Egy lépés, három év, sok siker

Egy lépés, három év, sok siker A Lépj egyet előre! program az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2

Egy lépés, három év, sok siker 3

A kiadvány az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült. 4 Felelős kiadó Pirisi Károly főigazgató Foglalkoztatási és Szociális Hivatal www.afsz.hu Lezárva: 2008. december 15. Készítette S & K Kkt.

Tartalomjegyzék A legsikeresebb képzési program... 8 A vártnál háromszor nagyobb volt a jelentkezés a programra... 10 Minél többen a munkaerőpiacon... 11 Három év mérlege... 13 Magas színvonalú szakmai hátteret teremtettünk... 24 A munkaerőpiacon a legfontosabb tudás a tanulás képessége... 26 A program mentorai... 28 Ma reggel is megérte felkelni...... 30 A kommunikáció célba ért... 34 Szemelvények a sajtóból... 36 5 Akik valóban léptek egyet előre... 48 A végzettek több mint fele elhelyezkedett új szakmájában... 65 A tanulással saját sorsukon javítanak... 71 Új módszert igényel a felzárkóztatás... 87 Piacképes szakmákra képeztek... 100 Mindenki önmagához képest léphet előre... 110 Sikerült megszólítani az embereket... 124 Személyes visszajelzések... 140 A válaszadók többsége elégedett... 145 A programban részt vevők adatai régiónként... 152

6

Kedves Olvasó! A kiadvány, amit a kezében tart, az elmúlt három év legsikeresebb felnőttképzési programjáról szól. A Lépj egyet előre! program keretében több mint 20 ezren tanultak olyan szakmát, szereztek olyan képesítést, vagy végezték el a szakmaszerzéshez szükséges 7 8. osztályt, amivel új eséllyel indulhatnak az életnek. Nem könnyű ma lépést tartani a változó körülményekkel, a munkaerő-piaci követelményekkel, ezért nagy jelentőségűek az Európai Unió támogatásával megvalósuló felnőttképzési programok. Ajánlom figyelmükbe a Lépj egyet előre! záró kiadványát, amely teljes körű és emberközeli betekintést ad a sikeres program megvalósításáról, a résztvevők és közreműködők, hivatásos segítők és támogatók eredményes munkájáról. Szűcs Erika miniszter Szociális és Munkaügyi Minisztérium 7

A legsikeresebb képzési program: Lépj egyet előre! 8 A magyar kormány 2006. január 9-én hirdette meg a Lépj egyet előre! programot, amely a felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelését, közvetve munkához jutási esélyeinek javítását tűzte ki célul. Az eredetileg négymilliárd forintos végül több mint hatmilliárd programban szakképzetlen felnőttek szerezhettek ingyenesen a munkaerőpiac által elismert szakismeretet, illetve szakképesítést. Magyarországon ugyanis az elmúlt másfél évtizedben teljesen megváltoztak a beiskolázási arányok. 1991-ben még mintegy 250 ezer fiatal választotta a szakiskolai képzést, egy évtized múlva azonban ennek a felére esett vissza a beiskolázási létszám. Közben a munkaerőpiacon olyan tendenciák alakultak ki, amelyek következtében a szakképzettséggel nem rendelkező emberek könnyen kiszorulnak a munkahelyekről. A vállalkozások 15 százaléka nem talál az igényeinek megfelelő szakembert, több mint 30 ezer állás betöltetlen, mert nem találnak megfelelően képzett munkavállalókat. Az Európai Unióban csaknem minden második felnőtt bekapcsolódik a felnőttképzésbe. Magyarország versenyképességének is egyik meghatározó eleme, hogy a gazdaságnak rendelkezésére áll-e a megfelelő mennyiségű és minőségű munkavállaló. Ma hazánkban több mint kétmillió ember, a munkavállalói korban lévők 40 százaléka nem rendelkezik szakképesítéssel. A felnőttképzésben több mint 800 ezren szereznek ismereteket, a hallgatók nagyobb része azonban a magasabb végzettségűek soraiból kerül ki. Lényegesen kevesebben tanulnak az alacsonyabb végzettségű munkavállalók közül. Erre való tekintettel, és a vállalkozások igényeit figyelembe véve dolgozták ki a szaktárcánál a Lépj egyet előre! programot, melynek keretében a részvevők ingyen szerezhetnek A programban eredetileg 11 000 fő kiképzése szerepelt, de már az első hónapban mintegy 15 000 jelentkezőt regisztráltak ezért a létszámot 15 000-re emelték. A programot a nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbították, a nagyobb létszámhoz sikerült többletforrást is teremteni. A Lépj egyet előre! projekt első szakasza 2007. december 31-én zárult, de a többszörös túljelentkezés miatt 2008 májusától december 31-ig újabb folytatás következett. A pótlólag bevont forrásokkal együtt összesen 6,2 milliárd forintot fordítottak a programban részt vevő 20 107 felnőtt képzésére.

szakismereteket. Sőt a vizsgák letétele után a mindenkori minimálbérnek megfelelő ösztöndíjat is kapnak. A képzés egyébként személyenként 250 ezer forintba került, amelyet az Európai Unió támogatása és hazai források biztosítottak. Éppen ezért a képzésben részt vevőknek és a képzőintézményeknek is szigorú követelményeket kellett teljesíteniük. A Lépj egyet előre! programban: alapfokú iskolai végzettséget szerezhettek azok a felnőttek, akik azzal nem rendelkeztek, de a 6. osztály befejezését igazoló bizonyítványuk van. Az alapfokú iskolai végzettség megszerzése után szakképesítést adó képzésekbe is bekapcsolódhatnak; akik kevesebb mint hat osztályt végeztek, a program során megszerezhették a szakképzés megkezdéséhez szükséges közismereti és szakmai kompetenciát, majd ezután szakképesítést is szerezhetnek; az általános iskolát befejezettek számára mód nyílt szakképesítés megszerzésére a hiányszakmákban vagy a munkáltató által igényelt munkakörhöz kapcsolódó szakmákban; az érettségivel rendelkező felnőttek lehetőséget kapnak, hogy érettségire épülő szakmát szerezzenek; a már szakképesítéssel rendelkezők számára lehetőség nyílt meglévő szakképesítésükre épülő új szakképesítés megszerzésére a hiányszakmákban, valamint betöltött munkakörükhöz kapcsolódó, illetve a munkáltató által igényelt munkakörben. A képzésbe olyan Magyarországon bejegyzett, akkreditált képzőintézmények kapcsolódhattak be, amelyek rendelkeznek a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel és állami képesítést nyújtó vagy akkreditált képzési programmal a képzés helyszínén. A tanulást vállaló felnőttek képzési költségét és a sikeres végzést követő juttatást a jelentkező és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat között létrejött szerződés alapján az Európai Unió és a magyar kormány vállalta. 9

