TERMELÉS számítások 1
1.Feladat Egy termelési feladat 5 egymást követő feladatból áll. Az egyes feladatok műveleti ideje rendre: I. II. III. IV. V. 1 perc-6 perc-10perc-5perc-2perc Az üzemben dolgozó munkások mindegyikének mind az 5 feladat elvégzéséhez van képesítése. a) Mennyi lehet a maximális kibocsátás 1 műszak ( 8 óra ) alatt? b) Hány munkás elegendő a maximális kibocsátás biztosításához? c) Mekkora lehet az óránkénti kibocsátás, ha minden egyes termelési fázist ugyanaz a munkás végzi? d) A termelési folyamat utolsó fázisa elé beiktatnak egy 0,5 perces minőségellenőrzést. Hogyan befolyásolja ez a lehetséges maximális kibocsátást? 2
1. Feladat megoldása a) Mennyi lehet a maximális kibocsátás 1 műszak ( 8 óra ) alatt? A rendszer max. kibocsátását a leghosszabb műveleti idejű feladat határozza meg. Ez ebben az esetben 10 perc ( 1-6-10-5-2 perc ) 8 órax60 perc=480 perc 480p/10p=48 db a max. kibocsátás. b) Hány munkás elegendő a maximális kibocsátás biztosításához? Tehát a max. kibocsátás 10 percenként 1 termék. A feladatokat úgy csoportosítják, hogy az egyes munkásoknak 1-1 termékkel max. 10 percnyi feladata legyen. Tehát a munkásoknak a minimuma úgy határozható meg, hogy az összes műveleti időt elosztjuk a kibocsátás ütemének azaz a ciklusidőnek az értékével. ( kibocsátás üteme: ez alatt azt értjük, hogy milyen időközönként készül el 1 termék. Ezt az időt a vállalati gyakorlatban szokták ciklusidőnek v. ütemidőnek nevezni. ) 1+6+10+5+2=24 24/10=2,4 azaz 3 fő felfele kerekítve, mert 2 ember nem elég hozzá 3
c) Mekkora lehet az óránkénti kibocsátás, ha minden egyes termelési fázist ugyanaz a munkás végzi? A ciklusidő ekkor azonos az átfutási idővel így 60perc/24= 2,5 db lehet óránként a max. kibocsátás. d) A termelési folyamat utolsó fázisa elé beiktatnak egy 0,5 perces minőségellenőrzést. Hogyan befolyásolja ez a lehetséges maximális kibocsátást? Nem befolyásolja. A minimális ciklusidő továbbra is 10 perc. I. II. III. IV. V. VI. 1 perc-6 perc-10perc-5perc-0,5p-2perc 4
2.Feladat A kalkulátor gyártó Kft. zsebszámológépeket állít elő. A szerelési folyamat 6 feladatból áll. Ezt követi a tesztelés mely 55 mp.-ig tart.jelenleg a tesztelési feladatot egyszerre csak 1 munkás tudja végezni. Az összeszerelés egyes szakaszaihoz szükséges idő és a közvetlen megelőző feladatok a következőek: zerelési feladatok idő ( mp ) közvetlen megelőző feladat A 40 - B 30 A C 25 - D 30 C E 20 B;D F 40 E 5
a) Rajzolja fel a tevékenységek hálóját! ( összeszerelés és tesztelés ) b) Lehetséges-e 800 db számológépet előállítani és letesztelni 1 nap alatt ( 8 munkaóra ) c) Tegyük fel, hogy a cég 500 db gépet szeretne naponta gyártani. Hány munkásra van minimálisan szüksége ekkor a feladat elvégzéséhez? d) Mennyivel hamarabb készül el az 500 db számológép, ha heten dolgoznak az előbb meghatározott minimális létszám helyett? e) Hogyan befolyásolja a folyamatot, ha a tesztelés idejét lecsökkentik 40 mp-re? 6
2. Feladat megoldása a) A B E F teszt C D 7
b)nem lehetséges 8 óra alatt ennyit elkészíteni, hiszen a munkaidő 60 x 60 x 8 = 28800 mp.egy számológépet 55 mp alatt tesztelnek ( ez a leghosszabb művelet ) tehát 1 nap alatt csak 28800/55= 523 db-ot tudnak tesztelni. c) Az egyes termékeknek 28800/500 = 57 mpként kell elkészülniük ahhoz, hogy az 500 dbos kibocsátást tartani lehessen. Egy termék elkészülésének igénye 240 mp, azaz 240/57=4,2 tehát 5 ember, mert egyszerre csak egy munkás tudja végezni a tesztelést. A teszt a szűk keresztmetszet. 8
