A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén

A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Dél-Baranyáért Alapítvány

A Gyógynövénygyűjtés és termesztés lehetőségei az Ős-Dráva program tervezési területén Szerzők: Gyurokné Bódi Csilla (DDRFK) Petrovicsné Takács Rózsa (DDRFK) Leidinger Dániel (Aquaprofit Zrt.) 2012. május Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Dél-Baranyáért Alapítvány 2

Tartalom The table of contents is empty because none of the paragraph styles selected in the Document Inspector are used in the document. 3

Bevezetés 2007. júniusában a Magyarország-Horvátország határon átnyúló program keretében, az Ormánságfejlesztő Társulás Egyesület megbízásából készült el az Ős-Dráva program. A program célja az Ormánság, illetve néhány azzal határos település komplex fejlesztése. A komplexitás lényege, hogy a fejlesztés egyszerre foglalkozik a felszíni vízrendszer átalakításával, ehhez kapcsolódóan a tájhasználat megváltoztatásával (egy a jelenlegi iparszerű tájhasználattal szemben a tájgazdálkodásra való áttéréssel), valamint az ezekre épülő gazdasági fejlesztési lehetőségekkel, és a helyi társadalom megélhetésének, boldogulásának feltételeivel. A 2007-es tanulmány elkészítésében résztvevő tervezők 2010-ben a program továbbfejlesztését határozták el. Ebben segítségükre volt a bekövetkező politikai fordulat is, hiszen, a kormányzat az Ős- Dráva program és a hozzá hasonló komplex vidékfejlesztési programok támogatását ígérte. Már a 2007-ben elkészült Ős-Dráva program anyaga is érinti a gyógynövénygyűjtés és termesztés témakörét. A számos fejlesztési irány lehetséges egyikét a gyógynövények gyűjtésével, termesztésével és feldolgozásával kapcsolatos fejlesztések alkothatják. 2012-ben a Dél-Baranyáért Alapítvány megbízta a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpontot, valamint a korábban az Ős-Dráva program tervezésében résztvevő Aquaprofit Zrt-t, hogy vizsgálják meg a gyógynövényágazatban rejlő lehetőségeket az Ős-Dráva program által érintett területen. A tanulmány szerkesztését az Aquaprofit Zrt. végezte. Az 1., 2. és az 5.6. kivételével az 5. fejezetet az Aquaprofit Zrt., a 3., 4. fejezetet, az 5.6. alfejezetet, valamint a mellékleteket a DDRFK munkatársai állították össze. 4

1. Az Ős-Dráva program területének bemutatása 1.1. Közigazgatási lehatárolás, természeti környezet Az Ős-Dráva program 43 település 1 közigazgatási területét érinti, amely nagyjából megfelel a néprajzi értelemben vett Ormánság területének. Közigazgatásilag a vizsgált térség nagyobb része Baranya, kisebb része Somogy megyéhez tartozik, négy kistérséget a Sellyeit, Siklósit, Barcsit és Szigetvárit érinti. Az Ős-Dráva programban érintett települések nagy része természetföldrajzi szempontból a Dráva menti síksághoz tartozó Dráva-sík és a Fekete-víz síkja kistájakhoz tartoznak, de Drávatamási átnyúlik a Belső-Somogyhoz tartozó Közép-Dráva-völgy kistáj területére. (Dövényi Z., 2010) A terület 89,5 és 130 m tengerszintfeletti magasságú, holtágakkal, holtmedrekkel tagolt síkság, amelyet helyenként futóhomokkal fedett enyhén hullámos részek tagolnak. A Drávához közel eső részeken ártéri síkságot, ettől észak felé alacsony ármentes síksági részeket találunk. A felszínen, illetve a felszín közelében nagyrészt holocén kori folyóvízi, főként iszapos üledékek találhatók, amelyeket helyenként futóhomok és löszös jellegű üledékek váltanak fel. 1 Adorjás, Baranyahídvég, Besence, Bogdása, Csányoszró, Cún, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávafok, Drávagárdony, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávasztára, Drávatamási, Endrőc, Felsőszentmárton, Hirics, Kastélyosdombó, Kákics, Kémes, Kemse, Kisszentmárton, Lakócsa, Lúzsok, Markóc, Marócsa, Nagycsány, Okorág, Páprád, Piskó, Potony, Sámod, Sellye, Sósvertike, Szaporca, Szentborbás, Tésenfa, Tótújfalu, Vajszló, Vejti, Zaláta 5

A terület nagy részén az éghajlat a mérsékelten meleg, mérsékelten nedves, a keleti részen inkább mérsékelten száraz típusba sorolható. A napsütéses órák száma átlagosan 2000-2050 óra. Az évi középhőmérséklet 10,4-10,8 C körül alakul, a vegetációs időszak középhőmérséklete 17,0-17,4 C körüli. A csapadék átlagos éves mennyisége 660-730 mm, amelyből a vegetációs időszakra 380-420 mm esik. A napsütéses órák száma, illetve a középhőmérséklet kelet felé növekszik, a csapadék mennyisége kelet felé csökken. A hótakaróval fedett napok számának átlaga kevéssel 30 feletti. A sokéves átlag alapján a terület ariditási indexe 1 körül alakul. A nyugti részeken kevéssel 1 alatti, míg a keleti részeken kevéssel 1 feletti. A helyi éghajlati viszonyokkal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az elmúlt években az időjárási szélsőségek fokozódása figyelhető meg a térségben is, ami egyrészt a globális folyamatok eredménye, másrészt pedig a jelenleg jellemző tájhasználat, illetve ehhez kapcsolódóan a felszínborítás és a vízgazdálkodás következménye (amely tényezők jelentős hatással vannak az adott terület mikroklímájára). Vízrajzi szempontból az Ős-Dráva program által érintett terület déli része a Dráva jelenleg árvízvédelmi gátakkal védett árteréhez tartozik. A Dráva mellett a legfontosabb vízfolyások a Korcsina-csatorna (38 km, 167 km 2 ), a sellyei Gürü (11 km, 76 km 2 ), a Gordisai-csatorna (7 km, 43 km 2 ), a Lánka-csatorna (25 km, 132 km 2 ), a Fekete-víz (76 km, 2021 km 2 ) és az Okor-csatorna (50 km, 331 km 2 ), amely vízfolyásoknak, illetve vízgyűjtőjüknek csak egy része esik a vizsgált térségre. A Dráván a kora tavaszi, a nyár elei és az őszi árvizek jellemzőek, a kisebb vízfolyások főleg nyár elején szállítanak több vizet. A térségben több száz km hosszú belvízlevezető csatornahálózat található. Az állóvizeket a Dráva holtágai, néhány természetes tó, valamint mesterséges tározók és halastavak alkotják. A térséget behálózó régebbi holtmedrek egy részében lápos területek találhatók. Csapadékosabb években a mélyebb fekvésű térszíneken hosszabb-rövidebb idejű vízborítás jellemző. A talajvíz mélysége a térségben 2-4 méter között váltakozik. Az elmúlt években a talajvíz süllyedése jellemző, amely folyamat jelentős részben a vízfolyások szabályozásának, illetve ehhez kapcsolódóan a jelenlegi tájhasználatnak köszönhető. Kémiai jellegét tekintve a talajvíz kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, sok helyen nitrátos. Az artézi kutak vízhozama ingadozó, kiemelt víz gyakran magas vastartalommal rendelkezik. Vízháztartási szempontból a fő problémát a terület kiszáradása jelenti, amely a jelenleg jellemző tájhasználattal van összefüggésben. Ide kapcsolódik egyrészt a vízfolyások szabályozása, illetve ennek következtében ezek bevágódása, másrészt a csapadékosabb időszakok vízfeleslegének levezetése a területről, harmadrészt pedig a jelenleg jellemző felszínborítás, amely jelentős mértékben befolyásolja a táj vízmegtartó képességét. A térségben eredendően a mozaikos tájszerkezet volt jellemző, amelyen belül a legnagyobb arányban az erdők voltak jelen. Az erdőket helyenként nyílt vízfelületek, rétek, kevés szántó, valamint a települések váltották. Jellemző természetes növénytársulások a tölgy-kőris-szil ligeterdők, az égeres láperdők, a puhafa (fűz, nyár) ligeterdők, a magasabb térszinteken a gyertyános tölgyesek és a bükkösök, a lágyszárú társulások közül a nádasok, magas sásos társulások, a mocsárrétek, valamint a magasabb térszinteken a sztyeppesedő rétek. Korábban a jelentős területeket foglaltak el elsősorban a települések határában az úgynevezett fás legelők. Jelenleg a felszín legnagyobb részét szántók, illetve faültetvények borítják. Jellemző fafajok az akác, a nemes nyár, a fűz és a tölgy. Természetszerű erdők, mocsárrétek, valamint fás legelők csak kisebb 6