A vártnál háromszor nagyobb volt a jelentkezés a programra A kormány 2006. január 9-én hirdette meg a Lépj egyet előre! programot. Csizmár Gábor, az SZMM államtitkára akkor munkaügyi miniszterként a program elindítója volt. Miért tartotta fontosnak a kormány a Lépj egyet előre! program elindítását? 10 Csizmár Gábor államtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium Magyarország versenyképességének egyik fontos eleme, hogy a gazdaság rendelkezésére áll-e megfelelő számú jól képzett munkaerő. Ma hazánkban a felnőttek több mint 30 százalékának nincs szakképesítése, sőt sokaknak általános iskolai végzettsége sem. A modern gazdaságban a szakképzettség mellett már elengedhetetlen a nyelvtudás és a számítógépes hozzáértés is. Az alulképzett embereknek kicsi az esélyük, hogy állást találjanak, ezért a kormány fontosnak tartotta és tartja, hogy ingyenes tanulási lehetőséget teremtsen azoknak a felnőtteknek fiataloknak és időseknek egyaránt, akik tudnak és akarnak is új ismereteket elsajátítani. Hogyan értékeli az első ütemet, beváltotta-e a program a hozzá fűzött reményeket? Maximális mértékben beváltotta reményeinket, hiszen a program első ütemében az eredetileg tervezett 11 ezer helyre háromszoros túljelentkezés volt. Ez már csak azért is jó dolog, mert az Európai Unió statisztikai hivatala, az EUROSTAT egyik korábbi felmérése szerint Magyarországon kevesen tanulnak felnőttkorban. Ez azonban az elmúlt időszakban alapvetően megváltozott, ugyanis nagyon sok ember megértette, hogy saját sorsának jobbításáért érdemes a képzésekben részt venni. Egyébként a háromszoros túljelentkezés hatására menet közben módosítottuk a program első ütemét, így végül 15 511 felnőtt kapott támogatást a képzéshez. Szükségesnek tartja-e a program folytatását? Feltétlenül, hiszen továbbra is azt szeretnénk, ha minél többen szereznének olyan képesítést, amellyel megállják a helyüket a modernizálódó munkaerőpiacon. Így 2008. december 31-ig lehet jelentkezni a program második ütemére, melynek időtartama két év. A második ütem keretében 22 ezer felnőtt támogatására nyílik lehetőség, ami az Európai Szociális Alap és a magyar állam forrásaiból valósul meg. Ennek része az is, hogy lehetőséget szeretnénk kínálni az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek számára, hogy megszerezzék az alapképzettséget, amely elengedhetetlen feltétele a továbblépésnek annak, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzettséget szerezzenek. Emellett az elavult szakmákkal rendelkezők esetében új szakképesítés megszerzését teszi lehetővé a program. Az új projektre mintegy 10 milliárd forint áll rendelkezésre 2007 2008-ban.

Minél többen a munkaerőpiacon Célunk az, hogy az emberek minél nagyobb hányada lépjen be és maradjon a munkaerőpiacon. Ennek eléréséhez különböző programokat indítottunk az uniós támogatások bevonásával. Az állampolgárok jólétének és életminőségének javításához, az ország tartós növekedéséhez és versenyképességéhez, a makrogazdasági egyensúly megőrzéshez egyaránt szükséges, hogy növekedjék a foglalkoztatás, több és jobb munkahely legyen Magyarországon. A magyar munkaerőpiac legsúlyosabb problémáját a munkavállalási korú inaktívak magas aránya jelenti. Az alacsony foglalkoztatással párosuló viszonylag alacsony munkanélküliség azt jelzi, hogy a nem foglalkoztatott emberek jelentős része nem keres aktívan állást. Célunk az, hogy az emberek minél nagyobb hányada lépjen be és maradjon a munkaerőpiacon, lehetősége legyen megszerezni a munkavállaláshoz szükséges tudást és készségeket, és sikeresen alkalmazkodjon a Simon Gábor államtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium gazdasági és a technológiai változásokhoz. Ehhez a foglalkoztatás, a szociális szolgáltatások és a képzés eszközeire egyaránt építeni kell. A szegénységből, hátrányos helyzetből a legfontosabb kivezető utat a foglalkoztatás jelenti. Aki képes dolgozni, annak a szociális helyzetét elsősorban az álláshoz jutás és az álláskeresés segítésével, ösztönzésével és támogatásával lehet javítani. Éppen ezért olyan támogatási rendszert kívánunk kialakítani, ahol elsőként álláslehetőséget keresünk és ajánlunk fel a hozzánk fordulóknak. Azoknak, akiknek nehézséget okoz az elhelyezkedés különösen azoknak, akik már hosszú ideje nem dolgoznak, több segítségre, támogatásra (képzésre, személyiségfejlesztésre, megélhetési szolgáltatásokra) van szükségük ahhoz, hogy vissza tudjanak illeszkedni a munka világába. Ezért számukra többirányú segítséget (munkaerő-piaci és szociális szolgáltatásokat) nyújtunk. A célok eléréséhez különböző programokat indítottunk az uniós támogatások bevonásával. Regionális munkaerőpiaci programokat indítottunk a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért, amely azon munkanélküli és inaktív személyeknek kíván támogatást nyújtani, akiknek a foglalkoztatási és aktivitási szintjük alacsony. A hátrányos helyzetűek decentralizált programjának célja, hogy segítse elő az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) leghátrányosabb helyzetű ügyfeleinek sikeres belépését és tartós beilleszkedését a nyílt munkaerőpiacra, és a ma még inaktívak egyre szélesebb körét vonja be e programokba. A hátrányos helyzetűek foglalkoztatását ösztönző járulékkedvezmények, a START+ és a START Extra programok egyes hátrányos helyzetű csoportok köztük a fiatalok, az alacsony iskolai végzettségűek, az idősebb korosztályok és a kisgyermekek otthoni gondozását végző nők foglalkoztatására ösztönzi a munkáltatókat. 11

12 Munkahelyi képzéseket támogatunk annak érdekében, hogy segítsük a vállalkozások és munkavállalóik alkalmazkodását a változó gazdasági és társadalmi környezethez, hozzájárulva a vállalkozások versenyképességének javításához és ösztönözve a munkáltatókat munkavállalóik tudásának folyamatos fejlesztésére. Az Új pálya program még az álláshely elvesztése előtt eredményesen elősegítheti a pályamódosításra kényszerülő, közszférában dolgozó munkavállalók képzését, átképzését, elhelyezkedését, olyan képzéskínálattal, mely rugalmasan tud igazodni a programba belépők összetételéhez, a résztvevők lehetőségeihez és ambícióihoz, valamint a munkaerő-piaci igényekhez. Magyarország alacsony gazdasági aktivitási és foglalkoztatási rátájában meghatározó szerepe van a legalacsonyabb iskolázottságúak (nyolc osztályt vagy kevesebbet végzettek) nemzetközi összehasonlításban alacsony foglalkoztatási arányának. Rendkívül rossz munkaerő-piaci helyzetük oka elsősorban az, hogy a gazdasági szerkezetváltás következtében igen magas arányuk rekedt a munkaerőpiacon kívül megfelelő munkalehetőségek híján, reintegrációjuk, illetve aktivizálásuk pedig a többnyire többéves inaktív periódus után komoly kihívást jelent. A Lépj egyet előre! program lehetőséget nyújt az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen felnőttek képzésére, akiket a hagyományos képzési programok nem, vagy csak nagyon korlátozottan érnek el, részben a motiváció és ösztönzés hiánya, részben a sajátos képzési szükségletek miatt. A program lehetőséget kínál számukra arra, hogy megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentő alapfokú végzettséget, valamint arra, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzettséget szerezzenek. A Lépj egyet előre! program a HEFOP keretében 2005 végén indult. A TÁMOP-ban folytatódó program újdon sága, hogy nemcsak a szakképzettséggel nem rendelkezőknek szól az új program, hanem azok is részt vehetnek, akik elavult szakképzettséggel rendelkeznek (és legfeljebb középiskolai végzettségük van).