d) A tesztelés a szűk keresztmetszet, mert a létszám növelés ezen nem gyorsít, így a feladatokat 7-en nem végeznék gyorsabban, mint 5-en. e)28800/40=720 db tesztelését lesznek képesek 1 adott napon elvégezni 9
3. Feladat Egy termék előállítása 5 egymás után következő művelettel történik, amely műveleti ideje az alábbi: 5 perc 12 perc 20 perc 18 perc 12 perc a) Mennyi a termék átfutási ideje? b) Mennyi a ciklusidő? c) Mennyi az összes veszteségidő, ha minden műveletet más-más dolgozó végez el? d) Hogyan csökkenthető a veszteségidő és növelhető a termék kibocsátási üteme, ha lehetőség van minden egyes műveletből a szomszédos műveletbe való 3 perces műveleti elem átcsoportosításra? 10
3.Feladat megoldása a)a műveleti idők összessége: T= 5+12+20+18+12=67 perc b)a ciklusidő a legnagyobb műveleti idővel egyenlő: Tc=20 perc c)a veszteségidő a max. ciklusidő és az egyes műveleti idők közötti különbségek összege: (20-5)+(20-12)+(20-18)+(20-12)=33 perc, mert addig a többiek állnak, míg a C műveletet az adott munkás elvégzi 20 perc alatt. 11
d)a=5+3(8) B=12-3+3(12) C=20-3(17) D=18-3(15) E=12+3(15) 5 (A) 12(B) 20(C) 18(D) 12(E) +3 +3 +3 A ciklusidő= 17 perc lesz A veszteség idő pedig : (17-8)+(17-12)+(17-15)+(17-15)=18 perc 12
4.Feladat Egy termék előállítása 5 sorban kapcsolt művelettel történik, amelyek műveleti ideje az alábbi: 0,1 perc -1,0 perc - 0,6 perc - 0,5 perc - 0,3 perc a) Mennyi a termék átfutási ideje? b) Mennyi a ciklusidő? c) Hány termék készül el 1 óra alatt? d) Hogyan növelhető a termékkibocsátás üteme és mennyi lesz ekkor 1 óra alatt elkészülő termékszám? e) Minimálisan hány munkás szükséges akkor, ha 50 db-ot szeretnénk óránként előállítani? 13
4.Feladat megoldása a) T= 0,1+1+0,6+0,5+0,3=2,5 perc b) Tc=1 perc c) 60 perc/ciklusidő=60p/1p=60db d) A termék kibocsátás üteme növelhető, ha a műveletre 2 párhuzamos munkahelyet létesítünk.(1 perces cikl.idő=2 x 0,5 lesz ) Ekkor a ciklusidő 0,6 perc lesz. ( c művelet lesz a leghosszabb művelet ) Az egy óra alatt elkészülő termékek száma:60/0,6=100 db. e) 50 db előállítása esetén a ciklusidő 60p/50db=1,2 percenként kellene kijönnie egy termék, hogy az 50 db/órába beleférjünk. Az 5 művelet elvégzésének összideje: 2,5 perc. A munka elvégzéséhez 2,5p/1,2=2,1 azaz 3 munkás szükséges, akik egyszerre dolgoznak, hogy 50 db termék meg legyen 60 p alatt, vagyis 1,2 percenként kipotyogjon 1 db. 14
6. Feladat Egy gépipari vállalat főbb termelési adatai az egyik fő termékcsoportjára a következők: - Normál munkaidő melletti kapacitás: 2700db/negyedév - Túlóra költsége: 800 Ft/db - Készletezés költsége: 200Ft/db/negyedév ( zárókészlet alapján ) - A vevőkről azt tudjuk, hogy a rendelések teljesítését késve is elfogadják, de ekkor kötbért számolnak fel, így a hiány költsége: 500Ft/db/negyedév - Kezdőkészlet: 600 db - Előrejelzés szerinti kereslet: 2400,2900,3500,2400db negyedévenként - Mennyit termeljenek negyedévente, ha azt szeretnék, hogy a termelés egyenletes ütemű legyen és év végén ne legyen készlet? 15
