális, társadalmi elvárások hatására a későbbi fejlődésben, főként az óvodás és az iskoláskor időszakában, a beszéd-, a mozgás-, a rajz-, a magatartási és az iskolai tanulási teljesítményekben (olvasás, írás, helyesírás, számolás) mutatkozik meg; másodlagos pszichés tünetek kialakulását eredményezhetik. (Gerebenné Várbíró Katalin)

Részképességzavarok - Definíció A tanulási zavarok speciális alcsoportja. A motorikus és a megismerő funkciók területén megmutatkozó hiányt nevezzük részképességzavarnak, amely az intelligenciaszinttől független. Vagyis az észlelés, a mozgás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és a gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel, és az idegrendszer összerendezetlen működésén alapulnak.

Epidemiológia, gyakoriság Nemzetközi és hazai felmérések szerint az iskolás gyermekek 10 15%-a mutat speciális zavarokat. Országonként igen nagyok a különbségek. Magyarországon is változatos adatok. Korábban 3%-ra tették a tanulási zavarokkal küzdők arányát, jelenleg 8-10%-ot említenek.

DSM IV. DSM-IV tartalmazza az olvasási, számolási, írásbeli kifejezés és másképpen meg nem különböztetett tanulási zavarokat. A DSM-IV tanulási zavarok diagnosztizálását akkor javasolja, ha az egyén teljesítménye olvasási, számolási és írásbeli készséget mérő standardizált tesztekben vagy tesztek valamelyikében a korának, iskolázottságának és intelligenciájának megfelelőnél jelentősen gyengébben teljesít, és a zavar jelentősen befolyásolja az iskolai és azokat a mindennapi teljesítményeket, amelyek ezeket a készségeket megkívánják. A tanulási zavarokat meg kell különböztetni az iskolai képességek normális változatainak megjelenésétől és a kulturális és oktatásbeli hátrányt okozó faktorok okozta elmaradástól.

DSM IV - Tanulási zavarok A) Az olvasási/ írás- / számolási képesség standardizált tesztekkel vizsgálva lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. B) A zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy a képességet igénylő mindennapi élettevékenységekre. C) Ha érzékelési deficit van jelen, a nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét.

F81.0 Olvasási zavar F81.1 Írásbeli kifejezés zavar F81.2 Számolási zavar F81.9 Tanulási zavar MNO

F81.0 Olvasási zavar F81.1 Írásbeli kifejezés zavara Gyakran együtt jelentkeznek, de külön is, illetve egyik normalizálódása esetén is fennmaradhat a másik. Az iskola 1-2. évében, magas intelligenciájú gyerekeknél a 3-4. osztályban diagnosztizálhatjuk. Epidemiológia: iskolás korú gyerekeknél 2-8%, családilag halmozódik, fiúknál 2-3- szor gyakoribb.

Tünetek: Olvasás, írás területén Betűk és számjegyek tévesztése vizuális és artikulációs hasonlóság miatt (9-6, 4-7) Betűkihagyások, betoldások, felcserélések Szótagkihagyások és betoldások Reverziók, megfordítások (b-d, el-le) (térorientáció, sorbarendezés, térészlelés) Rossz kombinációk (nem betűz, hanem kitalál) Szóroncsok (betűk felismerése 50 %-ban téves) Betűk összeolvasásának késése Olvasási tempó lassulása Szövegmegértési nehézségek Betű és íráskép kusza (szem-kéz koordináció, finommozgás) Helyesírási gyengeség

F81.2 Számolási zavar Gyakorisága alacsonyabb, mint az olvasási és az írásbeli kifejezés zavaráé (2-3%?) Tünetek megjelenhetnek A beszédkészség (matematikai terminusok, szöveges feladatok) Érzékelő képesség (numerikus vagy aritmikai jelek) A figyelem (számok másolása, megtartása egy feladat során) A matematikai képességek (matematikai lépések) területén.

