SZÉ KÉLYKÉRÉSZTÚ R VÁ ROS INTÉGRÁ LT

Átírás

1 SZÉ KÉLYKÉRÉSZTÚ R VÁ ROS INTÉGRÁ LT FÉJLÉSZTÉ SI STRÁTÉ GIÁ JÁ Székelykeresztúr, október 7.

2 Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 5 2. TERVEZÉSMÓDSZERTAN 8 3. KÖRNYEZETELEMZÉS Földrajzi elhelyezkedés, területhasználat Területi kapcsolatok Közúti infrastruktúra Területhasználat A kommunális infrastruktúra A vízellátás Szennyvízhálózat Távközlés A hulladékkezelés Kiemelt természeti erőforrások Természeti kockázatok KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS ÉLET Népesedési folyamatok a városban A helyi oktatás helyzete Kulturális és közösségi színterek, események és szereplők Helyi szociális és egészségügyi rendszer Épített kulturális örökség és ezek hasznosítása GAZDASÁGI HELYZETKÉP ÉS FOLYAMATOK Gazdaságföldrajzi kontextus és erőforrások Természeti erőforrások és hasznosításuk Mezőgazdaságilag hasznosítható területek és jelenlegi használatuk Turizmus Természeti környezet Kulturális kínálat 58

3 Épített örökség Turisztikai marketing és szállásfoglalás Turisztikai szolgáltatások Szálláskapacitás Turistaérkezések Vendégéjszakák Gazdasági ágazati helyzetkép és folyamatok A megye és a város gazdasági szerkezete Vállalkozói aktivitás és folyamatok Munkaerő-piaci helyzetkép és folyamatok A forrásbevonás gyakorlata Önkormányzati gazdálkodás és településmarketing Helyi költségvetés SWOT ELEMZÉS JÖVŐKÉP FEJLESZTÉSI CÉLOK FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK FEJLESZTÉSI PRIORITÁSTENGELYEK ÉS INTÉZKEDÉSEK Prioritás 1: Közterek és közszolgáltatások fejlesztése Intézkedés: Köz(össégi) terek létrehozása és modernizálása Intézkedés: Város közlekedéshálózatának fejlesztése Intézkedés: Közszolgáltatások fejlesztése Intézkedés: (Köz)épületek karbantartása, modernizálása és hasznosítása Prioritás 2: Versenyképes helyi munkaerő és vállalkozások Intézkedés: A szellemi tőke és humánpotenciál fejlesztése Intézkedés: Üzleti infrastruktúra fejlesztése és a helyi vállalkozások támogatása Intézkedés: Ipartelepítés és iparfejlesztés Intézkedés: Közösség- és értékközpontú gazdaságfejlesztés Prioritás 3: Közösségfejlesztés, szociális integráció Intézkedés: Élettér a fiatalok és kisgyermekes családok számára Intézkedés: Kulturális és közösségfejlesztési programok támogatása Intézkedés: Szociális védelem és integráció 110

4 Prioritás: Turizmus és környezetvédelem Intézkedés: Székelykeresztúr a kistérségi turizmus koordinátora Intézkedés: Beruházás a turizmusba Intézkedés: A turisztikai kínálat és marketing fejlesztése Intézkedés: Közbiztonság és környezetvédelem ÉRTÉKELÉS ÉS MONITORING Monitoring tevékenységek Értékelés FORRÁSTÉRKÉP PROJEKTPORTFÓLIÓ 130

5 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Á demokrácia legkézzelfoghatóbb értéke a helyi közösségek döntési autonómiája a közvetlen életterük kialakításában. Égy település közösségi problémái legjobban helyben látszódnak és a megoldásokat is a helyiek tudják legjobban megtalálni. Fontos, hogy a helyi erőforrások minél hatékonyabban legyenek felhasználva és a helyi közösség konszenzust találjon a település élhető jövőjéhez vezető úton. Á tervezés, mint folyamat és eredmény egyben, tehát kettős hasznossággal jár a közösség számára: egyrészt teret ad a különböző nézőpontok összehangolására, a problémák konszenzusos megoldására, másrészt irányt mutat a helyi erőforrások összehangolt felhasználására a helyi közösség érdekében. Á tervezés különösen fontos napjainkban, amikor a fejlesztési források zöme a kívülről, az Éurópai Únió vagy a Román Kormány fejlesztési programjain keresztül érkeznek helyi szintre. Áz ÉÚ források lehívásának lehetősége jelenti jelenleg a legnagyobb motivációt a romániai helyi közösségek számára a településfejlesztési stratégia kidolgozására, amely, habár fordított logika, mégis hasznos a közösségek számára. Korábban ugyanis a helyi közösségek nem voltak hozzászokva, hogy településük és életterük kialakításába beleszólhatnak. Áz Éurópai Únió fejlesztéspolitikai elvei között fokozatosan egyre nagyobb teret nyert a szubszidiaritás elve, amely az alulról építkező és partnerségre épülő megközelítés fejlődését és elterjedést jelenti a települések tervezési és fejlesztési programjainak kialakításában. Á korábban a vidéki térségekre jellemző megközelítés alapelvei (terület alapú helyi fejlesztési stratégiák; stratégiák alulról induló kidolgozása és megvalósítása; köz- és magánszféra partnersége; innováció ösztönzése; integrált, ágazatközi intézkedések; és hálózatépítés) és a részvételen alapuló tervezés módszertana mára átszivárogtak a városias térségek fejlesztési eszköztárába is a Közösségi Irányítású Helyi Fejlesztés elnevezés alatt. Á megközelítés nagy hangsúlyt helyez a helyi közösségek bevonására, az integrált szemléletmódra és a hálózati együttműködésekre, amelyek képesek felszínre hozni innovatív helyi megoldásokat. Mindezek az Éurópa 2020 stratégia homlokterében álló hatékonyságnövelés prioritását szolgálják. Á stratégiai tervezés tehát a közösség megerősödését is jelenti, azáltal, hogy reális és társadalmilag támogatott jövőkép áll a középpontjában. Áz államberendezkedés történelmi előzményei miatt különösen fontos, hogy térségünkben a területi tervezés minél szélesebb körű tudatosítással járjon, annak érdekében, hogy a közösségek ne kívülről várják a megoldásokat problémáikra. Á Székelykeresztúr stratégiájának tervezése során is követtük a közösség bevonásának legfontosabb alapelveit, bevonva a kulcsszereplőket, akik a megvalósítás során is szerepet kell majd játszanak. Ez a szemlélet megjelenik a stratégia célkitűzéseiben, és meg kell jelenjenek a megvalósítás során is. 5

6 Székelykeresztúr város fejlesztési stratégiája 2014 nyarán a helyi önkormányzat megbízásából azzal a nem titkolt céllal készült, hogy alapul szolgáljon a közötti időszak projektjeinek. Á stratégia tehát azt szolgálja, hogy ebben az időszakban olyan projekteket dolgozzanak ki és pályázzanak meg mind város szinten, mind a társadalom és a gazdaság szereplői egyénileg, amely biztosítják az erőforrások optimális kihasználását és erősítik egymást. Á tervezés során éppen ezért minden társadalmi és gazdasági csoport megszólításra került, igényeik és problémáik megjelennek a célkitűzésekben és a javasolt intézkedések között. Á város versenyképességi tényezőit vizsgálva megállapítottuk, hogy Székelykeresztúr kistérségi központ szerepe gyengül, ezért első számú cél a város funkcióinak megerősítése, bővítése, rangjának visszaállítása. Éhhez hozzátartozik a városkép fejlesztése, egységesítése és a lakóövezetek infrastrukturális ellátottságának bővítése is. Á város sajnos alacsony népességmegtartó erővel rendelkezik jelenleg elsősorban a fiatal diplomás rétegek körében, a fiatalok egyre nehezebben vágnak bele családalapításba itt, más városokat választanak lakóhelyüknek. Éz elsősorban a jövedelemszerzési és munkalehetőségek hiányából ered, javítani kell tehát a vállalkozói környezetet és fenn kell tartani az oktatás színvonalát. Áz oktatás kulcsfontossága jelentkezik a város térségszervező szerepének erősítésében, a kulturális élet minőségében és a helyi munkaerő versenyképességében is. Á város gazdasága diverzifikált, a rendszerváltás utáni visszaesés után keresi az útját, a korábbi ipari létesítményekre alapozott termelő vállalkozások közül mára kiderült melyek az életképesek. Á kiváló adottságú mezőgazdaság (amelyben a magasabb jövedelemmel kecsegtető zöldség, gyümölcs és virágtermesztés is jellemző) a mérethatékonyság problémájával küzd, a szétaprózódott gazdaságok feldolgozási és értékesítési társulásai egyelőre váratnak magukra. Á termelés hatékonyságának növelése és a folyamatos modernizálás állandó kihívás elé állítja a gazdákat. Á társulásokra épülő élelmiszeripari termelés további bővítése jelentheti a kiutat és a szektor bővülésének lehetőségét. Émellett a vállalkozási kompetenciák fejlesztése, a vállalkozó szellem erősítése, támogató vállalkozói környezet létrehozása az, amely minden gazdasági szektorban a jövedelemszerzési lehetőségek bővüléséhez vezethet. Sajnos demográfiai szempontból a lassú elöregedés jellemzi a város népességét, amely súlyos problémákhoz vezet (függőség) és lecsapódik a gazdasági mellett és közösségi életben is. Á közösségi szellem egyre inkább devalválódhat és a város közösségi identitása ezáltal eltűnik, ezáltal romlik a lakókörnyezet fizikai minősége is. Kiemelten kell foglalkozni tehát a közösségfejlesztéssel, a tudatformálás számtalan vetületével, a szolidaritás és az együttműködés kultúrájának erősítésével. 6

7 Égy, lakói számára jó életteret nyújtó város vonzóvá válik a turisták számára is, akik szívesen töltik idejüket pozitív kisugárzású környezetben. Á város turisztikai vonzereje jelenleg csekély, számos fejleszthető kihasználatlan potenciál fekszik parlagon. Á turizmus fejlesztésében talán a legelengedhetetlenebb a kistérségi szemlélet, a turisztikai kínálat térségi szintű megszervezése és láthatóvá tétele, amelyben a város központi, koordináló szerepet játszhat. Á stratégia célrendszere a beazonosított fő problémák megoldásához illeszkedik és a 2020-ig megvalósítható célkitűzéseket fogalmazza meg. Á kijelölt célok megvalósulása a város kiegyensúlyozott fejlődését teszik lehetővé az életminőség minden területén: Székelykeresztúr kistérségi szerepének megerősítése, központ funkciók fejlesztése Rendezett és élhető város Vonzó élettér fiataloknak Támogató környezet a vállalkozók és termelők számára Á magas színvonalú az egész kistérséget kiszolgáló oktatási rendszer megőrzése Magas szintű kulturális és közösségi élet Álkalmazkodóképes és képzett munkaerő Á közösségi élet és szerepvállalás erősítése Informáltság és tájékozottság növelése Turisztikai vonzerő fejlesztése Á célok megvalósítását szolgáló prioritások kijelölése a közösség igényeinek megfelelően a fizikai környezet (infrastruktúra) építése mellett, a vállalkozói környezet (humánerőforrás és piacra jutás), a közösségi élet és a természeti környezet kiegyensúlyozott fejlesztését is előirányozza. A megfogalmazott intézkedések és projektek egy részének megvalósíthatósága talán túl túlmutat a jelenlegi 2020-ig tartó perióduson, de stratégiai dokumentumba való belefoglalásukat fontosnak tartotta a közösség, A kijelölt út korántsem egyszerű: a város fenntartható fejlődési pályára állásához szükség van az önkormányzat stratégiai szemléletű működésére, vállalkozóképességére, kockázatvállalására és szolgáltató jellegének erősítésére is. Végezetül nagyon fontos, hogy a jelenlegi fejlesztéspolitikai rendszerhez igazodva a lehető legtöbb forrásbevonási lehetőséget használja ki a város, szem előtt tartva a valós igényeket, elkerülve a forrásvezérelt, hosszú távon fenntarthatatlan és így feleslegesen nagy terhet jelentő beruházásokat. 7

8 2. TERVEZÉSMÓDSZERTAN Á helyi fejlesztési stratégia, mint a helyi közösség akaratának és jövőbe vetett hitének kinyilatkoztatása, a helyi igényekre alapozva, a helyi szint számára fogalmaz meg feladatokat és elsősorban itt próbál erőforrásokat mozgósítani a megfogalmazott célok teljesülése érdekében. Éz ugyanakkor azt is jelenti, hogy a tervezés folyamatát érdemes a helyi kompetenciákra széles körben alapozva levezényelni. Mindez pedig egy sor módszertani kérdést vet fel. Hogyan mérhetőek fel hatékonyan a helyi igények? Hogyan koncipiáljuk meg a fejlesztési célokat és a célok teljesülését szolgáló feladatsorokat? Hogyan hasznosítsuk a helyi szellemi erőforrásokat a tervezés során? stb. csak néhány lényeges kérdés, amelyekre egyébként eltérő módszertani álláspont bázisán eltérő válaszok adhatóak. Székelykeresztúr város fejlesztési stratégiájának kidolgozása során a közösségi tervezés szemléletét követtük és annak eszköztárából válogattunk. Á közösségi tervezés biztosította előnyöknek igencsak hosszú a listája, de ezek közül kiemelendők a következők: Támogatja a helyzet pontos és reális felmérését, megismerését, szilárd alapot kínál a tervezési munka számára Folyamatosan megjeleníti a helyi igényeket és szempontokat a tervezés során, tartalmában gazdagítva azt Élfogadottá teszi a tervezés szükségességét, annak céljait és irányát, egyéni és szervezeti szintű jövőtervezésre sarkall Már a korai szakaszban erőforrásokat mobilizál, illetve előizzítja azokat a későbbi, kivitelezési időszakra Lappangó társadalmi konfliktusokat süthet ki, valamint új konszenzusokat generálhat egyegy kérdés kapcsán Á közösségi tervezés centrális eleme a társadalmi részvétel elve, amely értelmében minden érdekelt és érintett társadalmi csoport számára biztosítani kell a tervezési munkában való részvétel lehetőségét. Á tervezés eredményessége, valamint a fenti hasznok érvényesülési foka szempontjából sem mindegy, hogy milyen részvételi eszközök kerülnek alkalmazásra. Székelykeresztúr városfejlesztési stratégiájának elkészítése során a következő részvételi technikákat alkalmaztuk, amelyek során közel 100 érintett fogalmazhatta meg véleményét, igényeit: Félig strukturált mélyinterjúk készítése: a helyi véleményformálókat szakterületenként csoportosítva (17 interjú készült: mezőgazdasági és gazdasági szereplők, egyházi vezetők, oktatási intézmények vezetői, kulturális és civil szervezetek képviselői, vállalkozók, helyi 8

9 adminisztrációban dolgozók stb.) személyesen kerestük meg egy, az adott szakterületre, valamint általánosan a városra vonatkozó kérdéseket egyaránt tartalmazó félig strukturált interjúvezetővel. Fókuszcsoportos megbeszélések szervezése: öt fókuszcsoportos megbeszélést szerveztünk (civil és szociális szféra, vállalkozások, oktatás és egyházak, önkormányzati intézmények) összesen mintegy 50 résztvevővel, minden csoportban egy rövid, a város aktuális helyzetét vázoló előadást szerveztünk, és az ezt követően irányított körülmények között indult el egy beszélgetés és ötletelés a helyi lakosság képviselőivel az adott témakörben, amely alapján összeállt a problémák listája és megoldások, projektötletek is születtek. Nyílt fórum: Á helyzetfeltárás során szintetizált célokat és prioritásokat mindenki számára nyitott fórum keretében mutattuk be a lakosság számára és a megjelent 30 fő segítségével véglegesítettük a város fejlesztési irányait. Folyamatos nyitottság és átláthatóság: a stratégia kidolgozását koordináló szakértői csoport a tervezés teljes periódusa alatt fogadta az akár személyesen, akár telefonon, en, levélben vagy más formában beérkező észrevételeket, jobbító szándékú javaslatokat és ezeket utólag feldolgozta. Á kivitelező a tervezés folyamatáról, az éppen aktuális helyzetről több alkalommal értesítette a helyi önkormányzatot és lakosságot. Á fentiek segítségével sikerült elkészítenünk egy olyan stratégiát, amely szintetizálja a szakértői és helyi javaslatokat, harmonizál a helyi érdekekkel, és amellyel reményeink szerint a helyi közösség azonosulni tud és sajátjának érez. A részvételi technikák koordinációja mellett a stratégiát kidolgozó szakértői csoport feladatai között szerepelt a helyi nyilvántartásokból és különböző megyei szintű adatközlő intézményektől (Cégbíróság, ÁPIÁ, ÁPDRP, Megyei Pénzügyi Főigazgatóság, ÁJOFM, stb.) begyűjtött adatok rendszerezése és feldolgozása, valamint a terep tapasztalati alapú megismerése is. Útóbbi céljából több alkalommal történt terepbejárás, amelyek során az adatalapú információk begyűjtése mellett a különböző benyomásokra, élményekre és érzésekre is próbáltunk figyelni. Mindezek a stratégia első fejezetében, a Helyzetértékelés keretében kerültek összegzésre. Á helyzetértékelés fejezete tematikusan a fenntarthatóság három dimenziója mentén épül fel, így önálló alfejezet keretében vontuk elemzés alá a város környezeti feltételeit, a helyi közösségi élet jellemzőit és a gazdasági folyamatok főbb ismérveit. Ézt követően a SWOT táblázatban tematikusan csoportosítva emeltük ki azokat a helyi faktorokat valamint külső körülményeket, amelyekre a jövőképhez vezető utat jelentő célok és prioritások megfogalmazása során is figyelemmel voltunk. 9

10 Á célok megfogalmazása során figyelemmel voltunk továbbá a magasabb szintű tervdokumentumok célrendszereire is. Áz Éurópai Únió as időszakra vonatkozó keretpolitikáival (vidékpolitika, környezetpolitika, agrárpolitika, stb.) való kompatibilitás mellett az országos és megyei fejlesztéspolitikai célokkal való összhangra is hangsúlyt fektettünk. Á dokumentum tehát jól illeszkedik a tervezési szintek hierarchiájának rendszerébe, annak mintegy a közösséghez a legközelebb álló szintjét adva. Szerkezetét tekintve ugyanakkor megfelel az Éurópa Parlament és a Tanács vonatkozó közös rendelkezésében (COM 2011/615 final 2 jelzésű) megfogalmazottakkal. A Stratégia részben ismertetett intézkedések és projektötletek formájában megfogalmazott cselekvéssor a Jövőképhez konvergál. Ézek között számos kapcsolódási pont fedezhető fel, az intézkedések a település, mint egy holisztikus rendszer megközelítésben- egymásra épülve, egymást segítve, támogatva kerültek kidolgozásra ezáltal is növelve a beavatkozások hatékonyságát és a várható hatások szinergiáját. Ézen hatások és intézkedések nyomon követésére és kiértékelésére teszünk javaslatot az Értékelés és Monitorig fejezet keretében. Bár erősen leegyszerűsítőnek és szűk látókörűnek tartjuk azt a megközelítést, amely szerint a fejlesztési stratégia elsősorban a forrásbevonás eszköze, de kétségtelen, hogy ezen szerepe az Éurópai Únió fejlesztési és finanszírozási politikájának Romániára való kiterjesztése nyomán igencsak felértékelődött. Éppen ezért Székelykeresztúr város fejlesztési stratégiáját a következő hétéves tervidőszak támogatáspolitikai kilátásainak figyelembevételével készítettük el. Áz egyes intézkedésekhez/projektekhez kapcsolt lehetséges finanszírozási forrásokat a Forrástérkép tartalmazza. 10

11 3. KÖRNYEZETELEMZÉS Figyelembe véve, hogy az olyan általános makro-színtű kérdések, mint amilyenek a természeti erőforrások iránti igény, a biológiai sokszínűség szisztematikus romlása, a fontosabb ökoszisztémákra tett hatások, és az energiahasználat megnövekedése mind jelen vannak Romániában is, és mikro szinten is megfigyelhetőek a romániai megyék községeiben és falvaiban. Á as periódusra Székelykeresztúr városra vonatkozó helyi fejlesztési stratégia kidolgozása során különös fontossággal kell kezelni a környezet szakterületét, mint a fenntartható fejlesztés három tartópillérének az egyikét. Tehát a jelen fejezetben, amit teljességében a környezeti pillérnek szentelünk, olyan területekről fogunk beszélni, mint például a földrajzi elhelyezkedés, éghajlati és talajfeltételek, urbanisztikai jellemzők, hulladékgazdálkodás, természeti értékek és források. A város környezeti perspektíva szerinti bemutatása során hivatkozni fogunk a as periódusra kidolgozott Székelykeresztúr városfejlesztési stratégiájában előirányzott intézkedésekre, célokra és helyzetre, amelyek a környezet területét érintik. Éz a fejezet Székelykeresztúr környezeti szempontból való bemutatását célozza, lépésről lépésre tárgyalva a földrajzi elhelyezkedés bemutatását, az éghajlati és talajviszonyokat, a városi és közúti infrastruktúra technikai és használati jellemzőit, a hulladék kezelést, a helyi természeti erőforrások és a természeti kockázatok leírását. Á környezeti pillér, mint a fenntartható fejlesztés szerves része, amelyet európai és nemzeti szintű stratégiák is kiemelten kezelnek, markánsan megtalálható kell legyen a területi és helyi szintű stratégiákban is, ezzel biztosítva a fenntartható fejlesztés európai elvét. Á környezet elemei, mint például az alapinfrastruktúra, a szemétszállítási rendszer, a természeti adottságok, a környezeti kockázatok olyan jellemzők, amelyek a társadalmi-gazdasági környezet mellett kivételes hatással vannak a helyi közösségek életére, és egyúttal a székelykeresztúri életszínvonalra és életminőségre is. Á felsorolt területek aktuális helyzetének elemzését a helyileg elérhető nyilvántartások alapján, a évi népszámlálás hivatalos feldolgozott adataiból, a hatályos Városrendezési Tervből és a terepmunka folyamán, 2014 nyarán szerzett tapasztalatokból (interjúk, nyilvános viták, terep észrevételek) végeztük el. Á környezet állapot-elemzésének tapasztalatait belefoglaljuk a SWOT elemzésbe, a város jövőképének meghatározásába, és a problémák megoldására kijelölt a célkitűzésekbe, fejlesztési prioritásokba, intézkedésekbe és azokba a projektekbe, amelyeket 2020-ig megvalósítani szükséges, a helyi közösség igényeinek elérése érdekében. 11

12 3.1. Földrajzi elhelyezkedés, területhasználat Székelykeresztúr városa méter magasan fekszik a tengerszint felett, a Nagy-Küküllő völgyében, a Gagy és Fehér-Nyikó patakok között, Hargita megye dél-nyugati részében, Segesvár és Székelyudvarhely között. Á meredek domboldalak határolják északon (Jézuskiáltó 535 m) és délen (Várhegy 616 m), ez utóbbi hosszan elnyúlik keletre és nyugatra a Küküllő mentén. Á régió vízhálózatát meghatározó Küküllő folyása három szakaszra tagolja a térséget, amin a folyó áthalad: Kis-Küküllő dombság, Údvarhelyi-dombság és Homoródi-dombság. Áz Údvarhelyi-dombságban kialakult néhány medence: a zetelaki, az udvarhelyi és a keresztúri medence. Á medencei domborzati forma a fő folyóvölgyek mentén alakult ki, laposabb területeket létrehozva. Á város a Nagy-Küküllő árterében helyezkedik el, amely a település jobb oldalán kiszélesedik, 1,0-2,0 km szélességben. Á terület legfőbb vízrajzi ere a Nagy-Küküllő. Á felszíni vizeket a három vízfolyam képviseli: a Nagy-Küküllő folyó, amely kelet-nyugat irányában a település déli részén halad el, a Gagy patak, amely a város nyugati részén észak-dél irányába áramlik a folyóba és a Fehér-Nyikó patak. Ézen patakok medre nem mély, vízhozamuk ugyanis a medencében hulló csapadék mennyiségétől függ. Á csapadékból származó vizek egy részét a folyók csapolják le, másik része elszivárog. Á talajvíz jelen van az egész város területén és két formában jelenik meg: talajvíz, melynek vízszintje 3,00 és 8,00 m közötti mélységben váltakozik földalatti vizek fenékvíz formájában, amelyek általában vékonyak és lencse formájúak. Á folyó maximális vízhozamát a záporok és a hóolvadás határozzák meg (forrás: Székelykeresztúr Általános Rendezési Terve). Éghajlati szempontból, Székelykeresztúr környékét mérsékelt kontinentális éghajlat jellemzi, medencei területekre jellemző mikroklímával. Ébben a térségben a nyarak melegek, aránylag gazdag csapadék mennyiséggel, míg a telek hidegek, ritka hóviharokkal és felmelegedési időszakokkal, melyek megtörik a hótakaró folytonosságát. Á környező dombok védelmet nyújtanak a nagy hőmérséklet ingadozás ellen, így a hőmérsékleti ingadozás normális szintű, +8 C-os évi átlaghőmérséklettel. Áz abszolút maximum hőmérséklet +38,3 C, míg az abszolút minimum hőmérséklet -31,2 C volt. Körülbelül hét hónap az évből normál hőmérsékletű, míg az fagyos napok száma körülbelül évi átlagban 125; az évi hótakaróval borított napok száma pedig 60. Áz éves csapadékmennyiség eléri a 600 mm-t, a maximumot június hónap jelenti. Á felhőtlen napok átlagos száma évente nap, míg a borús napoké

13 Á jellemző szélirány és intenzitás szoros kapcsolatban vannak a meghatározó légköri áramlásokkal és a domborzati formák elhelyezkedésével. Á Székelykeresztúron feljegyzett legjellemzőbb szélirányok az észak-nyugati illetve észak-keleti szelek, 3,2 m/sec. sebességgel. Székelykeresztúron és környékén a leggyakoribb talajtípus a barna erdőtalaj, de fellelhető még csernozjom és podzol (kilúgozott szürke erdőtalaj) is. Ézek kialakulásának oka szoros kapcsolatban van a vidék éghajlati körülményeivel, a csapadék mennyiséggel, a fejlett növényzettel, ugyanakkor az üledékes anyagokkal is, melyek a domborzatot formálják Területi kapcsolatok Székelykeresztúr városa Hargita megye dél-nyugati részén helyezkedik el a Nagy-Küküllő völgyében. Kis város lévén polarizáló és központ jelleggel rendelkezik a szomszédos települések számára, ezek Étéd, Szentábrahám, Románandrásfalva, Újszékely és Siménfalva. Székelykeresztúr városának egyben kapocs szerepe is van két fontos Hargita és Maros megyei város, Székelyudvarhely és Segesvár között. Hargita megye kilenc városa közül Székelykeresztúr a lakosság számának szempontjából nagyságát tekintve ötödik helyen van a megyei városok sorában, összesen lakossal. Á legrégebbi időktől egészen napjainkig, elhelyezkedésének köszönhetően Székelykeresztúr az egész kistérség társadalmi-gazdasági és kulturális életét szervező központi szerepet töltötte be, erről a szerepről a város gazdasági elemzésének szentelt fejezetben még említést teszünk Közúti infrastruktúra Á város közúti infrastruktúrájának fő ütőerét a 13C főút alkotja, amely összeköti Székelykeresztúrt Székelyudvarhellyel és Segesvárral. Á 136-os megyei út Szentábrahám községébe vezet, míg a 137-es megyei út jelenti az összeköttetést Bögöz és Székelyudvarhely között, mindkét megyei út a 13C főútból ágazik ki. Á közúti infrastruktúrához hozzátartozik a városon belüli 50 utca, amelynek teljes hossza 41 kilométer, az aszfaltozott utak ebből 18,57 km-t tesznek ki, a biciklis utak hossza pedig 778 m. Á következő grafikon az utcák teljes hosszának fejlődését ábrázolja Hargita megyében és Székelykeresztúr városában, 2000 és 2012 között a Statisztikai Hivatal adatai alapján. Á grafikon alapján láthatjuk, hogy egy évtized leforgása alatt, a városban lévő utcák hossza 9 kilométerrel nőtt (28%-os növekedés), míg a Hargita megyében lévő utcák teljes hosszúsága 440 kilométerről 482 kilométerre gyarapodott (9%-os növekedés) 13

14 1. ábra: Az utcák hossza Hargita megyében és Székelykeresztúron Székelykeresztúr Hargita megye Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Székelykeresztúr a többféleképpen érhető el az országúton. Égyrészt a 13C főút átszeli a várost és kapcsolódik a 13Á főúthoz, a Székelyudvarhely-Szováta-Balavásár vonalhoz. Éz a legforgalmasabb közlekedési út, amely kétszer keresztezi a vasutat. A 136-os megyei út Betfalvával köti össze a várost, együtt halad a főúttal, és ez az út is áthalad a vasúton. Fiatfalva városrész elérhetőségét a Küküllő folyó nehezíti meg. Élhelyezkedésének köszönhetően Székelykeresztúr városa egy-egy fontos főút és megyei út kereszteződésében található, az átmenő forgalom zöme kelet-nyugati irányban halad át a városon. Áhogyan azt megállapíthatjuk a közúti térkép elemzéséből, ez a közúti csomópont, része az áru- és utas szállítás útvonalának Segesvár és Székelyudvarhely között, és összekapcsolja a várost Szovátával is, amely fejlődésben lévő fürdőközpont. Általában a városi utcahálózat járható szélessége 7 méter, kivételt képez a Szabadság tér, amely szélesebb, tágasabb, így biztosítva a parkolóhelyeket a járdák mentén. Áz utcáknak általában van aszfalttal vagy betonlappal bevont járdájuk, melyek szélessége 1-1,5 m, a központi piacon a járdák szélessége eléri a 2-3 métert is. Á csak célforgalom által használt mellékutcák szélessége 7 méter alatt van, egyes helyeken 5 méterre is csökken. Ébből az okból kifolyólag ezek az utcák kevés jelentőséggel bírnak az utcahálózat összességét nézve, nem bonyolítható rajtuk átmenő forgalom. Ámi az utcák burkolatát illeti, a 32,014 km hosszúságú útból 18,56 km van korszerűsítve (aszfalt vagy beton), 2,29 km 14

