SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA ESTI TAGOZAT HITTANÁR-NEVELŐ TANÁR- CSALÁD- ÉS GYERMEKVÉDŐ TANÁR MESTERKÉPZÉS Középiskolások közösségi szolgálatának bemutatása a zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola Gimnázium és Kollégiumban Záródolgozat Készítette: Domján Zsuzsanna Témavezető: Dr. Nagy Krisztina Budapest 2014
Tartalom BEVEZETÉS... 3 1. AZ ÖNKÉNTESSÉG ÉS A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT HÁTTERE JOGSZABÁLYOKBAN ÉS AZ EGYHÁZI DOKUMENTUMOKBAN... 5 1.1. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről... 5 1.2. A közösségi szolgálattal kapcsolatos 20/2012.(VIII: 31.) EMMI rendelkezések... 5 1.3. A Nemzeti Alaptanterv... 8 1.4. Hitoktatás, hitoktató lehetséges feladatai a diákok szociális érzékenyítése érdekében... 9 2. A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT ÉS AZ ÖNKÉNTES MUNKA... 11 2.1. A közösségi szolgálat és az önkéntes munka összehasonlítása... 11 2.2. Az iskolai közösségi szolgálat céljai... 12 2.3. Az iskolai közösségi szolgálat bevezetése... 17 2.4. Az iskolai közösségi szolgálat irányítása... 18 2.5. A tevékenység megszervezése az iskolában... 19 2.6. A közösségi szolgálat dokumentálásának lépései... 20 3. A MINDSZENTY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM TERÜLETÉN VÉGZETT KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT... 23 3.1. A Mindszenty József Általános Iskola Gimnázium és Kollégium bemutatása... 23 3.2. Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programja... 25 3.3. A közösségi szolgálat programjának lebonyolítása... 28 3.4. A közösségi szolgálatot megelőző önkéntes tevékenységek a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban... 32 3.5. A közösségi szolgálat helyszínei a Mindszentys Gimnazisták számára... 37 4. A MINDSZENTY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUMBA JÁRÓ DIÁKOK KÖRÉBEN VÉGEZETT KUTATÁSAIM ISMERTETÉSE.... 42 4.1. Kutatási terv... 42 4.1.1. Probléma felvetése... 42 4.1.2. Korábbi vonatkozó kutatások... 42 4.1.3. A kutatás célja... 45 4.1.4. Kutatás hipotézis... 45 4.1.5. Módszer... 45 4.1.6. Minta... 46 4.2. A kutatás körülményei... 46 4.3. Eredményei... 47 4.3.1. Az első mintavétel... 47 4.3.2. Második mintavétel... 55 4.3.3. Kutatások eredményeinek összehasznosítása... 57 5. BEFEJEZÉS... 58 6. MELLÉKLETEK... 60 IRODALOMJEGYZÉK... 82 REZÜMÉ... 84 2
Bevezetés A 2011. évi CXC köznevelési törvény tartalmazza, hogy az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat teljesítése a 2016. január 1-je után érettségizők számára. Az iskolaegyüttes, ahol dolgozom, gimnáziumi tagozattal is rendelkezik, így minket is érint a fentiekben leírt rendelkezés. Iskolám igazgatója engem bízott meg a középiskolások közösségi szolgálatának koordinálásával. A sok lehetőséget, feladatot, mindemellett felelősséget rejtő tevékenységnek szívesen láttam neki. Jó lehetőséget láttam és látok benne, mind a mai napig is, arra vonatkozóan, hogy diákjaink érzelmi intelligenciáját, szociális érzékenységét, különböző kompetenciáit lehet mindezen tevékenységek által is formálni, mint pl. kommunikációs készség, konfliktuskezelés, szervező készség, felelősségvállalás. Jót tenni jó! Légy figyelmesebb!- már nem csupán jól hangzó szlogenek lehetnek, hanem zsigeri szinten ismert, megélt tapasztalatok. Gyakorlati, saját élményeken alapuló tevékenykedtetésről van ugyanis szó. Amikor is a középiskolások a lehetséges fogadó szervezetek közül választanak maguk számára közösségi szolgálati helyet/helyeket, ahol ők aktívan részt vesznek segítő jellegű, önkéntes munkájukkal az adott hely kínálta tevékenységekben. Diákjaink kapcsolati tőkéje bővülhet, adott tevékenységi területekről saját megélt tapasztalatuk lesz fiataljainknak. Mindezek birtokában feltételezhetően könnyebben boldogulnak majd a munka világában, illetve remélhetőleg tudatosabban tudnak majd választani diákjaink az érettségi vizsga után, hogy milyen irányba is szakosodjanak, milyen foglalkozást is válasszanak majd maguknak. Dolgozatomban azt járom körül, hogy mindezen kötelezettség milyen hatással van a diákokra, hogy élik meg ezen rájuk ruházott feladatot. Vizsgálom továbbá, hogy a 2011. évi CXC köznevelési törvényben előírtakat hogyan tudjuk mi a zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium falai között megvalósítani. Melyek a program sajátos elemei, örömei, útközben felmerülő kérdései. Dolgozatom négy nagy részből épül fel. Az első két részben a 2011. évi CXC köznevelési törvény előírásait, a közösségi szolgálattal kapcsolatos 20/2012.(VIII: 31.) 3
EMMI rendelkezéseket és egyes egyházi dokumentumokban megnyilvánuló elméleti hátterét ismertetném a közösségi szolgálattal kapcsolatban. Dolgozatom harmadik nagy egységében a zalaegerszegi Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium (iskolám) közösségi szolgálat elméleti megalapozottságáról írok. Helyenként saját fényképeimmel is illusztrálom munkámat, melyekhez a diákok és szüleik is hozzájárultak. A negyedik részben pedig az iskolámban megvalósuló közösségi szolgálati tevékenységeket megelőző jó gyakorlatokat ismertetem. Illetve az érintett diákok körében végzett kutatásaimat mutatom be, a közösségi szolgálat kapcsán megélt élményeikről, tapasztalataikról. 4
1. Az önkéntesség és a közösségi szolgálat háttere jogszabályokban és az egyházi dokumentumokban 1.1. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A 2012/13-as tanév szervezési feladatai között számolnunk kellett azzal a ténnyel is, hogy az új köznevelési és közoktatási törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, tartalmazza a 6. (4-es bekezdésben) a következőket: Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. 97. (2) bekezdés: 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. 1 A törvény azt is kimondja, hogy ezen kötelezettség elvégzése alól a sajátos nevelési igényű tanulók felmentést kapnak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (későbbiekben EMMI) által támasztott elvárások jól érthetőek, azonban sokrétű szervezést kívánnak. A tevékenységek megszervezéséhez különböző rendelkezéseket bocsájtott az EMMI a középiskolák számára. 1.2. A közösségi szolgálattal kapcsolatos 20/2012.