Tünetek: számolás területén Kialakulatlan vagy gyenge téri tájékozódás Kialakulatlan vagy keresztezett dominancia Mozgás- beszédkoordináció zavara (számok kihagyása, felcserélése) Globális mennyiség felismerésének hiánya műveletvégzés közben Mennyiségi relációk helytelen értelmezése, használata Relációs jel helytelen használata Diktált számnevek hibás leírása, leírtak hibás olvasása Mennyiségállandóság észlelésének nehézsége Rossz módszerű számolástechnika

Motoros jártasság zavarai F82 Koordináció fejlődési zavar A) A motoros koordinációt igénylő mindennapos tevékenységekben a teljesítmény lényegesen alatta marad a személy biológiai kora és mért intelligenciája alapján elvárhatónak. - fejlődés különböző lépcsőfokainak késleltetett érése, ügyetlenség, kézírás minősége - Pl: későn tanulja meg a futást, lépcsőnjárást, csomókötést, gombolást. Korlátozott rajzolási készség, grafomotorika

Kommunikációs zavarok F80.1 Expresszív beszédfejlődési zavar, a beszélt nyelv gyengesége (a nyelvi kifejezés fejlettségének egyénileg mért értékei lényegesen elmaradnak a non-verbális intellektuális teljesítmény és a receptív nyelvi fejlettség értékeitől) F80.2 Kevert receptív-expresszív beszédfejlődési zavar, +beszédmegértési zavar (mindkét nyelvi kifejezés alatta marad), kedvezőtlen prognózis Iskoláskorú gyerekek 3-10%-ánál, fiúknál gyakoribb

F80.0 Fonológiai zavar (a kornak és dialektusnak megfelelő beszédhangok fejlődésileg elvárható használatának hibája) F80.9 Kommunikációs zavar MNO (pl. a beszéd hangzásának zavarai)

Tünetek: beszéd területén Nyelvi fejletlenség Gyenge szókincs Kevés az aktívan használt szókészlet Szótagolási nehézség Új szavak tanulásának nehézsége Gyenge szövegemlékezet Mondatok rövidsége, egyszerűsége

BNO -10: A pszichés fejlődés zavarai F80 A beszéd és beszédnyelv specifikus fejlődési rendellenességei F 80.0 Az artikuláció jellegzetes zavara F 80.1 A kifejező (expresszív) beszéd zavara F 80.2 A beszédmegértés (receptív beszéd) zavara F 80.8 Egyéb nyelvi és beszédfejlődési zavar F81 Az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességei F81.0 Diszlexia F81.1 Diszgráfia F81.2 Diszkalkulia F81.3 Az iskolai készségek kevert zavara F81.8 Egyéb fejlődési zavara az iskolai készségeknek F81.9 Iskolai készségek k.m.n. fejlődési zavara F 82 A motoros funkció (mozgáskoordináció zavara) specifikus fejlődési rendellenességei

Tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók Differenciált vizuális észlelés (alak, forma, felület, nagyság, térés formaészlelés /testséma, énkép) Téri orientáció A hallott információk pontos észlelése és megkülönböztetése A látott, hallott, tapintott információk összekapcsolása Rövididejű vizuális és verbális emlékezet Koordinált mozgás Figyelmi koncentráció Motoros fejlődés Verbalitás, kifejezőkészség

Részképességek I. Észlelés (tér, idő, vizuális, auditív, passzív és aktív taktilis, kinesztetikus) II. Figyelem (koncentráció, terjedelem, tartósság, átkapcsolhatóság, megosztás, fluktuálás; spontán, irányított, vizuális, akusztikus ) III. Emlékezet (rövid, hosszútávú, vizuális, auditív, térbeli...) IV. Gondolkodás (fogalomalkotó, érzékelő, cselekvéses, oksági, logikus, problémamegoldó) V. Mozgás (nagy-, finom) VI. Beszéd (beszédprodukció, észlelés, megértés) (VII. Szociális érettség)

