Tantárgy neve: BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA (FILOZÓFIATÖRTÉNET) Kredit: 2 Félév: 1. Heti óraszám: 2/0 Óratípus: Előadás X Szeminárium Értékelés: Kollokvium X i jegy A kurzus célja: megismertetni a hallgatókat a filozófiatörténet egyes jelentős korszakaival és a legalapvetőbb filozófiai problémákkal. A félév során a hallgatók szövegolvasási és problémaérzékelési készségeit fejleszti a tanegység. Bevezetés a gondolkodás történetébe, a gondolkodás eredetének megértése, a gondolkodási területek szétválása, a tudományos gondolkodás születésének regisztrálása, az írásbeliség kialakulása, hit és tudás paradoxona. Azoknak az összefüggéseknek felderítése: mi teremt folytonosságot a gondolkodás történetében, és mik azok a rendhagyó esetek, melyek megszakítani látszanak, és felbontani igyekeznek a racionális szövetet. A hallgató világosan szét tudja választani a gondolkodás történetének nagy korszakait, értse a kor sajátos problémáit, és ezek között képes legyen összefüggéseket találni. Bevezetés a filozófiába. (Szerk.: Steiger Kornél) Bp., 1998. Holnap. M. Heidegger: A művészet eredete és a gondolkodás rendeltetése. In: Atheneum. Bp. 1991. M. Heidegger: Költőien lakozik az ember. Bp. 1999. Atlantis. K. Jaspers: Bevezetés a filozófiába. Bp., 1989. Mérleg. B. Russel: A nyugati filozófia története. Bp. 1996. Tantárgyfelelős: Dr. habil. Tallár Ferenc egyetemi tanár Oktatók: Murai Gábor főiskolai tanársegéd
Tantárgy neve: BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIÁBA Kredit: 2 Félév: 1. Heti óraszám: 0/1 Óratípus: Előadás Szeminárium X Értékelés: Kollokvium i jegy X A tantárgy célja: közös informatikai alapozó kurzus a társadalomtudományi képzésben résztvevő hallgatók számára. Célja, a korábbi tanulmányok során megszerzett informatikai (számítástechnika) alapismeretek kibővítése, rendszerezése, a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges elektronikus adatkezelés és információszerzés fejlesztése. Továbbá prezentációk formájában, projektek elkészítésén keresztül felkészítést nyújt a tudományos kutatómunkák, előadások, elemzések korszerű technikai megvalósításához. A tárgy tartalma: Elektronikus adatkezelés alapjai, szöveges és tényadatbázisok. Megvalósítás táblázatkezelő programban. (számítások; adatlistás műveletek: rendezés, szűrés, kimutatások készítése; diagramok). Elektronikus adatkezelés - relációs adatbázisok belső struktúrája; adatok importálása; lekérdezési feladatok; jelentések - megvalósítás adatbázis-kezelő programban. Elektronikus információszerzés - hálózati, könyvtári információforrások. A multimédia elemei a prezentáció-készítés területén. Az alapszakhoz kapcsolódó projekt elkészítése, mely integrálja az információszerzés és adatkezelés megismert technikáit. Pétery Kristóf: Táblázatkezelés Excel. Bp., 2002. Kossuth Kiadó. Dr. Kovácsné Cohner Judit - dr. kovács Tivadar - Ozsváth Miklós: Adatkezelés az MS ACCESS 2000 alkalmazásával. Bp., 2003. ComputerBooks. Gerő Judit: PowerPoint 2000. Prezentáció készítése mesterfokon. Bp., 2001. ComputerBooks. Tantárgyfelelős: Balogh Imre főiskolai docens Oktatók: Balogh Imre főiskolai docens
Tantárgy neve: Könyvtárismeret Kredit: 2 Félév: 1. Heti óraszám: 0/1 Óratípus: Előadás Szeminárium X Értékelés Kollokvium i jegy X Cél, hogy a hallgatók megismerjék a tanulmányaikhoz és a majdani tudományos kutatásban való részvételükhöz szükséges olyan információkat, amelyeket a könyvtárak és más tájékoztatási intézmények nyújtanak. Szerezzék meg az ezek hatékony használatához szükséges legalapvetőbb jártasságokat és készségeket. Tematika: Az információ szerepe a tanulásban, kutatásban, korunk társadalmában. Könyvtártípusok és feladataik. Dokumentumtípusok, a dokumentumok felosztása különböző szempontok szerint. A könyvtári katalógusok és funkciójuk. A BDF könyvtár számítógépes katalógusának működése. Számítógépek a könyvtárban. A bibliográfiák és fajtáik. Információforrások az Interneten. Referáló és teljes szövegű online szakirodalmi adatbázisok. Adatgyűjtés, bibliográfia, hivatkozások. Információgyűjtés az Internetről. Kérdezze a könyvtárost! (virtuális tájékoztatás) Csermely Péter et al.: Kutatás és közlés a természettudományokban. Bp., 1999. Osiris. Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Bp, 1991. Gondolat. Farkas Éva: Bevezetés a könyvtári információkeresés technikájába. http:/old.bdtf.hu/konyvtar/feva/ Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás felsőfokon. Bp., 2002. Krónika Nova. Ungváry Rudolf: A tartalom szerinti információkeresés az interneten. 1. rész. Indexelőszolgáltatások. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 47. évf., (2000.) 1. sz. 3-19. 2. rész. Internetkatalógusok. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 47. évf., (2000.) 2. sz., 55-67. Tantárgyfelelős: Dr. Koltay Tibor főiskolai docens Oktatók: Dr. Kalocsai Péter főiskolai adjunktus
Tantárgy neve: KOMMUNIKÁCIÓELMÉLETEK Kredit: 2 Félév: 2. Heti óraszám: 2/0 Óratípus: Előadás X Szeminárium Értékelés: Kollokvium X i jegy A tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a kommunikáció jelenségéről kialakult elméleteket, tisztába legyenek azzal, milyen nézőpontokon keresztül lehet a kommunikáció jelenségét megközelíteni. Ahhoz, hogy a kommunikáció jelenségszférájának határai kijelölhetőek legyenek, három perspektíva figyelembevétele szükséges. A) Szerkezeti: ennek keretében a tranzaktív, interaktív, kultivációs, participációs modellek kerülnek tárgyalásra. B) Funkcionális: ez a megközelítés az informálás, meggyőzés, érzelmek kifejezése, szocializáció stb. ismeretét jelenti. C) A kutatási hagyományok: a szociálpszichológia, kibernetika, retorika, szemiotika, fenomenológia, társadalomkritika, tudásszociológiai és a kapcsolódó tudományterületek, mint az általános nyelvészet, információelmélet, kibernetika saját nézőpontjából tekintünk a kommunikáció jelenségére. Kötelező irodalom Béres István - Horányi Özséb (Szerk.): Társadalmi kommunikáció. Bp. 1999. Osiris. Fassler, Manfred: Was ist Kommunikation? München, 1997. Fink. Griffin, E.: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Bp. 2001. Harmat. Horányi Özséb: Kommunikáció I-II. Bp. 2003. General Press. McQuai, Denis: Tömegkommunikáció. Bp. 2003. Osiris. Rosengren, Karl Erik: Kommunikáció. Bp., 2004. Typotex. Tantárgyfelelős: Horányi Özséb CSc egyetemi tanár Oktató: Katona Attila főiskolai adjunktus
