SZÉKELYUDVARHELY FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015-2020

SZÉKELYUDVARHELY FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015-2020 1

Összeállították: S.C. Regional Consulting & Management S.A. Ilyés Szabolcs Ambrus László Boér Boglár Csíki Barna Derzsi László Illyés Gergely Szabó József Várday Kinga Várday Zsolt Projekt vezető: Bunta Levente-Polgármester Benedek Árpád-Csaba -Alpolgármester Fejlesztési és Beruházási Igazgatóság Thamó Enikő Szak felügyelő 2

Tartalomjegyzék 1 Módszertani bevezető... 6 1.1 Az integrált fejlesztési terv szerepe... 6 1.2 Partnerségi kapcsolatok... 7 1.3 Műhelymunka... 7 1.4 Kérdőíves felmérés és terepmunka... 8 2 Az akcióterület meghatározása... 10 2.1 Székelyudvarhely általános jellemzői, rövid története... 10 2.2 Udvarhelyszék általános jellemzői... 12 2.3 Fejlesztési zónák meghatározása... 14 2.3.1 Történelmi városközpont... 14 2.3.2 Székelyudvarhely adminisztrációs területe... 15 2.3.3 Székelyudvarhely mint térségközpont... 17 3 Helyzetelemzés... 20 3.1 Demográfiai és társadalmi jellemzők... 20 3.1.1 A népesség általános jellemzői - demográfiai mutatók... 20 3.1.2 A népességszám alakulása: természetes változások és migráció... 25 3.1.3 Humán erőforrás - a munkaerőpiac vonatkozásában. Munkaerőpiac.... 26 3.2 Infrastruktúra... 28 3.2.1 Közlekedési infrastruktúra... 29 3.2.2 Közmű infrastruktúra... 32 3.2.3 Telekommunikációs infrastruktúra... 33 3.2.4 Közigazgatás... 33 3.3 Egészségügy... 34 3.3.1 A lakosság egészségi állapota... 34 3.3.2 Egészségügyi infrastruktúra. Székelyudvarhely térségközponti szerepe.... 35 3.4 Oktatás... 40 3.4.1 Székelyudvarhely, mint iskolaváros.... 40 3.4.2 Az oktatási infrastruktúra helyzete.... 45 3.5 Szociális infrastruktúra. Társadalmi felzárkóztatás. Hátrányos helyzetű csoportok. 51 3.5.1 Szociális intézmények és szociális háló... 51 3

3.5.2 Hátrányos helyzetű csoportok. A szegénység elleni küzdelem a fenntartható, integrált fejlesztés lehetősége.... 54 3.6 Kulturális infrastruktúra... 56 3.6.1 Székelyudvarhely kulturális élete. Térségközponti szerep.... 56 3.6.2 Kulturális infrastruktúra.... 59 3.7 Ifjúsági- és sportélet... 63 3.7.1 Ifjúság - általános jellemzés... 63 3.7.2 Versenysport... 64 3.7.3 Tömegsport... 64 3.7.4 Sport-infrastruktúra... 67 3.8 Környezeti adottságok... 68 3.8.1 Épített környezet... 68 3.8.2 Természeti adottságok... 70 3.8.3 Környezetvédelem... 72 3.8.4 Hulladékgazdálkodás és energiagazdálkodás... 79 3.8.5 A helyi gazdaság jellegzetességei. Gazdasági mutatók.... 87 3.8.6 A gazdaság ágazati struktúrája... 90 3.8.7 Ipar... 92 3.8.8 Mezőgazdaság... 94 3.8.9 Turizmus... 97 3.8.10 Gazdasági fejlődés. Vállalkozói aktivitás. Beruházások. Kutatás és innováció. 106 3.8.11 Munkaerőpiac, foglalkoztatottság, képzettség problémái a gazdaság fejleszthetőségének szempontjából... 107 4 A helyzetértékelés összefoglalása, fejlesztési igények és lehetőségek... 114 4.1 Fejlesztési hiányosságok és igények. Problémafa.... 114 4.2 Fejlesztési irányvonalak, intézkedések. Célfa.... 117 4.3 SWOT-elemzés... 120 5 A város fejlesztési stratégiája... 127 5.1 2014-2020 tervezési periódus általános jellegzetességei. Fejlesztési kontextuseurópai, nemzeti, regionális és megyei szintű fejlesztési tervek bemutatása.... 128 5.2 Székelyudvarhely 2030 ban. Jövőkép.... 139 5.3 Hosszútávú célkitűzések (2030)... 140 5.4 Székelyudvarhely fejlesztési stratégiája (2020)... 146 5.5 Stratégiai célok és fejlesztési irányvonalak 2020... 152 5.6 Problémák, célok, intézkedések összefoglalása.... 155 4

5.7 Projektportfólió... 180 5.8 Kiemelt projektek... 207 5.8.1. Futó projektek... 207 5.8.2. Kiemelt projektek (2016-2018)... 214 5.9 Pénzügyi források... 242 5.10 A stratégia megvalósításának menedzsmentje. Akcióterv.... 244 5.11 Követési és értékelési rendszer... 254 5.12 A közvélemény informálása a stratégia elkészítésének ideje alatt... 261 6 Mellékletek... 263 6.1 Bibliográfia... 263 6.2 Székelyudvarhelyi műemlékek listája... 264 6.3 A kérdőíves felmérés kiértékelése... 268 5

1 Módszertani bevezető 1.1 Az integrált fejlesztési terv szerepe Az integrált városfejlesztési stratégia egy fejlesztési szemléletű, egyrészt a 2015-2020-as periódust átfogó, másrészt egy 2030-as távlati jövőképet megfogalmazó dokumentum, amelynek célja a területi alapú, integrált szemléletű tervezés megszilárdítása, Székelyudvarhely hosszú távú jövőképének, valamint a városfejlesztési céloknak a meghatározása, azok középtávon kivitelezhető érvényesítési lehetőségeinek kidolgozása. Egy ilyen stratégia megléte jelen esetben feltétele egyes városfejlesztési közösségi támogatások igénybevételének. Az integrált városfejlesztési stratégia nem egy helyi jogszabály, hanem egyrészt egy, az európai uniós pályázatokon való részvételhez elengedhetetlenül szükséges dokumentum, másrészt pedig egy állandó iránytű a mindenkori városvezetés számára. Az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzat hagyja jóvá. A stratégiával szemben követelmény, hogy Székelyudvarhely megfogalmazott jövőképével, a térségben elfoglalt helyével és szerepével, valamint a meglévő problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. Ez az előfeltétele annak, hogy valóban integrált fejlesztések valósulhassanak meg. A fejlesztési stratégia elkészítése a helyi gazdasági és társadalmi partnerek, valamint az önkormányzat képviselőinek bevonásával történik. A városfejlesztési stratégia kidolgozásának célja az európai uniós és a kormány által finanszírozott visszanemtéritendő támogatások lehívása Székelyudvarhely fejlesztésére. Az integrált városfejlesztési stratégia tehát jelentős és elengedhetetlen eszköze annak, hogy az elkövetkező időszakban beazonosíthassuk a különböző fejlesztési forrásokat, valamint a stratégiához igazodó, gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben fenntartható fejlesztéseket valósíthassunk meg. Középtávon, az integrált városfejlesztési stratégiának a város fejlesztésének meghatározójává kell válnia. Ellenben, ez csak akkor lehetséges, ha a stratégia megvalósításának érdekében kialakul és megerősödik egy állandó partnerségi kapcsolat az önkormányzat, a polgármesteri hivatali apparátus, a civil szféra valamint a helyi gazdasági-társadalmi szereplők között. 6

