Történelem alapképzési szak tantárgytematikái

Átírás

1 Történelem alapképzési szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak (a szakmai törzstárgyakból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TSZ. 86. () b) assányi Miklós BAA 0010 Filozófiatörténet Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Kendeffy Gábor Oktatás nyelve: v I. A kurzus elvégzése után a bölcsészhallgató képes lesz a nem-filozófia szakostól elvárható szinten megérteni egy európai filozófiai szöveget, rekonstruálni egy filozófiai érvelést, állást foglalni egy világnézeti vitában, helyesen használni alapvető filozófiai és művelődéstörténeti fogalmakat. Általános bevezetés az európai filozófiatörténetbe forráscentrikus, szövegértelmező szemlélettel. Platóntól Heideggerig ázzuk a korszakalkotó szerzők legfontosabb szövegeiből vett szemelvényeket, különös tekintettel az istenkérdésre. A legalapvetőbb filozófiai és logikai fogalmak ázatára külön hangsúlyt fektetünk. Az egyes szerzőket mindig elhelyezzük a korszak művelődéstörténeti-eszmetörténeti összefüggésében. 1. Platón, Állam, I- könyv 507b-511e és 514a-519e; Phaidrosz 45c-54c; Lakoma 08e-1a. In: Platón összes művei. Ford. Devecseri G. et al. Budapest: Európa, 1984; kötet, o. és o.; ill. I. kötet, o.. Arisztotelész, Metafizika, X könyv/1., és ; Nikomakhoszi Etika I. könyv/1-10. fejezetek és könyv/1-6. fejezetek. In: In Bugár I. szerk., Kozmikus teológia. Budapest: Kairosz, 000, , és o.; Arisztotelész, Nikomakhoszi etika. Ford. Szabó M. Budapest: Európa, 199; 5-7. o., o.. Epikurosz, Levél Hérodotoszhoz ( Cicero, Scipio álma in: Cicero válogatott művei. álogatta Havas L. Budapest: Európa, 1987; o.; Marcus Aurelius, Elmélkedések, I. könyv in Sztoikus etikai antológia. Budapest: Gondolat, 198, o. 4. Plótinosz, A három eredendő valóságról, In Plótinosz, Az egyről, a szellemről és a lélekről. álogatott filozófiai írások. (Ford. Horváth J. és Perczel I.) Budapest: Európa, o.; Augustinus, allomások. (ford. árosi I.) Budapest: Gondolat, 198, o. (X. könyv) 5. Órigenész, A princípiumokról. (Ford. Pesthy M. et al.), Budapest: Paulus Hungarus Kairosz, 00; I. kötet, ; Areopagita Dénes: Misztikus teológia, in: Az isteni és emberi természetről, Budapest: Atlantisz, 1994; kötet, o. 6. Aquinói Tamás, Summa theologiae A teológia foglalata. Ford. Tudós-Takács J. Hely nélkül: Telosz Kiadó, 1994, 71-8., 7-1., 5-4. és o. (I/. quaestio,.-. cikkely; I/1. quaestio 5.n cikkely; 7. és 1. cikkely). 7. Dante, Isteni színjáték. Ford. Babits M. Hely nélkül: Szépirodalmi, 1986; o.; Ficino, M. A platonikus teológia összefoglalása. in Platonikus írások. Ford. assányi M. Budapest: Szent István Társulat, 00, o. 8. Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról, Ford. Boros G. Budapest: Atlantisz, 1994; 5-4. o. és o. 9. Spinoza: Teológiai-politikai tanulmány, XI (Ford. Szemere S. Budapest: Akadémiai, 1978; 0-7. és o.) 10. Locke: Értekezés az emberi értelemről, (Ford. assányi M. Budapest: Osiris, 1999); , , és , és o.

2 11. Kant: A vallás a puszta ész határain belül,(ford. idrányi K.) Hely nélkül: Gondolat, 1974; , , és o. 1. Schelling: Filozófiai vizsgálódások az emberi szabadság lényegéről (részlet). Bene Sándor BAA 0040 Könyvtárismeret N: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Pénzes Szabolcs, Török Lajos, Szabó András Oktatás nyelve: I. v Az előadás olyan alapismereteket kíván közvetíteni, amelyek eligazítanak a valóságos és a digitális könyvek, valamint könyvtárak világában. Csapodi, Cs., Tóth, A. és értesy, M. (1987): Magyar könyvtártörténet, Gondolat K.: Bp. Madas, E. és Monok, I. (00): A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1800-ig,., jav., bőv. kiad., Balassi K. László és Tsa: Bp. Funke, F. (004): Könyvismeret. Könyvtörténeti áttekintés, Osiris Kiadó: Bp. Bubnó Hedvig Kopeczky Rita, Sárközy Miklós, Turcsán-Tóth Zsuzsanna BTR 000 Bevezetés a vallástörténetbe Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: I. Az archaikus, nem tételes természeti vallások kialakulásának körülményei. Mítosz, rítus és a szakrális tárgyak (votum) és épületek. Animizmus, tabu, fétis, totemizmus képzetei a különböző vallási rendszerekben. A görög vallás fejlődése Homérosztól a kereszténység megjelenéséig. Az olymposi istenek ábrázolásai, attributumai és feladatköreik. A római vallás kialakulása: numenek, funkció istenek. Etruszk és római hatások. Misztérium vallások megjelenése. A vallás társadalomtörténetének modern közelítésmódjai. Brandt, Juliane: A vallás társadalomtörténete. In: Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Eliade, Mircea: allási hiedelmek és eszmék története I I Bp Kerényi Károly: Görög mitológia. Bp Hegyi Dolores: Polis és vallás. Bevezetés a görög vallástörténetbe. Bp. 00. Köves-Zulauf, Th.: Bevezetés a római vallás és monda történetébe. Bp