Tantárgy neve: BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA (társadalmi ismeretek) Kredit: 2 Félév: 1. Heti óraszám: 2/0 Óratípus: Előadás X Szeminárium Értékelés: Kollokvium X i jegy A kurzus célja, hogy a hallgatókat bevezesse a szociológia alapfogalmaiba, összefüggésrendszerébe, gondolkodásmódjába. Felöleli a társadalmi struktúra, a szegénység, a kisebbségszociológia, családszociológia a deviancia, valamint az életmód-szociológia kérdéseit. Bevezet a kvantitatív és kvalitatív módszertan különbségeinek megértésébe. Átfogó képet kapnak a hallgatók a kutatásmódszertan jelentőségéről, megismerik az empirikus kategóriák összefüggéseit, a kutatás fázisait, módszereit. A kutatásmódszertani kérdések megértése érdekében rövid episztemológiai áttekintést is kapnak, hogy elhelyezhessék a különböző kutatási megközelítéseket, s áttekintésük is legyen a módszerek változásiról. A kvalitatív módszertan alapfogalmait ismerteti meg (változók, indikátorok, kauzalitás, asszociációk), a konceptualizáció és az operacionalizáció folyamatát és jelentőségét, a kérdőívszerkesztés és a tartalomelemezés módszertanát, valamint az összehasonlító elemzést. Giddens, Anthony: Elszabadult világ. Bp., 2000. Perfekt K. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Bp., 2001. Osiris. Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Bp., 1995. Balassi K. T. May: Social Research: Issues, Methods and Process 2nd ed. 1997. Open University Press. Tantárgyfelelős: Dr. habil Miszlivetz Ferenc egyetemi tanár Oktatók: Dr. Szabó Gábor főiskolai adjunktus
Tantárgy neve: Szakdolgozati szeminárium Kredit: 2 (+2) Félév: 5. Heti óraszám: 0/2 Óratípus: Előadás Szeminárium X Értékelés: Kollokvium i jegy X A szakdolgozat olyan szakterületi témájú feladat megoldása, amelyben a hallgatónak tanúsítania kell, hogy addigi tanulmányaira alapozva, a témájához kapcsolódó szakirodalom, illetve empirikus vizsgálatok vagy tapasztalatok feldolgozásával önállóan képes az adott szak összefüggő ismeretanyagának szintetizálására és alkotó alkalmazására. A tárgy értelemszerűen épít az első félév bölcsészeti alapozó stúdiumaira, valamint a félévek során szerzett szakmai tapasztalatokra. A kurzus figyelembe veszi a választott téma történeti feldolgozásának követelményeit, elsősorban a források jelölésének problémáját. A szakdolgozat készítésének folyamata: - témaválasztás, általános tájékozódás - előzetes irodalomkutatás, - kutatási terv, - forráskutatás, anyaggyűjtés, szakirodalom, - a tudományos kutatás kiegészítő módszerei, - az anyag rendszerezése és feldolgozása, - formai követelmények, Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Bp., 1991. Gondolat. A történeti források kiadásának módszertani kérdései. Fons, VII (2000) 1. sz. Történeti források a XX. századról. Fons, VIII (2001) 2. sz. Tantárgyfelelős: Dr. Varsányi Péter főiskolai tanár Oktatók: Dr. Landgrafné Dr. Mózer Ibolyafőiskolai docens, Dr. Vigh Kálmán főiskolai docens, Dr. Polgár Marianna főiskolai docens, Szántóné Dr. Balázs Edit főiskolai docens
Tantárgy neve: Szabadon választott Kredit: 2 Félév: 2. Heti óraszám: 0/2 Óratípus: Előadás Szeminárium X Értékelés: Kollokvium i jegy X Az anyagban szereplő szabadon választott tárgyak közül bármely tárgy választható Tantárgyfelelős: Dr. Polgár Marianna főiskolai docens Oktatók: Dr. Landgrafné Dr. Mózer Ibolya főiskolai docens, Dr. Vigh Kálmán főiskolai docens, Dr. Polgár Marianna főiskolai docens, Szántóné Dr. Balázs Edit főiskolai docens, Dr. Kalocsai Péter főiskolai adjunktus, Dr. Krajczárné Cierna Lubica főiskolai adjunktus
Tantárgy neve: Latin nyelv Kredit: 2 + 2 Félév: 1., 2. Heti óraszám: 0/2 + 0/2 Óratípus: Előadás Szeminárium X Értékelés: Kollokvium i jegy X A tantárgy célja a latin nyelv alapjainak az elsajátíttatása. A nyelvi feltételek megteremtésével párhuzamosan a görög-római történelem és társadalom gazdasági, politikai, kulturális életének megismertetése a latin nyelvű terminológia alapján. Különös hangsúly fektetődik a latin szavak helyes kiejtésére. Tematika: declinatiók és coniugatiók rendszerének megismerése. Participiumok, infinitivusok. A legfontosabb szerkezettani ismeretek. Ablativus absolutus, accusativus cum infinitivo. A szótározás és fordítás technikájának megtanítása. A fokozatosság figyelembevételével az auctorok megismertetése, a későbbi önálló szövegolvasás érdekében. Az ismeretek készségé válását a gyakorlatok (morfológia, casustan, szintaktika) változatos formái segítik. Ferenczi-Monostori: Latin nyelvkönyv. Bp., 1996. Nemzeti Tankönyvkiadó. Gyakorló feladatgyűjtemény. Szerkesztette: Varga Barnabás. Bp., 1998. Pázmány Péter Katolikus Egyetem. De dictis et factis Hungarorum. Bp., 1970. Tankönyvkiadó. De dictis et factis Romanorum. Bp., 1970. Tankönyvkiadó. P. Mayer - Tegyei: Gradus ad Parnassum. Bp., 1962. Tankönyvkiadó. Tantárgyfelelős: Dr. Varsányi Péter főiskolai tanár Oktatók: Markó Péterné főiskolai adjunktus, Dr. Horváth Andrea főiskolai adjunktus, Őriné Dr. Bilkei Irén főlevéltáros
Tantárgy neve: Bevezetés a történettudományba Kredit: 2 Félév: 1. Heti óraszám: 2/0 Óratípus: Előadás X Szeminárium Értékelés: Kollokvium X i jegy A kurzus célja a történelemnek, mint narratív társadalomtudománynak a megismertetése, A fejlődéstörténetének a felvázolása és napjaink főbb értelmezési lehetőségeinek az interpretálása. Kiemelt feladatként szerepel a főbb segéd- és résztudományok módszereinek és eredményeinek a bemutatása. Tematika: A történelem, mint tudomány. A történelem forrásai. Az írott források közül kiemelten: az oklevelek, törvények és más jogszabályok, a történeti elbeszélő irodalom, a történeti statisztika forrásai, a sajtó. A levéltári források. Akta, irat, forrás használat, forrásolvasás, forráskritika. A forrásőrző intézmények. A történelem részés segédtudományai. Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Szerk. Bódy Zsombor - Ö. Kovács József. Bp., 2003. Osiris. Bloch, Marc: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Bp., 1996. Osiris. Carr, E. H.: Mi a történelem? Bp., 1995. Osiris. Kristó Gyula: Történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1240-ig. Bp., 1994. Mályusz Elemér: A Thuróczy krónika és forrásai. Bp. 1967. Akadémiai Kiadó. Narratívák 4. A történelem poétikája. Szerk. és válogatta: Thomka Beáta. Bp., 2000. Kijárat. A történelem segédtudományai. Szerk.: Bertényi Iván. Bp., 1998. Pannonica - Osiris. White, Hayden: A történelem terhe. Bp., 1997. Osiris. Tantárgyfelelős: Szántóné Dr. Balázs Edit főiskolai docens Oktatók: Szántóné Dr. Balázs Edit főiskolai docens