1.2 Partnerségi kapcsolatok 2014-ben, az európai uniós költségvetési ciklus első évében Székelyudvarhely önkormányzata felismerte, hogy az uniós támogatások lehívásához elengedhetetlen lesz a korábbi stratégia újraértékelése, esetleg egy új stratégia kidolgozása. Ennek nyomán 2014. augusztus végén bízta meg a RegioConsult pályázati és befektetési tanácsadó vállalatot, hogy koordinálja le ezt a munkát, és vizsgálja felül, újítsa meg a stratégiai dokumentumot, amely iránytűként tud szolgálni a 2015-2020-as periódusban a mindenkori városvezetés számára. A stratégia elkészítésének folyamata 2014 szeptemberében kezdődött egy széleskörű adatgyűjtéssel a város demográfiai, gazdasági és társadalmi helyzetét illetően. Ezzel párhuzamosan lezajlott egy kérdőíves felmérés, amely során a városlakók problémáit, a város fejlesztésére vonatkozó igényeit vizsgáltuk meg. Következő lépésben több tematikus workshop-ra került sor, ahova elhívtuk a városnak az illető témában érintett jeles személyiségeit és képviselőit. Találkozót szerveztünk többek között a városi infrastruktúra épített örökség témakörében, továbbá gazdasági, környezetvédelmi, kulturális és szociális témakörökben, amelyek mentén aztán megfogalmaztuk a megvalósítandó célokat és meghatároztuk a célok eléréséhez szükséges feladatokat. A cél minden esetben az volt, hogy a stratégia ne pusztán egy elméleti síkon felvázolt dokumentum, egy fiktív terv legyen, hanem minél több érdekelt székelyudvarhelyi tudja hozzátenni a város jövőjét érintő elképzeléseit. 1.3 Műhelymunka 2014. november 2015. január között öt tematikus workshop-ra került sor különböző témakörökben, amelyeken az illető témakör főbb városi szereplőivel és az önkormányzat képviselőivel (műhelyenként 15-20 résztvevő) került megvitatásra egyrészt az aktuális állapot, másrészt a fejlesztési lehetőségek illetve kitörési pontok. Az Infrastruktúra és épített örökség workshop-on a város főépítésze illetve a közműhálózatok adminisztráló vállalatok képviselői mellett építészek, tervezők és civilek vettek részt. A résztvevők a városi életminőség javításának lehetőségeit mérték fel, valamint a helyi épített 7

örökség, elsősorban a Székelytámadt vár megóvásának és további hasznosításának a szükségességét hangsúlyozták. A Gazdaság workshop szereplői a vállalkozói szférából érkeztek: elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy a helyi középfokú szakoktatás kiemelt figyelmet kell szenteljen a helyi munkáltatók igényeinek. Egy folyamatos és hatékony konzultáció a szereplők között már középtávon éreztetné pozitív hatását: - A helyi vállalkozók képzett munkaerőhöz juthatnak, ami a helyi gazdaság versenyképességét erősíti. - A város térségközponti szerepe erősödik, ugyanis a középfokú oktatásban részesült vidéki fiatalok helyben találnak munkát. Ezáltal az elvándorlást is csökkenteni lehet. A Környezetvédelem workshop résztvevői elsősorban a civil szférából kerültek ki, a műhelymunka végkövetkeztetése pedig a város lakóinak a környezettudatosságra való nevelésének fontossága volt. Ez középtávon megvalósulhat mind önkormányzati projektek, mind a Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi támogatási rendszerének a hatékonyabbá tételével. A Kultúra műhelymunka résztvevői a város kulturális életének sokszínűségét hangsúlyozták. A Szociális helyzet kiértékelésére szervezett műhelymunka keretén belül a városban működő, szociális tevékenységgel foglalkozó civil szervezetek és egyházak lehetőséget kaptak a városban lévő hátrányos helyzetű csoportok problémáinak feltárására. A workshop keretén belül kihangsúlyozták, egy folyamatos a 2000-es évek második felében hatékonyan működött fórum létrehozását Székelyudvarhely szociális kérdésekben érintett szereplői között. Ezenfelül a civil szervezetek képviselői részéről elhangzottak a város szociális infrastruktúrájának bővítésére és modernizálására vonatkozó javaslatok. 1.4 Kérdőíves felmérés és terepmunka A fejlesztési stratégia készítésének első fázisában 2014. október 24 31. között került sor a város lakosai között egy kérdőíves felmérésre, amelynek során 500 székelyudvarhelyi lakhellyel rendelkező személy fejtette ki véleményét a város problémáit illetve a lakosság fejlesztési igényeit illetően. A kérdések egy része nyílt kérdés formájában került be a kérdőívbe, azaz a válaszadók szabadon megfogalmazhatták, mit gondolnak az adott témában. 8

Ez bár megnehezítette a kiértékelés folyamatát nem zárta be a válaszokat előre legyártott lehetőségekbe, így alkalmasabb volt a célra. A kérdőíves felmérés teljes kiértékelése a fejlesztési stratégia mellékletében olvasható. 9

2 Az akcióterület meghatározása 2.1 Székelyudvarhely általános jellemzői, rövid története Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, németül Odorhellen) megyei jogú város Romániában, Hargita megyében, a Nagy-Küküllő mentén, átlagosan 481 m tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő település a Központi Fejlesztési Régió részét képezi. A 2011-es népszámlálási adatok szerint 34.257 lakosával Csíkszereda után a megye második legnagyobb településének számít. A lakosság 92,4%-a, mintegy 31.665 fő magyarnak vallja magát, 2,51%- ra tehető a román és 1,48 %-ra a roma lakosság számaránya. A város lakossága erős székelymagyar identitással rendelkezik, ezért a város közösségének életében kiemelt hangsúlyt kap a hagyományok őrzése, a kulturális értékek védelme, az épített örökség ápolása, illetve a közösségi események megélése is. Udvarhelyszék központjaként összesen 4 településsel határos: Oroszhegy, Fenyéd, Homoródszentmárton és Felsőboldogfalva községei határolják. Tekintettel a várost övező erdőségekre, a környék gazdag és változatos vadállományára, természetes forrásaira, bizton állíthatjuk, hogy természeti adottságok vonatkozásában a környék számos értékkel rendelkezik. Közepes magasságú dombjait elsősorban lombhullató erdők borítják, ezek az erdőségekkel borított vagy akár sima dombok, dombtetők meghatározzák a város látképét is. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a város területe már az őskorban lakott volt. A Székelytámadt vár alatt római vár és fürdő romjai kerültek elő. Először 1224-ben szerepelnek oklevélben az itt élők, ekkor telegdi székelyekként említik őket. Az 1333. évi pápai tizedjegyzékben Uduorhel néven jelenik meg a település, ez a név arra utal, hogy a székelyek ispánja ezen a helyen tartotta udvarát. Városi rangra vélhetően Zsigmond király emelte a települést, mezővárosként pedig először Báthori István országbíró 1485-ben kiadott oklevele jegyzi. Ez a rang jelentős változásokat hozott a település lakóinak életében, hiszen egyet jelentett a vásártartás jogának megszerzésével, kedvezőbb adózási feltételekkel és nem utolsó sorban ez a rang Udvarhely számára autonómiát, önrendelkezést is biztosított. Izabella királynő 1557-es kiváltságlevele pedig minden adókötelezettség alól mentesítette az udvarhelyieket. A város kiemelt történelmi szerepét jelzi az is, hogy Udvarhelyen az erdélyi fejedelmek négy alkalommal tartottak országgyűlést (1556, 1581,1606, 1635). A közteherviselést a településen Báthory István 10