Három év mérlege A Lépj egyet előre! program sikeréért minden résztvevő, közreműködő nagyon sokat tett, beleértve a Magyarországon dolgozó európai uniós megbízott csapatot is összegezte a tapasztalatokat dr. Soós Adrianna, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgató-helyettese. dr. Soós Adrianna, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgató-helyettese Több mint 40 ezer ember adatait kellett feldolgozni végül ennyi jelentkezőt regisztráltunk a programban viszonylag gyorsan és nem túl nagy stábbal. Megpróbáltuk kis létszámmal és kevés költséggel megoldani a feladatokat, hogy a képzés terhére ne növeljük a kiadásokat. Köszönet illeti mindazokat, akik ötleteikkel, kezdeményezéseikkel segítették a program megvalósítását. Jelentős támogatást kaptunk a Stratégiai Tanácsadó Testület (STT) tagjaitól. Ennek köszönhető például a mentorok alkalmazása. Utólag is nagyon örülök, hogy elfogadtuk a javaslatot bár kezdetben nem lelkesedtem érte, de bebizonyosodott, hogy e nélkül nagyon nehezen lehetett volna a felzárkóztató képzésekbe bevonni azokat az embereket, akik különböző okok miatt fiatalon abbahagyták az iskolát. A mentorok a munkaügyi központos kollégák közreműködésével segítették megértetni ezekkel az emberekkel, hogy tulajdonképpen ez az egyedüli program, amelynek keretében viszonylag rövid idő alatt meg tudják szerezni a szakképesítéshez szükséges alapfokú iskolai végzettséget. 13 A Lépj egyet előre! program 2006. január 9-én kezdődött, és 2007. december 31-ig tartott. 2008 májusától újabb képzések indultak, a program első szakasza 2008. december 31-én lezárult. Megemelt keretösszeg Kezdetben 3 milliárd 900 ezer forintos keret állt a program rendelkezésére, de a nagy érdeklődés miatt több alkalommal kezdeményeztük a keretösszeg módosítását. A még viszonylag későn megemelt keretösszegekkel is jól tudtunk élni, s újabb résztvevők kapcsolódhattak be a felnőttképzésbe. Öszszességében csaknem 6,2 milliárd forintot tudtunk felhasználni, amelynek 75 százalékát az Európai Unió és 25 százalékát a magyar állam biztosította. Végül is összesen mintegy 40 ezer jelentkezőt regisztrált a hivatal. Úgy vélem, a program sikerét egyértelműen bizonyítja, hogy egy olyan felnőttképzési programban, amelyben elsősorban a fizikai szakmákra, s azok közül is a hiányszakmákra való képzést támogattuk, ilyen rövid idő alatt ilyen nagy mértékű volt a jelentkezés. S nem csak az érettségizettek, szakképzettek köréből, hiszen azt tudjuk, hogy minél képzettebb valaki, annál könnyebben, szívesebben tanul. Itt az alacsonyabb iskolázottságú embereket is sikerült megszólítani, és felkelteni az érdeklődésüket.

14 Úgy vélem, a Lépj egyet előre! programnak talán a mentorok alkalmazása az egyik legfontosabb intézkedése. Rendkívül sikeresnek tartjuk, és reméljük, hogy a következő szakaszban az eddigieknél is több mentort tudunk alkalmazni, mert rájöttünk, hogy bizonyos körben nem nélkülözhető a tevékenységük. Sikeres kommunikáció, nagy érdeklődés A program szervezésekor törekedtünk arra, hogy minden régióból, megyéből legyen lehetőség a jelentkezésre. A lehető legszélesebb körben igyekeztünk a kommunikációs csatornákon keresztül felkelteni az emberek érdeklődését. Szerencsére nagyon jó kommunikációs tanácsadó szervezettel dogoztunk együtt, a megyei kirendeltségek is igen aktívan közreműködtek, sok hasznos, célzott tájékoztatóanyagot tettünk közzé. Megpróbáltuk minden olyan szervezettel érdekvédelmi és civil szervezetekkel, egyesületekkel kiépíteni a kapcsolatot, amelyekkel a mi potenciális ügyfeleink rendszeres kapcsolatban vannak. Építettünk az önkormányzatok információira is, mentoraink mindenütt felvették velük a kapcsolatot. A képzések résztvevőinek csak mintegy fele volt korábban regisztrált munkanélküli, nagyon sokan kerültek be az inaktívak köréből is. A képzésben részt vevők között kiegyensúlyozottnak mondható a nemek aránya, a támogatottak 50 százaléka volt nő. Bár a fizikai szakmák között viszonylag kevesebb a nőknek való, arra törekedtünk, hogy minden régióban legyen olyan foglalkozás, amely a nők számára is ajánlható. Jelentős volt az állásnélküliek aránya, annak ellenére, hogy ez a program kezdettől fogva a foglalkoztatási státustól függetlenül fogadta a jelentkezőket. A Lépj egyet előre! hangsúlyozottan nem állásnélkülieknek meghirdetett program. Mégis jelentős volt a regisztrált munkanélküliek aránya is a jelentkezők között, holott abban az időszakban még számos kifejezetten ezt a réteget támogató, sokkal több kedvezményt nyújtó uniós képzési program is futott. Nyilván itt az adott képzési irány, a képzés helyszíne miatt számukra ez előnyösebb lehetőséget kínált. A munkaerőpiacra figyelve 179 intézmény több mint 1500 tanfolyama A Lépj egyet előre! program nemcsak a hallgatók, hanem az intézmények számára is nyitott volt. Öszszesen 179 intézménnyel kötöttünk együttműködési megállapodást. A következő szakaszban ez a szám minden bizonnyal növekedni fog. A képzési lehetőségek iránt ugyanis érdeklődnek a felnőttképzést végző civil szervezetek, gazdasági társaságok is, jelezve, hogy szeretnének részt venni a programban. A támogatott tanfolyamok száma elérte az 1500-at. Nem Támogatottak munkaerő-piaci státus szerint minden esetben a teljes tanfolyam 7910 kapott támogatást, gyakran csak egyegy, a programra jelentkezett hallgató. Előfordult, hogy 12 197 más a munkaügyi központ által, a munkáltatók által szervezett képzéshez csatlakozott egy-két hallgató, s olyan is volt, hogy egyéni jelentkezésekre szervezett képzéseknél kaptak támogatást a program keretében. A támogatást mindenütt a munkaerő-piaci igényekkel hangoltuk össze. Figyeltünk arra, hogy egy-egy térségben a saját programunkkal ne hozzunk létre túlképzést. A szakmák kiválasztásában folyamatosan támaszkodtunk a munkaügyis kollégák szakértelmére, tudására, információira. Minden régióban a keresett foglalkozásokat hirdettük meg, s ez úgy változott az idők során, ahogy a régió munkaerőpiaca megkívánta. Továbbra is erre az információs bázisra alapozunk, kiegészítve az előző uniós program kapcsán megkezdődött hosszú távú prognózis eredményeivel. Így nagy valószínűséggel olyan képzéseket is tudunk