Tantárgy neve: Bevezetés a néprajzba Kredit: 2 Félév: 1 Heti óraszám: 2/0 Óratípus: Előadás X Szeminárium Értékelés: Kollokvium X i jegy A tantárgy célja, hogy bemutassa az emberi közösségek alakulását és átalakulását, és ezáltal a társadalomtörténet néhány fontosabb jelenségére mutasson rá, illetőleg a rokontudomány oldaláról rávilágítva más szempontú értékelési lehetőséget is nyújtson a történettudományban megismertekkel kapcsolatban. Ezt elsősorban az ún. magyar hagyományos társadalom kultúrája a népi kultúra révén ismerhetik meg a hallgatók. Mint ismeretes, Közép- és Kelet- Európában a hagyományos kultúra letéteményese elsősorban a parasztság volt. Katona Imre: A fölklór és a folklorisztika általános problémái. In: Voigt Vilmos (szerk.): A magyar folklór. Bp., 1998. 15-37. p. Osiris. Kósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon. (1880-1920). Debrecen, 1991. Tóth Zoltán: Távlati kép a történelmi parasztságról. In: Sárkány Mihály - Szilágyi Miklós (Szerk.): Magyar Néprajz. VIII. kötet, Társadalom. Bp., 2000. 67-116. o. Tantárgyfelelős: Dr. Horváth Sándor címzetes főiskolai tanár Oktatók: Dr. Horváth Sándor címzetes főiskolai tanár
Tantárgy neve: Bevezetés a régészetbe Kredit: 2 Félév: 1 Heti óraszám: 0/1 Óratípus: Előadás Szeminárium X Értékelés: Kollokvium i jegy X A tantárgy célja, hogy bemutassa a régészettudomány kettősségét. A régészetet, mint a történelem egyik kiemelkedő és meghatározó segédtudományát, amely a primer források jelentőségére mutat rá. Az emberiség történelmének azon szakaszaiban, ahol hiányosak, vagy egyáltalán nincsenek írott források ott elsősorban e tudomány megállapításaira építhet a történetírás. A stúdium áttekinti a régészeti és a történeti korszakolások sajátosságait, azonosságát és különbözőségeit. A kurzus bemutatja a régészetet, mint önálló tudományt, s annak legfőbb módszereit: a feltárás folyamatát, (a terepen végzett fizikai munkát) és a feldolgozás buktatóit, nehézségeit és eredményeit. A tantárgy általános, elsősorban európai témái mellett nagyobb terjedelemben taglalja a hazai (a kárpát medencei) régészeti jelenségeket és leleteket. Renfrew, Colin Bahn, Paul: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Budapest, 1999. Osiris. Ilon Gábor: Bevezetés a Kárpát-medence régészetébe. Szombathely, 1993. BDTF. Pigott, Stuart: Az európai civilizáció kezdetei. Az őskori Európa az első földművelőktől a klasszikus ókorig. Budapest, 1987. Gondolat. Tantárgyfelelős: T. Bíró Katalin tudományos főmunkatárs Oktatók: Ilon Gábor tudományos munkatárs, Dr. Horváth Andrea főiskolai adjunktus
Tantárgy neve: Bevezetés a muzeológiába Kredit: 2 Félév: 1. Heti óraszám: 1/0 Óratípus: Előadás X Szeminárium Értékelés: Kollokvium X i jegy A kurzus célja a muzeológia, mint tantárgy megismertetése, s ezen keresztül bemutatni a magyar társadalom-, művelődés-, és mentalitástörténet alakulását. Röviden áttekintés kíván adni a stúdium arról, hogy miként és miért jöttek létre Európában és Magyarországon műgyűjtemények. Tájékoztat a honi gyűjteményi struktúra szerkezetéről, a gyűjtőkörökről (hely, technika, ipar, néprajz, stb.), a gyűjtőterületi munkáról és a működtetéssel kapcsolatos legfontosabb jogi szabályozásról. Külön hangsúly helyeződik a múzeumi közművelődés kérdéseire, a közönségszervezésre, a kiállítás rendezés módszertanára és a kiadványszerkesztés feladataira. A lehetőségekhez képest foglalkozik a múzeumpedagógia legfőbb elméleti és gyakorlati problémaival. A múzeumi munka sajátosságainál fontos a modern sajtó és fotótörténeti ismeretek elsajátítása, valamint a főbb reprográfiai, restaurálási, adathordozói és informatikai rendszereknek a bemutatása. Hatházi Gábor: Muzeológia alapismeretek. Budapest, 1993. MNM. Entz Géza: Muzeológia. Budapest, 1975. MRMK. Korek József: Gyűjtemények, múzeumok, muzeológia. Egyetemi segédkönyv. Bp. 1976. Balassa M. István: Magyarország múzeumai. Budapest, 2004. Vince Kiadó. A 200 éves MNM gyűjteménye. Szerk. Pintér János. Budapest, 2002. MNM. Murányi Gábor: A magyar sajtó története. Budapest, 2001. Sajtóház Kiadó. Múzsák kertje. A magyar múzeumok születése. Budapest, 2002. Pulszky Társaság, Magyar Múzeumok Egyesülete. Tantárgyfelelős: Dr. Horváth Sándor címzetes főiskolai tanár Oktatók: Dr. Krajczárné Cierna Lubica főiskolai adjunktus
Tantárgy neve: Vallástörténet Kredit: 2 Félév: 1 Heti óraszám: 2/0 Óratípus: Előadás X Szeminárium Értékelés: Kollokvium X i jegy A tantárgy célja, hogy a vallást, mint társadalmi jelenséget bemutassa a történelmi korszakok változásaihoz kapcsolódva. A vallást az emberi műveltség részeként kívánjuk elemezni, melyben a valóságlátásnak a transzcendens részei is feltárulnak. A vallásnak, mint emberi, társadalmi jelenségnek ugyanúgy története van, mint magának az emberiségnek. Vizsgálódásunkban a történeti kronológiát követjük. Az ősi hiedelmektől indulva a jelentős ókori politeista (görög - római) istenvilág mellett a monoteizmus kialakulását (zsidóságot, és kereszténységet) is bemutatjuk. A világvallások kialakulása, terjedése mellett napjaink új hitei, szektái is elemzésre kerülnek. Hahn István: Istenek és népek. Bp., 1980. Minerva. Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története. I-III. kötet. Bp., 1994-96. Osiris. Bellinger, Gerhard J.: Nagy valláskalauz. Bp., 1986. Akadémiai Kiadó. von Glassenap, Helmut: Az öt világvallás. Bp., 1993. Gondolat-Tálentum. A vallástörténet klasszikusai. Szöveggyűjtemény. Szerkesztette: Simon Róbert. Bp., 2003. Osiris. Tantárgyfelelős: Dr. Landgrafné Dr. Mózer Ibolya főiskolai docens Oktatók: Dr. Landgrafné Dr. Mózer Ibolya főiskolai docens