A részképességek kialakulása A 3 6 éves kori fejlődési szakaszban megy végbe a különböző észlelési funkciók (látás, hallás, tapintás, téri tájékozódás) differenciálódása, egyre pontosabb és teljesebb működése, valamint az észlelési és motoros funkciók fokozatos összerendeződése, egésszé szerveződése. Óvodáskorban rohamosan fejlődnek a szenzomotoros (pl.: finommotorika, téri orientáció, testséma, látási, hallási, tapintási észlelés, téri és idői rendezettség) képességek, de igen egyenlőtlen is lehet fejlettségi szintjük. (Gyarmati, 1998.)

Az írás, olvasás, számolás elsajátításához szükséges pszichikus funkciók (pl.: figyelem, emlékezet, egyensúly stb.) intenzív fejlődése is az óvodáskorra tehető. A funkciók működésének integrációja hatéves korig kialakul => az iskolai tanulási nehézségek megfelelő óvodai fejlesztő munkával megelőzhetők vagy csökkenthetők.

Etiológia Perceptuo-motoros elmélet: a különböző érzékelési funkciók összerendezettségének a hiányát, és az észlelésben mutatkozó deficiteket vizsgálják. (pl. Frostig) A pszicholingvisztikai elmélet: a tanulás sikerességében a verbális, nyelvi készségeknek tulajdonítanak nagyobb jelentőséget. A neuropszichológiai elméletek: a zavarokat olyan minimális agykárosodás idézi elő, amely nem elég kiterjedt a mentális retardációhoz, és szelektív hatásából fakadóan igen eltérő tünetetek kiváltója lehet. Vagy a központi idegpályák kapcsolatában jelentkező kisebb-nagyobb zavar okoz rendellenességeket valamely részterületen.

Részképesség-modell Elméletileg legkidolgozottabb magyarázó elv. A neuropszichológiai megközelítés szerint az agyi folyamatok a tanulás vonatkozásában igen nagy egyéni különbségekkel jellemezhetők. A neuropszichológiai koncepciókra épülő modelleket az jellemzi, hogy a tüneti hangsúlyú, leíró jellegű megközelítési mód helyett az agyi funkcionális rendszereken nyugvó specifikus teljesítményzavarokat elemzik. Az egységes szemlélet szerint az agy mint teljes egész működik, a komplex pszichikus funkciók az egyes részfunkciók összműködésén alapulnak.

A tanulási zavar diagnosztizálásában a teljesítmények között lévő, általánosságban nagyon nehezen megfogalmazható minőségi különbségek az elsődlegesek. Ezek a pszichikus teljesítményekben a leginkább megragadhatók. A neuropszichológiai folyamatok zavarai a megfigyelhető tanulási problémák specifikus alapját jelentik.

A kutatások különböző indíttatásúak ugyan, de teljesen egybehangzó az a vélemény, hogy nem megfordíthatatlan a hátrány speciális fejlesztő eljárásokkal korrigálható.

A tanulási zavarok bármely formájúak is alapvetően három faktor mentén értelmezhetők: 1. a nehézséget okozó feladat milyen képességeket, készségeket kíván meg; 2. a gyermek milyen kognitív képességprofillal és jellemző pszichés tulajdonságokkal rendelkezik; 3. milyen a környezet, a külső körülmények együttese, amelyben a zavar megnyilvánul

Diagnosztika másképpen A diagnózisnak a terápiát kell szolgálnia, mégpedig a szükségletek definiálásával és a teljes képességprofil minőségi szempont mérlegelésével. Sindelar

Affolter-modell 1. 3 dimenziós észlelésfejlődési modell: A vizuális, auditív, és taktilo-kinesztéziás észleletek 3 fő kognitív területen az emlékezeten, észlelésen és figyelmen keresztül 3 fejlődési szinten modalitásspecifikus, intermodális és szeriális felfogáson át vezetnek azokhoz a magasabb rendű képességekhez, amelyek lehetővé teszik többek között az írás, olvasás, számolás elsajátítását is.