6. Feladat megoldása Az aggregát tervezés lényege, hogy középtávon az értékesítési lehetőséget össze kell hangolni a rendelkezésre álló forrásokkal. A termékek keresletét sokféle hatás befolyásolja, melyek a kereslet ingadozását okozzák. Az aggregát tervezés azt a megoldást keresi, mely segítségével a kereslet ingadozása a kínálati oldal ( azaz termék előállítás ) a leghatékonyabban tud reagálni.a kereslet ingadozásaihoz való alkalmazkodásra alapvetően 2 stratégia lehetséges: 16
I. A kibocsátási szint követi a keresletet. A kibocsátás változtatása a következő eszközökkel történik: a) A foglalkoztatási szint változtatása (túlóra, szezonális munkások ) b) Kooperációval, alvállalkozók beléptetésével c) A piaci szereplők egymüttműködésével a csúcsterhelések időszakában a versenytársak kisegíthetik egymást. d) A kapacitások átszervezésével, hatékonyságuk növelésével 17
II.A termelés egyenletes ütemének fenntartása mellett sok gazdaságossági érv szólhat. ( pl.: kapacitások egyenletesebb terhelése, többletmunka többletköltségének elkerülése,stb.) A kereslet növekedése ilyenkor a készletek segítségével elégíthető ki. ( amikor a kereslet alacsony, a kibocsátott szintet továbbra is magasabb szinten tartjuk, a következő készletet pedig arra használjuk fel, hogy amikor a kereslet meghaladja a kibocsátást, akkor ebből teljesítjük a fogyasztói igényeket. Az egyes stratégiák adott esetekben ötvözhetők. Ezek a lehetőségek az aggregált szintű alkalmazkodás stratégiáját jelentik. A különböző stratégiák a költségek alapján értékelhetők, de e mellett egyéb tényezőket is figyelembe kell venni. A készletről való kiszolgálás hiányhelyzetekhez és ezzel vevővesztéshez vezethet, az alvállalkozók bevonása pedig jelentős koordinációt igényel. 18
I. verzió Egyenletes gyártás Éves összkereslet=11.200 db(2400+2900+3500+2400) év végén nem maradhat készleten semmi! 11200-600=10.600 db-ot kell egész évben legyártani. 10.600/4=2650 db a negyedéves termelési mennyiség 19
6.Feladat (folyt.)előre megadott adatok Kereslet (db) Termelés (db) 1. 2. 3. 4. összesen 2400 2900 3500 2400 11200 2650 2650 2650 2650 Készlet (db) 600 2650-2400+600 =850 2650+850-2900= 600 600+2650-3500= -250-250+ 2650-2400=0 Készlet Költség (Ft) Hiány Költség (Ft) 200 850x200= 170000 500 kötbér 600x200= 120000 0 0 250x500= 125000 0 0 170000+ 120000= Ennek a verziónak a költsége: 290000 125000 415000 20
6.Feladat folyt. II. Verzió Kereslethez igazított termelés (túlóráztatással elégítjük ki a szükséges mennyiséget ) 21
6. Feladat folyt. 1. 2. 3. 4. összes Kereslet 2400 2900 3500 2400 11200 Termelés Max.kapa citás2700!!!!!!! 2400-600= 1800 2900 2900-2700=200 db csak túlórával 3500 3500-2700=800 csak túlórával 2400 Készlet 600 0 0 0 0 0 Készlet- Költség Hiányktg. (Ft) Túlóra (óra) Túlóraklts (Ft) 200 0 0 0 0 0 500 0 0 0 0 0 0 200db (1óra/db) 800 200x800= 160000 800db (1óra/db) 800x800= 640000 0 200+800= 1000 A II. verzió teljes kltsg-e: 800000 22
6. Feladat (folyt.) A két stratégia kombinálásával jó eredményt lehet elérni. Csak próbálgatásos módszerrel lehet eltalálni az egyes megoldásokat, s azokat összehasonlítva a legkedvezőbbet kell kiválasztani. 23
7. Feladat A vállalat vezetése cégük egyik termékcsoportjának a termelési költségeit elemzi. Az aggregált terv elkészítésekor azt szeretnénk megtudni, hogy az egyenletes ütemű termelés járna-e alacsonyabb költséggel ( amikor a magasabb keresletet vagy készletről elégítik ki, illetve felvállalja a késedelmes szállítás költségét ) vagy a kereslet nagyságát követő termelés? Az aggregált terv készítéséhez a következő adatok állnak rendelkezésre: - normál munkaidő melletti kapacitás: 4000 db / negyedév túlóra költsége: 800 Ft /db készletezés költsége: 400 Ft /db/negyedév ( Zárókészlet alapján )- késedelmes szállítás költsége: 100 Ft /db kezdő készlet: 600 db zárókészlet : 400 db Előrejelzés szerinti kereslet: 3500,4500,4000,3000 db/negyedév 24