fejedelem vezette be 1571-ben. Ugyanebben az időszakban a városhoz csatolták Gyárosfalvát (1571) és Szentimrefalvát (1577). Bethlen Gábor fejedelemnek köszönhetően kapta Udvarhely neve a székely előtagot, aki rendeleteiben újra megerősítette a település kiváltságait. A városiasodás folyamata Bethlen Gábor idején is tartott, 1620-ban Ciberefalvát is a településhez csatolták. Ezeket az éveket azonban nehezebb időszak követte. A kuruc-labanc harcok idején a város lakói a kuruc oldalon álltak, emiatt büntetést kaptak és tíz éven át beszállásolt katonáknak kellett otthont adniuk. Mária Terézia uralkodása alatt átszervezték a határőrséget, viszont a madéfalvi veszedelem eseményei kihatottak a hadügyi reformra is. 1710-11-ben a Moldvából behurcolt pestis akadályozta meg a katonaság további betelepítését. Az írásos dokumentumok szerint olyan időszak volt ez, amely alatt a lakosság vagyona és élete is veszélybe került, a közbiztonság csökkenőben volt. A század nehézségeit követően ismét fellendült a gazdasági élet, ezt tükrözik azok a barokk épületek is, amelyek a 18. században épültek és ma is a város épített örökségének jelentős részét adják. Ugyanebben a korszakban a céhes élet is virágzott a városban. Székelyudvarhelynek az 1848-49-es szabadságharcban is kulcsszerepe volt, hiszen a négy honvéd zászlóalj egyik toborzási helyeként szolgált. A harcokat és a Bach korszak lezárását követően ismét fellendült a város élete. 1868-ban itt szerveződött a királyi úrbéri törvényszék, majd 1879-ben az új vármegye megyeszékhelyi pozícióját is elnyerte. A város tovább bővült 1895-ben, amikor Szombatfalvát is hozzácsatolták. Ezekben az időkben megindult a kisiparos réteg fejlődése és a település iskolaváros jellege is kezdett kirajzolódni. Mindenről tanúskodik Orbán Balázs leírása is, aki 1868-ban a legszebb szavakkal méltatta Székelyudvarhelyt: [...] Kedves és kegyelt nekem e pont, a székelyföldnek, szép hazámnak anyavárosa, mert itt végeztem tanulmányaimat, lelkem kiképződésének, a szellem ébredésének itt van kiindulási pontja, itt szívtam lelkembe azon lángérzelmet, melyet emberi nyelven honszeretetnek, a lélek legdicsőbb irányeszméjének neveznek, itt tanultam meg honom múltját, itt ismerkedtem meg annak magához ragadó nagyszerű történelmével, itt fogamzott meg az eszmélettel egyidejűleg a hon- és szabadságszeretetnek éltem irányát meghatározó dicső érzete. Orbán Balázs mellett még számos történelmi személyiség végezte tanulmányait Székelyudvarhelyen. A katolikus gimnázium (ma Tamási Áron Gimnázium) és református kollégium már ezekben az időkben jó hírnévnek örvendtek és a városban elérhető iparosképzések is vonzották a fiatalokat. Mindez szükséges volt ahhoz, hogy a város a 20. század elejére rendezett tanácsú városként a megye szellemi és közigazgatási központjává nőtte ki magát. A szocialista rendszer idején, a II. világháborút követően meggyengült 11

Székelyudvarhely térségi pozíciója. Több száz éves közigazgatási szerepétől fosztották meg az 1968-as megyésítéssel, és az iparosodás robbanásszerű fejlődése, valamint az erőszakos urbanizáció is jelentős károkat okozott a város arculatában. Bethlenfalvát és Kadicsfalvát 1952- ben csatolták a városhoz, a későbbi betelepítésekkel pedig négyszeresére nőtt a lakosság száma. Mindezzel párhuzamosan nőtt a gyárak és nagyvállalatok száma és létrejöttek a város lakótelepei is. A szocialista rendszer 1989-es bukása után csökkentek a város fejlesztésére fordított állami támogatások, a privatizáció következtében pedig a vállalatoknak alkalmazkodniuk kellett a frissen alakuló piacgazdaság elveihez. Az egykori mezővárosként ismert település az 1968-as megyésítés után veszített térségi pozíciójából, azonban központi szerepe az 1990-es évek után ismét megerősödni látszik. 2.2 Udvarhelyszék általános jellemzői Udvarhelyszék a történelmi Keresztúr-fiúszékkel együtt Hargita megye délnyugati részét foglalja el. Kialakulása egy időre tehető a székelyeknek a jelenlegi lakhelyükre történt letelepülésével, amelynek időpontja, folyamatai jelenleg is vita tárgyát képezik a történészek körében. A 15-16. századi oklevelek szerint ekkor már a székelyek legfontosabb széke volt közigazgatási és igazságszolgáltatási szempontból. 12

Keletről, azaz Erdőszentgyörgyről nyugati irányba haladva 1 a Küsmöd völgye az első kistérség, amelynek falvai elsősorban állattenyésztésből valamint háziiparból élnek. Ettől délre található Keresztúr térsége, illetve a Gagy mente, ahol helyenként tanyásodással találkozunk. Itt terül el Udvarhelyszék második legjelentősebb városa, Székelykeresztúr, amelynek jelentőségét három útvonal (Gagy-mente, Nyikó-mente valamint Nagy-Küküllő-mente) találkozása erősíti. Székelykeresztúr jelenkori fejlődése nagymértékben a kommunista iparosításnak köszönhető, ellenben a rendszerváltás után nem sikerült eredményes privatizációt lebonyolítani: a jelentős korábbi termelőegységek részben vagy teljes mértékben megszűntek. Keresztúr vidékétől nyugatra két folyóvíz: a Nyikó-patak valamint a Nagy-Küküllő völgye határozza meg a településszerkezetet. Itt kisebb falvakkal találkozunk, ahol az állattartás valamint bizonyos településeken a hagyományos iparágak jelentik a bevételi forrást. 1 Udvarhelyszék térképének forrása: http://archiv.szekelygyumolcs.ro/udvarhely.php?l=hu. 13