Országos hiányszakmákban támogatottak száma indítani, amelyek a rövid távú prognózisban nem jelennek meg, de hosszabb távon számítani lehet arra, hogy keresett lesz az a szaktudás. Tájékozódunk a várható fejlesztésekről, s erre alapozva újabb szakirányokat indítunk. Vezetnek a szolgáltató szakmák A képzések között dominálnak a szolgáltatási szakmák, a szociális gondozó, ápoló, takarító szakképesítés. A személy- és vagyonőr is egyre keresettebb foglalkozás, általában szükség van könnyűgépkezelő, nehézgépkezelő szakemberekre, változatlanul népszerűek a számítógéppel, informatikával összefüggő foglalkozások. Reményeim szerint indul majd egy másik olyan program is, amely a digitális írástudást teszi alapszinten elérhetővé, s akkor a Lépj egyet előre! program csak a tényleges informatikai szakképesítéseket nyújthatja. A program ered ményeit nem csak azon mérjük le, hányan kapcsolódtak be, hányan jelentkeztek, hányan végeznek. Nagyon fontos tényező az is, hogy nagyon kicsi a lemorzsolódás, az eddig végzettek körében 5 százalék alatt maradt. Ebben szerintem jelentős szerepe van annak a kiváló ötletnek is, amely csak ennek a programnak a sajátossága: a sikeresen vizsgát tettek jutalmat kapnak azért, hogy ezt az erőfeszítést megtették. Egyrészt a saját érdekükben, másrészt a szakképesítés megszerzéséből nemcsak ők profitálnak, hanem a foglalkoztatók is, és végeredményben a társadalom is, hiszen több ember rendelkezik olyan tudással, amellyel jobban tud boldogulni. Ha nem járt volna a képzéssel anyagi juttatás is, amelynek nem feltétlenül a mértéke, hanem a ténye a lényeg, talán többen abbahagyták volna a tanfolyamot. Sokan megkérdezték tőlem gondolom, a kollégáimtól is, hogy nem túl nagyvonalú dolog-e még külön pénzt is adni azoknak az embereknek, akik felnőtt fejjel tanulnak? Én úgy gondolom, hogy egyáltalán nem, különösen, ha összehasonlítjuk azzal, hogy mennyibe kerül egy fiatal oktatása, amíg eljut a diplomáig Visszajelzések A felmérésekből egyértelműen kiderült, hogy a programban részt vevő képzők is jól vizsgáztak. A válaszadók többsége az 5 fokozatú skálán 4 és 5 között értékelte a teljesítményüket. Különböző kérdéseket tettünk fel a tananyagra, a tanfolyamokra vonatkozóan is, a visszajelzések e téren is pozitívak voltak. Megkérdeztük azt is, hogy milyen forrásból értesültek a programról? A hallgatók mindössze 20 százaléka tudta meg közvetlenül a képzőtől, hogy milyen képzések indulnak, 80 százalék a munkaügyi kirendeltségektől, az írott és nyomtatott sajtóból, az ismerősöktől, a plakátokról, újságokból szerezte az információt. A legfontosabb visszajelzés az volt, hogy a programban részt vevők fele már egy hónappal a végzés után jobb helyzetben volt, mint amikor elindult a képzés. Vagy sikerült elhelyezkednie az állásnélkülieknek körülbelül 40 százaléka munkát talált, vagy a megszerzett szakképzettség alapján magasabb fizetést kapott. (A szakképzetteknél eleve több a minimálbér is.) Feltettük azt a kérdést is, hogy ha még egyszer lenne lehetőség, bekapcsolódna-e ilyen képzésbe? 98 százalék igennel válaszolt. Azok is, akik még nem tudtak elhelyezkedni, illetve nem érezhették anyagi helyzetük javulását. 15

16 Megyei kvóták A program indításakor a megyék között osztottuk fel a kvótákat. Közös szakmai konzultációt tartottunk, amelynek fő kérdése az volt: hogyan lehet a programot a legigazságosabbá tenni, hogy automatikusan bekerüljenek azok, akik erre jogosultak, s ne kerüljön háttérbe senki azért, mert esetleg lassabban indul el a tájékoztató kampány, később jut az információhoz. Szerettük volna kiküszöbölni, hogy azon régiók miatt, ahol szívesebben tanulnak az emberek, gyorsabban bekapcsolódnak, mások ne veszítsék el lehetőséget. El akartuk kerülni, hogy a képzettebbek, iskolázottabbak elvegyék a helyeket azok elől, akik esetleg nehezebben szánják rá magukat a tanulásra. A tapasztalat igazolt bennünket, mert legnehezebben a felzárkóztató képzésekbe lehetett Támogatottak iskolai végzettség szerint (fő) az embereket bevonni. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek lassabban mozdultak meg, tehát nagyon helyes volt, hogy ragaszkodtunk bizonyos keretszámokhoz, s nem töltöttük be a helyeket. A program a közepe táján vált tömegessé azáltal, hogy az alacsonyabb képzettségűek is kezdtek bekapcsolódni. Látható volt, hogy az iskolázottság és a munkaviszonnyal való kapcsolat nagyon szoros a jelentkezőknél. Minél magasabb iskolai végzettségű kategóriát néztünk, annál többen voltak a munkaviszonyban állók, a felzárkóztató képzésben részt vevők közül pedig összesen 33 embernek volt munkaviszonya. A kvóták között időközben azért szükség volt némi átcsoportosításra, látszott, hogy bizonyos régiókban még az eredetihez képest is viszonylag alacsonyabb érdeklődés mutatkozik, bizonyos megyékben pedig, például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, többszörösen is emelni kellett a kvótát, mert olyan nagy volt az érdeklődés. A folytatás Természetesen szeretnénk minden olyan elemét megőrizni a programnak, amely eredményesnek bizonyult. A főbb célok nem változtak meg, elsősorban a képzetlen emberek számára szeretnénk megadni a lehetőséget arra, hogy megszerezhessék első szakképesítésüket. A program indulásakor a statisztika szerint mintegy 900 ezer felnőttnek nem volt szakképesítése Magyarországon. Még mindig jelentős ez a réteg, ezért a felnőttkori A támogatottak nemek szerinti megoszlása képzéseknek egyre nagyobb szerep jut a következő években is. 10 024 A Lépj egyet előre! program második szakaszában a keretösszeg már 10,5 milliárd forint, két év alatt 20 ezer fő 10 083 képzése a cél. Az első program sikere alapján minden esélyünk megvan arra, hogy a másodikkal még nagyobb eredményeket érjünk el.

Az eredeti keretszámok 8 ált.-nál kevesebb Általános iskola Gimnázium Szakképzett Összes Közép-Mo. 364 1 454 546 235 2 599 Dél-Dunántúl 161 645 242 106 1 154 Dél-Alföld 238 951 357 153 1 699 Észak-Mo. 231 924 346 150 1 651 Közép- Dunántúl 154 617 232 99 1 102 Nyugat- Dunántúl 147 588 221 94 1 050 Észak-Alföld 245 980 368 156 1 749 Összes 1 540 6 159 2 312 993 11 004 17 Támogatottak iskolai végzettség szerint Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak- Magyarország Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Összesen 8 ált.-nál kevesebb 46 232 219 40 28 75 152 792 általános iskola 1763 1751 4401 2119 966 2735 852 14 587 gimnázium 397 208 606 349 201 560 194 2515 szakiskola 120 60 104 103 70 380 64 901 szakközépiskola 85 48 97 137 47 125 52 591 szakmunkásképző 100 38 225 78 72 75 47 635 technikum 5 4 44 9 8 13 3 86 Összesen 2516 2341 5696 2835 1392 3963 1364 20 107