Tantárgy neve: Művelődéstörténet Kredit: 2 Félév: 1 Heti óraszám: 2/0 Óratípus: Előadás X Szeminárium Értékelés: Kollokvium X i jegy A stúdium a hallgatók középiskolai történelmi és magyar irodalmi ismereteire épít. Célja, hogy nyomon kövesse az ember termelőtevékenységétől, az írásbeliség kialakulásán át az egyetemes művelődéstörténet nagy korszakait. A tudományos, technikai gondolkodás fejlődésnek bemutatása mellett jelentős szerepet kap a mindennapi élet és a kor művészeti tevékenysége. A hallgatók ismeretanyagát az egyetemes és alkalmanként a magyar művelődéstörténet szinkronikus szemléletével igyekszik gazdagítani. Braudel, F.: A civilizációk története: A múlt magyarázza a jelent. In.: Glatz F. (Szerk.) Történetelméleti és módszertani tanulmányok. Bp., 1977. Gondolat. Duby, G. - Mandrou, R.: A francia civilizáció ezer éve. Bp., 1987. Gondolat Gurevics, A. J.: A középkori ember világképe. Bp., 1974. Kossuth. Heller Ágnes: A reneszánsz ember. Bp., 1967. Akadémiai. Ritoók Zsigmond - Sarkady János - Szilágyi János György: A görög kultúra aranykora. Bp., 1984. Gondolat. Tantárgyfelelős: Dr. Lőrinczy Huba egyetemi tanár Oktatók: Dr. Landgrafné Dr. Mózer Ibolya főiskolai docens
Tantárgy neve: Történeti segédtudományok Kredit: 3 + 3 Félév: 1., 2. Heti óraszám: 0/2, 0/2 Óratípus: Előadás Szeminárium X (2) Értékelés: Kollokvium i jegy X (2) A kurzus célja a történelem rész- és segédtudományainak a bemutatása, s azok legfontosabb módszereinek a megismertetése. Kiemelten foglalkozik néhány tudományterülettel: az epigráfia, a diplomatika, a kronológia, a paleográfia, a heraldika, a szfragisztika és a vexillológia kérdéseivel. Tárgyuk, alapfogalmaik, stb. Iratolvasás, címer leírás, oklevélolvasás, időszámítási gyakorlatok. Levéltár látogatás. Bertényi Iván: Új magyar címertan. Bp. 1993. Maecenas. Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás Bp. 1983. Gondolat. Kéki Béla: Az írás története Bp. 1971. A történelem segédtudományai. Szerk.: Bertényi Iván Bp. 1998. Osiris. Szentpéteri Imre: Oklevéltani naptár Bp. 1974. Tantárgyfelelős: Szántóné Dr. Balázs Edit főiskolai docens Oktatók: Szántóné Dr. Balázs Edit főiskolai docens, Dr. Landgrafné Dr. Mózer Ibolya főiskolai docens, Dr. Horváth Andrea főiskolai adjunktus, Dr. Krajczárné Cierna Lubica főiskolai adjunktus
Tantárgy neve: Történeti földrajz Kredit: 4 Félév: 2 Heti óraszám: 2/0 Óratípus: Előadás X Szeminárium Értékelés: Kollokvium X i jegy A tárgy egyszerre közvetít konkrét ismereteket és általános szemléletmódot. A kurzus végére el kell sajátítani Európa topográfiáját. A hegy- és vízrajz alapjainak oktatását összekapcsolja a kurzus a történetileg változó térhasználat és anyagi kultúra alapvető ismereteinek elsajátításával. Végigvesszük, hogy koronként, a technikától, népesedéstől stb. függően mikor milyen jelentősége volt a hegy- és vízrajznak. Kitérünk a történeti tájak változásaira és a közlekedés alapvető módjaira is. A tárgy részét képezik a térképpel, mint eszközzel összefüggő ismeretek, a történeti térképek használatával kapcsolatos tudnivalók. Az oktatást vaktérképekkel, szemléltető eszközökkel segítjük Allen, Phillip: Atlaszok atlasza. Bp., 1994. Budakönyvek. Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. Bp., 1997. História - MTA Történettudományi Intézete. Norman J. G. Pounds: Európa történeti földrajza. Bp., 1997. Osiris. Történeti világatlasz. Bp., 1991. Cartográfia. Földrajzi atlasz a középiskolák számára. (Bármely kiadás.) Tantárgyfelelős: Dr. Varsányi Péter főiskolai tanár Oktatók: Dr. Krajczárné Cierna Lubica főiskolai adjunktus
Tantárgy neve: Őskori és ókori történelem (Őstörténet, az ókori Kelet, Görögország, Róma története) Kredit: 3+ 3 + 4 + 2 + 2 Félév: 2., 3. Heti óraszám: 2/0, 2/0, 2/0, 0/2, 0/2 Óratípus: Előadás X (3) Szeminárium X (2) Értékelés: Kollokvium X (3) i jegy X (2) Az ókortörténeti tantárgy keretében három nagy egységben kerül bemutatásra a korai egyetemes történelem. Az első kurzus az őskori és az ókori Kelet nagy kultúráinak bemutatására vállalkozik. Előadás keretében az európai és a kárpát-medencei őskori lelőhelyeket, az élelemtermelő közösségeket, az ősi kultúrák elemzésével jutunk el az írásbeliséget ismerő civilizációs közösségekhez. Az ókori Kelet nagy kultúrái közül, főként a közelkeleti térség (Egyiptom, Mezopotámia, Fönícia, Hettita Birodalom, Palesztina) városai, államait, birodalmait tekintjük át. A második előadási kurzus az ókori Hellas területére vezet. A görög poliszok változatos világából Athén és Spárta emelkedik ki. Bemutatjuk a görög poliszok gazdasági, társadalmi és politikai szerkezetét. Az egység és sokféleség egymást kölcsönösen feltételező világában a polisz válságát a birodalom, Nagy Sándor birodalma oldja meg. Nagy Sándor hódító hadjáratai során kitérünk az ókori hadművészet kérdéseire. A harmadik egység az ókori Róma nagy korszakait tárgyalja. A korai római történelem a királyság korához kapcsolódik. A politikai intézmények bemutatásával megismerhetjük a római köztársaság működésének lényegi mechanizmusát. Az előadások jelentősebb részét a római principatus, császárság társadalmi, politikai viszonyainak bemutatására fordítjuk. Az ókori előadások mellett a szemináriumon az ókor primer és szekunder forrásainak megismerésével és elemzésével foglalkozunk. Oates, D.- Oates, J.: A civilizáció hajnala. (A múlt születése). Bp., 1976. Helikon. Mózer Ibolya: Európa gyökerei. Bp., 2003. Holnap K. Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp., 1998. Osiris. Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Bp., 1998. Helikon Magyar könyvklub. Hegyi Dolores - Kertész István - Németh György - Sarkady János: Görög történelem a kezdetektől Kr.e. 30-ig. Bp., 1995. Osiris. Ritoók Zsigmond - Sarkady János - Szilágyi János György: A görög kultúra aranykora. Bp., 1984. Gondolat. Childe, V. G.: A civlizáció bölcsője. Bp., 1959. Gondolat. Oppenheim, A. L.: Az ókori Mezopotámia. Egy holt civilizáció portréja. Bp., 1982. Gondolat.
