SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL - 1/76 -

I. Intézmény képzési struktúrája A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 2004- ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Mint iskolánk nevébıl is kiderül, két képzési ágon folyik a munka: kereskedelmi és vendéglátóipari szakembereket képzünk. Iskolánk képzési profilja rendkívül összetett. Évfolyamonként kettı vagy három osztály szakközépiskolai képzésben részesül, s ennek megfelelıen a kezdetektıl fogva nagy jelentıségő az érettségi vizsgára való felkészítés. Ezek a tanulók az elsı két év elméleti gyakorlati képzése után a 11. és 12. évfolyamban vesznek részt konkrét gyakorlati képzésben. Számukra mindkét évfolyamon 50-50 óra kötelezı rendezvényen való megjelenést ír elı iskolánk Pedagógiai Programja. A szakiskolai ágon tanuló diákok a 10. év után szakmát tanulhatnak. Intézményünk a következı szakmákat oktatja: - Ker-marketing-üzleti adminisztráció területen: élelmiszer- és vegyiáru kereskedı ruházati kereskedı vas- mőszakicikk kereskedı - Vendéglátás, turizmus területen: pincér vendéglátóipari eladó szakács cukrász A szakiskolai képzésben részesülı diákoknak lehetıségük van arra, hogy a szakmunkásbizonyítvány megszerzését követıen iskolánkban megszerezzék az érettségi bizonyítványt is. Ez a képzés két éves. Az érettségivel rendelkezık technikusi képzést is igénybe vehetnek iskolánkban. Az idei évben két szakirányban indult képzés.: - kereskedelmi technikus - vendéglátó technikus Mindemellett már hagyományosan mőködik az esti tagozatos képzés is, amelyen több, korábban iskolánkban szakmát szerzett tanuló teszi le az érettségi vizsgát. - 2/76 -

Jövıkép A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola vezetése és minden dolgozója elkötelezett a minıségi munka iránt. Intézményünk tevékenységének középpontjában a minıségi oktató- és nevelımunka áll, amely biztosítja tanulóink továbbtanulását a szülık elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelıen, összhangban a munkaerıpiaci igényekkel. Mőködésünk nyitott, munkánk átlátható partnereink és a fenntartó számára is. A sikeres mőködés és fejlesztés érdekében széleskörő partnerkapcsolatot építünk ki. Küldetésnyilatkozat Somogy megye legnagyobb középfokú intézményeként azokat a fiatalokat várjuk, akik életüket a kereskedelem vagy a vendéglátás területén képzelik el. Iskolánk Kaposvár belvárosában európai szintő számítástechnikai teremmel és tanirodával fogadja diákjait. A szakmai képzést jól felszerelt tanboltok, tankonyhák, tanéttermek és egy tanszálloda segíti. Elsıdleges célunk a gyerekek tanulásának minıségi fejlesztése a tanterv hatékony és sikeres elvégzésével. Diákjainknak biztosítani kívánjuk a társadalmi és tanulási tapasztalatok széles körét, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, képességeiket és igényeiket. Kapcsolatainkat az ıszinteség és a felelısségérzet irányítja, elismerjük az egyén jogait, és kiemeljük a szociális érzékenység és tudás fontosságát. Minden diákunknak lehetıséget adunk arra, hogy képességének és tehetségének megfelelıen a lehetı legtöbbet hozza ki magából. A gyakorlati képzést mestervizsgát tett szakoktatók irányítják. Lehetıséget biztosítunk a nyári szakmai gyakorlat külföldön való eltöltésére és iskolánk folyamatosan építi ki külföldi testvériskolai kapcsolatait. A tananyag elsajátításán túl így olyan képességeket is kifejlesztünk tanulóinkban, amelyekkel elınyösebb helyzetbıl indulhatnak a munkaerı-piaci versenyben. - 3/76 -

Iskolánk életének és munkájának minden területén folyamatos fejlıdésre törekszünk, a szakmai tananyag állandó korszerősítésével partnereink igényeihez alkalmazkodunk, így nı tanulóink elhelyezkedési esélye. Alapértékeink - tantestületünket mindig is az alkotó megújulás jellemezte - országos és nemzetközi szakmai versenyeken mindig a legjobbak között vagyunk - külföldi nyári gyakorlatot szervezünk - rendelkezünk külföldi testvériskolákkal - kollégáink ismerik a tanulókat - az SZKTV-n több végzıs diákunk felszabadul - jó kapcsolatot építünk ki a Somogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával - 4/76 -

II. Intézményi környezet Iskolánk Somogy megye legnagyobb szakképzı iskolája, ahol évente mintegy 1100 nappali tagozatos hallgatót és kb. 100 esti tagozatos felnıttet 71 fıállású tanár ( 58 tanár, 13 szakoktató ) tanít. Az oktatás-nevelés optimális hátterét a 44 fıs technikai személyzet biztosítja. Tárgyi eszközeink tekintetében igen változatos a kép: a vendéglátás szakma eszközellátottsága jó, az országban egyedülálló tanszállodánk legkorszerőbb berendezése és felszereltsége mellett végre egy helyszínen koncentrálódik a szakács, a pincér és a vendéglátóipari eladó szakmák tanmőhelyi képzése. A cukrász tanmőhely teljes rekonstrukciója az idei tanévben készül el, és akkor elmondhatjuk, hogy az összes vendéglátóipari szakma oktatása európai körülmények között folyik. A kereskedı tanulók meglehetısen mostoha körülmények között, szegény eszközparkkal ellátott kabinetekben sajátítják el a szakmát. Számukra azonban jelentıs változást hozhat, hogy iskolánk tagja a Térségi Integrált Szakképzésnek, s így a hamarosan megnyíló új képzési helyen tanulóink is jobb körülmények között tanulhatnak. Külön említést érdemel azonban a kereskedelmi technikusok képzése, amely jól felszerelt tanirodai körülmények között zajlik. Tanárainkat és tanulóinkat mégis az érinti a legfájóbban, hogy az elméleti képzés egy része ( 10. évfolyam ) a fıépülettıl kb. 10-15 perces sétára lévı épületben folyik, s a szünetekben ( naponta akár több alkalommal is ) a vándorlás megnehezíti kollégáink munkáját. Iskolánk B épülete is régóta vár felújításra, nincs tornatermünk és nincs aulánk, amely a közösségi élet színtere is lehetne. Mindezek ellenére maximálisan igyekszünk teljesíteni a velünk szemben támasztott elvárásokat. Kaposvár városában iskolánk az egyetlen ilyen profilú intézmény, bár a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképzı Iskolában is oktatnak pék-cukrász szakmát. A megyében azonban jelentıs a konkurencia. Kadarkúton, Barcson, Nagyatádon, Fonyódon és Siófokon is képeznek tanulókat a két szakmában. Az általunk oktatott szakmák közül az élelmiszer- és vegyiáru kereskedı szakma tartozik a hiányszakmák közé, a többi szakmában is jó az elhelyezkedési lehetıség, fıleg a - 5/76 -

Balaton közelsége miatt. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a végzett szakmunkástanulók csak minimális mértékben kívánnak szakmájukban dolgozni, legtöbbjük a további tanulást választja. - 6/76 -