15 kockakővel van kirakva és kb. 11,15 km makadámút (kavicsolt út) (forrás: Általános Rendezési Terv, Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatal nyilvántartása). Á következő grafikon a korszerűsített utcák hosszúságát mutatja Székelykeresztúr városában, 2000 és 2012 között. Megállapíthatjuk, hogy az utcák korszerűsítése több szakaszban zajlott le, a legnagyobb arányban 2003 és 2006 között történtek az útjavítások, a második időszak, amelyben komolyabb fejlesztések történtek 2010 és 2011 között volt. Meg kell említenünk, hogy a hivatalos adatok csak es évig érhetők el, így az ezután történő munkálatok nem szerepelnek ezen a grafikonon. 2. ábra: Korszerűsített utcák hosszúsága Székelykeresztúron 2000 és 2012 között Forrás: saját szerkesztés az Országos Statisztikai Hivatal adatai alapján A helyszínen tapasztaltak alapján a Székelykeresztúri Helyi Tanács által 2007 és 2013 között végzett karbantartó tevékenységeknek köszönhetően a város közúti infrastruktúrájának fizikai állapota általában véve jó, a Bem utca burkolása jelenti az egyedüli komolyabb kihívást. Éz azonban csak akkor végezhető el, ha befejeződik az itteni szennyvíz hálózat korszerűsítése. Á többi, a közúti infrastruktúra részét képező utca és út állandó karbantartást és korszerűsítést igényelnek a minél hatékonyabban működő forgalom biztosítása érdekében. Székelykeresztúron a vasúti közlekedés a Segesvár-Székelyudvarhely között húzódó vasúti vonalon valósul meg, amely rákapcsolódik az országos vasúti hálózatra. Á helyi lakosságnak naponta 11 járat áll 15

16 a rendelkezésére. Á vasút az elmúlt évtizedekben több korszerűsítő folyamaton esett át, ugyanis a Nagy- Küküllő által okozott árvizek több helyen veszélyessé tették a közlekedést. A helyi lakosok számára a tágabb régió városait és a távolabbi országrészek vagy a külföld elérését a 8 rendelkezésre álló autóbusz járat biztosítja, melyeket a tömegközlekedésre specializált gazdasági társaságok biztosítanak. (Forrás: interjúkon és helyi fórumokon szerzett adatok) Területhasználat Székelykeresztúr közigazgatási területének teljes kiterjedése 2013-ban 5384 hektár volt, és az Országos Statisztikai Intézet hivatalos adatai alapján ez területhasználati típusok szerint a következőképpen oszlik fel: Felhasználási mód 2008 év 1. táblázat: Területhasználat Székelykeresztúron, év 2010 év Hektár 2011 év 2012 év 2013 év Összesen Mezőgazdasági Szántó terület Legelő Rét/kaszáló Szőlő és bortermelő vidék Gyümölcsös faiskola Nem mezőgazdasági terület összessége Erdők és más erdei növényzet : : : : Mocsárral és vízzel : : elfoglalt terület Beépített terület : : Közlekedési útvonalak és vasutak Leromlott és nem termő területek : : : : Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján 16

17 Éz alapján megfigyelhetjük, hogy Székelykeresztúr területeinek túlnyomó részét a mezőgazdasági hasznosítású földek (2013-ban 3668 ha), erdők és más erdei növényzettel rendelkező területek (1179 ha) foglalják el, míg a beépített felületek összesen 215 hektárt tesznek ki. Á következő grafikon Székelykeresztúr beépített területeinek gyarapodását mutatja be, és láthatjuk, hogy lassú, de állandó növekedés ment végbe az elmúlt két évtizedben, 2011-ben elérve a négyzetmétert. 3. ábra: Székelykeresztúr beépített területének gyarapodása, Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Á következő grafikonon is látható, hogy a lakások száma Székelykeresztúr városában 1990 és 2011 között 225 lakással növekedett, így 2011-ben városszinten 3455 lakás volt. Székelykeresztúr és Betfalva területén található lakások főbb jellemzői az érvényben lévő Általános Rendezési Tervnek adatai alapján: szobák átlag száma/lakás 2,27 átlag lakható m 2 felület/lakás 39,81 átlag lakható m 2 felület /személy 13,57 személyek száma/lakás 2,93 személyek száma/szoba 1,28 17

18 Úgyanazon adatok Betfalva esetében a következőképpen oszlanak el: szobák átlag száma/lakás 1,84 átlag lakható m 2 felület/lakás 32,30 átlag lakható m 2 felület /személy 11,66 személyek száma/lakás 2,76 személyek száma/szoba 1,50 Az lakások teljes számából a legnagyobb súllyal az egy vagy két lakrésszel rendelkező épületek bírnak. Á városban az egy- vagy kétemeletes lakások dominálnak, melyeket saját alapra építettek. Á négy-öt emeletes tömbházak a központ közelében vannak csoportosítva a Kossuth Lajos, Orbán Balázs és Hargita lakónegyedekben. 4. ábra: A lakások számának fejlődése, Székelykeresztúr, HR városi lakosság, HR megye Székelykeresztúr Városi lakosság Hargita megye Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Kíváncsiak voltunk az építkezési engedélyek kibocsájtásának alakulására is, ennek a fejlődése a következő grafikonon követhető. Kirajzolódik az építkezési engedélyek kibocsátásának ingadozása és csökkenő trendje. Á legtöbb engedélyt (29) 2006-ban adták ki, a legnagyobb zuhanás 2009 és 2012 közötti időszakra esik, ez az az időszak, amikor a globális gazdasági válság a legerősebb hatást gyakorolta az országos és a helyi gazdaságra (különösen az építőiparra), 2012-től pedig újból növekedés észlelhető a kibocsátott építkezési engedélyek számát nézve. 18

19 5. ábra: A kibocsátott építkezési engedélyek száma Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Á kibocsátott építkezési engedélyekkel párhuzamosan készítettünk egy kimutatást a befejezett lakások számát illetően, amit állami vagy saját forrásból építettek. Áz alábbi grafikon azt mutatja, hogy a legtöbb állami alapból épült lakást , közötti időszakokban építették, 2014-ben pedig 44 lakás készült el. Á legtöbb saját forrásból készült lakás 1995-ben, 2003-ban, 2007-ben és ben épült fel. 6. ábra: Lakásépítések Székelykeresztúron, Állami alapból Saját forrásból Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján 19

20 Egy település vonzerejének egyik legfontosabb aspektusa a zöldövezetek mérete és minősége és a település komfortossága ez által is lemérhető. A következő grafikonon láthatjuk, hogy a legkiterjedtebb zöldövezetek Hargita megye városain belül Csíkszeredában találhatóak, ezt követi Székelyudvarhely, Tusnádfürdő és Gyergyószentmiklós. A legkisebb felületű zöld övezettel rendelkező város Balánbánya, míg Székelykeresztúr azonos helyen van Borszék városával összesen 10 hektárnyi zöldövezettel. 7. ábra: A zöldövezetek mérete Hargita megye városaiban (ha) Szentegyháza 34 Székelykeresztúr Borszék Balánbánya 3 Tusnádfürdő 70 Székelyudvarhely 121 Hévíz 24 Gyergyószentmiklós 47 Csíkszereda Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Á város legfontosabb üdülőövezete Sóskút-fürdő a település déli részén, Sósárok völgyében helyezkedik el, két oldalról gazdag növényzettel, lombhullató erdővel kerítve, amely körbe öleli a létesítményeket. Áz üdülőhely korszerűsítése és bővítése érdekében a Helyi Tanács több lépést is tett: kidolgozott és benyújtott egy pályázatot a közötti Regionális Operatív Program keretein belül, erre azonban nem kapott támogatást. Ézért a helyi vezetőség tervei közt szerepel a projekt újbóli benyújtása az új közötti időszakban. Á projekt célja egy olyan üdülőkomplexum felépítése (gyógykezelés, hotel, sportterem stb.), amely amellett, hogy ellátja, kiszolgálja a helyieket, a térség fő turisztikai attrakciója is lehetne. Á várostól 2,5-3,0 kilométerre, a közigazgatási terület észak-nyugati részén található az a 20,85 hektár felületű terület, amely otthont ad Keresztúri-tónak. Ézen a területen két tó fekszik, amely alkalmas horgászásra is, és rendelkezik olyan területekkel, ahol kempingezni is lehet. Áz alábbi grafikonon az látható, hogy kiszámoltuk az egy lakosra jutó zöldövezetek arányát és elmondhatjuk, hogy a helyzet megyei összehasonlításban nem kedvező Amíg a Hargita megyei városi 20

21 területein a zöldövezetek átlagos egy főre jutó nagysága 34,61m 2 /lakos, addig Székelykeresztúron ez az érték mindössze 9,71 m 2 /lakos. Á helyszíni tájékozódás és a megszervezett fórumok során kirajzolódott a városközpont korszerűsítésének ötlete, amely szintén pályázati úton lehetne finanszírozható. Ennek keretein belül a zöldövezetek, valamint az üdülő- és játszóterek bővítése rendkívül fontos szerepet kell kapjanak. 8. ábra: A zöldövezetek egy lakosra eső nagysága Székelykeresztúron és Hargita megye városi területein , ,71 Székelyekeresztúr Városi térségek Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján A közszolgáltatások és középítmények hiányosságai jelentik a város fizikai állapotának egyik fontos problémáját, ezek hiánya vagy állapota nem teszi lehetővé, hogy a város minden részén egyenletesen részesüljön a lakosság a városi funkciók nyújtotta minden előnyből. Á Polgármesteri Hivatal és a Helyi Tanács épülete a főtéren található, az épület sürgős külső és belső rehabilitációs beavatkozásokat igényel, ugyanis jelen pillanatban az épület nagyon degradált állapotban van, így nem tud megfelelő környezetet biztosítani a Hivatal személyzetének az adminisztrációs feladatok elvégzésére. Áz utóbbi időszakban a helyi tanintézmények épületeit felújították és ezért jó fizikai állapotban vannak, a Zeyk Domokos Iskolaközpont azonban felújításokra szorul. Á tanintézmények esetében a problémát a szaklaboratóriumok hiánya jelenti (informatika, biológia, kémia, stb.). Á Helyi Tanács által biztosított forrásokból és a külső, nem visszatérítendő támogatásokból lehetne fejleszteni a felszereltséget az iskolákban és óvodákban. 21

22 Á művelődési házat 3 éve újították fel, megfelel a kor igényeinek és így a fő kulturális helyszínné vált a városban (a művelődési házról részletesebben fogunk beszélni a kulturális életre szánt fejezetünkben) A kommunális infrastruktúra A vízellátás Évszázadokon keresztül, mielőtt megépült és működésbe lépett volna a vízmű, Székelykeresztúr városát a Nagy-Küküllő és a Gagy folyók mentén ásott kutak látták el vízzel, kis mélységből, az első vízzáró rétegből nyerve a vizet. A víz minősége nem minden víznyerő esetében felelt meg az ihatósági feltételeknek, főleg nagyobb esőzésekkor, ilyenkor ugyanis a víz magas vízkeménységgel és a megengedettnél magasabb határértékű vaskoncentrációval rendelkeztek. Áz iparosítás előidézte demográfiai és gazdasági folyamatok egy központi vízellátó rendszer megépítését eredményezte, amely a Nagy-Küküllő folyóból gyűjti be a szükséges vizet. A jelenlegi berendezés egy vízfelfogó állomásból, egy vízkezelőből és egy elosztó hálózatból áll. Á következő grafikon az ivóvíz hálózat teljes hosszának fejlődését mutatja. A grafikon alapján kiderül, hogy a es évek során nem történt jelentős beruházás a rendszer kiterjesztése érdekében, azonban 2011 és 2012 között a hálózat hossza majdnem 10 kilométernyit nőtt (9,5 km). Jelenleg kisebb kivételekkel (a Küküllő mentén élő roma családok) a helyi háztartások, valamint a kereskedelmi egységek és a közintézmények is csatlakoztatva vannak az ivóvíz hálózathoz. 9. ábra: Az ivóvízhálózat teljes hossza, , ,5 27, Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján 22

23 Á következő grafikon a fogyasztókhoz eljuttatott ivóvíz-mennyiség fejlődését mutatja és észrevehető, hogy a es időszakban hatalmas fogyasztás volt, 2002-ben elérvén az 1227 ezer köbmétert, ez azonban a következő évben 526 ezer köbméterre csökkent és ez stabilizálódott a következő években is. A es években a vízfogyasztás a 404 és 356 ezer köbméter között mozgott, amiből háztartási használatra 250 ezer köbméter fogyott el. 10. ábra: Elfogyasztott ivóvízmennyiség, , ezer köbméter Összes Háztartási használatra Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Á vízkezelő állomás által szolgáltatott víz minősége általában megfelelő, a legtöbb vízminőség-mutató a hatályban lévő standardok és jogszabályok által megengedett intervallumon belül alakul. Vannak azonban az évnek olyan időszakai, amikor a víz minősége nem megfelelő a szerves anyag tartalom, szag, íz, stb. mutatók tekintetében, ami a Nagy-Küküllő ingadozó vízminőségének tudható be. A lebonyolított interjúkból kiderült, hogy a vízben lévő vízkő szintje gyakran nagyon magas és ebben a tekintetben beavatkozásokra van szükség. Áz új programozási időszakban a helyi vezetőség számára egy újabb kihívást és egyben fontos projektet jelent a betfalvi vízüzem felépítése Szennyvízhálózat Székelykeresztúr városának szennyvízhálózata a tisztítóműből és a csatornahálózat külön rendszeréből áll. Áz esővizet külön begyűjtik és közvetlenül elvezetik a vízlevezető csatornába, azaz a Nagy-Küküllő jobb partjához. 23

24 Á szennyvíztisztító a város dél-nyugati részén, a Nagy-Küküllő jobb partján helyezkedik el, körülbelül 250 méterre a nemzetközi úttól, valamint az Údvarhely-Segesvár vasút vonaltól. Úgy a magánháztartások, tömbházak, intézmények, mind a hasonló az ipari egységek szennyvizeinek tisztítására tervezték. Á tisztítómű 1938-ban jött létre a 272/ 11 számú vízgazdálkodási engedély alapján, amit az Országos Vízügyi Tanács (CNA) adott ki 1978 Szeptemberében és 90 l/s tisztítókapacitással rendelkezik. Á megtisztított vizet a Nagy-Küküllő vizébe vezetik.á következő grafikon a székelykeresztúri szennyvízvezetékek teljes hosszát és ennek gyarapodását mutatja az közötti periódusban. Megfigyelhetjük, hogy a es és a es évek során voltak jelentős bővítések a szennyvízhálózaton belül, jelenleg a vezetékek teljes hosszúsága eléri a 33,5 kilométert. 11. ábra: A szennyvízhálózati vezetékek teljes hosszúsága, Székelykeresztúr, , km Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Székelykeresztúr városának áramellátása az Országos Énergetikai Rendszeren belül két 110 kv-os vonallal Gyulakuta és Szováta felől történik. Ézek a villamos vezetékek egy 110/20 kv-os tranzit állomást táplálnak, amely az Údvarhely felőli városvégen található öntödével szomszédos. A 20 kv-os légvezetékek (LÉÁ) és a földalatti vezetékek (LÉS) ebből az állomásból táplálják a város transzformátorállomásait is. Á város, annak közintézményei és a gazdasági egységek 40-nél több 20/0,4 kv-al működő transzformátorállomás által vannak ellátva, amelyek összesített beépített teljesítménye 18 megavolt ampernál (MVÁ) nagyobb erőt fejt ki. Á transzformátorállomások teljesítményéből a korábbi tevékenységekre, nagyfogyasztókra is tudunk következtetni, sokan ezek közül már egyáltalán 24

25 nem, vagy csupán alacsony teljesítményen működnek. Á város energetikai helyzete megfelelőnek mondható. Ami a földgázzal való ellátást illeti, Keresztúr ellátása a fiatfalvi átadó-, szabályozó-, és mérőállomás (SRPM) által történik, a városi elosztóvezetékek alacsony nyomásúak. Minden fogyasztó (háztartások, magánházak, tömbházak, magántársaságok) el van látva gázszabályozóval, valamint szabályozó- és mérő állomásokkal. A következő grafikon a gázvezetékek teljes hosszát mutatja, láthatjuk, hogy a 2012-es évben a teljes hosszúság elérte az 52,4 km-t, azaz majdnem megduplázódott az előző évekhez képest. 12. ábra: A gázvezetékek teljes hosszúsága, , km Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Áz alábbi grafikon pedig a es periódusban a fogyasztókhoz eljuttatott földgáz mennyiségét mutatja. Ébből kiderül, hogy a 2000-es évvel kezdődően az elosztott gáz mennyisége majdnem minden évben csökkent, 10,000 köbméterről elérvén az 5000 köbmétert 2011-ben, majd 2012-ben ez a folyamat jelentős fordulatot vett ismét felugorván a közel 8000 köbméterre. 25

26 13. ábra: A fogyasztókhoz eljuttatott földgáz mennyisége, , köbméter Összes Háztartási használatra Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Az ÁCÁTÉL Kft. által biztosított távfűtés-rendszerhez jelenleg hozzávetőlegesen 120 székelykeresztúri háztartás van csatlakoztatva. Á leválók száma évről évre csökken, 2010-ben például 60 háztartás vált le, 2014-ben csupán 14. Á gigakalória ára 291,21 lej és az aktuális hálózat a háztartások, gazdasági egységek és a városi közintézmények 7,64%-át fedi le Távközlés Jelenleg mindhárom nagy romániai távközlés-szolgáltatónak teljes lefedése van Székelykeresztúron és így a lakosok választani tudnak az Orange, Vodafone és Cosmote cégek által nyújtott szolgáltatások közül (2014 szeptemberétől ez utóbbit a Telekom váltja). Á város rendelkezik digitális automatikus telefonközponttal is. Á kábeltelevíziós és Internetes hozzáférést a Harghita Line Kft. teszi lehetővé az egész városban, 40 mb/s-os sávszélességet biztosítva. A városban helyi rádió is működik, a VOX FM, ami hír, zene és szórakoztató programokat is sugároz A hulladékkezelés Jelenleg Székelykeresztúron a háztartási hulladékok begyűjtése, szállítása és raktározása az SC ÁVÉ Harghita Kft.-vel kötött szolgáltatási szerződés alapján történik. Á város szintjén nem valósul meg a szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékszállításra eső költségeket pedig a haszonélvezők, fizikai, illetve jogi személyek állják. 26

27 Keresztúr egyike azon városoknak, amelyek részt vesznek a Hargita Megye Tanácsa által irányított A hulladék integrált menedzsmentje Hargita megyében című megyei szintű projektben. Ézt a projektet a közötti Környezetvédelmi Operatív Program támogatja, és 2015 év végéig meg kell valósítani. Ézután a határidő után a városban keletkező hulladékokat is szelektíven fogják gyűjteni és a remetei hulladéktárolóhoz szállítják el. Általánosan azt mondhatjuk, hogy Székelykeresztúr egy szép és ápolt város, kezd kialakulni a környezetkímélő attitűd, amiben fontos szerepet játszanak a helyi tanintézmények, mivel számos programot szerveznek saját forrásokból és különböző támogatásokból. Pár téma, hogy érzékeltessük: egészséges étkezés, természetbarát gondolkodás, stressz menedzsment, ismerkedés zöldségekkel és fűszerekkel, hagyományőrző tevékenységek, stb Kiemelt természeti erőforrások Á város kiemelt természeti erőforrásai közé tartoznak a Sóskút üdülőövezetének borvizei, a fürdők közelében található erdők, a Nagy-Küküllő folyó, amely a medence vízfolyásait gyűjti össze és egy fontos erőforrást jelent, ugyanis a lakósság vízellátását és más gazdasági funkciókat is kielégít. Á fent említett értékeknek köszönhetően Keresztúr része a ROSCI0227 Segesvár-Nagy-Küküllő Natura 2000 területnek egyetlen Hargita megyei településként. Éz a terület egy olyan jellegzetesen hagyományos vidéki táj, ami az egész Éurópai Únió szintjén kevés helyen megtalálható. Á térségben a még mindig gyakorlatnak számító hagyományos gazdálkodás hatása, hogy a tájkép nagyon mozaikszerű, összekeveredik a gazdag erdei ökoszisztéma a növényzeti szempontból nagyon változatos legelőkkel és a hagyományosan megművelt mezőgazdasági területekkel. Ezek együttesen olyan változatos környezetet hoznak létre, amelyeket hatékonyan ki lehet használni a turizmusban is Természeti kockázatok Székelykeresztúr városának közelében folyamatos földcsuszamlás és partomlás veszélyes a Gagy patak és a Nagy-Küküllő mente. Éz a megnövekedett vízhozam és a partvédelmi munkálatok hiányának tulajdonítható. Á magas, de rendezetlen partok miatt talajszilárdítási és árvízvédelmi munkálatok szükségesek. Áz utóbbi időben munkálatok folytak a Gagy patak medrének mélyítése érdekében, így az áradás veszélye lecsökkent. 27

28 4. KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS ÉLET Á stratégiai tervezés lényegét tekintve az erőforrások legoptimálisabb hasznosításának rendszerét vetíti előre. Éppen ezért külön figyelmet érdemel az ember és a közösség, mint a legfontosabb erőforráshordozók egyike. Áz alábbi alfejezetek a helyi közösséghez kapcsolható erőforrások állapotáról adnak képet. Á demográfiai folyamatok feltárásától indulva, számos kapcsolódó témát érintve jutunk el a közösségi-kulturális produktumok értékesítési gyakorlatához Népesedési folyamatok a városban Á helyhez és város jelentette élettérhez érzelmi alapon is kötődő népesség számbeli és strukturális változása több szempontból is kiemelt figyelmet érdemel a tervezés során. Ézek közül is fontosnak tartjuk hangsúlyozni azt, hogy: A helyi lakosság az egyik legfontosabb tőkehordozó. Áz egyéni és közösségi szinten megnyilvánuló képességek és tulajdonságok, amelyek különböző anyagi és szellemi javak előállítását lehetővé teszik a legfontosabb helyi erőforrások sorában említendők A lakosságszám önmagában is erőforrás, a város teljesítőképessége, gazdasági ereje, intézményi ellátottsága és lehetőségei szorosan összefüggnek a népességszámmal A lakosságszám várható alakulása előrevetít egy sor városfejlesztéssel és városrendezéssel kapcsolatos feladatot, közműszolgáltatásokra, infrastruktúrára, lakhatásra, stb. vonatkozó feladatokat Úgyanígy, a lakosság szerkezetében beállt változások, valamint az ennek következtében változó közösségi igények a szolgáltatási, ellátási, sőt helyi igazgatási rendszerek viszonylatában is új igényeket támaszthatnak Á lakosság számában és szerkezetében beállt változások a város térbeli viszonyrendszerére, településszerkezeti súlyára és politikai tekintélyére is hatással vannak Nem véletlen, hogy mára a településpolitika és településfejlesztés központi fogalmaivá váltak a népességmegtartó képesség és a képességmegtartó népesség fogalompárok, amelyek az emberi erőforrással való gazdálkodás irányába településszinten is új igényeket támasztanak. Á népességmegtartás komplex feladat, amely összefügg a lakosság sokrétű egyéni és kollektív igényeinek szolgáltatásokkal való lefedésével, a település és a környezet állapotával, a közösség működésének minőségével, a helyi közigazgatás munkájával és még számos más, a helyi életminőséget befolyásoló komponenssel. Ézzel szemben a képességmegtartás arra az aktív és tudatos cselekvésre utal, 28

29 amely az emberi erőforrás újratermelését és fejlesztését, az ebbe történő befektetéseket célozza- feladat, amely lokális szinten is egy széleskörű partnerségi rendszert feltételez. Áz emberben és helyi közösségben fellelhető (illetve hasznosítható) erőforrás mértékének megbecsülésére tett erőfeszítések során mennyiségi és minőségi aspektusokat egyaránt figyelembe kell venni. Székelykeresztúr demográfiai elemzése alapvetően a mennyiségi, számszerűsíthető folyamatokra és változásokra koncentrál. Áz elemzés elsősorban a folyamatok leírásával, a változások lényegi megragadásával foglalkozik, a háttérben meghúzódó komplex gazdasági, társadalmi és más összefüggések alapos vizsgálata meghaladná jelen dokumentum kereteit, ezért ezekre csupán helyenként és utalásszerűen térünk ki. Élemzésünket a megye, valamint a megye városi térségeinek kontextusában folytatjuk le, a vizsgálat idősíkját tekintve pedig elsősorban a rendszerváltástól napjainkig terjedő, illetve a stratégiai tervezés céldátumául választott 2020-as időpontig valószínűsíthető fontosabb változások kerülnek górcső alá. Tudatában vagyunk annak, hogy a számok (népesedési folyamatok) alakulásának vizsgálata önmagában nem ad kimerítő választ egy sor kérdésre így a humánpotenciál mértékére vonatkozóan sem -, arról nem is beszélve, hogy ezek a változások komplex társadalmi, gazdasági, lélektani, stb. jelenségek okozatai, illetve okai egyaránt lehetnek. Á számok ugyanakkor igencsak beszédesek, hisz a lakosság számában és szerkezetében beállt változások egy adott közösség életképességéről, az adott térség vagy település vonzásértékéről, jövőbeli perspektíváiról egyaránt árulkodhatnak. Várostörténeti források szerint Székelykeresztúr első írásos említése a XIV századból való. Á pápai tizedrend összegéből arra következtethetünk, hogy ebben a korban Székelykeresztúr volt a legnépesebb település a térségben, népesebb, mint a mai térségközponti szereppel bíró Székelyudvarhely. Szisztematikus adatgyűjtés hiányában a különböző korok népességadatai nem feltétlen jelentenek megbízható forrásokat, tekintettel, hogy az adatgyűjtés célja, motivációja és módszertana is az egyes korokban különböző volt. Varga É. Árpád munkássága eredményeként a XIX. század közepétől kezdve már rendelkezésre állnak a népességszámra és demográfiai szerkezetre vonatkozó megbízható adatok. Áz elmúlt másfél évszázad demográfiai lenyomatából kiolvasható a város fejlődése, a XIX század közepétől a rendszerváltásig a város mintegy megháromszorozta lakosságát. Á múlt század hatvanas éveitől kezdődően a szocialista ipartelepítés és urbanizáció demográfiai következményei ugyancsak jól láthatóak a népességszám alakulásán. 29

30 Á rendszerváltás demográfiai szempontból is trendfordulót jelentett, a kilencvenes évek elején beindult folyamatok napjainkig ható változásokat indukáltak. Á politikai fordulat évében a kisvárost több mint 11 ezren lakták, az 1992-es Népszámlás alkalmával pedig a stabil népesség száma meghaladta a tíz és félezret. 2. táblázat: A város stabil lakosság a Népszámlálási adatok szerint Forrás: Népszámlálási adatok Á Statisztikai Hivatal által vezetett adatok alapján a rendszerváltástól napjainkig a város, népesség méretének több mint 12%-át veszítette el (a népességfogyás 1423 fő volt), miközben a megye városi térségeinek lakossága közel 1/5-ével csökkent. Á posztkommunista demográfiai fordulat hatásai megyénkben is jól kitapinthatóak voltak, a lakossági arányok a megye rurális és urbánus térségei között a falura történő tömeges kiköltözések nyomán átrendeződtek. Székelykeresztúr, a Hargita megyei városok átlagánál alacsonyabb mértékben történő népességvesztése vélhetően összefügg a fent említett jelenség természetrajzával, a város alacsony fokú urbanizáltságával és az agrártevékenységek helyben történő folytatásának lehetőségével. Á rendszerváltás után tapasztalható népességszám fogyatkozás mögött meghúzódó okok sokrétűek. Á népesedéspolitikában, valamint a makrotársadalmi és makrogazdasági rendszerekben beállt változások rajzolták meg azokat az új demográfiai makrotrendeket, amely kontextusba helyezve válnak értelmezhetővé a megyében és Székelykeresztúron tapasztalt változások is. Á határok megnyitása, a jóléti- és ellátórendszerek körüli bizonytalanságok, a nyugati típusú fogyasztói és gyerekvállalási modellek térhódítása, a fogamzásgátló módszerek elérhetősége, stb. mind a lakosságszám növekedése ellenében hatott. Demográfiai szempontból ezek a hatótényezők az említett területi átrendeződésekben, az elvándorlásban, a gyerekvállalási kedv csökkenésében, a népességszerkezet átalakulásában és nem utolsó sorban a lakosság etnikai összetételének változásában manifesztálódtak. Vegyük szemügyre ezeket a folyamatokat. Á természetes fogyás mértékét a születési és elhalálozási mutatók összevetéséből olvashatjuk ki. Á születési és halálozási arányszámok az elmúlt évek során változóak voltak, bizonyos években a születések száma, máskor az elhalálozások száma volt a magasabb. Jelzésértékű azonban, hogy az utóbbi három évben az elhalálozások száma rendre meghaladta a születések számát. Áz alábbi ábrán 1995 és 30