foltokban maradtak meg. Az állattartás visszaszorulása miatt a települések határában található egykori legelők jelentős része gazosodik, bozótosodik. A térségben nagyrészt folyóvízi üledékeken képződött talajok jellemzőek. A fő talajtípusok a különböző öntés és réti talajok. A magasabb térszinteken különböző erdő-, illetve csernozjom talajok találhatók. 1.2. Társadalmi-gazdasági viszonyok Demográfiai helyzet: Az Ős-Dráva program által érintett 43 település teljes lakossága csaknem 15 ezer fő. Mindössze két település, Sellye és Vajszló népessége ezer fő feletti, de 500 főt meghaladó lakosságú településből is mindössze öt van (a már említett Sellye és Vajszló, továbbá Csányoszró, Felsőszentmárton és Lakócsa). A terület hazán egyik jellemző aprófalvas része. A vizsgált terület szinte valamennyi településére igaz, hogy az elmúlt másfél két évtizedben veszítettek lakosságukból (kivétel Adorjás és Drávapiski). Míg 1990-től az ezredfordulóig a települések többségénél még kismértékű növekedés, vagy stagnálás volt megfigyelhető a népességszámban, az ezredforduló után határozott és gyors ütemű fogyás kezdődött. A vizsgált térség lakónépessége 2001-ben 17 252 fő volt, ami 2011-re 14 897 főre csökkent. A népesség fogyása elsősorban az alacsony születési aránynak, végső soron a természetes fogyásnak köszönhető. A népesség fogyásával a települések népessége elöregszik, ami tovább gerjeszti a problémát, hiszen a születési arány további csökkenését eredményezi. A természetes fogyás mellett a térségben tapasztalható negatív vándorlási egyenleg is hozzájárul a lakosságszám csökkenéséhez (bár ez településenként vizsgálva már nem mutat olyan egyértelmű képet, mint a természetes fogyás). A lakosság fogyásával növekszik a térségben a cigány népesség aránya. Ennek lehetséges okai, hogy a cigány népesség körében a fiatalkorú népesség aránya és a természetes szaporulat egyaránt magasabb, mint a nem cigányoknál, továbbá hogy az elvándorlás valószínűleg kevésbé érint őket, mint a lakosság többi részét. Az Ős-Dráva program tervezési területén található települések lakónépessége 2001-ben és 2011- ben 7

Település Lakó népesség 2001-ben Lakó népesség 2011-ben Drávatamási 394 394 Kastélyosdombó 319 204 Drávagárdony 166 140 Potony 301 196 Tótújfalu 267 195 Lakócsa 580 563 Szentborbás 135 136 Felsőszentmárton 1074 904 Endrőc 419 369 Drávafok 525 477 Markóc 63 57 Drávakeresztúr 160 116 Marócsa 119 92 Okorág 187 164 Kákics 223 222 Sellye 3288 2761 Bogdása 353 287 Drávaiványi 248 200 Sósvertike 223 180 Drávasztára 477 393 Csányoszró 738 666 Nagycsány 167 155 Kemse 70 54 Zaláta 314 288 Besence 148 123 Vajszló 1946 1703 8

Lúzsok 242 269 Piskó 284 241 Vejti 205 161 Páprád 195 161 Sámod 235 218 Baranyahidvég 244 198 Hirics 252 231 Kisszentmárton 307 274 Adorjás 183 187 Drávapiski 100 122 Cún 261 223 Kémes 560 481 Szaporca 269 246 Tésenfa 228 174 Drávacsepely 243 201 Drávacsehi 262 220 Drávapalkonya 278 251 Összesen 17 252 14 897 (Forrás: KSH, 2011) Összességében elmondható, hogy a terület sok más vidéki térséghez hasonlóan katasztrofális demográfiai helyzetben van. A jelenlegi folyamatok megfordulása nélkül a népesség további fogyására számíthatunk. Az elkövetkező egy-két évtizedben egyes települések akár ki is halhatnak, vagy lakosságuk lecserélődhet. A tendencia megfordulásához a megélhetési feltételek javulására, illetve a térségben (is) tapasztalható dologtalanság felszámolására van szükség. Gazdaság: Az Ős-Dráva program területe jellemzően mezőgazdasági térség. A területen nincsenek hagyományai a nagyipari termelésnek, és a szolgáltató szektor sem jelentős. Az ipari 9