3 oigt ilmos: A vallás megnyilvánulásai. Bevezetés a vallástudományba. Bp árady Zoltán Csoma Zsigmond, árady Zoltán BTR 000 Bevezetés a muzeológiába N: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: A múzeumok a történelem tárgyi forrásainak legfontosabb őrzési helyei. A tantárgy a múzeumi gyűjtemények kialakulásának, történetének rövid áttekintése után bevezetést ad a múzeumokban folyó szakmai-tudományos tevékenység megismeréséhez. A múzeumi munka legfontosabb fázisai: gyűjtés, nyilvántartás, leltározás, raktározás, restaurálás, műtárgyvédelem, tudományos feldolgozás, kiállítás-rendezés, közönségszolgálat, múzeumpedagógia. Sorra vesszük a gyűjtemények különböző típusait, megismerkedünk az ott folyó munka mindennapi gyakorlatával, látogatást teszünk néhány jelentős, országos múzeumban. A hallgatók betekintést kapnak a muzeológiai módszerek alkalmazásába (pl. kiállítások tervezése, életmódkutatás). Bodó Sándor: A múzeumok világa az ezredfordulón. In: Baán L. (szerk.): Magyarország kultúrája az ezredfordulón. Bp Entz Géza: Muzeológia műemlékvédelem restaurálás. Bp Fejős Imre: A Magyar Nemzeti Múzeum története , Folia Archaeologica 16 (1964) ; 17 (1965) Hatos Pál: Reformáció és történeti hagyomány. Bp Korek József: A Magyar Nemzeti Múzeum története Folia Archaeologica 17 (1965) 0 0. Korek József: Gyűjtemények, múzeumok, muzeológia. Bp Korek József: A muzeológia alapjai. Bp Kőfalvi Tamás Mészáros Márta Ónodi Márta: Közgyűjteményi ismeretek. Bp Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk.: Bodó Sándor iga Gyula. Bp. 00. Ö. Kovács József. Kerezsi Ágnes BTR 0010 Bevezetés a néprajzba Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: A tantárgy a történelem egyik rokontudományába, a néprajzba vezeti be a hallgatókat. Az egyetemes néprajz alapvető fogalmainak (nép, etnikai tudat, anyagi és szellemi kultúra, hagyomány, innováció stb.) tisztázása után megismerkedünk az etnológiai kutatások történetével, elméleteivel és eredményeivel. A népek hagyományos gazdasági és kulturális típusainak (vadászok, halászok, gyűjtögetők, ekés és kapás földművelők) bemutatása során a finnugor népek életére és néprajzára vonatkozó legalapvetőbb ismeretanyagot is elsajátíthatják a hallgatók. Az európai összefüggések mellett a kelet-közép-európai sajátosságokkal és a szomszédnépi kapcsolatokkal is foglalkozunk. Az európai közkultúrát, népi

4 kultúrát, életformát történeti produktumként, történeti forrásbázisként ismerjük meg. Fél Edit Hofer Tamás:,,Mi korrekt parasztok Hagyományos élet Átányon. Bp Hoffmann Tamás: Európai parasztok. I. Bp Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, 004. Keményfi Róbert: Társadalomtörténet és néprajz. In: Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Szerk. Hajdú P. Bp értes Edit: Szibériai nyelvrokonaink hitvilága. Bp izimadarak népe. Tanulmányok a finnugor rokonnépek élete és műveltsége köréből. Szerk.: Gulya János. Bp Balaton Petra Balaton Petra, Bognár Zalán, Turcsán-Tóth Zsuzsanna BTR 001 Bevezetés a történeti földrajzba A történész képzés keretében az egyik legfontosabb, segédtudományi stúdium a történeti földrajz, amely jellegzetes határterülete a történelem- és a földrajztudománynak. E tudományterület definiálása után a hallgatók megismerkednek a történeti földrajz irányzataival, legjelentősebb képviselőivel, kutatási módszereivel. ázlatosan ismertetjük Európa történeti földrajzát. Részletesen foglalkozunk a Kárpát-medence hegy- és vízrajzával, földrajzi és néprajzi tájaival, közigazgatás történetével (vármegyék, kiváltságos területek, katonai közigazgatás), a gazdaságtörténet földrajzi összefüggéseivel, a fő etnikai, településtörténeti és demográfiai változásokkal. Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 1950-ig. (História Könyvtár. Monográfiák 9/I.) Bp Braudel, Fernand: A Földközi-tenger és a mediterrán világ Fülöp korában. I I Bp Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I III,. Bp (CD-ROM: Arcanum 00.) Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Bp Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I I. Bp Kósa László Filep Antal: A nép táji-történeti tagolódása. Bp Lelkes György: Magyar helységnév azonosító szótár. Baja, Ördög Ferenc: Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához. Bp. 00. Pounds, Norman J. G.: Európa történeti földrajza. Bp Tímár Lajos: Történeti földrajz és társadalomtörténet. In: Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006.

5 F. Romhányi Beatrix F. Romhányi Beatrix, Gálffy László, árady Zoltán BTR 001 Régészeti alapfogalmak Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: I. A tantárgy a történelem rokontudománya, a tárgyi forrásokkal foglalkozó régészet kutatási módszereivel és legfontosabb szakterületeivel ismerteti meg a hallgatókat. A régészettudomány előzményeiként megismerkedünk a régészeti gyűjtés történetével, a legjelentősebb régészeti gyűjtemények létrejöttével, majd a nemzetközi és a régészet legjelentősebb tudománytörténeti alakjaival. A legfontosabb régészeti fogalmak tisztázása után tematikus csoportosításban vesszük sorra a modern régészeti kutatás szakterületeit: lelőhely felderítés, településfeltárás, temetőásatás, építészeti emlékek kutatása, városi régészet, archeometria, környezeti régészet, kormeghatározási módszerek, régészeti időrend és régészeti kultúrák a Kárpát-medencében. Megismerkedünk a kulturális örökségvédelem országi intézményeivel és törvényeivel. Aitken, M. J.: Fizika és régészet. Bp Magyar régészet az ezredfordulón. Szerk.: isy Zsolt, Nagy Mihály, B. Kiss Zsuzsa. Bp. 00. Ilon Gábor Ughy István: Bevezetés a Kárpát-medence régészetébe. Szombathely, Piggott, Stuart: Az európai civilizáció kezdetei. Bp Renfrew, Colin: A civilizáció előtt. A radiokarbon-forradalom és Európa őstörténete. Bp Renfrew, Colin Bahn, Paul: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Bp Semsey iktória Bubnó Hedvig, Csoma Zsigmond, Ö. Kovács József, Semsey iktória BTR 001 Bevezetés művelődéstörténetbe N: I. A tantárgy a művelődéstörténet tudománytörténetének rövid bemutatása mellett foglalkozik a kutatás módszertani kérdéseivel is. Áttekintjük a művelődéstörténet legfontosabb emlékeit a őstörténet korától kezdve, a honfoglalás kori, a középkori, a kora újkori emlékeken keresztül, foglalkozunk a keletről hozott hagyományok kérdésével, valamint az európai környezet kulturális hatásaival. A reformációtól kezdve a polgárosodás, az európai eszmeáramlatok kérdéskörét is tárgyaljuk. Egyetemünk jellegének megfelelően kiemelten foglalkozunk a protestantizmus hatásával, a református művelődéstörténet jelentős személyiségeinek munkásságával. Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, X XI század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Bp