III. Intézmény célrendszere 1.Intézmény stratégiai céljai Stratégiai cél 1. Az ismeretközvetítés tanulóközpontúságával magas színvonalú, a munkaerıpiaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka megvalósítása. 2. Az iskolában folyó nevelıoktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, idegen nyelvet beszélı, mővelt állampolgárok képzése. 3. Az iskola alapcéljának tekinti az intézményben tanítók szakmai továbbképzéseinek biztosítását. 4. Logikusan gondolkodó, jó problémamegoldó képességgel, a társadalomban elvárt informatikai tudással A stratégiai célt tartalmazó dokumentum és annak fejezete IMIP 4.2. PPR IMIP 4.2. PPR IMIP 4.2. PPR IMIP 4.2. PPR - 7/76 -

rendelkezı tanulók kibocsátása. 5. Korszerő elméleti és gyakorlati ismeretek biztosítása az önálló egészséges életvezetéshez. IMIP 4.2. PPR 6. Környezetkimélı magatartás megvalósítása egyéni és közösségi szinten egyaránt. IMIP 4.2. PPR 7. Különbözı szociális és kulturális háttérrel rendelkezı tanulók esélyegyenlıségének biztosítása. 8. Az intézmény által megfogalmazott minıség folyamatos biztosítása a rendszeres, következetes mérés, értékelés alkalmazásával. 9. Az iskola eszközállományának folyamatos javítása, korszerősítése, bıvítése. IMIP 4.2. PPR IMIP 4.2. IMIP 4.2. PPR SZMSZ - 8/76 -

2. Stratégiájához kapcsolódó intézményi célok és siker-kritériumai Intézményi cél 1. differenciált képességfejlesztés biztosítása Célhoz megfogalmazott sikerkritérium a tanulmányi átlag növekedése Intézményi célt tartalmazó dokumentum és annak fejezete IMIP 4.2.1. PPR SZMSZ Munkaterv 2. versenyekre felkészítés, azokon való részvétel biztosítása 3. pályaorientációs feladatok ellátása a 10. évfolyam, a 12. évfolyam és szükség szerint a 14. évfolyam végén 4. az idegen nyelv oktatásának fejlesztése érdekében a meglévı külkapcsolatok ápolása, újak felkutatása még eredményesebb versenyszereplés a pályát választó és elhelyezkedı diákok elégedettségének növelése középfokú nyelvvizsgával rendelkezı diákok számának növelése illetve emelt szintő nyelvi érettségit tevı diákok számának növelése Éves munkatervek PPR SZMSZ IMIP PPR IMIP Munkaterv IMIP PPR - 9/76 -

5. 10. év végén szintvizsga megszervezése ( magyar, történelem, matematika, idegen nyelv szakközépiskolában, magyar, matematika, idegen nyelv szakiskolában ) 6. szakképzı évfolyamokon gyakorlati szintvizsgák a szakközépiskolákban a tanulmányok feléhez érve rendszerezés, az érettségi tárgyakból a tanulmányi átlagok javítása a szakmunkásvizsga eredmények javítása Pedagógiai Program Munkaterv SZMSZ PPR IMIP Kamarai tv. 7. a szülıi házzal való kapcsolattartás a hiányzások visszaszorítása Pedagógiai Program SZMSZ IMIP - 10/76 -

A Szakképzési Önértékelési Modell II. (Fejlesztési) szintjének követelményrendszere 2. változat 2008. augusztus 31. 1. VEZETÉS 2. old. 2. STRATÉGIA 4. old. 3. EMBERI ERİFORRÁSOK 6. old. 4. ERİFORRÁSOK 8. old. 5. FOLYAMATOK 9. old. 6. A KÖZVETLEN PARTNEREK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 7. A MUNKATÁRSAK ELÉGEDETTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 8. A TÁRSADALMI HATÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEK 12. old. 14. old. 18. old. 9. AZ INTÉZMÉNY KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI 20. old. - 11/76 -

1. VEZETÉS Az intézmény vezetése hogyan alakítja ki az intézmény hosszú távú terveit és értékrendjét, és személyes részvételével hogyan mutat példát azok megvalósításában? Az intézmény vezetése hogyan biztosítja az intézmény mőködési rendjének kialakítását és fenntartását, valamint az intézmény folyamatos fejlesztését? 1. a) Az intézményvezetés személyes részvétele az intézmény hosszú távú terveinek és értékrendjének kialakításában, és példamutatása ezek megvalósításában 1. Milyen módon vesz részt a vezetés személyesen az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának, egyéb hosszú távú terveinek, értékrendjének és fejlesztési céljainak a kialakításában? Az iskola Pedagógiai Programjának és egyéb hosszú távú terveinek (IMIP, SZMSZ, továbbképzési terv, szakmakínálat bıvítése) elıkészítésérıl, valamint az ehhez tartozó fejlesztési tervek szükségességérıl az iskolavezetés dönt a jogszabályi változások, a partneri elégedettség mérések alapján. Ez a felülvizsgálat évente egyszer, a tanév végén történik. A döntés-elıkészítés szerve a kibıvített vezetıség (igazgató, három igazgatóhelyettes, két gyakorlati-oktatásvezetı, nyolc munkaközösség-vezetı, Közalkalmazotti Tanács, minıségügyi vezetı). A kibıvített vezetıség megvitatja a javaslatokat, és dönt a vitára bocsáthatóságról. A kész javaslatot a nevelıtestület vitatja meg és fogadja el a munkatervben rögzített értekezleteken. A tantestületi határozat alapján a vezetés intézkedési tervet készít a célok megvalósítása érdekében. Ezeket a folyamatokat a vezetıség aktív részvételével támogatja. A vezetés a tervezési folyamatok valamennyi fázisában részt vesz, azokat koordinálja, így az aktív részvétel és a példamutatás is biztosított. 2. Kik és milyen módon végzik a vezetés munkájának külsı és belsı értékelését? Az iskolavezetés külsı értékelése: I. Az oktatási törvényben elıírt szakmai és törvényességi ellenırzések: 1. A tanév rendjében rögzítettek szerint. 2. MÁK ellenırzés a finanszírozással kapcsolatban. 3. Az Oktatási Hivatal ellenırzései a hivatal által megadott idıpontokban és területen. II. A fenntartó által elıírt ellenırzések: 1. Pénzügyi ellenırzés évente. 2. Munkaerıgazdálkodási ellenırzés évente. 3. Tanügyi ellenırzés évente. 4. Belsı szabályzatok ellenırzése. III. Egyéb, külsı szervek által végzett ellenırzések: 1. Tőzoltóság ellenırzése évente. 2. Munkavédelmi ellenırzés esetleges. 3. ÁNTSZ-ellenırzés esetleges. A vezetés belsı értékelésének fóruma a kétévente elvégzett irányított önértékelés, valamint az évente megíratott klímakérdıívek. Ezen a szinten történik az igazgató és az igazgatóhelyettesek értékelése. Az IMIP-ben szabályozott vezetıi értékelés rendjének eredményei is adatokat szolgáltatnak a különbözı szintő vezetık belsı értékeléséhez. 3. A vezetés az értékelési eredmények, visszajelzések alapján hogyan fejleszti saját tevékenységét? A vezetés minden hétfın vezetıi megbeszélést tart, amelynek feladata az információk átadása és a felmerülı problémák megvitatása. A munkaközösségek megbeszélései és az egyéb partneri panaszok alapján a vezetı értekezleten döntenek, hogy saját hatáskörben intézkednek-e a probléma megoldásáról, vagy a kibıvített vezetıség elé viszik elıkészítésre és megvitatásra. A minıségügyi csoport a klímatesztek és az irányított önértékelés eredményei alapján szervezetfejlesztési javaslatot tehet, amelynek végrehajtását és értékelését a vezetıség irányítja, végzi. 4. A vezetés miként vesz részt a szervezeti kultúra intézményi szempontból jelentıs elemeinek azonosításában, értékelésében és fejlesztésében? Az iskola szervezeti kultúrájának legfontosabb elemeit az intézményi szabályzatokban, intézkedési tervekben rögzítettük. Ide tartoznak a stratégiai tervezések, teljesítményértékelés, döntés- - 12/76 -

