SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készítette: - Gönyő, 2009. augusztus - KISS BÉLA igazgató

Intézmény neve: Széchenyi István Általános Iskola Szabályzat típusa: Szervezeti és mőködési szabályzat Intézmény székhelye, címe: Intézmény OM - azonosítója: 9071 Gönyő, Kossuth Lajos utca 65. 030588 Intézmény fenntartója: Intézmény vezetıje: Intézményvezetıhelyettes: Gönyő Község Önkormányzata Kiss Béla Vanyóné Pósán Zsuzsanna 2

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...3 I. Bevezetés...5 1. A SZMSZ célja, tartalma... 5 2. Jogszabályi háttér... 5 3. A SZMSZ hatálya... 7 II. Intézményi alapadatok...7 1. Intézményi azonosítók... 7 2. Az intézmény tevékenységei... 8 2.1. Az intézmény alaptevékenységei... 8 2.2. Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítı tevékenységek... 9 III. Szervezeti felépítés...10 1. A SZERVEZETI EGYSÉGEK (INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK) MEGNEVEZÉSE... 10 1.1. Az iskola igazgatósága... 10 1.2. Vezetık közötti feladatmegosztás... 10 1.3. Az iskola vezetısége... 10 1.4. A helyettesítés rendje... 11 1.5. Gazdasági szervezet felépítése és feladata... 11 1.6. Pedagógusok közösségei... 12 1.7. Tanulók közösségei... 14 1.8. Szülıi szervezetek (közösségek)... 15 2. AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE... 16 2.1. Az igazgatóság és az alkalmazotti közösség közötti kapcsolattartás formái és rendje... 16 2.2. A szakmai munkaközösségek közötti együttmőködés formái és kapcsolattartásának rendje... 16 2.3. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK), valamint az igazgatóság közötti kapcsolattartás formái és rendje... 17 2.4. Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje... 17 2.5. A vezetık és az iskola Szülıi Munkaközössége közötti kapcsolattartás formája... 18 3. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE... 19 3.1. Pedagógusok közösségei tanulók közösségei... 19 3.2. Pedagógusok közösségei szülıi munkaközösség... 19 3.3. A külsı kapcsolatok rendszere... 20 IV. A mőködés rendje...22 1. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI RENDJE...22 2. A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA...23 3. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI... 25 4. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK... 28 5. A TANULÓK JUTALMAZÁSA ÉS A VELÜK SZEMBENI FEGYELMEZİ INTÉZKEDÉSEK... 30 5.1. Jutalmazás... 30 3

5.2. Fegyelmezı intézkedések... 31 6. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje... 32 7. A KÖNYVTÁR MŐKÖDÉSE... 34 7.1 A könyvtár igénybevételének és mőködésének általános szabályai... 35 7.2 Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei... 36 8. TANKÖNYVRENDELÉS, TANKÖNYVELLÁTÁS ÉS TANKÖNYVTÁMOGATÁS... 36 8.1 Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje... 36 8.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje... 37 8.3 Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje... 38 9. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATA A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELİZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDİ ÓVÓ ELİÍRÁSOK)... 38 9.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 40 9.2 Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendık... 40 9.4 Katasztrófa-, tőz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje... 40 10. A BELSİ ELLENİRZÉS RENDJE... 41 11. EGYÉB KÉRDÉSEK... 41 11.1. A kereset kiegészítés feltételei... 41 11.2. Tanítási idıkeret... 41 11.3. A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei... 42 11.4. Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megilletı díjazás megállapításának szabályai... 43 11.5. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség... 43 11.6. Egyéb, jogszabály vagy intézményi ellenırzés alapján az SZMSZ-be tartozó kérdés... 43 12. INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA... 44 V. Záró rendelkezések...45 1. A SZMSZ HATÁLYBALÉPÉSE... 45 2. A SZMSZ FELÜLVIZSGÁLATA... 45 3. LEGITIMÁCIÓ... 45 MELLÉKLETEK... 47 1. számú melléklet:... 47 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŐJTİKÖRI SZABÁLYZATA... 47 2. számú melléklet:... 51 A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE... 51 3. számú melléklet:... 56 A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA... 56 4

I. Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 9071 Gönyő, Kossuth Lajos utca 65. belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és mőködési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szőkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérıl szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet az iskolai rendszerő szakképzésben részt vevı tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet 5