6 Dideriks, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet: a rurális társdalomtól a gondoskodó államig. Bp Diószegi ilmos: A pogány ok hitvilága. Bp. 1967, Domanovszky Sándor: Magyar művelődéstörténet. I I. Szekszárd, (reprint) Endrei Walter: Patyolat és posztó. Bp Kosáry Domokos: Művelődés a XI századi Magyarországon. Bp Magyar Kódex. Magyarország művelődéstörténete Bp Magyar művelődéstörténet. Szerk.: Kósa László. Bp. 00. Mészáros István. Az iskolaügy története Magyarországon között. Bp Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás. I I Bp (Reprint) Régi öltözködés. iseletek dokumentumok és források tükrében. Összeáll., bev., jegyzetek: Mojzsis Dóra. Bp Balaton Petra Balaton Petra, Dusnoki József, Semsey iktória, Turcsán-Tóth Zsuzsanna BTR 0011 Bevezetés a történelemtudományba A tantárgy a történész és a történelem tanári képzés alapismereteit közvetíti. I. Rövid historiográfiai áttekintés után bevezeti a hallgatókat a történettudomány elméleti, módszertani kérdéseibe és a történészi munka gyakorlatába. Megismerkedünk a történeti források különböző típusaival, a forrásanyag lelőhelyeivel, a legfontosabb kézikönyvekkel és folyóiratokkal és a forráskritika módszereivel. A hallgatók elsajátítják a kutatómunkához szükséges alapvető ismereteket. Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp Bloch, Marc: A történész mestersége. Bp Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Gunst Péter: A történetírás története. Debrecen, Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Bp Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. 1. Bp Kristó Gyula: Magyar historiográfia. Bp. 00. Romsics Ignác: A történész mestersége. Rubicon szám. Csízy Katalin Csizy Katalin, F. Romhányi Beatrix, Imregh Mónika, Tantárgy besorolása: BTR 0017 Latin I. Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve:

7 Rajhona Flóra, árady Zoltán I. A tantárgy feladata a latin nyelvi alapismeretek (declinatiok, coniugatiok, mondattani alapismeretek) elsajátítása annak érdekében, hogy a történész hallgatók képesek legyenek eredeti latin nyelvű forrásszövegek olvasására és értelmezésére. A tanagyagot a hallgatók 10-1 fős csoportokban, sok gyakorlattal sajátítják el. A nyelvoktatás mellett a tantárgy célja az antik kultúra (irodalom, művészet) és történelem alapjainak megismertetése is. Banó István Nagy Ferenc Waczulik Margit: Latin nyelvkönyv. (Tanuljunk nyelveket). Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Ferenczi Attila Monostori Martina: Latin nyelvkönyv. (Tanuljunk nyelveket). Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Nagy Ferenc Kováts Gyula Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Az antik Róma napjai Szerk: Gulyás Istvánné. Tankönyvkiadó, Bp Fábián Zoltán Imre Fábián Zoltán Imre, Mester Zsolt BTR 1110 Őstörténet és a civilizáció kezdetei az ókori Keleten Őstörténet 1 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: I. Az őstörténet, vagyis az ség előtti történelem a nem írott forrásokra támaszkodik (geológia, paleoökológia, régészet, antropológia). A hallgatók betekintést nyerhetnek az egyes forráscsoportok vizsgálati módszereibe, valamint abba, milyen kérdéseket és hogyan képesek megválaszolni. A tantárgy az ókori Keleten létrejött korai civilizációkkal foglalkozik: az ókori Egyiptom és a tágabb értelemben vett Mezopotámia korai magas-kultúráinak létrejöttével és történetével a Kr.e. 1. évezred második feléig. A kronológia, eseménytörténet, a történeti topográfia, a társadalom- és vallástörténet főbb kérdései mellett a hallgatók a vallás- és művelődéstörténeti folyamatokról is vázlatos képet kapnak. Megismerik az egyes korszakok legfontosabb írásos és tárgyi forráscsoportjait, azok értelmezési lehetőségeit, illetve a kutatástörténet jelentősebb fordulópontjait és összefüggéseit. Baines, J. Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp Biblia Ószövetség. Gábori Miklós.: A régibb kőkor Magyarországon. In Bartha A. (szerk.): Magyarország története I/1. Előzmények és történet 14-ig. Bp Gáboriné Csánk era: Az ősember Magyarországon. Bp Gyenis Gy.: Humánbiológia. A hominidák evolúciója. Bp Harmatta J. (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomatia. Bp (és későbbi kiadások) Kákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1979, 199, Komoróczy G.: Fénylő ölednek édes örömében.. A sumer irodalom kistükre. Bp. 1970, 198 Kuhrt, A.: Az ókori Közel-Kelet. [Piliscsaba] 005. Leakey, R. E. Lewin, R.: Fajunk eredete. Bp Leakey, R.: Az emberiség eredete. (ilág Egyetem). Bp Leroi-Gourhan, A.: Az őstörténet kultuszai. Bp

8 Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Bp Oates, D. Oates, J.: A civilizáció hajnala. Bp Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp Postgate, N.: Az első birodalmak. Bp Rákos S. Komoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Helikon Magyar Könyvklub, Bp Waechter, J.: Az ember őstörténete. Bp Fábián Zoltán Imre Fábián Zoltán Imre, Mester Zsolt BTR 110 Őstörténet és a civilizáció kezdetei az ókori Keleten Ókori Kelet 1 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: I. Az őstörténet, vagyis az ség előtti történelem a nem írott forrásokra támaszkodik (geológia, paleoökológia, régészet, antropológia). A hallgatók betekintést nyerhetnek az egyes forráscsoportok vizsgálati módszereibe, valamint abba, milyen kérdéseket és hogyan képesek megválaszolni. A tantárgy az ókori Keleten létrejött korai civilizációkkal foglalkozik: az ókori Egyiptom és a tágabb értelemben vett Mezopotámia korai magas-kultúráinak létrejöttével és történetével a Kr.e. 1. évezred második feléig. A kronológia, eseménytörténet, a történeti topográfia, a társadalom- és vallástörténet főbb kérdései mellett a hallgatók a vallás- és művelődéstörténeti folyamatokról is vázlatos képet kapnak. Megismerik az egyes korszakok legfontosabb írásos és tárgyi forráscsoportjait, azok értelmezési lehetőségeit, illetve a kutatástörténet jelentősebb fordulópontjait és összefüggéseit. Baines, J. Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp Biblia Ószövetség. Gábori Miklós.: A régibb kőkor Magyarországon. In Bartha A. (szerk.): Magyarország története I/1. Előzmények és történet 14-ig. Bp Gáboriné Csánk era: Az ősember Magyarországon. Bp Gyenis Gy.: Humánbiológia. A hominidák evolúciója. Bp Harmatta J. (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomatia. Bp (és későbbi kiadások) Kákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1979, 199, Komoróczy G.: Fénylő ölednek édes örömében.. A sumer irodalom kistükre. Bp. 1970, 198 Kuhrt, A.: Az ókori Közel-Kelet. [Piliscsaba] 005. Leakey, R. E. Lewin, R.: Fajunk eredete. Bp Leakey, R.: Az emberiség eredete. (ilág Egyetem). Bp Leroi-Gourhan, A.: Az őstörténet kultuszai. Bp Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Bp Oates, D. Oates, J.: A civilizáció hajnala. Bp Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp Postgate, N.: Az első birodalmak. Bp Rákos S. Komoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Helikon Magyar Könyvklub, Bp Waechter, J.: Az ember őstörténete. Bp