(VIII: 31.) EMMI rendelkezések Ebben a fejezetben a rendelkezés főbb szabályait is értelmezem, és hogy iskolámban mindez hogyan valósul meg. A rendelet értelmében a középiskoláknak meg kell szervezniük a tanulóik közösségi szolgálatának teljesítését, adminisztrálását és az ezt kísérő összes feladat ellátását. Minden középiskolában az igazgató kijelöli az iskolai koordinátort, aki felelős a fogadóintézményekkel való kapcsolat kialakításáért és azok fenntartásáért. A tanulók bevonásáért a folyamat egészébe, az adminisztratív munkákért, a tapasztalatok pedagógiai feldolgozásáért. 2 A közösségi szolgálati tevékenységet - az iratkezelési szabályok megtartása melletta diákok iskolai előmenetelét rögzítő dokumentumokban nyilván kell tartani és 1 Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXC. törvény 6 (4) Nemzeti Jogszabálytár http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139880.244832 2014.04.09. 2 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 45. A középiskolában a közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések 133 (1) Nemzeti Jogszabálytár http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154155.238971 2014.04.09. 5
folyamatosan kell vezetni. Ezt az adminisztrációt a tanulók osztályfőnöke vagy más személy is elvégezheti. Nálunk a Mindszenty Iskolában a kapcsolattartást, felkészítést, a tanulók bevonását a folyamat egészébe az iskolai koordinátor végzi, az adminisztrációs kötelezettségeket pedig az osztályfőnökök. Naplóba, bizonyítványba, törzslapra ők rögzítik a teljesített órák számát. Amit fontos szem előtt tartani a diákoknak, hogy az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele, hogy az ötven óra közösségi szolgálatot igazolni tudják. A teljesített órák száma havonta bekerül az osztálynaplóba, félévenként a bizonyítványba és a törzslapra. Ez segíti a folyamatos ellenőrzést, hogy melyik diák mennyi órát teljesített és mennyire van még szüksége. 3 A minisztériumi rendelet javaslatára a 9-11. évfolyamon kellene megvalósítani a közösségi szolgálat teljesítését. Mindenképpen jó elgondolást látok abban, hogy az utolsó középiskolában töltendő évre már ne maradjon a diákoknak ilyen jellegű feladatuk. Hiszen akkor az érettségi és a felvételi ad elég egyéb kötelezettséget a tanulóknak. A három éves intervallum másik nagy előnyének azt látom, hogy a diákok egyre érettebben, tudatosabban választhatják meg a feladatvégzés helyszíneit, esetlegesen a jövőbeli pályaorientációs elképzeléseikhez is tudják már kötni. Az egyenletes időbeli eloszlási arány nem feltétlenül kívánható meg, mert élethelyzetileg adódhatnak eltérések az egyes diákok életében. Például adott tanévben nyelvvizsga, jogosítvány megszerzése, aktív sportolóként fontos versenyre hosszabb felkészülési idő, esetlegesen hosszabb betegség, külföldi tanulmányút. Ezen esetekben a minisztériumi rendelkezés lehetőséget ad a gyermek szüleinek, hogy az iskola felé írásban jelezzék, hogy mikor tud a tanuló az előírt törvényi kötelezettségének eleget tenni. 4 A közösségi szolgálattal eltöltött ötven órás időkeret terhére legfeljebb ötórás felkészítő, illetve ötórás kiértékelő foglalkozásokat tarthat a programért felelős mentor és a programot koordináló pedagógus. 5 A felkészítés és kiértékeléssel töltött idő mértéke attól függőnek látom, hogy milyen területet választ az adott diák. A tapasztalataim és az 3 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m. 133 (9) 4 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m. 133 (4) 5 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m. 133 (5) 6
egyes területeken végzett tevékenységek azt mutatják, hogy vannak több előkészítést igénylő területek, mint pl. kórházi munka, ill. vannak kevesebb felkészítést igénylők, mint pl. parktakarítás. Ezen felkészítési és kiértékelési időkerettel a tevékenység egésze alatt kell gazdálkodni. A közösségi szolgálatban az időbeli formai előírás még az, hogy egy órán hatvan perc közösségi szolgálati időt értünk. A helyszínre utazás illetve a helyszínről való hazautazás nem számítható be a teljesítésbe. 6 A szolgálatot végző személy életkorának megfelelően végezheti a közösségi szolgálat tevékenységeit, minimum egy maximum három órát jelenthet alkalmanként. 7 A közösségi szolgálat során a tanuló köteles naplót 8 vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. Fontos ezt a kis füzetet elvinni a tevékenység helyszínére, és ott igazoltatni az elvégzett feladatot. A naplót havonta le kell adni azon személynek, aki az iskolai adminisztrációt végzi, hogy ő ezen írásos dokumentum alapján beírja az osztálynaplóba a teljesített órák számát. Az osztálynapló segítségével pedig félévenként a bizonyítványba, illetve még a törzslapra is felvezeti azt. Közösségi szolgálatot sokféle területen lehet végezni. Egészségügyben: kórházakban, betegek emberek között. Szociális és jótékonysági területen: idős, rászoruló emberek között. Oktatásban, kulturális és közösségi területen: óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, közös sport és szabadidős tevékenység területein egyaránt. Környezet- és természetvédelmi tevékenységekben, a katasztrófavédelem keretein belül. Ki-ki a maga érdeklődésének, felkészültségének, beállítottságának ismeretében választhat. 9 Minden középiskola, így a miénk is rögzítette az iskola pedagógiai programjában, hogy mely évfolyamon vagy évfolyamokon szervezi meg a közösségi szolgálatot, és mely 6 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m.133 (6) 7 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m. 133 (7) 8 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m. 133 (8) 9 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m. 133 (2) 7