elıkészítési folyamatok és az információátadás szabályozása. Nagy hangsúlyt fektetünk az iskolai hagyományok ápolására. Ezen elemek azonosításában, kialakításában, fejlesztésében a vezetés irányító szerepet tölt be. A minıségügyi csoport által végzett mérések elemzése alapján fejlesztési terveket dolgoz ki, munkacsoportokat hoz létre, személyre szóló feladatokat ad ki a vezetés. 5. A vezetés milyen módon mutat példát a munkatársaknak az intézményi értékrend képviseletében? Az intézményi értékrendet az iskola alapdokumentumaiban (PP, SZMSZ, IMIP, Házirend) melyet a kollektíva fogalmaz meg, alakít ki, és fejleszt tovább rögzített szabályok betartásával támogatja, képzéseken való részvétel után a munkatársaknak közvetíti, valamint a belépı új munkatársakkal, a tanulókkal és az egyéb partnerekkel ismerteti azt. Ezen értékrendek egyaránt vonatkoznak a teljes alkalmazotti körre és a tanulókra is. Az iskolavezetés a fontos kérdésekben kezdeményezı, irányító szerepet vállal, úgymint vizsgafelkészítés (érettségi- és szakmai vizsga), problémás helyzetek kezelése, tantervkészítés, minıségbiztosítási rendszer kiépítése, rendezvények szervezése iskolán belül és kívül, továbbtanulók támogatása, partnerekkel való kapcsolattartás, pályázatok figyelése és írása. A mindennapi folyamatok végrehajtásában és irányításában is részt vállal. 1. b) Az intézményvezetés személyes részvétele az intézmény belsı mőködési rendjének kialakításában és mőködtetésében 1. A vezetés milyen szerepet vállal a pedagógiai tevékenységek tervezésében és megvalósításában, az intézmény napi pedagógiai munkájában? Mi indokolja ezt a szerepvállalást? A pedagógiai stratégiai tervezések folyamatában a vezetés irányító szerepet tölt be. Az egyes szakmai és közismereti munkaközösségekben, amelyek a végrehajtás színterei, tagként is részt vesznek. Az egyes intézkedési tervek során, a kialakított csoportokban aktív szerepet vállalnak irányítóként, illetve tagként. A csoportok vezetıit az igazgató bízza meg. Minden csoportban a vezetıség legalább egy tagja részt vesz vagy felügyeli azt. A vezetés tagjai kötelezı órájukban és változó számú túlórában tanítanak is. Az igazgatóhelyettesek a napi irányító, szervezési feladatokat végzik. Ezt a folyamatokba való betekintés, a napi kapcsolatok fontossága indokolja. 2. Hogyan történik az intézmény mőködését szabályozó alapvetı dokumentumok elkészítése és elfogadása, és ebben milyen feladatokat vállalnak a vezetés tagjai? Az intézmény mőködését szabályozó dokumentumok a Pedagógiai Program, az IMIP, az SZMSZ és a Házirend. A jogszabályok tanulmányozása, valamint az eredmények elemzése, értékelése alapján tesz javaslatot a vezetıség a dokumentumok módosítására. Az anyagot a munkaközösség átadja megvitatásra, ezen javaslatokat beépíti a munkaanyagába. Ezután következnek (ha szükséges) a helyi érdekképviseleti szervezetek (Diákönkormányzat, Közalkalmazotti Tanács, Szülıi Munkaközösség) véleményezései. Végül a nevelıtestület véleményezi és fogadja el a végleges anyagot. Az elkészült anyagot az iskolavezetés jóváhagyásra benyújtja a fenntartónak. Jogszabályi változások esetén, a vezetés felülvizsgálja az adott dokumentumot, legalább évi rendszerességgel. Ha a dokumentumok módosítását a DÖK, az SZM vagy a tantestület kezdeményezi, akkor a felülvizsgálatot azonnal elindítja. 3. A vezetés hogyan biztosítja az intézményen belül a feladatok, felelısségek és hatáskörök szabályozottságát, megosztását? Milyen viszonyban vannak ezek a szabályozások a valós mőködéssel? Az intézmény szervezeti felépítését az SZMSZ tartalmazza. Ebben egyértelmően meghatározottak a függıségi viszonyok, mellékleteiben megtalálhatóak a személyre szabott munkaköri leírások, amelyek tartalmazzák az általános és egyéni feladatokat, felelısségeket, döntési jogokat, információ átadási és beszámolási kötelezettségeket. Az IMIP-ben meghatározott teljesítményértékelési rendszer részét képezi a munkaköri leírásokban megfogalmazottak betartása és elvégzése. Ezek a szabályozások a mindennapi élettel összhangban vannak. Ha valamilyen módon ez az összhang sérül, akkor a vezetés megvizsgálja az okokat és intézkedik a probléma megoldásáról. 4. Milyen módon biztosítja a vezetés az intézményi szabályozó dokumentumok összehangolását? - 13/76 -