A Sóvidék Udvarhelyszék északi részén található, Korond és Parajd községeket valamint a hozzájuk tartozó falvakat foglalja magába. A térség keleti részén találhatók a hegyvidéki települések Székelyvarság, Oroszhegy, Zetelaka, Fenyéd, Máréfalva, Kápolnás községközpontok irányítása alatt. Itt a külterjes állattartás mellett a fakitermelés- és feldolgozás jelent jövedelmező tevékenységet a lakosság számára. A dombvidéki Udvarhely térsége Kányád és Székelyderzs községeket foglalja magába, amelyre (akárcsak a két Homoród-mentére) közlekedés-földrajzi árnyékhelyzet a jellemző, és amely nagymértékben meghatározza a települések lehetőségeit. A Homoród-mente egyetlen városa Szentegyháza, amely a kommunista időszak előtt és alatt kohászati központ volt, azonban a rendszerváltás után ez az iparág megszűnt a városban, a lakosság visszatért a hagyományos fakitermeléshez valamint az állattartáshoz. A Nagy- és Kis Homoród völgyére néhány nagyobb településtől eltekintve (pl. Lövéte, Homoródszentmárton, Oklánd), a kisebb, legfeljebb 100-150 fős kis falvak a jellemzőek. 2.3 Fejlesztési zónák meghatározása Jelen stratégiában a fejlesztési célok kialakításában három földrajzi egységet határoztunk meg: 1. A történelmi városközpont 2. A város teljes adminisztratív területe 3. Udvarhelyszék 2.3.1 Történelmi városközpont A Vásártér utca, Nagy-Küküllő-part, Tamási Áron út, Hunyadi János, Kuvar, Baróti Szabó Dávid, Iskola, Szentimre, Bethlen Gábor utcák által határolt terület 2 képezi Székelyudvarhely közigazgatási, oktatási, kulturális, vallási és társadalmi központját. Ez a város barokk magja, több műemlékkel és műemlékvédelmi övezettel, sportlétesítményekkel, közterekkel, illetve három lakónegyeddel (Sziget, Kuvar, Tomcsa Sándor). A Vásártér utcában levő zöldségpiac kiemelt jelentőséggel bír nemcsak a térség gazdái, hanem a város lakói számára is. 2 Lásd a stratégia térképmellékletét. 14

Itt található a városban levő bankfiókok túlnyomó többsége. A kulturális kávéházak biztosítják a helyszínt a városi polgári élet kibontakozásához. A Segesvár, a Csíkszereda valamint a Marosvásárhely felől érkező főutak találkozása alapvetően meghatározza a zóna arculatát úgy urbanisztikai, mint építészeti szempontból, továbbá a folyamatosan tapasztalható közlekedési zsúfoltságot is eredményezi. A három útvonal találkozásánál terül el a Városháza tér, amely a városközpont legnagyobb teresedése. 2.3.2 Székelyudvarhely adminisztrációs területe Székelyudvarhely adminisztrációs területe Oroszhegy, Fenyéd, Homoródszentmárton és Felsőboldogfalva községekkel határos, összesen 4.779 ha területet foglal magába 3. 3 Lásd az alábbi térképet. Forrás: Vofkori László: Székelyudvarhely. Városkalauz, Csíkszereda, 2005, Pro Print, 65. o. 15

A történelmi városközpont mellett Székelyudvarhelynek a következő városrészeit lehet elkülöníteni: Szombatfalva, Déli városrész, Bethlenfalva, Kadicsfalva, Bethlen- és Tábor lakónegyedek, Csalóka-Szászok tábora lakónegyed, Cserehát. 4 Szombatfalvát 1895-ben csatolták Székelyudvarhelyhez. A ma is alapjában lakónegyed szerepét betöltő városrészt átszeli a Szováta irányából beérkező 13A országút, amely egyben kijelölt teherforgalmi út is. Ez a magyarázata annak, hogy a lakosság legsúlyosabb gondjai a köztisztasággal és a forgalommal, utakkal kapcsolatosak. Ugyanakkor a köztisztaság javításának érdekében nagyon fontos az esővízhálózat modernizációja és bővítése is. Szombatfalva keleti felén helyezkedik el a város egyik ipari zónája, ahova az 1950-es években az állami vállalatokat telepítették, majd a rendszerváltás és privatizációk után újabb termelőegységek létesültek. A déli városrésznek, a helyi köznyelvben a Rókavárosnak egyszerre van lakhatási valamint gazdasági funkciója: a városközponthoz közelebb eső része (II. Rákóczi Ferenc utca középső szakasza, Budvár utca felső szakasza, Sósfürdő és Borsairét utcák) kertvárosi jelleget mutat (leszámítva a Ikos Conf textilipari vállalat telephelyét, amely a Kuvar negyed szomszédságában helyezkedik el), míg a város széle fele haladva a termelési és kereskedelmi telephelyek és létesítmények már az ipari zóna jellegét mutatják. Megemlítendő, hogy ebben a városrészben található Székelyudvarhely leginkább szegregálódott roma közössége a Budvár utca alsó részén, az ipari zóna szomszédságában található lakótelepen. Bethlenfalvát, amely a város északkeleti szélén, a DN13A jelzésű országút mentén helyezkedik el, 1952-ben csatolták a városhoz a természetes földrajzi egybeolvadás következményeként. A város szélére, az országút mentén létesült kereskedelmi és termelőegységeket leszámítva a városrész lakótelepi funkcióval rendelkezik, szalagtelkeivel az útifalu jellegzetes képét nyújtja. A telkek a főút két oldalán szabályos sorban helyezkednek el. 5 Bethlenfalván található a város második legnépesebb roma közössége a Termés utcának a város határában található térségében. Kadicsfalvát is, akárcsak a vele szomszédos Bethlenfalvát, 1952-ben csatolták a városhoz. Az Oroszhegy községbe vezető 134A megyei út mentén elterülő városrész falusias képét új 4 Néhány kivételtől eltekintve (mint például Kadicsfalva vagy Bethlenfalva) a felsorolt városrészek nem urbanisztikai egységek, behatárolásuk pusztán a helyi lakosság mentális térképén létezik. Emiatt természetesen lehet azon vitázni, hogy egyik vagy másik utca pontosan melyik városrészhez is tartozik, valamint a felsoroltnál több vagy kevesebb funkcionális részből áll-e a város. Jelen stratégia készítői úgy gondolják, hogy ez a felsorolás és rövid bemutató kellő mértékben bemutatja a város különböző egységeinek sajátosságait. 5 Vofkori László: Székelyudvarhely. Városkalauz, Csíkszereda, 2005, Pro Print, 244. o. 16

építésű, modern házak törik meg, a lakónegyed keleti végére az 1990-es években jelentős nyomdaipari vállalatok telepedtek le, megnövelve az egyébként szűk utcák teherforgalmát. A Bethlen és Tábor lakónegyedek a város legsűrűbben lakott részei. A többemeletes tömbházakból álló két lakótelepet az 1960-1980-as években építették. A Csalóka Szászok tábora lakónegyed a Bethlen és Tábor lakónegyedek perifériáin jött létre az 1990-es évek elejétől kezdve, nagymértékű magánépítkezéseknek köszönhetően. A városrész kontrasztos képet mutat, ugyanis a modern családi házak mellett a közterületek, utcák illetve közterek megfelelő kialakítása és burkolása csak részben valósult meg. A csereháti lakónegyed a város keleti részén a 2000-es években indult fejlődésnek az országos lakásépítési program keretében felépített ifjúsági tömbházak építésével. A társasházak mellett a zónában több magánház is épült, kialakítva a modern városi lakótelepi jelleget. 2.3.3 Székelyudvarhely mint térségközpont A 15-16. században a székely nemzetgyűléseket általában Székelyudvarhelyen, de legalábbis Udvarhelyszék valamelyik településén tartották. Peres ügyekben a különböző széki gyűlések ítélete ellen Udvarhelyen lehetett fellebbezni a székely közgyűlésen, majd a székely ispán személyénél. Ezután lehetett a királyhoz fordulni. Udvarhelyszék, mint közigazgatási egység az Osztrák-Magyar Monarchia idején, az 1876-os megyésítés során szűnt meg, a területén ekkor jött létre Udvarhely vármegye szintén Székelyudvarhely székhellyel. A két világháború közötti időszakban a város térsége önálló megyeként fennmaradt, majd a második világháború után, a kommunista időszak első részében a Maros Magyar Autonóm Tartomány része lett. 1968-tól Hargita megye része. Hargita megye összlakossága 2011-ben a népszámlálás adatai szerint 310.867 fő volt, ennek 37,84%-át teszi ki Udvarhelyszék lakossága, amely a következő módon oszlik el: 57%-át teszik ki a vidéken élők, míg 43%-a él a három város (Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Szentegyháza) valamelyikében. A 2002-2011 közötti időszakban Székelyudvarhely, illetve Udvarhelyszék összlakossága is csökkent, ez a csökkenés ellenben kisebb mértékű az 1992-2002-es periódusban jegyzett csökkenéshez képest. A Magyarországra történő elvándorlás lelassult, illetve a migrációs célországok is változtak az európai uniós csatlakozással, valamint a magyarországi 17