tevékenységi körökben. A Mindszenty iskola már ezen törvény adta kötelezettsége előtt jó gyakorlatokat alakított ki a segítő tevékenységek elsajátítására. Csak egy adminisztratív dolgot, az intézmények közötti megállapodási szerződést kellett beiktatnia az egyes fogadó intézmények és az iskola addigi jó gyakorlatának rendszerébe. Hiszen évek óta segítenek diákjaink a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, a Katolikus Karitásznak, a Baptista Szeretetszolgálatnak a karácsonyi akcióikban. Illetve több éve vagyunk kapcsolatban az iskolánkban működő Miasszonyunk Időskorúak Otthonával. Rendszeresen látogatjuk az ott élő idős lakókat. Diákjaik rendszeresen segítenek iskolai rendezvényeken, programokon. Sokféle és szerteágazó a tevékenységi területek köre. Van ahol egyszerűbb, de fizikailag megerőltetőbb feladat vár a fiatalokra, mint pl. egy park rendbetétele, kitakarítása. Valahol a szellemi képességeiket tudják jobban hasznosítani a fiatalok, mint pl. amikor iskolatársaikat segítik a tanulás terén. A felsoroltakból is látjuk, hogy vannak olyan területek illetve fogadó intézmények, ahol szükséges a tanulók mellé egy mentor biztosítása. 10 Ő végzi el a megfelelő helyi felkészítést, koordinálást, biztonságos tájékozódást az adott területen. Így biztosítja a programban való otthonosság kialakítását. 1.3. A Nemzeti Alaptanterv 11 A NAT ösztönzi a tanulók személyiségének fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást, amely célul tűzte ki a fogyatékossággal élők, hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban, méghozzá úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak az igényeit, körülményeit, sajátságos szükségleteit. A NAT elgondolása jól illeszkedik iskolám keresztény szellemiségű nevelési és oktatási alapirányzatával, így még könnyebb és gördülékenyebb az iskolánk nevelési programját összeegyeztetni a Nemzeti Alaptanterv kívánalmaival. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt, amelyek megléte és alkalmazása fontos a tudatos és felelős állampolgári léthez, a társadalomban való felelősségteljes felnőtt magatartás meglétéhez. 10 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m. 133 (3) 11 Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról http://www.kormany.hu/download/c/c3/90000/mk_12_066_nat.pdf 2014.04.09. 8
Fontos még, hogy a pályaorientációt is segíti/segítheti a közösségi szolgálatban való részvétel. A NAT rendelkezései összhangban vannak az Európai Parlament és Tanács által 2006. december 18-án kiadott ajánlásával, amely felsorolja, hogy milyen kulcskompetenciákra van szükség az egész életen át tartó tanuláshoz. (2006/962/EK). Az itt meghatározott nyolc kulcskompetencia közöl a 6. személyközi és állampolgári kompetencia. 12 Ennek megerősítéséül szolgál ma Magyarországon a közösségi szolgálat bevezetése. 1.4. Hitoktatás, hitoktató lehetséges feladatai a diákok szociális érzékenyítése érdekében Hitoktatóként a tanórákon kívüli foglalkozásokon talán még több lehetőségem adódik, hogy a gyerekekkel a személyes kapcsolatomat erősíteni tudjam. Mindig is lehetőséget láttam az interperszonális kapcsolat erősítésére az iskolai rendezvényeken, lelkigyakorlatokon. Tudatosan kerestem az alkalmakat egy-egy személyes hangvételű beszélgetésre, közös munkavégzésre. Az együttes tevékenységek kialakítását sok esetben én magam alakítottam. Lelkigyakorlatokat szerveztem kollégáimmal, vagy különféle önkéntességre teret adó alkalmakat teremtettem. Több érdemi lehetőséget is látva benne. Egyrészt, hogy megtapasztalják, hogy segíteni jó, és nem csak annak, aki a segítséget kapja, hanem a segítő számára is. Másrészt, hogy az így teremtett alkalmak során jobban megismerjék a diákok egymást. Az eddig vélt vagy esetlegesen rejtve maradt értékeiket, képességeit egyaránt. Mindezek mellett, hogy számomra is egy átfogóbb kép alakulhasson ki tanítványaimról. Fontosnak tartom még, hogy a középiskolában megszerzett lexikális tudásuk mellett érzelmi intelligenciát fejlesztő alkalmakat is kínáljunk diákjaink számára. Az iskolapadban töltött órákon kívül más jellegű élményeik is legyenek tanulóinknak gimnáziumi éveikről. A 2008-as Katolikus Kerettantervben foglaltak szerint: 12 Egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák http://europa.eu/legislation_summaries/education_training_youth/lifelong_learning/c11090_hu.htm 2014.04.12. 9
A katolikus iskola olyan intézmény, amely a személyiség javáért tevékenykedik, s ezért az emberi személyek iskolája. 13 Fő célja: Az önmagával és a világgal egyensúlyban élő ember 14 Ezt a célt szeretném én is szem előtt tartani, amikor a diákokkal való közös munkára tekintek. Fontosnak tartom, hogy az egész személyiséget tudjam formálni, megszólítani. Diákjaimra mint személyre tekinteni, egységben látni őket. Segíteni, formálni, alakítani mindenkiben azt, ami jó, és kihozni belőlük a legjobbat. Az előzetes tevékenységeink sorába jól illeszkedik a közösségi szolgálat. Itt is sok lehetőség van a közös élmény-és tapasztalatszerzésére. A személyközi kapcsolatok erősítésére, személyiségük kibontakoztatására. A Katolikus Kerettanterv sokszínű pedagógiai módszereket és szervezési munkaformákat ajánl az élményszerű és változatos tanulói és tanári tevékenység megvalósításához. 15 Illetve megkívánja, hogy: Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. 16 Ezen személyiség fejlesztést kívánom én is segíteni az iskolai munkám során. Örömömre szolgál, hogy a közösségi szolgálat, mint tanórán kívüli lehetőség is segítheti mindezt. 13 Katolikus Kerettanterv, Budapest 2008 5. o. www.kpszti.hu/kompetencia I. A katolikus kerettanterv koncepciója (teljes) 2014.04.09. 14 Katolikus Kerettanterv, i.m.5. o. 15 Katolikus Kerettanterv, i.m.7. o. 16 Katolikus Kerettanterv, i.m. 9. o. 10
2. A közösségi szolgálat és az önkéntes munka 2.1. A közösségi szolgálat és az önkéntes munka összehasonlítása A köznevelési törvény szándékosan nem az önkéntes munka kifejezést használja, hanem a közösségi szolgálatot. Fontos tisztában lenni minden érintettnek azzal - diákoknak, szülőknek, mentoroknak, szociális szakembereknek, koordináló pedagógusnak -, hogy a közösségi szolgálat és az önkéntesség nem azonos fogalmak, mivel a kezdeti motivációjuk eltérő. A következőkben ismertetem mindkét fogalmat, illetve a megnevezés eltérésének okát. Az önkéntes tevékenység Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva. Sajátos értékeket hordoz magában, amely megkülönbözteti a fizetett munkától. 17 A személy szabad akaratából valósul meg, nincsen semmilyen külső kényszerhez kötve és végzéséért sem várható el semmilyen anyagi előny vagy ellenszolgáltatás. Az Európai Unióban elterjedt a fentiekben ismertetett hivatalos definíció szerint, három fontos pillére van az önkéntességnek: nem lehet kötelezni; nem járhat érte anyagi juttatás; mások javát kell szolgálnia. A nem lehet kötelezni c. pont súlyosan ellentmondana az önkéntes munka fogalmának, amennyiben a középiskolások életébe bevezetett program a továbbiakban is ezen címszó alatt szerepelne. Ezért kapta a közösségi szolgálat elnevezést a program. A közösségi szolgálat A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. 18 17 Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020 elfogadásáról és a végrehajtásához szükséges középtávú feladatokról szóló 1068/2012. (III.20.) Korm. határozat http://www.kormany.hu/download/4/98/d0000/%c3%96nk%c3%a9ntes%20strat%c3%a9gia.pdf 2014.04.12. 18 Nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény i.m. 4. (15) 11