foglalkoztatottak nagy része korábban is ingázott (idő közben jelentős részük elveszítette munkahelyét). A szolgáltató szektor jelentősége csak a viszonylag nagyobb települések (Sellye, Vajszló) esetében emelhető ki. A termelő szövetkezetek, illetve az állami gazdaságok felbomlásával, valamint a háztáji gazdálkodás megszűnésével a mezőgazdaságból élők aránya is jelentősen visszaesett. Az iparszerű gazdálkodási módszerek, valamint a koncentrálódó birtokszerkezet nem alkalmasak arra, hogy magasabb foglalkoztatási szintet biztosítsanak a mezőgazdaságban. A mezőgazdaságból élő lakosság arányának csökkenése mögött ott áll az a jelenség is, amely szinte a teljes jelenlegi vidéki Magyarországot jellemzi, nevezetesen hogy megszűnt a háztáji gazdálkodás. A legtöbb faluban már nem tartanak nagy állatot, és sok háztartás van, ahol már aprójószág tartásával sem foglalkoznak. Ennek következménye, hogy a települések határában található egykori legelők mára elgazosodtak, elbozótosodtak. Az állattartás mellett sok helyen megszűnt a konyhakert és a régi gyümölcsösök művelése is. Mindez oda vezetett, hogy a vidéki így az ormánsági lakosság egy jelentős része élelmiszerellátás tekintetében (is) külső ellátóktól függ. Jelenleg az Ormánság falvaiban is teljesen megszokott a mozgó árusok jelenléte, akik többek között kenyeret, tejet, zöldséget és gyümölcsöt adnak el a falusiaknak. A mezőgazdaágból élők arányának csökkentését segíti elő a jelenlegi birtokszerkezet is. A térségben mint a jelenlegi vidéki Magyarországon általában jellemzővé vált a földbirtokok koncentrációja. Egyre több termőföld összpontosul egyre kevesebb tulajdonos kezében (szóbeli közlés alapján az Ormánságban jelenleg 8 nagy tulajdonosi kör van jelen), s a tulajdonosok nagy része ráadásul nem is helybeli. Az ipari termelés korábban sem volt jelentős a térségben. Az iparon belül elsősorban a mezőgazdasághoz kötődő iparágak voltak jellemzőek (pl. tejipar, növényvédő szerek gyártása). Mára az egykor volt kevés ipari létesítmény nagy része is bezárta kapuit, vagy jelentősen csökkentette a termelését. Az ezredfordulót követően a területen élő ipari foglalkoztatottak nagy része az elektronikai termékek gyártásával foglalkozó, pécsi telephelyű Elcoteqnál dolgozott. Az üzem 2011-es megszűnésével tovább csökkent az ipari foglalkoztatottak aránya. A szolgáltató szektor nem jelentős a térségben, főleg a nagyobb településeken (Sellye, Vajszló) koncentrálódik. Az idegenforgalom szerénynek mondható. A főbb turisztikai attrakcióként jelenleg a Dráva, a sellyei fürdő, a festett kazettás mennyezetű református templomok, vagy a viszonylag gazdag vadállomány jöhetnek szóba. Akár az országos, akár a megyei szintekhez viszonyítjuk, a vizsgált térség foglalkoztatási és munkaerő-piaci szempontból (is) hátrányos helyzetben van. A vizsgált terület fő problémái a következők: Az Ős-Dráva program által érintett négy kistérség közül kettő (Sellyei és Barcsi) komplex programmal segítendő leghátrányosabb kistérségek közé tartozik, s ehhez a munkanélküliségi és egyéb mutatói alapján lassan felzárkózik a Siklósi is. A vizsgált területen a munkaképes korú lakosság csupán közel fele foglalkoztatott. Az érintett településeken vagy csak nagyon alacsony a munkáltatók száma, vagy egyáltalán nincsenek ilyenek. A vállalkozások elsősorban egyéni vállalkozások, kevés a társas vállalkozás. A térségben foglalkoztatottak többsége más településekre többnyire a vizsgált területen kívülre ingázik. Sokan Pécsett az Elqotec vállalatnál dolgoztak, melynek 2011. utolsó 10

harmadában történt bezárása csak tovább rontott a terület egyébként is gyenge foglalkoztatási mutatóin. Nagyobb mértékű foglalkoztatást biztosító szervezetek a térségben a települési önkormányzatok, melyek közfoglalkoztatás keretében, szakképzettséget nem igénylő, rövid időtartamú munkát tudnak biztosítani a településen élő tartós munkanélkülieknek. A foglalkoztatás célja döntően a további segélyre való jogosultság megszerzése. A vizsgált területen magasa a munkanélküliek aránya, csaknem 20% (2012. március, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, www.afsz.hu), bár e tekintetben az egyes települések között jelentős eltérések mutatkoznak 2. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a foglalkoztatottak jelentős része az önkormányzatok által foglalkoztatott közmunkás. Közmunka hiányában a munkanélküliek aránya jóval nagyobb lenne. A térségben élő tartósan munka nélkül élők száma (a közfoglalkoztatás ellenére) folyamatosan növekszik, s ami még nagyobb problémát jelent, hogy közöttük egyre nagyobb arányban vannak a semmilyen jövedelemmel nem rendelkezők, Siklós és Barcs kistérségében a regisztrált álláskeresők közel 40%-a nem rendelkezik semmilyen havi rendszeres jövedelemmel. További problémát jelent, hogy nő a tartós munkanélküliek között a fiatalabb korosztályok aránya, akik ezért vagy elvándorolnak, vagy bekerülnek a segélyezés közfoglalkoztatás segélyezés körforgásába, melynek hosszú távon rendkívül káros hatásai lesznek a térség gazdasági és társadalmi folyamataira. Óriási gondot jelent mindhárom kistérségben, hogy az alacsony iskolai végezettséggel rendelkezők aránya nagyon magas, 50%, vagy a feletti. Az alacsony foglalkoztatottsági szint, illetve a magas munkanélküliség mellett további problémát jelent a dologtalanság. Nevezetesen, hogy az emberek nagy része munkahelyek hiányában sem végez olyan, a megélhetését elősegítő tevékenységet, amelyre egyébként lehetősége, illetve ideje lenne (pl. veteményes kertek, gyümölcsösök gondozása, állattartás, stb.). A vizsgált térségre vonatkozó tanulmányok, fejlesztési dokumentumok a magas munkanélküliségének három fő okaként általában a vállalkozások alacsony számát, az alacsony iskolai végzetséget, valamint a fejletlen infrastruktúrát, illetve rossz közlekedési feltételeket szokták leggyakrabban emlegetni. A települések jelentős része infrastruktúra, illetve a közlekedés terén több tekintetben is elmaradottnak tekinthető. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az infrastruktúra bővítése még egyáltalán nem garantálja a helyi gazdaság fejlődését, sőt adott esetben pl. helytelen fejlesztési irányok esetén akadályozhatja is azt. 3 Összességében szegény, leszakadó térségről beszélünk. A jelenleg általánosan elfogadott szempontok alapján társadalami és gazdasági értelemben elmaradott térségről beszélünk. Az elmaradottságot mutatja hogy a négy érintett kistérség közül három, a Sellyei, a Barcsi és a Szigetvári, 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet (Kormányrendelet a kedvezményezett térségek 2 Amíg például Drávatamásiban és Drávagárdonyban 2012 márciusában 4% körül alakult a munkanélküliségi ráta, addig Piskón, vagy Drávapalkonyán meghaladta a 40%-ot. (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, www.afsz.hu) 3 Az infrastruktúra bővülése például kialakíthat egyfajta függést a kívülről jövő erőforrásokkal szemben és ugyanakkor a gátolhatja a helyi erőforrások kihasználását. 11