A szabályozó dokumentumok módosítását az iskolavezetés kezdeményezi, ha jogszabályi változás, az elızı tanév értékelése vagy a partnerek visszajelzései ezt szükségessé teszik. Ekkor a vezetés megvizsgálja, hogy a változásnak milyen kihatásai vannak a többi dokumentumra, majd intézkedik azok összehangolásáról. A szabályozó dokumentumokat az igazgató felügyeli, de az intézkedési tervek alapján a felügyeletet átadhatja az igazgatóhelyetteseknek. 5. A vezetés milyen módon biztosítja a jogi szabályozók megismertetését és a változások figyelemmel kísérését? A megjelenı szabályokat az igazgató kíséri figyelemmel, és intézkedik az érintettek tájékoztatásáról két héten belül. Az iskola mőködését meghatározó külsı és belsı szabályozók listája munkakörönként az IMIP-ben kerül meghatározásra. A listát az iskolatitkár tartja karban, igazgatói utasítás alapján. A hozzáférés módjai: elektronikus formában a helyi hálózaton keresztül, valamint nyomtatott formában az iskolatitkárnál. Amennyiben ezekben a dokumentumokban változás történik, a vezetés a megfelelı szinten ad tájékoztatást a változás mértékérıl az érintetteknek. 6. Miként ellenırzi a vezetés a jogszabályok betartását az intézmény mindennapi mőködésében? Az egyes ellenırzési szintek az SZMSZ-ben, illetve a munkaköri leírásokban kerültek meghatározásra. A vezetésre az egyszemélyes irányítás a jellemzı, ebbıl következıen a jogszabályok betartásáért az igazgató a felelıs. A napi ellenırzés területei: a tanítási órák, foglalkozások, haladási napló (évente legalább 3 alkalommal), igazolt és igazolatlan hiányzások, tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenırzése, amely a vezetés feladata. 7. Az intézmény vezetésének tagjai milyen feladatokat látnak el az intézményi mőködés értékelési rendszerének kialakításában, mőködtetésében és fejlesztésében? A döntési jogköröket a munkaköri leírások tartalmazzák. A heti vezetıségi megbeszéléseken történik: a korábban meghozott döntések eredményeinek értékelése, információt és véleményt cserélnek a tervezett döntéssel kapcsolatban, ha saját jogkörbe tartozik, akkor megtörténik a döntéshozatal, ha szükséges, munkatársi vagy külsı szakértıi véleményt kérnek. Ezután következik a kibıvített vezetıség véleményezése és javaslattétele. Ha kell, véleményezésre kéri fel a Diákönkormányzat, a Szülıi Munkaközösség, a Közalkalmazotti Tanács szervezeteit. Végül a közösen kialakított álláspontot a nevelıtestület elé terjesztik megvitatásra és döntéshozatalra. 8. A vezetés milyen rendszerben hozza meg döntéseit, és a döntéshozatalhoz milyen döntéselıkészítési folyamatot alakított ki? A munkaköri leírásokban rögzítve van az információáramlás és az együttmőködés. A heti vezetıségi megbeszélések során kialakított munkacsoportok résztvevıit a munkatársak közül választja ki a vezetés. Az igazgatóhelyettesekkel napi, személyes kapcsolatban vannak a munkaközösségek vezetıi, akik a munkaközösség tagjaival együttmőködve oldják meg a felmerülı problémákat, hajtják végre az intézkedési terveket Az értekezletek kezdeményezıje az iskolavezetés. Az éves munkarendben meghatározott idıpontokban szervezi azokat, és témáit két héttel elıre (tanáriban, a faliújságra kihelyezve) a résztvevık tudomására hozza. Rendkívüli értekezlet összehívását kérheti az igazgató, a szakmai munkaközösségek, a projektvezetı és a Közalkalmazotti Tanács. Ezek témáit a fenti módon az értekezlet elıtt egy héttel az érdekeltek tudomására hozza. 9. Az intézményen belül a vezetés hogyan kezdeményezi, szervezi a munkatársak és a munkatársi csoportok közötti együttmőködést?. A munkatársak közötti együttmőködés történhet: tantestületi vagy osztályozó értekezleteken, munkaközösségi, egy osztályban tanító tanárok és egy meghatározott feladat megoldására létrehozott csoport megbeszélésein. 10. Milyen minıségirányítási megközelítést alkalmaz az intézmény a mindennapi mőködés támogatására és milyen szerepet vállal a vezetés annak mőködtetésében? Intézményünk az SZFP II intézménye Ennek keretei belül indult el minıségirányítási munka. 2006- ban elkészült a Szakiskolai Önértékelési Modell elsı változata, amely az eredmények oldalon vizsgálta az intézményt. A fejlesztendı területek összesítése után intézkedési tervek készültek, melyek folyamatos végrehajtását szakértı segítségével 2007-ben végrehajtottuk. - 14/76 -

A másodi önértékelésre 2008 ıszén kerül sor, ekkor az eredmények oldal mellett az adottságoldalt is vizsgálni kell. A minıségirányítási csoportban tagként aktív szerepet vállal a vezetés igazgatóhelyettesi szinten. A folyamatos munkát támogatja, az eredményekrıl folyamatos tájékoztatást kér. 1. c) Az intézményvezetés együttmőködése az intézmény közvetlen és közvetett partnereivel Ezt az alkritériumot a modell második szintjén NEM KELL vizsgálni. 1. d) Az intézményvezetés személyes szerepvállalása a munkatársak motiválásában 1. A vezetés hogyan közvetíti a munkatársak felé az intézmény Pedagógiai Programját, Intézményi Minıségirányítási Programját, értékrendjét, egyéb terveit és céljait, valamint a folyamatos fejlesztés kultúrájának megteremtése iránti elkötelezettségét? Az iskola mőködését szabályozó dokumentumok a Pedagógiai Program, az SZMSZ, az IMIP és a Házirend. Az iskola vezetése aktív szerepet vállal ezek kidolgozásában a közremőködésével, véleményezésével és a megvalósításban való részvételével, valamint ezek felülvizsgálatával. Szabályozott intézkedési tervekben rögzítetten történik az értékrend, a célok, tervek és fejlesztendı területek megfogalmazása, az egyes értekezleteken (vezetıi és tantestületi), a belsı továbbképzéseken személyes jelenlétükkel is példát mutatnak a munkatársak elıtt. 2. A vezetés hogyan biztosítja a folyamatos kommunikációt az intézmény teljes munkatársi körével? Az iskolavezetés heti rendszerességgel vezetıi megbeszélést tart, amit ha kell, további munkatársak (munkaközösség vezetık, Közalkalmazotti Tanács tagjai, DÖK- segítı, SZM vezetıség) bevonása követ. Az iskola tanári szobájában faliújság mőködik, ami az iskola mőködésével kapcsolatos fontos információkat tartalmazza. Rendkívül fontos információk átadása esetén a munkatársak aláírásukkal igazoljak a dokumentum megismerését. Ezen folyamatokért az iskolavezetés a felelıs. Az információ áramlásának mértékét a partneri elégedettségmérések és az intézmény általános mutatóival vizsgálja felül a minıségügyi csoport, aminek felelıse a minıségügyi vezetı. 3. A vezetés milyen eszközökkel segíti és támogatja a munkatársakat terveik és feladataik teljesítésében? Az olyan kezdeményezéseket, amelyek egybeesnek az iskola stratégiai céljaival (továbbképzések, nyelvtanulás, tananyagfejlesztés), az iskolavezetés támogatja. Ha anyagi vonzata is van, akkor a pénzügyi erıforrások szabályzata alapján az igazgató engedélyezi és kíséri figyelemmel a megvalósítást. A plusz erıforrások biztosítása az igazgató és a gazdasági igazgatóhelyettes döntése alapján történik. A munkatársak egyéni karrierépítését a vezetés támogatja, a pedagógusok továbbképzési kötelezettségét valamennyi kolléga teljesítette, mivel az SZFP II programban ezek a továbbképzések anyagilag is támogatottak voltak. 4. A vezetés milyen szerepet vállal a munkatársak teljesítményértékelési rendszerének kialakításában és mőködtetésében? A munkatársak teljesítményének értékelése az IMIP-ben szabályozott. Ezt az értékelési rendszert mőködteti és felügyeli az iskola vezetése. Minden tanár munkáját kétévente értékeli, és differenciált jutalmazással ismeri el a munkavégzések között meglévı különbséget. Nem megfelelı teljesítmény esetén a munkaközösség vezetı, az igazgatóhelyettes és az igazgató rendszeres ellenırzéssel, értékeléssel segíti az elvárások teljesítését. - 15/76 -