Pedagógiai célzatú kötelezettség, amelynek végzése során a diákok számára az elvégezendő tevékenység kiválasztásában valósulhat meg a szabad döntés. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele, ezért nem érdek nélküli. A közösségi szolgálat azért lett kötelező, mert ennek pedagógiai célja van, mint pl. a szociális érzékenység erősítése. Kiindulópontnak és bevezető lépésnek tekinthető a valódi önkéntes tevékenység végzésének irányába. A közösségi szolgálatnak és az önkéntes munkának azonban vannak közös elemei. Például mind a két tevékenység általában közhasznú célt szolgál, általa mind a tevékenységet végző személy, mind a környezete többé és értékesebbé válik. Végzésével mindenki olyan értékek birtokába juthat, amelyek megerősítik a közösségi elköteleződés és felelősségvállalás tudatát, illetve mindezek mellett a későbbi élethelyzetekben vagy munkakeresésben fontos előnyöket biztosíthatnak. 2.2. Az iskolai közösségi szolgálat céljai A Nemzeti Köznevelési Törvény 2011. december 23-án elfogadott rendelkezésével bevezette az iskolai közösségi szolgálatot, mindezt a tanulók pedagógiai fejlesztésére szánta. A közösségi szolgálat során létrejövő tevékenységi lehetőségek, megvalósulási helyek és formák szolgálhatják a közösség érdekeit és az egyén személyiségének fejlődését. A programban résztvevő fiatalok különböző kompetenciái erősödhetnek, úgy, mint az önbizalom, az érzelmi intelligencia, az empátia, a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a felelősségvállalás, a felelős döntéshozatal, a szociális érzékenység, a kommunikációs készség, az együttműködés, a konfliktuskezelés, és a problémamegoldás. Segítheti a pályaválasztásukat. Az embernevelés elve nemcsak a pedagógiai célra vonatkozik, hanem a pedagógiai tevékenység egész szerkezetére. A nevelés az oktatás viszonyát változtatja meg. A közvetlenül az értelemre ható, tanító jellegű kiművelést háttérbe szorítja az inkább érzelmekre ható, jellemformáló nevelés javára. Aki elsősorban tanítani akar, annak számára a pedagógiának két fő fejezete van: az >>amit<< és az >>ahogyan<<: anyag és módszer. Aki elsősorban nevelni akar, annak számára az >>amit<< és >>ahogyan<< a célt és a légkört jelenti. 19 19 MÉREI FERENC: Demokrácia az iskolában Neveléselmélet és viselkedéskutatás IV. 3. 5-80, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1985, 52.oldal. 12
Az iskola - egyre gyarapodó tananyagával -, az érettségi kihívásával egyre inkább az ismeretek átadására és számonkérésére koncentrál, a gyerekek is leginkább ezen keresztül értékelik magukat, sőt középiskolában mintha már a jellemformálást is befejezettnek tekintenénk, így a nevelés sajnálatos módon háttérbe szorul. Ugyanakkor fájdalmas tapasztalat, hogy a tizenéveseknek nevelésre, személyiségformálásra van szükségük, a családi hiányok pótlása miatt talán még inkább, mint korábban. A közösségi szolgálat ezt a hiányt pótolhatja egészen kreatív módon, hiszen Mérei Ferenc szavaival élve kijelenthetjük, hogy ez a tevékenység számos célt tűzhet ki és valósíthat meg az iskolai életen túl sajátos légkörben, éppen ez adja az érzelmi többletet és a hatékony nevelést. A programban résztvevő diákok bepillantást nyerhetnek egy-egy munkaterület hétköznapjaiba. Mindezek által megerősödhetnek addigi elképzeléseikben az adott terület kapcsán, vagy az esetleges idealisztikus elgondolásaik realizálódhatnak. A megtapasztalt bizonyosság segítheti a fiatalok pályaorientációját, jövőképét. Mederbe terelheti továbbtanulási terveit, és mindezeken túl pedagógiai tapasztalat, hogy az affektív készségeket legjobban élmények, tapasztalások és azonosulás útján lehet fejleszteni. Azonban ezen tevékenységek során még nincs teljes felelőssége a diákoknak, így ha sikerült a megfelelő, a diákok számára kedves tevékenységet választani, akkor azt akár játéknak és munkának is tekinthetik egyszerre. Ennek jótékony hatását pedig egy érdekes kísérlet igazolta, amely szerint. A kamaszok, ha egy munka jellegű tevékenységet egyben játék jellegűnek is tekintenek, az növelheti a kamasz önbecsülését, pozitív érzéseit, a kiválóság élményét és az örömöt, ezáltal megteremti a szükséges áthidalást a >>muszáj<< és a >>szeretném<< jellegű tevékenységek között. Ebben az értelemben az ilyen kiegyenlített válaszokat kiváltó tevékenységek végzése a legfontosabb tréning a személyes elkötelezettség és a társadalmi szükségletek közelítésének az elősegítésére, amit a szakmai fejlődés elméleteinek többsége szorgalmaz. 20 A közösségi szolgálat tanórán kívüli tevékenységekkel, informális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét, felismertet különböző élethelyzeti nehézségeket, és példát ad azok megoldására, enyhítésére. Ezáltal finomodik a szociális érzékenységük. 20 CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY BARBARA SCHNEIDER: Életre hangolva, Nyitott Könyvműhely- Budapest, 2011., 115-116. oldal. 13