9 Fábián Zoltán Imre Fábián Zoltán Imre, Mester Zsolt BTR 111 Őstörténet és a civilizáció kezdetei az ókori Keleten 1 Kötelező választható I. Az őstörténet, vagyis az ség előtti történelem a nem írott forrásokra támaszkodik (geológia, paleoökológia, régészet, antropológia). A hallgatók betekintést nyerhetnek az egyes forráscsoportok vizsgálati módszereibe, valamint abba, milyen kérdéseket és hogyan képesek megválaszolni. A tantárgy az ókori Keleten létrejött korai civilizációkkal foglalkozik: az ókori Egyiptom és a tágabb értelemben vett Mezopotámia korai magas-kultúráinak létrejöttével és történetével a Kr.e. 1. évezred második feléig. A kronológia, eseménytörténet, a történeti topográfia, a társadalom- és vallástörténet főbb kérdései mellett a hallgatók a vallás- és művelődéstörténeti folyamatokról is vázlatos képet kapnak. Megismerik az egyes korszakok legfontosabb írásos és tárgyi forráscsoportjait, azok értelmezési lehetőségeit, illetve a kutatástörténet jelentősebb fordulópontjait és összefüggéseit. Baines, J. Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp Biblia Ószövetség. Gábori Miklós.: A régibb kőkor Magyarországon. In Bartha A. (szerk.): Magyarország története I/1. Előzmények és történet 14-ig. Bp Gáboriné Csánk era: Az ősember Magyarországon. Bp Gyenis Gy.: Humánbiológia. A hominidák evolúciója. Bp Harmatta J. (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomatia. Bp (és későbbi kiadások) Kákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1979, 199, Komoróczy G.: Fénylő ölednek édes örömében.. A sumer irodalom kistükre. Bp. 1970, 198 Kuhrt, A.: Az ókori Közel-Kelet. [Piliscsaba] 005. Leakey, R. E. Lewin, R.: Fajunk eredete. Bp Leakey, R.: Az emberiség eredete. (ilág Egyetem). Bp Leroi-Gourhan, A.: Az őstörténet kultuszai. Bp Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Bp Oates, D. Oates, J.: A civilizáció hajnala. Bp Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp Postgate, N.: Az első birodalmak. Bp Rákos S. Komoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Helikon Magyar Könyvklub, Bp Waechter, J.: Az ember őstörténete. Bp Fehér Bence Csizy Katalin, Fehér Bence, Imregh Monika BTR 110 Klasszikus antikvitás történelme Ókori Görögország története 1 I.

10 A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. A krétai-mükénéi civilizáció. A polisz rendszer kialakulása, ezen belül az athéni és spártai államberendezkedés összehasonlítása. A perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború egyes szakaszai, a háborúk gazdasági és társadalmi következményei. A spártai hegemónia és a thébai hatalmi törekvések kudarca után, a felemelkedő makedón állam uralkodói megteremtik a görög egységet. A városállamoktól a hellenisztikus monarchiákig, ezen események politikai, katonai, gazdasági és kulturális következményei az összeomlásig, a római expanziós törekvések lezárásáig. Itália őstörténete Róma alapításáig. Róma a királyok korában. A római társadalom és gazdaság a köztársaság idején. Róma háborúi: Itália meghódítása, a római hegemónia kiterjesztése a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjére. A köztársaság végjátéka, a polgárháborúk kora. Augustus és utódainak politikai és katonai koncepciói. A principátus és dominátus társadalmi és gazdasági viszonyai, a Birodalom provinciáinak eltérő fejlődése. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp Boardman, J. Griffin, J. Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp Borzsák I. (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Bp Borzsák I. (szerk.): Római történeti chrestomathia Bp Cornell, T. Matthews J.: A római világ atlasza. Bp Ferenczy E. Maróti E. Hahn I.: Az ókori Róma. Bp Havas L. Hegyi W. Gy. Szabó E.: Római történelem. Bp Hegyi D. Kertész I. Németh Gy. Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 0-ig. Bp Hood, S.: A minószi Kréta. Bp Johnston, A.: Az archaikus Görögország. (A múlt születése) Bp Levi, P.: A görög világ atlasza. Bp Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény, Bp Németh Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és kora klasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp Reich, J.: Az ősi Itália. (A múlt születése) Bp Ritoók Zs. Sarkady J. Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984, 005. Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp Warren, P.: Az égei civilizáció. (A múlt születése) Bp Fehér Bence Csizy Katalin, Fehér Bence, Imregh Monika BTR 111 Klasszikus antikvitás történelme Ókori Görögország története 1 en választható I. A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. A krétai-mükénéi civilizáció. A polisz rendszer kialakulása, ezen belül az athéni és spártai államberendezkedés összehasonlítása. A perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború egyes szakaszai, a háborúk gazdasági és társadalmi következményei. A spártai hegemónia és a thébai hatalmi törekvések kudarca után, a felemelkedő makedón