Ferenczy Endre - Marói Egon - Hahn István: Az ókori Róma története. Bp., 1992. Tankönyvkiadó. Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp., 2002. Osiris. Mócsy András: Pannónia a korai császárság idején. Bp., 1975. Akadémiai. Mócsy András: Pannónia a késő császárkorban. Bp., 1975. Akadémiai. Tantárgyfelelős: Dr. Landgrafné Dr. Mózer Ibolya főiskolai docens Oktatók: Dr. Landgrafné Dr. Mózer Ibolya főiskolaidocens, Dr. Horváth Andrea főiskolai adjunktus, Csapláros Andrea
Tantárgy neve: Középkori magyar történelem 1526-ig Kredit: 3 + 3 + 2 Félév: 2, 3 Heti óraszám: 2/0, 2/0, 0/2 Óratípus: Előadás X (2) Szeminárium X Értékelés: Kollokvium X (2) i jegy X A kurzus két nagyobb egységből állaz elsőben a magyarság történetét az Árpád-ház kihalásáig tekinti át, míg a második etapban az Anjouk magyarországi trónra kerülésétől a Mohácsi csatáig. Mindkét korszakban elsősorban a politikai folyamatok bemutatására koncentrálunk, de szóba kerülnek a gazdasági, társadalmi ls kulturális viszonyok fejlődése is. Az első időszak főbb tematikus pontjai: A magyarság története a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig. Gazdasági, társadalmi, politikai viszonyok a 10-12. században. Az árutermelés, pénzgazdálkodás túlsúlyra jutása a 13. században, a társadalom átrétegződése, (a rendiség kezdetei, a jogilag egységes jobbágyság kialakulása, a polgárság és az egyházi társadalom), a királyi hatalom gyengülése, az oligarchauralom. Az Árpád-kori decretumok elemzése. A második korszak csomópontjai: az Anjou-kor gazdasági, társadalmi politikai jellemzőinek bemutatása, a magyar királyság beilleszkedése az európai politikába. A török veszély jelentkezése, a Zsigmond kor alapvető kérdéseinek vizsgálata, (a hatalmi viszonyok). A késői középkor jelenségeinek elemzése, (rendiség és királyválasztások). Hunyadi Mátyás kora, a középkori igazgatás szervei és hivatalai, az államkormányzás módja, törvénykezés. A Jagelló kori társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok. Kristó Gyula: Magyar történelem 895-1301-ig. Bp., 2003. Osiris. Engel Pál Kristó Gyula Kubinyi András: Magyarország története 1301-1526. Bp. 1998. Osiris. Győrfy György: István király és műve. Bp., 1977. Gondolat. Makk Ferenc: Magyarország a XII. században. Bp., 1986. Pannonica. Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp., 1971. Akadémiai. Szücs Jenő: Az utolsó Árpádok. Bp., 2003. Akadémiai. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1000-1526. Szerk.: Bertényi Iván. Bp. 2000. Osiris. Tantárgyfelelős: Dr. Polgár Marianna főiskolai docens Oktatók: Szántóné Dr. Balázs Edit főiskolai docens, Dr. Horváth Andrea főiskolai adjunktus
Tantárgy neve: Középkori egyetemes történelem 1492-ig Kredit: 3 + 3 + 2 Félév: 2., 3. Heti óraszám: 2/0, 2/0, 0/2 Óratípus: Előadás X (2) Szeminárium X Értékelés: Kollokvium X (2) i jegy X A kurzus célja ezer esztendő történéseinek a bemutatása a Római Birodalom végnapjaitól a kora újkorig, a XV. század végéig. A stúdium elsősorban az európai kontinensen lezajló eseményekre és folyamatokra koncentrál, de értelemszerűen taglalja azokat is, amelyek közvetett, vagy közvetlen módon befolyásolták a vén kontinens eseményeit. A középkori Európa gazdasági, társadalmi viszonyainak és történéseinek bemutatása. A városfejlődés megindulása és a céhek kialakulása következtében a kereskedelem hogyan hatott Európa gazdasági régióinak fejlődésére. A rendi társadalom sajátosságai és a rendi monarchiák működése. Kelet-Európa és Oroszország eltérő történeti fejlődése. Az egyház szerepe a középkorban, a keresztes hadjáratok és következményei. Kiemelkedő történelmi személyiségek bemutatása. A középkor tudománya és kultúrája, az egyetemek kialakulásától a humanizmus és reneszánsz periodizációja és jellemzői. A fontosabb forráscsoportok, forrástípusok megismerésére. Katus László: A középkor története. Budapest, 2000. Pannonica-Rubicon. Pirenne, Henri: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp., 1983. Gondolat. Southern, R. W: A nyugati társadalom és egyház a középkorban. Bp., 1987. Gondolat. Gergely Jenő: A pápaság története. Bp., 1999. Kossuth Kiadó. Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Bp., 1983. Helikon Kiadó. Jónás Ilona, Sz: (Szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Európa és Közel-Kelet. Bp, 1999. Osiris. Delumeau, Jean: Reneszánsz. Budapest, 1997. Osiris. Tantárgyfelelős: Dr. Landgrafné Dr. Mózer Ibolya főiskolai docens Oktatók: Dr. Krajczárné Cierna Lubica főiskolai adjunktus, Dr. Horváth Andrea főiskolai adjunktus
Tantárgy neve: Magyarország és Erdély a kora újkorban 1790-ig Kredit: 3 + 3 + 2 Félév: 3, 4 Heti óraszám: 2/0, 2/0, 0/2 Óratípus: Előadás X (2) Szeminárium X Értékelés: Kollokvium X (2) i jegy X A két féléves kurzus célja a Mohács után több részre tagolódó Magyarország sorsának a bemutatása, az országegyesítési kísérletek kudarcainak, majd következményeinek a megismertetésére, valamint arra, hogy miként épült ki a Habsburgok a dunai monarchiája. Az események tárgyalásánál az eltérő politikai entitások sajátosságának a bemutatására külön hangsúly helyeződik. A kurzus átfogó ismeretek átadására törekszik és nemcsak a politikai események elemzésére. A kurzus tematikája: a demográfiában, a gazdaságban, a társadalomban és a művelődés folyamataiban bekövetkezett változások elemzése. A belső átalakulások egyetemes, európai történeti összefüggéseinek kiemelt bemutatása: a magyar gazdaság beilleszkedése a világgazdaság kialakuló rendszerébe ill. a vallási átalakulás európai és magyar kapcsolatai. A XVI-XVII. század politikatörténetét sokszínűség jellemzi. Kiemelt kérdések ezzel összefüggésben az oszmán hatalom elleni harcok lépései diplomáciai és katonai vonatkozásban egészen a kiűzésig. Ezzel párhuzamosan a Habsburgok elleni mozgalmak fontosabb állomásai Bocskaitól Rákócziig. A 18. században Magyarország történetének alapvető kérdése a török kiűzése és a Rákóczi kor utáni újjáépítése. Demográfiai átalakulása, növekedése, etikai sokszínűsége, gazdasági átalakulása, társadalmi változásai kiemelt kérdések a korban. Ebben a században épült be a Habsburg Birodalomba Magyarország és Erdély. Hangsúlyt kap a polgári átalakulás feltételeinek kialakulása és a nemzetté válás problémáinak vizsgálata. A szeminárium kiemelt kérdései a XVI-XVII. századi megosztottság létrejöttének lépései, a Királyi Magyarország és az önálló Erdély államiságának, kormányzatának működése. Ágoston Gábor - Oborni Teréz: A 17. század története. Bp., 2000. Pannonica. Ifj. Barta János: A 18. század története Bp., 2000. Pannonica Erdély története I-II. kötet. Főszerkesztő: Köpeczi Béla. Bp., 1986. Akadémiai. Köperczi Béla - R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc Bp., 2003. Osiris. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1526-1790. I-II. kötet. Szerk.: Sinkovics István Bp., 1988. Magyarország története 1526-1686. III/1-2. kötet. Főszerkesztő: Pach Zsigmond Pál. Bp., 1985. Akadémiai.