5. Az intézmény vezetése milyen egyéb eszközökkel segíti elı a munkatársak teljesítményének növelését, és hogyan ismeri el a munkatársak teljesítményét? Az iskolavezetés a differenciált teljesítményértékelés mellett erkölcsi elismeréssel is jutalmazza a kiemelkedı teljesítményt nyújtó munkatársakat. Ilyen elismerés a munkatársak név szerinti kiemelése a tanévvégi értékelı értekezleten. 1. e) Az intézményvezetés szerepe a fejlesztések megtervezésében, irányításában és értékelésében Ezt az alkritériumot a modell második szintjén NEM KELL vizsgálni. - 16/76 -

2. STRATÉGIA Az intézmény hogyan alakította ki és vizsgálja felül Pedagógiai Programját, Intézményi Minıségirányítási Programját és egyéb hosszú távú terveit, hogyan ismerteti meg, és hogyan bontja le ezeket a tanévre vonatkozó feladatokra? Az intézmény hosszú távú tervezését a teljes intézményre vonatkozóan kell megvizsgálni az önértékelés során, és ahol lehetséges, ott külön kell vizsgálni a szakképzéssel kapcsolatos sajátosságokat. 2. a) Információk győjtése és elemzése az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek kidolgozásához és módosításához 1. Milyen külsı forrásokból tájékozódik, milyen adatokat győjt az intézmény, és hogyan összegzi azokat Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek kialakításához? A gyors változásokat is rugalmasan igyekszünk kielégíteni, mivel a vállalkozókkal és a kamarával naprakész információk alapján tudunk kapcsolatot tartani és a felmerülı problémákat együtt igyekszünk megoldani. A szakképzési évfolyamokon a vállalkozói, munkáltatói igények (létszám, szakma) a meghatározóak. Ha a képzıhely tanulószerzıdést köt a jelentkezıvel, akkor ezt az iskolának fel kell vennie, ha egyéb kizáró ok nincs. A tervezés folyamatában az elsı lépés a szükséges információk áttekintése, megismerése, értelmezése. A jogszabályi változások (Közoktatási Törvény, Szakképzési Törvény) áttekintése az igazgató és a helyettesek feladata. A közvetlen partnerek igényeinek, javaslatainak, elvárásainak elemzése az iskolavezetés feladata. A fenntartó javaslatait évente teszi meg, az iskola beszámolója alapján, ez a stratégiai tervezés egyik alapja. Az iskolával közvetlen kapcsolatban vállalkozók, munkáltatók körében évente elégedettségi, illetve igény felmérést végez az iskola. Jelzik munkaerı igényüket, ezek összesítése után a következı tanév kínálatába bekerül. A gazdálkodó szervezetek és az ipari kamara kérésére került bevezetésre a szakmunkás tanulók köztes vizsgája, az úgynevezett szintvizsga. 2. Milyen belsı forrásokból tájékozódik, milyen adatokat győjt az intézmény, és hogyan összegzi azokat Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek kialakításához? Elsı feladat az adatgyőjtés. Belsı mérések: Somogy Megyei Munkaügyi Központ, Kamara, IPOSZ, nagyobb gazdálkodó szervezetek. E szervezeteket évente meghívja az iskola vezetése egy kötetlen beszélgetésre, melyen elmondják elvárásaikat. Az intézményi eredményi mutatók összegzése, a problémák feltárása a Pedagógiai Program nevelési részének alapja. Az eredményeket, hiányosságokat a munkaközösség vezetık év végi beszámolói, statisztikai adatok (beiskolázás, tanulmányi eredmények, vizsgaeredmények, elidegenedés, fegyelmi eljárások, bukások száma, mulasztások száma) mutatják be. Ezek alapján határozzák meg a következı tanév feladatait az év végi értekezleten, illetve a következı tanévnyitó értekezletén. A feladatok meghatározása az igazgató és a helyettesek feladata. 2. b) Az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek kialakítása és felülvizsgálata 1. Hogyan, milyen eljárás során fogalmazta meg az intézmény a Pedagógiai Programjában a küldetését, a jövıképét és a pedagógiai értékrendjét? Az Alapító Okiratban megfogalmazottakhoz igazodva iskolánk legfontosabb alapelvei: egy olyan iskola megteremtése, amely modern, naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelı szakmai és általános mőveltségbeli ismereteket nyújt. A tanulók képességeinek kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével, praktikus ismeretek elsajátításával készíti fel a fiatalokat a jövı életükre, miközben olyan személyiségjegyek és magatartásformák kialakítására törekszik,, melynek birtokában képesek lesznek érdekeik felismerésére és érvényesítésére. - 17/76 -

2. Hogyan alakítják ki a Pedagógiai Program, ezen belül a helyi tanterv, a szakmai program tartalmát? A cél a várt eredmény leképzése, ugyanakkor a megelızı eredmények értékelésének terméke. Minden esetben két tényezı ellenırzése szükséges. A megfogalmazott eljárásoké és ezzel összhangban az intézményi lehetıségeké.. Az elvárásoknál mindig három tényezıt kell vizsgálni: A makrotársadalom elvárásainak (pl. érettségi vizsgát letevık arányának növelése, az iskolában eltöltött idı meghosszabbítása, stb.) A helyi társadalom és gazdaság elvárásainak (munkaerıképzés, nemzetiségi, etnikai programok) A képzésben résztvevı tanuló és szülei elvárásainak (munkaerıpiacon eladható tudás stb.) A fentiek érdekében naprakészen kell ismernie az iskolavezetésnek az Országgyőlés, a szakminisztériumok és a szakmai szervezetek joganyagait. Kialakított munkakapcsolatok révén pontosan fel kell tárni a helyi igényeket, és emellett fel kell térképezni a jelenlegi és a leendı tanulók és szüleik elvárásait. A tantervek kialakításánál figyelembe vesszük az érvényes jogszabályokat, a szakképzési törvényt, az oktatási törvényt, a Pedagógiai Programot, a tantervi követelményeket, az érettségi követelményeket, a kerettantervek céljainak megvalósításához szükséges elıírásokat, a szakképzés központi programját és az SZFP elvárásait. 3. Hogyan, milyen lépéseken keresztül épülnek be az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott célok a helyi tantervbe? Társadalmi probléma, hogy a szülıi és az iskolai értékrend eltávolodik egymástól. Általános tapasztalat, hogy a szülık szinte mindenprobléma megoldását az iskolától várják. A szakképzésben részt vevı tanulók többsége viselkedési problémákkal, tanulási kudarcokkal, szocializációs zavarokkal küzd. Ezért a tantervek kialakításánál jelentıs szerepet kap a felzárkóztatás, a hiányosságok pótlása. 4. Hogyan fogalmazta meg az intézmény minıségpolitikáját, és hogyan készítette el az Intézményi Minıségirányítási Programját? Az iskola a minıségüggyel a Comenius programon keresztül találkozott elıször. Két estben is pályáztunk, egyszer önállóan, egyszer pedig több intézménnyel együtt. Mindkét pályázat sikertelen volt. A törvényi elıírásoknak megfelelıen 2004-ben elkészült az intézmény minıségirányítási programja, amely megírásában külsı szakértı állt a rendelkezésünkre. A megalakult minıségügyi csoport javaslatot tett a minıségirányítási programra, amit a tantestület egy értekezlet alkalmával megismert és elfogadott. Az elkészült anyagot a fenntartó jóváhagyta. 5. Milyen rendszerben biztosítják az intézmény Pedagógiai Programjának, helyi tantervének, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek éves szintő értékelését? Ha a Közoktatási, Szakképzési Törvény vagy valamely jogszabály változik, a módosítást az iskolavezetés kezdeményezi. Ebben az estben a tantestület, a munkaközösségek javaslatait figyelembe véve tette meg a módosítást. Ha a feladatok elvégzésének és eredményességének értékelése után válik szükségessé a módosítás, akkor a szakmai munkaközösségek tesznek javaslatot, amit az iskolavezetés önt formába, és a változásokat beépíti a Pedagógiai Programba. 6. Hogyan végzi az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek átfogó felülvizsgálatát és módosítását? A hosszú távú dokumentumok felülvizsgálatának szükségessége két hatásra jön létre: 1. Az iskola mőködését befolyásoló szabályozók változásár. 2. A mőködés intézményen belüli megváltozására. A szabályzók változása minden esetben határidıhöz köti a felülvizsgálatot, és a módosítási igényt is meghatározza. A mőködés megváltoztatása belsı vagy külsı hatásra jön létre. Ebben az estben is jól meghatározható a változás határideje és területe. E két körülmény ismerete határozza meg, hogy milyen módszerekkel történik a módosítás. Ha kisebb jelentıségő és terjedelmő a változás, az iskolavezetés megszövegezi a tervezetet, majd a tantestület vagy a közalkalmazotti értekezlet elé tárja véleményezés és elfogadás végett. - 18/76 -