További, az adott intézmény mőködését meghatározó fontosabb jogszabályok: az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell [Ámr. 13/A (3) bekezdés] a Magyar Köztársaság költségvetésérıl szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény a munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet a két tanítási nyelvő iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM-rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirıl szóló 8/2006. (III. 23.) OM-rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM-rendelet az Országos képzési jegyzékrıl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet, valamint az Országos képzési jegyzékrıl és az Országos képzési jegyzékbe történı felvétel és törlés eljárási rendjérıl szóló 1/2006. (II. 17.) OM-rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérıl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet 6

3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ elıírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külsı helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. 1. Intézményi azonosítók Név: II. Intézményi alapadatok Széchenyi István Általános Iskola Gönyő Székhely: 9071 Gönyő, Kossuth Lajos utca 65. Telephely: Alapító okirat száma: nincs Alapító okirat kelte: 2009. április 23. Az alapítás idıpontja: 1983. 01.01. OM - azonosító: 030588 Szakágazati besorolás: 28/2009. (IV. 23.) ÖKT határozat 852010 Alapfokú oktatás KSH - azonosító: 641171 8520 322 08 PIR - azonosító: Adóalanyiság: 366629 (nem rendelkezik önálló azonosítóval) nem rendelkezik önálló adószámmal Adószám: 15366629 2 08 (nem rendelkezik önálló azonosítóval) Bankszámlaszám: 10960008 00000002 62180009 UNICREDIT BANK GYİR 7

2. Az intézmény tevékenységei Jogszabályban meghatározott közfeladata: Az iskola felelıs a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlıdéséért, a tanulói közösség kialakulásáért és fejlıdéséért. Ennek érdekében a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttmőködik a szülıvel, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülık közösségével együttmőködve végzi nevelı-oktató munkáját, felkészíti a tanulót a családi életre. [Ámr. 13/A (3) bekezdés c) pont] 2.1. Az intézmény alaptevékenységei Alaptevékenysége: Biztosítani az általános iskolai nevelést és oktatást. Ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. Az iskola a tanulói részére napközis, menzás és tanulószobai ellátást is nyújt. Integrált módon biztosítja a beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı, vagy vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı, valamint a tanulásban akadályozott sajátos nevelési igényő tanulók gondozását, valamint a testi, érzékszervi, súlyos-, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényő tanulók különleges formában történı gondozását. Továbbá: o közmővelıdési szolgáltatások nyújtása o logopédiai ellátás o gyógytorna Az intézmény szakágazati besorolása: Alap szakfeladat: 2009. december 31-ig: 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerő nevelés, oktatás 80511-3 Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi idıben) 2010. január 1-tıl: 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása ( 1-4. évfolyam ) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása ( 5-8. évfolyam ) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása feladatmutató: forrás: 8

További szakfeladatok A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA szakfeladat: nincs 2.2. Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítı tevékenységek tevékenység: nincs 2.3. Vállalkozási tevékenység tevékenység: nincs Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 2.4. Az iskola bélyegzõi Az iskolában mindegyik bélyegzıtípusból 2-2 db található, 1-1 db az igazgatói irodában és 1-1 db az iskolatitkári irodában. A bélyegzıket az elhelyezés helyérıl az igazgató engedélyével lehet elvinni. A felsorolt bélyegzık lenyomata: 1. 2. 9

1. A SZERVEZETI EGYSÉGEK MEGNEVEZÉSE III. Szervezeti felépítés 1.1. Az iskola igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint az igazgatóhelyettes alkotja. Az igazgató: Az iskola felelıs vezetıje az igazgató, akit nyilvános pályázat útján a képviselıtestület bíz meg legalább 5 (öt) és legfeljebb 10 (tíz) évre a jogszabályban (Kt. - ben) meghatározott képesítési követelmények megléte esetén. Az igazgató felett a munkáltatói jogokat az egyéb munkáltatói jogok kivételével a képviselı-testület gyakorolja. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Az intézmény-vezetıi megbízás magasabb vezetıi megbízásnak minısül. Az igazgató a munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belsı szabályzatai által elıírtak szerint végzi. Az igazgatóhelyettes: Az igazgató munkáját az igazgatóhelyettes segíti. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan idıre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan idıre szól. Az igazgatóhelyettes a munkaköri leírás, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzi a munkáját. Az igazgatóhelyettes a Kjt. alapján magasabb vezetınek minısül. 1.2. Vezetık közötti feladatmegosztás Az igazgató és az igazgatóhelyettes, a vonatkozó munkaköri leírás alapján végzi a munkáját, mely egyúttal a vezetık közötti munkamegosztást is rögzíti. 1.3. Az iskola vezetısége Az iskola vezetıségének tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, a munkaközösségek vezetıi, a diákönkormányzatot segítı pedagógus. Az iskola vezetısége az iskolai élet egészére kiterjedı konzultatív, véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezik. Az iskola vezetısége rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésrıl írásban emlékeztetı készül. Az iskola vezetısége megbeszéléseit az igazgató készíti elı és vezeti. Az iskola vezetıségének tagjai a belsı ellenırzési szabályzatban foglaltak szerint ellenırzési feladatokat is ellátnak. 10