munkavállalási lehetőségek visszaszorulásával. A 21. század első évtizedében Székelyföld nem kapcsolódott be a Nyugat-Európába irányuló migrációs folyamatokba. 6 Székelyudvarhely környékbeli településeinek népességszám-alakulása (1995-2011) 7 Települések 1995 2002 2011 Városok Székelyudvarhely 38.985 36.948 34.257 Székelykeresztúr 11.468 10.370 9.650 Szentegyháza 7.652 7.042 6.898 Városok összesítése: 58.105 54.360 50.805 Községek Etéd 2.962 2.837 2.705 Szentábrahám 2.526 2.517 2.465 Fenyéd 3.558 3.561 1.915 Máréfalva 1.995 Kápolnásfalu 2.068 1.983 2.026 Korond 6.364 6.180 6.135 Oroszhegy 3.826 3.906 3.907 Székelyderzs 1.348 1.177 1.036 Felsőboldogfalva 2.990 3.026 3.297 Lövéte 3.889 3.525 3.439 Farkaslaka 4.532 4.434 4.473 Homoródszentmárton 3.090 3.011 2.838 Homoródalmás 1.582 1.415 1.339 Bögöz 5.866 5.869 3.491 Nagygalambfalva 1.805 Oklánd 1.321 1.403 1.293 Parajd 7.032 6.346 6.502 Románandrásfalva 1.362 1.320 1.253 Újszékely 2.500 2.660 2.644 Siménfalva 3.846 3.738 3.776 6 Vö: Kiss Tamás: Népszámlálás 2011: folyamatok és (köz)politikai irányok. IN: Magyar Kisebbség, 2010. 3-4. 7 Máréfalva és Galambfalva 2004-ben vált önálló községgé, addig az első Fenyédhez, a második pedig Bögözhöz tartozott. 18

Kányád 1.336 1.273 1.193 Székelyvarság 1.552 1.515 1.580 Zetelaka 6.037 5.753 5.643 Községek összesítése 69.587 67.449 66.750 Megfigyelhető, hogy bár a város lakossága jelentősen, 7,28%-al csökkent, a környező községek (Felsőboldogfalva, Farkaslaka, Oroszhegy, Fenyéd, Máréfalva) lakossága vagy stabil maradt vagy pedig növekedett, ami egy város-falu irányú migrációra utal 8. A várost övező falvak részben kertvárosi szerephez jutottak az elmúlt 10 évben. Jelen pillanatban Székelyudvarhely teljes Udvarhelyszéket felölelő térségközponti szerepe elsősorban az oktatásban, a kultúrafogyasztásban, valamint az egészségügyi ellátásban észlelhető. Bár gazdaságilag a térség (illetve egész Hargita megye, mint majd látni fogjuk) vezető települése, munkavállalói szempontból csak a város 20-30 km-es körzetében van térségi jelentősége. Ennek ellenére, bármilyen gazdaságfejlesztő közpolitika kialakítása esetén célszerű egész Udvarhelyszéket figyelembe venni, ugyanis ez már több mint 120 ezer főnyi lakosságot jelent. 8 Ez persze nem azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évben ne történt volna elvándorlás a városból. 19

3 Helyzetelemzés 3.1 Demográfiai és társadalmi jellemzők A demográfiai folyamatok elemzésével kirajzolódik a város társadalmi helyzetképe és áttekinthetővé válnak az emberi erőforrásokban rejlő lehetőségek és szükségletek is. A népesedési statisztikák nyomon követése szükségszerű az önkormányzati munka során, ugyanis ezek a folyamatok a szűkebb és tágabb környezetünk gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai egyensúlyára egyaránt kihatnak. Az alábbiakban az Országos Statisztikai Intézet (Institutul Naţional de Statistică) adatait felhasználva ismertetjük Székelyudvarhelynek és környékének demográfiai jellemzőit. 3.1.1 A népesség általános jellemzői - demográfiai mutatók Hargita megye lakossága a Központi Fejlesztési Régió lakosságának 13,1%-át teszi ki. A 2011- es népszámlálási adatok szerint a megye lélekszáma 310.867 főre tehető, amelynek 12,96 %-a román, míg 85,21%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát. Az állandó lakosság nagyobb része, 57,4% vidéki, míg 42,6% városi környezetben él. Székelyudvarhely Hargita megye második legnépesebb települése, lélekszámban mindössze a megye székhelye, Csíkszereda haladja meg 4.709 fővel. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a városnak 34.257 lakosa van, melyből 16.411 férfi és 17.846 nő. A gazdasági, a szociális, az oktatási vagy éppen az egészségügyi tervezés során figyelembe kell venni a lakosság korcsoportonkénti megoszlását is. Az alábbi diagram mutatja Székelyudvarhely lakosságának korfáját, amely alapján megállapítható, hogy továbbra is kedvező képet mutat a város korösszetétele. A népesség legnagyobb részét a 15-64 év közöttiek adják (70,67%), akiket az aktív korúak közé sorolunk, annak ellenére, hogy a munkaerőpiacra 18-20 évesen lépnek be a fiatalok, 60 év körül pedig többen nyugdíjba vonulnak. A gyermekkorúak közé 5.366, míg az idősebb korosztályba 4.679 személy tartozik. 20