Ha jelentısebb a változás, munkacsoportokat alakítunk, melynek vezetıjét az igazgató bízza meg. A csoportok tagjait általában a csoportvezetık kérik fel. A feladatok jól körülhatároltak, s ezt a tagok részfeladatokra osztják. Az elkészült anyagot a csoport megvitatja, s határidıre az iskolavezetés elé tárja. A vezetıi javaslatokkal kiegészített tervezetet a munkaközösségek, a szakszervezetek, a Közalkalmazotti Tanács, a közalkalmazottak megismerik, kialakítják véleményüket. Javaslataikat értekezleten ismertetik. Ezek figyelembevételével dönt a tantestület vagy a közalkalmazotti értekezlet a módosításról. 7. Milyen formában és milyen súllyal jelenik meg a szakképzés célrendszerében és tantervében a sikeres munkavállalói szerephez szükséges kulcskompetenciák elsajátítása? Iskolánk mottója: tegyünk az igénytelenség ellen. Ezt szem elıtt tartva fogalmaztuk meg céljainkat, s tartjuk azokat fontosnak tanulóink képzésében. A következı célkitőzések fogalmazódtak meg: A fiatal legyen képes a változó gazdasági és társadalmi környezetben való eligazodásra. A társadalmi együttélés szabályainak megismertetése az iskolaközösség modelljén keresztül, illetve viselkedéskultúrát fejlesztı foglalkozások szervezésével. A jogok és kötelességek megismerése, különös tekintettel a Házirendre. Biztos, állandóan konvertálható tudás megszerzése. Általános mőveltségre épülı korszerő szakmai tudás nyújtása. Az önképzés igényének kialakítása, fontosságának felismertetése. Az élethossziglan tanulás fontosságának tudatosítása, a szakmaváltásra való elıkészítés. Az információk önálló megszerzésének, feldolgozásának képességét kialakítani. A tanulók személyiségének alakítása, erısítése. Összetartozás, együttmőködési készség fejlesztése. Képességeknek megfelelı tanulmányi eredmények elérése. Munkánk során fontosnak tartjuk még, különösen a szakiskolai elıkészítı illetve a szakmai képzés során: A társadalom leszakadó rétegeibıl érkezı nehéz anyagi helyzettel, kulturális hátrányokkal küzdı sérült vagy fejlıdésben visszamaradt személyiségő tanulók számára stabil, érzelmi biztonságot és szilárd kereteket nyújtó tanítási-tanulási módszerek és körülmények megteremtése. A tananyag szükség szerinti átstrukturálásával, a követelmények differenciálásával a tanulók sikerélményhez való juttatása, fokozatos motivációja. Kortárs segítık illetve más (külsı oktatók, védını stb.) kiscsoportos foglalkozásaival az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelısségérzet fokozása. Az ifjúságvédelmi tevékenységtartalmi változásával a veszélyeztetettség és a szociális hátrányok enyhítése. Tanulóink sok éve vehetnek részt Horvátországban nyári szakmai gyakorlaton. Ilyenkor a tengerparton dolgoznak három hetet éttermekben, szállodákban. Lehetıségük nyílik a nyelvgyakorlás mellet az internacionális gasztronómiai ismeretek elsajátítására is. 8. Hogyan tervezik meg és alakítják ki az intézményben az új képzési irányokat/programokat? A helyi foglalkoztatás politika, a városban mőködı gazdasági szervezetek igényei határozzák meg a szakmák választékát. Az iskola célja a korszerő szakmai tudás biztosítása, hogy a tanulók szerezzék meg a munkába álláshoz szükséges alapvetı ismereteket. Az iskola célja korszerő általános és szakmai tudás biztosítása, kommunikációs készség fejlesztése, az önmővelés igényének kialakítása, informatikai készségek, a szakma szeretete, követhetı emberi minta adása, megteremtve ezzel az esélyt a továbbtanulásra és a munkába állásra. Rendelkezzenek jogi, munkaügyi és pénzügyi ismeretekkel az önálló eligazodáshoz. 9. Milyen formában és milyen súllyal jelenik meg a szakképzés célrendszerében és tantervében az alapkészségek, valamint a személyes és szociális képességek fejlesztése? - 19/76 -