Magyarország története 1686-1790. IV/1-2. kötet. Szerkesztette: Ember Győző - Heckenast Gusztáv Bp., 1989. Akadémiai. Magyarország művelődéstörténete 1526.1790. Főszerkesztő: Szentpéteri József. Magyar Kódex III. k. Bp., 2000. Pálffy Géza: A 16. század története Bp., 2000. Pannonica. R. Várkonyi Ágnes: Három évszázad Magyarország történetében. Bp., 1999. Osiris. Tantárgyfelelős: Dr. Varsányi Péter főiskolai tanár Oktatók: Dr. Polgár Marianna főiskolai docens
Tantárgy neve: Kora újkori egyetemes történelem 1789-ig Kredit: 3 + 3 +2 Félév: 3., 4. Heti óraszám: 2/0, 2/0, 0/2 Óratípus: Előadás X (2) Szeminárium X Értékelés: Kollokvium X (2) i jegy X A kurzus célja a nagyföldrajzi felfedezésektől a francia forradalomig az európai és az Európán kívüli világ történéseinek a bemutatása. Azon folyamtok elemzése, amelyek elvezettek a modernizáció és az indusztrializáció világába. A stúdium a sokszínű politikai viszonyok változásait helyezi előtérbe, egyszerre szól univerzális és regionális folyamatokról, nyilván a nemzeti államkeretek formálódását az előadások tematikája is követi. Az abszolutizmusok kialakulását, sajátosságai, s kiemelkedő személyiségeit taglalja. A hatalom elméletének és gyakorlatának a jellemzőit. A kora ujkori államelméletek kialakulását, új eszmerendszerének a formálódását. Bemutatja Európa vallási képének átalakulását, a reformáció irányzatait és a folyamathoz kapcsolódó eszmei szellemi hátteret, s a vallásháborúk hatását. A klasszikus Európa korát jellemző gazdasági, társadalmi, politikai sajátosságok áttekintése. A felvilágosult abszolutizmusok problematikája. A felvilágosodás forrásai, szellemi hatása. A forradalmaktól az alkotmányig, az angolszász politikai rendszerek tanulmányozása. A korszak forrásainak megismerése és elemzése. Kötelező irodalom: Anderson, Perry: Az abszolutista állam. Budapest, 1989. Gondolat. Chadwick, Owen: A reformáció. Budapest, 1998. Osiris. Chaunu, Pierre: A klasszikus Európa. Budapest, 2001. Osiris. Chaunu, Pierre: Felvilágosodás. Budapest, 1998. Osiris. Davies, Norman: Európa története. Budapest, 2002. Osiris. H. A. Diederiks J. Th. Lindblad D. J. Noordam G. C. Quispel B. M. A. de Vries P. H. H. Vries: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. A rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Bp., 1995. Osiris. Szántó György Tibor: Anglikán reformáció, angol forradalom. Bp., 2000. Európa. Urbán Aladár: Köztársaság az újvilágban. Budapest, 1994. Tankönyvkiadó. Tantárgyfelelős: Dr. Vigh Kálmán főiskolai docens Oktatók: Dr. Krajczárné Cierna Lubica főiskolai adjunktus
Tantárgy neve: Magyarország és Erdély 1918-ig Kredit: 3 + 3 + 2 Félév: 4, 5 Heti óraszám: 2/0, 2/0, 0/2 Óratípus: Előadás X (2) Szeminárium X Értékelés: Kollokvium X (2) i jegy X A két féléves kurzus célja a hosszú 19. században hazánk történetének a bemutatása. Az előadások elsősorban politikatörténeti jellegűek, de kellő súlyban tárgyaltatik a gazdaság átalakulása, a modernizáció és a polgárosodás folyamata is. Külön hangsúly helyeződik a kulturális viszonyok átalakulására a modern tömegkultúra elterjedésére. Az eszmei, ideológiai változások elsősorban politikai kontextusban kapnak helyet. A kurzus főbb témakörei: Magyarország, mint a Habsburg Birodalom része, a magyar jakobinus mozgalom, gazdasági és társadalmi viszonyok a XIX. század első felében. A nemzeti ideológiák és mozgalmak színrelépése. A reformkor legfontosabb eseményei, a forradalom és szabadságharc 1848-1849-ben. A neoabszolutizmus, az osztrák-magyar kiegyezés. Hazánk dualizmus kori fejlődése és részvétele az I. világháborúban. A politikai intézményrendszer változásai, a polgári állam kiépülése. A látványos gazdasági változások és a társadalmi folyamatok alakulása és az gondok és feszültségek Fónagy Zoltán: Modernizáció és polgárosodás. Magyarország története 1849-1914- ig. (Történelmi kézikönyvtár). Debrecen, 2001. Csokonai K., Gyáni Gábor - Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp., 1998. Osiris. Magyarország története a 19. században. Szerk.: Gergely András. Bp., 2004. Osiris. Magyarország története a 19. században. Szöveggyűjtemény. Szerk.: Pajkossy Gábor. Bp., 2004. Osiris. Magyarország története 1790-1848. V/1-2. köt. Főszerk.: Mérei Gyula. Bp., 1979. Akadémiai. Magyarország története 1848-1890. VI/1-2. köt. Főszerk.: Kovács Endre. Bp., 1979. Akadémiai. Magyarország története 1890-1918. VII/1-2. köt. Főszerk.: Hanák Péter. Bp. 1978. Akadémiai. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Izsák Lajos egyetemi tanár Oktatók: Dr. Kalocsai Péter főiskolai adjunktus, Katona Attila főiskolai adjunktus
Tantárgy neve: Újkori egyetemes történelem 1918-ig Kredit: 3 + 3+ 2 Félév: 4., 5. Heti óraszám: 2/0, 2/0, 0/2 Óratípus: Előadás X (2) Szeminárium X Értékelés: Kollokvium X (2) i jegy X A két féléves kurzus célja a francia forradalmat követő európai események bemutatása, de tárgyalásra kerülnek az Újvilág legfontosabb, az európai folyamatokra is ható történései, (Latin-Amerika függetlenségi harcai és az amerikai egyesült államokbeli polgárháború) valamint a kolonializáció folyamata és az ebből adódó nagyhatalmi konfliktusok. Elsősorban a politikai szempontú megközelítés a mérvadó, de a lehetőségekhez képest szóba kerül az európai gazdaság és a társadalom átalakulása az indusztrializáció hatása és következménye, valamint modern tömegkultúra megteremtődése. A kurzus tematikája: A francia felvilágosodás és a francia abszolutizmus válsága. A francia forradalom legfőbb eseményei és fordulatai. Napóleon és a francia hegemónia. A Szent Szövetség rendszere. Az európai nacionalista mozgalmak. Oroszország új szerepe. Az Oszmán Birodalom és a Balkán problémái. A Brit Birodalom kiépülése. Egy téves kifejezés: az ipari forradalom. Az 1848/49-es forradalmak utáni Európa. III. Napóleon császársága, Krími háború. Az olasz és a német egység. Az USA a függetlenség elnyerése után, a polgárháború. Az Európán kívüli világ: Ázsia: Japán és Kína. Az Európán kívüli világ: Afrika gyarmatosítása. A Balkán: az 1870-es évek konfliktusától az első világháború előestéjéig. Nagyhatalmi konfliktusok, a szövetségi rendszerek kialakulása, válságok a XX. század elején. A második ipari forradalom. Változó társadalom-tudomány, technika fejlődése. Szellemi élet a XIX/XX. század fordulóján. A nemzetközi munkásmozgalom. Az első világháború. A 19. századi egyetemes történelem. Szerk. Vadász Sándor. Bp., 1998. Korona. Ormos Mária - Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Bp., 1995. Osiris. Galántai József: Az I. világháború. Budapest, 2000. Osiris. Egyetemes történet 1789-1914. Szöveggyűjtemény, I-II. kötet. Szerk. Diószegi István. Budapest, 1986. Tankönyvkiadó. Tantárgyfelelős: Dr. Vigh Kálmán főiskolai docens Oktatók: Csóka Tibor tanszéki munkatárs