Támogatottak megyénkénti megoszlása szakmák szerint Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Végösszeg 18 7 8. osztályos felzárkóztató program 16 97 22 56 35 39 2 42 7 25 5 48 128 78 14 19 87 720 ABC-eladó 194 31 113 370 176 26 55 17 33 34 48 13 46 170 53 89 32 12 33 25 1570 ABC-eladó és pénztárgép-kezelő 66 11 1 78 Ács-állványozó 3 1 15 11 3 1 34 Adótanácsadó 1 1 Alapfokú eljárás szerinti hegesztő 6 6 Állattartó-telepi munkás 53 53 Ápolási asszisztens 24 11 1 1 1 38 Aranykalászos gazda 1 69 321 391 Asztalos 2 6 12 1 5 1 27 Autóbusz-vezető 5 1 21 4 1 32 Autóbusz-vezető + belföldi autóbusz-vezető 2 2 Banki ügyintéző/ termékértékesítő 19 1 1 2 23 Baromfifeldolgozó 42 28 2 11 83 Becsüs 7 7 2 7 7 1 2 1 34 Betanított parkgondozó 20 110 130 Biztonságszervező I. 1 1 Biztonságszervező II. 1 1 Biztosításközvetítő 12 14 6 1 33 Bolti pénztáros 20 20 Borász 12 1 13 Burkoló 10 1 11 Cipőfelsőrész-készítő 36 32 68 Cipő-összeállító 12 3 6 21 Csatornamű-kezelő 2 4 6 Dajka 32 39 18 146 39 14 27 1 60 25 1 2 20 424 Drogériakereskedő 1 9 10 ECDL 18 9 1 63 17 13 10 1 2 8 3 2 3 150 Elektronikai műszerész 8 8 Élelmezésvezető 6 6 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 18 23 6 2 1 17 11 39 117 Eljárás szerinti hegesztő 6 8 28 15 1 44 11 113 Épületburkoló 9 15 1 9 1 2 2 10 4 1 1 55

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Végösszeg Épületfalazó kőműves 56 56 Épületfalazó kőműves(rész) 81 81 EU-pályázatíró és projektmenedzser 1 1 Európai uniós pályázatkészítő 1 11 12 Európai üzleti asszisztens 10 10 Ezüstkalászos gazda 1 181 182 Faipari gépmunkás 1 17 66 84 Faiskola-kezelő 1 19 20 Fakitermelő 1 7 59 2 3 5 17 1 95 Falusi vendéglátó 103 1 33 198 1 336 Famegmunkáló 8 17 10 35 Fémforgácsoló 11 11 Fröccsöntőgép-kezelő 21 21 Gazdasági informatikus 9 9 Gázvezeték- és -készülékszerelő 5 5 Gépíró és szövegszerkesztő 24 11 7 16 58 Gyékény-, csuhé-, szalmatárgykészítő 30 30 Gyermek- és ifjúsági felügyelő 1 1 35 1 1 45 1 85 Gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens 9 1 2 3 15 30 Gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő 17 17 Gyógymasszőr 1 1 2 18 4 6 8 10 8 1 59 Gyógypedagógiai asszisztens 2 8 1 15 6 1 4 17 54 Gyorsétkeztetési eladó 1 3 9 1 2 16 2 3 17 2 4 3 4 7 74 Gyorsétkeztetési eladó + 7 8. oszt. felzárkóztató 2 2 2 6 Gyorsétkeztetési eladó + HACCP 6 6 Gyümölcsfeldolgozó 25 25 Házi betegápoló 39 19 58 Házi betegápoló (fogyatékkal élők számára) 19 13 32 Hegesztőszakmunkás (E1,E2,F1,G1,G2) 3 11 14 Hulladékgyűjtő 5 1 6 19

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Végösszeg 20 Hulladékgyűjtő és -szállító 13 51 3 67 Humán controlling-ügyintéző 2 3 5 Idegenforgalmi ügyintéző 5 5 Ingatlankezelő 1 1 13 1 16 Ingatlanközvetítő 1 4 10 3 2 4 1 1 26 Ipari és kereskedelmi hűtőgépszerelő 1 1 3 10 2 1 1 2 12 1 2 1 37 Irodai asszisztens 15 1 16 Irodavezető 1 38 25 13 3 2 22 12 2 17 5 140 Járművezető-képzés 19 2 21 Jelnyelvi tolmács 1 6 1 2 1 11 Kerékpárszerelő 54 54 Kereskedelmi asszisztens 20 1 13 17 51 Kereskedelmi menedzser 6 2 8 Kereskedő 20 20 Kereskedő-vállalkozó 89 16 84 25 58 32 59 3 17 8 55 7 30 43 15 105 24 34 27 14 745 Kereskedő vállalkozó pénztárgépkezelői modullal 8 28 36 Kerti munkás 20 21 15 56 Kéz- és lábápoló, műkörömépítő 4 1 3 1 9 Kiadványszerkesztő 1 1 2 Kis teljesítményű kazán fűtője 21 21 Klinikai fogászati higiénikus 10 1 11 Konyhai kisegítő 1 1 1 1 10 1 210 225 Kőműves 19 20 9 1 3 1 22 17 3 14 4 1 114 Könnyűgépkezelő 27 66 20 44 189 3 140 51 224 94 14 70 34 520 43 139 11 5 7 24 1725 Könyvtárosasszisztens 1 1 2 Környezet- és természetvédelmi szakmunkás 1 46 47 Környezetvédelmi szakelőadó 4 4 Környezetvédelmi szakmunkás 18 18 Közbeszerzési referens 8 8 Közoktatási asszisztens (iskolatitkár/óvodatitkár) 1 1 Külkereskedelmi ügyintéző 23 1 24 Külkereskedelmi üzletkötő 6 1 7 Lakástextil-készítő 9 5 7 21

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Végösszeg Lakberendező 4 8 12 Logisztikai ügyintéző 16 7 2 5 4 4 3 5 46 Marketing- és reklámmenedzser 1 1 Marketing- és reklámügyintéző 1 6 4 11 Masszőr (fürdős) 2 2 6 3 12 25 Melegburkoló 58 58 Mentálhigiénés asszisztens 2 1 1 4 Mentőápoló 11 1 2 1 15 Mérlegképes könyvelő 33 6 2 25 13 7 3 89 Mézeskalács-készítő 1 1 13 15 Mézeskalács-készítő (fogyatékkal élők számára) 16 16 Mezőgazdasági erőgépvezető, -kezelő 26 26 Mezőgazdasági gazdaasszony 179 179 Mezőgazdasági gépkezelő 60 1 10 33 1 60 165 Mezőgazdasági vállalkozó 19 19 Minőségirányítási belső auditor 9 9 Motorfűrész-kezelő 78 78 Mozgóképgyártó (videoműsor-készítő) 6 1 7 Multimédia-fejlesztő 7 4 1 1 1 4 18 Munkavédelmi technikus 10 10 Műszakicikk-eladó 20 12 32 NC-, CNC-gépkezelő 4 1 5 8 22 5 10 9 1 12 4 1 82 Nehézgépkezelő 99 11 96 134 110 22 43 98 282 159 111 58 19 242 5 189 2 1 3 2 1686 Nemzetközi hegesztő 1 4 5 Nőiruha-készítő 16 1 6 23 Növényvédő és méregraktár-kezelő 39 39 Óvodai dajka 1 1 33 35 Park- és településkarbantartó 30 30 Parkgondozó 1 37 17 42 1 49 68 1 1 88 35 37 21 398 Parkgondozó (fogyatékkal élők számára) 17 17 Pedagógiai asszisztens 1 1 21