Székelyudvarhely lakosságának korcsoportos összetétele a 2011-es népszámlálási adatok szerint 6.000 5.000 4.000 3.000 2.000 3.680 1.686 1.601 2.019 5.548 5.712 4.419 4.913 2.901 1.778 1.000 0 9 év alatt 10 14 év között 15 19 év között 20 24 év között 25 34 év között 35 44 év között 45 54 év között 55 64 év között 65 74 év között 75 év felett Összesen 34,257 Az alábbi táblázat a 2002-es adatokkal hasonlítja össze a 2011-ben kapott népszámlálási arányokat a város korcsoportos megoszlásának tekintetében. Az adatok összevetéséből az derül ki, hogy az aktív korú lakosság arányaiban nem változott számottevően. Az azonban megfigyelhető, hogy a városban élő időskorúak aránya 6,6%-al növekedett, a gyermekkorúaké pedig 5,9%-al csökkent. A város öregedési indexe, bár jelenleg mérsékelt, mégis arra figyelmeztet bennünket, hogy az Európa-szerte tapasztalható elöregedés jelensége - megfelelő intézkedések hiányában - Székelyudvarhely városát sem fogja elkerülni. Ennek érdekében az Önkormányzatnak olyan programokat kell kidolgoznia, amely a családokat és a gyermekvállalást kiemelten támogatja. Ezzel párhuzamosan pedig fejleszteni kell az egészségügyi szolgáltatásokat, valamint a szociális ellátórendszert az idős korosztály igényeinek figyelembe vételével kell megszervezni és bővíteni. A fiatal, aktív korúak magas aránya kedvező a város gazdasága és a helyi munkaerő piaci szükségletek vonatkozásában. Ellenben ez az arány csakis abban az esetben ideális, amennyiben a munkaerő-piaci kereslet-kínálat aránya optimálisan közelít egymáshoz, valamint a munkaerő szakképzettsége megegyezik a piac aktuális szükségleteivel. A lakosság korcsoportok szerint 2002 és 2011 összehasonlításában (%) 0-19 év között 20-39 év között 40-59 év között 60 év felett 2002 26,2 32,2 28,1 13,2 2011 20,3 30,5 29,1 19,8 21

A környékbeli települések demográfiai folyamatainak elemzése ennek okán szintén szükségszerű, hiszen a város hosszútávon úgy kell megszervezze szolgáltatásait, hogy azok a környékbeliek szükségleteit is figyelembe vegyék. A 2.3.3. fejezetben található táblázat a Székelyudvarhely Fejlesztési Stratégiája 2008-2015 c. stratégiai anyagban megjelent adatokat egészíti ki a 2011-es népszámlálás végleges adataival és azt hivatott bemutatni, hogyan változott a város vonzáskörzetének népességaránya 1995 távlatából. Az adatok külön foglalkoznak a környéken lévő három város statisztikai mutatóival. Látható, hogy a vizsgált időszakban, azaz az 1995-2011-es periódus 16 esztendeje alatt 7.300- al csökkent a városok állandó lakosságszáma, ez 12,57%-os népességfogyást jelent. A községek esetében ennél kisebb arányban fogyatkozott az állandó lakosság száma, 2.837 személlyel, azaz 4,08%-al lett kevesebb Székelyudvarhely környékbeli településeinek lélekszáma. A községek kedvezőbb demográfiai folyamatai annak a tendenciának is betudhatók, hogy egyre többen költöznek a lakónegyedekből a város aglomerációjában lévő, ám csendesebb településekre. Ez a folyamat részben az infrastrukturális fejlesztések révén indult el és az elkövetkezendő években bizonyára tovább folytatódik. Etnikai és anyanyelvi megoszlás Székelyudvarhely etnikai térképe a 2011-es népszámlálási adatok szerint magyar, román és roma nemzetiségűekből áll össze. A lakosság 92,43%-a, mintegy 31.665 fő magyarnak vallja magát, 2,51%-ra tehető a román és 1,48 %-ra a roma lakosság számaránya. A fennmaradó személyek közül öten ukránnak, kilencen németnek vallották magukat, hatan pedig a más nemzetiség rubrikát választották. 1194-en, azaz a teljes lakosság 3,48 százaléka nem válaszolt a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre. A legutóbbi népszámlálás során mindössze 861-en vallották magukat románnak, míg 509 személy roma nemzetiséget jelölt meg. Ezekkel az arányokkal Székelyudvarhely továbbra is az ország legmagyarabb városának számít. Ami az anyanyelvi megoszlást illeti, megfigyelhető, hogy a lakosság 93,98%-a, azaz a magyar lakosság összlélekszámánál többen, magyar anyanyelvűnek vallják magukat. Leginkább a roma származásúak tekintik magyar anyanyelvűnek önmagukat, alig 19-re tehető azoknak a száma, akik a roma nyelvet jelölték anyanyelvként. Az adatok érdekessége, hogy a román nemzetiségűek körében is akadnak olyanok, akik a magyar nyelvet adták meg hivatalos anyanyelvként. 22

Etnikai megoszlás Év Magyar nemzetiségű Román nemzetiségű Roma nemzetiségű Más nemzetiségű 2011 31.665 (92,43%) 861 (2,51%) 509 (1,49) 1.222 (3,58) Év Magyar anyanyelvű 2011 32.198 (93,99%) Anyanyelvi megoszlás szerint Román Roma Más anyanyelvű anyanyelvű anyanyelvű 832 (2,43%) 19 (0,05%) 1.208 (3,53) Felekezeti megoszlás Székelyudvarhely lakosságának 49,29 %-a a 2011-es népszámlálási adatok alapján római katolikusnak vallja magát. Ugyancsak magas a református (28,25%) és az unitárius (14,12%) közösségek lélekszáma is. 2002-es mutatók szerint az ezredfordulón még 50% fölött volt a római katolikusok és 30% fölött a reformátusok számaránya. A lakosság 4,43%-a más vallási felekezetekhez tartozik, míg 3,81%-a nem nyilatkozott vallásáról vagy vallás nélkülinek jelölte magát a népszámlálás során. A lakosság felekezeti megoszlására vonatkozó részletes adatokat az alábbi táblázatban mutatjuk be: Felekezeti megoszlás szerint Lélekszámban Százalékban Római katolikus 16.888 49,29 Református 9.678 28,25 Unitárius 4.838 14,12 Ortodox 804 2,34 Jehova tanúja 364 1,06 Baptista 78 0,22 Görög katolikus 65 0,18 Evangéliumi keresztény 57 0,16 23

Evangélikus lutheránus 48 0,14 Pünkösdista 29 0,08 Felekezeti megoszlás szerint Lélekszámban Százalékban Hetednapi adventista 18 0,05 Evangélikus 11 0,032 Ágostai hitvallású 9 0,02 evangélikus Egyéb hitvallású 53 0,15 Vallás nélküli 72 0,21 Ateista 13 0,037 Nem adott választ 1.226 3,57 Iskolázottság 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% Székelyudvarhely 10 év feletti lakosságának iskolai végzettség szerinti megoszlása a 2011 es népszámlálás adatai szerint 0,00% Felsőfokú végzettség Posztliceális vagy mesterképzés Középfokú végzettség Nyolc osztály Négy osztály Nincs iskolája Analfabéta Országos átlag Városi lakosság átlaga Székelyudvarhely 9 A 2011-es népszámlálás adatai szerint Székelyudvarhelyen 4.919 felsőfokú végzettséggel rendelkező személy él, amely a 10 év feletti lakosság 16,09%-a. Az arány az országos átlag 9 Az Orszááágos Statisztikai Hivatal (INS) a lakosság iskolázottsági színtjét csak a 10 év fölötti lakosokra elemzi. 24