11 állam uralkodói megteremtik a görög egységet. A városállamoktól a hellenisztikus monarchiákig, ezen események politikai, katonai, gazdasági és kulturális következményei az összeomlásig, a római expanziós törekvések lezárásáig. Itália őstörténete Róma alapításáig. Róma a királyok korában. A római társadalom és gazdaság a köztársaság idején. Róma háborúi: Itália meghódítása, a római hegemónia kiterjesztése a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjére. A köztársaság végjátéka, a polgárháborúk kora. Augustus és utódainak politikai és katonai koncepciói. A principátus és dominátus társadalmi és gazdasági viszonyai, a Birodalom provinciáinak eltérő fejlődése. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp Boardman, J. Griffin, J. Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp Borzsák I. (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Bp Borzsák I. (szerk.): Római történeti chrestomathia Bp Cornell, T. Matthews J.: A római világ atlasza. Bp Ferenczy E. Maróti E. Hahn I.: Az ókori Róma. Bp Havas L. Hegyi W. Gy. Szabó E.: Római történelem. Bp Hegyi D. Kertész I. Németh Gy. Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 0-ig. Bp Hood, S.: A minószi Kréta. Bp Johnston, A.: Az archaikus Görögország. (A múlt születése) Bp Levi, P.: A görög világ atlasza. Bp Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény, Bp Németh Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és kora klasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp Reich, J.: Az ősi Itália. (A múlt születése) Bp Ritoók Zs. Sarkady J. Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984, 005. Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp Warren, P.: Az égei civilizáció. (A múlt születése) Bp Ö. Kovács József Csoma Zsigmond BTR 00 Bevezetés a néprajzba Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: A tantárgy a történelem egyik rokontudományába, a néprajzba vezeti be a hallgatókat. Az egyetemes néprajz alapvető fogalmainak (nép, etnikai tudat, anyagi és szellemi kultúra, hagyomány, innováció stb.) tisztázása után megismerkedünk az etnológiai kutatások történetével, elméleteivel és eredményeivel. A népek hagyományos gazdasági és kulturális típusainak (vadászok, halászok, gyűjtögetők, ekés és kapás földművelők) bemutatása során a finnugor népek életére és néprajzára vonatkozó legalapvetőbb ismeretanyagot is elsajátíthatják a hallgatók. Az európai összefüggések mellett a kelet-közép-európai sajátosságokkal és a szomszédnépi kapcsolatokkal is foglalkozunk. Az európai közkultúrát, népi kultúrát, életformát történeti produktumként, történeti forrásbázisként ismerjük meg. Fél Edit Hofer Tamás:,,Mi korrekt parasztok Hagyományos élet Átányon. Bp Hoffmann Tamás: Európai parasztok. I. Bp Kaschuba, Wolfgang: Bevezetés az európai etnológiába. Debrecen, 004. Keményfi Róbert: Társadalomtörténet és néprajz. In: Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a

12 társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 00/006. Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Szerk. Hajdú P. Bp értes Edit: Szibériai nyelvrokonaink hitvilága. Bp izimadarak népe. Tanulmányok a finnugor rokonnépek élete és műveltsége köréből. Szerk.: Gulya János. Bp Dusnoki József Csizy Katalin, Dusnoki József BTR 00 Levéltári alapismeretek N: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: A tantárgy bevezeti a hallgatókat a történeti kutatásokhoz szükséges levéltári alapismeretekbe. Bemutatja a levéltár intézményét, a levéltárak kialakulásának történetét és az ség fejlődését, ismerteti a fontosabb külföldi levéltárakat és a levéltári hálózatot, áttekintést nyújtva a levéltártörténetről is. Tájékoztatót ad az ország legjelentősebb levéltáraiban őrzött történeti forrásanyag jellegéről, összetételéről. Megismerteti a levéltári iratanyag feldolgozását, a segédleteket, végül az irattani, kormányzattörténeti és digitalizálással kapcsolatos tudnivalókat. A tantárgyi programhoz levéltár-látogatások is kapcsolódnak. Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp Borsa Iván: A Magyar Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményei Levéltári Közlemények 5 (198). Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Bp Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Általános rész.. Országos jellegű levéltárak és forrásközlések. Bp. 00. Kőfalvi Tamás Mészáros Márta Ónodi Márta: Közgyűjteményi ismeretek. Bp Levéltári ismeretek. I Bp Magyarország levéltárai. Bp Csízy Katalin Csizy Katalin, F. Romhányi Beatrix, Imregh Mónika, Rajhona Flóra, árady Zoltán Tantárgy besorolása: BTR 0017 Latin Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve:

13 A tantárgy feladata a latin nyelvi alapismeretek (declinatiok, coniugatiok, mondattani alapismeretek) elsajátítása annak érdekében, hogy a történész hallgatók képesek legyenek eredeti latin nyelvű forrásszövegek olvasására és értelmezésére. A tanagyagot a hallgatók 10-1 fős csoportokban, sok gyakorlattal sajátítják el. A nyelvoktatás mellett a tantárgy célja az antik kultúra (irodalom, művészet) és történelem alapjainak megismertetése is. Banó István Nagy Ferenc Waczulik Margit: Latin nyelvkönyv. (Tanuljunk nyelveket). Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Ferenczi Attila Monostori Martina: Latin nyelvkönyv. (Tanuljunk nyelveket). Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Nagy Ferenc Kováts Gyula Péter Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Az antik Róma napjai Szerk: Gulyás Istvánné. Tankönyvkiadó, Bp Fehér Bence Csizy Katalin, Fehér Bence, Imregh Monika BTR 110 Klasszikus antikvitás történelme Ókori Róma története 1 A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. A krétai-mükénéi civilizáció. A polisz rendszer kialakulása, ezen belül az athéni és spártai államberendezkedés összehasonlítása. A perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború egyes szakaszai, a háborúk gazdasági és társadalmi következményei. A spártai hegemónia és a thébai hatalmi törekvések kudarca után, a felemelkedő makedón állam uralkodói megteremtik a görög egységet. A városállamoktól a hellenisztikus monarchiákig, ezen események politikai, katonai, gazdasági és kulturális következményei az összeomlásig, a római expanziós törekvések lezárásáig. Itália őstörténete Róma alapításáig. Róma a királyok korában. A római társadalom és gazdaság a köztársaság idején. Róma háborúi: Itália meghódítása, a római hegemónia kiterjesztése a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjére. A köztársaság végjátéka, a polgárháborúk kora. Augustus és utódainak politikai és katonai koncepciói. A principátus és dominátus társadalmi és gazdasági viszonyai, a Birodalom provinciáinak eltérő fejlődése. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp Boardman, J. Griffin, J. Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp Borzsák I. (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Bp Borzsák I. (szerk.): Római történeti chrestomathia Bp Cornell, T. Matthews J.: A római világ atlasza. Bp Ferenczy E. Maróti E. Hahn I.: Az ókori Róma. Bp Havas L. Hegyi W. Gy. Szabó E.: Római történelem. Bp Hegyi D. Kertész I. Németh Gy. Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 0-ig. Bp Hood, S.: A minószi Kréta. Bp Johnston, A.: Az archaikus Görögország. (A múlt születése) Bp Levi, P.: A görög világ atlasza. Bp Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény, Bp Németh Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és kora klasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp Reich, J.: Az ősi Itália. (A múlt születése) Bp