besorolásáról) benne van a Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek jegyzékében. A rendelet szerint a szintén érintett Siklósi kistérség hátrányos helyzetűnek számít. 1.3. A jövőben várható kényszerpályák Egy térség természeti, társadalmi és gazdasági környezetének értékelése mellett fontos, hogy tisztában legyünk bizonyos jövőbeli kényszerpályákkal is. Napjaink társadalmának olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amelyek mellett jelenlegi megszokott életmódja egyre kevésbé tartható fenn. A természeti környezetben, a társadalomban és a gazdaságban olyan változások várhatók, amelyek bár globális szintű folyamatok, a kisebb területi szintek életét is alapjaiban változtatják majd meg. Ilyen folyamatoknak tekinthetjük a természeti környezetben tapasztalható kedvezőtlen irányú, és egyre gyorsabb ütemű változásokat (az időjárási és a vízjárási szélsőségek fokozódása, a talajok termőképességének romlása, stb.), amelyek elsősorban az emberi beavatkozás következményei. Szintén a kényszerpályák egyik fontos meghatározója lehet a már jelenleg is érezhető, de a közeljövőben várhatóan energiaválság is (energiadrágulás, energiahiány). A két folyamat eredőjeként hosszabb távon a gazdasági recesszió fokozódásával kell számolnunk, illetve az ezzel együtt járó különböző társadalmi konfliktusok erősödésével, amely a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszer teljes összeomlásához vezethet. Mindezek a folyamatok a helyi társadalmakat bizonyos kényszerpályákra fogják állítani. Várhatóan egyre nagyobb szerepe lesz a helyben rendelkezésre álló természeti és emberi erőforrásoknak, s eközben egyre szűkülnek majd a külső erőforrások bevonásának lehetőségei (pl. messziről szállított energiahordozók, távoli területekről származó élelmiszerek, stb.). Mivel a nagy ellátórendszerek működése a jövőben elsősorban az energiaválság hatására egyre bizonytalanabbá válhat, valószínű hogy mind családi, mind pedig települési közösségi szinten egyre nagyobb jelentősége lesz az önellátásnak. Az Ormánság és a hozzá hasonló agrártérségek esetében ez elsősorban abból a szempontból lehet lényeges, hogy várhatóan felértékelődnek majd a kevésbé energiaigényes termelési módszerek, ehhez azonban a megfelelő tájszerkezet kialakítására (pontosabban visszaalakítására) van szükség. A jelenlegi tájszerkezet kizárólag a nagyüzemi iparszerű módszerek szempontjából előnyös, s ebből a szempontból is csak rövidtávon. Ezek a gazdálkodási módszerek ráadásul csak a helyi lakosság egy szűk rétege számára képesek megélhetést nyújtani. A fogyó és egyre dráguló energiahordozók mellett az iparszerű gazdálkodás egyre kevésbé lesz fenntartható. A vizsgált területen jelenleg jellemző iparszerű tájhasználat ráadásul éppen a korábban már említett szélsőségek kialakulásának az egyik fő okozója. A vízjárási szélsőségek, a csapadék szélsőséges eloszlása, illetve a helyi mikroklíma egyéb szélsőségei, valamint a talajok termőképességének csökkenése jelentős részben a mai tájhasználatnak a következményei. Ahhoz, hogy a térség a jövőben képes legyen eltartani az itt élő népességet, a táj diverzifikálására, s ezzel egy a konvencionálistól gyökeresen eltérő tájhasználatra van szükség. 12

2. A gyógynövény ágazat helyzete a térségben 2.1. A gyógynövénytermesztés hagyományai és a táji adottságok A gyógynövények gyűjtésének, termesztésének, és felhasználásnak Kárpát-medence szerte így az általunk vizsgált Ős-Dráva program területén is voltak hagyományai. A változatos természeti és néprajzi környezetének köszönhetően minden vidéknek megvoltak a jellemző gyógynövényei, a gyógynövényekhez kapcsolódó feldolgozási, felhasználási és gyógyászati módszerek. Mára ezeknek a hagyományoknak a nagy része feledésbe merült. A Kárpát-medence nagy részén csak elvétve találkozunk olyan területekkel, ahol a helyi lakosság szélesebb körben alkalmazza az egykor oly gazdag népi gyógyászati módszereket, eszközöket, köztük a gyógynövényeket. A gyógynövények alkalmazásának hagyományos módszerei ma az Ős-Dráva program területén sem jellemzőek már. Az ide kapcsolódó tudás feltehetően még megvan a helyi lakosság egy részénél, de ez valószínűleg egyre inkább csak passzív tudás, amely lassan kikopik. Korábban a térség egyik legjellemzőbb gyógynövénye a Törökországból behozott orvosi kálmos (Acorus calamus) volt, de más vidékekhez hasonlóan feltehetőleg számos további gyógynövényt is felhasználtak. A kálmos előfordulása a vizes élőhelyekhez kötődik. A növényt korábban nagyobb mennyiségben bányászták 4 ami utal a táj korábbi állapotára, nevezetesen, hogy jelentős volt a vizes élőhelyek aránya. A korábbi a Dráva szabályozása előtti időszakban kiterjedt erdőterületek, vizes rétek, vizes élőhelyek, illetve a települések határában jellemző fás legelők és erdőszerű gyümölcsösök határozták meg a táj arculatát. A szántók aránya a jelenlegihez képest elenyésző volt. A változatos élőhely struktúra, feltehetően sokféle gyógynövény gyűjtését tette lehetővé (elsősorban az erdei és a vizes élőhelyeken, vizes réteken jellemző növényekét). Időközben a változatos felhasználási lehetőségekkel rendelkező Orvosi kálmost 5 védettség alá helyezték, amelyet így jelenleg sem gyűjteni, illetve bányászni, sem pedig termeszteni nem szabad (adott növényről nem állapítható meg ugyanis, hogy az termesztésből, avagy gyűjtésből származik-e, ami így visszaélésre ad lehetőséget). Az iparszerű tájhasználat térnyerésével a változatos élőhely struktúra felbomlása, a táj szegényedése következett be. Jelentősen csökkent az erdők, a rétek, fás legelők, a gyümölcsösök és a vizes élőhelyek aránya. Ezek helyét jelentős részben szántók, illetve monokultúrás faültetvények foglalták el. Az élőhelyek szegényedése vagy pusztulása által a gyógynövénygyűjtésre alkalmas területek is jelentősen csökkentek. Bár a térségben jelentősebb ipari szennyezők nincsenek, az iparszerű szántóföldi művelés által szennyeződik a természeti környezet (műtrágya, növényvédő szerek). A szennyezéseken túl további problémát jelent, hogy az iparszerű szántóföldi művelés kapcsán tett beavatkozások, illetve azok következményei (melioráció, vizek elvezetése, talajok a túlhasználata, a táblákat szegélyező fasorok kiirtása által erősödő deffláció, stb.) által egyre romlanak a térségben a termőhelyi adottságok. 4 A növénynek a gyöktörzsét hasznosították, amelyet így ki kellett ásni bányászni a földből. 5 Belsőleg pora, vagy a belőle készült tea, elixír, sűrű kivonat, vagy olaj az emésztési panaszok, általános gyengeség, szívpanaszok ellen; külsőleg fürdőként, kenőcsként vérszegénység, angolkór, izomgörcsök és izomfájdalmak kezelésére alkalmazható. 13