7. Feladat I. verzió: egyelenletes gyártás 15000-600+400=14800/4=3700 lesz az egyenletes gyártás!!! 25
7. Feladat I. verzió: egylenletes gyártás 15000-600+400=14800/4=3700 lesz az egyenletes gyártás!!! 1. 2. 3. 4. összes Kereslet 3500 4500 4000 3000 15000 Termelés 3700 3700 3700 3700 Készlet 600 600+3700-3500=800 Készlet Kltsg. Hiány Kltsg. 400/ft/db/ n.év 100Ft/db/ n.év 800 400x800= 320 000 800+3700-4500=0 0 0+3700-4000=-300-300 0 100x300= 30 000-300 +3700-3000=400 400 320 000 30 000 26 A hiány költsége: 350 000
7. Feladat (folyt.) II. verzió: keresletet követő termelés 1. 2. 3. 4. összes Kereslet 3500 4500 4000 3000 15000 Terme-lés 4000 db a max kapacitá s 3500-600= 2900 Készlet 600 600+2900-3500=0 Készlet Kltsg. Hiány Kltsg. 4500 ( 500 db csak túlórával ) 4000 3400 0 0 3400-3000= 400 400 0 0 0 0 0 100 0 0 0 0 0 túlóra 800 0 4500-4000= 500 Túlóra kltsg 0 500x800=40 0 000 0 0 0 A túlóra 27 költsége: 400 000
10. Feladat Egy műhelyben telefonokat szerelnek össze, melyek két fontosabb részből, a telefonkagyló-részből és az alapegységből állnak. A telefonkagyló-rész magából a telefonkagylóból és a hozzátartozó vezetékből épül fel. A raktáron lévő készleteket és az átfutási időket a következő ábra mutatja. Raktárkészlet Átfutási idő ( hét ) Kész telefonkészülék 150 2 Alapegység 300 2 Telefonkagyló-rész 100 1 Vezeték 70 1 Telefonkagyló 60 1 a) A 4. héten 180, az 5. héten 200 telefon szállítására lenne szükség. A válaszhoz készítse el az alkatrészek MRP-rekordját! b) Tegyük fel,hogy a vezetéket szállító cég csak 50 darabos tételeket szállít. Hogyan befolyásolja ez a számításunkat? 28
a) Gyártmányfa Telefon készülék Telefonkagyló - rész alapegység vezeték telefonkagyló 29
1. 2. 3. 4. 5. Kész telefonkészülék bruttó szükséglete 180 200 Készlet (150 ) 150 0 Nettó szükséglet 180-150=30 200 Tervezett beérkezés 30 200 Tervezett rendelés 30 200 30
Telefon készülék Tervezett rendelése 30 200 1. 2. 3. 4. 5. Alapegység bruttó szükséglete 30 200 Készlet ( 300 ) Nettó szükséglet 300 300-30=270 0 0 270-200=70 marad Tervezett beérkezés Tervezett rendelés 31
Kész telefon tervezett rendelése 30 200 1. 2. 3. 4. 5. Telefonkagyló rész bruttó szükséglete 30 200 Készlet (100) Nettó szükséglet 100 100-30=70 0 200-70=130 Tervezett beérkezés 130 Tervezett rendelés 130 32
Telefonkagyló rész tervezett rendelése 1. 2. 3. 4. 5. Vezeték bruttó szükséglete Készlet ( 70 ) Nettó szükséglet Tervezett beérkezés Tervezett rendelés 33
Telefonkagyló rész tervezett rendelése 130 1. 2. 3. 4. 5. Vezeték bruttó szükséglete 130 Készlet ( 70 ) 70 Nettó szükséglet Tervezett beérkezés 60 130-70=60 Tervezett rendelés 60 34
Telefonkagyló rész tervezett rendelése 130 1. 2. 3. 4. 5. Telefonkagyló bruttó szükséglete Készlet (60 ) 130 60 Nettó szükséglet Tervezett beérkezés 70 130-60=70 Tervezett rendelés 70 35