14 Ritoók Zs. Sarkady J. Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984, 005. Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp Warren, P.: Az égei civilizáció. (A múlt születése) Bp Fehér Bence Csizy Katalin, Fehér Bence, Imregh Monika BTR 111 Klasszikus antikvitás történelme Ókori Róma története 1 en választható A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. A krétai-mükénéi civilizáció. A polisz rendszer kialakulása, ezen belül az athéni és spártai államberendezkedés összehasonlítása. A perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború egyes szakaszai, a háborúk gazdasági és társadalmi következményei. A spártai hegemónia és a thébai hatalmi törekvések kudarca után, a felemelkedő makedón állam uralkodói megteremtik a görög egységet. A városállamoktól a hellenisztikus monarchiákig, ezen események politikai, katonai, gazdasági és kulturális következményei az összeomlásig, a római expanziós törekvések lezárásáig. Itália őstörténete Róma alapításáig. Róma a királyok korában. A római társadalom és gazdaság a köztársaság idején. Róma háborúi: Itália meghódítása, a római hegemónia kiterjesztése a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjére. A köztársaság végjátéka, a polgárháborúk kora. Augustus és utódainak politikai és katonai koncepciói. A principátus és dominátus társadalmi és gazdasági viszonyai, a Birodalom provinciáinak eltérő fejlődése. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp Boardman, J. Griffin, J. Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp Borzsák I. (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Bp Borzsák I. (szerk.): Római történeti chrestomathia Bp Cornell, T. Matthews J.: A római világ atlasza. Bp Ferenczy E. Maróti E. Hahn I.: Az ókori Róma. Bp Havas L. Hegyi W. Gy. Szabó E.: Római történelem. Bp Hegyi D. Kertész I. Németh Gy. Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 0-ig. Bp Hood, S.: A minószi Kréta. Bp Johnston, A.: Az archaikus Görögország. (A múlt születése) Bp Levi, P.: A görög világ atlasza. Bp Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény, Bp Németh Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és kora klasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp Reich, J.: Az ősi Itália. (A múlt születése) Bp Ritoók Zs. Sarkady J. Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984, 005. Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp Warren, P.: Az égei civilizáció. (A múlt születése) Bp BTR 10 Középkori egyetemes történelem

15 Bubnó Hedvig Tantárgy besorolása: Bubnó Hedvig, Gálffy László, Hidán Csaba László, árady Zoltán Meghirdetés féléve: BTR 110 BTR 110 BTR 110 Oktatás nyelve: A tantárgy a 4. századtól 149-ig kíséri végig Európa történetét, a források segítségével. Az 1000 előtti korai időszakban elsősorban a nyugat-európai térség, a Római Birodalom helyét elfoglaló népek és királyságok, az európai kereszténység kibontakozása, valamint a politikatörténet mellett az egyház- és művelődéstörténeti kérdések állnak a közép-pontban. Kitérünk Bizánc történetére és az iszlám terjeszkedés problémájára. Részletesen tárgyaljuk a Karoling-kor szerepét az állam- és egyházszervezésben, a kultúrában. A században az ugrásszerű agrotechnikai, ipari, demográfiai fejlődés következtében a városok és a kereskedelem is gyors fejlődésnek indult. Nagyfokú centralizáció (Anglia, Franciaország), a keresztény Európa fölötti hegemóniára törekvés (pápaság és császárság küzdelme) tapasztalható. Kelet- és Észak- Európában új keresztény államok jelennek meg. A korszak végén a nyugat-európai feudális társadalom és gazdaság fejlődése során, elsősorban politikai, vallási és demográfiai téren válságjelek is mutatkoztak. A világszemlélet és gondolkodásmód megváltozását a reneszánsz tudomány és művészet eredményein tanulmányozhatjuk. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Angenendt, A.: A kora középkor. A nyugati kereszténység 400-tól 900-ig. Bp Angi et al.: Európa a kora középkorban (-11. sz.). Debrecen, Benke József: Az arabok története. Bp Bóna István: A hunok és nagykirályaik. Bp Brown, Peter: Az európai kereszténység kialakulása, Bp Dixon, Philip: Britek, frankok, vikingek. Bp Font Márta, Oroszország, Ukrajna, Rusz. Bp. Pécs, Hajnóczi Gábor (szerk.): A reneszánsz művészet történetének olvasókönyve. Bp Huizinga, Johan, A középkor alkonya. Bp Katus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. Bp Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve. A középkor. I Bp Krónikások, krónikák I-, Szerk.: Mezey László. Bp Le Goff, J.: Assisi Szent Ferenc. Európa, Bp. 00. Marosi Ernő (szerk.): A középkori művészet történetének olvasókönyve. Bp Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Bp Mezey László: irágok virága. In: Deákság és Európa. Bp Ostrogorsky, Georg: A bizánci állam története. Bp Papp Imre: Nagy Károly és kora. Debrecen, Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp Pounds, Normann J. G.: Európa történeti földrajza. Bp Redl Károly (szerk.): Az égi és a földi szépről. Bp Runciman, S.: A keresztes hadjáratok története. Bp Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Bp áczy Péter: A középkor története. Magyar Szemle Társaság, Bp BTR 11 Középkori egyetemes történelem