Jelenleg a gyűjtés mellett a termesztés is jellemző a térségben, bár a gyűjtés még mindig nagyobb területet érint, mint ez utóbbi s vadon termő növényekből többet is gyűjtenek be, mint a termesztettből. Megjegyzendő, hogy a termesztés szempontjából a talajadottságok nem kedvezőek a térségben (többnyire savanyú, 4,5 ph körüli talajok. Bio minősítéssel az Ormánságban egyedül csak a Sellye határában található borsmenta termőterület rendelkezik. Ugyanakkor, a vizsgált területen több, úgynevezett FAIR-WILD minősítéssel rendelkező terület található. 2.2. Gyógynövénytermesztéssel vagy gyűjtéssel foglalkozó cégek, vállalkozók, őstermelők A térségben az ágazat meghatározó szereplője a Schmidt und. Co. Kft. saját területein nagyüzemi kamillatermeléssel foglalkozik 70-80 ha-on, a gyógynövénygyűjtést végző 3 brigád, időszakosan 25-30 fő, a baksai gyógynövény-feldolgozó üzemébe adja le az árut. A gyűjtők a tevékenységet őstermelői igazolvánnyal végzik. A gyűjtési munka idényjellegű, a növények állapota, az időjárás, a szárítókapacitás nagysága meghatározza az időtartamot, mely alatt a gyógynövénygyűjtéssel foglalkozó családok számára kiegészítő jövedelmet biztosít. A FAIR WILDE területek nagysága: 223 ha, érintett települések: Kemse, Piskó, Zaláta, Vejti, Piskó, Hirics, Tótújfalu A 42 településre kiküldött kérdőívből 27 db érkezett vissza, 4 önkormányzat valamennyi kérdésre nemleges választ adott. A válaszok megerősítik az interjúkban elhangzott megállapításokat, hogy az ágazat csak kiegészítő jövedelmet biztosít az érintett családok számára. A kérdőívek szerint termeléssel egy sellyei család foglalkozik, 0,7 ha-on termesztenek borsmentát. Egyéb, hasonló mezőgazdasági tevékenységgel - a kérdőívek szerint kertészeti termeléssel (zöldség, gyümölcs) - összesen 36 ha-on 23 család foglalkozik. Látható, hogy családonként a terület nagysága minimális. Több településen is foglalkoznak erdei melléktermék-gyűjtéssel, ami nagyrészt erdészeti szaporításhoz szükséges magvak begyűjtése. Ez a tevékenység szintén idényjelleggel végezhető, és 20-25 családot érint. A térségben szintén a Schmidt und Co. működtetésében van egy filterező üzem, ezen a településen egyéb gyógynövényes tevékenységeket is folytatnak. Az Open cégtár 2012. adatbázis tartalmazza a vállalkozókat településsorosan (helyi, és telephellyel rendelkező vállalkozások, egyéni vállalkozók). Megtörtént ezen adatbázisból a települések vállalkozásainak legyűjtése, az adatbázis azonban a tevékenység jellegére nem szolgáltat adatokat. Az önkormányzatokat segítségül kérve láthatóvá vált, hogy a vállalkozások közül elvétve akad mezőgazdasági jellegű, inkább kereskedelmet, szállítást reprezentálnak. Kifejezetten gyógynövény ágazattal csak a Schmidt und Co. Kft-t foglalkozik. A rendelkezésre álló és feldolgozott adatok alapján a gyógynövény ágazat jelenlegi volumenéről megállapítható, hogy túl nagy szerepet nem játszik a térség gazdasági életében, minimális munkalehetőséget biztosítva az ott élőknek, annak ellenére, hogy a természeti adottságok erre megfelelőek lennének. 14

2.3. A gyógynövénytermesztés, illetve gyűjtés által érintett területek nagysága és jellege 2.3.1. A terület tulajdonviszonyai A településeken a termőföldterületek legnagyobb része külső tulajdonosok kezében van. A helyi lakosság csak minimális része rendelkezik gazdasági szempontból is hasznosítható földterülettel. A lakóházakhoz az ormánsági (és magyar) falvak sajátosságainak megfelelően kisebb-nagyobb, konyhakerti művelésre alkalmas kertek tartoznak. Egyes önkormányzatok tulajdonában is vannak földek, amelyeket egyrészt a szociális földprogramok keretében hasznosítanak, másrészt esetenként bérleti szerződésekkel hasznosítanak. Az Állami Földalapból lehetőség volt/van területek igénylése, azonban az önkormányzatok jogszabályi anomáliák, kicsi érdekérvényesítő készség, érdektelenség e lehetőséggel nem tudtak komolyabb volumenben élni. Az önkormányzati kérdőívek is megerősítették, hogy a célterületen a gyógynövénygyűjtés nagyrészt állami tulajdonú védett területen folyik, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park kezelésében van. A területeken kizárólagosan engedéllyel, regisztrációt követően lehet e tevékenységgel foglalkozni. Ehhez az szükséges, hogy a gyűjtők pontosan ismerjék a területet, a növényeket, a szabályokat és a szakszerű gyűjtés követelményeit. 2.3.2. Védett területek a céltelepüléseken Duna Dráva Nemzeti Park területei : A települési kérdőívek alapján több településen is jelezték, hogy a területükön a Duna-Dráva Nemzeti Park területei húzódnak, illetve a találhatók Natura 2000-es területek is. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok nincsenek tisztába a területek nagyságával, illetve nem minden település küldte vissza a kérdőívet, áttekintettük a Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapján található természetvédelmi területek keresőjét. Az alábbiakban látható, hogy mely természetvédelmi területekhez kapcsolhatóak a célterületünk települései, illetve, hogy egy-egy településen található-e helyi védelem alatt álló terület. A Duna-Dráva Nemzeti Park időszakos engedélyeket ad ki a területén fellelhető nem védett gyógynövények gyűjtésére. Az érintett települések (a célterület településeit félkövér betűvel jeleztük) : Alsószentmárton, Babócsa, Baja, Bár, Barcs, Báta, Bátmonostor, Bélavár, Berzence, Bogyiszló, Bolhó, Cún, Csurgó, Darány, Dávod, Decs, Drávacsehi, Drávagárdony, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávaszabolcs, Drávasztára, Drávatamási, Dunafalva, Dunaszekcső, Érsekcsanád, Fajsz, Felsőszentmárton, Gordisa, Gyékényes, Hercegszántó, Heresznye, Hirics, Homorúd, Istvándi, Kastélyosdombó, Kemse, Kisszentmárton, Komlósd, Kölked, Lakócsa, Matty, Mohács, Mözs, Nagybaracska, Old, Őcsény, Őrtilos, Péterhida, Piskó, Porrogszentkirály, Potony, Pörböly, Sátorhely, Somogyudvarhely, Sükösd, Szaporca, Szekszárd, Szentborbás, Szeremle, Tésenfa, Tolna, Tótújfalu, Udvar, Vejti, Vízvár, Zákány, Zaláta Védettségi szint: országos jelentőségű, egyedi 15

Teljes területe: 59751,6 ha, ebből fokozottan védett: 14949 ha. Megjegyzés: számszakilag pontos adatot ugyan nem tudunk az adott térségre meghatározni, de az érintett települések jelölésével és a lenti térképpel érzékeltetjük az Ős-Dráva program célterületének nagyságát. Bükkhát TT : Érintett települések: Baranyahídvég, Páprád, Sámod, Vajszló Terület: 452,18 ha, fokozottan védett: 65 ha Sellye - Helyi jelentőségű védett terület: Kis-Rét: 91,41 ha, Park: 7,37 Drávafok - Helyi jelentőségű védett terület: Fodor kúria kert: 2,33 ha, Drávafoki gyepek: 165,83 ha, Nákói mocsár: 8,76 ha. Markóc Helyi jelentőségű védett terület: Markóci rét: 27,97 ha A térkép forrása: http://www.ddnp.hu/_user/browser/file/downloads/ddnpterkep.jpg 16