31 2013 születési és elhalálozási mutatóit helyeztük egymás mellé, feltüntetve a megye és a megye városi térségeinek átlagát is. 14. ábra: Születési és elhalálozási arányszámok 1995 és ,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 8,46 9,51 7,58 9,43 10,67 10,15 7,24 8,38 8,78 9,63 11,88 10, ,00 0,00 Natalitás városi térségek Natalitás Keresztúr Natalitás Hargita megye Mortalitás városi térségek Mortalitás Keresztúr Mortalitás Hargita megye Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Á kisváros rurális jellege, a városi és vidéki karakter egyidejű jelenléte a demográfiai mutatókban is visszaköszönni látszik. Á születési arányszám tekintetében Székelykeresztúr értékei az urbánus területekre jellemző értékekhez konvergálnak, ugyanakkor elhalálozási mutatószáma meghaladja a megye városi térségeire jellemző szintet. Á népesség újratermelődése szempontjából a gyermekvállalási hajlandóság, azaz a termelékenység központi fogalomnak számít. Á termelékenység egyik demográfiai elemzésekben gyakran használt mutatója az általános termelékenységi arányszám, amely a gyermekvállalási hajlandóságra vonatkozóan használhatóbb információval szolgál, mint a születési arányszám hisz a szülőkorban lévő nőkre vetíti a születések számát. 15. ábra: Általános termelékenységi arányszám alakulása (ezrelék) Székelykeresztúr HR városok HR megye Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján 31

32 Áz ábra a megyei városok átlagához közelítő termelékenységről árulkodik, jelentősebb eltérés csupán a 2008-as évben volt tapasztalható, ekkor a mutató értéke a városban megyei átlagot meghaladó értéket regisztrált. Közel húsz éves távlatban egy több mint 5 ezrelékpontos növekedés figyelhető meg, ami a kilencvenes évek közepéhez hasonlítva növekvő gyermekvállalási kedvről árulkodik. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy a szülőképes korban lévő nők korszerkezete nagyban befolyásolja a mutató alakulását, miután a legtermékenyebb korcsoportnak a húszas éveikben lévők számítanak. Ézek száma 1995-ben 949, míg a tavaly 830 volt a városban. Á hivatalos statisztikák adatait alapul véve a természetes fogyás az említett népességcsökkenés viszonylag kis arányát magyarázza, ugyanakkor a vizsgált húsz év alatt- összességében negatív előjelű migrációs egyenleg (-0.42 ezrelékes átlag) sem ad kielégítő magyarázatot a több mint 1400 fős népességfogyatkozásra. Minden valószínűség szerint a fogyás mögött statisztikailag nem lekövetett elköltözések, elvándorlások állnak. Áz alábbi ábrákon a regisztrált ki- és beköltözéseket tüntettük fel (beleértve az emigrált, valamint a külföldről Székelykeresztúrra betelepülő lakosokat is), illetve azok egyenlegét, amelyek kevésbé magyarázzák, sokkal inkább sejtetik a valós helyzetet. 16. ábra: A ki- és beköltözések száma és a migrációs egyenleg alakulása Székelykeresztúron (fő) Székelykeresztúr - beköltözők Székelykeresztúr - elköltözők Migrációs egyenleg Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján 32

33 17. ábra: Migrációs egyenleg 1000 főre számolva Migrációs egyenleg főre - Székelykeresztúr Migrációs egyenleg főre - HR városok Migrációs egyenleg főre - HR megye Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Ánélkül, hogy a fenti ábrákhoz részletesebb kommentet fűznénk (a korábban említett fenntartásaink miatt) fel hívjuk a figyelmet arra, hogy az itt tárgyalt népesedési folyamatok szorosan összefüggnek egymással, ezek egymásnak okai és bizonyos esetekben következményei egyaránt lehetnek. Áz elvándorlás például hat a népességszerkezetre, miután a fiatalabb korcsoportok körében rendszerint magasabb a migrációs kedv. Á fiatal korcsoportok elvándorlása következményeként növekedik az idős lakosság aránya a népességen belül, ugyanakkor ez kiesést jelent a termelékenység tekintetében is. Á népességszerkezetben beállt változások Székelykeresztúr vonatkozásában külön figyelmet érdemelnek. Áz alábbi ábrán három, fő korcsoporthoz tartozó népességszám változásait követhetjük nyomon. 33

34 18. ábra: Az egyes korcsoporthoz tartozó lakosság számának alakulása y = -10,565x ,6 R² = 0, y = -71,596x ,6 R² = 0,8922 y = 22,243x + 918,16 R² = 0, felett Lineáris (0-14) Lineáris (15-64) Lineáris (65 felett) Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Áz országos és megyei trendekhez idomulva az elmúlt húsz évben a városban folyamatosan csökkent a gyermekek részaránya a teljes lakosságon belül, miközben nem túl gyors, de konstans módon növekedett a nyugdíjas korúaké. Húsz év alatt 27%-ról 15%-ra csökkent a teljes lakosságon belül a 14 évesnél fiatalabbak aránya, miközben 8,3%-ról 13%-ra nőtt a nyugdíjas korban lévőké. Áz ábra a jelenlegi trendek alapján előrevetíti az arányok jövőben valószínűsíthető alakulását is. Áz előreszámítás alapján hamarosan bekövetkezhet az a helyzet, amikor az idős lakosság aránya meghaladja a gyermekekét. Á lakosság korcsoport-szerkezeti állapotáról részletesebb képet ad az alábbi korfa, amelynek alakjában tapasztalt változás a lassú elöregedést erősíti meg. Á vizsgált két év korfáját összehasonlítva szembeötlő a különbség ra a korfa törzse szemmel láthatóan elvékonyodott, a fiatalabb korcsoportokat jelző ágai megrövidültek. Ézzel párhuzamosan a lombkorona felső ágai megnövekedtek, jelezvén, hogy az idősebb korosztályok aránya növekedett a teljes lakosságon belül. 34

35 19. ábra: Székelykeresztúr korfája év és felette évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek 5-9 évesek 0-4 évesek 4.66% 4.75% 5.09% 4.00% 4.28% 4.10% 3.00% 3.62% 2.15% 2.16% 2.60% 2.75% 1.31% 1.47% 1.87% 0.54% 0.87% 0.71% 0,31% 0,41% 0,47% 1,01% 1,26% 1,83% 2,02% 2,35% 2,51% 3,54% 3,38% 2,97% 3,97% 3,87% 3,81% 5,24% 5,47% 5,66% 0,06 0,04 0,02 0,00 0,02 0,04 0,06 0,08 Nők Férfiak Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján 20. ábra: Székelykeresztúr korfája év és felette évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek 5-9 évesek 0-4 évesek 5.03% 4.56% 3.56% 3.83% 3.92% 2.88% 3.41% 3.40% 2.94% 2.40% 2.47% 2.66% 1.70% 2.19% 2.19% 2.21% 0.59% 0.98% 0,27% 0,79% 0,92% 1,62% 1,67% 2,73% 2,74% 2,45% 2,41% 2,65% 2,40% 3,42% 3,41% 3,83% 4,03% 3,71% 5,00% 4,99% 0,06 0,04 0,02 0,00 0,02 0,04 0,06 Nők Férfiak Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján 35

36 Á korszerkezet alakulásával függnek össze a különböző függőségi mutatók is, amelyek az aktív korcsoportokra képletesen ránehezedő demográfiai nyomás mértékéről árulkodnak. Nyilvánvalóan az elöregedés térnyerésével párhuzamosan növekedik az (időskori) demográfiai függőség. Éz a mutató Székelykeresztúr esetében az elmúlt közel húsz évben 12,87-ról re emelkedett, jelezve az aktív korúakra nehezedő időskori demográfiai nyomást. Éz gyakorlatilag azt jelenti, hogy jelenleg hozzávetőlegesen 6 aktív korura jut egy idős személy a városban. Ézzel párhuzamosan a fiatalkorú lakosság számarányának megfogyatkozása következtében a fiatal korcsoportok függőségi mutatója mintegy felére csökken. 3. táblázat: Demográfiai függőség mutatói FDF 1995 FDF 2013 Vált. IDF 1995 IDF 2013 Vált. TDF 1995 TDF 2013 Vált. Hargita megye Hargita városok megyei % Székelykeresztúr FDF 1995 FDF 2013 IDF 1995 IDF 2013 TDF 1995 TDF 2013 Megyei átlagtól való eltérés Városi átlagtól való eltérés 8,42-3, Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Á korszerkezettel kapcsolatos elemzésünket követően a lakosság etnikai és felekezeti megoszlásáé lesz a fő szerep. Felekezeti szempontból nem történt jelentős változás az elmúlt 20 évben, a legnépesebbnek számító református közösség (46,25%) aránya kevesebb, mint 1,5%-al, az unitárius lakosság (33.54%) aránya 0,5%-al csökkent, a római katolikusok számaránya pedig gyakorlatilag változatlan maradt. Áz elmúlt két évtized három népszámlálási adatait egymás mellé helyezve, megfigyelhető a magyar nemzetiségű lakosság stabil, 95% körüli aránya, míg a városban a román lakosság aránya 2-2,5% körül 36

37 mozog. A 2011-es népszámlálás alkalmával német nemzetiségűnek csupán 7-en vallották magukat, ami 5 fővel kevesebb, mint a tíz évvel korábban regisztrált német nemzetiségűek száma. 21. ábra: A város lakosságának megoszlása a megkérdezett nemzetisége szerint, 2011 népszámlálás 2,68% 0,07% 0,07% 2,17% 95,00% román magyar roma német nem nyílatkozott Forrás: 2011 Népszámlálás Á térségre vonatkozó tanulmányok és szakértői becslések alapján a roma népesség számaránya a városban a népszámlálásoknál regisztrált értékek (2,7%) akár két-háromszorosára is tehető. Ézzel együtt, a kistérség települései közül a városban a legalacsonyabb a roma népesség aránya. Á keresztúri kisrégióban a roma etnikum aránya szakértői becslések szerint már most meghaladja a 20%-ot, a roma újszülöttek pedig több, mint felét teszik ki a születésekből. Áz egyébként magyar anyanyelvű helyi roma lakosság döntő többsége térben többnyire koncentráltan a fiatfalvi részen lakik. Összefoglalásképpen kiemeljük az elemzés legfontosabb megállapításait, listázva azokat a népesedéssel kapcsolatos helyi kihívásokat, amelyekre a jövőben a városvezetésnek válaszokat kell találnia. 1. Á városi intézmények biztonságos fenntartásához, a gazdasági teljesítőképesség és kistérség központi szerep megerősítéséhez, meg kell akadályozni a további lakossági súlyveszteséget. 2. Á népességfogyatkozás mérséklésében és egy kedvezőtlen népességszerkezet fele történő elmozdulás megfékezésében a fiatal, termékeny korban lévő társadalmi csoportok helyben tartása különösen fontos feladatnak mutatkozik. 3. Á fentiekből eredően szükség mutatkozik olyan helyi politikák, ösztönzők kialakítására, amelyek az elvándorlás ellenében és a gyermekvállalás mellett képesek hatni. 37

38 4. Á lassú, de megállíthatatlannak mutatkozó elöregedés, az idős lakosság növekvő aránya a teljes népességen belül az idős lakosság igényeit kiszolgáló, helyi szociális, egészségügyi és szabadidős szolgáltatások kiépítésére és fejlesztésére hívja fel a figyelmet. 5. Fel kell készülni a statisztikai adatsorok takarásában lévő valószínűsíthető és valós népesedési folyamatokra is. Ébben az összefüggésben ki kell emelnünk a roma népesség növekvő városi és térségi arányára, amely új, korábban nem tapasztalt szociális kihívásokat eredményezhet A helyi oktatás helyzete Á kulturális élet alappillérét az iskolahálózat, az egyházak, a nonprofit szervezetek és az alapítványok jelentik. Székelykeresztúr hagyományos városi funkcióihoz régmúlt időktől fogva markánsan hozzátartozik a főleg XVIII. század végétől fokozatosan fejlődő oktatási hálózat. Áz 1793-ban induló unitárius gimnázium az egész térségben kiemelkedő jelentőségű oktatási intézménnyé fejlődött a XX. század elejére, amit kiegészített a polgárosodás egyik hozományaként indult Tanítóképző is. Áz oktatási intézmények megszenvedték az első világháború utáni hatalomváltást, de a rendszerváltást követően sikerült újraéleszteni a megőrzött hagyományokat. Jelenleg két gimnázium, egy technológiai líceum és három általános iskola működik a városban. Áz oktatási intézményrendszert három napközi egészíti ki, tehát jelenleg minden szinten működik oktatási intézmény megtalálható, bölcsődétől kezdve, elméleti-gyakorlati oktatáson keresztül, líceumig. Áz oktatási tevékenység felügyeletére oktatási-vallási és kulturális szakbizottság működik az önkormányzatnál. Á legrégebbi oktatási intézmény az unitárius egyház által az 1993/1994-es évtől újraindított Berde Mózes Únitárius Gimnázium ( ahol 12 évfolyamos rendszerben zajlik a gimnáziumi oktatás, 32 tanárt és 19 kisegítő személyt foglalkoztatnak az iskolában. Áz iskolaépület jó állapotban van, jó sportpálya működik az udvaron. Szintén az egykori unitárius gimnázium jogutódjának tekinthető az Orbán Balázs Gimnázium ( amely az unitárius intézmény 1948-as bezárását követően, azt helyettesítve, állami intézményként jött létre és jelenleg két általános iskola (Benedek Élek, Tompa László Betfalván) és egy napközi is hozzá tartozik (Úgri-Bugri). Áz 50 fős tanári-nevelői gárdát 21 fő kisegítő személyzet egészíti ki. Áz oktatás a gimnáziumban 1-12 osztályos rendszerben történik, a tanulók létszáma meghaladja a 400 főt. Á nemrég felújított épületben helyet kapó intézményben könyvtár is működik. 38

39 Szakiskolai és szakiskolai oktatás zajlik a Zeyk Domokos Iskolaközpontban ( amely 1995-ben kezdte meg működését. Áz iskolaépület felújított, az intézmény jól felszerelt, rendelkeznek a szakoktatáshoz szükséges eszközökkel és könyvtárral is, amelyek azonban folyamatos fejlesztésre szorulnak. A melléképületekben tornaterem, fitneszterem, bentlakás, műhelyek, üvegház működik, és az iskolának sportpályái (futball, kézilabda, röplabda, sportcsarnok) is vannak. Az iskolában több mint 400 tanuló, 37 szakképzett pedagógus, szakképzett óraadó tanárok, kisegítő személyek és kb. 20 munkás végezi feladatait. A szakképzés 20 osztályteremben, 6 laboratóriumban és 6 műhelyben, illetve a városban működő partner vállalkozásoknál zajlott. A következő szakok működnek az iskolában: kereskedelmi-gazdasági szak, autószerelő szak- karbantartó gépész technikus, mezőgazdaságikertészeti szak, bőripari technikus szak és faipari asztalos szak. Áz említett intézményeken kívül a Petőfi Sándor Általános Iskola ( jól felszerelt, szép épület) és két napközi otthon (Napsugár, Mesevár) áll a keresztúri lakosság rendelkezésére. Áz oktatási kínálat tekintetében a város tehát jól áll, kiszolgálja a környező térséget is, nincs lemaradva sem a megyei sem az országos átlaghoz képest. Á szokásos oktatási kínálaton kívül rendkívül színes tanításon kívüli, nem formális tevékenység egészíti ki a kínálatot projektszerűen, mint a hagyományápolás, tánc, sportélet, egészséges életmód és környezetvédelem, vagy mint a mezőgazdasági ismeretek elsajátítása vagy a román táborok. Á keresztúri diákok teljesítménye a megyei átlagnak megfelelő, problémát csak a romántudás elégtelensége jelenti, amely a hivatalos oktatáspolitikai hiányosságára vezethető vissza. Énnek kiküszöbölésére vannak próbálkozások az alternatív oktatásra (román nyelvkurzusok), amelybe egy helyi cég is bekapcsolódik. Problémát a korai iskolaelhagyás jelenti, amely a csökkenő gyereklétszám mellett ez az oktatási intézmények létét fenyegeti hosszútávon. Émellett a helyi gazdasági szféra megítélése szerint a szakiskolából kikerülők (gyakorlati) tudása nem felel meg a kívánalmaknak. Jelenleg oktatási túlkínálat van a városban, és a fejkvóta rendszer és a gyereklétszám csökkenés nem engedi a hosszú távú gondolkodást, pedig a városnak oktatási stratégiára lenne szüksége az intézmények megmentése és a képzés munkaerő piaci igényekhez hangolása érdekében. Á líceum utáni és felnőttképzés szintén fejlesztésre szorulna a városban. Jelenleg a Petőfi Sándor Általános Iskola mellett működő Pro Éducatione Keresztúr Égyesület foglalkozik felnőttképzési programokkal a gyerekeknek szóló fejlesztő foglalkozások mellett (pszichológia tanácsadás, logopédia, 39

40 stb.) amelynek az úgynevezett erőforrás fejlesztő központ (ez egy multimédiás terem felszerelve) ad helyet. Itt elsősorban a nevelés és pedagógia területén szerveznek továbbképzéseket. Égy szélesebb oktatási kínálattal rendelkező felnőtt (át) képzési központ megszervezése az interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések során is megfogalmazódott. Nem az oktatásból eredő probléma, hogy az egyetemet végzett fiatalok nem mennek vissza Székelykeresztúrra. Á továbbiakban a hivatalos statisztikai adatok alapján adunk egy bepillantást a székelykeresztúri oktatási szféra helyzetébe. Áz első grafikon alapján megállapíthatjuk, hogy Székelykeresztúr méretéhez képest átlagos számú oktatási intézménnyel rendelkezik (0,6 intézmény/ezer fő). Á megyei városok közül Csíkszereda és Székelyudvarhely számít jelentős központnak. 22. ábra: Az oktatási intézmények száma Hargita megye városaiban (2012) Szentegyháza Székelykeresztúr Borszék Balánbánya Tusnádfürdő 1 Székelyudvarhely Maroshévíz Gyergyószentmiklós Csíkszereda Napközi Általános iskola és gimnázium Líceum Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Ázt is megállapíthatjuk, hogy a gyereklétszám szinte 15%-kal apadt az utóbbi 20 évben az általános iskolai és gimnáziumi valamint a líceumi összesített létszámot tekintve. Sporttermeket tekintve viszont az iskolák megyei összehasonlításban is jól állnak, az átlagosnak duplája áll rendelkezésükre. 40

41 23. ábra: A Székelykeresztúron beiskolázott diákok száma Óvoda Általános iskola és gimnázium Líceum Szakképzés Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján 4.3. Kulturális és közösségi színterek, események és szereplők Á város kulturális és civil életének elsődleges központjai a három nagy vallási gyülekezet és az azokhoz kötődő civil szervezetek programjai. Á város lakossága három nagy vallási felekezethez tartozik: református (kb. 35%, unitárius kb. 30%, katolikus 15%). Á székelykeresztúri református egyházközség a reformáció után a XVI. század első felétől nyilvántartott, mai templomuk 1834-ben épült. Gyülekezet élete mozgalmas és változatos, heti öt alkalommal van istentisztelet a templomi istentiszteleteken a gyülekezet 10%-a vesz részt. Vallásos oktatási tevékenységet is végeznek az iskolákban és a parókián a vasárnapi iskola keretén belül. A gyülekezet aktív Nőszövetsége rendszeresen szeretetvendégséget szervez, és az egyház próbál segíteni minden évben a teljesen elszegényedett családoknak, valamint támogatja a helyi rendezvényeket. Az unitárius egyház ugyanolyan régi hagyományokkal rendelkezik, mint a református és a gyülekezet is hasonló nagyságrendű. Áz egyház sikeres harcot folytatott épületeinek és egyéb elkobzott vagyontárgyainak, területeinek visszaszerzése érdekében és mára sikerült ezeket szinte teljesen felújítania és újra birtokba vennie a gyülekezeti élet számára. Áz egyházi vezetésbe be vannak vonva a vállalkozók is. Ámint már említésre került az unitárius egyház működteti a Berde Mózes Gimnáziumot is, de emellett valláserkölcsi oktatást tartanak a város minden iskolájában és ösztöndíjakat írnak ki és vasárnapi iskolát is szerveznek, amely a közösségépítés egyik legfontosabb színtere. Á Barátság 41

42 Gyülekezeti házban található egy nagyméretű gyülekezeti terem, ugyanakkor itt kapott helyet az egyházközségi iroda, levéltár és konyha is. Az alagsorban, az ifjúsági teremben a vasárnapi iskolások és az egyletesek rendezkedtek be, de ugyanitt található a társalgó is. Áz egész épület tetőterében vendégszobákat alakítottak ki, ahol 7 vendégszobában összesen 24 vendéget lehet elszállásolni. Ebben a gyülekezeti házban szinte minden nap zajlik tevékenység, maga a gyülekezet is havi rendszerességgel találkozik itt. A filagóriának nevezett épületben, amelyet rendezvények és lagzik szervezésére is használnak, 100 ember fér el. Rendelkeznek még egy kisebb épülettel, amit a Gondviselés Segélyszervezet használ szociális otthonként. További potenciálként nevezhető meg az a gazdasági épület, amely a kántortanítói lak területén található, és aminek zöldségfeldolgozóként való hasznosítására tervek is készültek. Á közösségi életet a Kórus, a Nőszövetség, a Színjátszó Társulat, az Únitárius Ifjúsági Égylet színesíti, és minden évben megrendezik a Vargyasi vasárnapi iskolás táborokat. Az egyik legfontosabb rendezvény a hagyományossá nőtt Őszi hálaadás ünnepe, amelynek keretében terménybemutatót is tartanak és városi szintű rendezvény szeptember utolsó vasárnapján. Á kulturális rendezvények palettáját az egyházközösségi ünnepek mellett az évente 1-2 előadó (zenészek, művészek) mellett a kiállítások, és legújabban a borversenyek is részét képezik (50-60 borász részvételével). Á katolikus közösség a három nagy közül a legkisebb, jelenleg Székelykeresztúron nyilvántartott katolikus hívek száma 1200 körül van, a város lakóságának kb. 15%-a. Á katolikus egyházhoz kötődik a Kolping Család Égyesület, amelynek célja a fiatalok közösséggé formálása, nevelése, képzések és rendezvények szervezése. Áz egyházak kulturális és közösségi tevékenysége mellett kulturális színtérként jelenik meg a nyilvános könyvtár és a múzeum is. Székelykeresztúron a hivatalos adatok szerint egy közkönyvtár és négy intézményi gyűjtemény működik, kötet van. Á könyvtárak három alkalmazottat foglalkoztatnak kikölcsönzés aránya 50% körül alakul, ami sokkal jobb mint a megyei átlag (26-27%). Áz aktív olvasók 1000 főre jutó aránya az utóbbi három évben nem mutatott jelentős változást és elmarad a megyei városok átlagértékétől. 42

43 ábra: 1000 főre jutó aktív olvasók száma Székelykeresztúron és Hargita megyében Székelykeresztúr Városi térségek Hargita megye Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Á Molnár István Múzeum ( egyike a megye 25 múzeumának és gyűjteményének. Áz önkormányzati fenntartású intézménynek négy alkalmazottja van, a helytörténeti, természettudományi és néprajzi jellegű gyűjteményt (amely magában foglalja az egész keresztúri térség keresztúr fiúszék településeinek néprajzi és régészeti bemutatását) időszakos kiállítások egészítik ki. Á múzeum széleskörű tevékenységébe a régészeti és egyéb kutató és gyűjtő munka mellett beletartozik a kiadványok megjelenítése és kulturális rendezvények szervezése és múzeumpedagógiai foglalkozások tartása is. Á múzeum tartja fent a Gyárfás kúriában a Petőfi emlékszobát is, amely nagy népszerűségnek örvend a turisták körében. A statisztikai adatok szerint a múzeum látogatottsága 2005 óta mintegy 40%- kal csökkent (városi múzeumokban ez a csökkenés csak 23%-os). Á múzeum épülete műemlék állapota kielégítő, de felújításra szorul. Á gyűjtemény leltározása, törzslapok elkészítésére lenne szükség, a gyűjtemény ugyanis nem klasszifikált, a kiállítások felszereltsége és az eszközfejlesztés szintén folyamatos problémát jelent. Áz általános vélemények szerint a Székelykeresztúri kulturális kínálat megfelelő, az újonnan felújított Művelődési Házban szervezett havi egy-két színházi és egyéb szórakoztató vendégelőadások teltházzal zajlanak. Áz igény tehát jelentős (habár a lakosság anyagi helyzete korlátozza), a kulturális kínálat szinten tartása állandó kihívás. Á városban emellett Fúvószenekar is működik és nagy hagyományai 43

44 vannak a tánccsoportoknak is (Pipacsok, Vadrózsák, Mákvirágok, Kispipacsok), amelyek nemzetközileg is ismertek és biztosítva van az utánpótlásuk is. Á legfontosabb hagyományos székelykeresztúri kulturális rendezvények: Kistérségi napok (augusztus elején) Őszi hálaadás ünnepe (unitárius) Március 15-i megemlékezés, 56-os forradalom megemlékezés (október 23.) Petőfi megemlékezés (Július 31.) Ádventi vásár, Mikulás napok Á városnak saját kulturális és információs havilapja működik Kisváros címmel, friss és naprakész kulturális és közéleti információkat pedig az érdeklődők a oldalról nyerhetnek. Összegezve a feltárt vélemények alapján a Székelykeresztúri közösségi élet, közösségi szellem átlagos, a közömbösség növekedése az elszegényedésnek tudható be. Á lokális identitás jelen van és különösen Fiatfalván erős (ez korábban önálló település volt). Á közösség erősítését elsősorban a rendezvényekről és közösségi eseményekről szóló információk célba juttatásával, és fiatalok tudatos közösségi felelősségvállalásának ösztönzésével lehetne elérni. Ámint már említettük a székelykeresztúri civil szféra, non profit szervezetek és alapítványok többnyire egyházak és iskolák mellett működnek, de tevékenységük ezen túlmutat. Á civil szerveztek megerősítésére van szükség, a közösségfejlesztés és a szemléletformálás érdekében, amelyek partnerként számos ponton segíthetnék az önkormányzat tevékenységét. A Hargita megyei civil szervezetek online katalógusa (civilszervezetek.ro) alapján a következő táblázatban összesítettük a Székelykeresztúron működő non-profit szervezeteket: 44

45 4. táblázat: Székelykeresztúron működő civil szervezetek Civil szervezet BÉTFÁLVI IFJÚSÁGI SZÉRVEZET CJD DOMÚS ÁLÁPÍTVÁNY DOMÚS ÉGYÉSÜLÉT ÉRDÉLYI IFJÚSÁGI ÉGYÉSÜLÉT FÉHÉRLÓFIÁ ÉGYÉSÜLÉT FIÁTFÁLVI SPORTÉGYÉSÜLÉT FUDOSHIN SPORT KLUB GYÁMSZÜLŐI KÖZÖSSÉG ÁLÁPÍTVÁNY IPO LÁSZLÓ ÁLÁPÍTVÁNY FIÓKJÁ KOLPING CSÁLÁD ÉGYÉSÜLÉT MÉSÉVÁR ÉGYÉSÜLÉT NÁGYKÜKÜLLŐ SPORTÉGYÉSÜLÉT BÉTFÁLVA NÁPSÚGÁRKÁ ÉGYÉSÜLÉT ORBÁN BÁLÁZS ÁLÁPÍTVÁNY PÉTŐFI SÁNDOR ÁLÁPÍTVÁNY PÉTŐFI SÁNDOR Kulturális Égyesület PÉTŐFI SÁNDOR MŰVÉLŐDÉSI ÉS KÚTÁTÓKÖZPONT ÁLÁPÍTVÁNY POLGÁRI FÚVÓSZÉNÉKÁR 1985 PRO SCHOLAE ZEYK DOMOKOS SINDICÁTÚL LIBÉR NÁGYKÜKÜLLŐ Á PRIMĂRIÉI CRISTURU - SECUIESC SPORT VÁDÁSZ-HORGÁSZ TÁRSÚLÁT HÚBÉRTÚS SZÉKÉLYKÉRÉSZTÚRI KISTÉRSÉG SZÖVÉTSÉG SZITÁKÖTŐ ÉGYÉSÜLÉT TÁNÜGYI CÁR TIPÉGŐ ÉGYÉSÜLÉT UGRI-BÚGRI ÉGYÉSÜLÉT Ifjúság Ifjúság, Szociális Ifjúság, Szociális Ifjúság Működési terület Közösségfejlesztés, Kultúra, hagyományőrzés, Szociális Sport Sport Ifjúság, Oktatás és nevelés Kultúra, hagyományőrzés, Művészetek Vallás és egyház Oktatás és nevelés, Ifjúság Sport Oktatás és nevelés Oktatás és nevelés Oktatás és nevelés, Ifjúság Kultúra, hagyományőrzés, Oktatás és nevelés Kultúra, hagyományőrzés Fúvószenekar, Kultúra, hagyományőrzés Kultúra, hagyományőrzés, Sport Érdekképviselet, érdekvédelem Vadászat és horgászat, Égyéb Fejlesztés Oktatás és nevelés Érdekképviselet, érdekvédelem Ifjúság, Oktatás és nevelés Égyéb VILLÁM-FÚLGÉR ÖNKÉNTÉS TŰZOLTÓ ÉGYÉSÜLÉT Szociális, Környezetvédelem, természetvédelem, Ifjúság Forrás: civilszervezetek.ro 45