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Végösszeg 22 Pék 39 18 11 4 2 74 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 20 10 8 83 31 41 1 10 11 26 6 20 27 21 27 11 5 24 382 Pincér 19 1 2 14 36 Pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló 1 8 1 1 11 (klinikai szakápoló) Rendszerinformatikus 7 7 49 1 1 10 20 1 18 19 133 Sportedző 1 1 Sürgősségi kórképek felismerése és ellátása 46 40 45 78 63 49 47 42 50 49 94 43 27 110 42 53 31 38 39 35 1021 Sürgősségi kórképek felismerése és szakdolgozói kompetencia körbe tartozó ellátása, különös tekintettel 1 1 2 3 201 1 2 1 3 3 75 1 1 295 az időskorra jellemző specifikumokra Sütőipari munkás 17 9 2 1 5 3 5 6 1 3 1 53 Szakács 1 15 18 83 4 16 48 7 69 9 7 4 28 31 38 12 22 412 Szállítmányozási ügyintéző 4 4 Számítástechnikai programozó 1 7 1 3 1 13 Számítástechnikai szoftverüzemeltető 50 9 45 11 31 15 10 18 12 1 1 6 3 67 3 282 Számítógép-kezelő (-használó) 88 17 94 103 48 9 5 63 32 1 4 81 33 8 586 Számítógépes multimédia program-kezelő 8 8 Számítógép-kezelő (-használó) (fogyatékkal 1 12 13 élők számára) Számítógép-kezelő (-használó) mozgássérülteknek 46 3 21 70 Számítógép-kezelő (-használó)+gépírás 1 2 2 2 16 1 2 1 27 Számítógéprendszerprogramozó 42 1 43 Szárazépítő 3 8 1 17 1 5 35 Szellőző- és klímaberendezés-szerelő 6 3 1 10 Személy- és vagyonőr 118 40 70 86 83 114 26 28 33 76 19 85 28 69 875 Személyügyi gazdálkodó 1 1 Személyügyi ügyintéző 14 1 2 1 1 9 1 1 4 34

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Végösszeg Személyügyi ügyintéző + személyügyi gazdálkodó 1 1 Szobafestő-mázoló, tapétázó 3 1 3 5 25 2 3 17 4 12 4 1 27 1 9 1 6 2 1 127 Szociális asszisztens 14 24 2 9 49 Szociális gondozó és ápoló 84 12 37 47 13 4 26 37 1 2 16 25 270 13 587 Szociális gondozó és szervező 1 20 16 37 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző 1 16 16 33 Szőnyegszövő 14 14 Takarító 58 125 2 38 138 54 45 55 136 66 96 25 38 49 27 100 76 4 1 8 1141 Társadalombiztosítási szakelőadó 6 1 7 Társadalombiztosítási ügyintéző 1 64 39 12 1 5 26 1 149 Társasházkezelő 1 1 Tehergépkocsi- + nehézpótkocsi-vezető 43 43 Tehergépkocsi-vezető + belföldi árufuvarozó 1 27 9 1 1 1 6 1 47 Tehergépkocsi-vezető 37 1 18 23 2 10 91 Tejtermékgyártó 39 39 Településfejlesztési szakelőadó 1 1 Településhulladék-gyűjtő és -szállító 13 14 27 Településkarbantartó 15 77 115 207 Tetőfedő 14 14 Töltőállomás-kezelő, -eladó 1 23 1 3 3 31 Töltőállomás-kezelő 1 35 12 3 4 3 38 2 98 Üvegező 4 4 Vegyianyag-gyártó 18 18 Vendéglátó-eladó 13 1 14 Vendéglátó-vállakozó 5 12 1 1 5 4 6 4 10 1 8 24 81 Villanyszerelő 20 1 1 1 2 5 15 45 Virágkötő 9 3 34 1 1 2 2 46 32 2 1 20 2 21 13 16 205 Vízvezeték- és központifűtés-szerelő 9 1 9 19 Zöldség-gyümölcs eladó 19 15 29 63 Végösszeg 1198 822 702 1657 1975 616 697 700 1480 779 921 402 399 1988 779 3295 740 205 293 459 20107 23

Magas színvonalú szakmai hátteret teremtettünk 24 A Lépj egyet előre! a HEFOP-intézkedéseken belül azok közé tartozik, amelyek a kezdeti tervezéskor és a 2004-es induláskor még nem szerepeltek a repertoárban. Az Európai Unió tagállamaiban körbetekintve hasonló célzott intézkedéssel érik el a munkavállalók munkanélküliek és inaktívak széles körét hangsúlyozta Pirisi Károly, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója. Míg Írországban a Step one up! programmal a munkaviszonyban állók támogatása a fő szempont, hiszen az ír foglalkoztatási ráta 2006- ban közelítette a lisszaboni teljes foglalkoztatási célszámot, addig Magyarországon az inaktívak is jelentős célcsoportot alkotnak. Hogyan illeszkedett a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) tevékenységébe a Lépj egyet előre! program? Pirisi Károly, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója A szerződéskötésre 2005. év végén került sor, az érdemi munkálatokhoz pedig 2006. február közepén kezdhettek hozzá kollégáink. Így a többi HEFOP-intézkedéshez képest jó egy évvel később kezdődött a munka. A relatíve rövid idő alatt több mint 15 000 főt sikerült bevonni a képzésekbe; 2008 decemberéig 20 ezer főnél többen végezték el a tanfolyamok valamelyikét. A képzési repertoárt egy, az intézkedésbe épített belső akkreditációs rendszer segítségével a körülbelül 1300 FATakkreditációval rendelkező felnőttképző intézményből 179 képző biztosította az ország minden pontján. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2006. évi tevékenységének fényében a Lépj egyet előre! program önmagában is jelentős intézkedés volt; munkaerő-piaci képzésben, ideértve az össze hazai és ESZAforrás együttes felhasználását, 90 ezer fő vett részt. A Lépj egyet előre! programhoz hasonlóan a lakosságnak szóló intézkedés, a HEFOP 1.1. A munkanélküliség megelőzése és kezelése keretében 2006-ban 22 ezren kaptak képzést.

A fenti számok fényében jól látható, hogy a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal közvetlen kezelésében megvalósított Lépj egyet előre! az ÁFSZ éves képzési kapacitásának mintegy ötödét jelentette. Mindehhez egy alig 20 fős stáb munkája járult hozzá. Igényelt-e szervezeti változást, létszámmódosítást a feladatok ellátása? A Lépj egyet előre! projekt megvalósítására programirodát hoztunk létre a Foglalkoztatási és Képzési Igazgatóságon. A többletfeladatok ellátására 12 fő határozott idejű, a program végéig szóló köztisztviselői státus létesítésére kaptunk engedélyt, ők teljes munkaidőben a Lépj egyet előre! projekttel kapcsolatos feladatokat látják el. Az Európai Unió által támogatott programokra jellemző, hogy a pénzügyi elszámolások szigorú szabályok szerint történnek, és meglehetősen adminisztrációigényesek, ezért a végrehajtásban folyamatosan részt vesznek megbízással foglalkoztatott nem köztisztviselők is. Ez az apparátus biztosítja majd a program második ütemének megvalósításakor a magas színvonalú szakmai hátteret. Jelentett-e többletkiadást az FSZH részére a program lebonyolítása? A hivatalnak semmilyen többletkiadást nem jelentett a program, ugyanis a megvalósítással kapcsolatos összes költséget el tudjuk számolni az Európai Unió felé. A Lépj egyet előre! projekt összköltségéből képzésre és a juttatásokra 86 százalék, a menedzsmentre 4,5 százalék, a megvalósításhoz kapcsolódó egyéb költségekre mintegy 9 százalék használható fel. A hivatal nem is lenne képes a saját működési keretéből fenntartani egy több mint 20 ezer fős támogatotti létszámmal együtt járó programot. A végrehajtásban közreműködő valamennyi dolgozó munkabérét és megbízási díját száz százalékban a projekt költségvetéséből külön erre a célra elkülönített keretből fedezzük. A telekommunikációs és postaköltségeket, az iroda bérleti díját, valamint a számítástechnikai eszközöket és bútorokat is teljes egészében a program büdzséjéből fizetjük. 25 A Lépj egyet előre! program indító sajtótájékoztatója