16 Bubnó Hedvig BTR 110 BTR 110 BTR 110 Tantárgy besorolása: Bubnó Hedvig, Gálffy László, en választható Hidán Csaba László, árady Zoltán Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: A tantárgy a 4. századtól 149-ig kíséri végig Európa történetét, a források segítségével. Az 1000 előtti korai időszakban elsősorban a nyugat-európai térség, a Római Birodalom helyét elfoglaló népek és királyságok, az európai kereszténység kibontakozása, valamint a politikatörténet mellett az egyház- és művelődéstörténeti kérdések állnak a közép-pontban. Kitérünk Bizánc történetére és az iszlám terjeszkedés problémájára. Részletesen tárgyaljuk a Karoling-kor szerepét az állam- és egyházszervezésben, a kultúrában. A században az ugrásszerű agrotechnikai, ipari, demográfiai fejlődés következtében a városok és a kereskedelem is gyors fejlődésnek indult. Nagyfokú centralizáció (Anglia, Franciaország), a keresztény Európa fölötti hegemóniára törekvés (pápaság és császárság küzdelme) tapasztalható. Kelet- és Észak- Európában új keresztény államok jelennek meg. A korszak végén a nyugat-európai feudális társadalom és gazdaság fejlődése során, elsősorban politikai, vallási és demográfiai téren válságjelek is mutatkoztak. A világszemlélet és gondolkodásmód megváltozását a reneszánsz tudomány és művészet eredményein tanulmányozhatjuk. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Angenendt, A.: A kora középkor. A nyugati kereszténység 400-tól 900-ig. Bp Angi et al.: Európa a kora középkorban (-11. sz.). Debrecen, Benke József: Az arabok története. Bp Bóna István: A hunok és nagykirályaik. Bp Brown, Peter: Az európai kereszténység kialakulása, Bp Dixon, Philip: Britek, frankok, vikingek. Bp Font Márta, Oroszország, Ukrajna, Rusz. Bp. Pécs, Hajnóczi Gábor (szerk.): A reneszánsz művészet történetének olvasókönyve. Bp Huizinga, Johan, A középkor alkonya. Bp Katus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. Bp Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve. A középkor. I Bp Krónikások, krónikák I-, Szerk.: Mezey László. Bp Le Goff, J.: Assisi Szent Ferenc. Európa, Bp. 00. Marosi Ernő (szerk.): A középkori művészet történetének olvasókönyve. Bp Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Bp Mezey László: irágok virága. In: Deákság és Európa. Bp Ostrogorsky, Georg: A bizánci állam története. Bp Papp Imre: Nagy Károly és kora. Debrecen, Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp Pounds, Normann J. G.: Európa történeti földrajza. Bp Redl Károly (szerk.): Az égi és a földi szépről. Bp Runciman, S.: A keresztes hadjáratok története. Bp Sz. Jónás Ilona (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Bp áczy Péter: A középkor története. Magyar Szemle Társaság, Bp BTR 0 Középkori történelem

17 árady Zoltán BTR 110 BTR 110 BTR 110 Tantárgy besorolása: F. Romhányi Beatrix, Gálffy László, Hidán Csaba László, árady Zoltán Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: A tantárgy a ság történetét mutatja be a kezdetektől 156-ig. Foglalkozunk a őstörténet legfontosabb kérdéseivel, a honfoglalás előzményeivel, lefolyásával, a 10. századi Magyar Fejedelemség történetével. Tárgyaljuk az államalapítás kérdéseit, az Árpád-kori Magyarország politika- és társadalomtörténetét, intézményrendszerét, kultúráját. Foglalkozunk a késő középkori Magyar Királyság politika-, társadalom- és gazdaságtörténetének legfontosabb kérdéseivel, a jelentősebb intézményi, társadalmi változásokkal, a politika irányváltásaival, az ország és szomszédai közti kapcsolatokkal. Értékeljük az egyes dinasztiák országi szerepét. A országi fejlődést nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk, rámutatva az általános európai, regionális vagy sajátosságokra. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumokon megismertetjük a hallgatókkal a korszak történelmének és latin nyelvű fogalomkészletét, valamint a legfontosabb forrásokat. Bertényi Iván: Magyar történeti szöveggyűjtemény. Bp Bóna István: A ok és Európa a században. Bp Dienes István: A honfoglaló ok. Bp Engel P. Kristó Gy. Kubinyi A.: Magyarország története Bp Engel Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp Érszegi Géza: Árpád-kori legendák és intelmek. Bp Fügedi Erik: Uram, királyom.. A X. századi Magyarország hatalmasai. Bp Fügedi Erik: ár és társadalom a századi Magyarországon. Bp Györffy György (szerk.): A ok elődeiről és a honfoglalásról. Bp Györffy György: István király és műve. Bp. 1977, 000. Kovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája ( ). Bp Kristó Gyula: Magyarország története Bp Kubinyi András: Mátyás király. Bp Kulcsár Péter: A Jagelló kor. Bp László Gyula: A honfoglaló nép élete. Múzsák, Bp Magyarország története. Előzmények és történet 14-ig. Főszerk.: Székely György. Szerk.: Bartha Antal. (Magyarország története tíz kötetben.) I/1. Bp Maksay Ferenc: A falu középkori településrendje. Bp Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon. (X-X. század). Bp Szabó István: A középkori falu. Bp Zsoldos Attila: Az Árpádok és alattvalóik. Csokonai Kiadó, Debrecen, árady Zoltán BTR 1 Középkori történelem BTR 110 BTR 110 BTR 110

18 F. Romhányi Beatrix, Gálffy László, Hidán Csaba László, árady Zoltán A tantárgy a ság történetét mutatja be a kezdetektől 156-ig. Foglalkozunk a őstörténet legfontosabb kérdéseivel, a honfoglalás előzményeivel, lefolyásával, a 10. századi Magyar Fejedelemség történetével. Tárgyaljuk az államalapítás kérdéseit, az Árpád-kori Magyarország politika- és társadalomtörténetét, intézményrendszerét, kultúráját. Foglalkozunk a késő középkori Magyar Királyság politika-, társadalom- és gazdaságtörténetének legfontosabb kérdéseivel, a jelentősebb intézményi, társadalmi változásokkal, a politika irányváltásaival, az ország és szomszédai közti kapcsolatokkal. Értékeljük az egyes dinasztiák országi szerepét. A országi fejlődést nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk, rámutatva az általános európai, regionális vagy sajátosságokra. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumokon megismertetjük a hallgatókkal a korszak történelmének és latin nyelvű fogalomkészletét, valamint a legfontosabb forrásokat. Bertényi Iván: Magyar történeti szöveggyűjtemény. Bp Bóna István: A ok és Európa a században. Bp Dienes István: A honfoglaló ok. Bp Engel P. Kristó Gy. Kubinyi A.: Magyarország története Bp Engel Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp Érszegi Géza: Árpád-kori legendák és intelmek. Bp Fügedi Erik: Uram, királyom.. A X. századi Magyarország hatalmasai. Bp Fügedi Erik: ár és társadalom a századi Magyarországon. Bp Györffy György (szerk.): A ok elődeiről és a honfoglalásról. Bp Györffy György: István király és műve. Bp. 1977, 000. Kovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája ( ). Bp Kristó Gyula: Magyarország története Bp Kubinyi András: Mátyás király. Bp Kulcsár Péter: A Jagelló kor. Bp László Gyula: A honfoglaló nép élete. Múzsák, Bp Magyarország története. Előzmények és történet 14-ig. Főszerk.: Székely György. Szerk.: Bartha Antal. (Magyarország története tíz kötetben.) I/1. Bp Maksay Ferenc: A falu középkori településrendje. Bp Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon. (X-X. század). Bp Szabó István: A középkori falu. Bp Zsoldos Attila: Az Árpádok és alattvalóik. Csokonai Kiadó, Debrecen, Imregh Monika Fábián Zoltán, Csizy Katalin, Imregh Monika, Sárközy Miklós, Turcsán-Tóth Zsuzsanna BTR 410 Ókori és keleti vallások művelődéstörténete 4 en választható