Affolter-modell 2. 1. A modalitásspecifikus szint: vizuális, auditív, és taktilis-kinesztéziás információ feldolgozása elkülönítetten zajlik. 2. Az intermodális szint: a különböző észlelési területekről származó információk összekapcsolódnak. 3. A szeriális integráció szakaszában történik az információ sorrendjének felfogása, a szeriális szempontú feldolgozás, valamint a sorrend fenntartása.

.olvasás, írás..beszéd...jel Szeriális l l l l Intermodális Modalitásspecifikus vizuális auditív kinesztéziás

Affolter modell Szeriális Vizuális Intermodális Modalitásspecifikus Auditív Taktilis-kinesztéziás Figyelem Emlékezet Észlelés

A rácsszerkezet bármely pontján keletkező deficit gátja lehet az iskolában szükséges képességek kialakulásának. Sindelar részképesség-kiesés, vagy -gyengeség területének azonosítására kidolgozott vizsgálati módszerei és a korrekciót szolgáló gyakorlatok ezen gyenge pontok feltárására, illetve megerősítésére szolgálnak.

Felhívójelek Kisgyermekkorban legszembetűnőbben a mozgásfejlődésben: mozgás összerendezetlensége, koordináció zavara, ritmuszavar. Vegetatív és érzelmi labilitás Nehezen kialakuló szobatisztaság Alvási problémák (túl kevés, vagy túl mély) Megkésett beszédfejlődés Nyugtalanság, fáradékonyság Funkciók késése

A képességzavarok felismerése Tünetek 1: A gyermek figyelmetlen, gondolatai elkalandoznak, munkái rendetlenek,teljesítménye ingadozó. A viselkedésbeli tünetek nagyrészt másodlagosan, a teljesítménydeficit nyomán fejlődnek ki. Egyensúly-érzékelés zavara, összerendezetlen, ügyetlen mozgás. (Nem tud felmérni alapvető térbeli távolságokat, viszonyokat. Bonyolultabb mozgásformációkat nem képes pontosan végrehajtani. Gyakorta megbotlik, elesik.) Bizonytalan testséma (Nem tudja, milyen az, ha a bal lábát keresztbe teszi a jobb lába fölött, milyen a karkulcsolás. Hátát nem tudja homorítanidomborítani stb. Gyakori a kézfej nem megfelelő tartása, a szabálytalan ceruzafogás.)

Tünetek 2: Téri orientáció zavara, a fent lent, jobb bal irányok megkülönböztetésének nehézsége. (Így nehézségek az olvasásban, írásban, és a számolási műveletek elsajátításában. A tünetek jelentkezhetnek akár a balról jobbra való írás folyamatosságában, akár az iránytartásban, sorvezetésben, betűk, számok, műveletek felcserélésében.) A nagy- és finommozgás koordinációjának zavara vagy fejletlensége. Általában már az óvodáskorban feltűnik. Percepciós zavarként társul a motoros deficitekhez az alakfelismerési zavar, a térbeli relációk helyes felismerésének nehézsége.

Tünetek 3: Mutatkozhat gyenge ritmusérzék, gyakori az amuzikalitás. (A gyermek nem érzékeli a nyelv alapvető ritmusát, zeneiségét, s ez a szótagolásnál, elválasztásnál jelentkezhet problémaként.) Előfordulhat a beszédhangot megkülönböztető képesség kialakulatlansága, amely összefüggésben van a hallási figyelem fejletlenségével, a hanganalizálás gyengeségével. (Ez alapjául szolgálhat a zöngés zöngétlen hangok nem megfelelő differenciálásának.) Sorbarendezési problémák lehetnek. (A gyermek nehezen tanul meg szó szerint verseket, egymás után következő utasításokat nem tud követni. )