A gyermek az iskolában a tanítási-tanulási folyamat aktív résztvevıje. Iskolánk biztosítja az alapmőveltség megszerzését. Felkészít a 10. év végi alapmőveltségi vizsgára, az érettségi vizsgára és a szakmai vizsgákra egyaránt. Problémamegoldó képességeket alakít ki. Fejleszti az alkalmazkodási és beilleszkedési készségeket. A frontális osztálymunka mellett döntıen önálló, páros és kiscsoportos tevékenységi formákat részesíti elınyben, annak szervezésébe a tanulókat is bevonja. Évente 5 alkalommal projekt-napok keretein belül dolgoznak fel a szakiskolai tanulók egyegy aktuális témát. A tanulási-tanítási folyamat mellett a gyermek az intézmény nevelési-oktatási életének is szerves része és alakítója. Ennek keretein belül figyelünk arra, hogy a tanuló egyenrangú félként kezeljük. A diákképviselet szerveit bevonjuk az iskolai munkába, javaslattételi, szervezési feladatokkal. Közös programok szervezésével és a hagyományok ápolásával erısítjük diákjainkban az iskolához való tartozás érzését. 10. Hogyan biztosítják a tantervek révén, vagy más módon a tanulók számára az átjárhatóságot, illetve az érettségi, vagy magasabb szintő szakmai végzettség megszerzésének lehetıségét? A 9-10. évfolyamon a tanulók szakmaválasztását segíti a szakiskolában a pályaorientáció, a szakközépiskolában a szakmai alapozó tantárgyak, melyek segítségével a tanuló könnyebben kiválaszthatja a számára legkedvezıbb szakirányt. A 9-10. évfolyamon az átjárás egyértelmően megoldható, ezzel segítve a diákok szándék szerinti módosítását. Az iskola képzéskínálatában szerepelnek a technikusi képzések is, így adva az érettségizett diákoknak a szakmai továbblépést. Lehetıség van arra is, hogy a szakmát szerzett tanulók egyéni kérésre a szakközépiskola 11. évfolyamán folytathassák tanulmányaikat, így érettségi vizsgát szerezhetnek. 11. Hogyan vesz részt a szakképzı iskola a képzettségek, kompetenciák, kölcsönös elismerését segítı programokban? 12. Hogyan építik be a környezetvédelmi szempontból fenntartható fejlıdés alapelveit az oktatásba és a képzésbe? 2. c) Az intézmény Pedagógiai Programjának, Intézményi Minıségirányítási Programjának és egyéb hosszú távú terveinek megismertetése, éves szintre történı lebontása a kulcsfolyamatok rendszerén keresztül 1. Kik, milyen elvek alapján és hogyan azonosították az intézmény stratégiai céljainak megvalósításához szükséges kulcsfontosságú folyamatokat? Iskolánkban a tanulók képességei és felkészültségük határozzák meg a kulcsfolyamatokat. A legfontosabb a tanulási-tanítási folyamat. Figyelembe vesszük az önértékelés során kapott adatokat és az elégedettségi méréseket. 2. Hogyan és milyen rendszerességgel vizsgálják felül a kulcsfolyamatok összhangját az intézmény Pedagógiai Programjával és más stratégiai céljaival? 3. Hogyan, milyen lépéseken és dokumentumokon keresztül bontják le a Pedagógiai Program, az Intézményi Minıségirányítási Program és az intézmény egyéb hosszú távú terveinek célkitőzéseit éves szintő feladatokra? A közoktatási törvény, a szakképzési törvény, és az OKJ figyelembe vételével az intézmény munkarendjét a legközvetlenebbül az egy tanévre készülı program szabályozza. Az éves programot a szakmai- és közismereti munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetése állítja össze. Az éves programban meghatározzuk: Az intézmény legfontosabb feladatait Az intézményi szintő rendezvények és ünnepségek módjait és idıpontjait A tantestületi értekezletek témáit és idıpontját A tanítás nélküli napok programját és idıpontját - 20/76 -

A tanítási szünetek idıpontjait, a tanév rendjérıl szóló miniszteri utasítás figyelembe vételével 4. Az intézmény milyen módon ismerteti meg Pedagógiai Programját, Intézményi Minıségirányítási Programját, egyéb hosszú távú terveit, valamint nevelési-oktatási-képzési és egyéb céljait az intézmény munkatársaival és más, az intézmény számára fontos partnereivel? Közoktatási intézményünk az intézmény mőködése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola-és szakmaválasztása és a gyakorlati képzése érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezetı vagy megbízottak útján. Rendszeres kapcsolatot tart intézményünk: a fenntartóval a kamarákkal a Pedagógiai Intézettel a Nemzeti Szakképzési Intézettel az Oktatási Hivatallal az ipartestületekkel a külsı gyakorlati helyek vezetıivel, oktatóival a tanulóképzésben közremőködı gazdálkodó szervezetekkel a megye szakképzı iskoláival a profilunknak megfelelı képzést végzı szakképzı iskolákkal az általános iskolákkal a foglalkozás-egészségügyi feladatokat ellátó orvossal az iskolafogászati ellátást ellátó orvossal a gyermekjóléti szolgálattal a beszállító cégekkel A kapcsolattartás rendszeres formái: különbözı értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, intézményi győlések, nyílt napok, fogadó órák, személyes megkeresések, tájékozató dokumentumok útján történik. Az intézményi közösségek és a belsı kapcsolattartás általános módjai: Alkalmazotti közösség: - nevelıtestület, szakmai munkaközösségek - nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülıi közösségek: - szülıi munkaközösségek - szülıi választmány Közalkalmazotti Tanács Szakszervezetek 5. Hogyan mérik fel és értékelik az intézményben a Pedagógiai Program, az Intézményi Minıségirányítási Program ismeretét, tudatos használatát a munkatársak körében? 6. Hogyan biztosítják a Pedagógiai Program, az Intézményi Minıségirányítási Program és az egyéb hosszú távú tervek hozzáférhetıségét az intézmény partnerei számára? Az eljárási rend minden dokumentumra tartalmazza a hozzáférés módját. A közvetlen partnereket (tanár, diák, szülı, fenntartó, kollégium) adott estben bevonjuk az elıkészítı folyamatba is. A kész dokumentum tartalmáról az iskolai kapcsolattartó személy meghatározott keretek között tájékoztatja a partnereket. 7. Hogyan vizsgálják az éves munkaterv értékelésekor a Pedagógiai Programból, az Intézményi Minıségirányítási Programból és az egyéb hosszú távú tervekbıl adott évre lebontott feladatok teljesülését? A féléves illetve az év végi beszámolóknál az elvégzett munkát össze kell vetni a kitőzött célokkal. Különbözı szintfelmérık készítésével mérik a tanítás hatékonyságát a szaktanárok. Az - 21/76 -

osztályfınökök neveltségi méréseket is végeznek. Az iskolavezetés és a munkaközösség vezetık óralátogatások során ellenırzik a feladatok teljesülését. - 22/76 -