1.4. A helyettesítés rendje Az igazgató és helyettesének távollétében az alábbi helyettesítési rendet kell alkalmazni! 1. Elıre látható esetben Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Amennyiben az igazgató és helyettese rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tud az iskolában tartózkodni, a szükséges intézkedések megtételére a nevelıtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást írásban kell a dolgozók tudomására hozni (Intézkedı ügyeletes). 2. Elıre nem látható esetben Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Amennyiben az igazgató és helyettese rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tud az iskolában tartózkodni, a szükséges intézkedések megtételére intézkedı ügyeletesi megbízás lép életbe, az alábbi sorrend alkalmazásával. 1. A munkaközösségek vezetıi abc sorrendben. 2. A DÖK pedagógus segítıje. 3. A nevelıtestület tagjai (a gyakornoki idıt töltı pedagógus kivételével) abc sorrendben A szükséges intézkedések megtétele: A helyettesítı közalkalmazott felelıssége, intézkedési jogköre az intézmény mőködésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggı azonnali döntést igénylı ügyekre terjed ki. 1.5. Gazdasági szervezet felépítése és feladata Besorolása: - A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv közintézmény - Feladatellátáshoz kapcsolódó funkció szerint: önállóan mőködı költségvetési szerv A pénzügyi-gazdasági feladatait Gönyő Község Polgármesteri Hivatala - mint önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerve - látja el. Elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultság: Teljes jogkörrel rendelkezik. Költségvetése Gönyő Község Polgármesteri Hivatala, mint önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésébe épül be. A feladatellátást szolgáló vagyon: A Gönyő, Kossuth L. u. 65. szám alatti beépített terület, a rajta lévı épületekkel és a leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszköz állomány. 11

A vagyon feletti rendelkezés joga: A vagyon feletti rendelkezési jogot az Önkormányzat gyakorolja. A vagyonnal történı gazdálkodás rendjét, szabályait az Önkormányzat vagyonáról való rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló, módosított 13/1996.(X.1.) ÖKT. rendelet tartalmazza. Jogi személyiségő szervezeti egység adatai: Nincs jogi személyiségő szervezeti egysége. 1.6. Pedagógusok közösségei 1.6.1. A nevelıtestület A nevelıtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltı alkalmazottja. A nevelıtestület létszámát a fenntartó évente, a költségvetési rendeletében határozza meg. A nevelıtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelıtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelıtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelıtestület az alábbi értekezleteket tartja: alakuló értekezlet a tanév indítása elıtt tanévnyitó értekezlet félévi értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet munkatervben meghatározott tantestületi értekezlet alkalomszerően nevelési értekezlet rendkívüli nevelıtestületi értekezlet Rendkívüli nevelıtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelıtestület tagjainak egyharmada kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetısége ezt indokoltnak tartja. A nevelıtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 75 % - a jelen van. A nevelıtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. A nevelıtestület személyi kérdésekben - a nevelıtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelıtestületi értekezletrıl jegyzıkönyvet kell vezetni. A nevelıtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelıtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: egy osztályban tanító nevelık értekezlete alsó tagozat nevelıinek értekezlete felsı tagozat nevelıinek értekezlete napközis nevelık értekezlete 12

egyéb, az iskolai munkára és a tanulók tevékenységére vonatkozó kérdésben összehívott értekezlet A nevelıtestület a feladatkörébe tartozó ügyek elıkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott idıre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelıtestületet tájékoztatni köteles a nevelıtestület által meghatározott idıközönként és módon azokról az ügyekrıl, amelyekben a nevelıtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és mőködési szabályzat, a házirend és az intézményi minıségirányítási program elfogadásánál. 1.6.2. A nevelık szakmai munkaközösségei A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelésioktatási intézményben folyó nevelı és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenırzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidı hasznos eltöltésével összefüggı feladatok, a sajátos nevelési igényő és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belsı ellenırzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetıje a belsı értékelésben és ellenırzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértıi névjegyzékben. Az iskolában az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy mőveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. Az iskolában a szakmai munkaközösség önszervezıdéssel jön létre a tanév kezdetén, egy, vagy több tanévnyi idıtartamra. Egymással párhuzamosan, több munkaközösség szervezhetı, mőködtethetı, melyek maximális száma nem haladhatja meg a négyet. Létrehozását kezdeményezheti a nevelıtestület bármely tagja. Létrejöttéhez szükséges: a nevelıtestület megismerje és több mint ötven százaléka támogassa céljait, feladatait, mőködési és beszámolási rendjét minimum három, maximum hat nevelıtestületi tag, aki rész kíván venni a munkaközösség munkájában és nem tagja másik munkaközösségnek. A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, részt vesznek az iskolai oktató-nevelı munka belsı fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerősítés), egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, 13

pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelık önképzéséhez, összeállítják a tantárgyakhoz kapcsolódó év végi felméréseket (elméleti, gyakorlati tantárgyak), javaslatot tesznek és véleményezik a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elıirányzatok felhasználását, segítik a pályakezdı pedagógusok munkáját, javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség vezetı személyére, segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetıjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységérıl készülı elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetı irányítja. A munkaközösség vezetıjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A munkaközösség vezetık a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzik a munkájukat. 1.6.3. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelıtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, errıl tájékoztatnia kell a nevelıtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelıtestület választja, vagy az bízza meg. igazgató 1.7. Tanulók közösségei 1.7.1. Osztály - osztályközösség Az iskolába felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó tanulókból meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtásához legalább egy tanévre alkotott oktatásszervezési egység az iskolai osztály. Az iskolai osztályokat a Kt. által meghatározott módon kell megszervezni. Az osztály élén, mint pedagógusvezetı, az osztályfınök áll. Az iskola közalkalmazott pedagógusát az osztályfınöki feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfınök a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzi a munkáját. Az osztályközösség az alábbi tisztségviselıket választja meg: 14

- képviselı, az iskolai diákönkormányzat vezetıségébe - egyéb tisztségviselık, az osztályközösség feladatai szerint. 1.7.2. Diákönkormányzat (DÖK) A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítı pedagógust a diákönkormányzat felkérése alapján, a nevelıtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. A diákönkormányzat a döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogosultságát a Kt., a R. és a saját szervezeti és mőködési szabályzata által meghatározottak szerint gyakorolja. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelıtestület hagyja jóvá. A szervezeti és mőködési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértı, vagy ellentétes az iskola szervezeti és mőködési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és mőködési szabályzat jóváhagyásáról a nevelıtestületnek beterjesztést követı harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és mőködési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelıtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákközgyőlést kell szervezni a diákönkormányzat mőködésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. 1.8. Szülıi szervezetek Az iskolában a szülık, jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülıi szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Iskolánkban a szülıi közösség Szülıi Munkaközösség (a továbbiakban: SzM) néven mőködik. Az SzM dönt saját mőködési rendjérıl, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselıinek megválasztásáról. Az SzM döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogosultságát a Kt., a R. és a saját szervezeti és mőködési szabályzata által meghatározottak szerint gyakorolja. Az SzM kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülık képviseletét az iskolaszékben. Az SzM figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelıtestületet és a fenntartót. A tanulók nagyobb csoportját érintı bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelésioktatási intézmény vezetıjétıl, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselıje tanácskozási joggal részt vehet a nevelıtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a tanulók nagyobb csoportja alatt. 15

2. AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE 2.1. Az igazgatóság és az alkalmazotti közösség közötti kapcsolattartás formái és rendje Alkalmazotti közösség: A közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége. A kapcsolattartás formája: alkalmazotti értekezlet tárgyalás a közalkalmazotti tanáccsal A kapcsolattartás rendje: alkalmazotti értekezlet Alkalmazotti értekezletet kell összehívni, ha azt jogszabály elıírja, továbbá, ha az alkalmazotti közösség tagjainak egyharmada kéri, illetve ha a közalkalmazotti tanács elnöke, vagy az iskola igazgatója ezt indokoltnak tartja. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 75 % -a jelen van. Az alkalmazotti értekezlet döntéseit nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza, személyi kérdésekben az alkalmazotti értekezlet többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A értekezletrıl jegyzıkönyvet kell vezetni. tárgyalás a közalkalmazotti tanáccsal Tárgyalást kell tartani, ha azt jogszabály elıírja, továbbá, ha a közalkalmazotti tanács elnöke, vagy az iskola igazgatója ezt indokoltnak tartja. A tárgyalásról feljegyzést kell készíteni, vagy jegyzıkönyvet kell vezetni, melyet az érintett felek aláírásukkal látnak el. 2.2. A szakmai munkaközösségek közötti együttmőködés formái és kapcsolattartásának rendje Az együttmőködés formái: a szakmai munkaközösségek vezetıinek értekezlete egyes szakmai munkaközösségek vezetıinek megbeszélése egyes szakmai munkaközösségek együttes értekezlete Az együttmőködés rendje: Értekezletet, vagy megbeszélést kell tartani, ha azt jogszabály elıírja, továbbá, ha bármelyik szakmai munkaközösség vezetıje, vagy az iskola igazgatója ezt kezdeményezi. Az értekezletekrıl, vagy megbeszélésekrıl feljegyzést kell készíteni, melyet az érintett felek aláírásukkal látnak el. 16