Kozma Tamás 21 szociális tanulással kapcsolatos kutatásaiból tudjuk, hogy a közösségek tagjait a kultúra köti össze egymással és környezetükkel. Hogy lehetséges az, hogy a közösség túléli azokat, akik alkotják? Erre ad feleletet az a szocializációs elmélet, amely azt írja, hogy a nemzedékek tagjai egymásnak adják tovább kultúrájuk elemeit. A nemzedékek közti tevékenységcsere során az új generációk az előttük járók helyére lépnek. Azok a kötelékek, amelyek a közösség tagjait egymáshoz és a környezetükhöz kötik, tovább élnek a tapasztalatokban, tevékenységekben. Az egyik diáklány beszámolójában mindezen elmélet szépen visszhangzik: náluk a családban hagyománya van az időskorúak ápolásának, az édesanyja most éppen a nagynénjét ápolja. Ezért is szívesen választotta a közösségi szolgálatnak azon területét, amikor időskorúakkal lehet találkozni, rajtuk segíteni. Freud 22 szerint az embernek vannak érzelmi alapszükségletei. Ide tartozik a szeretet különféle formájú átélésének szükséglete-szeretetet adni és kapni-, a valakihez tartozás, gyengédség. E szükségletek kielégítésében nem vagyunk önellátóak. Szükségünk van társakra hozzá. A szeretet az egyetlen módja annak, hogy egy másik ember személyiségének legbensőbb magját megértsük.a szeretet teszi képessé arra, hogy meglássa a szeretett személy alapvető vonásait és tulajdonságait, sőt mi több, meglássa azokat a benne rejlő lehetőségeket is, amelyek még nem valósultak meg, de amelyeknek mégis meg kell valósulniuk. Azonkívül szeretete révén a szerető személy képessé teszi a szeretett embert, hogy megvalósítsa ezeket a lehetőségeket. Azzal, hogy tudatára ébreszti, mi lehet belőle és mivé kellene válnia, valóra váltja ezeket a lehetőségeket. 23 Diákjaink életéből gyakran hiányzik a pozitív családi élet tapasztalata. Nehéz ezeket az érzelmi hiányokat pótolni, helyettesíteni, de egészen biztos, hogy a gyerekekkel töltött idő, a velük való szeretetteljes foglalkozás később megtermi gyümölcseit. A közösségi szolgálatra való felkészítésben, a konkrét munkában és a kiértékelésben is óriás szerepe van a biztatásnak, az elfogadásnak, a dicséretnek, hiszen a szeretetünk bontakoztathatja ki diákjainkban azokat a képességeket, amelyekről még ők sem tudtak, de nagy örömmel fedezik fel a másokért végzett munkában, ahogyan Viktor E. Frankl 21 KOZMA TAMÁS: Bevezetés a nevelésszociológiába, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest,1999, 63.oldal. 22 RUTH BANG: A segítő kapcsolat, Tankönyvkiadó, Budapest, 1980, 25. oldal. 23 VIKTOR E. FRANKL: mégis mondj Igent az Életre, Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest 1998, 130. oldal. 14
írja. Mindezeket tudva fontos azt látnunk, hogy diákjaink sem képesek önmagukban fejlődni, hanem csak és kizárólag másokkal való kapcsolatokban képesek rá. A közösségi szolgálat sok terület interperszonális kapcsolódásának sorozata. Idősek otthona, kórház, gyerekekkel való tanulás, felzárkóztatás, sportolási tevékenység. Mind-mind arról szól, hogy kommunikálni kell. A tevékenységek végzése kapcsán találkozhatnak önmagukkal, határaikkal, rejtett, akár saját maguk számára is ismeretlen képességeikkel. A pedagógiai munkánk során gyakran találkozunk a humanisztikus pszichológia legfontosabb céljával, hogy hozzásegítsük diákjainkat ahhoz, hogy önmagukkal kapcsolatban felismerjék: minden ember képes a növekedésre és a fejlődésre, korlátai és nehézségei dacára is. Rogers a teljességgel működő személy kifejezést az önmagát megvalósító ember leírására használta. Az ilyen személyek nyitottak saját érzéseik megtapasztalására, nem félnek tőlük, bármilyenek is legyenek. Bíznak érzéseikben, és nem kérdőjelezik meg azokat. A teljességgel működő személy nyitott a világ megtapasztalására, vagyis értelemmel, kihívással és személyes izgalommal teli életet él, sőt, ha úgy hozza a sors, még a fájdalmaktól sem riad vissza. 24 Örökletesen vannak pozitív lelki képességeink, de ezeket csak úgy tudjuk szinten tartani illetve fejleszteni, ha ingereknek tesszük ki magunkat. Engedjük, hogy szeressenek, odafordulunk a másik ember felé, megbecsüljük, érdeklődünk iránta. Ez a tanulás első fokon passzív átélés révén történik, majd később gondolatokat szül, amelyet majd tettek kísérnek. A pozitív pszichológiai irányzat szemlélete az, hogy megkeresse, hogy mi emberek mitől maradunk egészségesek. 25 Vizsgálataik azt igazolják, hogy az ember genium altruizmussal, vagyis alapvető szeretetszükséglettel, kötődési szükséglettel, ragaszkodással született lény. Amennyiben nem kap elég simogatást, érintést, nem tud együtt örülni, nevetni, sírni valakivel, akkor az immunrendszere nagyon rosszul kezd működni és előbb-utóbb összeomlik. Pl. ha egymásra nézünk, akkor az érzelmi agyunkat rögtön elkezdjük idegsejt szinten molekuláris biológiai úton izgatni, és pozitív hatásokat tudunk közvetíteni. Az érintésnek is ugyanilyen óriási jelentősége van. A limbikus idegrendszer receptorai várják, hogy kapjanak érintésingert és azonnal berezegnek, ettől 24 CH. S. CARVER M. F. SCHEIER: Személyiségpszichológia, Osiris Kiadó- Budapest 2001, 378. oldal. 25 BAGDY EMŐKE et al.: Belénk égetett múlt, Kulcslyuk Kiadó, Budapest, 2011, 55-56.oldal. 15
az ember máris jól érzi magát. Endorfin termelődik, örömhormon árad szét a szervezetben, míg az erőteljes stressz hatásoktól megbetegszünk. 26 Ezen pszichológiai elméletek is alátámasztják, hogy közösségben lenni jó, segítő, támogató tevékenység, amely mindannyiunk lelki egészségéhez is hozzájárul. A pedagógiai célokon túl fontos, hogy a végzett tevékenység legyen hasznos minden érintett számára. A programban részt vevő diák érezhesse és tapasztalhassa, hogy olyan feladatot lát el, amellyel emel a helyi közösség, a fogadó intézményben lakók, dolgozók, vagy csupán az odalátogatók életminőségén. Mindemellett fontos lenne, hogy a diák számára is érzékelhető segítséget jelentsen a fogadó intézmények munkavállalói számára. Értéke lehet még a programnak, hogy a tanulóknak lehetőséget teremthet a sikeres tevékenységekre, önismeretre, egyéni céljaik megtalálására. Alakulhatnak új személyes kapcsolataik, rálátásuk bővülhet szervezési, konfliktuskezelési, probléma megoldási területeken egyaránt. A tanulók a közösségi szolgálat végzése közben megismerhetnek különböző szervezeteket, szervezeti hálózatokat. Bepillantást nyerhetnek városi, megyei, de akár országos szinten is különböző tevékenységek működésébe illetve működtetésébe. A közösségi szolgálatot végző tanulók által végzett hétköznapi feladatok olyan kiegészítő tevékenységként lehetnek jelen, amelyek szolgálják a fogadóintézmény tevékenységi körének bővülését, a fogadó intézményben lévők életminőségének javulását. Az együttműködés és a kölcsönösség fontos alapértékek, amelyeknek a program egésze alatt meg kell jelenniük. A fogadó intézménynek fontos feladata, hogy az általa felkínált közösségi szolgálat az intézményük arculatába illeszkedjen és integrálni tudják a programjukhoz. 27 A közösen másokért végzett tevékenység új minőségű, eddig még nem tapasztalt találkozási lehetőséget teremt tanár és diákjai között. Ez egy újfajta pedagógiai kultúra megerősödését jelentheti, illetve a korábbi próbálkozások felfedezését segítheti, például Don Bosco módszereit tanulmányozva. Az ő élete, példája azt mutatja, hogy az egyik fontos gyökér a tanítvány feltétel nélküli elfogadása. A másik fontos tényező, hogy Bosco Szent János szinte belesodorta tanítványait a jóba. A példa és a személyes részvétel 26 BAGDY EMŐKE et al.: Belénk égetett múlt, i.m. 57-58-59.oldal. 27 SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, 2012, 19. oldal www.kozossegi.ofi.hu 2014.04.12. 16