Diagnosztika, differenciáldiagnosztika Anamnézis Standardizált olvasási- és helyesírási, számolási teljesítményt vizsgáló tesztek Intelligencia vizsgálat Orvosi vizsgálat (ami kizárja az érzékszervi, primer pszichés, vagy neurológiai megbetegedést) Részképességek vizsgálata Neuropszichológiai vizsgálat Differenciáldiagnosztika: mentális retardáció, emocionális zavarok, inadekvát oktatási módszerek, neurológiai, érzékszervi megbetegedések

Szűrésre használt módszerek Vizuális észlelés (alak-, forma-, méret felismerése, Gestalt látás, alak-háttér megkülönböztetésének képessége, helyes térbeli irányok felismerése, sorbarendezés, szekventálás képessége) vizsgálata Auditív észlelés (hasonló hangzók között hasonlóak és különbözők megkülönböztetése, adott hangzó kiemelése, hangzók sorbarendezése,és szekventálásának képessége) vizsgálata Látási és hallási észlelési funkciók összerendezett, egymásba átfordítható, integrált működésének vizsgálata Finommotoros koordinált mozgás (szem-kéz összerendezett működése, látott-hallott ingerek finommozgásos cselekvésre fordítási képessége) vizsgálata

Alkalmazott módszerek Pedagógus bevonásával Osztálytermi megfigyelés megadott szempontok alapján (nyugtalanság, lassúság, figyelmetlenség, utasításkövetés ) Füzetek elemzése, típusos hibákra koncentrálva (összkép, vonalvezetés, jellegzetes másolási, betűkapcsolási hibák, kihagyások ) Pszichológiai szűrés Figyelemvizsgálat Intelligencia vizsgálat Képességvizsgálatok Neuropszichológiai vizsgálatok

Diagnosztikai módszerek Budapesi Binet WISC-IV. MAWGYI R Színes Raven Bender Gestalt teszt Frostig teszt DPT /Dyslexia Prognosztika Teszt/ SON /Snijders-Omne/ Sindelar Edtfeldt-teszt GMP Rey tesztek Token próba Peabody szókincs teszt

WISC-IV. Hierarchikus rendszere: Verbális képességek index, Perceptuális képességek index, Információ feldolgozási sebesség index, Munkamemória index, 15 altesztből áll WOODCOCK JOHNSON KOGNITÍV KÉPESSÉGEK TESZT 2-90 éves személyek általános kognitív képességeinek feltárásáraalkalmas. A teszt számos szűksávú képesség mellett 7 széles-sávú képességet mér: Megértés-tudás (Gm), Hosszútávú előhívás (Ghv), Vizuális-téri gondolkodás (Gv), Auditív feldolgozás (Ga), Fluid gondolkodás (Gf), Rövidtávú emlékezet (Gre), Feldolgozási sebesség (Gs). MAWI, MAWGYI- R A Weschsler-féle intelligencia teszt, verbális és performációs részpróbákat tartalmaz. RAVEN-próba non-verbális intelligenciavizsgáló eljárás. BUDAPESTI BINET Kontrollként alkalmazható minden intelligencia vizsgálatnál a ma is alaptesztként közismert és használatos eszköz új, egységesített formája (Baranyai Lénárt), mely alkalmas a 3 14 éves gyermekek értelmi fejlodésének vizsgálatára. BRUNET LÉZINE A Brunet-Lézine-féle vizsgálati módszer az 1 30 hónapos gyermekek pszichomotoros fejlődészavarainak korai felismeréséhez nyújt diagnosztikai támpontot. A skála játékos próbái felkeltik a gyermek érdeklődését és így viselkedés reakciói természetesek, még a számára idegen környezetben is. Így, ahol még intelligenciatesztek nem használhatók, itt a mozgás és szenzomotoros koordináció, a beszéd és a szenzibilitás korai szakaszainak vizsgálatára alkalmas módszer. A teszt a BAYLEY-féle csecsemőintelligencia-teszttel kiválóan korrelál.