(14,38%) felett van, ellenben elmarad az ország városi lakossága körében mért átlagtól (22,45%). A középfokú végzettséggel rendelkező lakosság aránya (51,41%) meghaladja mind az országos, mind a városi lakosság arányát, míg a csak nyolc, illetve négy osztállyal rendelkező személyek aránya az országos átlag alatt található. A népszámlálás során Székelyudvarhelyen 531 személyt regisztráltak, akiknek nem volt egyáltalán iskolai végzettsége, közülük 211 személy analfabéta (0,69%, ami szinte fele az országos szinten mért 1,36%-nak). 3.1.2 A népességszám alakulása: természetes változások és migráció Székelyudvarhely népességszámának alakulása 1992-től Év 1992 2002 2011 Lakosságszám 39.959 36.948 34.257 Népességfogyás 20 év alatt 5.702 (14,26%) Székelyudvarhely állandó lakosságszáma az elmúlt húsz év alatt folyamatos csökkenést mutat, az 1992-es népszámlálási adatokhoz viszonyítva 14,26%-os csökkenést tapasztalunk 2011-ben a város népességszámát illetően. Az alábbi grafikonon a születések illetve az elhalálozások száma figyelhető meg 2009 és 2014 között 10. Az elmúlt öt év mindegyikében a születések száma meghaladta az elhalálozások számát, így kijelenthető, hogy az elmúlt időszakban tapasztalható népességcsökkenés részben a környező településekre történő kiköltözésnek, de még inkább az elvándorlásnak tudható be. A legnagyobb mértékű elvándorlás az ezredfordulóra tehető, amikor láthatóan megnövekedett a külföldön munkát vállalók száma. Ez a tendencia ma sem változott, viszont az ezredfordulóhoz képest valamelyest mérséklődött. 10 Forrás: Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, Lakossági Nyilvántartó Iroda. 25

Születések és elhalálozások száma Székelyudvarhelyen 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Születések száma Elhalálozások száma 3.1.3 Humán erőforrás - a munkaerőpiac vonatkozásában. Munkaerőpiac. A 2008-as gazdasági válság idején Románia egész területén viszonylag megnőtt a munkanélküliségi ráta, amely 2013-ra már ismét lecsökkent. Az alábbi ábrákon látható, hogy Székelyudvarhely munkanélküliségi rátája folyamatosan 0,5-1 százalékponttal a Hargita megyei városok átlaga alatt található. 11 11 Forrás: Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség 26

Munkanélküliségi ráta 2010 ben, % 12 10 8 6 4 2 0 Székelyudvarhely Hargita megye Hargita megyei városok Hargita megyében 2010-ben a havi munkanélküliségi ráta majdnem folyamatosan csökkent 11-12%-ról 8-9%-ra, míg a megyében található városokban ez az arány 5-7% körül mozgott, kevésbé látványos, de folyamatos csökkenést mutatva. 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Munkanélküliségi ráta 2013 ban, % Székelyudvarhely Hargita megye Hargita megyei városok 27

A munkanélküliségi ráta 2013-ra megyei szinten 5-7% körül stabilizálódik, a megye városaiban pedig 3-4%-os volt. Megfigyelhetjük, hogy a Hargita megyei munkanélküliségre nagy befolyással vannak az évszakok, a szezonmunka lehetősége 1-2%-os csökkenést eredményez a nyári hónapokban. A foglalkoztatottságra és munkaerőpiacra vonatkozó további adatokat és elemzéseket a 3.9 A gazdaság helyzete című fejezetben mutatjuk be. 3.2 Infrastruktúra Székelyudvarhely urbanisztikai rendszerét és szabályozásait az érvényes jogszabályoknak megfelelően az Általános Rendezési Terv (Plan Urbanistic General - PUG) tartalmazza. A jelenleg érvényben levő rendezési tervet a város önkormányzata 1999-ben hagyta jóvá a 85. számú önkormányzati határozattal. Tekintettel arra, hogy a törvény értelmében egy rendezési terv érvényessége tíz év - a szükséges anyagi források biztosítását követően - 2011-ben elkezdődött az újabb terv elkészítése. Az új rendezési terv időközben elkészült, jelenleg jóváhagyásra vár. Ez az új rendezési terv egyebek mellett a belterületnek 65,7%-al való megnövelését írja elő, amint az alábbi táblázatban is látható: 12 Funkciók Felület nagysága az 1999- es Rendezési Terv szerint (ha) Javasolt felület nagysága a 2015-ös rendezési terv szerint (ha) Lakónegyedek 236,17 970,21 Közintézmények és 115,08 176,19 közszolgáltatások Ipari és raktározási 97,85 137,35 tevékenységek Mezőgazdasági egységek 2,15 4,56 Zöldövezetek 33,33 84,36 12 Az új, még a jóváhagyási folyamat alatt álló rendezési terv adatai esetén figyelembe kell venni, hogy ezek módosulhatnak a különböző szakhatóságok elvárásainak, módosítási javaslatainak függvényében. 28

Egyéb 600,3 425,02 Összesen 1084,88 1797,69 Az adatokból látszik, hogy az önkormányzat a lakónegyedek felületeinek nagyméretű, 310%- os növekedésével számol. Fontos megjegyezni, hogy az új rendezési terv az ipari és mezőgazdasági egységek (farmok, raktárak, stb.) felületének 41,91%-os növekedését írja elő, ugyanakkor a zöldövezetek nagyságát is emeli 153%-al. 3.2.1 Közlekedési infrastruktúra 3.2.1.1 A közlekedési infrastruktúra jellemzői Székelyudvarhely városát közúton négy útvonalon keresztül lehet megközelíteni: - DN13A jelzésű országúton Csíkszereda és Marosvásárhely irányából - DJ137 jelzésű megyei úton Segesvár (Székelykeresztúr) irányából - DJ134A jelzésű megyei úton Oroszhegy irányából - DC32 jelzésű községi úton a Felsőboldogfalva községhez tartozó Farcád falu irányából - DC27 jelzésű községi úton a Homoródszentmárton községhez tartozó Homoródremete falu irányából, bár meg kell jegyezni, hogy ez az út rossz minőségű. Mint látható a felsorolásból Székelyudvarhely távol esik az európai szabványok szerint kialakított, illetve európai uniós jelentőségű TEN-T közúti hálózattól. Legközelebbi kapcsolódási pontok Héjjasfalván, Segesvár mellett (kb. 37 km-re Székelyudvarhelytől a DJ137-es jelzésű megyei úton keresztül) valamint a Marosvásárhelyhez közel eső Balavásáron (kb. 80 km a DN13A jelzésű országúton keresztül) vannak. Mindkét ponton az E60 jelzésű európai útra lehet csatlakozni. Emiatt Székelyudvarhely megközelíthetőségén nem fognak nagymértékben javítani a TEN-T hálózat felújítását célzó projektek, amelyek a 2014-2020-as költségvetési periódus alapjaiból lesznek finanszírozva. Vasúti összeköttetése Székelyudvarhelynek 1888 óta van: ekkor adták át a Héjjasfalva Székelyudvarhely szárnyvonalat. Bár az évtizedek folyamán többször is felmerült a vonal 29