2.3.3. A célterület településeinek kistáji besorolása és a jellemző élőhelyek Forrás: http://www.tajhasznalat.hu/tanacsado/tanacsado/kistaj.php Dráva-sík: Cún, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávagárdony, Drávaiványi, Drávakeresztúr, Drávapalkonya, Drávasztára, Felsőszentmárton, Hirics, Kémes, Kemse, Kisszentmárton, Lakócsa, Markóc, Piskó, Potony, Sósvertike, Szaporca, Szentborbás, Tésenfa, Tótújfalu, Vejti, Zaláta. Fekete víz síkja: Adorjás, Baranyahídvég, Besence, Bogdása, Csányoszró, Drávafok, Drávapiski, Endrőc, Kákics, Kastélyosdombó, Lúzsok, Marócsa, Nagycsány, Okorág, Sámod, Sellye Közép Dráva völgy: Drávatamási Áttekintettük a kistájakon előforduló élőhelyek leírását, jellemzőiket az alábbiak szerint: Élőhelyek 6 : D csoport nedves gyepek, magaskórósok D2 kékperjés rétek. Nedves réti növénytársulások, amelyben a kékperje fajok uralkodnak. A talajvíz rendszerint nem éri el a felszínt. D6 Ártéri és mocsári magaskórósok. Hullámtéri, ártéri és mocsári élőhelyeken kialakuló, magasnövésű, kétszikű fajok által dominált élőhely. D34 Mocsárrétek. Vegetációs időszak jelentős részében üde (tavasszal gyakran vízállásos, de nyárra kiszáradó), nem tőzegesedő talajok szikes fajokban szegény magasfűvű rétjei. E1 domb és hegyvidéki völgyek, teraszok, medencék, magas árterek, tápanyagokban gazdag talajon mezofil rétjei. K1A Gyertyános-kocsányos tölgyesek. Síkságok és dombvidéki tájak árnyas, üde erdei, amelyek lombkorona szintjében általában a nevében szereplő fafajok az uralkodók. OB jellegtelen üde gyepek és magaskórósok a természetközeli élőhely kategóriákba nem sorolhatók be. A jellegtelenség oka és a terület eredete igen sokféle lehet. Pl.: ártéri és mocsártéri ruderális és félruderális gyomnövényzet, hullamtéri liánosok, szedresek, stb. OC jellegtelen száraz vagy félszáraz gyepek és magaskórósok. A jellegtelenség oka és a terület eredete igen sokféle lehet, pl.: régen felhagyott szőlők, gyümölcsösök gyepjei, gátak mezsgyék száraz gyepjei, töltések, regenerálódó vetett száraz gyepek, stb. J1A fűzlápok, lápcserjések. Lefolyástalan területeken feltöltődőben lévő morotvákban kialakult cserjék uralta tőzeges talajú lápi élőhelyek. 6 Á-NÉR kategóriák (1997-2003-2007), Élőhely-ismereti útmutató 17

J2 éger és kőrislápok, égeres mocsárerdők. Tőzeges talajú többnyire nyáron is víz borította lápi fajokban gazdag éger vagy részben kőris erdők. J3 folyómenti bokorfüzesek. Folyók zátonyain, partjain, esetleg hullámtéri morotvák szegélyein kialakult cserje magasságú élőhelyek, amelyek fás növényeit túlnyomó részt Salix fajok képezik. J4 fűznyár, ártéri erdők. Folyók alacsony árterén kialakult rendszeres elöntést kapó higrofil erdők amelyek lombkorona szintjét elsősorban fűz és nyár fajok képezik. J5 égerligetek. Patak völgyekben kialakult mezofil, higrofil jellegű erdők, melyek lombszintjében az éger domináns. J6 keményfás ártéri erdők. Síkságok, hegylábak egykori vagy mai árterének magasabb szintjein kialakult jó növekedésű erdők. K5 bükkösök. Jó növekedésű, zárt lombkoronájú, többnyire bükk monodominanciájú, üde erdők. M8 száraz, félszáraz erdő és cserjés szegélyek. Komplex élőhely a száraz és félszáraz erdők, cserjések széle és az itt található sztyepprétek együttese. P2a üde cserjések. Nedves vagy üde területek gyakran másodlagos cserjéseinek gyűjtőcsoportja. P2b galagonyás, kökényes, borókás cserjések. A művelés felhagyása miatt cserjésedő egykori erdőterületek, vagy erdőgyep mozaikok. P45 fás legelők, fás kaszálók, felhagyott legelő erdők, gesztenyeligetek. Emberi használattal, legeltetéssel, vagy kaszálással kialakított fás, gyepes élőhelyek. A gesztenyések gyepszintje növényfajokban gazdag. 2.4. Gyógynövénygyűjtés és termesztés Az Ős-Dráva program területén összességében több vadon termő gyógynövényt gyűjtenek be, mint amennyit a termesztettből betakarítanak. Mind a vadon termők begyűjtése, mind pedig a termesztettek betakarítása szinte kizárólag kereskedelmi célból történik. 2.4.1. Kereskedelmi célú gyűjtés és termesztés Az Ős-Dráva területen folyó gyógynövénygyűjtés, illetve termesztés nagyjából egésze a baksai telephelyű Schmidt und CO. Gyógy- és fűszernövény Kereskedelmi Kft-hez kötődik. A térségben gyűjtött, illetve termesztett gyógynövény ez a cég vásárolja fel. A Schmidt und CO. Kft. a vizsgált területen belül Csányoszrón, Páprádon és Zalátán saját szántóterületekkel rendelkezik, amelyeken a termesztést végzik. A vadon termő gyógynövényeket többnyire FAIR-WILD minősítésű területekről gyűjtik be. Fontos kihangsúlyozni, hogy a cég által felvásárolt gyógynövényeknek csak egy része származik az Ős-Dráva program által érintett területről. Azon túl Somogy megye távolabb eső részéből, valamint Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád és 18