Tantárgy neve: Jelenkori magyar történelem Kredit: 3 + 3 + 2 Félév: 5., 6. Heti óraszám: 2/0, 2/0, 0/2 Óratípus: Előadás X (2) Szeminárium X Értékelés: Kollokvium X (2) i jegy X A két féléves kurzus célja a modern, független Magyarország történetének a bemutatása, külön hangsúlyt helyezve a kialakulás mai napig ható körülményeire és a függetlenség fogalmának az értelmezésére. Az elsősorban politikai szempontú megközelítést, kiegészíti a legfontosabb gazdasági folyamtok és társadalmi viszonyok elemző bemutatása is. A kurzus a rendszerváltás eseményeinek és következményeinek a bemutatásával zárul. A kurzus tematikája: Összeomlás az első világháború után: az októbrista kísérlet és a Tanácsköztársaság. Trianon és Magyarország beilleszkedési az európai rendbe. A bethleni konszolidáció: eredmények és árnyoldalak. Magyarok a szomszédos országokban. A politikai rendszer főbb elemei: a kormányzó, a törvényhozás, a választások, és a politikai pártok. A jobboldali törekvések: konzervatívok, radikálisok és szélsőségesek. Külpolitikai kiútkeresés és eredmények. A revízió sikere. A második világháború és következményei Magyarországra. A szovjet megszállás és következményei, az átmenet évei. A párizsi békeszerződés. Magyar sorsok a szomszédos államokban. Az államszocialista rendszer kiépülése. A diktatúra működése és intézményei. Forradalom és szabadságharc 1956-ban. Megtorlás és konszolidáció. A kádárizmus évtizedei. A bomlás természetrajza. Fülöp Mihály Sipos Péter: Magyarország külpolitikája a XX. században. Bp., 1998. Aula. Gergely Jenő- Pritz Pál: A trianoni Magyarország. Bp., 1998. Kulturtrade. Gyáni Gábor - Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp., 1998. Osiris. Izsák Lajos: Rendszerváltástól rendszerváltásig. Bp., 1999. Kulturtrade. Magyar történeti szöveggyűjt3emény 1914-1999. I-II. kötet Szerkesztette: Romsics Ignác. Bp., 2000. Osiris. Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában 1914-1945. Debrecen, 1998. Csokonai. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp., 1999. Osiris. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Izsák Lajos egyetemi tanár Oktatók: Katona Attila főiskolai adjunktus
Tantárgy neve: Jelenkori egyetemes történelem Kredit: 3 + 3 + 2 Félév: 5, 6 Heti óraszám: 2/0, 2/0, 0/2 Óratípus: Előadás X (2) Szeminárium X Értékelés: Kollokvium X (2) i jegy X Az előadás célja a rövid huszadik század történetének a bemutatása. Európa hanyatlásának az érzékeltetése és a glóbusz új erőközpontjainak a színrelépése. Az új ideokratikus rendszerek megjelenése és azok működése. A világháborúk történelmi jelentőségének a taglalása és a hidegháborús korszak klasszikus konfliktusainak a bemutatása. Az előadások elsősorban a politikai, geopolitikai és katonai konfrontációk történetét vázolják fel, és kevésbé elemzik a századot alapjaiban meghatározó gazdasági folyamatokat és a társadalmak metamorfózisát. A kurzus tematikája: Az első világháborút lezáró békerendszerek. Az orosz forradalom és a sztálinizmus. A két világháború közötti időszak gazdasági, politikai és társadalmi folyamatai. A nemzeti törekvések: jobboldali nacionalizmusok, a fasizmus és a nácizmus. Az Európán kívüli világ megváltozása. A háború legfontosabb diplomáciai és hadászati eseményeinek felvázolása, a sorsdöntő mozzanatok elemzése. A háború alatt elkezdődő diplomáciai, katonapolitikai tervezésnek a bemutatása, amely elvezetett Németország megosztásához, illetve a kialakuló hidegháborúhoz. A hidegháború értelmezési keretei, konfliktusai. Az USA világtörténelmi jelentősége. A szovjet blokk kialakulása és működése, válságai. A két világrend konfrontációs pontjai. A gyarmati rendszer szétesése. Az európai integrációs törekvések. Az enyhülés folyamata. A kishidegháború és konfliktusai. A keleti blokk összeomlása. 20. századi egyetemes történet I- III. kötet Bp., 1997-1999. Korona. Borsody István: Az új Közép-Európa. Szombathely, 1998. Savaria University Press. Fischer Ferenc: A megosztott világ. A Kelet Nyugat, és Észak-Dél nemzetközi kapcsolatok főbb vonásai (1945-1989). Bp., 1992. Ikva. Keegan, John: A második világháború. Budapest, 2003. Európa. Kissinger, Henry: Diplomácia. Bp., 1997. Panem-Grafo. Kershaw, Ian: Hitler. 1-2 kötet. 1889-1936, 1936-1945. Bp., 2003. Hybris-Szukits Kiadó. Ormos Mária Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Bp., 1998. Osiris. Ernst Nolte: A fasizmus korszaka. Bp., 2001. XX. Század Intézet. Tantárgyfelelős: Dr. Vigh Kálmán főiskolai docens Oktatók: Csóka Tibor tanszéki munkatárs
Tantárgy neve: Ókori államelméletek és társadalomtörténet I., II. Kredit: 4 + 4 Félév: 3,4 Heti óraszám: 0/2, 0/2 Óratípus: Előadás Szeminárium X (2) Értékelés: Kollokvium i jegy X (2) Az ókori államelméletek alapvetően a görög gondolkodók, filozófusok, történetírók munkáiban tárul elénk. Szemináriumi munka keretében foglalkozunk az ókori államformák kérdésével. Az ókori görög történelem jellegzetes politikai szerkezetben: a poliszban fejlődött ki. A féléves stúdium során Platón és Arisztotelész, Thuküdidész és Xenophón, Polübiosz és Cicero munkásságának megismerésére, elemzésére törekszünk. Vizsgálódásunk kiemelt pontja: az ókori demokrácia bemutatása, elemzése. Politikai rendszerek elméleti és gyakorlati elemzése kapcsán megvizsgáljuk az Imperium Romanum példájával, a birodalmiság kérdését. A szeminárium kiemelten fontosnak tartja az auctorok munkáinak értő elemzését. A több mint egy évezredes római történelem korszakából az előadás a késő köztársaság és a principatus korára helyezi a hangsúlyt. A politikai élet szempontjából ez a korszak a legfontosabb, hiszen ekkor következett be az ókor legnagyobb hatású rendszerváltása. A polgárháborúba torkolló válságos köztársaság áttér az egyeduralmi formára, a principatusra, hagyományos értelemben a császárság. Az előadás részletesen foglalkozik azokkal a társadalmi rétegekkel: ordo senatorius, ordo equester, melyek az egyeduralmi forma ellenzői ill. támogatói voltak. Az új politikai rendszer részben a társadalmi rétegek közötti lavírozással, részben a görög származású felszabadított rabszolgákkal oldotta meg a rendszer elfogadtatását. Augustus karizmatikos hatalma a gazdasági, a társadalmi és a politikai élet viszonylagos nyugalmát, kiegyensúlyozottságát hozta, de a gyengébb képességű utódok (Julius-Claudius, Flavius dinasztia) erre már alig voltak képesek. Az előadás ennek a mintegy kétszáz évnek a nagy csomópontjait emeli ki, természetesen társadalmi, politikai változások szemszögéből. M. Finley, Politika az ókorban Budapest, 1995. Németh György: Polisok világa Budapest, 1998. Államéletrajzok Szerkesztette: Németh György Budapest, 1998. Arisztotelész: Politika Platón: Az állam Xenophón: A lakadeimoniak állama Alföldy Géza: Római társadalomtörténet Budapest, 1996. A. H. M. Jones: Augustus Budapest, 1976. Római történeti chrestomátia Budapest, 1963. Római történelem Szöveggyűjtemény szerk. Borhy László. Budapest, 1998.