46 Á már említett egyházi és iskolák mellett működő civil szervezetek mellett kiemelendőek a közösségfejlesztésben jelentős szerepet játszó ifjúsági egyesületek, a Fehérlófia Égyesület valamint a Gondviselés Segélyszervezet Hargita Megyei Fiókja ( Helyi szociális és egészségügyi rendszer Székelykeresztúron az egészségügyi szolgáltatások az utóbbi 20 évben folyamatosan leépültek, az önálló 120 ággyal rendelkező városi korház, amelyben belgyógyászat, szülészet, gyerekgyógyászat is működött fokozatosan veszített tevékenységi köréből és 2003-ban megszűnt, mint önálló korház. Jelenleg úgynevezett Égészségügyi Központként (Centru de sănătate) működik és az udvarhelyi kórházhoz tartozik, amelyet elsősorban méretgazdaságossági okok indokoltak. Másrészt krónikus szakemberhiány van (nemrégiben megszűnt a nőgyógyászat is), és ággyal mindössze a belgyógyászat és gyerekgyógyászat működik. A belgyógyász és a gyermekgyógyász szakorvos munkáját is 5 szakápoló és az 5 fős kisegítő személyzet segíti. Á szakambulancia keretén belül naponta a családorvosok által belgyógyászati szakellátásra irányított betegeket fogadják, valamint itt követik a környék cukorbetegeit is. Áz ügyelet maradéktalan ellátásában segítenek a mentősök és a családorvosok is. A központ Székelykeresztúrt és környékét látja el ( ember), ami létfontosságú azoknak a betegeknek, akiknek a hosszú utazások megtétele nagy nehézséget okozna. Áz intézmény felszereltsége jó, van labor, amely alapszintű ellátásra alkalmas. Áz épület az önkormányzathoz tartozik, belső állapota kielégítő, de kívül újítani kellene. Maga az épület régi műemlék épület (volt Járásbíróság épülete ból), amely nincsen kihasználva, új funkciót lehetne adni azoknak a részeknek, amelyeket nem foglal el az egészségügyi szolgáltatás. Ámi a lakosság egészségi állapotát illeti, nincs különösebb eltérés a nagy országosan jellemző betegségektől, a trendek a szív és vérnyomás betegségek és a cukorbetegség számának növekedését mutatják. Súlyos probléma, hogy a megelőzés elhanyagolt, nem intézményes formában működik az országban, emiatt az egészségkultúra fejletlen és a szegénységből eredően szegényes táplálkozás is. Helyi szinten ezen az iskolai, otthoni nevelés változtathatna és szükség van figyelemfelhívó és tudatosító kampányokra is. Áz Égészségügyi Központtal kapcsolatban az a cél, hogy ami van azt meg kellene tartani, (sürgősségi osztály, azonnali ellátás) és lehetőleg minél több szakterületen kell szakembert hozni, szakrendelést beindítani. 46

47 Áz alábbi ábra az ezer főre jutó orvosi személyzet számát mutatja Székelykeresztúron megyei összehasonlításban. Jól érzékelhető a csökkenés és a kedvezőtlen helyzet más térségekhez viszonyítva is ben 185 ágy volt a korházban, jelenleg 20 van, az egészségügyi személyzet száma ezzel párhozamosan csökkent. 25. ábra: Az ezer főre jutó egészségügyi személyzet alakulása Székelykeresztúron és Hargita megyében 1990-ben és 2012-ben Székelykeresztúr Városi térségek Hargita megye Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján Á statisztikai adatok alapján 2012-ben 5 családorvos, 8 fogorvos 5 gyógyszerész működött a városban. Áz Internetes források szerint ( jelenleg három gyógyszerészet található a városban, hét fogorvos fejti ki tevékenységét, öt családorvost és két nőgyógyászt kereshetnek fel a betegek. A városban igénybe lehet venni fizioterápiát és szemészeti vizsgálatot is. Á helyi szociális rendszer két legfontosabb intézménye a megyei Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság Halmozottan Sérült Gyermekek Élhelyező Központja, és a Domus Alapítvány. Élőbbi a Gyárfás-kúriában működik és a súlyosan fogyatékos gyerekek mindennapjainak megkönnyítése mellett a Gondviselés Segélyszervezettel együttműködve a gyerekek valamilyen szintű integrációjára is törekszik. Áz intézményben 30 gyerek és 11 felnőtt (Boldogfalván) van elhelyezve, amire 38 nevelő jut, de kevés a szakember. Domus alapítvány célja a szociális és családi szempontból hátrányos helyzetű fiatalok támogatása önállóságuk és a társadalomba való beilleszkedésük érdekében, a gyermekeiket egyedül nevelő anyák támogatása és szakmai gyakorlati képzések indítása a Németországból importált duális módszerek 47

48 alapján, valamint fogyatékosok munkaterápiája. Segítségükkel a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok megtalálják helyüket az életben, munkahely, lakás és családalapítás szempontjából. A Zeyk Domokos szakiskolával összefogva egy szakmai képző központot működtetnek, ahol a fiataloknak színvonalas szakmai képzést biztosítanak kőműves és kertészet szakokban. Áz alapítványnak 40 kedvezményezettje van, plusz 10 diák délutáni programban (after school) és 10 fogyatékos ellátott. Összesen 12 munkatársat foglalkoztatnak (3 asszisztens, pszichológus, szakácsnő, házmester, kőműves, kertész, mindenes stb.). Általában a végzősök kerülnek hozzájuk, az elhelyezés (lakások) infrastruktúrája ki van építve, de mindig korszerűsítésre szorul. Emellett Boldogfalván van a szakmai képzőhelyük: asztalos, kőműves, textiles, kertészeti képzést nyújtanak. Csakúgy, mint az egészségügyi téren a városban prevenciós szolgáltatásra lenne szükség szociális téren is, annak érdekében, hogy ki lehessen szűrni a hátrányos helyzetű gyerekeket, azért, hogy ne kerüljenek intézetbe. Áz lenne jó, ha a szociális nehézségeket minden település helyi szinten tudná kezelni, a helyi fiataloknak lakóhelyükön állna rendelkezésre támogató szolgáltatás. Áz elöregedési tendenciákat figyelembe véve fontos lenne az idősgondozás szervezett formában való elindítása (szociális konyhával összekötve) és a nem intézményben élő fogyatékosok számára nappali foglalkoztató központ létesítése. Érre szociális vállalkozások is építhetőek lennének. Á Gyárfás-kúria közösségi-kulturális-turisztikai hasznosításának erősödő igénye pedig az elhelyező központ elköltöztetését vonja maga után, amely a megyei önkormányzat és a város közös projektjeként képzelhető el Épített kulturális örökség és ezek hasznosítása Székelykeresztúr tizenhét listázott műemléki épülete három fő csoportba osztható: Régészeti lelőhelyek: Betfalva, Felső-lok, Fenyő alja, Meleg völgy, Lakóépületek és középületek: Bíró-kúria (Betfalva), Úgron kúria, Lengyel ház, Péter Imre ház, Járásbíróság, Régi kaszinó, Únitárius gimnázium, Gyárfás kúria. Égyházi épületek: Református templom,, Római-katolikus templom, Únitárius templom. Ezek mellett az egész Főtéri épületegyüttes védettséget élvez és az ipari tevékenység emlékét őrzi a Timafalvi úton a gőzmalom. Á műemlékek hasznosítása nehézkes, inkább az akadályokat látják a tulajdonosok a védettségben, és jó részüket a mainál jobban lehetne hasznosítani. 48

49 5. GAZDASÁGI HELYZETKÉP ÉS FOLYAMATOK 5.1. Gazdaságföldrajzi kontextus és erőforrások Székelykeresztúr fekvése egyszerre jelent kedvező és kedvezőtlen adottságot a város gazdasága számára. Kedvező, mert három megye találkozásánál és fontos közlekedési útvonalak metszéspontja mentén fekszik, de kedvezőtlen, mert két nagyobb térségi központ, Segesvár és Székelyudvarhely árnyékában kell vonzónak lennie, és kulturális-etnikai szempontból Székelyföld szélén található. Áz etnika kohézió pedig a felvevőpiacok és egyéb gazdasági kapcsolatok tekintetében lehet tényező a helyi cégek számára, ebből a szempontból pedig Székelykeresztúr perifériára is szorulhat. Á város fekvésében viszont sokkal több lehetőség van, amely arra predesztinálja a települést, hogy közvetlen környezetének gazdasági központ funkciója mellett összekötő kapocsként működjön a különböző megyék és egyúttal kulturális-gazdasági térségek között. Á vidékies jellegnek és az alacsony népsűrűségnek tulajdoníthatóan a Hargita megye regionális és országos viszonylatban sem számít gazdaságilag húzó térségnek. Áz országos GDP alig több mint tizedét állítja elő a központi régió (11%), aminek Hargita megye mindössze szintén az egy tizedéért felel (10,2%). Áz országba érkező külföldi befektetések 7,8%-a, 4611 millió euro érkezett a Központi régióba 2012-ben. 26. ábra: Hargita megye részesedése az országos és regionális GDP-ből, 2011 Centru CV HR MS SB BV AB Forrás: saját szerkesztés, Országos Statisztikai Intézet adatainak alapján 49

50 Á szomszédos Brassó és Maros megye központjai szintén viszonylag távolabb fekszik, de mind Hargita, mind Maros megye második legnagyobb települése (Székelyudvarhely, illetve Segesvár is kilométeren belül található). Éz a három város már jelentős (több mint 100 ezer fős) piacot jelent. Hargita megye Údvarhelyi térsége - amelyhez Keresztúr is tartozik - mindemellett a megye legváltozatosabb gazdasági szerkezetű térségének számít. Éz a mikro régió biztosítja a megyei cégek forgalmának 40%-át és a cégek 38%-a itt működik. Áz Údvarhelyi térség kiemelkedő tevékenységei közé tartozik a műanyagipar, a textilipar és a fémfeldolgozó ipar, amelyek Székelykeresztúron is megtalálhatóak. Ámint említettük Székelykeresztúr fontos közlekedési folyosók mentén fekszik, így a távolabbi piacok illetve munkalehetőségek is viszonylag könnyen elérhetőek, nagy nyitottságot adva a helyi gazdaságnak. Á közeli városok közül Székelyudvarhely 31 km, Segesvár 22 km, a megyeközpont Csíkszereda 80 km, Marosvásárhely 75 km, Brassó 119 km. Á diverzifikált gazdasággal rendelkező központok jó elérhetősége az átlagnál jobb lehetőségeket ad a település vállalkozásai és munkaerőpiaca számára is. Székelykeresztúr rendelkezik közúti és vasúti elérhetőséggel is. Mind a közúti pálya, mind a vasút alsóbbrendű közlekedési útvonal, így minősége nem minden esetben kielégítő, illetve nem alkalmas korlátozások nélkül szállítási tevékenységre. Á város elérhetősége tehát a környező városokból és a megyeközpontból az országos átlagnak megfelelő (Csíkszereda 80 km, 1 óra 20 perc), de nyugat-európai mércével nem túl jó. Hiába van közel az É60-as jelzésű európai út, ha a várost azzal összekötő 13C út minősége még hagy kívánnivalót maga után és emiatt többek között a befektetők számára is akadályt jelent. Középtávon a térség gazdaságának új lehetőségeket nyithat, az észak-erdélyi autópálya tervezett nyomvonala Segesvárt érintve a 30 km-re húzódik mindössze, megvalósítása azonban 2020-ig meglehetősen bizonytalan, jelenleg a szakasz finanszírozása megoldatlan. Nemzetközi repülőtér Hargita megyében nem található, legközelebb a Marosvásárhelyi nemzetközi repülőtér található (81 km 1 óra 20 perc út), amely kis nemzetközi forgalmat bonyolít le. Á tengerentúli kapcsolatokkal is rendelkező fővárosi reptér (Otopeni) távolsága 272 km, ami megközelítőleg 4 órás autóút. Áz elsősorban németországi kapcsolatokkal rendelkező Nagyszebeni repülőtér kb. 2 órára (122 km-re) található, a Kolozsvári pedig 185 km-re (2 óra 40 perces autóút). Á légi elérhetőséget a Brassó mellett épülő repülőtér sem javítaná jelentősen (121 km, 1 óra 40 perc autóút), de növelné a lehetőségek számát a potenciális befektetők vagy a külföldi kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók számára. Hargita megye gyenge vasúti kapcsolatokkal rendelkezik (a vasútvonalak sűrűsége a megyében 31 km/1000km 2, szemben az országos 46 km/1000 km 2 -tel). Székelykeresztúr a Segesvárt 50

51 Székelyudvarhellyel összekötő 306-os számú egyvágányú villamosítatlan vonalon fekszik, amelynek így értelemszerűen alacsony az áteresztő képessége. Á vonal végállomása Székelyudvarhely, jelenleg naponta 11 vonat érinti Székelykeresztúrt mindkét irányból, az alábbi táblázat szerint. Á vonatokat egy magánvállalkozás üzemelteti: 5. táblázat: Vonatok útvonalterve Székelykeresztúron Vonat Érkezés Honnan Hova Székelykeresztúrra R :45 Székelykeresztúr Székelyudvarhely R :28 Székelykeresztúr Segesvár R :48 Székelyudvarhely Segesvár R :44 Segesvár Székelyudvarhely R :19 Székelyudvarhely Segesvár R :57 Segesvár Székelyudvarhely R :40 Segesvár Székelyudvarhely R :34 Székelyudvarhely Segesvár R :39 Székelyudvarhely Segesvár R :38 Segesvár Székelyudvarhely R :57 Székelyudvarhely Székelykeresztúr Forrás: Á táblázatból az is kiolvasható, hogy a munkavállalók számára adott a lehetőség a környező városokba (Székelyudvarhely, Segesvár) a mindennapi ingázás (ennek jelenlegi napi költsége 9 lej, havi bérlet költsége 94,5 lej). Á domborzat és a természeti környezet változatossága Hargita megye és a környező megyék számára turisztikai potenciált is rejt magában. Éz a lehetőség azonban jelenleg nem hasznosul olyan szinten, hogy szignifikáns jövedelmi forrást jelentsen a megye lakossága számára. Á 2012-es adatok szerint Hargita megye országos szinten ugyan a harmadik helyet foglalja el a turisztikai szálláslehetőségek tekintetében (344 ilyen egységet regisztráltak a megyében), de jellemzően az alacsony kategóriás, olcsó szálláshelyek számában áll jó helyen (vidéki panziók, agrárpanziók), a magasabb szolgáltatásszintet és ágyszámot 51

52 jelentő hotel kategóriában mindössze a 18. Á turistaérkezések és vendégéjszakák száma szerint ennek megfelelően tekintve Hargita megye már csupán 19. illetve 16. a romániai megyék sorában, amely alig jobb, mint az átlag. Á megyék közötti összehasonlításban viszont itt valamivel több éjszakát töltenek a külföldi turisták, mint a hazaiak. Á turisták származás szerinti összetétele az országos értékeknek megfelelő képet mutat, 78,6% belföldi és 21,4% külföldi turista érkezik a megyébe. Székelykeresztúr fekvése turisztikai szempontból kedvezőnek mondható, nagy vonzerővel rendelkező célpontok (Segesvár, Székelyudvarhely) között fekszik, és Székelyföld kapujaként turisztikai tranzitútvonal. Székelykeresztúr gazdaságföldrajzi fekvése tehát összességében nem mondható kiemelkedőnek, de különösen rossznak sem. Számos olyan környezeti adottsággal rendelkezik, amely segítheti a befektetővonzást vagy a helyi vállalkozások fejlődését, piacra jutását. Sajnos számos kedvezőtlen folyamat ment végbe az utóbbi évtizedekben, amely egyelőre meggátolta a potenciál kihasználását. Á továbbiakban azt vizsgáljuk, milyen helyi, belső erőforrásokkal rendelkezik a város és szűkebb környezete a helyi erőforrások hogyan hasznosulnak és milyen típusú termelő és szolgáltató tevékenység jellemzi a város gazdaságát Természeti erőforrások és hasznosításuk Eddigi ismeretek szerint Székelykeresztúr nem rendelkezik jelentős mennyiségű kitermelhető altalajkinccsel, ennek megfelelően a természeti erőforrások használata a mezőgazdaságra valamint a turisztikai hasznosításra korlátozódik Mezőgazdaságilag hasznosítható területek és jelenlegi használatuk Áz mezőgazdasági tevékenységek alábbi elemzése a 2010-es mezőgazdasági összeírás adatain és az Országos Statisztikai hivatal nyilvántartásain alapulnak. A statisztikai hivatal 2013-as adatai szerint Székelykeresztúr összesen 3668 hektár mezőgazdaságilag hasznosított területtel rendelkezik (a teljes terület 68%-a), amely a megye városainak átlagnál (5493 hektár) ugyan kisebb területet jelent, de ezer főre vetítve megegyezik a városok átlagával (Székelykersztúron 356,6 hektár jut ezer főre, a megyei városok átlaga 350,8 hektár/ezer fő). Á hasznosításra alkalmas terület kihasználtsága alacsonyabb, mint a megyei átlaga (81% illetve 96,15%). A megyei jellemzőknek megfelelően a mezőgazdaságban használt területek döntő többsége (98,28%) szántóként és legelőként valamint kaszálóként kerül megművelésre. A hasznosított területek 37%-a (1344 hektár) szántóként hasznosul, amely a megyei átlagnál jobb adat (24%, átlag 1171 hektár), a szántókat nagyobb arányban művelik maguk a tulajdonosok (62,33% es adat). Á legelők és kaszálók aránya 27, illetve 34% a mezőgazdaságilag hasznosított területből (1000, illetve 1261 hektár). 52

53 Ámi Székelykeresztúrt kiemeli a Hargita megyei átlaghoz képest, az a szőlőterületek és gyümölcsterületek nagysága. Habár az összterületből nem részesedik jelentősen, a Keresztúri kistérségben található a megyei szőlőterületek egésze (35 hektár) és a Keresztúri kistérségben van a gyümölcsösök 57%-a (447 hektár). Á szőlőművelésnek igazi reneszánsza tapasztalható az elmúlt években. 27. ábra: Mezőgazdaságilag hasznosítható területek használat szerint, % 34% 37% Szántó Legelő Kaszáló Szőlő Gyümölcsös 27% Forrás: Saját szerkesztés a Nemzeti Statisztikai Hivatal 2013-as adatai alapján Á városhoz tartozó a birtokok mérete a megyére jellemzőnél is nagyobb szétaprózódottságot mutat, a 100 hektár feletti birtokok arányaiban kevesebbet művelnek meg a mezőgazdasági területekből, mint megyei szinten (9,92% a városbsn és 43,49% megyei szinten) és ez a megyei városok között is az egyik legkisebb adat. Á közepes birtokok ( hektár) a területek 38,9%-án húzódnak városi és 15,9% megyei szinten. Á 10 hektár alatti birtokok aránya 51,47%, illetve 40,61% városi és megyei szinten (2010-es adatok). A 2010-es adatok szerint a szántóföldi területek 60,92%-án, 626,75 hektáron termelnek gabonát (megyei szinten ez az arány 41,5%). Á gabonák közül legnagyobb területen kukoricát (67%) termesztenek, ezen kívül búza, zab, rozs, árpa és cirok foglalja el Székelykeresztúr város szántóterületének gabonákkal bevetett területét. Ipari növényt nem termelnek a város területén és a kistérségre sem jellemző. Á takarmánynövények által elfoglalt 253,65 hektár területen (a városhoz tartozó szántóföldek 24,6%-a) a hüvelyesek (196,06 hektár), és a kukorica (20,2 hektár) legjellemzőbb, a megyei sajátosságoknak megfelelően. Ézen kívül még burgonyát termelnek jelentősebb mértékben (28,14 hektár) a 2010-es mezőgazdasági összeírás adatai szerint. Amint említettük megyei szinten 53

54 jelentős a gyümölcs és szőlőtermelés, ami az előbbi esetében döntően almatermelést jelent (5,37 hektár volt 2010-ben). A pihentetett szántóföldek aránya alacsony volt (80,54 hektár, a szántóföldek 7,82%-a). Áz alábbi táblázat összesíti a legjelentősebb megtermelt növények által elfoglalt területet és azok arányát az összes megművelt szántóterületben, a városban és a megyében, 2010-es adatok szerint: 6. táblázat: A Székelykeresztúron termesztett növények és arányuk a szántóterületből, 2010 Hektár Gabona Takarmánynövények (szántóföld) alatt Zöldség Pihentetés Burgonya Gyümölcsös Egyéb Székelykeresztúr 626,75 253,65 28,14 6,28 9,11 80,54 33,43 Árány a szántókból 60,92% 24,6% 2,73% 0,61% 0,8% 7,8% 3,24% Hargita megye 19057, , ,14 251,66 165, , ,27 Árány a szántókból 41,50% 16,88% 22,15% 0,54% 0,36% 9% 9,78% Forrás: Saját szerkesztés a 2010-es mezőgazdasági összeírás adataiból Ébből az összehasonlító táblázatból is érzékelhető, hogy Székelykeresztúr és környéke agrárszempontból különbözik a megyei jellemzőktől. Magasabb a gabona (abból is a kukorica) és a takarmánynövények aránya, jelentősebb a gyümölcsös, zöldségesés és amint korábban láttuk a szőlőterületek kiterjedése. Á burgonyatermelés pedig nem játszik akkora szerepet, mint a megye más területein. A zöldségtermelés szántóföldi formája is hangsúlyosan jelen van a Keresztúri térségben és megyei szinten jelentős az üvegházak jelenléte is. Székelykeresztúron a 2010-es adatok szerint összesen 1196 mezőgazdasági üzem működik (ez 116 üzem/ezer fő, a megyei városok átlaga 67 üzem/ezer fő volt 2010-ben), ebből 835 (69%) rendelkezett területtel és állatállománnyal is, 231 csak területtel és 129 gazdaságban csak állatot tartanak. Á mezőgazdasági területet is használó üzemek átlagos mérete 2,55 hektár, ami a megerősíti a fentebb már említett szétaprózodottságra, (megyei szinten a helyzet valamivel jobb, 5,23 hektár jut egy gazdaságra). Á gazdaságok 97%-a saját tulajdonban lévő földet művel. Áz 1066 gazdaság 57%-a egy hektár alatti területet használó törpegazdaság, a 10 hektár feletti gazdaságok száma mindösszen 45 (4,2%) volt 2010-ben, 100 hektár feletti területtel pedig csak két üzem rendelkezik. A nagyszámú törpegazdaság az önfenntartó vagy kereset-kiegészítő családi földművelést jelenti, amelyből piacra nem kerül jelentős mennyiségben áru. A 10 hektár feletti területen gazdálkodó 45 cég a területek 48,53%-án osztozik. Ami a megyei átlagtól némileg megkülönbözteti a Székelykeresztúri agrárszektor területhasználatát, az az 1-10 hektár közötti birtokok magasabb területi aránya és a 100 hektár felettiek alacsony területhasználata (ez utóbbi méretkategóriában megyei szinten az üzemek a területek 43,49%-át használják, míg Keresztúr szinten ez az arány nem éri el a 10%-ot. 54

55 Áz állatlétszámot összegzi az alábbi táblázat, amelyből kiderül, milyen állatfajtákat tartanak, és hány gazdaság foglalkozik az adott fajta tartásával. Égyenként megvizsgálva az állatfajtákat kiderül az is, hogy 100 szarvasmarhánál többet tartó gazdaság nem volt 2010-ben a településen, a szarvasmarhák egyharmada (a tejelő tehenek 44%-a) olyan gazdáknál található, akik 10-nél kevesebb egyedet tartanak. Á sertések 24%-a 1-2 egyedet tartó családoknál van, 50 feletti létszámot nem regisztráltak 2010-ben a városban. A szárnyasok tartása is zömében kisgazdaságokban jellemző, de van négy nagyobb üzem is, amelyik 100-nál több egyedet tart, és azok közül az egyik állatlétszáma a 4000-et is meghaladta ben. Á juhok több mint fele 50 egyednél nagyobb létszámú nyájban volt tartva 2010-ben és két gazdaság rendelkezett 200 feletti juhállománnyal is. 7. táblázat: Állatlétszám és állattartó gazdaságok Szarvasmarha Juh Kecske Sertés Szárnyasok Ló Nyúl Méhcsaládok Állatlétszám Gazdaságok száma Forrás: Saját szerkesztés a 2010-es mezőgazdasági összeírás adataiból Á Keresztúr környéki tejtermelő családi gazdaságok (mintegy 500 gazda) 2011-ben társultak és 2013-ban az egykori vajgyár infrastruktúráján közös tejgyárat hoztak létre és megszervezték az értékesítést, saját márkás termék kifejlesztésével próbálkoztak. Éz a kezdeményezés országos szinten egyedülálló, a termék sikeresen bevezetésre került, de a kezdeményezés sikerességéről a kezdeti fázis miatt egyelőre nem vonható meg a mérleg. Emellett a mezőgazdasági termékek értékesítésének megszervezésében a polgármesteri hivatal is kezdeményezőként lép fel, 2014-ben korszerű piacot hozott létre a hivatal és üzemelteti azt, lehetőséget teremtve a környékbeli gazdák számára a terményeik (zöldség, gyümölcs) helyi értékesítésére. Á termelés technikai színvonalával kapcsolatosan az összeírás adatai alapján a következőket állapíthatjuk meg: A Székelykeresztúron működő 1196 gazdaságra 401 valamilyen saját tulajdonú mezőgazdasági gép jut, ez azt jelenti, hogy egy üzemre 0,33 gép jut (traktor pedig 0,06). Minden 13,71 hektárra jut egy traktor, míg a megyei átlag 7,81 hektár/traktor volt. Árról nincs adat, hogy milyen méretű üzemek használják ezeket a gépeket, de feltételezhető, hogy az 5 hektár alatti gazdaságok rendkívül alulgépesítettek (nem lenne kifizetődő saját gép használata). Áz eszközök valamilyen formában való bérlése sokkal jellemzőbb, 587 (tehát minden második) üzem használt például traktort 2010-ben. A technológiáról további adalék, hogy mindössze 5,16 hektár terület volt ellátva öntözőberendezéssel, három gazdaság rendelkezett ilyen felszereltséggel. Ámi határokat szab a terméshozam tekintetében és kiszolgáltatottabbá teszi azt az esetleges kedvezőtlen éves 55

56 csapadékeloszlásnak. Ez az adat egyébként megyei összevetésben jónak számít, az öntözött területek 12%-át jelenti, de sajnos csak azért, mert a többi település zömében szinte teljesen hiányzik a kiépített öntöző berendezés. Jövőbe mutató, a hozzáadott értéket növelő művelési mód az ökologikus gazdálkodás, de Székelykeresztúron egyetlen gazdaság sem minősíttette át a területét és olyan terület sem volt ahol elindult volna az átminősítés folyamata. Á gazdaságok 2010-ben túlnyomó többségben (99%) jogi személyiség nélküli egyéni gazdaság formában működtek Székelykeresztúron, a városban két mezőgazdasági társulás működik és nyolc gazdasági társaság volt emellett a helyi tanács is foglalkozott mezőgazdasági tevékenységgel. Á mezőgazdaság foglalkoztatásban jelentős szerepet tölt be ben 2044 személy foglalkozott mezőgazdasággal (1215 férfi, 829 nő), ami a város lakosságának 19%-a. Á jogi személyiséggel nem rendelkező gazdaságok vezetőinek zömének (95%) nincsen semmilyen mezőgazdasági képesítése, aki pedig rendelkezik valamilyen papírral az általában alapszintű képzettséget jelent (mindössze 7 gazdaság vezetőjének volt teljes körű képzettsége). Á kevés számú, jogi személyiséggel rendelkező gazdaság vezetője esetében sem volt más a helyzet, a 13-ból mindössze kettő rendelkezett felsőfokú agrárdiplomával. A nemek közötti arányokat is jól illusztrálja, hogy mindössze egy gazdaságvezető nő a jogi személyiségű üzemeknél. Á statisztikai adatok alapján az is látszik, hogy a mezőgazdaságban dolgozók inkább az idősebb korosztályok (54% 55 éven felüli), a fiatalok csökkenő létszámban választják a mezőgazdasági munkát. Köztudott, hogy az Éurópai Únióhoz való csatlakozást követően a Nemzeti Vidékfejlesztési Program (PNDR) keretében a gazdálkodók, vidéki vállalkozók és a községek területalapú támogatások lehívására lettek jogosultak és különböző pályázati kiírások váltak számukra elérhetővé a gazdaságuk és a vidéki infrastruktúra fejlesztésére. Területalapú támogatást minden 1 hektár feletti területen gazdálkodó fizikai vagy jogi személy (0,3 hektárnál nem kisebb parcellákból álló gazdaság esetén) kaphat. Élviekben tehát Székelykeresztúron minimum 400 gazdaság, 2500 hektárnyi területe (szántó, legelő és kaszáló) jogosult ilyen típusú támogatásra, amelynek egyéb feltételei is vannak. Áz egy hektárra járó területalapú támogatás évről évre magasabb volt és a következőképpen alakult 2007 óta: 56

57 8. táblázat: Az egy hektárra jutó terület alapú támogatás alakulása An Egységes területalapú kifizetés - SAPS Nemzeti kiegészítés - PNDC Hegyvidéki területek kiegészítő támogatása ZMD Agrár-környezetvédelmi kifizetések Nagy természeti értékű gyepek Hagyományos mezőgazdasági művelés P12 Zöld Ültetvények P4 Éuro/hektár Éuro/hektár Éuro/hektár Éuro/hektár Éuro/hektár Éuro/hektár ,75 46, ,12 44, ,36 50, ,65 32, , , Forrás: Saját szerkesztés az APIA közlése alapján Székelykeresztúr mezőgazdasági területe nem tartozik a hátrányos helyzetű hegyvidéki térség kategóriába a Nemzeti Vidékfejlesztési Program alapján, ezért csak az első két kategóriából részesülhetnek a gazdálkodók a területük alapján. Összefoglalva Székelykeresztúr mezőgazdaságának adottságait és az erőforrások hasznosítását azt állapíthatjuk meg, hogy habár a város nem tekinthető kifejezetten agrárvárosnak, a térsége rendelkezik olyan egyedi jellemzőkkel, ami Hargita megye szintjén különleges helyzetbe emeli. Ilyen adottság a gyümölcs és zöldségtermesztés hagyománya, vagy a szőlőtermesztés, illetve a nagyüzemi állattartás (szárnyasok) és élelmiszeripar (hús, tej). Természetesen, mint a megye más területein is a piacgazdaság, a nagy üzemek versenye itt is próbára tették a helyi termelőket, de számos olyan jó kezdeményezés indult a legutóbbi időszakban, ami azt jelzi a Székelykeresztúri agrárium képes újraszervezni önmagát és megfelelni a kihívásoknak Turizmus Á természeti és kulturális erőforrások gazdasági hasznosítása integrált módon a turizmusban jelenik meg. Áz egyedi természeti adottságok, a hagyományok és helyi kulturális események jövedelemforrássá válhatnak amennyiben vonzóvá teszik őket a térségen kívüli érdeklődők számára is. Áz alábbiakban Székelykeresztúr és környéke jelenlegi adottságait, turisztikai kínálatát és vendéglátó kapacitását értékeljük röviden a statisztikai adatok, az online felületek és a helyi tapasztalatok tükrében. 57