Békés megyéből is vannak beszállítói. Az említett területeken túl gyógynövény (menta) termesztésével foglalkoznak még Sellyén. A vizsgált területen belül több településen is foglalkoznak gyűjtéssel. A begyűjtött gyógynövényeket a Schmidt und CO. Kft. vásárolja fel. A gyűjtést, illetve betakarítást többnyire 9-12 fős brigádokba szerveződve végzik a helyi lakosok. Több település is van ugyanakkor a térségben, ahol rendelkezésre áll begyűjtendő gyógynövény, de gyűjtéssel nem foglalkozik senki sem. Az Ős-Dráva program által érintett területen belül, Csányoszró, Páprád, Zaláta és Sellye határában találhatók olyan területek, amelyeken termesztés folyik. A vadon termő növények többnyire a FAIR-WILD minősítéssel rendelkező területekről gyűjtik be. A korábban a térséget is érintő Herbal Network program keretében többen gyógynövénygyűjtő és termesztő képzéseken vettek részt. A képzés nem OKJ-szintű volt, így a képesítésről megszerzett bizonyítvánnyal vállalkozóvá nem válhatott senki. A begyűjtést, illetve betakarítást végzők általában őstermelői igazolvánnyal rendelkeznek (gyakori hogy egy-egy családon belül egyszerre többen is foglalkoznak gyűjtéssel, s így egyszerre többen is rendelkeznek őstermelői igazolvánnyal). Fontos szempont, hogy a gyűjtéshez vagy saját területre, vagy a tulajdonos engedélyére van szükség. Mivel jelenleg a legtöbb település esetében a település határának nagy része felett nem a helyi közösség rendelkezik, a gyűjtőknek a legtöbb esetben engedélyt kell kérniük. Összességében elmondható, hogy a gyógynövénygyűjtés a jelenlegi termőhelyi adottságok mellett önmagában nem tud a társadalom széles rétegei számára állandó megélhetést nyújtani. Iparszerű szántóföldi termesztés esetén egy-egy család megélhetése számára legalább 70-80 hektár területre van szükség, amely a térségben élők nagy része számára nem áll rendelkezésre. Ráadásul a gyógynövénytermesztés más növénytermesztő ágazatokkal szemben az agrártámogatási keretekből nem támogatható, így az ágazat leginkább csak önerőből tud fejleszteni. Ez aztán még kevésbé sarkalja a gazdálkodókat arra, hogy gyógynövénytermesztéssel foglalkozzanak. A begyűjtéshez bár vannak még kihasználatlan területek ahhoz, hogy a jelenlegihez képest lényegesen több család számára nyújthasson megélhetést, több természetszerű élőhelyre van szükség, továbbá növelni kellene a szárítókapacitásokat is. Jelenleg 30 körül, illetve az alatt van azoknak a száma, akik a begyűjtésért pénzt kapnak a felvásárló cégtől. Fontos azt is kihangsúlyozni, hogy szezonális tevékenységről van szó. Egy-egy növény vagy növényi rész gyűjtésének, illetve betakarításának ideje meghatározott időintervallumokra korlátozódik. Ahhoz, hogy az adott időszakban adott terméket megérje begyűjteni, nem csak minőségileg, hanem mennyiségi szempontból is meg kell felelni. A Schmidt und CO. Kft. által átvett gyűjtött, illetve termesztett növények és növényi részek között 10 féle virág, 25 féle levél, 16 féle gyökér, 48 féle fű, levél, vagy hajtás, 14 féle termés és 9 féle egyéb további termék található. Ezeknek a gyógynövényeknek egy jelentős része az Ős-Dráva program területén is megtalálható. 2.4.2. Önellátásra (saját felhasználásra) történő gyűjtés és termesztés A saját felhasználásra történő gyűjtés, illetve termesztés hagyománya a lakosság nagy részénél már nem él. Az átlagember gyógynövényekkel, illetve azok gyógyhatásaival kapcsolatos tudása is 19

valószínűleg töredéke annak, mint ami a korábbi időszakokban jellemező volt. Ez a megállapítás egyébként nem csak az Ormánságban, hanem általában a jelenlegi vidéki Magyarország nagy részén igaz. Feltételezésekre, továbbá a helyi civilek, illetve helyi döntéshozók szóbeli közlésére hagyatkozva, legfeljebb egy-két háztartás lehet településenként (a nagyobbak esetében esetleg több-tíz), akik saját célra gyógynövényt gyűjtenek, vagy termesztenek, esetleg feldolgoznak. 2.5. Átvétel, feldolgozás Átvétellel foglalkozó vállalkozások: Az Ős-Dráva program területén gyűjtött, illetve termesztett gyógynövények, illetve növényi részek átvevője a már említett Schmidt und CO. Kft. A már említett Herbal-Network képzési program során a gyógynövénygyűjtő és termesztő képzés mellett gyógynövény-felvásárló képzés is zajlott. Erre többségében magasabb iskolai képzettségűek jelentkeztek, akik között diplomások is voltak. Mivel azonban a képzés a gyógynövénygyűjtő és termesztő képzéshez hasonlóan nem OKJ-szintű volt, így a képesítésről megszerzett bizonyítvánnyal vállalkozóvá nem válhatott senki. A gyűjtők rendszerint a Schmidt und CO. Kft. helyi átvevőinél adják le a begyűjtött növényi részeket. Helyi átvételt követően a növényi részeket a cég baksai telephelyére szállítják. Az átvétel a nyers növényi részekre vonatkozik. A Schmidt und CO. Kft. szárított, illetve feldolgozott terméket nem vesz át. Ennek oka, hogy a több helyről érkező kisebb mennyiségben, adott esetben házilag feldolgozott termékek minősége nem egyforma, a feldolgozás, illetve szárítás maga így a nagy tételben való felvásárlás esetén nem ellenőrizhető. A nagytételben való eladás miatt, a szigorú minőségi és élelmiszerbiztonsági előírásoknak csak úgy tud eleget tenni a vállalkozás, ha a begyűjtött gyógynövény szárítását saját maga végzi el. Az exportra történő gyűjtői/termesztői felvásárlói rendszerben a szárítás egyébként is csak nagy tételben éri meg, amelyhez megfelelő kapacitással a térségben egyedül a Schmidt und. CO. Kft. rendelkezik. Adott termék felvásárlása az időszaknak megfelelően dömpingszerűen történik. Adott termékből így egyszerre nagyobb mennyiséget gyűjtenek be. Ebből a szempontból egyébként az átvételkor minimális mennyiségi határok is érvényesülnek. Ha valamiből a gyűjtők (vagy termesztők) adott mennyiségnél keveset tudnak leadni, az a későbbiek során az adott termék átvételét, illetve a helyi feldolgozó kapacitás létét veszélyezteti. Feldolgozás: Az Ormánság területéről származó gyógynövények kereskedelmi célú szárítása, illetve feldolgozása a Schmidt und CO. Kft. baksai telephelyén történik (Baksa egyébként nem esik bele az Ős-Dráva program tervezési területébe). A cégnek itt 6 szárítóberendezése üzemel, amelyből 4 faaprítékkal 20

működik. (Ebből a szempontból a Kft. nem csak jelentős gyógynövény-, hanem jelentős fa-felvásárló is). A Kft. a versenyképesség javítása céljából állt át a drága olajalapú szárításáról a faaprítékos (biomasszás) szárítási rendszerre, mindezt önerőből. Mivel a gyógynövényágazat az agrártámogatási keretekből nem támogatható, a fejlesztések leginkább csak önerőből lehetségesek. A Schmidt und CO. Kft. által átvett gyógynövény esetében a feldolgozás többnyire csak a szárításra terjed ki, a további feldolgozás nem jellemző. A cég, baksai telephelyén (ahol a szárítás történik) 27 főt foglalkoztat. Baksai telephelye mellett, az Ős-Dráva program által érintett települések közül Lakócsán működik egy csomagoló (filterező) üzeme a Schmidt und CO. Kft-nek. Ez az üzem jelenleg 7 főt foglalkoztat. Más, feldolgozással foglalkozó létesítményről nem tudunk a térségben. Az ipari szárítás mellett egy másik lehetséges út a kis mennyiségben, akár házilag történő szárítás, vagy egyéb további feldolgozás. Ez azonban jelenleg nem jellemző a területen. 2.6. Értékesítés A Schmidt und CO. Kft. telephelyéről származó szárított gyógynövény, illetve növényi részek szinte egésze Nyugat-Európában elsősorban Németországban kerül eladásra. Erre utal, hogy a cég árbevételének 98%-a exportból származik. Belföldön jobbára csak a pihentető vetésből származó termékeket pl. biobúzát értékesítenek. Az ágazat bővítési lehetőségeivel kapcsolatban elmondható, hogy jelenleg a nyugat-európai export korlátlanul bővíthető, legalábbis ami a piac felvevőképességét illeti. Termesztés vagy gyűjtés szempontjából a különböző fajták száma, illetve mennyisége, végső soron a termőhelyek nagysága szab határt. Emellett a fő korlátot a szárítókapacitások nagysága jelenti. Ezek növelésével az export is növelhető lenne. A nyugat-európai exporton túl más értékesítési csatornáról nem tudunk a térségben. Sajnálatos, hogy sem általában a hazai, sem pedig a helyi, illetve környékbeli piacokra nem történik értékesítés. Ennek hátterében elsősorban jogszabályi akadályok állnak, amelyek lényegesen megdrágítják a hazai értékesítést. A térség egyetlen felvásárlójának, a Schmidt und CO. Kft-nek így egyszerűbb, illetve jövedelmezőbb is a szárított gyógynövény egészét a nyugati piacra eladni. 21