2.3. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK), valamint az igazgatóság közötti kapcsolattartás formái és rendje részvétel a diákközgyőlésen szükség szerint részvétel a DÖK győlésein megbeszélés a DÖK választott tanuló vezetıjével és a DÖK munkáját segítı pedagógussal megbeszélés a DÖK munkáját segítı pedagógussal A kapcsolattartás bármelyik formája szükség szerint, bármelyik fél kezdeményezésére létrejöhet. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola mőködését. 2.4. Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje részvétel a sportköri győlésen szükség szerint részvétel az iskolai sportkör vezetıségi ülésén megbeszélés az iskolai sportkör megbízott vezetıjével A kapcsolattartás bármelyik formája, szükség szerint, bármelyik fél kezdeményezésére létrejöhet. Az iskolai sportkör feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola mőködését. Mindennapi testedzés Annak érdekében, hogy az egészséges testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az iskola pedagógiai programjának részeként elkészült az Iskolai egészségnevelési program, amely részletesen szabályozza a mindennapi testedzésre vonatkozó feladatokat. (Pedagógiai program: 4.5.1. fejezet) A program megvalósításába bevont tanítók és szaktanárok éves programot készítenek, melynek teljesítését az adott osztály haladási naplójában a pontos idıtartam megjelölésével eltérı színnel rögzítenek és aláírásukkal hitelesítenek. A mindennapos iskolai testedzés program iskolánkban alkalmazandó oktatás szervezési modellje Alsó tagozat (1.-2. évfolyam) Az osztálytanító a törvényi elıírásokat betartva, éves terve és tapasztalatai alapján valósítja meg a testmozgás programot a testnevelés órát nem tartalmazó tanítási napokon. 17

Alsó tagozat (3.-4. évfolyam) Azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra, a testmozgás program megvalósítását az alábbiakban szabályozzuk: A második óra utolsó 5 percében és az azt követı óraközi szünet elsı tíz percében (20 perces szünet), egybefüggı 15 perces frissítı testmozgást vezet az adott osztályban a második órát tartó tanító. A negyedik óra utolsó 10 percében és az azt követı óraközi szünet elsı 5 percében (10perces szünet), egybefüggı 15 perces frissítı testmozgást vezet az adott osztályban a negyedik órát tartó tanító. A testmozgás programot - amennyiben az idıjárási körülmények engedik a szabad levegın kell elvégezni. A 3.4. évfolyam osztályfınökei az általuk közösen elkészített éves terv alapján tevékenykednek. Felsı tagozat (5.-8. évfolyam) Az ISK sportcsoportjaiban és tömegsport foglalkozásain adjuk meg tanulóink számára annak a lehetıségét, hogy azokon a napokon is mozoghassanak, sportolhassanak, amikor nincs órarend szerinti testnevelés órájuk. 2.5. A vezetık és az iskola Szülıi Munkaközössége közötti kapcsolattartás formája szükség szerint részvétel a SzM győlésein megbeszélés az SzM választott vezetıjével, vezetıségével A kapcsolattartás bármelyik formája, szükség szerint, bármelyik fél kezdeményezésére létrejöhet. Az SzM feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola mőködését. Az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról igazgató: o a szülıi munkaközösség választmányi ülésén o az alkalmanként megjelenı írásbeli tájékoztatón keresztül tájékoztatja a szülıket. az A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával. A szülık és más érdeklıdık az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és mőködési szabályzatáról és házirendjérıl az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétıl kérhetnek tájékoztatást. 18

3. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és mőködési szabályzatában kell meghatározni a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét! 3.1. Pedagógusok közösségei tanulók közösségei A pedagógusok és a tanulók közösségei a másik közösséget is érintı kérdésben hozott döntéseikrıl kölcsönösen tájékoztatják egymást. A tájékoztatást a DÖK pedagógus segítıje, valamint az igazgató, illetve az általa megbízott személy adhatja. Az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetıségi ülésén az osztályfınökök az osztályfınöki órákon tájékoztatja a tanulókat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik, tisztségviselık útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel. 3.2. Pedagógusok közösségei szülıi munkaközösség A pedagógusok közösségei és az SzM a másik közösséget is érintı kérdésben hozott döntésérıl kölcsönösen tájékoztatja a másikat. A tájékoztatást az SzM elnöke, valamint az igazgató, illetve az általa megbízott személy adhatja. Az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az igazgató o a szülıi munkaközösség választmányi ülésén o az alkalmanként megjelenı írásbeli tájékoztatón keresztül az osztályfınökök o az osztályszülıi értekezleten tájékoztatják a szülıket. Az iskola pedagógusai, a tanulók egyéni haladásával kapcsolatosan, az alábbi módon adnak tájékoztatást a szülıknek: o családlátogatások o szülıi értekezletek o fogadóórák o nyílt napok o írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben o a szülıi kérés esetén, egyeztetett idıpontban történı találkozás. 19

A szülıi értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelıtestületével. A szülık és más érdeklıdık az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és mőködési szabályzatáról és házirendjérıl az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétıl kérhetnek tájékoztatást. A házirendrıl az iskola nevelıtestületének tagjai is adhatnak felvilágosítást. Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és mőködési szabályzata és házirendje nyilvános. Minden érdeklıdı számára elérhetı, megtekinthetı. A pedagógiai program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél található meg: o az iskola fenntartójánál, o az iskola irattárában, o az iskola tanári szobájában, o az iskola weblapján (www.szechenyigonyu.hu) o az iskola igazgatójánál és az igazgatóhelyettesnél. 3.3. A külsı kapcsolatok rendszere Az iskola igazgatóságának állandó kapcsolatban kell állnia: - a fenntartóval Gönyő Község Önkormányzat Képviselı - testülete, (9071 Gönyő, Kossuth L. u. 67.) - a Polgármesteri Hivatallal (9071 Gönyő, Kossuth L. u. 67.) Az iskola igazgatóságának rendszeres kapcsolatban kell állnia: - a Kék Duna Óvoda vezetıségével ( 9071 Gönyő, Bem J. u. 6-8.) - Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás gyermekjóléti szolgáltatását ellátó személlyel (9071 Gönyő, Kossuth L. u. 75. ) - a településen mőködı egészségügyi szolgáltatások vezetıivel, akiknek a segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját az SZMSZ 9.1. pontja szabályozza. Az iskola igazgatósága szükség szerint kapcsolatot tart fenn: - az iskolát támogató alapítványok kuratóriumaival - a helyi társadalmi egyesületekkel - a helyi termelı, gazdálkodó szervezetekkel, egyénekkel 20

A tanulók veszélyeztetettségének megelızése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelıse rendszeres kapcsolatot tart fenn a településen gyermekjóléti szolgáltatását ellátó szervezettel, személlyel. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tarthatnak a nevelıtestület tagjai is. A külsı kapcsolatok megszervezéséért, fenntartásáért és felügyeletéért az igazgatóság a felelıs. Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntése alapján térítés mentesen használhatják a törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek helyi csoportjai. A közoktatási törvény 39 (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötıdı társadalmi szervezet nem mőködhet. 21

IV. A mőködés rendje 1. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI RENDJE Az iskola épülete szorgalmi idıben hétfıtıl péntekig reggel hét órától délután tizennyolc óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt elızetes egyeztetés alapján az épület ettıl eltérı idıpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Szorgalmi idıben hétfıtıl péntekig, a nyitva tartás idején belül reggel nyolc óra és délután az utolsó iskolai foglalkozás befejezéséig, az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetık benntartózkodásának rendjét az órarendben kell meghatározni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 00 és 13 30 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10, illetve 20 perc. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következı: 1. óra 08 00-08 45 2. óra 08 55-09 40 3. óra 10 00-10 45 4. óra 10 55-11 40 5. óra 11 50-12 35 6. óra 12 45-13 30 Az iskolába a tanulóknak reggel 7 45 7 55 között kell megérkezniük! Jó idı esetén, az udvaron, rossz idı esetén az iskola épületének zsibongójában és földszinti folyosóján kell gyülekezniük! A tanítás és az órák kezdete elıtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelık utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk. Az iskolában reggel 7 30 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet mőködik. Az ügyeletes nevelık kötelesek a rájuk bízott épületben, épületrészben, udvaron a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megırzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenırizni. Az iskolában egyidejőleg 4 fı (7 30 -tól 7 45 -ig 1 fı) ügyeletes nevelı - rossz idı esetén, illetve a második (tízórai) szünetben öt fı - kerül beosztásra. Az ügyeletes nevelık felelısségi területét az órarend tartalmazza. A tanulóknak reggel, valamint az óraközi szünetekben kivéve a második szünetet lehetıség szerint az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idı esetén az ügyeletes nevelık egyöntető utasítása alapján járnak el. A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a teremcsere lebonyolítása után a tantermekben étkeznek. 22