erejével hatott tanítványaira és nem csupán az értelmet akarta megcélozni, hanem az érzelmeiket is. 28 Meglátásaim szerint a közösségi szolgálatban való részvétel egy saját élményeken alapuló tanulási, tapasztalatgyűjtési tevékenység, amelyből sok élményt, kapcsolati tőkét gyűjthetnek tanítványaink. Ami nagyon fontos, hogy segítenünk kell őket, be kell vezetni a fiatalokat a segítő tevékenységek világába,fel kell őket készíteni. A felkészítés és a folyamatos követés alkalmával az ismétlődő találkozások, beszélgetések során tudjuk kialakítani segítő, pártfogói attitűdünket. A folyamatos jelenlét segíti és mélyíti a bizalomra épülő kapcsolat kialakítását, ahol a diákok egyre bátrabban merik majd elmondani kéréseiket, gondjaikat, mint erre sok más jó példa van is a gyakorlatban. Egyszerű dolgoktól kezdve, mint pl., hogy hova szeretnének még menni közösségi szolgálatra, azt bezárólag, hogy mi az, ami nehéz nekik a feladatvégzések kapcsán. 2.3. Az iskolai közösségi szolgálat bevezetése A program tényleges sikerességét segíteni tudja, ha először - a tantestület az érintett tanulók bevonásával - közös ötletek gyűjtésével indul a program bevezetése. A programot segítő ötleteket összegyűjtjük és az esetlegesen már meglévő jó gyakorlatokat felelevenítjük. Fontos, hogy a tanulók reális, a helyi viszonyokhoz és igényekhez mérten tudják megtervezni a tevékenységi körök lehetőségét, szolgálati helyeket, hogy ténylegesen érdemi feladatot kapjanak, melyek a helyi közösségnek is hasznára válhatnak. A különböző elemeket érdemes a közösségi szolgálat bevezetése előtt feltérképezni, mind az oktatási intézmény, mind a fogadó intézet részéről, amelyek az alábbiak. 29 Az oktatási intézmény részéről. A tanulók motiváltsága, a pedagógusi kör motiváltsága. A korábbi gyakorlatok, szemlélet megléte vagy hiánya. Az iskola pedagógiai programjával való összhang és a kívánt tevékenységek listája. A tanulók és pedagógusok felkészítésének lehetőségei. Az együttműködő partnerszervezetek lehetséges köre. 30 28 BARSI BALÁZS OFM: Bosco Szent János (Az életszentség mesterei 1), EFO Kiadó és Nyomda, Budapest, 1995. 29 SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, i.m. 19.oldal. 30 SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, i.m. 20.oldal. 17
A fogadó intézmények részéről. A motiváció megléte vagy hiánya, kialakításának lehetőségei. A korábbi gyakorlat megléte vagy hiánya. A kísérő mentorok személyi háttere. A biztosítandó feladatok köre, a hozzájuk tartozó célok és azok meghatározása. A felkészítés lehetséges módjai, ideje, időtartama. A tárgyi feltételek biztosítása. A biztonsági előírások elvégzése, a tanulók ez ügyben való tájékoztatása. A program megszervezése, levezénylése, kiértékelése. Az együttműködésről szóló dokumentumokat eleinte célszerű tanévenként megkötni mind a két szerződő fél részéről. Lényeges és gyümölcsözőbb, ha olyan megállapodás születik, amely mindkét fél számára tevékeny, jó hangvételű közös munkát eredményez. Az iskola arculatához, pedagógiai programjához kell hogy illeszkedjék azon tevékenységi területek köre, ahova az iskola diákjait közösségi szolgálat elvégzésére küldi. A fogadó intézményeknek pedig fontos, hogy motivált, az általuk kínált területen ténylegesen tevékenykedni vágyó fiatalokkal találkozzanak. A szervezeteknél pedig fontos feladat még, hogy olyan mentorokat válasszanak a diákok segítésére, akik alkalmasak a velük való foglalkozásra. Ezen szerencsés találkozások kialakítása után, akár hosszabb távú megállapodások is köthetők a szerződő felek között. 31 2.4. Az iskolai közösségi szolgálat irányítása Az intézményvezető feladatai. A közösségi szolgálat megszervezéséért a középiskola mindenkori intézményvezetője a felelős. Továbbá gondoskodnia kell arról, hogy a tanulók előmenetelét rögzítő iskolai dokumentumokba a közösségi szolgálattal töltött időt az EMMI rendeletben előírtak szerint és természetesen az adatvédelmi szabályok betartása mellett rögzítsék. A középiskola intézményvezetője jelöli ki az iskolai koordinátort. Az iskolai koordinátor feladata. Az iskolai koordinátor felelős a tanulók felkészítéséért, a pedagógiai feldolgozásért, mentorálásáért, a folyamat egészébe való bevonásukért. Felelős a fogadóhelyekkel való kapcsolatépítésért, és folyamatos kapcsolattartásért. Az együttműködés és a kölcsönösség elvének érvényesítéséért. Feladata még, hogy segítse az adminisztrálást, dokumentálást. 31 SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, i.m. 20.oldal. 18
Lényeges, hogy a tevékenységért felelős pedagógus motivált legyen. Jól tudjon együttműködni a tanulókkal, nyitott személyiség legyen, legyenek tapasztalatai az élménypedagógiával kapcsolatban, s a tanulók által elfogadott személy legyen. A program sikeressége ezen a kiválasztáson is múlik. A segítő pedagógusok száma akár több fő is lehet. A diákok létszámától, a szervezési feladatoktól és a segítő tanárok leterheltségétől egyaránt függhet a felkért pedagógusok száma. Az ezzel kapcsolatos pedagógiai munkát segíthetik akár a pedagógiai asszisztensek is. Amely pedagógusnak ezen tevékenység a munkaköri feladatainak része, ő(k) a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére látják el a közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatokat. A nevelési-oktatási intézmény lehetőségeihez mérten kedvezményeket (pl. órakedvezmény) és/vagy bérpótlékot állapíthat meg a koordináló pedagógus részére. 