A munkaerőpiacon a legfontosabb tudás a tanulás képessége 26 Személyes meggyőződésem, hogy ma a munkaerőpiacon a legfontosabb tudás a tanulás képessége. Azok az emberek, akik a Lépj egyet előre! keretében szakmát szereztek vagy befejezték az általános iskolát, az egyik legfontosabb kompetenciát szerezték meg: megtanultak tanulni! Az én szememben ez a Lépj egyet előre! legnagyobb sikere mondta Luczek Sándor, az SZMM titkárságvezetője. A Lépj egyet előre! program Stratégiai Tanácsadó Testülete tagjaként hogyan értékeli a megvalósítást, elérte-e a célját? Luczek Sándor, a Lépj egyet előre! program Stratégiai Tanácsadó Testület tagja Egyértelműen igen. A program célja az volt, hogy a más képzési és munkaerő-piaci programokkal nehezen elérhető, szakképzetlen és/vagy alacsony iskolai végzettségű emberek számára adjon előrelépési lehetőséget. Azt akartuk, hogy az ország minden részében a program indításakor ez megyei elosztást jelentett legyenek keretek, amelyek a szakképzetlen emberek rendelkezésére állnak ahhoz, hogy szakmát tanuljanak. A keret megszabása azért volt fontos, hogy a rosszabb helyzetben lévő, és talán éppen ezért lassabban reagáló emberek számára is legyen esély a támogatáshoz hozzájutni. A program nemcsak összességében érte el a kitűzött célszámokat, hanem részleteiben, belső arányaiban is. A Lépj egyet előre! programban valóban sikerült húszezer hátrányos helyzetű embernek szakmához jutnia, és csaknem ezernek pedig az általános iskolai (alapfokú) végzettséget megszereznie. A program elégedettség és hatásosság mérése egyelőre azt mutatja, hogy a közvetett célt, a várt hatást is teljesíti a Lépj egyet előre! A tanfolyamokon sikeresen szakképzettséget szerzett emberek jelentős része állást is talált, vagy ha volt állása, akkor fizetésemelést, jobb munkakört kapott, de legalábbis biztosabbnak érezheti az állását. A program végrehajtása kezdetben meglehetősen újszerű, nehéz feladatot jelentett a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalban működő programirodának. Az is pozitív eredmény, hogy a kollégák megtanulták, hogyan kell egy ilyen típusú programot lebonyolítani ha úgy tetszik, ők is léptek egyet előre, hogyan kell a hallgatókkal, a képzőintézményekkel, a munkaügyi kirendeltségeken dolgozó kollégákkal sikeresen együttműködni. Meggyőződésem, hogy a Lépj egyet előre! II. program lebonyolítását kevesebb zökkenővel fogják megoldani.

Miért tartotta szükségesnek a mentori hálózat kialakítását, melynek Ön volt a kezdeményezője? A programnak volt egy olyan célcsoportja, akiket az interneten, a sajtóhirdetésekkel, a munkaügyi kirendeltségeken keresztül nem lehet elérni, mert a munkaügyi hivatalba nem járnak, újságot nem olvasnak, még tv-t, rádiót sem igen néznek, hallgatnak. A Lépj egyet előre! programmal azonban őket is meg akartuk szólítani. Az általam ismert foglalkoztatási célú civil szervezetek számos olyan sikeres munkaerő-piaci programot hajtottak már végre, amelyekben pontosan ilyen embereket sikerült a munkába, képzésbe bevonniuk. Bevallom, innen vettem az ötletet, hogy nekünk is azt kell tennünk, amit a civil szervezetek jó része kitűnően csinál. Személyesen kell megkeresnünk, meggyőznünk, segítenünk a halmozottan hátrányos helyzetben lévő embereket. A csoda megtörtént, a máshol bevált recept nekünk is működött! Persze, nem volt elég valakit rábeszélni arra, hogy iratkozzon be a hiányzó 8. osztály elvégzését lehetővé tévő felzárkóztató tanfolyamra, arra is oda kellett figyelni, hogy ne hagyja abba az iskolát, tanuljon rendszeresen, gyürkőzzön neki a vizsgának. Ez volt a mentorok feladata a programban. Ezúton is szeretném megköszönni minden mentornak a végzett munkát, nagyon fontos feladatot oldottak meg nagyon sikeresen. Milyen tapasztalatokat szűrt le a testület a mentorok gyakorlati működéséből? Amikor felvetettem, a program szervezői némi csendes tartózkodással fogadták a javaslatomat. De úgy érzem, a mentorok munkájának eredményei mindenkit meggyőztek arról, hogy a tevékenységükre szükség van. Büszke vagyok arra, hogy a Lépj egyet előre! II. program tervezése során nem az volt a kérdés, hogy kellenek-e mentorok, hanem az, hogyan lehetne a létszámukat növelni. Azt is el kell mondani, hogy természetesen nem minden mentor teljesítménye egyforma. A munkába lépésükkor el kellett magyarázni, hogy mi a mentornak a dolga, hogy ő keresse a lehetséges ügyfeleit, és ne a munkaügyi irodában ülve várja jelentkezésüket. Nagy öröm, hogy ők is segítettek egymásnak a tapasztalataik megosztásával. Azt is az eredmények közé sorolom, hogy a program egyéb résztvevői ma már pozitívan értékelik a szerepüket, tevékenységüket. A mentorok is megtanulták a mentorálás alapjait jóllehet volt közöttük olyan, akinek már voltak tapasztalatai ebben. A munkaügyi kirendeltségeken dolgozó kollégák is megértették, mit várhatnak tőlük, a képzésszervezők is ráéreztek az együttműködés hasznára. A Lépj egyet előre! program konferenciáin sokszor felmerült a kérdés, hogy miért nem lehet a programban másokat is támogatni. Erre mindenkinek azt válaszoltam, hogy a Lépj egyet előre! program nem jó mindenre, ne akarjunk ezzel minden problémát megoldani. Szeretném hangsúlyozni, hogy a mentorok alkalmazása sem mindenre jó, nem kell átesni a ló másik oldalára! A mentorok nagyon fontos szerepet játszanak a hátrányos helyzetű, nehezen elérhető emberek aktivizálásában. 27

A program mentorai Dél-Dunántúl Berta Somogyi Dóra Tóth András Csizmadia Gyuláné Hoffmann-né Piskó Beáta Szilágyi Imre Közép-Magyarország Besenyő Ágnes Rózsa Mónika Hellenbárt László Dél-Alföld White Anikó Rózsavölgyi István Nagyné Csatlós Irén Csiszár Erik Steff István Fizl Attila 28 Észak-Alföld Fancsalszki Éva Tilk Anikó Fodor Krisztina Jamnik Judit Balogh Ildikó Észak-Magyarország Hatvani Zoltán Péter Gáspárné Perencsik Katalin Martonné Augusztin Katalin Szente Edina Bocskayné Tóth Katalin Sulyokné Szanyi Beáta Közép-Dunántúl Herczegné Benkő Zsuzsanna Asztahov Anikó Reszegi Gabriella Nagy Erika Pethő Rozália Istók Anna Nyugat-Dunántúl Horváth Ferencné Aranyi Magdolna Nagy Péter Kun-Pál Ágnes