3. EMBERI ERİFORRÁSOK Az intézmény hogyan tervezi meg, irányítja és fejleszti a munkatársakkal kapcsolatos tevékenységeit pedagógiai programjának és folyamatainak támogatása és hatékony mőködtetése érdekében? Az önértékelés során ezt a területet a teljes intézményre vonatkozóan, ezen belül a szakképzésre külön is meg kell vizsgálni az érintett munkatársi csoportokra bontva, az intézményen belüli összehasonlítás bemutatása érdekében. 3. a) Az emberi erıforrások tervezése, irányítása és fejlesztése 1. Hogyan történik az intézményben az emberi erıforrások hosszú távú tervezése? Az intézményben az emberi erıforrások tervezése a következı dokumentumokban jelenik meg: 5 évre szóló továbbképzési program, éves beiskolázási terv, éves munkaterv. A dokumentumokat a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes állítja össze, a kollégákkal, munkaközösség-vezetıkkel, a vezetés tagjaival történt egyeztetés után. Az összeállítás a partnerektıl érkezı igények felmérése, továbbá a személyes interjúk alapján történik. 2. Hogyan bontja le az intézmény az emberi erıforrásokkal kapcsolatos hosszú távú terveit éves tanítási ciklusokra? Az 5 évre szóló beiskolázási programot az intézmény az éves beiskolázási tervben bontja le egy éves tanítási ciklusra. A dokumentumot a tanügyigazgatási-igazgatóhelyettes készíti el. Az elkészítés során figyelembe veszi a magasabb szervek (minisztériumok, NSZFI, SZFP II. Program Koordinációs Iroda) által kiadott továbbképzési kínálatot, és az intézmény pedagógusai számára elıírt 7 éves továbbképzési kötelezettséget. 3. Milyen információk és elemzések alapján, és hogyan készíti el az intézmény az 5 évre szóló továbbképzési programját? A dokumentumot a tanügyigazgatási-igazgatóhelyettes készíti a jogszabályok által meghatározott elvek alapján. Folyamatosan figyelemmel kíséri a kollégák végzettségét, az általuk elvégzett továbbképzéseket, ezekrıl naprakész nyilvántartást vezet. A továbbképzések, tanulmányok kiválasztása során prioritást élveznek az intézmény céljaival megegyezı képzések. Elsıdleges szempont, hogy a kollégák mindegyike rendelkezzen a jogszabályok elıírta végzettséggel, munkájuk végzéséhez szükséges legfrissebb információkkal. Ez egyben a munkatársak irányítását is jelenti konkrét képzési programokba (kötelezı továbbképzés). Anyagi lehetıségeihez mérten az intézmény támogatja a kollégák egyéni célkitőzéseinek megvalósítását is. Továbbképzési lehetıségekrıl a munkatársakat az igazgató, igazgatóhelyettes rendszeres idıközönként tájékoztatja. A továbbképzéseken megszerzett tapasztalatok átadása munkaközösségi bemutató órákon, módszertani bemutatókon, esetmegbeszélések alkalmával történik meg. 4. Hogyan mőködik az intézményben az új munkatársak kiválasztásának és betanításának rendszere? Iskolánk még nem rendelkezik Gyakornoki Szabályzattal, de amennyiben ezt a körülmények indokolják, elkészítjük. Nem pályakezdı kolléga esetében a betanítás elsısorban a munkaközösségeken belül történik. Az azonos szakos kollégák feladata az információk átadása, a dokumentumok, a szokásrend megismertetése. Ennek felelıse az adott munkaközösség-vezetı. Az új munkatársak kiválasztása a munkaerıigény alapján, a jogszabályok betartásával, pályázat útján történik. 5. Hogyan biztosítja az intézmény a személyes karriertervezés lehetıségét a munkatársak számára? Milyen módon érvényesülnek benne a személyes motivációk és az intézmény céljai? A kollégák továbbképzési igényeit, elképzeléseit elsı lépésként a munkaközösség-vezetık felmérik, a munkaközösség igényeit figyelembe véve rangsorolják és továbbítják a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettesnek. A fıigazgató, a tagintézmény vezetésével konzultálva engedélyezi a - 23/76 -

továbbtanulást, a továbbképzéseken való részvételt, ezeket lehetıség szerint támogatja. Az intézményvezetés preferálja a civil szervezetekben való tagságot, részvételt. A kollégák személyes motivációk, céljaik alapján vethetik fel továbbtanulási szándékaikat, és amennyiben ez összevág az intézményi szervezeti céljaival, úgy a vezetés támogatja azokat. 6. Hogyan biztosítja az intézmény az egyenlı elbírálás elvét, és az esélyegyenlıséget a munkatársak számára? Az intézmény vezetése elsıdleges szempontnak tartotta a szakos ellátottság biztosítását, ez meghatározta a pedagógus kiválasztást. Ez azt is jelentette, hogy elsısorban a megfelelı végzettség megszerzésre irányuló képzéseken való részvételt támogatta, de lehetıséget biztosított a szakvizsga megszerzésére is. A bértáblában való elırelépés, a bérezés jogszabályhoz kötött, így abban érvényesült az egyenlı elbírálás elve. Iskolánk korábban rendelkezett esélyegyenlıségi tervvel, 7. Hogyan szervezik meg az intézményen belüli munkarendet, és hogyan biztosítják ennek során a munkatársak egyenletes leterhelését? A vezetıség a tantárgyfelosztás kialakításánál elsıdleges szempontnak tartja az azonos óraszám elvét és a felmenırendszert, amely biztosítja, hogy lehetıség szerint adott tanulócsoportot ugyanaz a tanár tanítsa több éven keresztül. Az órarend készítésénél is fontos szempont az egyenlı mértékő leterhelés. (lásd még 5.b) 8. Hogyan mérik a munkatársak igényeit és elégedettségét, milyen rendszerességgel és hogyan vizsgálják felül az igény- és elégedettségmérés rendszerét? Az iskolavezetés lehetıséget biztosít az egyéni igények jelzésére (Tanfolyam, továbbképzés stb.). A munkaközösség-vezetı felméri az esetleges igényeket, és azokat továbbítja az iskola vezetése felé. A több éves tanulmányi igényeket általában már az elızı tanévben jelezni kell, ezek jogosultságáról a vezetıség dönt. A minıségügy csoport minden év márciusában végez elégedettség mérést, klímateszt formájában. Ennek az eredménye a tanáriban lévı faliújságon megtekinthetı. Rendszeres az igényfelmérés, egy-egy aktuális problémáról személyes elbeszélgetéseken, tantestületi- és kibıvített vezetıségi értekezleteken el lehet mondani az igényeket. 9. Milyen más forrásból tájékozódnak a munkatársak véleményérıl? A munkaközösség-vezetık a kibıvített vezetıségi üléseken tájékozódhatnak, véleményt nyilváníthatnak az aktuális kérdésekben, beszámolóik is tartalmaznak ilyen jellegő véleményeket. Az iskolát, mint intézményt érintı problémák, feladatok, elképzelések értekezleteken kerülnek megbeszélésre. Kötetlen beszélgetések alkalmával rendszeres a véleménynyilvánítás, de egyéni meglátásokkal, javaslatokkal bármikor felkereshetı az iskolavezetés bármely tagja. Soron kívüli megbeszélések alkalmával, például az egy osztályban tanító tanárok értekezletén (kontakt-óra) elhangzó vélemények alapján is tájékozódhatnak az érintettek. 10. Hogyan használja fel az intézmény a munkatársi igény- és elégedettségmérés eredményeit? Az iskolavezetés komoly gondot fordít arra, hogy a munkatársak véleményét a lehetıségek határain belül a munkatervben megjelenítse. Az iskola vezetése kellı figyelmet fordít a munkatársak igényeire, az iskola adottságaihoz képest a személyes dolgokat illetıen is. A felmérések eredményeinek hasznosítása felismerhetı, ez jelentkezik a feladatelosztásban és a megbízásokban is. 3. b) A munkatársak szakmai tudásának, felkészültségének felmérése és fejlesztése 1. Hogyan határozzák meg a szakképzési célokkal összhangban, a szakképzı iskolában dolgozó munkatársak szakmai ismereteinek és szakmai alkalmasságának szempontjait, és milyen formában rögzítik ezeket? 2. A szakképzı iskola mindenkori képzési céljai alapján hogyan történik a munkatársak szakmai tudásának és képességeinek/kompetenciáinak felmérése, értékelése és fejlesztése? - 24/76 -