32 2.5. A tevékenység megszervezése az iskolában Első lépés: Az intézményvezető kijelöli a program megvalósulásáért felelős pedagógust, amennyiben az intézmény tanulóinak létszáma indokolja, akkor pedagógusokat. A kijelölt pedagógus koordinálja a programot, melyhez fel kell térképezni a helyi lehetőségeket, helyszíneket, tevékenységeket, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára az 50 óra szolgálat teljesítését. A tanulók tájékoztatása A diákok számára megfelelő információt kell arról közölni, hogy egy-egy helyszínen várhatóan hány tanuló tud tevékenykedni, illetve lehetőséget kell biztosítani, hogy önként választhassák ki a tanulók azt a helyet és tevékenységet, amely számukra a legvonzóbb, hogy valóban hasznosan töltsék a közösségi szolgálatra szánt időkeretüket. Szülők tájékoztatása A tanév első szülői értekezletén kell napirendre tűzni az érintett diákok szüleinek a tájékoztatását a közösségi szolgálatról, az őket érintő fontos tudnivalókról hogy a szülők kellő információ birtokában legyenek a várható tevékenységről. Mindemellett lényeges az is, hogy a program indításakor illetve a teljes folyamat alatt fontos a szülők támogató, oldal. 32 SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, i.m. 21. 19
segítő jelenléte. Partnerként lehetnek jelen a jól tájékoztatott és a programmal azonosulni tudó szülők, akár ötletekkel, akár szponzorálási, akár lelki kísérés terén. Mind a tanulóknak és a pedagógusnak egyaránt nagy segítői lehetnek az egész folyamat alatt. Természetesen az is szükséges, hogy a gyermek által kiválasztott tevékenységi területeket a szülők támogassák, a jelentkezési lapon kézjegyűkkel ellenjegyezzék. 33 A közösségi szolgálat további szervezési lépéseit aprólékosan lebontva a következő fejezetben mutatom be. 2.6. A közösségi szolgálat dokumentálásának lépései A szülői tájékoztatás után a következő lépések várják a programban érintetteket Első lépés: Minden tanulónak jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, helyét, idejét, az eltöltendő időkeret tervét és a szülők beleegyező nyilatkozatát. Mindezen kritériumok szükségesek ahhoz, hogy a tanuló jelentkezését az iskola igazgatója elfogadja. A jelentkezési lapok segítségével megtörténik egy igényfelmérés is, amely abban segít, hogy a tanulókat az általuk kiválasztott tevékenységi területre tudjuk irányítani. A közösségi szolgálatra való jelentkezési lap mintája az 1. számú mellékletben megtekinthető. 34 Második lépés: A középiskolán kívüli külső szervezetek, a közreműködő mentorok együttműködési megállapodást kötnek az iskolával. Ezen megállapodásnak tartalmaznia kell a megállapodó felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a tevékenységek időtartamát, a mentor, a kapcsolattartó személyek nevét és feladatkörét, illetve a tevékenység megkezdésének és lezárásának idejét. Egy együttműködési megállapodási minta a 2. számú mellékletben. 35 Harmadik lépés: A közösségi szolgálat elvégzéséről minden diák köteles naplót vezetni. A napló mintáját a 3. számú mellékletben ismertetem. 36 Ebben a kis füzetben szerepel a közösségi 33 SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, i.m. 22.oldal. 34 Jelentkezési lap minta az 1. számú mellékletben. 35 Együttműködési megállapodási minta a 2. számú mellékletben. 36 A közösségi szolgálati napló mintája a 3. számú mellékletben. 20
szolgálat helye, ideje, a teljesített órák száma, a tevékenység megnevezése, a fogadó szervezet képviselőjének aláírása, a koordináló pedagógus aláírása, illetve egy megjegyzések rovat, amelybe a tanuló saját tapasztalatait rögzíti. Negyedik lépés: A tanulók az általuk elvégzett tevékenységekről hangfelvételt, fényképes, filmes beszámolót is készíthetnek a feldolgozás elősegítése érdekében, de ez nem kötelező. Ötödik lépés: Az elvégzett tevékenységeket havi szinten kell az iskolai naplóban az adott tanuló adatlapjára bejegyezni. A tanév végén minden tanuló bizonyítványának megjegyzés rovatába és törzslapjára is bekerül az adott évben elvégzett közösségi szolgálattal eltöltött idő. Hatodik lépés: Az iskola és a fogadó szervezet oklevelet is kiállíthat, amelyet akár ünnepélyes keretek között a programot lezáró esemény kapcsán nyújthat át a diákok részére. A lezáró és kiértékelő tevékenység nagyon fontos része a programnak, hiszen itt hangozhatnak el olyan visszajelzések, amelyekből fény derülhet arra, hogy az egyes diákokra, segítőkre, és a programban részt vevő személyek számára miként hatottak az egyes tevékenységek. 37 Kiegészítések a közösségi szolgálat elvégzésével kapcsolatban: A törvény elvárása szerint amennyiben a tanuló bizonyítványában nem szerepel az ötven órás közösségi szolgálat igazolása, abban az esetben a tanuló nem kezdheti meg az érettségi vizsgát, amíg ennek a kötelezettségének eleget nem tesz. 38 A közösségi szolgálat során abban az esetben, ha egy diák középiskolai tanulmányai alatt iskolát vált, akkor az iskolai közösségi szolgálat teljesítéséről az iskola igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulóé lesz, a másik pedig az iskolában marad. Az igazolás arról szól, hogy az iskolaváltásig a tanuló hány órát teljesített. Ezen dokumentumot addig kell a diáknak megőriznie, amíg nappali iskolarendszerű oktatásban 37 SIMONYI ISTVÁN, BODÓ MÁRTON: Segédlet, az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez, i.m.25-26.oldal. 38 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m.133 (1) 21
részesül, illetve érettségi vizsgát tesz. A szolgálattal telt órák száma rögzítésre kerül a tanuló bizonyítványában. 39 Saját közösségi szolgálati tapasztalatként 2011-ben iskolánk keretein belül megvalósult a TÁRS önkéntes program, amelynek értékelése és záró programjának keretei között mi adtunk át okleveleket a programban részt vett diákok számára. Képes dokumentáció ezen eseményről a 4. számú mellékletben látható. 40 39 Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet i.m.133 (9c) 40 TÁRS önkéntes program képes dokumentációja 4. számú melléklet 22