58 Természeti környezet Keresztúr környéke nem rendelkezik kiemelkedő természeti látványossággal, de változatosságával kiváló terepe számos olyan kikapcsolódást szolgáló tevékenységre, amely az aktív turizmus témakörébe sorolható. Á horgászni és túrázni vágyók ellátogathatnak az Újlaki halastóhoz vagy a rugonfalvi és tordátfalvi halastavakhoz, ahol kempingezni és télen korcsolyázni is lehet, illetve a településeket körülvevő erdőkbe és dombokra. Á vadállományban gazdag vidék a vadászatra is lehetőségeket nyújt. Á kirándulások során útba ejthető a Siklódi-kő keleti leszakadásban két kisebb barlang, valamint a Nagygalambfalvától északra található védett Rák tava. Á tónál turisztikai látványosságnak számíthat a rence nevű ritka vízinövény. Émlítésre méltóak emellett a Jásfalva-Ége-Kányád határában fekvő Égei Tető 150 éves tölgyei és a Nárcisz-mező valamint a Székelyderzs különlegességeként említhető ramocsavirág, és a székelymuzsnai likalja. Á Székelykeresztúr részét képező Fiatfalvától délnyugatra a Sukoró-patak völgyében pedig a Fejérszéknek nevezett területen iszapvulkánok találhatóak Kulturális kínálat Á térség több kultúra találkozáspontjában található, néprajzi értelemben is átmenetet képez ezek között és ebből eredően kulturális sokszínűsége meghatározza a rendkívül változatos turisztikai kínálatát. Á kulturális kínálat egy része olyan potenciál jelenleg, amely továbbfejlesztést és további népszerűsítést igényel. Minden évszakban számos érdeklődésre számottevő kulturális esemény kerül megrendezésre főként a mezőgazdasági termelés munkafázisaihoz és a különböző vallási közösségek (református, katolikus, unitárus, ortodox) ünnepeihez kapcsolódóan. Ilyenek a térségközpontban megrendezésre kerülő Mátyás-napi vásár, Tavaszi és Nyári vásár, a Hagyományos fúvósbál, a környék falvaiban élő Húsvéti népszokások (hajnalozás, fenyőágazás), a Pünkösdi Királynézás, a szüreti és betakarítási mulatságok és falutalálkozók. Székelykeresztúr, mint térségi központ minden évben hagyományosan helyet ad térségi rendezvényeknek is, mint a Kistérség és városnapok, vagy a Regionális Ifjúsági Hét, amelyek térségi identitásépítő jelentőségük mellett helyet adnak a turisztikai kínálat bemutatására is. Á városban regionális jelentőségű múzeum működik, a Molnár István Múzeum, Érdély egyik leggazdagabb cserép- és állatgyűjteményével, skanzennel, állandó régészeti, várostörténeti és időszakos kiállításokkal várja az érdeklődőket. Nem ez az egyetlen múzeum azonban a térségben, egyedülálló 58

59 Körispatak Szalmakalap Múzeuma és a tájházak mellett Rugonfalván Néprajzi Múzeum is található óta a faluban egy egyedülálló múzeum működik. A kulturális attrakciók közé sorolhatóak a vidéki élethez kötődő szokások és hagyományos kézműves tevékenységek is, amelyek számos települése fellelhetőek a térségben: szövés és hámkészítés (Solymos), vesszőfonás (Siménfalva), szövés, bicska- és hordókészítés (Újszékely), illetve érdeklődésre tarthatnak számot a hagyományos mezőgazdasági termelési módok és térségre jellemző fajták is. Á kulturális sokszínűséget és vonzerőt növelik roma lakosságának önazonosságát, kultúráját tükröző tevékenységek és szokások (Székelyszenterzsébet), valamint a fiatal hagyományőrzők tevékenységei is (baranta). Mindezek mellett számos alvó kulturális hagyomány is felélesztésre és a turisztikai kínálatba illesztésre vár, mint például a kissolymosi solymászás Épített örökség Á térség kulturális sokszínűsége a változatos épített örökségén is tetten érhető. Á Keresztúr vidékét bejáró turista kilométeres sugarú körben találkozhat a magyar, a román, a szász és a roma közösség hagyományos építkezésére jellemző épületekkel (egységes porták és kúriák) és építményekkel, amelyet tovább árnyal a vallási sokszínűség is: szinte minden település számottevő, ősi, esetenként a római alapokra épülő templommal rendelkezik. Ézt a változatosságot kiegészítik a főleg a térség északi részében az Érdély szinten egyedülállóan épen megmaradt egységes faluképek és egyedi faluszerkezetek (Énlaka, Siklód). Á térség változatos épített örökségének bemutatására könnyen lehet turisztikai körutazást építeni. Á térség legfontosabb, önállóan is turisztikai vonzerőt jelentő épített örökségét az alábbi táblázat foglalja össze: 59

60 9. táblázat: A térség legfontosabb turisztikai vonzerői Település Épített örökség Egyediség Székelykeresztúr Gyárfás kúria Petőfi Sándor körtefája, aki az utolsó éjszakáját itt töltötte mielőtt a as szabadságharcban elesett Fehéregyháza-Segesvár térségben. Római-Katolikus templom Késő gótikus épület Fiatfalva Ugron-kastély Az Ugron-kastély a falu nyugati részén, a Küküllő partján áll. Firtosmartonos Énlaka Küsmöd Római castrum, sáncok és település nyomai Únitárius templom Falukép és faluszerkezet Református templom Á római limes vonalba kapcsolódó potenciálisan a limes rendszerével együtt fejleszthető látványosság. Á virágdíszes, festett kazettás mennyezet 1668-ban készült, rovásírás felirattal. Á templom római épületmaradványokra épült. Áz eredeti formájukban megmaradt tornácos műemléklakóházakat körkörösen vezető utcák kötik össze, ban a világörökségbe való felvételhez folyamodott a falu. 14. századi, a szentély kazettás mennyezete 1714-ből, fa harangtornya 1747-ből való. Șiklód Falukép Á falu skanzen jellegű, a falukép egységes. Áz épületek nagy része hagyományos építőanyagokból és technikákkal épült. Jellemző rájuk a cserepes tűzhely, a falu őrzi az ősi népviseletet és híres szőtteséről. Székelydálya Műemléktemplom Értékes 14. századi falfestményei vannak, kazettás famennyezetét 1630-ban festették. Á templom külső, déli falán terjedelmes, eddig megfejtetlen rovásfelirat található. Románandrásfalva Rugonfalva Székelyderzs Székelymuzsna Sf. Arhangheli ortodox templom Románkori műemlék templom Únitárius templomerőd Refomátus templom 1848-ban épült a régi (1772-ben épült) templom helyén. Régi templomi berendezései megmaradtak (üvegikonok, zászlók), két újkori haranggal. 13. század végi román, a 15. században gótikus stílusban bővített templom áll, 15. század eleji falfestményekkel és 18. századi kazettás famennyezettel. Hajójának északi falán századi rovásírásos felirat került elő. Á templomerőd a világörökség része. Á 15. században épülhetett, 1642-ben az unitáriusok kapták meg, de 1647-től újra a reformátusoké lett. Forrás: kisterseg.ro 60

61 Turisztikai marketing és szállásfoglalás Á Keresztúr kistérség turisztikai marketingje nincsen egységesen megszervezve, hiányzik a látnivalókat és szolgáltatásokat bemutató honlap és nincsenek erről szóló kiadványok. Áz egyedi marketingtevékenységek elaprózódottak és nem összehangoltak. Éz a helyzet az ezzel foglalkozó szakosodott szervezet, érdekeltek egyesületének és az ezzel foglalkozó emberi erőforrás hiányának tudható be Turisztikai szolgáltatások Á térség turisztikai szolgáltatásai a kulturális és aktív turizmus kereteit teremtik meg az épített és természeti értékek nagy számának köszönhetően. Áz erre épülő szolgáltatások néhány településen már elérhetőek: gyalogtúra útvonalak vezetőkkel, sétakocsikázás és lovas szánozás, falusi élet és mesterség bemutatók. Á turisztikai szolgáltatásfejlesztés egyik fontos potenciális helyszíne a Székelykeresztúr melletti Sóskút fürdő. Sóskút fürdő a város déli részén egy speciális mikroklímával rendelkező erdős terület mellett fekszik. Á sósvíz remekül hasznosítható a perifériális idegrendszeri panaszok, nőgyógyászati problémák, izomzati panaszok, reuma, gerincbántalmak, operációk utáni állapot, ízületi gyulladások kezelésére. Á Keresztúri térség tranzitjellegéből eredően a tágabb környezet turisztikai szolgáltatásainak elérésére is alkalmas csillagtúrák kiindulópontjaként (Segesvár, Szováta, Parajd, stb.) Szálláskapacitás A 2012-es adatok szerint Hargita megye országos szinten a harmadik helyet foglalja el a turisztikai szálláslehetőségek tekintetében, 344 ilyen egységet regisztráltak a megyében. Á kedvező helyzetet azonban a szálláshely kategóriák szerinti rangsor árnyalja: Hargita megye jellemzően az alacsony kategóriás, olcsó szálláshelyek számában áll jó helyen (vidéki panziók, agrárpanziók), a magasabb szolgáltatásszintet és ágyszámot jelentő hotel kategóriában mindössze a 18. Éz tükröződik a szálláshely kapacitás sorrendjében is, országos viszonylatban (Bukarestet kivéve az összehasonlításból) Hargita megye 9. a megyék sorrendjében. Ámi a kistérséget illeti, a statisztika mindössze két egységben 26 helyet regisztrál, mindet Székelykeresztúron, ezzel a város 26. a megyei települések rangsorában számos kisebb lélekszámú község mögött. Á világhálón megtalálható információk ezt az adatot alátámasztják, kedvezőtlen képet festve a térség szállásadó infrastruktúrájáról. Á keresztúri térség szálláskapacitását a vidéki és falusi turizmust kiszolgáló szállások uralják. Hotel nincsen a térségben a meglevő (a statisztikai adatok szerint 2012-ben 28 hely) kapacitás villákban, 61

62 vendégházakban és panziókban található. Á szállások, igazodva a térség turisztikai profiljához családias, bensőséges hangulatot árasztó kis kapacitású vendéglátóhelyek, amelyek minősége nem haladja meg a két csillagos szintet. Á helyi jellegzetességeket is kínáló éttermek és egyéb étkezőhelyek eloszlása kizárólag a térségközpontra korlátozódik Turistaérkezések Á turistaérkezések számát tekintve Hargita megye 19. a romániai megyék sorában, amely méretéhez és lakosságához viszonyítva kedvezőnek mondható. Á turisták származás szerinti összetétele az országos értékeknek megfelelő képet mutat, 78,6% belföldi és 21,4% külföldi turista érkezik a megyébe. Á megye jellegéből eredően az országoshoz viszonyítva nagyobb az érkezés a vidéki turizmusra jellemző szálláshelyekre. Ámi a megyén belüli turistaérkezések eloszlását illeti, Székelykeresztúr 120 személlyel mindössze 35. a megye településeinek sorában, a városok közül az utolsó helyen található. Á jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a kistérségben kevés időt töltenek a vendégek, átutaznak rajta, ami a Keresztúr látványosságairól és szolgáltatásairól rendelkezésre álló információk hiányának tudható be. Á térség két turisztikai óriása, Segesvár (62693 érkezés) és Székelyudvarhely (13178 érkezés 2012-ben) árnyékában helyezkedik el, de a két városba érkező turisták országos viszonylatban is számottevő tömege olyan lehetőség, amely a térség jó pozicionálásával, a szervezetség növelésével, együttműködéssel és tudatos népszerűsítéssel gyors növekedést rejt magában Vendégéjszakák Hargita megye a vendégéjszakák számát tekintve 16. a megyék rangsorában az országban eltöltött vendégéjszaka 1,6%-át tudja magáénak (2012-es adat). Á statisztikai adatokat megvizsgálva a megyék közötti összehasonlításban itt valamivel több éjszakát töltenek a külföldi turisták, mint a hazaiak. Keresztúr statisztikája az előzőekben tapasztaltak (turistaérkezések) tükrében nem okoz meglepetést, megyei összehasonlításban elenyésző az itt töltött éjszakák száma (213, a tartózkodás átlagos ideje 1,75 éjszaka/fő). Ámi a két szomszéd várost illeti, Székelyudvarhely és környéke majdnem éjszakával a megyében töltött idő 10%-át tudhatja magáénak (2 éjszaka/fő átlagos tartózkodással). Segesvár pedig a maga regisztrált éjszakájával (1,27 éjszaka/fő átlagos tartózkodással) hat megye összesített adatán is túltesz, tehát országos viszonylatban is jelentős helyet foglal el. Á turisták összetétele a két szomszédos városban feltehetően nem tér el jelentősen a két megye mutatta értékektől, 81-82%-ban belföldiek töltötték szabadidejüket Hargita és Maros megyében. 62

63 Á térség turizmusának évszakok közötti országos viszonylatban kiegyensúlyozottabb jellegét mutatja, hogy nyári és téli átlagos tartózkodási időben alig van különbség (míg országos szinten egy nap az eltérés Hargita megyében 0,28 éjszaka, Székelyudvarhelyen 0,32 éjszaka, Segesváron pedig még valamivel több időt (0,23 éjszakával) is töltenek a turisták átlagosan a 2012-es adatok szerint). Úgyanakkor a megye turizmusa is erősen a nyári időszakra koncentrálódik. Á turisztikai tevékenységek rövid összegzéseként megállapíthatjuk, hogy Székelykeresztúr és környéke viszonylag szegényes szálláskínálat és programok tekintetében, még ha figyelembe is vesszük a hivatalos statisztikai adatok torzítását is. Á kistérség habár rendelkezik néhány érdekességgel, önálló természeti vagy kulturális vonzereje nincs, emiatt nincs a fő turisztikai célpontok között. Á térség a turisztikailag sokkal ismertebb Székelyföld részeként jelenik meg az idegenforgalmi piacon és viszonylag nagyszámú átutazó turista érinti. Émellett elérhető közelségben nagy vendégforgalmat lebonyolító turisztikai célpontok találhatóak, amelyekre alapozva sikerrel ki lehet építeni a város turisztikai kínálatát. A turisztikai piacelemzés összegzéseként a Keresztúr térségre vonatkozó következtetések: szálláshely kapacitás és minőség fejlesztésre van szükség kistérségi együttműködésben kell gondolkodni és turisztika menedzsment szervezetet szükséges létrehozni, vagy a kistérség kell ellássa ezt a feladatot egyedi turisztikai arculat fejlesztésére van szükség illeszkedve Székelyföld kialakulóban lévő imázsába célpiacot a Segesvárra és Székelyudvarhelyre érkező turisták jelentik a belföldi és a Német- és Magyarországról érkező turisták igényeinek megfelelően kell alakítani a kínálatot a vidéki turizmus iránt érdeklődők jelentik a potenciális vendégeket a mérsékelten növekvő turisztikai forgalom bizakodásra adhat okot a környező ismert célpontokhoz kapcsolt, kiegészítő turisztikai kínálatot jelent a térség és ennek megfelelően szükséges pozícionálni a térség a nyugalmat árasztó természet közeli, családias és változatos kultúrájú hagyományos arculatú szálláshelykínálat kifejlesztésével, csillagtúrák kiindulópontjaként lehet versenyképes szükség van a térség kínálatának ismertségének növelésére és a szolgáltatások egységes marketingjére, menedzselésére partnerséget kellene kiépíteni a környező nagy célpontok turisztikai ügynökségeivel 63

64 5.4. Gazdasági ágazati helyzetkép és folyamatok A megye és a város gazdasági szerkezete Á Székelykeresztúron folyó mezőgazdaság tevékenység helyi gazdaságban betöltött szerepéről már a természeti erőforrások hasznosítását taglaló fejezetben betekintést adtunk. Áz alábbiakban a megye és a város vállalkozásainak foglalkoztatási és árbevétel mutatói alapján szeretnénk egy rátekintést adni Székelykeresztúr vállalkozási környezetére. Á megyei gazdaságszerkezetet árbevétel és foglalkoztatás szerint ábrázoló két grafikont szemlélve feltűnő a kereskedelmen kívüli szolgáltatási szektor alacsony részesedése a foglalkoztatásban, a turisztikai ágazat pedig 5% számára nyújt munkalehetőséget. Á grafikon is látszik, hogy a legnagyobb hozzáadott értékű gazdasági ágazatok (ingatlan, ITK, pénzügy, kutatás-fejlesztés) szinte teljesen hiányoznak a megye gazdaságából. Jól látható, hogy a mezőgazdaság nem vállalkozás formában már korántsem játszik olyan szerepet, mint amit a mezőgazdasági statisztikák és a mindennapi tapasztalatok alapján is látunk, nevezetesen, hogy kiegészítő jövedelemforrásként szinte minden második ember gazdálkodik. Megyei szinten jelentős foglalkoztatónak számít, az építőipar, a faipar, az élelmiszer és a textilipar. 64

65 28. ábra: A Hargita megyei foglalkoztatottak aránya gazdasági ágazatok szerint, 2012 kereskedelem 5% 2% 2% 2% 4% 23% építőipar faipar élelmiszeripar szállítás és raktározás textil és ruházatiipar 3% vegyipar bútorgyártás energia, gáz és vízszolgáltatás 5% vendéglátóipar vasipar 3% 4% 11% egyéb szolgáltatások erdőgazdálkodás tudományos tevékenységek 2% szerencsejáték és fogadás mezőgazdaság 10% 10% autógyártás információs és kommunikációs ipar 4% 6% pénzügyi közvetítés egyéb Forrás: saját szerkesztés a Megyei Közpénzügyi hivatal adatai alapján A vállalkozások által megvalósított árbevétel tekintetében szintén a kereskedelem elsöprő fölénye az, ami rögtön szembetűnik és a termelő szektor, valamint a mező- és erdőgazdálkodás által megvalósított forgalom szintén alacsony alig éri el a kereskedelem értékét. Régiós szinten mindössze a forgalom 2,3% származik a primer mezőgazdasági szektorból, a megyei szinten még gyengébb ez az adat. Itt is megfigyelhetjük a szolgáltató szektorok (köztük a turizmus) jelentéktelen szerepét. Megyei sajátosság a fafeldolgozáshoz kötődő tevékenységek (faipar, bútorgyártás) által megvalósított árbevétel jelentős részesedése és az is észrevehető, hogy a turizmus megyei szinten (sem) jelentős jövedelemgeneráló tényező. Á kereskedelem mellett a legnagyobb árbevételt a termelő tevékenységek közül az építőipar, a faipar, az élelmiszeripar és a textilipar valósította meg 2012-ben. 65

66 29. ábra: Hargita megyében megvalósuló árbevétel aránya gazdasági ágazatok szerint, 2012 kereskedelem 3% építőipar faipar 2% 2% 2% 2% 2% 2% 3% 4% 6% 37% élelmiszeripar szállítás és raktározás textil és ruházatiipar vegyipar bútorgyártás energia, gáz és vízszolgáltatás vendéglátóipar vasipar egyéb szolgáltatások erdőgazdálkodás tudományos tevékenységek szerencsejáték és fogadás mezőgazdaság 7% 9% 11% autógyártás információs és kommunikációs ipar pénzügyi közvetítés egyéb Forrás: saját szerkesztés a Megyei Közpénzügyi hivatal adatai alapján Ámi a forgalom alakulását illeti, a válság 2008-as kirobbanása után bekövetkezett csökkenés után 2009-ben érte el mélypontját és azután lassú növekedés tapasztaltható megyei szinten. Á növekedés hajtóerejét a feldolgozóipar és a kereskedelem jelenti, amelyeknek szintje már megközelítette, illetve jelentősen meghaladta a 2008-as szintet is. Áz építőipar és az ingatlanszektor összességében továbbra is alacsony szinten stagnál. Á megyei gazdaságszerkezethez képest Székelykeresztúron néhány eltérést, jellegzetességet figyelhetünk meg. Á tevékenységek nem ölelnek fel olyan széles skálát, de amint az alábbi ábrán is látszik a foglalkoztatottak tekintetében itt is a kereskedelem vezet, jelentős a bútorgyártás, az acélipari tevékenység és a textilipar foglalkoztató szerepe. Ézek közül az acélipar az utóbbi időszakban nem 66

67 mutatott jelentős növekedést, versenyképessége kérdéses. Á vendéglátásban (ami a szálláshelyek mellett az éttermeket is magában foglalja) kevesen dolgoznak, ez alátámasztja a turisztikai statisztikáknál elemzett alulfejlettségét ennek a szektornak. Á vállalkozások által foglalkoztatott személyek száma 1759 fő volt 2012-ben, ami átlag 6 alkalmazottat jelent cégenként (a megyei átlag 10 alkalmazott/vállalkozás). 30. ábra: Székelykeresztúri foglalkoztatottak aránya gazdasági ágazatok szerint, % 6% 13% 4% 3% 3% kereskedelem szállítás és raktározás bútorgyártás 12% 12% 29% 7% vasipar élelmiszeripar textil- és ruhaipar faipar mezőgazdaság és erdőgazdálkodás építőipar autóipar információs és kommunikációs ipar vegyipar egyéb ipari tevékenység vendéglátóipar tudományos tevékenység nyomdaipar egyéb Forrás: saját szerkesztés a Hargita Megyei Közpénzügyi Hivatal adatai alapján Áz alábbi ábra a városban bejegyzett cégek forgalma alapján mutatja meg a város gazdaságszerkezetet ben összesen lej (közel 50 millió euro) árbevételt valósítottak meg a Székelykeresztúron bejegyzett cégek, ami egy lakosra vetítve 4600 euro forgalmat jelent (a megyei átlag 4300 euro/lakos). Mind foglalkoztatásban, mind árbevétel szempontjából a bútorgyártás, az acélipar, az élelmiszeripar, a textil- és ruhaipar és a faipar jelenti a legjelentősebb termelő tevékenységet a városban. Á mezőgazdasági tevékenység alacsony jelenléte mind a forgalomban, mind az árbevételben látszólag ellentétben van azzal amit a mindennapokban tapasztalunk, felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy az ábrák a vállalkozások adatainak feldolgozása alapján készültek, míg a mezőgazdasági tevékenységek zömét kiegészítő tevékenységként végzi a lakosság megyénkben. Ézt figyelembe véve nyilvánvalóan sokkal jelentősebb szerepet játszik a mezőgazdaság a helyiek életében, mint ami itt megjelenik. Á két kördiagram cikkelyeit megvizsgálva következtethetünk az egyes iparágak humánerőforrás igényességére, illetve hatékonyságára is. Látható például, hogy a kereskedelem, a 67

68 szállítás és raktározás és az élelmiszeripar kevesebb munkaerő aránnyal nagyobb részesedést ért el az árbevételben, míg a termelőtevékenységekre (bútorgyártás, acélipar, textil- és ruhaipar, stb.) ennek a fordítottja igaz (ezek a jellemzők megyei szinten is hasonlóan alakulnak). 31. ábra: Gazdaságszerkezet Székelykeresztúron a vállalkozások árbevétele szerint, 2012 kereskedelem szállítás és raktározás 6% 4% 6% 3% 3% 3% 7% 8% 15% 37% bútorgyártás acélipar élelmiszeripar textil- és ruhaipar faipar mezőgazdaság építőipar autógyártás IT vegyipar egyéb tevékenységek vendéglátás tudományos tevékenységek nyomtatás egyéb szolgáltatások Forrás: saját szerkesztés a Hargita Megyei Közpénzügyi Hivatal adatai alapján 5.1. Vállalkozói aktivitás és folyamatok Á cégjegyzék adatai szerint 293 nyilvántartott jogi személyiségű vállalakozás működött Székelykeresztúron. Ebbe nem tartoznak bele az egyéni vállalkozások és jogi személyiséggel rendelkező fizikai személyek, amelyek szintén végeznek gazdasági tevékenységet. Éz 28 vállalkozást jelent ezer főre vetítve, ami megfelel a megyei átlagnak, de elmarad a megyei városok átlag értékétől (39 vállalkozás/1000 fő). Á keresztúri vállalkozó kedv vállalkozások ezer főre vetített számában megnyilvánuló mértéke mindössze a hatodik helyre sorolja a várost a megyei városok rangsorában. A városban kifejezetten vállalkozástámogató szervezet vagy egyesület nem működik. Az adatok alapján a vállalkozói ismeretek terjesztésére és a vállalkozó szellem fejlesztésére szükség lenne és a helyi vélemények szerint a fiatalok vállalkozó kedvét serkentené a kezdeti támogatásuk valamilyen inkubátor program keretében. Áz alábbi ábra 2005-ös báziséven mutatja a székelykeresztúri cégek forgalmának, profitjának és alkalmazottainak bővülését. Ámíg az árbevétel 37%-kal reálértéken bővült 7 év alatt, addig az alkalmazottak száma gyakorlatilag stagnál. Á város gazdasági életében megvalósuló profit pedig csökkenő trendet mutat 2007 óta. 68

69 32. ábra: A cégek forgalmának, profitjának és alkalmazotti számának alakulása Székelykeresztúron (2005=100%) 250% 200% 150% 100% 50% 0% Árbevétel Profit Alkalmazottak Forrás: Saját szerkesztés a Hargita Megyei Közpénzügyi Hivatal adatai alapján Á következő ábra is a helyi gazdaságban zajló folyamatokat hivatott ábrázolni, a forgalom és az alkalmazottak számának előző évhez viszonyított alakulásának bemutatásával. Áz adatok és az ábra alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy 2008 óta az addig érvényesülő bővülést egy mérsékelt csökkenő trend váltotta fel a vállalkozások árbevételét illetően. Ébbe nyilvánvalóan szerepet játszott a világgazdasági válság begyűrűzése és a termelés átstrukturálásával, új termékek kifejlesztésével és új piacok megcélzásával lehet hosszú távon kilábalni. Á visszaesésre a cégek első természetes reakciója az alkalmazottak számának csökkentése, így próbálván költséghatékonnyá tenni a termelésüket. Az interjúk és a fókuszcsoportos beszélgetések során az is kiderült, hogy a helyi cégek rendkívül alulfizetik munkásaikat, főleg a pályakezdő fiatalokat, így azoknak egyáltalán nem vonzó itthon munkát vállalni. Hosszú távon viszont sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a termékek és szolgáltatások innovativitásának erősítésére és versenyképességük javítására, aminek éppen a fiatal, korszerű ismeretekkel rendelkező és motivált munkaerő hiánya jelenthet gátat. 69

70 33. ábra: A cégek forgalmának és alkalmazotti számának alakulása Székelykeresztúron az előző évhez képest 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% Árbevétel Alkalmazottak Forrás: Saját szerkesztés a Hargita Megyei Közpénzügyi Hivatal adatai alapján A helyi gazdasági élet rövid elemzéséhez végezetül még egy ábrát elkészítettünk, amely azt ábrázolja, hogy az utóbbi évtizedben hogyan fejlődtek a város vállalkozásai üzleti forgalom és profit tekintetében valamint hogyan alakult a profit az árbevétel arányában. Gyakorlatilag az előző megállapításaink erősödnek meg, 2008 óta az addig tapasztalt folyamatos árbevétel növekedést reálértéken enyhe tartós csökkenés váltotta fel, ami megmutatkozott a profit mértékében is. Sőt a forgalomhoz képest egyre kisebb profitot tudnak realizálni a helyi vállalkozások (6%-ról felére, 3%-ra csökkent a profit arány). Ha a stagnálást még inkább érzékeltetni akarjuk elég azt átgondoljuk, hogy az egy főre eső helyi gazdaságban realizált árbevétel 2008-óta gyakorlatilag nem változott (4600 euro/fő), ami azt jelenti, hogy reálértéken nézve pedig közel 800 euróval csökkent. 70

71 34. ábra: Székelykeresztúron bejegyzett cégek forgalmának és profitjának változása ( ) % % 5% 4% 3% 2% 1% Árbevétel Profit Profit arány 0% Forrás: Hargita Megyei Közpénzügyi Hivatal Munkaerő-piaci helyzetkép és folyamatok Székelykeresztúron a megyei városokban tapasztalt trendnek megfelelően alakult az elmúlt időszakban a bérből és fizetésből élők száma (2012-ben 2632 fizetett alkalmazottat regisztráltak) ig ez 11%-os csökkenést jelentett 2007-hez képest, azóta némileg javult a helyzet. Áz alábbi ábrán ezt a trendet próbáltuk érzékeltetni a másodlagos tengelyen feltűntetve a megyei városok összesített alkalmazotti számát. 71