A tanuló tanítási idı alatt az iskola épületét csak a szülı személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfınök engedélyével hagyhatja el, rendkívüli esetben szülıi kérés hiányában az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanítási órát csak nagyon indokolt esetben, igazgatói engedéllyel lehet zavarni. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 9 00-14 00 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése elıtt a szülık, a tanulók és a nevelık tudomására hozza. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak tanári felügyelet mellett használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. Az iskola helyiségeit rendeltetésüknek megfelelıen kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelısek: o az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért o az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért o a tőz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért o az iskolai SZMSZ-ben és a tanulói házirendben megfogalmazott elıírások betartásáért. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézık tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola épületébe érkezık belépését a portaszolgálat ellenırzi és nyilvántartja. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit, elsısorban a hivatalos nyitvatartási idın túl és a tanítási szünetekben, külsı igénylıknek, külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola létesítményeit, helyiségeit használó külsı igénybe vevı csak a megállapodás szerinti idıben és helyen (iskolai területen) tartózkodhat. 2. A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követıen. Amennyiben a tanuló az aznapi elsı tanítási óra megkezdése után érkezik (elkésik), a tanítási órát követıen a lehetı legrövidebb idın belül köteles a késés okát az osztályfınökével közölni, azt igazolni. Az elkésı tanulót a tanóráról nem lehet kizárni! 23

A tanuló - a szülı elızetes engedélykérése nélkül - csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülı ilyen esetben is köteles a lehetı leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfınöknek. Amennyiben ez elmarad, az osztályfınök kötelessége a mulasztás okának felderítése a mulasztás megkezdésétıl számított egy munkanapon belül Amennyiben a felderítés során igazolatlan mulasztásra utaló jeleket észlel, köteles a legrövidebb idın belül maximum kettı munkanap családlátogatáson meggyızıdni a mulasztás okairól. Amennyiben a családlátogatás során a szülı nem tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását, úgy az igazolatlan mulasztásnak minısül. A tanulók mulasztásait az osztályfınöknek a napló kell! megfelelı rovatában összesíteni A tanuló tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról történı hiányzását igazolni kell! A szülı egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést az iskola igazgatója adhat. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének elsı napján, de legkésıbb öt tanítási napon belül három napig terjedı mulasztás esetén szülıi, három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással köteles igazolni mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfınöknek kell bemutatni. Indokolt esetben az osztályfınök az igazolás elfogadásáról dönthet. A tanuló órái igazolatlannak minısülnek, ha az elıírt határidı alatt nem igazolja távolmaradását. Igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendık ellátása az osztályfınök feladata. Az osztályfınök köteles a szülıt írásban értesíteni a tanköteles tanuló elsı igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülı figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közremőködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülıjét. Ha a tanköteles egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyzıt. Az igazolatlanul mulasztott tanulót az SZMSZ-ben meghatározott iskolai büntetések megfelelı (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt írásban kell a szülı tudomására hozni! 24

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) a közoktatási törvényben meghatározott iskolai nevelés-oktatás általános mőveltséget megalapozó szakaszában a kettıszázötven tanítási órát, b) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhetı, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelıtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelıtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az elsı félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhetı, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie! 3. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Az iskola az alábbi - általa szervezett- tanórán kívüli foglalkozásokat mőködteti: napközis foglalkozás tanulószobai foglalkozás egyéb tanórán kívüli foglalkozások o szakkörök o énekkar o iskolai sportkör o felzárkóztató foglalkozások o tehetségfejlesztı foglalkozások o továbbtanulást elıkészítı foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, óraszámát, a vezetıje nevét, mőködésének idıpontját és helyszínét) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetıit az igazgató bízza meg. Az igazgató engedélyével tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelıi a tanítási órákat követıen 16 30 -ig szervezik meg. A foglalkozások idıpontjáról a szülıket félévenként, elıre értesíteni kell! 25