3. A Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium területén végzett közösségi szolgálat 3.1. A Mindszenty József Általános Iskola Gimnázium és Kollégium bemutatása A Mindszenty Iskola a Notre Dame nővérek 1948-ban államosított leánynevelő intézetének, ill. tanítóképzőjének utódja. A Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend által fenntartott intézmény Mindszenty József nevét viseli, akinek kezdeményezésére 1928-ban telepedett le Zalaegerszegen a Notre Dame női szerzetesrend. 1950-ben őket is feloszlatták, de a rendszerváltást követő években újrakezdte a rend szerzetesi működését. A nővérek idős koruk ellenére is vállalták, hogy újra betölthessék szolgálatuk eredeti célját, az ifjúság keresztény nevelését, oktatását. Kezdetben csak az épület egyharmad részét kapták vissza, majd 1993-ban megnyithatta kapuit a felmenő rendszerű, koedukált, katolikus szellemiségű általános iskola. Az újraszentelés és az első tanévkezdés 1993. augusztus 28-án volt. 1999-ben gimnáziummal bővült az intézmény, majd 2001 szeptemberében, a vidéki tanulók befogadására elindult a kollégium működése is az intézmény keretein belül. 41 A növekvő létszámú, ápolásra szoruló rendi nővérek ellátása mellett világi hölgyek számára is otthont ad a Miasszonyunk Időskorúak Otthona, amely az intézmény falai között működik. Az Iskolában erős a szociális érzékenység kialakítása, tudatos az érzelmi intelligencia kiművelése, erre sok jó gyakorlat van a tanév során. Az adventi időszakban szeretetvásárt tartunk, ahol a diákok felajánlják hozott kincseiket, (mesekönyveket, játékokat, általuk készített ajándékokat), és mindezeket egy vásár keretein belül értékesítik diáktársaik, tanáraik, és iskolánk dolgozói számára. A befolyt bevételt egy közös iskolai jótékonysági alapba tesszük és a rászoruló diákok számára kiosztjuk. A legutóbbi alkalommal volt tanári stand is, ahol mi tanárok vittünk az általunk készített lekvárokból, kompótokból egy stelázsira valót és bocsátottuk áruba. Ezzel is szerettünk volna hozzájárulni a közös gyűjtőakcióhoz, és rejtett módon példát is akartunk adni diákjaink számára. 41 Mindszenty iskola rövid története az alapítástól az újrakezdésig http://mindszenty.net/iskolanktoertenete.html 2014.04.27. 23
Az adventi időszakban a szülői munkaközösség szintén tart egy vásárt, ahol iskolánk diáksága elkészítheti adventi koszorúját családja számára. Kicsik és nagyok, diákok, szülők, tanárok együtt alkotunk, készülődünk az advent első vasárnapját megelőző napokban. Gimnazistáink nagy segítségére vannak az alsós általános iskolás korosztálynak a koszorúkötés során. Közösségépítő, szociális érzékenységet, érzelmi intelligenciát fejlesztő foglalkozás mindez. Jót tenni jó, segíteni jó, mindez csupán kognitív módon azonban nem épül be a személyiségünkbe, szükséges a saját élmény, személyes tapasztalat, érintettség. A közös munka oldott, baráti légkörben folyik, de mindezek hátterében átgondolt és megalapozott pedagógiai tudatosság van. A katolikus kerettantervben is ajánlott sokszínű pedagógiai módszerek alkalmazása, élményszerű, változatos tevékenységek sorával szeretném segíteni tanítványaim érzelmi fejlődését. Szeretném, ha a Krisztusi tanítást magukon hordoznák. Figyelmes, tapintatos, de cselekvő szeretettel lennének jelen a mindennapjaikban az iskolában és az intézményfalain kívül egyaránt. Gyakori, hogy egy-egy osztályban van olyan tanuló, aki fogyatékossággal él: volt látás-, hallássérült tanulónk, több kerekes székkel közlekedő diák járt intézményünkbe. Elballagott már az a kollégista lányunk, aki lábak nélkül született, ma országosan ismert paraolimpikon. Külföldi cserekapcsolataink vannak, ahol tanulóink világot láthatnak, megismerhetnek más nemzeteket, az adott országok kultúráját. Fontos, hogy megállják helyüket, tanuljanak beilleszkedni, alkalmazkodni a fogadó család életéhez, a külföldi élet adta kihívások mellett. Kapcsolatban áll az iskola egy keresztény amerikai szervezettel, akik egy-egy tanévre visznek el diákokat Kelet-Európából az Amerikai Egyesült Államokba azzal a céllal, hogy segítsék, képezzék őket, és a kint töltött idő után saját országukba visszatérve tapasztalataikkal építsék, szolgálják hazájukban az egyház és a fiatalok ügyét. Évek óta egy-egy diákunknak sikerült elnyernie ezt a pályázatot, és jó élményekkel feltöltődve tértek mindannyian vissza Magyarországra. Közös zarándoklatok, ifjúsági programok, tanulmányi kirándulások, lelkigyakorlatok, erdei iskolában töltött napok színesítik a diákjaink életét. A délutánokat 24
szakkörök, ifjúsági-és sportprogramok, illetve a diákönkormányzatok egyéb programjai gazdagítják. Közös tevékenységeink a tudatos nevelés részét képezik. Az iskolában rendszeresen bevonjuk tanulóinkat személyiségfejlesztő foglalkozásokba, egyéni tanácsadásba, ahol egyéniségük fejlődését, nehézségeik feloldását, és szociális érzékenyítését is célul tűzzük ki. A közösségi szolgálat évek óta választható lehetősége diákjainknak önmaguk és környezetük megismerésére, formálására, segítésére. Mindezen munkánkkal a diákok életét, jövőbeli boldogulását, értékes emberré válását szeretnénk elősegíteni. Iskolánk szellemisége és pedagógiai programja erősíti személyes elkötelezettségünket, és így törekvéseinkben könnyen tudunk csatlakozni az érvényben lévő NAT kívánalmaihoz, amely célul tűzte ki a szociális érzékenyítést, segítő magatartás kialakítását, hiszen ezek a képességek a NAT-ban foglaltak szerint is elengedhetetlenek a tudatos és felelős állampolgári léthez. 3.2. Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programja A közösségi szolgálat teljesítésének kötelezettsége A 2016. január 1-je után érettségiző diákjaink számára fent áll a közösségi szolgálat teljesítésének kötelezettsége, amely alól a sajátos nevelésű tanulók intézményünkben is felmentést kapnak. Az iskolám pedagógiai programjában előírtak lehetővé teszik, hogy diákjaink egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelemi, katasztrófavédelmi területen, valamint közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel és idős emberek bevonásával egyaránt végezhető. Intézményünk a közösségi szolgálatot a 9 11. évfolyamos tanulók számára lehetőség szerint arányosan, három tanévre elosztva szervezi meg. A közösségi szolgálat alkalmanként 1-3 órás időkeretben végezhető. A közösségi szolgálatot koordináló pedagógus diákjaink számára esetleg a mentorral közösen a szolgálatot megelőzően legfeljebb öt órás felkészítő, a program zárásakor pedig szintén öt órás záró foglalkozást tarthat, melyek az 50 órába beszámíthatók. A pedagógiai programban előírtak a közösségi szolgálat dokumentálását illetően. 25