SNIJDERS-OOMEN Nem verbális intelligencia tesztkészlet, mely már 3 éves kortól alkalmazható. Jól használható minden esetben, amikor a verbális kommunikáció gátolt; Bizonyos résztesztjei hasonló felnőttek intelligenciájának megállapítására is felhasználhatók. A többi teljesítménytesztekhez hasonlóan (MAWI, BENTON) az egyes résztesztek eredményeit egy standarddal való összehasonlítás után értékeljük. Ezen kívül új szempont volt a performációs próbáknál, a formaészlelésen és manipulációs készségen túl, hogy az absztrakt gondolkodást és helyzetfelismerést is vizsgálják. Óvodás SNIJDERS-OOMEN A korábbinál alacsonyabb életkortól új eszközökkel teszi lehetővé az óvodáskorúak - 2 és 5 évestol 7 éves korig fejlettségi szintjének meghatározását. Résztesztjei játékos formában biztosítják a feladatok elvégzését. GMP Gósy-féle beszédészlelés vizsgálat

FROSTIG tesztkészlet A vizuális percepció zavarainak feltárása, a szem és kéz motoros koordináció, alak háttér, alak konstancia, térbeli helyzet és térbeli összefüggések szubtesztek elvégzése során. Az eljárás hasznos a tanulási zavarok szűrésében. Szubtesztek: szem- kéz motoros koordináció, alak- háttér, alakkonstancia, térbeli helyzet 8 éves korig

BENDER próba A vizuo-motoros koordináció vizsgálatára alkalmas próbasor, melyet Lauretta Bender dolgozott ki 1938-ban, az alaklélektan világából kölcsönözve a használt ábrákat. A Bender-próbák (Bender A, B ) segítségével nem egyszerűen a tér-, és formaészlelés, valamint a mozgás képessége, hanem e kettő összetett közös teljesítményben megnyilvánuló szerveződése is vizsgálható. Óvodás változat 4-6 év (Santucci) Iskolás változat 6 évtől (ábramásolás 10 tábláról)

Sindelar óvodás vizsgálat: Vizuális differenciálás (ábrapárok, alakpárok megkülönböztetése Vizuális diszkrimináció (elrejtett alakok felismerése Verbális/akusztikus differenciálás (szópárok, értelmetlen szótagpárok megkülönböztetése, elrejtett szótag felismerése Intermodális integráció (képekhez szavak, szavakhoz képek társítása) Vizuális szeriális emlékezet (tárgyképek, geometriai formák sorrendjének bevésése) Verbális akusztikus emlékezet (szósor, értelmetlen szótagok megjegyzése) Intermodális szeriális emlékezet (képek felidézése szavakkal és ford.) Beszédmotorika (szóutánmondás)

BENTON-próba A vizuomotoros szint és az intelligencia összefüggésének feltárásával a központi idegrendszeri károsodás mutatóját adja meg. A vizsgálatban az emlékezési teljesítményt mérjük (10 sec exponált ábrákat emlékezetből másoltatjuk le) EDTFELDT-teszt, a téri pozíció észlelésének vizsgálata

A vizsgálatok megfigyelés-jellegűek, a gyerekek teljesítményét korosztályukhoz, illetve társaikhoz viszonyíthatjuk. A legtöbb eljárás csoportos játék, torna közben is alkalmazható, de időnként, számolnunk kell ennek torzító hatásával. Ezért a legszerencsésebb, ha többször, különböző helyzetekben figyeljük meg a gyermekeket.