b)a tervezett rendelés és tervezett beérkezés sorok számadata 60-ról 100-ra módosul, az 5. időszak elején 40 darab készlet áll rendelkezésre (vezetéknél ) Telefonkagylórész tervezett rendelés 130 1. 2. 3. 4. 5. Vezeték bruttó szükséglete 130 Készlet (70) 70 40mert marad a 100-as megrendelésből 40mert marad a 100-as megrendelésből 40mert marad a 100-as megrendelésből Nettó szükséglet 130-70=60 Tervezett beérkezés Mivel 50 darabos tételekben szállít ezért 100 Tervezett rendelés 100 36
11.Feladat Egy vegyipari üzemben két terméket állítanak elő: A -t és B -t. Mindkét termék előállításához szükséges van kőolajra. Egy A termékhez 2 literre, egy B termékhez 3 literre. A készlet és átfutási idő adatok a következők: Készlet Átfutási idő Sorozatnagyság A termék 80 1 25 B termék 75 2 25 Kőolaj 30 1 50 A termékek iránti kereslet: 4. hét 5. Hét A termék 120 140 B termék 210 230 Készítse el az MRP táblát! Mikor mennyi olajra van szükség? 37
GYÁRTMÁNYFA A termék B termék kőolaj 2(A-hoz) + 3(B-hez) liter 38
1. 2. 3. 4. 5. A termék bruttó szükséglete 120 140 Készlet ( 80 ) 80 80+50-120=10 a sorozat miatt Nettó szükséglet 120-80=40 140-10= 130 Tervezett beérkezés A sorozat nagyság 25 2x25=50 Sorozat miatt 150 Tervezett rendelés 50 150 39
1. 2. 3. 4. 5. B termék bruttó szükséglete 210 230 Készlet (75 ) 75 150-135= Nettó szükséglet Tervezett beérkezés Tervezett rendelés 150 225 210-75= 135 Sorozat miatt 150 15sorozat miatt maradt 230-15=215 Sorozat miatt 25 osztható225 40
A termék tervezett rendelése B termék tervezett rendelése 150 225 50 150 1. 2. 3. 4. 5. Kőolaj bruttó szükséglete 150x3 liter= 450 (50x2)+(225x3) 775 150x2= 300 Készlet ( 30) 30 Sorozat miatt 450-420=30 Sorozat miatt 750-745=5 Nettó szükséglet 450-30= 420 775-30= 745 300-5=295 Tervezett beérkezés Sorozat miatt450 A sorozat miatt 750 Tervezett rendelés 450 750 300 Sorozat miatt300 41
12.Feladat ( 35 pont ) Egy vegyipari üzemben két terméket állítanak elő: A -t és B -t. Mindkét termék előállításához szükség van kőolajra. Egy A termékhez 3 literre, egy B termékhez 4 literre. A készlet és átfutási idő adatok a következők: A termék készlete: 60, átfutási ideje: 1 hét sorozatnagysága: 25 B termék készlete 70, átfut ideje: 2 hét, sorozatnagysága25 Kőolaj készlete: 25, átfut.ideje: 1 hét, soroznagys.: 50 Az A termék iránti kereslet: 4. héten: 125 az 5. héten 150 A B termék iránti kereslet a 4. héten 200 és az 5. héten 220 Készítse el a gyártmányfát és az MRP táblát! Mikor mennyi olajra van szükség? 42
Gyártmányfa: A B kőolaj 3 liter + 4 liter 43
1. 2. 3. 4. 5. A termék Bruttó szükséglet e 125 150 Készlet 60 10 a sor miatt Nettó szükséglet 125-60=65 150-10=140 Tervezett rendelés beérkezés 75 sor nagys. miatt 150 a sor. Nagys. miatt Tervezett rendelés feladás 75 a sor nagys miatt 150 44
1. 2. 3. 4. 5. B termék Bruttó szükséglete 200 220 Készlet 70 20 sor nagys miatt Nettó szükséglet 200-70=130 220-20=200 Tervezett rendelés beérkezés 150 Sor nagys. miatt 200 Tervezett rendelés feladás 150 200 45
1. 2. 3. 4. 5. olaj termék Bruttó szükséglete 150x4=600 75x3=225 200x4=800 1025 liter 150x3=450 Készlet 25 25 0 Nettó szükséglet 600-25=575 1025-25=1000 450 Tervezett rendelés beérkezés 600 1000 450 Tervezett rendelés feladás 600 1000 450 46
13. Feladat Adott üzem feladatainak munkaidejét és a feladatok elvégzésének határidejét a beérkezés sorrendjében a következő táblázat tartalmazza. Az üzemben egyszerre csak egy munka elvégzésével tudnak foglalkozni, azaz nincs párhuzamos munkavégzés. Munka Munkaidő ( óra ) Határidő ( óra ) A 13 15 B 5 42 C 14 20 D 3 10 E 7 9 a)határozza meg a megmunkálás sorrendjét a következő prioritási szabályokkal: - Előszőr beérkező elsőnek kiszolgálva (FIFO)! - Legrövidebb műveleti idő! - Legszűkebb határidő először! b) Melyik prioritási szabály alkalmas: - Az összes késés minimalizálására ( időtartam )? - A késések számának minimalizálására? 47