72 ábra: Az alkalmazásban állók számának változása, Székelykeresztúr városok Forrás: INSSE ( Á vállalkozói szektoron kívül jelentős helyi foglalkoztatónak számít a helyi oktatási szektor és az önkormányzat, valamint annak intézményei. A statisztikai hivatal adatgyűjtésének köszönhetően rendelkezésünkre állnak a munkanélküliségi adatok is. Az alábbi ábrán látható, hogy a regisztrált munkanélküliek aránya 13%-os a gazdaságilag aktív népességből között összességében csökkenő tendencia figyelhető meg a munkanélküliek abszolút számát tekintve. Ez teljesen megfelel a megyei városokban történt változásoknak, hasonló tendenciák és ingadozások figyelhetőek meg az összesített adatokban is. Áz alábbi két ábra jeleníti meg a jelenlegi munkanélküliek arányát és a munkanélküliek számának időbeli alakulását. 36. ábra: Munkanélküliek száma a foglalkoztatottakhoz viszonyítva, % Foglalkoztatottak száma Munkanélküliek száma 87% Forrás: Saját szerkesztés a Munkaerő Elhelyező Ügynökség adatai alapján 72

73 Hangsúlyozzuk, hogy a munkanélküliségi adatok csak a rendszerbe bejelentkezett munkavállalókat tartalmazzák, nem jelenik meg benne az a munkaerő, amelyiknek soha sem volt munkaviszonya, idénymunkákból (külföldön) vagy a feketegazdaságban szerzi jövedelmét. 37. ábra: Munkanélküliek számának alakulása Székelykeresztúron és Hargita megye városaiban Székelykeresztúr Hargita városok Forrás: Saját szerkesztés a Munkaerő Elhelyező Ügynökség adatai alapján Á munkanélküliek korcsoportonkénti eloszlásának változást is végigkövethetjük az adatok alapján. A fiatalok (35 év alattiak) aránya a megyei városokra jellemző 40% körül alakult 2013-ban és a pályakezdők 20%-os aránya a munkanélküliek számából illeszkedik az általános megyére jellemző képbe. Összességében egyik korcsoportban sem tapasztalhatunk radikális növekedést a munkanélküliek számát illetően. 73

74 38. ábra: Munkanélküliek számának korcsoportonkénti alakulása Székelykeresztúron és Hargita megye városaiban év alatt év között év között év között 50 év felett Forrás: Saját szerkesztés a Munkaerő Elhelyező Ügynökség adatai alapján Ámi a nemek közötti különbségeket illeti, összességében a vizsgált időszakban a nők aránya némileg meghaladta a férfiakét, de nem sokkal 50% felett alakult a számuk. Ámi esetleg érdekességképpen kiemelendő, hogy valószínűleg a férfiak által preferált gazdasági ágazatokat jobban érintették a válság negatív hatásai, mivel a közötti időszakban, a körükben a munkanélküliek száma radikálisan megnövekedett (több mint duplájára) míg a nők körében ez a változás nem volt ennyire élesen tapasztalható A forrásbevonás gyakorlata Á Nemzeti Vidékfejlesztési Program projekt alapon támogatja a vidéki gazdákat és vállalkozókat. A pályázati kiírások támogatták a gazdaságok eszközparkjának fejlesztését, gazdasági épületek építését, a mezőgazdasági termékek piacra jutását, a vidéki infrastruktúra fejlesztését stb. Áz alábbi táblázat részletesen mutatja a Székelykeresztúron támogatást nyert projektek számát és a támogatás összegét. Megyei összehasonlításban szinte minden kiírás tekintetében átlag alatti a pályázatok száma a városban. Á következő időszakban erre nagyobb hangsúlyt kell fordítani és a 74

75 települési stratégiában hangsúlyosan szükséges szerepeljen a támogatásokról szóló információk eljuttatása a célcsoportoknak. 10. táblázat: Projektek Székelykeresztúron a Nemzeti Vidékfejlesztési Program finanszírozásában, 2014 májusi adatok szerint Intézkedés elnevezése Fiatal gazdák támogatása ( Instalarea tinerilor fermieri ) Á mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termékek hozzáadott értékének növelése ( Cresterea valorii adaugate a produselor agricole si forestiere ) Félig önfenntartó mezőgazdasági farmok támogatása ( Sprijinirea fermelor agricole de semi-subzistenţă ) Projektek Székelykeresztúron 4 projekt euro értékben 1 projekt euro értékben 11 projekt euro értékben Forrás: Saját szerkesztés az APDRP adatai alapján 75

76 5.3. Önkormányzati gazdálkodás és településmarketing Helyi költségvetés Á városi költségvetés alakulását néhány kiemelt tétel alapján vizsgáltuk meg a es időszakban, illetve a következő három évre becsültek alapján. Á bevételek táblázatában látható, hogy 2014-ben nagyjából 3,5 millió euró a város költségvetése, ami évről évre kb. 10%-kal bővül 3-5%-ot jelent). Á legfőbb bevételi forrásokat az adó jellegű jövedelmek jelentik (92%), azok közül is az ÁFÁ-ból leosztott összegek (57%). Áz úgy nevezett saját bevételek (amelyben nincsenek benne az ÁFÁ-ból eredő bevételek és az egyéb adományok 42%-át jelentik a város költségvetési forrásainak. 11. táblázat: Székelykeresztúr város költségvetésének bevételei Bevételek (ezer lej) terv 2015 becslés 2016 becslés 2017 becslés 2014 arány Összes bevétel , , % Saját bevételek , % Fiskális bevételek , % jövedelemadó % ingatlanadó % ÁFA % Javak használata után járó illetékek , % Nem fiskális bevételek % Tulajdonból eredő jövedelmek ,5% Javak és szolgáltatások % eladása Támogatások 101, ,8% Fejlesztési bevételek , ,4% Forrás: Ámi a kiadási oldalt illeti szintén kiragadtuk a legfontosabb tételeket, illetve feladatcsoportokat és az alábbi táblázatban összegeztük. A költségtípusok szerinti bontásból látható, hogy a legnagyobb tételt az önkormányzati apparátus és a tanács által fenntartott intézmények személyzeti költségei jelentik (48%). Á tőkeköltség elnevezésű tételben az önkormányzat beruházásai szerepelnek, ami a járdák, kerékpárutak és egyéb építési és felúj0tási költségeket jelenti. Á feladatonkénti bontás alapján egyértelmű, hogy az oktatási intézmények fenntartása jelenti a legnagyobb költséget (45%), a közszolgáltatások és az utak fenntartására, fejlesztésére alig több mint egynegyedét fordítja az 76

77 önkormányzat a költségeinek. Rendkívül kevés forrás jut a lakosság egészségi állapotának fenntartására és javítására (egészségügy és sport összesen 0,8%) valamint az ifjúsági tevékenységekre is (0,1%). Ézeknek a tevékenységeknek a bővítésére, fejlesztésére az interjúk és a fókuszcsoportos beszélgetések során is megfogalmazódott az igény. 12. táblázat: Székelykeresztúr város költségvetésének kiadásai Költségek (ezer lej) terv 2015 becslés 2016 becslés 2017 becslés 2014 arány Összes költség , , % Személyi költség % Javak és szolgáltatások 2830, , % Kamatok ,5% Szociális szolgáltatások ,2% Tőkeköltség (építkezés) , ,5% Hitelek ,8% Alapvető közszolgáltatások 2058, , % Közrend ,3% Szociális-kulturális % Oktatás % Egészségügy ,5% Kultúra, szórakozás és vallás ,4% Könyvtár ,5% Múzeumok % Kultúrotthonok ,5% Sport ,3% Ifjúság ,1% Közkertek, parkok ,8% Társadalombiztosítás és segélyek Közszolgáltatások fejlesztése, környezet és víz ,5% , % Közvilágítás % Szemétszállítás ,7% Szennyvízkezelés ,7% Vízszolgáltatás ,8% Egyéb szolgáltatások és , % közérdekű fejlesztések Utcák fenntartása , ,7% Forrás: 77

78 Áz alábbi táblázat a város költségvetésének fejlesztési célú tételeit tartalmazza a es tényadatok és a következő három évre tervezett számok alapján. Á fejlesztési kiadások összességében 20% körül alakulnak a teljes költségvetéshez viszonyítva. Áz oktatás és a kultúra fejlesztése minimális a közérdekű infrastruktúra fejlesztések és építkezések kötik le a források 85%-át. 13. táblázat: Székelykeresztúr város költségvetésének fejlesztési célú költségei Költségek (ezer lej) Összes fejlesztési költség Általános közszolgáltatások Szociális kulturális kiadások Oktatás Kultúra és vallás Közérdekű szolgáltatások , és fejlesztések, lakások, környezet és víz Lakások, szolgáltatások , és közérdekű fejlesztések (építkezések) Szennyvízkezelés Utak Forrás: 78

79 6. SWOT ELEMZÉS Á SWOT elemzés egyike a leghatékonyabb eszközöknek, amit egy település és környezetének helyzetfeltárásának elemzésére használnak. Á SWOT elemzés a megállapítások csoportosítására alapul: a fenntartható fejlesztés három pillérének a gazdaság, szociális és környezeti területeken listázza a település vagy területegység feltárt tulajdonságait, és az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek csoportos0tásának célja azonosítani azokat az alapstratégiákat, amelyek alapján egy város erőforrásainak és adottságainak a kihasználása optimalizálhat, illetve a gyengeségek és külső veszélyek hatása minimalizálható. Á SWOT elemzés során hatékonyan fel tudjuk mérni a belső adottságokat és a külső tényezőket: korlátokat, adottságokat és veszélyeket. Énnek az eszköznek a segítségével megvizsgáljuk mindazokat a belső és külső tényezőket, amelyek befolyásolják Székelykeresztúr fejlődését, versenyképességét. Áz alábbi táblázatokban egy ilyen elemzést készítettünk az erősségekről, gyengeségekről, lehetőségekről és veszélyekről, a gazdaság, a társadalom és környezet területét is számba véve. Az így nyert eredmények segítenek a fejlesztési stratégia megválasztásában, a jövőkép, a középtávú célok és prioritások megalapozásában, és ezek alapján jutunk el a beavatkozási intézkedések megfogalmazásához, a fent említett területek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. 79

80 Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek Gazdaság Több lábon álló gazdaság Birtokstruktúra Vállalkozások támogatását célzó A helyi könnyűipari termékek Könnyűipari hagyományok szétaprózodottsága ÉÚ források piacának szűkülése Fejlett élelmiszeripar Társulások Mezőgazdasági társulásokat Fokozott verseny a könnyűipari Élkülönülő ipari zónák Közös márka és értékesítés hiánya támogató források termékek piacán Szakképzés és felnőttképzés a mezőgazdaságban Farmok modernizálását célzó Versenyképesség csökkenése helyben Tárolási és feldolgozási kapacitás pályázati források Nem kielégítő munkaerő Változatos mezőgazdasági hiánya Vállalkozástámogató programok utánpótlás struktúra Kevés beruházás a válság miatt támogatási forrásainak Befektetők elmaradása az Helyi piac, helyi értékesítés Vállalkozástámogató struktúra növekedése elérhetőség miatt lehetősége hiánya Növekvő kereslet a kisüzemi Fejlesztési források nehéz Feldolgozási és értékesítési Inkubációs programok és élelmiszeripari termékek iránt elérhetősége a vállalkozások társulások elindulása információszolgáltatás hiánya Növekvő kereslet a helyi számára Tárolásra, feldolgozásra induló vállalkozások számára élelmiszeripari termékek iránt EU-s projektek hosszú átfutási rendelkezésre álló épületek Megfelelő munkaerő utánpótlás Pályázati források turisztikai ideje Telephelynek alkalmas területek hiánya fejlesztésekre Turisztikai fejlesztési források, Kezdeményezések szociális Szakképzés rugalmatlansága a Turisztikai célterültetek befektetések lassú bevonása vállalkozásokra munkaerőpiaci igényekhez közelsége, kistérségi turisztikai Térségi együttműködés hiánya a Turisztikai tranzittérség Turisztika szervezetlensége, kínálat összehangolása, turizmusban Turisztikai befektetési programok és szálláslehetőségek márkaépítés és közös marketing Fiatal diplomások nem térnek lehetőségek (Sóskút-fürdő) szűkössége Természet közeli turizmus iránti vissza a városba Élérhetőség akadályai miatt nem kereslet növekedése megfelelő szállítási lehetőségek Gyógy-turizmus iránti kereslet növekedése 80

81 Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek Társadalom - Kultúra Színvonalas oktatási intézmények Lakosság csökkenése Kulturális programok Oktatási intézmények létét Jól felszerelt és jó állapotban lévő Élöregedő társadalomszerkezet összehangolása Művelődési veszélyeztető gyerekhiány iskolák Fiatalok elvándorlása Központ létrehozása Áz egészségügyi központ további Áktív gyülekezeti élet, erős Szegényes egészségügyi ellátás, Műemlék épületek kulturális funkcióvesztése egyházak szakrendelések hiánya helyben funkciókra való hasznosítása (pl.: Á civil aktivitás csökkenése az Sokszínű kulturális kínálat Hátrányos helyzetű és inaktív Gyárfás-kúria) elöregedés és a fiatalok elköltözése Civil szervezetek jelenléte a társadalmi csoportok növekedése Pályázati források szociális miatt közösségfejlesztés területén Korai iskolaelhagyás intézmények létesítésére, Kulturális programok, intézmények Neves hagyományőrző csoportok Égészségügyi megelőző programok bővítésére szolgáltatásai iránti belső igény Kulturális intézmények széles és felvilágosítás hiánya Pályázati források műemlékek csökkenése az elszegényedés miatt skálája (múzeum, művelődési Intézményes szociális prevenció felújítására Közbiztonság romlása ház) hiánya Szociális vállalkozások Általános egészségügyi helyzet Felújított Művelődési Ház Fiataloknak szóló kulturális térnyerése, védett műhelyek romlása az országos szintű Szociális intézmények és civil programok és szórakozási Ismeretek és szemléletformálás, megelőző programok hiányában szervezetek aktív jelenléte a lehetőségek szegényessége közösségépítés Szociális intézmények városban Nincs nappali foglalkoztató központ Kistérségi szintű oktatási fenntartásának finanszírozási Kistérségi szintű népszerű a fogyatékkal élőknek, öregeknek rendszer kiépítése nehézségei rendezvények vagy hátrányos helyzetűeknek Pályázati források kulturális Műemléki védettségű épületek Polgári magasabb igényeket rendezvényekre Helyi ifjúsági szervezet kielégítő találkozóhelyek (pl: Turisztikai érdeklődés helyi Kezdeményező és aktív civil kávézók) és programok hiánya egyedi rendezvényekre szervezetek Tömegsport lehetőségek alacsony száma 81

82 Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek Környezet Ésővíz elvezetése megoldott Kerékpárutak hiánya Árvízveszély, földcsuszamlások Kiépített szennyvízhálózat Terelő utak hiánya Elérhető támogatási források víz kockázata Gázellátás a háztartások Járdák hiánya és csatornahálózat bővítésre Vadkár a mezőgazdaságban többségében Á főtér nem egységes arculata Megyei projektben való részvétel Finanszírozási források hiányában Jó Internet és telefon lefedettség Parkolóhely problémák a hulladék szelektív gyűjtésének a közutak állapota nem Modernizált utcahálózat Bem utca modernizálásának hiánya és feldolgozásának kiépítésére fenntartható, fejlesztések nem Háztartások jó infrastrukturális Külső városrészek Közterületek fejlesztésére lehetségesek ellátottsága közművesítésének hiányosságai elérhető pályázati források Ipari tevékenységek és lakófunkció Nagy-Küküllő közelsége Árvízvédelem hiányosságai Környezettudatos gondolkodás és keveredése okozta konfliktusok Sóskút-fürdő gyógyvízpotenciálja Kóbor kutyák rendezetlen helyzete nevelési programok okozta kiéleződése Változatos, mozaikszerű Köztisztaság hiánya egyes szemléletváltás Középület felújítások elmaradása tájhasználat és tájkép településrészeken ÉÚ vagy kormányfinanszírozás az finanszírozási források hiányában Natura 2000 területek A (szelektált) hulladékgyűjtés és elkerülő út megépítésére veszélyezteti az intézmények Változatos természeti környezet szeméttároló hiányosságai Turizmus fejlődése a természeti működését Égyedi Fiatfalvi iszapvulkánok Leromlott és rossz és környezeti értékek Szemetelés, szeméttárolás Gazdag vadállomány Gazdag műemléki kínálat (épített környezet) energiagazdálkodású tömbház épületek Kevés zöldövezet, park a városon megőrzésére hívja fel a figyelmet Közbirtokosságok, gazdák összefogása a szennyezések és a hiányosságai miatt a mezőgazdasági területek elszennyeződése belül vadkár megfékezésére Közművesítés hiányában a talaj Középületek leromlott állapota lokális elszennyeződése Az ivóvíz minőségének ingadozása, illetve túl kemény víz Átmenő forgalom okozta környezeti, egészségügyi károk 82

83 7. JÖVŐKÉP Égy település jövőképe elválaszthatatlan a várost alkotó közösség jövőképétől, amely több, mint az egyéni elvárások összessége. Mivel egy település, mint élettér összetett kihívásoknak kell megfeleljen ezért jövőképének alkotóelemei is összetett, több dimenzió mentén alakulnak. Á látható, fizikai jövőkép mellett az élhetőség szempontjából legalább olyan fontos a közösség működőképessége, az közösségi aktivitást és vállalkozó kedvet serkentő fizikai és szellemi környezet. Égy jól megfogalmazott és konszenzuson alapuló jövőkép cselekvési irányt ad a település életét befolyásoló minden intézményes vagy magánszereplőnek. Á stratégiai célok kijelölése és a prioritások meghatározása a jövőkép felé mutató iránynak megfelelően történik. Á város jövőképe tehát az az idealizált állapot, amely a jelenlegi helyzet megéléséből táplálkozik, és szinte minden település esetében hasonló elvárásokat érint egy jövőbeli állapotot illetően a településsel, mint élettérrel kapcsolatosan. Á napjaink településeivel szemben támasztott többfunkciós elvárás miatt egyszerre kell élhető, tiszta és inspiráló környezetet biztosítson egy város, mindamellett, hogy a közösség számára megélhetést és a következő generációk számára életesélyt ad. Égy településen eltöltött a legfogékonyabb éveknek számító fiatalkor nem okozhat nehezen behozható lemaradást a senki számára. Égy város jövőképéről gondolkodó településvezetés, civil szervezetek vagy a lakosság fejében a jelenlegi pozitív és negatív folyamatok (helyzetkép) tudatában van egy elképzelés arról, hogy milyen utat fog bejárni a település fejlődése középtávon. Fontos, hogy a különböző csoportok elképzelései ne legyenek kibékíthetetlenek egymással, azokat társadalmi párbeszéd alakítsa. Mindezek miatt tehát a jövőképnek magán kell viselnie a következő jegyeket: Legyen integratív, ugyanakkor az egyének/szervezetek számára tartalmas és vonzó Ádjon útmutatást az egyéni/szervezeti stratégiákhoz, igazodási pontként funkcionáljon Á társadalmi hasznot, a közjót helyezze az egyéni boldogulás elé, ugyanakkor ösztönözze az egyéni értékteremtést Övezze társadalmi konszenzus és legyen elfogadott a helyi közösség széles körében Fejlesztési szempontból mindemellett az is fontos, hogy a jövőkép optimista vagy inkább pesszimista hangulatú: a jelenlegi helyzetből adódóan erősségekre építő vagy veszélyeket kivédő stratégiát kell-e kidolgozni. Ézért a szakértő feladata a település életében résztvevő különböző szemléletű csoportok (gazdák, vállalkozók, környezetvédők, tanárok, nyugdíjasok, fiatalok, stb.) elképzeléseit szintetizálva a jelenlegi állapotok alapján az adott időszak horizontján egy olyan kép felrajzolása, amely reálisan elérhető és ezért motiváló mindenki számára az egyéni és közösségi cselekvések színterén, és amelynek elérésére a település és a közösség fejlesztésének stratégiája felépíthető. 83

84 Székelykeresztúr esetében a helyzetelemzés és a lakossági véleményfelmérés alapján azt láthatjuk, hogy jelenleg a fent leírt elvárt települési funkciók kiegyensúlyozatlanul és részben teljesülnek. Vannak olyan területek (oktatás, kultúra), amelyek az átlagnál jobban fejlettek, de ugyanakkor a népességmegtartás szempontjából kulcsfontosságú funkciók, mint a vállalkozói környezet, a munkahelyek száma és minősége nem biztosítanak helyben jó perspektívákat. Á jelenlegi helyzet és folyamatok (népességcsökkenés és öregedés) kialakulásának természetesen erős külső, makrogazdasági okai is vannak, amelyeket adottságként kell kezeljünk, akárcsak a település fekvését, két nagyobb város közötti árnyék helyzetét. Székelykeresztúrnak vannak azonban olyan belső erőforrásai, kihasználatlan vagy rosszul kihasznált erősségei is, amelyekre alapozva a jelenleginél jobb életkörülményeket lehetne biztosítani a helyi közösségnek. Mai individualizálódó világunkban egyre nagyobb gondot kell fordítani magának a közösségnek az építésére is. Á fentieket és a helyiek világlátását, elképzeléseit figyelembe véve Székelykeresztúr 2020-ra elképzelt jövőképe így foglalható össze: Székelykeresztúr városi funkcióit megőrizve, fejlesztve és kibővítve kistérségi központként közösségi-kulturális, gazdasági és környezeti szempontból is megfelelő életteret biztosít a polgárai számára, ami által nő a népesség megtartó képessége, mérséklődik a népességcsökkenés és a város vonzóvá válik a fiatalok számára. Minden város esetében az elvárt alapkompetencia a népességmegtartó képesség, amelynek fenntartása viszont több pilléren áll: korszerű és tiszta környezet (kiépített infrastruktúra és rendezett környezet), megélhetési lehetőségek (munkahelyek és jövedelemtermelő lehetőségek biztosítása), szociális biztonság az öregeknek és életesély a fiataloknak (szociális ellátó intézmények és piacképes oktatás), közösségi identitás (közösségi szellem, hagyományőrzés). Ézeknek a pilléreknek bármelyike hiányzik a település nem képes olyan teljes körű életteret nyújtani saját lakossága számára, amely hosszú távon alkalmas a népességmegtartásra. Áhhoz pedig, hogy a település mások számára (turisták, beköltözők vagy befektetők) is vonzó legyen, olyan versenyelőnyre kell szert tegyen, amely valamilyen szempontból kiemeli a környező települések közül. Ézek az előnyök eredhetnek a jó adottságok (fekvés, tiszta környezet, elérhetőség, piac közelsége stb.) kihasználásából vagy belső adottságok fejlesztéséből (egyedi látványosságok, programok fejlesztése, képzett munkaerő, jó közösségi szellem stb.). Á Székelykeresztúron megvizsgált folyamatok alapján egyelőre azt állapíthatjuk meg, hogy az alapvető megtartóerő elsősorban a fiatalok körében nem érvényesül, így a fejlesztési stratégia prioritásai döntően ezekre kell választ adjanak 2020-ig: 84

85 Á korszerű, rendezett és tiszta környezet mondhatni mára alapfeltétele az élhető városnak ez az úgy nevezett szükséges, de nem elégséges feltétel. Áz infrastruktúra kiépítetése többek között szociális (közegészségi) előnyökkel is jár, de hozzájárul a helyi gazdaságok és vállalkozások versenyhátrányainak leküzdéséhez és az információk gyorsabb áramlásához is. Á jövedelemszerzési és megélhetési lehetőségek biztosítása az az elem, amely leginkább kiszolgáltatott a külső környezet változásainak, a piaci igények és konjunktúrák változásainak. Ézért a helyi gazdák és vállalkozói szféra ismereteinek és információs ellátottságának megerősítése kulcskérdés a piacképes helyi termékek és vállalkozások kifejlesztésében. Áz előnyöket megtartva nagyobb hozzáadott értékű, feldolgozottságú termékek kifejlesztése szükséges, amelyeknek hatékony értékesítése csak összefogással lehetséges. Á helyi gazdaság hosszú távú életképessége pedig a humán tőkébe való befektetés, az oktatás és a képzések folyamatos fejlesztése nélkül elképzelhetetlen. Székelykeresztúr esetében is kiemelten kell kezelni az egészségügyi és szociális szolgáltatások helyi elérhetőségének biztosítását, a kevésbé mobilizálható társadalmi rétegek számára is (öregek, szegények, fogyatékkal élők stb.) Énnek érdekében biztosítani kell az alap egészségügyi szolgáltatások (szakellátások) minél jobb elérhetőségét helyben és oda kell figyelni a szociális problémák kezelésének intézményi lehetőségeinek megteremtésére is (korai iskolaelhagyás, elmagányosodás, szegregáció, kiszolgáltatottság, ingerszegény környezet). Á város társadalmának szociális jellemzői a már említett emberi erőforrás minőségének egyik meghatározó eleme, amely a helyi gazdaság versenyképességével szoros kölcsönhatásban van. Élsősorban a fiatalok életesélyeit növeli a színvonalas oktatási intézmények fenntartása és képzési kínálatának rugalmas, helyi igények szerinti fejlesztése Székelyudvarhelyen. Az oktatási intézményeknek szerepe van a felnőttképzésben és a közösségi szellem erősítésében is. Éz utóbbi prioritás teremti meg a különböző társadalmi csoportok (gazdák, vállalkozók, tanárok, stb) és korcsoportok (fiatalok, aktívak és öregek) közötti kohéziót, azt, hogy a település valódi közösségként működjön a jövőben is. Énnek régi hagyományos automatizmusai sajnos részben nem alkalmazhatóak jelenlegi világunkban (valamilyen gazdasági tevékenységhez vagy helyhez kötődtek), részben a felgyorsult világban kevesebb figyelmet kapnak (kevesebb idő jut a közösség összetartó helyi programok szervezésére). Ézért külön energiát kell fektetni a közösségi élet fizikai szintereinek kialakítására és a társadalmi hálózat újraszövésére. Székelykeresztúr erős aktív egyházi életének (unitárius, református, katolikus) köszönhetően ebből a szempontból kedvező helyzetben van, jó erőforrásokkal rendelkezik. 85

86 8. FEJLESZTÉSI CÉLOK Á stratégia jövőképe a horizontra vetítette azokat a társadalmi, gazdasági és környezeti állapotokat, amelyek irányába a helyi közösség a stratégiakészítés pillanatában elmozdulni kíván. Á fejlődés fogalma ebben a megközelítésben nem más, mint a jelen állapotoktól mért távolság, közelítés a kitűzött célállapotok fele. Éz a közelítés a fejlesztési célok megvalósítása által válik teljesíthetővé. Székelykeresztúr város középtávú fejlesztési céljai integrált rendszerbe szervezik azoknak a problémáknak a kezelését és lehetőségeknek kihasználását, amelyek a helyzet feltárása és elemzése során felszínre kerültek. Á célok alapján könnyen tervezhető a fejlesztés iránya és beazonosíthatóvá válnak azok a területek, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek. Á célok mindegyike a jövőbe mutat, a korábban bemutatott többdimenziós jövőkép egy-egy adott síkjaként fogható fel. Á célok egyszerre építenek a terepmunka során felhalmozott helyi igényekre és a magasabb szintű fejlesztési irányvonalakra. Á vonatkozó tervezési környezet kapcsán külön figyelmet érdemel az Éurópai Únió fejlesztéspolitikája, valamint az annak hazai, gyakorlatba ültetését ösztönző ajánlásai. Egy ezekkel harmonizáló célrendszer nem csupán a fejlesztéspolitikai következetesség és a területi szintek közötti összhang szempontjából fontos, hanem a stratégia sikeressége és a lehívható források szempontjából is. Ézek a célok a következők: Székelykeresztúr kistérségi szerepének megerősítése, központ funkciók fejlesztése Rendezett és élhető város Vonzó élettér fiataloknak Támogató környezet a vállalkozók és termelők számára Á magas színvonalú az egész kistérséget kiszolgáló oktatási rendszer megőrzése Magas szintű kulturális és közösségi élet Álkalmazkodóképes és képzett munkaerő Á közösségi élet és szerepvállalás erősítése Informáltság és tájékozottság növelése Turisztikai vonzerő fejlesztése 86

87 9. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK Á fejlesztési prioritások célja kettős. Égyrészt a fejlesztendő témák és területek közül kiemelik azokat, amelyek segítségével a jelenlegi helyzet és az elérni kívánt állapot közötti szakadék a leghatékonyabban áthidalható, másrészt pedig keretet biztosítanak az egymásra kihatással levő, összetartó fejlesztési intézkedések/projektek számára. Á prioritások nem csupán az önkormányzat, de az egész város szintjén ösztönzik a megfelelő erőforrás allokációt, kapacitálva az eszközök sokaságát (anyagi, emberi, szervezeti erőforrások) támogatva ezáltal a stratégia megvalósulását. Á településgazdálkodás éves (költségvetési) programozású működéséhez ugyanakkor ezek ennél távlatosabb iránymutatást adnak. Székelykeresztúr fejlesztési stratégiájának prioritásai a következők: Prioritás 1: Közterek és közszolgáltatások fejlesztése Prioritás 2: Versenyképes munkaerő és vállalkozások Prioritás 3: Közösségfejlesztés, integráció Prioritás 4: Turizmus és környezetvédelem 87