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozásokról történı távolmaradást is igazolni kell! A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. A kizárás tényérıl a szülıt írásban értesíteni kell! a) A tanulók/szülık az intézmény által meghirdetett nem kötelezı tantárgyak közül választhatnak. Az iskola igazgatója minden évben közzéteszi a következı tanévben választható nem kötelezı tantárgyak évfolyamonkénti listáját, majd összegyőjti az azokra történı jelentkezéseket, legkésıbb május 31-ig. A szorgalmi idıszak végéig értesíti a tanulókat/szülıket az adott tantárgy következı tanévi tanulásának lehetıségérıl. b) A felzárkóztató foglalkozásra a tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon kötelezı, ez alól felmentést csak a szülı írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. c) Az iskolai könyvtár a tanulók számára - tanítási napokon - a meghirdetett nyitvatartási idıben tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásainak igénybevétele a könyvtár mőködési szabályzata alapján történik. d) Az iskola az alábbi - alkalmanként szervezett- tanórán kívüli foglalkozásokat szervezhet: a tanulmányi, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetıleg sportrendezvény. Ezek rendjét az éves munkaterv tartalmazza e) A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történı felvétel a szülı írásbeli kérésére történik. A napközi otthonba az elsı évfolyamra történı beiratkozáskor, illetve évente május 31-ig kell jelentkezni. A szülı tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév kezdetekor, szeptember 10-ig, lehet írásban jelentkezni. A szülı tanév közben is kérheti gyermeke tanulószobai felvételét. Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzető, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 26

Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben elıírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál elınyt élveznek azok a tanulók, o akiknek mindkét szülıje dolgozik, o akik állami gondozottak és o akiknek szociális helyzete azt indokolttá teszi. A napközis foglalkozás a délelıtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdıdik és a tantárgyfelosztásban szereplı idıpontig tart. A tanulószobai foglalkozás a délelıtti tanítási órák végeztével a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdıdik és a tantárgyfelosztásban rögzített idıpontig tart. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülı személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben szülıi kérés hiányában a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A napközis csoportokban a napközis csoportvezetı és a tanulók által közösen meghatározott tanulói felelısök tevékenykednek. f) Az iskola nevelıi a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelımunka elısegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. A tanulmányi kirándulások engedélyezett idıtartama: 1-7. évfolyam 1 tanítási nap 8. évfolyam 2 tanítási nap A tanulmányi kiránduláson legalább kettı fı pedagógusnak kell kísérni a kirándulókat! A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfınököknek az osztályfınöki munkatervükben kell rögzíteniük. g) A szabadidı hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelıtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülı igényekhez és a szülık anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidıs programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidıs rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. Az iskola a tehetséges tanulók fejlıdésének elısegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedıket szervez az éves munkatervben rögzítetteknek megfelelıen. h) Az iskola az igénylı tanulók számára étkezési lehetıséget (menzát) biztosít. Az étkezést az iskolatitkárnál, az elıre meghirdetett befizetési és pótbefizetési idıpontokban, a tárgyhónapot követı munkanapokra történı befizetéssel lehet igényelni. 27

Az általános iskolai napközisek és menzások az ebédlıben étkeznek. A napközisek részére a tízórait és az uzsonnát az iskola ebédlıjében becsomagolva, csoportonként tálcára vagy kosárba helyezve tálalják fel, ahonnan a gyermekek elveszik, és az asztaloknál helyet foglalva saját textil szalvétájukon fogyasztják el. A tízóraihoz járó italt szintén az ebédlıben, poharakba kiadagolva osztják ki. A tányérokba kiadagolt ebédet az ebédlıben fogyasztják el a menzások és napközisek. Az étkezések idıpontja: Tízórai 9 40-10 00 Ebéd 12 30-14 00 Uzsonna 14 45 - kor Az intézmény dolgozói az iskola felnıtt étkezıjében fogyaszthatják el az ott felszolgált ebédet. Az étkezés igénybevételének megrendelése, vagy lemondása a tárgynapot megelızı napon 11 00 - ig lehetséges, személyesen, illetve telefonon az iskolatitkárnál. Az iskola dolgozói a tanulók helyett (kivéve a szülı ez irányú, írásbeli kérése esetén) nem igényelhetnek, és nem mondhatnak le étkezést! Az étkezést igénybe vevı tanulók a napközis illetve tanulószobai csoport vezetıjének irányításával étkeznek. i) Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit - és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit-és vallásoktatását az egyház által kijelölt személy végzi. 4. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskolai megemlékezések szervezésének rendje: (idıpontjukat az éves munkatervben kell rögzíteni!) Tanévnyitó Idıpont: Felelıs: Közremőködı: OKM rendelet szerint 1.és 7. évfolyam osztályfınökei 1. és 7. évfolyam tanulói Megemlékezés a pákozdi csatáról (túranap) Idıpont: szeptember 29-hez közeli péntek (idıjárásfüggı) Felelıs: DÖK segítı pedagógus, osztályfınökök Közremőködı: többi pedagógus, 1-8. évfolyam tanulói 28