19 A tantárgy célja az ókori Kelet, elsősorban Egyiptom és Mezopotámia vallási jelenségeinek és rendszereinek, ezek értelmezési lehetőségeinek vizsgálata a tárgyi és írásos források alapján, bevezetést nyújtva a kutatás módszereibe és főbb irányzataiba is. Több kultúra, többezer éves hagyomány forrásainak megismerésén keresztül megkísérli tisztázni a vallás főbb kérdéseinek megoldási kísérleteit: az isten, az isteni világ, a teogónia és kozmogónia, az isten és ember viszonyának, a dekórum, moralitás, teodicea problémáit, a vallási exkluzivitás, a szentélyek, a népi kultuszok jellegzetességeit, a király és a papság szerepét, a mítosz és rítus problematikáját. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumon főként a források tanulmányozása történik. Assmann, J.: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Bp Baines, J. Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp Biblia Ószövetség. Bodrogi T. (szerk.): Mitológiai ÁBC. Bp Kákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp Kemp, B.: Az egyiptomi Halottak Könyve. Bevezetés. Bp Komoróczy G.: Fénylő ölednek édes örömében.. A sumer irodalom kistükre. Bp Komoróczy G.: A šumer irodalmi hagyomány. Tanulmányok. Bp Kóthay K. A. Gulyás A.: Túlvilághit és mindennapok az ókori Egyiptomban. Források a Kr. e.. évezredből. Miskolc, 007. Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp Rákos S. Komoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Bp Imregh Monika Fábián Zoltán, Csizy Katalin, Imregh Monika, Sárközy Miklós, Turcsán-Tóth Zsuzsanna BTR 411 Ókori és keleti vallások művelődéstörténete en választható A tantárgy célja az ókori Kelet, elsősorban Egyiptom és Mezopotámia vallási jelenségeinek és rendszereinek, ezek értelmezési lehetőségeinek vizsgálata a tárgyi és írásos források alapján, bevezetést nyújtva a kutatás módszereibe és főbb irányzataiba is. Több kultúra, többezer éves hagyomány forrásainak megismerésén keresztül megkísérli tisztázni a vallás főbb kérdéseinek megoldási kísérleteit: az isten, az isteni világ, a teogónia és kozmogónia, az isten és ember viszonyának, a dekórum, moralitás, teodicea problémáit, a vallási exkluzivitás, a szentélyek, a népi kultuszok jellegzetességeit, a király és a papság szerepét, a mítosz és rítus problematikáját. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumon főként a források tanulmányozása történik. Assmann, J.: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Bp Baines, J. Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp Biblia Ószövetség.

20 Bodrogi T. (szerk.): Mitológiai ÁBC. Bp Kákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp Kemp, B.: Az egyiptomi Halottak Könyve. Bevezetés. Bp Komoróczy G.: Fénylő ölednek édes örömében.. A sumer irodalom kistükre. Bp Komoróczy G.: A šumer irodalmi hagyomány. Tanulmányok. Bp Kóthay K. A. Gulyás A.: Túlvilághit és mindennapok az ókori Egyiptomban. Források a Kr. e.. évezredből. Miskolc, 007. Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp Rákos S. Komoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Bp Fehér Bence Fábián Zoltán, Fehér Bence, Kopeczky Rita, Sárközy Miklós BTR 4170 Nem keresztény vallások és kultúrák 4 en választható A tantárgy a nem keresztény világvallások (Hinduizmus, Buddhizmus, Kínai univerzalizmus, Sintoizmus, Iszlám) történetébe ad bevezetést, ismerteti szent könyveiket, főbb tanításukat, vallásos életvitelük szabályait. Ezen kívül bemutatja az eurázsiai népek ősi vallási képzeteit (animizmus, fetisizmus, totemizmus), valamint a szibériai sámánizmus általános jellemzőit, különösen az altáji és az uráli népek hitvilágának sajátosságait. Részletesebben foglalkozunk a Közel-Keleten és a keresztény világ keleti-déli peremterületén lezajlott legfontosabb vallási folyamatokkal és eszmeáramlatokkal az ókor végén és a kora középkorban (az iszlám, a zoroasztrianizmus, a manicheizmus, a mandeizmus és a keleti zsidóság főbb tanításai, teológiája, liturgiája, története). Megismerkedünk az iszlám születésének körülményeivel, előzményeivel az arab kultúrában, Muhammad életművével, a Koránnal, a muszlim közösség fejlődésével Muhammad halála után, a kalifátus intézményével és a legitimációs kérdések vallási következményeivel. Az előadás és a hozzá kapcsolódó két szeminárium tematikailag csoportosítva foglalkozik a tárgyalt vallásokkal. Armstrong, K.: Az iszlám. Bp. 00. Diószegi ilmos: Sámánok nyomában Szibéria földjén. Bp Eliade, Mircea: allási hiedelmek és eszmék története. I I Bp Fodor Sándor: Az iszlám (források). Bp Glasenapp, H. van: Az öt világvallás. Bp Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája I Bp Hinnels, J. R.: Perzsa mitológia. Bp Kerezsi Ágnes: A szurguti osztjákok életmódja és hitvilága. In: Tanulmányok a szurguti osztják kultúráról. Bp Korán. Ford.: Simon Róbert. Bp Küng, Hans Ess, Josef van: Párbeszéd a hinduizmusról. Kereszténység és világvallások. Bp Reader, Ian: A Sintoizmus. allások világa. Bp Simon Róbert: A Korán világa. Bp A tejút fiai. Tanulmányok a finnugor népek hitvilágáról. Szerk.: Hoppál M. Bp értes Edit: Szibériai nyelvrokonaink hitvilága. Bp