Ferenczy E.-Maróti E.- Hahn I.: Római történelem Budapest, 1972. Tantárgyfelelős: Dr. Landgrafné Dr. Mózer Ibolya főiskolai docens Oktatók: Dr. Landgrafné Dr. Mózer Ibolya főiskolai docens, Dr. Horváth Andrea főiskolai adjunktus, Csapláros Andrea
Tantárgy neve: Új struktúrák születése a középkori egyetemes és magyar gazdaság és társadalomtörténetben Kredit: 2 + 4 + 2 Félév: 4, 5, 6 Heti óraszám: 0/1, 0/2, 0/1 Óratípus: Előadás Szeminárium X (3) Értékelés: Kollokvium i jegy X (3) A kurzus célja, hogy figyelemmel kísérje a Római Birodalom végnapjaitól a 10. századig Európa történetét. Különös tekintettel azokra változásokra amelyek a késői antikvitást jellemzik, ill. folyamatosan továbbélnek a birodalom bukása után is. Igyekszik bemutatni és feltárni azokat a jelenségeket amelyek hozzájárulnak a későantik struktúra leépüléséhez. Felvillantja a népvándorlás korának népeinek történetét, leginkább azokét, amelyek hosszabb rövidebb ideig szilárd államalakulatot tudtak létrehozni. Európa peremének történetéből elsősorban az arab és a bizánci gazdaság és társadalom kérdéseit vizsgálja. A 7. századtól pedig a frank illetve a frankok utódainak történetével kíván foglalkozni. Kiemelt helyet kap az igazgatás új formáinak, és a hűbériségnek a vizsgálata. A gazdasági kérdések közül pedig az uradalmi rendszer, a városiasodás kérdése, a kereskedelem korábbi formáinak megszűnése kerül előtérbe. A tárgyalt témák között szerepel különösen: Későrómai gazdaság és társadalom (colonatus, nagybirtok, municipiális élet hanyatlása, foederati és barbár népek, kalandozók és integrálódók (vikingek, vandálok, germánok) az egyház helye és szerepe, Itália státuszának megváltozása-bizánc (megtartás és megújulás), kereskedelem, városok a korai középkorban A kurzus nyomon követi a honfoglalás korától1301-ig a magyar történelem gazdasági és társadalmi kulcskérdéseit, valamint a történeti szakirodalom által leginkább preferált vitatott kérdéseit. Így kiemelten: A nomád gazdaság jellemzői, a letelepedés és társadalmi struktúra kérdései, a kalandozások, és hatásuk a magyarság korai történetére. Az államalapítás: Struktúraváltás az ezredfordulón, és hatásai a társadalomra és gazdaságra. A korai Árpád-kor társadalmi csoportjai, helyzetük tükröződése a törvénykezésben. Idegenek középkori Magyarországon, mobilitási lehetőségek a társadalomban. A korai rendiség kérdései, és európai összefüggései. Királyi birtokok, bevételek, igazgatás, a nemesi megye kezdetei. A gazdasági élet emlékeinek megjelenése a régészeti leletanyagban.(különös tekintettel a falufeltárásokra) Árutermelés és városiasodás a 13. században (privilégiumok). Az egyházi társadalom belső változásai az Árpádkorban. Gazdasági és társadalmi struktúrák megjelenése a korabeli forrásokban. Angi-Orosz-Bárány-Papp-Pósán: Európa a korai középkorban Debrecen 1997. Katus László: A középkor története Bp., 1999.
Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve Bp., 2001. Brehier, Luis:Bizánc tündöklése és bukása Bp., 1997. Középkori Egyetemes történeti szöveggyűjtemény (Szerk: Sz. Jónás Ilona) Bp., 1999. Szaktanulmányok Kristó Gyula: Magyarország története 895-1301 Bp., 2003. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1000-1526 (Szerk.: Bertényi Iván) Bp., 2000. Magyar századok sorozat vonatkozó kötetei Korai Magyar történeti Lexikon Bp., 1994. (Főszerk.: Kristó Gyula) Zsoldos Attila: Az Árpádok és alattvalóik Debrecen 1997. Tantárgyfelelős: Dr. Polgár Marianna főiskolai docens Oktatók: Dr. Landgrafné Dr. Mózer Ibolya főiskolai docens, Szántóné Dr. Balázs Edit főiskolai docens, Dr. Horváth Andrea főiskolai adjunktus, Dr. Krajczárné Cierna Lubica főiskolai adjunktus, Dr. Polgár Marianna főiskolai docens
Tantárgy neve: A világgazdaság kialakulása, és az európai gazdaság átalakulása Kredit: 4 + 2 + 2 Félév: 3, 4, 5 Heti óraszám: 0/2, 0/1, 0/1 Óratípus: Előadás Szeminárium X (3) Értékelés: Kollokvium i jegy X (3) A nagy földrajzi felfedezések előzményei, kronológiája, tipologizálása, következményei a 16.-18. században. Az európai régiók átalakulása a világgazdasági rendszer kialakulásának folyamatában. Az Atlantikum vezető szerepének jellemzői. Európa és a világ kapcsolatai: Afrika, Latin-Amerika, India, Kína, Japán. A nyugat-európai gazdaság szerkezetváltása és jellemzői a 17.-18. században. Gyarmati rendszerek kialakulása a 16.-18. században és a világ hatalmi és gazdasági felosztásáért folytatott küzdelem. Meghatározó gazdasági elméletek bemutatása és elemzése: merkantilizmus, fiziokratizmus, kameralizmus, protekcionizmus elmélete és gyakorlata. A törökkor utáni Magyarország gazdasági és társadalmi újjáépítésének historiográfiai megítélése, mai kutatási eredményei és vitája. Az átalakulás demográfiai háttere és folyamata ill. eredményei a 18. század végén. Gazdasági változások, örökség és a birodalmi gazdaságpolitika elvei és gyakorlata a felvilágosult abszolutizmus időszakában. Az egyes társadalmi csoportok belső mozgása: a nemesség mobilitása, értelmiség és kulturális elit, paraszti társadalom és úrbéres jobbágyság. Wallerstein, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Bp., 1983. Gondolat. Cameron, Rondo: A világgazdaság története. Budapest, 1994. Maecenas. Diedericks, H. A. és mások: Nyugat-európai gazdaság-és társadalomtörténet. Bp., 1995. Osiris. Gondolat Kiadó. Budapest, 1995. Pounds, Normann: Európa történeti földrajza. Bp., 1997. Osiris. Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV-XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái. Budapest, 1985. Gondolat. Magyarország története 4/1-2. /szerk. Ember Győző Heckenast Gusztáv / Bp. 1989. Ifj. Barta János A 18. század története Bp., 2000. H. Balázs Éva Bécs és Pest-Buda a régi századvégen Bp.1987. H. Balázs Éva Európai gazdaságpolitika magyar válasz Bp.1996.