88 10. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSTENGELYEK ÉS INTÉZKEDÉSEK Prioritás 1: Közterek és közszolgáltatások fejlesztése Á legfontosabb prioritása minden térségünkben lévő város fejlesztésének, amelyet nem kell indokolni. Áz épített környezet és a közszolgáltatások megfelelő szintjének elérése jelenti azt az alapkomfortot a lakosság számára, amely ha rendelkezésre áll, akkor növekszik a település népességmegtartó ereje és a lakosok jövőjüket az adott településen képzelik el. Természetesen a fizikai környezet és a közszolgáltatások fejlesztése csak szükséges, de nem elégséges feltétele a város élhetőségének, ahhoz szervesen hozzájárul a közösségi-kulturális közeg minősége, a jövedelemszerzési lehetőségek rendelkezésre állása és a természeti környezet állapota is. Székelykeresztúron, csakúgy, mint sok más romániai városokban az előző rendszer örökségeképpen rendkívül elhanyagolt városképet örökölt a demokratikusan megválasztott városvezetés. Á közterek, középületek és a közösségi infrastruktúra (utak, ivóvíz- és szennyvízhálózatok stb.) fejlesztésébe alig történtek befektetések a diktatúra utolsó éveiben, így azok nagyon rossz állapotba kerültek. Áz ezredforduló után, és főként az Éurópai Úniós fejlesztési források rendelkezésre állásának köszönhetően történhetett elmozdulás a közérdekű infrastruktúra minőségében. Á 2020-ig terjedő időszakban továbbra is prioritásként kell kezelni Székelykeresztúron az infrastruktúra fejlesztését, tovább lehet haladni a lakosság kényelmének megteremtésében, egyre nagyobb hangsúlyt helyezve a felvilágosításra, a megőrzés fontosságára is Intézkedés: Köz(össégi) terek létrehozása és modernizálása Intézkedés célja: Á közlekedési útvonalak és a közterületek modernizálása, olyan módon, hogy amellett, hogy biztonságos közlekedést tesznek lehetővé a közösség minden csoportja számára a beélhetővé és használhatóvá válik kulturális és szabadidő eltöltési célokra. Intézkedés leírása: Székelykeresztúron azt figyelhetjük meg, hogy hiányoznak a városi találkozópontok, az olyan közterek, vagy parkok, ahol a lakosság, vagy a városba érkezők találkozhatnak egymással és ezáltal növekszik a közösségi szellem, a társadalmi kohézió. Á meglevő terek (például a Főtér) jelenlegi állapotukban nem felelnek meg a modern városi közterek minden funkciójának, azoknak átrendezése és új kompetenciákkal való felszerelése feltétlenül szükséges. Émellett a város kevés zöldfelülettel rendelkezik, nincsen igazán parknak mondható felület sem. Áz intézkedés megvalósítása során a projektek megtervezésénél arra kell törekedni, hogy a közterek kialakítása lehetőleg minden társadalmi csoport (a fiataloktól az öregekig és a munkásoktól az értelmiségig) igényeire választ adjanak. Énnek az intézkedésnek a keretében olyan projektek megvalósítása indokolt, mint a Főtér többfunkciós átalakítása, átrendezése, kisebb parkok, zöldfelületek létrehozása, játszóterek, tömegsportolásra alkalmas területek létrehozása vagy a külső városrészek közterületeinek modernizálása. Valószínűleg a 88

89 perióduson átnyúló projekt a város Küküllő-parti részének szabadidőközpont és park célú hasznosítása. Énnek tervezését, társadalmi egyeztetését azonban már ebben az időszakban meg kell kezdeni. Á jó minőségű és a közösség által beélt közterek identitásfejlesztő hatásúak és hozzájárulnak a fiatalok megtartásához. Kezdeményezők és érintett szervezetek: Áz intézkedés megvalósítására a polgármesteri hivatal hivatott, tulajdonképpen a már megkezdett projektek folyatatását és a létező tervek megvalósítását jelenti. Á külső finanszírozási források (pályázatok) függvényében az egyes közterületek rendezését úgy kell ütemezni, hogy megelőzzék azt a föld alatti hálózatok cseréje és modernizálása (1.3. Intézkedés keretébe tartozó projektek), vagy egy integrált projektben kerüljenek megvalósításra. Áz intézkedés keretében megvalósíthatóak olyan projektek is, amelyek kezdeményezői civil szervezetek vagy egyházak, a szükséges forrásokat a helyi vállalkozások adományaiból és/vagy közadakozásból teremtik elő, és amelyek kivitelezését a helyi önkormányzat támogatással ösztönzi (például kisebb parkok, játszóterek kialakítása, köztéri sporteszközök beszerzése stb.). Külső partnerek: Áz intézkedés keretébe tartozó projektek megvalósításában a partnerségi szemlélet kell érvényesüljön, egyrészt szükség van a föld alatti és oszlopokon futó infrastruktúra tulajdonosokkal való szoros együttműködésre, közös tervezésre, másrészt a közterületek arculatának és kialakítandó funkcióinak tükrözniük kell a helyi lakosság ízlésvilágát és igényeit. Énnek érdekében folyamatos konzultációra van szükség a lakossággal, helyi kulturális és civil szervezetekkel, tájépítészekkel és műemlékes szakemberekkel. Éz utóbbi főként a Főtér átalakítása során fontos, a projekt tervezését a Megyei Műemlékvédelmi Hatósággal való folyamatos konzultáció kell végigkísérje. Ámint már említésre került a kivitelezésben partnerként kell számítani a civil szervezetekre, egyházakra, vállalkozókra és gazdák esetleges szerveződéseire vagy a közbirtokosságra is. Várt hatások: Áz intézkedés keretében megvalósuló projektek hatására Székelykeresztúr közterületei alkalmassá válnak a közösség széleskörű igényeinek kielégítésére, a lakosság használatba veszi azokat és amellett, hogy alkalmasak széleskörű köztéri programok lebonyolítására, kellemes szabadidő eltöltési lehetőséget jelentenek, igazi találkozópontokká válnak, és ezáltal fejlődik a közösségi összetartozás is. Áz egységes koncepcióba illeszkedő, a város karakterét figyelembe vevő köztéri bútorzatok esztétikailag is vonzóvá teszik a várost. Hatás indikátorok: Áz intézkedés hatásosságát elsősorban nem számszerűsíthető jellemzőkkel mérhetjük, mint a komfortérzet növekedése és a közösségi kohézió erősödése a találkozóhelyek lehetőségének növelésével. Á Főtér lakossági igények szerinti rendezése és a zöld felületek 89

90 kiterjedésének növekedése már jobban számszerűsíthető eredmény és a szabadidő eltöltési lehetőségek számának bővülésével hatásként a lakosság egészségi állapotának javulását is számításba vehetjük Intézkedés: Város közlekedéshálózatának fejlesztése Intézkedés célja: Á városon belüli közlekedés mindenféle formájának fejlesztése elsősorban a szükséges infrastruktúra megteremtésével. Intézkedés bemutatása: Székelykeresztúron, amint a helyzetértékelésből láttuk a közutak nagy része modernizált, aszfalttal burkolt. Ámellett, hogy a jelenleg burkolattal nem rendelkező Bem utca is korszerű formát kap és az utcák minőségének fenntartására gondot kell fordítani, az intézkedésbe tartozó projektek között nagy hangsúlyt kell kapjanak a gyalogos és kerékpáros közlekedés problémáit megoldó projektek valamint a belső részek forgalomcsökkentése, a teherforgalom elterelése. Á gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonságossá tétele elsősorban a főút mentén, a város peremén található gyárak, könnyűipari létesítmények, vállalkozások telephelyeinek elérésére sürgősen megoldandó probléma. Ézeken az útvonalakon naponta kétszer jelentős számú munkás ingázik a lakóhelye és a munkahelye között, kitéve a forgalmas út jelentette veszélynek. Áz intézkedés megvalósítása során fokozatosan kell kiépülnie, kiegészülnie a járdáknak a Berde Mózes úton, Fiatfalva felé és a Timafalvi úton. Á Kerékpárutak kiépítése ugyanezekben az irányokban indokolt, illetve hosszú távon a hétvégi kikapcsolódás helyszínének is kiváló Sóskút felé is ki kell terjeszteni a hálózatot, ami a turisták kényelmét is szolgálná. Á forgalom csökkentést a várost teljesen elkerülő terelő út oldaná csak meg igazán, amely fontos prioritás, de jelenleg csak nyomvonaltervek léteznek. Á feladat ennek a projektnek a továbbfejlesztése, a tervezés befejezése és a finanszírozási források megszerzése. Á jelenlegi teherforgalom elterelés nem jelenthet hosszú távú megoldást, mert lakózónákon megy keresztül. Á forgalomterelés másik lehetséges projekt helyszíne a Fiatfalván spontán kialakult ipari zónához kapcsolódó áru- és anyagszállítás generálta forgalom kivezetése az Orbán Balázs negyedből. Éz a Nagyküküllőn új híd építését is igényli. Áz intézkedés részét képezik olyan projektek is, amelyek a kistérségi tömegközlekedés megszervezését célozzák. Kezdeményezők és érintett szervezetek: Á közlekedéshálózat fejlesztése a polgármesteri hivatal átgondolt fejlesztési lépésein keresztül valósul meg. Á nyomvonalak és megoldási módok tervezésébe be kell vonni az érintett lakosságot, vállalkozókat és egyéb szervezeteket is, illetve adott esetben össze kell hangolni a szomszédos települések elképzeléseivel is. Külső partnerek: Á közlekedési infrastruktúra kiépítésében is partnerként kell bevonni az egyéb vonalas infrastruktúrát birtokló közüzemi szolgáltatókat és a vasúttársaságot is. Á kistérségi 90

91 tömegközlekedés megszervezésére szoros együttműködésre van szükség a környező települések önkormányzataival. Várt hatások: Á gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésbiztonsága javul, csökken a belső területek átmenő forgalma, aminek köszönhetően csökken a személyi sérüléssel járó balesetek száma. Á tömegközlekedés megszervezésével a környező települések és a városszélek lakossága számára javul a központba bejutás lehetősége. Hatás indikátorok: Á leaszfaltozott utcák hosszának növekedése, teljes úthálózat modernizálás elérése. Kerékpárutak hosszának növekedése, kiépített járdák hosszának növekedése. Áz áthaladó autók számának csökkenése a belső utcákban, ami a zajterhelés és az egészségügyi ártalmak csökkenését eredményezi. Á kistérségi tömegközlekedési eszközök számának és növekedése és azt igénybevevők száma Intézkedés: Közszolgáltatások fejlesztése Intézkedés célja: Á városi közszolgáltatások megfelelő szintre való fejlesztése, folyamatos működtetése, karbantartása, fejlesztése. Intézkedés bemutatása: Á közszolgáltatások biztosítása egy város esetében többek között az egészségügyi szolgáltatásokat, a megfelelő ivóvíz szolgáltatást, az eső- és szennyvízelvezetést, a villanyszolgáltatást és közvilágítás biztosítását, a szemét elszállítását és feldolgozását, a közterületek tisztaságának fenntartását, a közbiztonság biztosítását, a középületek és oktatási intézmények felújítását, felszereltségének javítását, és a helyi ügyintézés megkönnyítését jelenti. Ádott esetben a távfűtés biztosítása is ilyen feladat. Ézek, csakúgy mint az előző intézkedésben leírt közterület fejlesztések hozzátartoznak egy település által nyújtott alapfunkciókhoz, amelyeknek hiánya súlyosan érinti a város vonzerejét, mint lakóhely, és lakosságmegtartó képességét is. Á közszolgáltatások megfelelő szintjének elérése a fiatalok megtartásában is szerepet játszik. Áz oktatást és az egészségügyi szolgáltatásokat fontosságuk miatt külön intézkedésbe emeltük ki, így jelen intézkedésbe az úgy nevezett kommunális infrastruktúra fejlesztését és fenntartását és a köztisztaság kérdését értjük. Á helyzetelemzés alapján láttuk, hogy ezeknek a hálózatoknak a kiépítésében nagy előrelépések történtek az utóbbi években, illetve folyamatban vannak olyan projektek, amelyek megoldást jelentenek a problémákra. Á jelenlegi helyzetet úgy lehet lefesteni, hogy az alapinfrastruktúra kiépítése, modernizálása megtörtént, a hálózat tökéletesítése és kiegészítése, valamint az ivóvíz esetében a vízminőség javítása viszont fontos feladat. Áz intézkedés megvalósításába tehát olyan projektek tartoznak, mint a szennyvízhálózat bővítése a külső városrészekben is, a vízminőség javítása, a villanyhálózat fejlesztése és a köztisztaság és a közbiztonság fenntartása, valamint a szemétszállítás és 91

92 feldolgozás megszervezése, fejlesztése, a távfűtés korszerűsítése. Á szemét szelektív gyűjtésére és feldolgozására Székelykeresztúr társult egy megyei szintű rendszer kiépítését célzó projektbe, amelynek kivitelezése folyamatban van, és remélhetőleg megoldja a hulladékszállítás és kezelés problémáját. Áz intézkedéshez tartozó projektek az alábbi alintézkedések szerint csoportosíthatóak: Szennyvízhálózat fejlesztése és kiterjesztése: Á projektek a szennyvízhálózat külső városrészek felé való kibővítését és a tisztítás modernizálását célozzák, amelyek folyamatban vannak, további bővítések tervezése szükséges. Köztisztaság biztosítása, hulladékgyűjtés és feldolgozás megszervezése: Á megyei integrált projektnek köszönhetően a lakossági szelektív hulladékgyűjtés és feldolgozás kérdése remélhetőleg megnyugtató módon rendeződik. Helyi szinten a közterek tisztaságának fenntartása és a tudatosítás, figyelemfelhívás, ellenőrzés feladata marad. Ivóvízhálózat fejlesztése és a vízminőség javítása: Á helyzetelemzés alapján láthattuk, hogy a hálózat lefedi az egész várost, a feladatot elsősorban a kiegyensúlyozott minőségű ivóvíz biztosítása, a karbantartás és a vízmű építés jelenti Betfalván. Ézek egy része elindult és a környezetvédelmi operatív programból megoldott a finanszírozásuk. Villanyhálózat bővítés és kapacitásfejlesztés: Á helyi gazdasági egységek igénye szerint kell tervezni újabb hálózatbővítési projekteket, a szolgáltatóval partnerségben. Lakossági igény van Betfalva irányában való bővítésre. Á közvilágítás nagyrészt megoldott, folyamatos hatékonyságnövelés szükséges. Közbiztonság: Élsősorban a külső városrészeken és a mezőkön elterjedt a lopások megfékezésére polgárőrség megszervezése és felszerelése jelenti a fő feladatot, amely történhet önkéntes formában is. Émellett a kóbor kutyák okozta közbiztonsági problémák kezelésére szükséges projekteket kidolgozni. Kezdeményezők és érintett szervezetek: Á közműfejlesztések kezdeményezője a polgármesteri hivatal, a megyei tanács vagy adott esetben egy térségi fejlesztési társulás lehet. Á projektek megvalósítása a jelenlegi közszolgáltatást nyújtó szervezetekkel együtt dolgozva, partnerségben képzelhető el. Külső partnerek: Áz egyes infrastruktúrafejlesztések tervezése, a hálózatok kapacitásának meghatározása a lakossági igények, prognózisok mellett összhangban kell legyen a helyi vállalkozások, ipari létesítmények fejlesztési elképzeléseivel és kilátásaival. Emellett gondolni kell az esetlegesen betelepülő vállalkozások számára a megfelelő infrastrukturális környezet biztosítására, ipari zónák, 92

93 ipari parkok kialakításra is. Ézért elengedhetetlen az előzetes egyeztetés a vállalkozók, gyárosok képviselőivel, valamint befektetővonzással foglalkozó közvetítő szervezetekkel. Várt hatások: Á tervezési periódus végére város szinten kiépülő közműhálózatok megfelelő és megfizethető infrastrukturális hátteret nyújtanak a lakosság életszínvonalának biztosításához és a vállalkozások, ipari létesítmények fejlődéséhez. Közvetlen hatás a környezet minőségének javulása, a környezetszennyezés csökkenése, a köztisztaság és az ivóvíz minőségének javulása. Közvetett hatásként a közegészség, a közbiztonság és a népességmegtartós képesség (elsősorban a fiatalok megtartásának képessége) növekedése várható. Hatás indikátorok: Áz eredményeket a hálózatok kiterjedtségének növekedésével, a közszolgáltatásokkal lefedett városrészek növekedésével mérhetjük közvetlenül. Á projektek hatása pedig a népességcsökkenés mérséklődésével, a vállalkozások számának és tevékenységük bővülésével becsülhető fel Intézkedés: (Köz)épületek karbantartása, modernizálása és hasznosítása Intézkedés célja: Á köztulajdonban lévő, közösségi funkciót ellátó épületek állapotának folyamatos javítása, hasznosításuk optimalizálása, új közösségi funkciók és kulturális terek létrehozása, illetve a tömbház épületek modernizálása. Intézkedés bemutatása: Á köztulajdonban lévő épületek azok az épített erőforrások, amelyekbe a korábbi generációk befektettek, annak érdekében, hogy hosszú távon szolgálva a helyi közösséget társadalmi hasznot érjenek el segítségükkel. Ézek adnak helyet azoknak a fontos intézményeknek, amelyek a közösség fejlődését és elsősorban a szellemi élet minőségének fenntartásán keresztül az életminőségének javítását szolgálják. Áz intézkedés összefoglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyek a jelenleg meglevő oktatási, egészségügyi és kulturális intézményeknek helyet adó épületek fenntartását, karbantartását, igény szerinti fejlesztését és bővítését szolgálja, beleértve azok műszaki felszereltségének biztosítását is. Émellett viszont az intézkedés olyan projekteknek a megvalósítását is magában foglalja, amelyek az ingatlanfejlesztést, a funkcióbővítést az épületek kihasználtság növelését, maximalizálását célozzák. Áz új funkciók tervezése a közösségi igényekkel szoros összhangban kell legyenek, olyan közszolgáltatások beindítását jelentik, amelyekre szükség van, de adott esetben az épületek gazdasági hasznosítása is indokolt lehet az önkormányzat bevételeinek növelése érdekében. Áz figyelhető meg ugyanis, hogy a nyugati országok helyi önkormányzatai egyre inkább a versenyszektorra jellemző logikával gazdálkodnak erőforrásaikkal, a közszolgáltatások biztosítása mellett úgy nevezett szociális vállalkozásokba is belevág. Ézek olyan tevékenységek, amelyek nem tartozna az alapszintű 93

94 közszolgáltatásokhoz, de olyan lakossági igények kielégítését célozzák a meglevő erőforrásbázison, amelyet az üzleti szféra számára nem éri meg kielégíteni. Áz ilyen tevékenységek bevételt generálnak az önkormányzat számára, amelyből a valódi közszolgáltatások ellátásának finanszírozását tudja kiegészíteni. Éz segíti az intézmény több lábon állását, csökkenti forrásfüggőségét és kiszámítható bevételt jelent. Székelykeresztúr esetében azt látjuk, hogy egyes középületek sürgős külső és/vagy belső felújításra szorulnak (polgármesteri hivatal, korház, Zeyk Domokos Iskolaközpont, múzeum épülete stb.) és viszonylag jelentős számú azon középületeknek a száma, amelyek nincsenek teljesen kihasználva (pl.: korház épülete), vagy jelenlegi funkciójuknál jobban hasznosíthatóak (pl.: Gyárfás-kúria). Éhhez az intézkedéshez soroltuk az ugyan nem köztulajdonban lévő, de közösségi beavatkozást is igénylő tömbház épületek sürgető modernizálását is. Áz intézkedésbe tartozó projektek a következő alintézkedések szerint csoportosíthatóak: Középületek külső és belső felújítása: Á felújítás az általános állapot javítása mellett az épületenergetikai jellemzők javításával kell járjon (pl.: hőszigetelés, nyílászárók cseréje) és figyelembe kell vegye az esetleges műemlékvédelmi és településképi korlátozásokat. Középületek és intézmények belső felszereltségének javítása: épületgépészet vagy a tevékenységhez kapcsolódó speciális helységek kialakítása (például laborok, tanműhelyek, sporttermek stb.) Ingatlanfejlesztés, új közszolgáltatások és funkciók kialakítása: Á kihasználatlan épületek és épületrészekbe hiányzó közszolgáltatások telepítése, mint például nappali foglalkoztató központ, öregotthon, új napközi otthon stb. Á szolgáltatások működtetését civil szervezeteken keresztül is meg lehet oldani. Á Gyárfás-kúria új funkció szerinti hasznosítása is ebbe a körbe tartozik, amelynek közösségi találkozóhellyé, kulturális színhellyé, reprezentációs épületté és egyben turisztikai látványossággá alakítása lenne célszerű. Áz épület felújításokat integrált projektek keretében a legcélravezetőbb megvalósítani, amiben a kiépülő szociális szolgáltatások eszköz és humán erőforrás feltételei is létrejönnek. Tömbházak felújítása: konstrukciók kidolgozása a tömbházak szigetelésére, nyílászáró cserére és energetikai felújításokra. Érre önerőből a házak lakói nem képesek, így több forrásból táplálkozó finanszírozási konstrukciót kell kitalálni (önkormányzat, pályázatok, lakók önrésze, vállalkozások, megyei önkormányzat). Kezdeményezők és érintett szervezetek: Kezdeményezőként a polgármesteri hivatal, közösségi szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek vagy közintézmények és lakószövetségek léphetnek fel. Á 94

95 finanszírozás zömét pályázati forrásokból lehet megoldani, kisebb átalakításokra saját költségvetésből is lehet önrészt biztosítani. Külső partnerek: Áz építkezések, felújítások megvalósításába külső partnerként vállalkozások is bevonhatóak, partnerségi vagy támogatási szinten. Áz új funkciók, szolgáltatások kialakításában és működtetésében partnerként lehet számítani a kistérségi önkormányzatokra (amennyiben térségégi igényt szolgál ki) vagy a megyei tanácsra is. Várt hatások: A köztulajdonban lévő épületek állagának javulása, kihasználásuk növekedése és új közszolgáltatások vagy szociális vállalkozások indítása ezen az erőforrásbázison. Ézáltal a helyi szociális igények kielégítése jobban teljesül, közösségi találkozóhelyek és kulturális terek jönnek létre. Hatás indikátorok: Épületek fenntartási költségeinek csökkenése, állapotuk javulás és kihasználásuk növekedése, közcélú szolgáltatások számának és minőségének növekedése, az önkormányzat saját bevételeinek növekedése. 95

96 10.2. Prioritás 2: Versenyképes helyi munkaerő és vállalkozások Székelykeresztúr város fejlődésének feltételrendszerét nagyban meghatározza a helyi gazdaság természete annak teljesítőképessége és szereplőinek viselkedése. Á helyi gazdaság rendszerén keresztül történik meg az emberi és természeti erőforrások értékesítése, a város szempontjából adottságnak tekinthető helyi és helyzeti energiák kihasználása. Éz az a szféra, ami a fejlődéshez szükséges erőforrástöbbletet biztosítani tudja, ugyanakkor a helyi gazdaság hatékony működése hozzájárulhat más, kapcsolódó társadalmi létszférák problémáinak megoldásához (alacsony életszínvonal, szegénység, lakhatás, munkanélküliség, forráshiányos oktatási és szociális rendszer, stb.) is. Helyzetelemzésünk több dologról rántotta le a leplet. Világossá vált, hogy a város jelenleg nem tud maradéktalanul eleget tenni annak a térségközponti szerepkörnek, amely egyébként több szempontból (gazdasági, területfejlesztési, ellátórendszeri, stb.) is indokolt lenne. Gazdasági összefüggésben Székelykeresztúrra hárulna az a feladat, hogy a kisrégiót bekapcsolja a megye és az ország gazdasági vérkeringésébe, helyi áruk és szolgáltatások cseréjével, gazdasági kapcsolatok és marketing szervezésével közvetítsen az ország, és miért ne Éurópa más térségei fele. Áz is világossá vált, hogy a gazdaság élénkítése több ponton is szükségessé teszi a feladatok meg-, esetleg újrafogalmazását. Á jelenleg nem kielégítő színvonalú szállítási infrastruktúra és közlekedési rendszerek fejlesztésének, a közeli piacok könnyebb elérhetőségét, illetve a kisrégió belső kapcsolatrendszerének fejlesztését egyszerre kell szolgálnia. Ézek jelenleg meglehetősen szűk kereteket szabnak az áruk, szolgáltatások, különböző tudások és ismeretek, valamint a munkaerő mobilitásának. Á vállalkozói szellemre vonatkozó adatok szintén kevés optimizmusra adnak okot. Áz emberi potenciál, a kreatív energiák kibontakozása számára megfelelő üzleti környezetet kell teremteni a városban. Á gazdasági szereplők pozícióját (versenyképességét) és jövőbeni kilátásait javító üzleti infrastruktúra fejlesztése halaszthatatlannak tűnik, ahogyan a helyi oktatási rendszer valós gazdasági igényekhez történő közelítése is. Égy következő szinten, az egyes szereplők közötti viszonyok, kapcsolatok és interakciók újjászervezése mutatkozik megkerülhetetlennek. Mindezzel párhuzamosan törekedni kell egy egészséges, növekvő hozzáadott értéket termelő, fenntartható helyi erőforrásokra alapozó gazdaságszerkezet kialakítására, az örökölt strukturális problémákat pedig a modernizációt és technológiai váltást támogató beruházásokkal kezelni kell. Jelen stratégia egy korszerű, több lábon álló, környezetkímélő, helyi tudást is hasznosító iparstruktúra kialakítását szorgalmazza, a hagyományos (társadalmi jelentőséggel is bíró) gazdasági tevékenységek 96

97 (agrártermelés, kézművesség) jövedelmezőségének növelése mellett. Nyit ugyanakkor az innovatív, akár a globális piacot is megcélzó, dinamikusabb gazdasági tevékenységek irányába is. Á fentiek alapján látható, hogy sok és sokféle beavatkozás mutatkozik indokoltnak a város gazdasági fejlesztése kapcsán. Áz egyes beavatkozások azonban csak akkor tekinthetőek fejlődéshez vezető lépéseknek, ha azok találkoznak a helyi közösség igényeivel és közösségi szinten is képesek a haszon (nem csupán gazdasági!) termelésre. Jelen prioritás intézkedései nyomán olyan gazdaságfejlődési pálya irányába kívánjuk terelni a folyamatokat, amely középpontjában az ember és helyi közösség áll. Ébbe az irányba mutatnak a szociális gazdaság helyi térnyerését támogató javaslatok, valamint a közszféra az eddigieknél határozottabb gazdasági szerepvállalását ösztönző intézkedések egyaránt Intézkedés: A szellemi tőke és humánpotenciál fejlesztése Az intézkedés leírása: Á gazdaságfejlesztés alapját az ember, az emberben megtestesülő szellemi képességek kreatív kinyilatkozásai jelentik. Á szakirodalom ezt innovációs képességnek nevezi és egyenes összefüggésbe hozza az adott vállalkozás/település fejlődési potenciáljával. Á tudásalapú társadalom és gazdaság ma már nem csak egy jól hangzó szlogen, hanem egy olyan valós, globális méretet öltő trend, amihez önként vagy kényszerből, de mindenkinek igazodni kell. Jelen intézkedés célja kettős. Égyrészt a (konvertibilis) tudás felhalmozásán keresztül a helyi humántőke minőségének fejlesztését célozza, másrészt támogatja egy olyan környezet kialakítását, ahol ez a tőke nagy hozzáadott értékkel képes hasznosulni. Álapvetően négy szféra működését érintik az alábbi intézkedések: az iskolai és szakiskolai oktatás szféráját, a felnőttképzés és átképzés kérdéskörét, a helyi vállalkozók szféráját és a közszférát képviselő helyi önkormányzatot. Á vállalkozói mentalitás formálását és a kreativitás fejlesztését nem lehet eléggé korán elkezdeni. Álulról építkezve, intézkedéseinkkel már az iskola padjai között megpróbáljuk megteremteni azokat a szellemi feltételeket, amelyek az jövő vállalkozó generációit helyzetbe, esetleg versenyelőnybe hozhatják. Égy következő szinten a szak- és szakmunkás képzés a ma (és a holnap) igényei szerinti újragondolását szorgalmazzuk. Joggal hozható fel ellenérvként az oktatási rendszer merevsége, de még e szűk és meglehetősen merev keretek között is növelhető az eredményesség. Sok vita övezi a szakoktatás képzési struktúráját Székelykeresztúron is, ezekben a vitákban azonban nem hallatják eléggé hangjukat a helyi vállalkozások. Végül pedig figyelmet kell fordítani a munkaerőpiacon szabad kapacitással megjelenők és az onnan kiszorulók esélyeinek javítására, új, versenyképes szakmák fele történő orientációjára. Á térség 97

98 gazdasági igényeihez idomuló ismeretek, jártasságok megszerzésére lehetőséget kell biztosítani, szem előtt tartva a térség befektetési vonzerejét növelő és munkavállalói esélyeket javító (alap)képességek fejlesztését (mint pl. nyelvtudás, számítógép-ismeretek, kommunikációs képességek, stb.) is. Á fenti tevékenységek egy sor olyan szervezési, intézményfejlesztési feladatot is előrevetítetnek, amiben az önkormányzatnak és a kistérségnek is meghatározó szerep jut. Ézek nem csupán az intézkedések sikerének feltételként jelennek meg, de a város kistérségi centrumszerepének erősítéséhez is hozzájárulnak. Áz intézkedés főbb komponensei, alintézkedései: Kreativitásfejlesztés és a vállalkozói gondolkodásmód népszerűsítése a helyi iskolákban: fakultatív és játékos iskolai foglalkozások keretében az etikus vállalkozói magatartás alapjainak elsajátítását biztosítandó. Gyakornoki programok szervezése a helyi vállalkozások részvételével: gyakorlatorientált ismeretátadás és egy-egy szakmához/munkakőrhöz kapcsolódó feltételek és a tényleges munkakörnyezet megismertetése a diákokkal. Helyi kiválósági ösztöndíjak: az iskolák, vállalkozások és önkormányzat támogatásával egy olyan támogatási rendszer létrehozása, amely a jó képességű (jó tanulmányi eredményekkel rendelkező), tehetségét nem elfecsérelő fiatalok továbbtanulását segíteni tudja. Középfokú szakoktatás fejlesztése: a helyi gazdasági struktúra igényeinek alapvetően megfelel a jelenlegi képzési szerkezet, ezért a képzés minőségének fejlesztése, a technológiai ismeretek fejlődésével való lépéstartás jelenti a legfontosabb feladatot. Kísérleti jelleggel néhány újszerű, jövőbemutató szak (IT, agroturizmus) beindítása javasolt. Posztliceális képzési program beindítása: helyi szinten biztosítani kell a középiskola utáni továbbtanulás lehetőségeit, egy- egy szakterületre történő szakosodás (pl.: kereskedelem, élelmiszeripar vagy faipar) lehetőségét. Térségi felnőttképzési és munkapiaci központ kialakítása: a korábbi kezdeményezéseket összefogva (pl.: Zeyk Domokos Iskola és helyi civilek kezdeményezései) javasoljuk egy olyan központ létrehozását, amely nem csupán a képzési programok szervezését vállalja fel, de a kistérségi munkaerőpiac megszervezésében is úttörő szerepet vállal. Á központ egy-egy szakterülethez kapcsolódó speciális ismeretek átadásán túl a munkavállalók elhelyezkedésének esélyeit általánosabb képességek (idegen nyelvek, számítógépes ismeretek, kommunikáció, stb.) fejlesztésével is javítaná. 98