a) Elsőnek beérkezve elsőnek kiszolgálva (FIFO) a munka időtartama Feladatok sorrendben Kezdési idő Befejezés ideje határidő Késés a határidőhöz képest Késés ténye A 0. 13 13.00 15 0 Nincs B 14. (13.01) 18.00 42 0 Nincs 5 C 19.(18.01.) 32.00 20 12 (32-20) Van 14 D 33. (32.01.) 35.00 10 25 (35-10) Van 3 E 36. (35.01.) 42.00 9 33 (42-9) 7 70 Van 3 késés 48
A táblázatban a kezdési idők meghatározásánál a következőképpen lehet eljárni. A munkakezdési időt 0 óra 0 percnek vesszük, ez azt jelenti, hogy a munkát 0:01-kor kezdik és pont 13.00-ra fejeződik be, a következő feladat már 13.01-kor kezdődik, tehát a 14 órában és 18.00-ra fejeződik be. A következő feladat 18.01-kor kezdődhet tehát 19. órában és így tovább. Természetesen másképpen is meg lehet határozni a kezdési és zárási időket, de a lényege a késési idő helyes meghatározásában van. 49
A legrövidebb műveleti idő szerint ütemezve a következő eredményeket kapjuk: Feladatok sorrendben Kezdési idő Befejezés ideje határidő Késés a határidőhöz képest Késés ténye D!!!! 0 (0.00) 3.00 10 0 nincs B 4. (3.01) 8.00 42 0 nincs E 9.(8.01) 15.00 9 6 van A 16.(15.01) 28.00 15 13 (28-15) van 13 3 5 7 C 29.(28.01) 42.00 20 22(42-20) 14 41 3 Van 50
A legszűkebb határidő először elv alkalmazásával a következő eredményekre jutunk: Feladatok sorrendben Kezdési idő Befejezés ideje határidő Késés a határidőhöz képest Késés ténye E 0 7.00 9 0 nincs D 8. (7.01) 10.00 10 0 Nincs A 11.(10.01) 23.00 15 8 (23-15) Van C 24(23.01) 37.00 20 17(37-20) Van B 38(37.01) 42.00 42 0 25 nincs 2 késés A legkevesebb összes késést és a késések számának minimumát a legszűkebb határidő először szabály szerinti sorrend adja. 51
14. feladat A Multimédia Szerviz Kft. elektronikai berendezések javításával foglalkzik. Jelenleg öt DVD-lejátszó vár javításra, de a cégnek csak egy olyan szakképzett embere van, aki megfelelően el tudja végezni a DVD-lejátszók javítását. A hiba okát és a javítás várható időszükségletét már mind az öt DVD lejátszó esetében megállapították, és a megrendelőknek is megmondták, hogy mikor jöhetnek a megjavított DVD-lejátszókért. Az erre vonatkozó információkat az alábbi táblázat tartalmazza: 52
DVD-lejátszó tulajdonosa Szükséges munkaidő Ígért határidőig hátralévő idő, üzemórában Kovács Valéria 8 10 Lukács avér 6 12 Fodros Béla 15 20 Kerem Réka 3 18 Velemi Ákos 12 22 Határozza meg a feladatok ütemezését a legrövidebb műveleti idő és a legszorosabb határidő elve szerint! Számítsa ki az átlagos késést és az átlagos tartalékidőt ( határidő előtt befejezés ) valamint a termelésközi készlet és a teljes készlet átlagos nagyságát! A termelésközi készletet ebben az esetben a javításra váró és a javítás alatt álló DVD- lejátszók jelentik. A javításra váró, a javítás alatt álló és a már megjavított, de még el nem vitt DVDlejátszók együttesen alkotják a teljes készletet. Tételezzük fel, hogy a megrendelők az ígért határidőre jönnek a DVD lejátszókért, késés esetén pedig a javítás befejezésekor azonnal elviszik azt. 53 Hasonlítsa össze a két ütemezést!