Megelőzés A tanulási zavarok elkerülésében igen fontos szerepe van a megelőzésnek. Lehetőség szerint biztosítani kell a kisgyermekek észlelési és mozgási, szenzomotoros képességeinek fejlődését. (ingergazdag környezet, sokféle, apró kihívás) A legtöbb gyermek fejlődéséhez elegendő a környezet ingermennyisége és - minősége, de még az egyébként megfelelően fejlődő gyerekek képességeit is ugrásszerűen növelik a fejlesztő foglalkozások. Ezek a foglalkozások nem jelentenek külön megterhelést sem a gyereknek, sem a környezetnek. (olyan játékok, amelyek a normális gyerekkor részei.)

Megelőzés 2. Felolvasás: Már kiscsecsemőkorban érdemes. A nyelv zeneiségét, ritmusát egész kicsi korban felfogja, és ez segíti nyelvi készségeinek fejlődését. A felolvasások hatása igen sokrétű. Gyarapodik a szókincs, elsajátítja az irodalmi nyelvet, és az olvasott szöveg fordulatait is. A felolvasások során a gyermeknek sorban kell követnie az eseményeket, vizuális ingerek nélkül saját képzetet alakítva a történet minden egyes eleméről. A sorbarendezéssel és saját képzet kialakításával az olvasáshoz szükséges alapvető képességei fejlődnek. A gyerek megszereti az irodalmat, igényt alakít ki az írott világ iránt. Mozgásfejlesztés Minél több lehetőség a teste megismerésére, mozdulatai próbálgatására, téri tapasztalatok megszerzésére Fejlesztő játékok Egyensúlygyakorlatok Kártya és társasjátékok Labdajátékok

Képességzavarok terápiája A tanulási zavar előjelei már óvodáskorban mutatkozhatnak. 3 6 éves korra esik az iskolai készségek kialakulásához szükséges egyik igen fontos képességcsoport, az szenzomotoros funkciók szenzitív periódusa. Az egyes képességterületek szenzitív periódusuk alatt fejlődnek a legnagyobb mértékben, és ekkor fejleszthetőek a leghatékonyabban. Az óvodáskorban és a kisiskoláskor elején az érzékelés és mozgás finom összerendezése zajlik. A gyerekek ekkor válnak képessé az írás, olvasás, számolás elsajátítására. A fejlesztés leghatékonyabb módja pedig az életkornak legmegfelelőbb tevékenység, a játék felhasználása.

Óvodáskorban: A megelőzésben használt tevékenységek célzott alkalmazásával, különböző fejlesztő játékokkal korrigálható a részképességekben történt lemaradás. Egyéni, illetve kiscsoportos foglalkozásokra van szükség, vagy személyre szóló fejlesztési tervet kell készíteni a gyerek képességeinek ismeretében. A terápiának a lemaradó részképességek fejlesztésén kell alapulnia. A fő területek, amelyek a fejlesztésben is jelentős szerepet játszanak: testsémaészlelés, térirány-észlelés, egyensúlyérzék, látási, hallási, tapintási észlelés, téri és idői rendezettség. A tervszerűen kialakított terápia kiegészítéseként általánosan fejlesztő játékokat és tevékenységeket kell a gyerek mindennapjaiba beépíteni mind az óvodában, mind az iskolában. (pl. origami, kirakós játékok, mozaik, labirintusok, számösszekötős játékok, memoryk, társasjátékok, kártyajátékok, szókitalálós és találós kérdések, mese, vers, ének, rajz, agyagozás, bábozás, népi játékok stb. )

Iskoláskorban: 1-2. osztály: már sokkal célzottabb a fejlesztés, és a feladatlapok kifejezetten az írás, olvasás és számolás előkészítését segítik, de ugyanúgy, mint korábban, a terápia célja mindenképpen az alapfunkciók megfelelő szintre emelése. 3-4. osztálytól: Az idegrendszer képlékenysége csökken, a hiányzó funkciók szenzitív periódusától egyre távolabb kerülünk, így a fejlesztést olyan technikák tanításával kell kiegészíteni, amelyek az írás-, olvasás- és számolásbeli nehézségeken segítenek.