Kik azok a mentorok? A felnőttképzési tapasztalatokhoz hasonlóan a Lépj egyet előre! programban is a képzettebb munkavállalók ismerték fel először a programban rejlő lehetőségeket. A nyolc általánossal nem rendelkezők számára biztosított keretek lassan töltődtek fel. Az országosan 1500 lehetőségre 2006. március végéig mindössze 14-en jelentkeztek. Budapesten 11 fő, Heves megyében mindössze három fő nyolc általánossal nem rendelkező felnőtt korú szánta rá magát a tanulásra. A nyolc általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők bátorítására, segítésére mentorokat alkalmazott a program, akik elsősorban az alacsonyabb iskolázottságú emberek képzését segítették. 29

Ma reggel is megérte felkelni... 30 Egy európai uniós program szakmai és pénzügyi előkészítése az eddigi tapasztalatok szerint legalább fél évet vesz igénybe. A Lépj egyet előre! esetében azonban a tervezés és előkészítés folyamata meglehetősen feszített tempóban, bő egy hónap alatt lezajlott. Ahhoz, hogy ezt a példa nélküli eredményt elérhessük, mind a tárca, mind a hivatal, mind pedig az egyéb irányítószervezetek részéről komoly szakmai teljesítményre és összehangolt munkára volt szükség.

Kéri Gabriella, a Lépj egyet előre! program vezető A szerződés aláírását követően körülbelül három hét állt rendelkezésünkre, hogy a nyitó konferenciát megszervezzük, amelynek keretében valamennyi érdeklődő képzőintézményt, civil szervezetet és egyben a sajtó képviselőit is tájékoztattuk az induló programról. Az érdeklődés óriási volt, a 2006. január 10-i tájékoztatót követően fogadtuk a képzési ajánlatokat a regisztrációs listánkra, majd február közepétől a támogatási kérelmek papír alapon is beérkeztek. A támogatási dokumentáció kezdeti késedelmes elbírálásának az volt az oka, hogy csupán az első hónapban több mint 10 000 jelentkező anyaga érkezett hozzánk. A tervezéskor tisztában voltunk azzal, hogy a felnőttképzésre jellemző ciklikusság miatt nem egyenletesen érkeznek majd a kérelmek, de arra senki sem számított, hogy mindössze egy hónap alatt gyakorlatilag a 24 hónapra tervezett támogatotti létszám dokumentációja bejön. Az első hónapokban minden szombaton bent voltunk a hivatalban, hogy valahogy sikerüljön a több irodát betöltő papírokat érdemben elbírálni. És bizony akkor valószínűleg nem voltak túl sokan közöttünk, akik látták a fényt az alagút végén. Ezek a szombati munkák soha nem kötelező jelleggel zajlottak, egyszerűen mindenki magáénak érezte a programot, és fel sem merült bennünk, hogy mással is tölthetnénk a hétvégét. Ezúton is köszönet érte a munkatársaknak. A projektszemélyzet felállása viszonylag gyorsan lezajlott, szerettük volna, ha egy igazán jó, fiatalos és lendületes csapat kovácsolódik össze a hivatalban. A cél adott volt, és már az év elején érzékeltük, hogy a feladat időbeli elvégzéséhez rohamléptekkel kell haladnunk. Különös kettősség jellemzi a hivatali munkatársak mentalitását. Egyrészt elengedhetetlen volt, hogy a feldolgozandó tömeges mennyiségű anyagot gyorsan és precízen értékeljék pontosan rögzített szakmai szem- A Lépj egyet előre! programra vonatkozóan az Irányító Hatósággal 2005. december 21-én írta alá az akkori, még Foglalkoztatási Hivatal azt a támogatási szerződést, amely a tervek szerint 11 000 felnőtt képzettségi színvonalának növeléséhez biztosította volna a pénzügyi fedezetet. 31

32 pontok alapján. Ugyanakkor mindvégig szem előtt kellett tartanunk, hogy mi végre is ez a program, kinek az érdekeit kell valóban szolgálnunk. Figyelni kellett arra, hogy az egyes jelentkező kérelme ne csak egy papír legyen a sok közül, hanem adott esetben a döntéskor mérlegelni, méltányolni lehessen az illető személyes helyzetét. Annak ellenére, hogy a hivatal dolgozói olyan közvetlen kapcsolatba soha nem kerültek, nem is kerülhettek a jelentkező személyekkel, mint például a mentorok, telefonon folyamatosan segítséget nyújtottunk az érdeklődőknek. Ilyenkor számtalanszor előfordult, hogy az irathalmok közül kikerülve hirtelen egy-egy valós élethelyzetnek lettünk tanúi. Azoknak az embereknek, akik több szempontból is hátrányos helyzetűek, rendkívül sokat jelent, ha valaki végighallgatja őket, és egy lehetséges kiutat kínál számukra mindezt emberi hangnemben. Ilyenkor nem kizárólag nekik segítünk, de sokszor mi is úgy érezzük, hogy ma reggel is megérte felkelni. A Lépj egyet előre! csapatában jelenleg huszonhatan dolgoznak köztisztviselőként vagy megbízott munkatársként, illetve a hivatali kollégák közül munkaidejük egy részében többen is foglalkoznak a programmal. Mentorként a munkaügyi kirendeltségek támogatásával huszonhárman tevékenykednek az országban. A projektszemélyzet esetében a fluktuáció nem túl nagy, ugyanakkor az elmúlt fél évben öt Lépj egyet előre!-baba született, és pár héten belül egy újabb kis jövevényt várunk. A munkatársak döntő többségében fiatal diplomások, vagy éppen most folytatják tanulmányaikat valamely felsőfokú intézményben. Ugyanakkor számíthatunk az idősebb kollégákra is, akik komoly szakmai tapasztalattal rendelkeznek a hasonló programok megvalósításában. A Lépj egyet előre! program első üteme a kétszeri pótlólagos forrásbevonást követően 2008. december 31-én befejeződött. Bár a megvalósítás a kezdeti időkben nem volt teljesen zökkenőmentes, a végzett hallgatókra vonatkozó számok azt mutatják, hogy sikerült teljesítenünk azt a célt, amelyet két évvel ezelőtt kitűztünk magunk elé. A kérdőíves felmérésből pedig az derül ki, hogy a válaszadók 88 százaléka részt venne hasonló programban a jövőben is, és talán ez az egyik leghitelesebb mutató az elégedettség mérésére. A második ütem keretében tervezett 22 ezer ember szakmához juttatása ugyanolyan kihívásokkal teli feladatot jelent majd, mint az első részben. Az összeszokott projektszemélyzet és a már kialakult eljárásrendek alkalmazása azonban jó kiindulóalap lehet ahhoz, hogy 2009-ben egy hasonló sikertörténetről számolhassunk be. A jelentkezőkkel kapcsolatos feladatok ügyintézői Balogh Tímea Baranyai Anita Besenyő Ágnes Deák Kata Fodor Jánosné Gaborják Péter Hellenbart László Hunyadi Réka Jánosi Gábor Kovács Attila Kovács Beáta Kozma Ivett Nagymáté Enikő Rózsa Mónika Susánszki Sára Takács Tímea Tóthné Jakab Ágnes Tóthné Király Krisztina Varga Szilvia