A legrövidebb műveleti idő szerint ütemezve: DVD lej. Tul. Kerem Réka Lukács avér Kovács Valéria Munka kezdete Műv. idő Munka Bef. Áramlás i idő Ígért Hat. idő átadás Tart. Idő (hat.idő előtti bef. 0(0.01) 3 3 (3.00) 3 18 18 15 0 4 (3.01) 6 9 9 12 12 3 0 10 8 17 17 10 17 0 7 késés Velemi Ákos Fodros Béla 18 12 29 29 22 29 0 7 30 15 44 44 20 44 0 24 Összes 44 102 120 18 38 átlag 20,4 3,6 (18/5) 7,6 Átlagos termelésközi készlet:102/44=2,32 db DVD lejátszó. (össz.áraml.idő/össz.műv.idő) (össz. áramlási idő: az első feladat elkezdésétől az utolsó befejezéséig eltelt idő) 54 Átlagos készlet összesen: 120/44=2,73 db ( a megrend.nek való átad.időig eltelt idő/össz.műv.idő)
A legszűkebb határidő szerint ütemezve: DVD lej. Tul. Munka kezdete Műv.id ő Munka Bef. Áramlá si idő Ígért hat.idő átadás Tart. idő késés Kovács Valéria 0 8 8 8 10 10 2 0 Lukács avér Kerem Réka Fodros Béla Velemi Ákos 9 6 14 14 12 14 0 2 15 3 17 17 18 18 1 0 18 15 32 32 20 32 0 12 33 12 44 44 22 44 0 22 Össz. 115 118 3 36 Átlag 23,0 0,6 7,2 Átlagos termelésközi készlet:115/44=2,61 Átlagos készlet összesen:118/44=2,68 55
b) A két ütemezés összehasonlítása: A legrövidebb műveleti idő szabály mellett alacsonyabb az átlagos áramlási idő és az átlagos termelésközi készlet A legszorosabb határidő alapján történő ütemezés jobb kiszolgálást jelent, mivel mind az átlagos késés, mind pedig a max. késés kisebb. Az átlagos késés is ekkor alacsonyabb, mivel kevesebbet kell várni, hogy a tulajdonosok elvigyék az elkészült DVD lejátszókat. A legrövidebb műveleti idő szerinti ütemezés ugyan gyorsabban átnyomja a megrendeléseket a rendszeren, de ez a készlet szempontból csak akkor jelent előnyt, ha az ígért határidőnél korábban megtörténhet az átadás. ( pénzügyi oldalról pedig a számlázás és a fizetés ) 56
15. Feladat Egy gyertyakészítő műhelynek 5 különböző gyertyát kell elkészítenie. A gyertyák elkészítése két lépésből áll: a forma előkészítéséből és a gyertyakiöntéséből. Az egyes gyertyák elkészítéséhez tartozó idők a következők: Termékek Forma előkészítésének ideje ( perc ) 1. gép Gyertya kiöntésének ideje ( perc ) 2. gép A 6 4 B 4 3 C 2 5 D 8 6 E 3 2 a) Ütemezze úgy az egyes gyertyák elkészítését, hogy az átfutási idő a legrövidebb legyen! b) Mikorra lesznek készen így az összes munkával? 57
Megoldás A Johnson szabály szerint 1. Meg kell keresni, hogy a két gépen melyik a legrövidebb műveleti idő 2. Ha a legrövidebb az 1. gépen,a rendelést az 1. helyre tesszük. 3. Ha a legrövidebb a 2. gépen, akkor a rendelést az utolsó helyre tesszük. 58
1. 2. 3. 4. 5. C (1.gép) (2perc) E ( 2.gép) (2perc) 10 db műveleti idő közül 2 perc a legrövidebb. C gyertya 1. és az E gyertya 2. műveleti ideje ennyi 59
1. 2. 3. 4. 5. C (1. gép) (2perc) B (2.gép) (3perc) E (2.gép) (2perc) A megmaradó 3 gyertya közül a következő legrövidebb műveleti idő a B-hez tartozik. A második művelet 3 perc a 2. gépen. Így ezt a feladatot 4.-nek ütemezzük. 60