3. A térség gyógynövénytérképe Gyógynövénytérkép-tanulmányunk célja annak áttekintése, hogy az érintett területen (az Ős-Dráva program 43 települése), elsősorban gazdasági, másodsorban helyi felhasználási lehetőség szempontjából milyen gyógynövények találhatók, azokat milyen területeken lehet fellelni. Fentiek mellett szeretnénk idődimenzió térképet adni arról, hogy a legtipikusabb növények az év mely időszakában gyűjthetők, majd egy piaci és végül egy általános felhasználási térképet is bemutatni. 3.1. A gyógynövénytérkép elkészítésének módszerei Teljes körű, botanikai felméréseket is tartalmazó gyógynövénytérkép összeállítására a jelen tanulmányterv elkészítésekor nem vállalkoztunk, a megrendelésben szereplő elvárásokra fókuszáltunk munkánk során (azaz a jelenleg gyűjtött és termesztett növényekre). A gyógynövénytérkép elkészítéséhez felhasználtuk a területről hasonló témában már elkészült tanulmányokat, a kistáji besoroláshoz és élőhely-meghatározáshoz a MÉTA 7 (Magyarország Élőhelytérképezésének Adatbázisa) programot, mely nyilvános felhasználást tesz lehetővé. Nem csak tudományos célra, hanem országos stratégiai tervezésekhez, pl. ár- és belvízgazdálkodással, erdőgazdálkodással, felhagyott szántók regenerációjával, agrár-környezetgazdálkodással, táj- és területhasználattal kapcsolatos munkákhoz, valamint oktatási-tudatformálási célra is használható. Munkánk során, A Dráva Baranyai holtágai 1-2. című anyagot (Dénes Andrea és Oltmanné Ajkai Adrienn munkái 8 ), valamint egy a Herbál Network program keretében készült szakdolgozatot is felhasználtunk (Horváth Gyula: A Drávamente gyógynövénytérképe). A tanulmányhoz alapirodalmunk Bernáth Jenő és Dános Béla szerkesztésében megjelent Vadon termő és termesztett gyógynövények c. munkája. Egyéb felhasznált forrásokat és szakirodalmat az irodalomjegyzék tartalmazza. A felhasznált szakirodalmon kívül három olyan adatforrásból dolgoztunk, mely tapasztalatokon alapul, és konkrét gyűjtési eredményeket tartalmaz: Schmidt und CO. Kft. adatai, mely vállalkozás szinte egyedüliként a térségben a gyűjtésből és termesztésből származó gyógynövényeket felvásárolja és piacra juttatja, a Sellyei kistérség agrárintegrációs programja, amely 2001-2005 között a Baranya Megyei Munkaügyi Központ támogatásával térségi foglalkoztatási lehetőség keretében kialakított felvásárló-helyek adatait tartalmazza, a Herbal Network program eredményei, amely a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ gesztorságában INTERREG forrás támogatásából valósult meg 2005-2007 között. 3.2. A tanulmány elkészítése során használt fogalmak Fontosnak tartunk néhány olyan alapfogalom tisztázását, mely a tanulmány több fejezetében is előfordul. A megfogalmazásnál szakirodalmi megállapításokra, jogszabályokra, illetve országos szaktekintélyek szavaira támaszkodtunk, s a forrásainkat lábjegyzetben helyeztük el. 7 MÉTA program: Magyarország Növényzeti Öröksége. Forrás: http://www.novenyzetiterkep.hu/magyar/node/53 8 Forrás: http://www.smmi.hu/termtud/ns/ns9/denes%20ns9.pdf 22

A gyógynövények és a növényi drogok fogalma 9 : Tágabb értelemben gyógynövénynek nevezzük azokat a növényeket, amelyek valamely részét a hagyományok vagy az irodalmi adatok szerint a bennük lévő hatóanyagok miatt gyógyítás céljára felhasználták vagy napjainkban is felhasználják. A növényi drog: a gyógynövényeknek a Magyar Gyógyszerkönyvben, illetve a Magyar Szabványban leírt, hatóanyagot tartalmazó része, vagy annak valamilyen elsődleges eljárással (legtöbb esetben ez a szárítás) feldolgozott terméke. Gyógyhatású készítmény 10 : Magyarországon 1987 óta létezett a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények elnevezésű kategória, amelybe azok a természetes eredetű anyagot (növényi, állati, ásványi anyagok, vitaminok) tartalmazó készítmények tartoztak, amelyek bizonyítottan kedvező biológiai hatással rendelkeznek, orvosi előírás nélkül is alkalmazhatók és előírásszerű használatuk esetén egészségi ártalmat nem okoznak. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. -ának (7) és (9) bekezdése helyére 2011. január 1-jén a következő rendelkezés lépett: 32. (7) A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendelet alapján gyógyszernek nem minősülő anyagként vagy készítményként nyilvántartásba vett termékek gyártói, illetve forgalmazói 2011. március 31-éig kérhetik növényi összetevőt is tartalmazó készítményeik gyógyszerré vagy más termékké való átminősítését. E törvény hatálybalépését követően új gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény nyilvántartásba vételére és a forgalomba hozatalának engedélyezésére eljárás nem indítható." A 32. (9) A 2011. március 31. napján már forgalomban lévő olyan gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények, amelyek valamennyi sajátosságukat figyelembe véve a hagyományos növényi gyógyszerek kategóriájába sorolhatók, gyógyhatásra való hivatkozással lejárati idejükig, de legkésőbb 2013. április 1. napjáig forgalmazhatóak. Erdei melléktermék/haszonvételek 11 : Minden olyan terméket, amely az erdőben terem, és amely a fatermék (a faanyag) sérelme nélkül hasznosítható, összefoglaló néven erdei mellékterméknek nevez a szakirodalom. Erdészeti szaporítóanyag gyűjtése; vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény; az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetőleg elhalt, száraz ág nyesése; a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése; gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése; bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása; méhészeti tevékenység; fenyőgyanta gyűjtése; cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése. Ökoszociális gazdaság: Hármas pilléren alapuló, a gazdaság, társadalom, környezet egyenrangúságának összehangolásával a fenntarthatóságot legjobban szolgáló gazdálkodási forma. (Feltétele megfelelő jogszabályi háttér és a birtokviszonyok rendezése.) Természetvédelmi terület: az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek 9 Bernáth J. Dános B.: Vadon termő és termesztett gyógynövények (1995) 10 www.ogyi.hu 11 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 23