meghosszabbítása Csíkszeredáig vagy esetleg Gyergyószentmiklósig, erre nem került sor, így a város megmaradt végállomásnak. A szárnyvonal Segesváron csatlakozik a nemzetközi vasúthálózathoz. Egy rövid, 1940-1944 közötti időszakot leszámítva (amikor vasúti szállítás csak Székelyudvarhely és Székelykeresztúr között zajlott a határmódosítás miatt) a kezdetektől folyamatosan működik a személyszállítás Segesvár és Székelyudvarhely között. Székelyudvarhelyhez legközelebb jelenleg is működő repülőtér Marosvásárhelyen (kb. 120 km), Kolozsváron (kb. 210 km), illetve Bukarestben (Otopeni, kb. 260 km) található. A nemzetközi megközelíthetőséget illetően, elsősorban a két utóbbi repülőtérre lehet támaszkodni, ugyanis Marosvásárhelyről pusztán kilenc európai városba lehet repülni hetente maximum kétszer (kivéve Londont, ahova hetente négyszer indulnak járatok), továbbá itt csak két légitársaság van jelen: a román állami légitársaság, a Tarom, valamint a fapados járatokat üzemeltető Wizzair. Ezzel szemben Kolozsvár és Bukarest évi több mint egy milliós utasforgalmat bonyolít le a világ minden irányába. 3.2.1.2 A közlekedési infrastruktúra fenntartható fejlesztése A város, akárcsak egész Erdély nem kapcsolódik a páneurópai autópálya-hálózathoz. Jelen pillanatban építik (illetve bizonyos szakaszokat már átadtak a közlekedésnek) a IV. páneurópai közlekedési folyosó mentén épülő dél-erdélyi autópályát Nagylak és Nagyszeben között. Az észak-erdélyi autópályából, amely eredetileg Brassót kötötte volna össze Borsnál a magyarországi autópálya-hálózattal egyelőre csak 52 km épült meg a Kolozsvár melletti Gyalu és Aranyosgyéres városa között. Az eredeti tervekkel ellentétben a 2015. február 25-i kormányülésen jóváhagyott Közlekedési Mesterterv (Master Planul de Transport) már csak Marosvásárhelyig írja elő az autópálya megépítését, illetve emellett új autópályát jelöl ki 13 Marosvásárhely és Jászvásár (Iași) között. A tervek jelenlegi ismeretében kijelenthető, hogy a középjövőben a Marosvásárhely-Jászvásár autópálya lesz a legközelebb egy Parajd/Szováta (Székelyudvarhelytől kb. 30-40 km-re) környéki, tehát viszonylag közeli csatlakozási ponttal. Amint látható, a város közvetlen környezetében az elkövetkező öt évben nem várható nagymértékű országos közúti beruházás, számolni egyedül a regionális léptékű projektekkel 13 A Mesterterv szerint ez két ütemben készülne el: az első ütemben egy kétszer két sávos gyorsforgalmi út épülne, majd ezt építenék át autópályává. 30

lehet. A Közép Régió 2014-2020-as fejlesztési stratégiája kiemelt projektként kezeli négy megyei út felújítását, amelyek közül kettő Székelyudvarhely megközelítését tenné hatékonyabbá Maros megye (DJ 133), Brassó megye (DJ 137A) valamint Kovászna megye (DJ 131) irányából. 14 Továbbá a felsorolt megyei utak modernizálása a szintén prioritásprojektként kezelt DJ 137-el együtt nagymértékben elősegítené a Homoród-menti települések bekapcsolását Udvarhelyszék életébe, ugyanakkor pedig Székelyudvarhely térségközponti szerepét erősítenék. Jelen pillanatban Székelyudvarhelynek a tranzitforgalomtól való tehermentesítése csak a Marosvásárhely Segesvár tengely mentén megoldott, ugyanis a közelmúltban teljes rehabilitáción esett át a Székelyszentléleket Székelykeresztúrral összekötő DN13C jelzésű országút. Nincs megoldva viszont a Marosvásárhely Csíkszereda, valamint a Segesvár Csíkszereda tengely mentén haladó tranzitforgalom elterelése, amely jelenleg a városközponttól 4-500 m-re elhaladó kijelölt teherforgalmi úton (Hunyadi János utca Wesselényi Miklós utca, Nicolae Bălcescu utca) szeli át a várost. Ez az útszakasz a szombatfalvi lakónegyeden halad keresztül, ezáltal egyáltalán nem megfelelő ennek a célnak. A bicikli utakat illetően elmondható, hogy 2010-2011-ben több központi utcában jött létre festett sávokkal elhatárolt biciklisáv, ellenben biztonságosnak kiépített útszakasz egyedül a város északnyugati határában van, a kijáratot köti össze Szejkefürdővel. Az új általános rendezési terv kijelöli egy nemzetközi repülőtér helyszínét a Cekend-tetőre, azonban ennek a beruházásnak a lehetősége nem a jelen stratégia témája, mivel egy 34.000 lakosú városban, vagy akár egy 120.000 lakosú kistérségben egy ilyen horderejű beruházás rentabilitását előbb egy integrált gazdasági-pénzügyi-műszaki megvalósíthatósági tanulmánnyal kell alátámasztani. 3.2.1.3 Közlekedési infrastruktúra és gazdasági fejlődés Románia egészét tekintve Székelyudvarhely, akárcsak egész Székelyföld közlekedés-földrajzi árnyékhelyzetben található: nem található nemzetközi repülőtér, távol esik a nemzetközi vasúti és közúti csatornáktól, ezekhez pedig nem vezet autópálya vagy gyorsforgalmi út. Mindez a legfontosabb szűk keresztmetszetet képezi a további gazdasági fejlődésben: meghatározza 14 Lásd: Planul de Dezvoltare a Regiunii Centru 2014-2020 (Közép Régió 2014-2020-as Fejlesztési Terve), 369. oldal. 31

nemcsak a város illetve a térség megközelíthetőségét, turisztikai valamint befektetői vonzerejét, hanem a közlekedés és az áruforgalom költségét is. Éppen ezért a város és térség vezetésének kiemelt figyelmet kell fordítani a probléma országos szintű megjelenítésére valamint a megoldások előmozdítására. 3.2.2 Közmű infrastruktúra A városi ivó- és szennyvízhálózat működtetését 2007. január 1-től a székelyudvarhelyi székhellyel rendelkező Aqua Nova Hargita Kft. látja el. A város lakott területe 96%-ban le van fedve az ivóvíz- és szennyvízhálózattal, ellenben a hálózat 70%-ban cserére szorul, ugyanis kiés beszivárgások vannak, amelyek egyrészt túlterhelik a hálózatot, másrészt talaj és talajvízszennyezést okozhatnak. Emellett a hálózat vesztesége magas, értéke 35-45% az elfogadhatónak tekinthető 20%-hoz képest. Az ivóvíz-hálózat legrosszabb állapotban levő eleme a Nagy-Küküllőből a víztisztító állomásig vezető nyomócső, amelyet 1971-ben fektettek le, és amely azóta nem esett át jelentősebb rehabilitáción. A városi esővíz-hálózat kiterjedése és teljesítőképessége elégtelen: egyrészt nem fedi le a város teljes lakott területét, másrészt több helyen érintkezik a szennyvízhálózattal, ami ez utóbbi további terhelését is eredményezi. A városhoz tartozó Szejkefürdőn jelenleg nincs kiépített ivóvíz- és szennyvízhálózat, ennek következtében a fürdő szolgáltatásai korlátozott mértékben tudnak működni, továbbá emiatt nem működik a PHARE-támogatásból 2008-2011 között felújított gyógykezelő létesítmény sem. A közvilágítás biztosítása teljes mértékben az önkormányzat hatásköre. Székelyudvarhelyen a közvilágítási hálózat szinte teljes mértékben lefedi a város lakott területét, egyedül a városszéleken, az utóbbi időkben épült utcákban vannak hiányosságok. Székelyudvarhelyen jelenleg 80,8 km hosszú gázvezeték található, amely a lakosságot, vállalatokat és intézményeket szolgálja ki. Amint az alábbi grafikonon is látható, jelentősebb beruházás a gázvezeték bővítésében 2010-2011-ben történt. 15 15 Forrás: Országos Statisztikai Hivatal. 32