1. 2. 3. 4. 5. C (1.gép) (2perc) A (2.gép) (4perc) B (2.gép) (3perc) E (2.gép) (2perc) A fennmaradó két gyertya közül az A második művelete a legrövidebb. 61
1. 2. 3. 4. 5. C (1.gép) (2perc) D (1.gép) (8perc ) A (2.gép) ( 4perc) B (2.gép) (3perc) E (2.gép) (2perc) Végül az utolsónak maradt D műveletet ütemezzük. Így megkaptuk a végső ütemezési sorrendet. 62
GANTT - DIAGRAM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 C (2 perc) D ( 8perc) A ( 6 perc ) B ( 4 perc) E ( perc) C (5 perc ) D ( 6 perc ) A ( 4 perc ) B ( 3 perc) E 2perc 63
16. Feladat Egy üzemben olyan terméket állítanak elő, amelyek két gépen, kötött sorrendben igényelnek megmunkálást. Az üzemnek jelenleg hat termékre van megrendelése. Milyen sorrendben készítsék el a termékeket, hogy a lehető leghamarabb végezzenek? Mennyi idő alatt végeznek így a feladattal? Termékek 1. Gép megmunkálási ideje ( perc ) A 5 6 B 2 7 2. Gép megmunkálási ideje ( perc ) C 8 9 D 4 3 E 6 8 F 12 15 64
A Johnson - szabály A feladatok végrehajtási sorrendjének a meghatározása CÉL: a feladatok optimális sorrendjének megállapítása HA műveletek sorrende kötött az ütemezés NEHÉZ 2 GÉP esetén JOHNSON - szabály ÜTEMEZÉS: a rendelések MINIMÁLIS átfutási idejét biztosítja Van 5 rendelésünk Mindegyik rendelésnél: először 1. gépen majd 2. gépen végezzük a műveleteket. Rendelés kódja Átfutási idő ( óra ) 1. gép 2. gép A 2 1 B 3 5 C 4 2 D 6 4 E 4 6 65
1. 2. 3. 4. 5. B ( 1. gép) ( 3 perc ) E( 1. gép) (4perc) D( 2. gép) (6 perc ) C( 2. gép) ( 4perc ) A( 2. gép) (2 perc ) 66
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 B (3 perc ) E (4 perc ) B (5 perc ) D ( 6 perc ) E ( 6 perc ) C (4 perc ) D (4 perc ) A (2 perc) C 2perc x A 1 p er c 67
17. Feladat Egy üzemben olyan termékeket állítanak elő, amelyek két gépen, kötött sorrendben igényelnek megmunkálást. Az üzemnek jelenleg hat termékre van megrendelése. Milyen sorrendben készítsék el a termékeket, hogy a lehető leghamarabb végezzenek? Mennyi idő alatt végeznek így a feladattal? Termékek 1. Gép megmunkálási ideje A 5 6 B 2 7 C 8 9 D 4 3 E 6 8 F 12 15 2. Gép megmunkálási ideje 68
1. 2. 3. 4. 5. 6. B (1. gép) A (1. gép) E (1. gép) C (1. gép) F (1. gép) D (2. gép) 2 perc 5 perc 6 perx 8 perc 12 perc 3 perc A munka elvégzésének ideje: 51 perc 69
A gyártási műveletek számításához GANTT diagramot használunk, amely a két párhuzamosan végzett műveletet mutatja. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 B 2 perc A 5 perc E 6 perc C 8 perc F 12 perc B 7 perc A 6 perc E 8 perc C 9 perc 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 F 12 perc folyt. D 4 perc C 9 perc folyt. F 15 perc D 3 perc 70
ADATGYŰJTŐ LAP Beszállító neve: H.Á.P. Kft. Termék, szolgáltatás: kacsafacsaró Vizsgált időszak:2010. II. félév Vizsgáló: Adat Albert Kiszállított tételek száma: 700 Kifogásolt tételek száma: 102 Megjegyzések: Probléma Darab Összes Késedelmes szállítás IIII IIII IIII IIII IIII IIII IIII IIII IIII IIII IIII IIII IIII IIII IIII IIII IIII 85 Mennyiségi kifogás - 0 Sérült áru IIII IIII IIII II 17 Hibás számlázás - - Egyéb - - Teljes 102 71