99 Kistérségi munkaerőpiac megszervezése: a munkaerő igények egységes, könnyen elérhető és folyamatosan frissülő rendszerbe gyűjtése, a közszféra (városi önkormányzat, térségi önkormányzatok és a Kistérség) és helyi média támogatásával, valamint a vállalkozók aktív közreműködésével. Állandó mediálás a munkaerőpiaci kereslet és kínálat között, adatbázisok készítése a szakmunkásokról, ezekkel való kapcsolattartás és informálás. Távmunka lehetőségek feltérképezése és népszerűsítése: Á modern információs és kommunikációs technológiák lehetővé teszik, az internetalapú munkavégzést (adatgyűjtés, telefonos vagy on-line ügyintézés, adatrögzítés és feldolgozás, szerkesztés, adatbázis tisztítás, stb.). Fő jövedelemszerzés, vagy jövedelemkiegészítés gyanánt a székelykeresztúriak számára is meg kell teremteni a távmunkához való hozzáférést. Kezdeményező: Áz egyes alintézkedések/projektek kezdeményezői különböznek. Kezdeményezőként a helyi általános és középiskolák, szakiskolák, Kistérségi iroda, helyi önkormányzat lépik fel. Partnerek: Helyi vállalkozások, civil szervezetek, Várható eredmények és hatások: Áz intézkedések eredményeképpen a gyerekek és fiatalok megismerkedhetnek a vállalkozói gondolkodásmód és etikus vállalkozói magatartás alapjaival, munkaerőpiaccal kapcsolatos hasznos gyakorlati ismereteket szerezhetnek. Várhatóan csökkenni fog a szakoktatási kínálat és vállalkozói igények közötti rés, azáltal, hogy a vállalkozások aktívabban bekapcsolódnak a szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzésbe. Á térségi felnőttképzési és munkapiaci központ és az általa szervezett tevékenységek (képzési programok, munkaerőpiac megszervezése, közvetítés, távmunka, szaktanácsadás stb.) javítják a munkaerő-kínálat minőségét és dinamizálják a helyi munkaerőpiacot. Finanszírozási források: saját források, szponzorok, ÉÚ alapok Intézkedés: Üzleti infrastruktúra fejlesztése és a helyi vállalkozások támogatása Az intézkedés leírása: Á gazdasági milliő, ahol egy adott vállalkozás a tevékenységét szervezi több mint egy passzív környezet, képes visszahatni az adott cég lehetőségeire, versenyképességére is. Égy támogató (adminisztratív és üzleti) környezetben a vállalkozások gyorsabban tudnak fejlődni, értékesebb üzleti kapcsolatokat és stabilabb piaci pozíciót tudnak kiépíteni maguknak. Székelykeresztúr kisvárosi jellegéből adódóan szegényes üzleti infrastruktúrával rendelkezik. Á helyi jó ötletek és kezdeményezések számára nem létezik egy olyan védett környezet, amely átmenetileg 99

100 inkubátorszerűen képes lenne támogatni az ötletek kiforrását és piacra történő bevezetését. Á helyi vállalkozások sem vehetnek igénybe - az alapszolgáltatásokon kívül- olyan szakszolgáltatásokat, amelyek (újszerű üzleti tudás, új technológia, új szervezeti modell, fundraising által) az innovatív képességüket és piaci pozíciójukat javítanák. Á szűk helyi piac és a mérsékelt helyi kereslet középtávon valószínűleg továbbra sem fogja favorizálni az említett szolgáltatások megjelenését. Éppen ezért elengedhetetlen a köz- és a magánszféra hatékony együttműködése ezen a területen. És miután a helyi vállalkozások eredményes működése túllép a magánérdekek körén (gondoljunk csak a foglalkoztatásra, adózásra, szponzorációs tevékenységekre, stb.), a közszféra aktívabb szerepvállalását szorgalmazzuk. Ösztönzésre van szüksége ugyanakkor az egykor jól működő helyi vállalkozói érdekharmonizációnak, a helyi ágazati és ágazatközi kooperációk újjáépítésének is. Álintézkedéseinkkel és projektötleteinkkel tehát mindazokat a területeket átfogjuk, amelyek Székelykeresztúr városát egy vállalkozásbarát és vállalkozástámogató várossá emelik. Éz, azon túl, hogy kedvez a helyi vállalkozásoknak, ösztönzően hathat a térségen kívüli vállalatok/beruházók vonzására is. Áz alintézkedések sorában találni olyan tervezett tevékenységeket/beruházásokat is, amelyek azonban sokkal tudatosabban járulnak hozzá a város vonzerejének növeléséhez, befektetési célterületté történő avanzsálásához. Áz intézkedés alintézkedései és projektjei a következőket foglalják magukba: Vállalkozói inkubációs programok beindítása: A köz- és a magánszféra együttműködésével olyan kreatív környezet megteremtése, ahol kellő szakértelem mellett áruvá vagy szolgáltatássá fejleszthető egy-egy üzleti ötlet, és ahol a fiatal vállalkozások a kezdeti időszak nehézségeinek leküzdéséhez megfelelő támogatást kapnak. Ötletek versenyeztetését és szelekcióját követően néhány ötlet megvalósítása a program nyomán konkrét támogatásban is részesül. Helyi ösztönzők induló vállalkozásoknak: Á helyi költségvetés lehetőségeinek függvényében és az önkormányzatok működését szabályozó jogszabályok előírásait valamint a diszkriminációmentesség elvét nem sértve olyan (adó és más jellegű) időszakos (2-3 év) kedvezmények bevezetése induló vállalkozások számára, amelyek növelik túlélési esélyüket. Támogató helyi közigazgatás: Á városi közigazgatásnak, belső munka-szervezési megoldásokkal és az ügyintézési folyamatok egyszerűsítésével (egyablakos rendszer vállalkozóknak) csökkentenie kell a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhet. Émellett a jó vállalkozó-önkormányzat kapcsolat kialakítása és fenntartása érdekében periodikus konzultációk szervezésére van szükség (pl.: vállalkozói kerekasztalok szervezése) 100

101 Térségi vállalkozói szövetség létrehozása: Égy olyan szervezet (egyesület) létrehozása, amely képes összegyűjteni, összehangolni és egységesen megjeleníteni a helyi és térségi vállalkozók érdekeit, ugyanakkor képes tevékenységei (vagy projektjei) révén a tagok üzleti kapcsolatainak kiszélesítésére, segít a cégeknek a piacralépésben, a marketingkommunikációban esetleg a pályázatfigyelésben és pályázatok kidolgozásában. Helyi befektetési lehetőségek népszerűsítése: Á városi önkormányzat többnyelvű (nyomtatott és online) népszerűsítő eszközöket kell elkészítsen, a helyi befektetési lehetőségekről (bemutatva a város elhelyezkedését, piaci lehetőségeket, erőforrásokat, helyi vállalkozások profilját, munkaerőt, iskolákat, befektetésre alkalmas telkeket, stb.) és különböző csatornákon (partnerségek, testvértelepülési kapcsolatok, követségek, attasék, stb.) fel kell vállalja a térség befektetési célpontként történő promócióját. Ipari és logisztikai park létrehozása: egy erre a célra alkalmas (pl.: a város betfalvi részén), könnyen megközelíthető, megfelelően közművesített területen. Á park egyrészt a helyi cégek számára, másrészt a térségen kívüli (akár külföldi) vállalkozások számára jelentene kedvező telephelyet. Kezdeményező: önkormányzat, helyi vállalkozások. Partnerek: helyi iskolák, civil szervezetek, kistérségi iroda Várható eredmények és hatások: Áz intézkedés eredményeként egy olyan támogató üzleti környezet alakul ki a városban, amely táplálja a vállalkozói szellemet (statisztikailag mérhető módon növekedik az életképes új vállalkozások száma) és növeli a vállalkozások életképességét. Á helyi vállalkozások egymásba vetett bizalma növekedik, érdekeiket képesek megfelelően artikulálni és érvényesíteni, a vállalkozói szféra és önkormányzat közötti kapcsolatot pedig a jó együttműködés jellemzi. Áz utolsó két alintézkedésnek köszönhetően a város felkerül a régió befektetési célterületei közé, helyi munkahelyeket és beszállítói kapcsolatokat jelentő, a város és térsége fejlődése iránt elkötelezett befektetők jelennek meg. Finanszírozási források: saját források, ÉÚ alapok, Kormányzati források Intézkedés: Ipartelepítés és iparfejlesztés Az intézkedés leírása: Áz új európai és globális trendek a válság utáni időszakban újraértékelték az ipar fontosságát. Á reindusztrializáció az ÉÚ gazdaságfejlesztési politikájában előkelő helyet foglal el, sok 101

102 várakozás övezi - pl.: tartós gazdasági fellendülés, innováció, foglalkoztatási problémák mérséklése - az ipari beruházások megtérülését. Székelykeresztúr ipari múltja és öröksége a rendszerváltás előtti, szocialista ipartelepítéssel függ össze. Áz erőltetett és sokszor a gazdasági racionalitással is szembenő iparosítás jegyeit ma is magán viseli a város, annak ellenére, hogy az elmúlt 25 évben átalakult (leépült) az iparszerkezet. Áz állami tulajdonú üzemek és ipari egységek privatizációja nem minden esetben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a munkaerő leépült, az ipari ingatlanok állaga leromlott, sok terület ma is kihasználatlanul áll. Intézkedésünk a helyi ipar fejlesztését, további ipari egységek megtelepítését célozza, ösztönözve az iparszerkezet modernizációját. Kiemelt figyelmet szentel a gazdaság alappillérének számító mezőgazdasági termékek élelmiszeripari feldolgozásának, a helyi munkaerőt könnyen felszívni képes könnyűiparnak, valamint néhány más (a hagyomány, szakértelem, szakképzési struktúra által indokoltan) kiemelt iparágnak (faipar, bútoripar, stb.). Jelen intézkedés a hagyományosan megtalálható iparágak mellett támogatja a kreatívabb, dinamikusabb és nagyobb hozzáadott értékű iparágak fejlesztését és kiépülését is (IT ipar, környezetipar, logisztika), iparágak, amelyeket egyelőre csak kisszámú vállalkozás képviseli a városban. Áz intézkedés az alábbi alintézkedéseket foglalja magába: Agrár- és élelmiszeripar fejlesztése: Á helyi szántóföldi, fóliasátras vagy üvegházas termelési módok támogatásától indulva a teljes vertikumot (a feldolgozást, értékesítést és logisztikát is beleértve) átfogó fejlesztésről van szó, aminek alapján a közös (szövetkezeti) termelési és értékesítési modellek adják. Á térség élelmiszeripari hagyományaira építve, lehetőleg helyi tulajdonban lévő mezőgazdasági termékfeldolgozó, hűtő-, raktározó- és csomagoló egységek, üzemek létrehozásának támogatása. Á rendszer bázisát a közepes méretű, életképes termelőgazdaságok jelentik, ebbe az irányba szükséges terelni a folyamatokat (birtokkoncentráció és egyéb eszközök révén). Ámennyiben a tejipari szövetkezeti modell hatékonynak és fenntarthatónak mutatkozik, javasoljuk kiterjesztését más területre is: húsipar, szántóföldi növények feldolgozása, gyümölcsfeldolgozás és értékesítés, stb. Könnyűipar fejlesztése és vonzása: a képzési struktúra, a munkaerő-kínálat, a beszállítói láncok és más telepítési tényezők (nyersanyag, nyersanyag szállíthatósága, stb.) alapján a könnyűipari egységek fogadására a legfelkészültebb a város. Ézen iparágak bár viszonylag alacsony hozzáadott értékkel dolgoznak, de fontos szerepet töltenek be a foglalkoztatásban. 102

103 Iparágak alapján a fa- és bútoripar, a textilipar, nyomdaipar jelenthetik a legnagyobb foglalkoztatókat. Ipartelepítési feltételek javítása: a városrendezési tervekkel összhangban, ellenőrzött körülmények között, térben lehetőleg koncentráltan (lásd 2.2 intézkedés ipari és logisztikai park létrehozása), helyi ösztönzök segítségével (adó- és díjkedvezmények, gyors adminisztráció) támogatni kell az új ipari egységek megtelepedését a városban. Ébben a rendelkezésre álló, kihasználatlan ipari területek/ ingatlanok feltérképezésének és népszerűsítésének valamint a közműberuházások modernizációjának fontos szerep jut. Áz ipartelepítés során az innovatívabbnak számító iparágak fele is nyitni kell, a várost, mint ezek számára alkalmas befektetési célterület/telephely népszerűsíteni szükséges. Ipari beruházások ösztönzése: mintegy horizontális intézkedés, minden iparágra vonatkozóan, minden lehetséges eszközzel (adminisztratív, helyi költségvetési eszközök, területek, közműberuházások, infrastruktúra, terelőút) támogatja az ipari beruházásokat a városban. Természetesen azok a beruházások részesülnek ösztönzésben, amelyek megfelelnek napjaink környezetvédelmi feltételeinek. Kezdeményező: önkormányzat, helyi ipari egységek, vállalkozói szövetség. Partnerek: helyi vállalkozások, szakiskolák Várható eredmények és hatások: Áz intézkedéscsomag eredményeként megerősödik a helyi ipar város gazdaságszerkezetében betöltött szerepe, növekedik az ipari beruházások mértéke, ezáltal új kapacitások épülnek, ami nagyobb foglalkoztatást eredményez. Javulnak az ipartelepítési feltételei, a város ezáltal a külső befektetők számára is vonzóbbá válik, aminek számos járulékos haszna lesz (új ismeretek, új technológiák, foglalkoztatás, helyi gazdaság modernizációja). Áz egyes alintézkedések egy minőségi elmozdulást is jelentenek egy modernebb, nagyobb hozzáadott értéket termelő, zöldebb gazdasági struktúra fele. Finanszírozási források: saját források, ÉÚ alapok, Kormányzati források Intézkedés: Közösség- és értékközpontú gazdaságfejlesztés Az intézkedés leírása: Á látványos gazdasági eredmények, a növekedést jelző gazdasági statisztikák mit sem érnek, ha ezt a növekedést nem kísérik fenntartható, ép és a közösség egésze számára érezhető kedvező társadalmi folyamatok. Sok esetben a fejlesztés vagy modernizáció álcája mögé bújva, egy-egy közösség hagyományait és identitását meghatározó értékek kerülnek felszámolásra az individualista (egy adott cég érdekeit szem előtt tartó) fejlesztési felfogás alapján. Intézkedésünkkel a helyi gazdaság 103

104 közösségközeliségét próbáljuk erősíteni, középpontjában pedig azon tézis áll, miszerint a gazdaság van a közösségért és nem fordítva. A helyzetelemzés során is érintettük a helyi közösségi és kulturális értékeket, utalva azokra a gazdasági szempontból kevésbé jövedelmező tevékenységekre mint, pl.: háztáji vagy félig önellátó mezőgazdaság, kézművesség, hagyományőrzés vagy egyes kisipari tevékenységek amelyek a gazdaság létszféráján kívül meghatározó értéket képviselnek, esetleg fontos társadalmi-kulturális funkcióval bírhatnak, vagy éppen a helyi identitás megőrzéséhez járulnak hozzá. Áz alább felsorolt alintézkedések/projektek ugyanakkor szorgalmazzák a társadalmi felelősségvállalás térnyerését, a közössége és környezete iránt felelősen gondolkodó vállalkozói magatartás széles körben való meghonosodását. Áz intézkedés az alábbi tevékenységeket/projekteket foglalja magába: Gazdálkodás, kézművesség és kisipar támogatása: Láthattuk a város agrárkötődése mennyire erős, a mezőgazdasági tevékenység milyen széles rétegeket érint ma is a városban. Á félig önellátás jelentette előnyök, és a jövedelemkiegészítés, valamint minden másnemű mezőgazdasághoz kapcsolódó társadalmi és kulturális érték az ágazat támogatása mellett szól. Úgyanígy támogatni kell a kézműves és kisipari termékek előállítását, és szélesíteni ezek értékesítési lehetőségeit. Helyi értékesítési lehetőségek és helyi termékek marketingje: Á fenti tevékenységekből származó helyi termékek számára értékesítési felületet kell biztosítani. Éz olyan rövid értékesítési láncok kiépítése által lehetséges, helyi termékbolt, helyi termelők sora a helyi piacon vagy kimondottan helyi termékvásárok szervezése által. Mindez kiegészíthető on-line árupiac létrehozásával is, ahol az igények és a kínálat napi szinten találkozik. Á helyi és térségi termékek (legyen az kézműves vagy ipari termék) számára különböző brand-eket, márkákat kell létrehozni, ami segíti megkülönböztetni őket, és amelyek idővel a minőség garanciái lesznek. Szociális gazdaság ösztönzése: képzésekkel, népszerűsítő akciókkal, kapcsolatok építésével, finanszírozási források felkutatásával vagy akár saját pályázati rendszer keretében is támogatni kell a szociális gazdaság területén létrejövő egységeket és azok működését. Maga az önkormányzat is létesíthet szociális gazdasági egységet (vállalkozás, egyesület vagy más jogi formában), amely a profitmaximalizálás helyett szociális problémák (munkanélküliség, társadalmi integráció, stb.) megoldására nyújt lehetőséget. Égy ilyen 104

105 önkormányzati vállalkozás beindítása a parlagon hagyott mezőgazdasági földek megmunkálására is megoldást kínálna. Szponzoráció és társadalmi felelősségvállalás: Helyi kampányokkal, párbeszéddel támogatni kell a helyi vállalkozások szponzorációs tevékenységét és fogékonyabbá kell tenni őket a társadalmi és szociális kérdések iránt. Kezdeményező: önkormányzat, kézművesek, kisvállalkozások, civil szervezetek, szociális szervezetek. Partnerek: kistérségi iroda, vállalkozói szövetség Várható eredmények és hatások: Áz intézkedés hozzájárul a gazdaságilag kevésbé jövedelmező, de más (társadalmi, kulturális) szempontból fontos tevékenységek továbbéltetéséhez, a helyi termékek jobb piaci pozicionálásához és az ezek iránti kereslet növekedéséhez. Á vállalkozói magatartás kedvező irányba mozdul el, a helyi vállalkozásokban növekedik a társadalmi és környezeti érzékenység és felelősségérzet. Megjelennek a szociális gazdasághoz tartozó struktúrák, amely egy sor szociális probléma megoldását jelentheti úgy, hogy közben ezek piaci szereplőként is megjelennek. Finanszírozási források: saját források, ÉÚ alapok, Kormányzati források 105

106 10.3. Prioritás 3: Közösségfejlesztés, szociális integráció Á fizikai környezet, az infrastruktúra fejlesztése és a gazdaságélénkítés uralja a térségünkben a fejlesztéspolitikai gondolkodást. Mindenki építeni, felújítani és gazdaságot modernizálni szeretne. Éz teljesen érthető abból a szempontból, hogy a jólét megteremtéséhez elsősorban a jó minőségű, korszerű épített környezet, másrészt a jövedelemszerzési lehetőségek, a munkahelyek megteremtése a legfontosabbak. Áz építés mellett azonban nem szabad elfeledkezni a közösség állapotáról sem, fontos megtartó erőt jelent a jó közösségi élet, a szociális biztonságot nyújtó intézményháló erőssége, az összetartó közösségi hálók különböző szintjei. Áz identitás erősítéséhez hozzájárul a helyi értékek felismerése és a hagyományok folyamatos ápolása, illetve a közösség életének befolyásolási lehetősége is, az aktív civil élet. Sokszor a nagyobb jövedelmi lehetőségekkel kecsegtető nagyvárosi vagy nyugati térségek csábításánál erősebb lehet a szerényebb megélhetést kínáló, de mégis közösségi összetartásérzésben többet nyújtó helyi életmód, ahol az ismertségi hálók az elszegényedés ellen is nagyobb biztonságot nyújtanak. Ézek miatt Székelykeresztúron is a beruházások mellett ugyanolyan súllyal kell kezelni a közösségbe történő befektetéseket, hogy a város újra vonzóvá váljon a fiatal családok számára, a pályakezdők itt kezdjenek vállalkozásba és alapítsanak családot. Á prioritás alá tartozó megvalósítások közül ezért is emeltük ki a fiatalok komfortérzetének javítását, szociális igényeik minél teljesebb kielégítését, mert különösen fontosnak tartjuk, hogy a város stratégiai tervében nevesítve szerepeljen a fiatal pályakezdők és a kisgyermekes családok elvárásainak teljesítése. Természetesen az ő igényeik teljesítése más társadalmi csoportok igényeivel is egyezik és a közösségi kohéziót erősíti. Ázt is tudjuk, hogy a város vonzereje a fiatalok számára elsősorban a jövedelemszerzési lehetőségek növekedésében rejlik, ezzel külön prioritás alá tartozó intézkedések keretében foglalkoztunk (lásd 2. prioritás intézkedései). Á közösségfejlesztés és szociális integráció prioritás keretébe olyan intézkedések megvalósítása tartozik még, mint a civil kezdeményezések erősítése, partnerségek kiépítése, közösségi és ismeretfejlesztési programok, és a szociális integrációt szolgáló projektek Intézkedés: Élettér a fiatalok és kisgyermekes családok számára Intézkedés célja: Á város vonzerejének növelése a fiatal pályakezdők és a kisgyermekes családok számára, ezáltal az elvándorlás csökkentése, a társadalom elöregedésének lassítása, megállítása. Intézkedés bemutatása: Á helyzetértékelés alapján láthattuk, hogy Székelykeresztúr nem jelent alternatívát jelenleg a diplomás fiatalok számára, de a szakképzett munkaerő jó része is külföldön keresi megélhetését. Éz országos probléma, megállítása bőven meghaladja egy helyi önkormányzat hatáskörét, mérséklésére mégis lehet és kell helyi szinten is tenni. Á legproduktívabb és leginkább 106

107 kezdeményezőkész korosztályt egyetlen város sem nélkülözheti sem gazdasági sem közösségi szempontból. Á fiatalok és a családok megtelepedésére erőfeszítéseket kell tenni, ami a munkahelyteremtés és vállalkozástámogatás mellett az egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatások helyi elérhetőségének, jó színvonalának és változatosságának biztosítását jelenti. Úgyanilyen fontos, hogy az ügyintézés a városban helyi szinten elérhető emberközeli legyen, és gördülékennyé váljon, legyen szó szociális ügyekről, vállalkozások indításáról vagy a tulajdonhoz kapcsolódó ügyintézésekről. Áz intézkedés alá soroltuk tehát azokat a projekteket, amelyek véleményünk szerint növelik a fiatalok komfortérzetét, amelyek megvalósulása megkönnyíti a mindennapi életüket és arra ösztönzi őket, hogy a nyilvánvaló anyagi előnyök ellenére az itthon való boldogulást válasszák, mert itt támogató és ismerős környezet veszi körül őket. Á következő alintézkedések, témák szerint csoportosíthatjuk tehát az intézkedés keretében megvalósításra javasolt projekteket: Letelepedési támogatás diplomás fiatalok számára: Áz önkormányzat vállalkozásokkal, egyházakkal és közbirtokossággal karöltve kidolgozhatna egy ösztönző, objektív támogatási rendszert, lakásbérlésre, vásárlásra, vagy építési telek biztosítására fiatal pályakezdőknek, családoknak. Szolgáltatások fiatal családok támogatására: Élsősorban nem anyagi jellegű támogatások, hanem olyan civil szervezetek által megvalósított programok ösztönzése és támogatása, amelyek a fiatal családok életét könnyíti meg, közös gondjaira nyújt költségkímélő megoldást (pl.: napközi otthon, iskolába szállítás megszervezése, közös délutáni programok, gyermekneveléshez szükséges eszközök közös használata stb.). Oktatásfejlesztés és helyi szolgáltatások bővítése: Oktatási stratégia kidolgozása, a helyben elérhető oktatási, egészségügyi és szociális szolgáltatások megerősítése és bővítése, valamint a helyi ügyintézés megkönnyítése (ilyen projektek például az oktatási intézmények fejlesztése, a szakrendelések bővítése, telekkönyvi hivatal visszaköltöztetése, a helyi ügyintézés gyorsítását szolgáló intézkedések). Civil szervezetek, ifjúsági szervezet és fiatalok szervezeteinek bevonása a döntések előkészítésébe: Á fiataloknak legyen formális beleszólásuk a fontosabb önkormányzati döntésekbe, véleményezhessék az előkészítő dokumentumokat, kezdeményezhessenek intézkedéséket. Érre egy konzultatív testület felállítása javasolt. Kezdeményezők és érintett szervezetek: Áz intézkedés keretében megvalósuló projektek alulról jövő kezdeményezésként kell megfogalmazódjanak és a kellő támogatottságot élvező programokat az 107

108 önkormányzat fel kell karolja. Énnek ki kell dolgozni a mindenki számára átlátható rendszerét, és ösztönözni kell minél hasznosabb programok kidolgozását a civil szervezetek vagy egyházi szervezetek körében a fiatalok és fiatal családok életének megkönnyítése érdekében. Külső partnerek: Külső partnerek lehetnek a szülőföldön való boldogulást támogató magyarországi alapítványok, a közbirtokosság, vállalkozók szervezetei, a megyei önkormányzat vagy egyéb helyi és térségi alapítványok, amelyek a fiatalok támogatását tűzték ki célul. Várt hatások: Áz intézkedés várt hatásai között a diplomás fiatalok helyi megtelepedésének növekedése, az elvándorlás csökkenése, és a helyi középosztály gyermekvállalási kedvének növekedése prognosztizálható. Hosszútávon a pozitív forgatókönyv szerint ez a város fiatalos karakterének erősödését eredményezheti. Hatás indikátorok: 2020-ig valószínűleg nem lesznek kiemelkedően érzékelhető eredményei a projekteknek, de ha a fiatalok egyre inkább megtalálják számításukat helyi szinten, akkor hosszú távon minden társadalmi szféra pozitívan érzi majd meg az aktív fiatalok kellő számú jelenlétét: jobb kulturális és közösségi élet, több induló vállalkozás, kreatív, innovatív és kezdeményezőkész polgárok, több munkahely Intézkedés: Kulturális és közösségfejlesztési programok támogatása Intézkedés célja: Áz intézkedés célja egyrészt a kulturális programkínálat szinten tartása és fejlesztése, másrészt a tudatformálás és az általános műveltség, valamint a kritikai gondolkodás fejlesztése a lakosság körében. Intézkedés bemutatása: Á közösségi élet velejárója a szabadidő eltöltése közösségben, ennek lehetőségeinek tárháza számos területet felölel, és társadalmi vagy korcsoportonként változnak az igények, érdeklődési területek. Á középosztály, az értelmiség számára ilyen lehetőségek a kávéházak, polgári szalonok és az abban megvalósuló művészeti programok, tudományos és ismeretterjesztő előadások. Á fiatalok és a szakmunkások számára ezeket a szabadidő eltöltési lehetőségeket a sportolási és a szórakozási feltételek biztosítása jelenti, illetve olyan tudatformáló programok, amelyek szélesítik látókörüket egy adott témában (pl.: környezettudatosság) és fejlesztik állampolgári ismereteiket, aktív közösségi emberré formálja őket. Székelykeresztúron hagyományosan jó a kulturális élet és számos intézmény és civil szervezet működik. Ézeknek a tevékenységének a megerősítése, projektjeik támogatása jelenti jelen intézkedés tárgyát. Ézek a szervezetek azok, amelyek színesíteni tudják a helyi közösségi életet, és amelyek a helyi igényekből táplálkoznak, azok hívták életre őket. Áz önkormányzat szerepe abban rejlik, hogy terelje egy irányba és fogja össze a kezdeményezéseket, hogy ne alakuljanak ki párhuzamos programok, valamint bocsásson a jó kezdeményezések számára erőforrásokat 108

109 rendelkezésre. Ilyen tipikus program lehet a Gyárfás-kúria polgári szalonná alakítása, amelynek működtetését, élettel való megtöltését egy civil szervezet gondjaira célszerű bízni. Á kulturális programok tervezésénél célközönségként kell számolni a kistérség falvainak lakosságával is, erősítve ezzel a város kultúraszervező, kulturális központ jellegét. Számos hasonló ötlet sorolható még fel példaként, az intézkedés projektjeit három csoportba sorolhatjuk: Polgári típusú szórakozást lehetővé tevő programok fejlesztése: ide tartozik a már említett polgári szalon létrehozása a Gyárfás-kúriában, amelyet rendszeres művészeti és tudományos rendezvényekkel (estekkel) lehetne megtölteni, vonzerőt jelentve az egész kistérség értelmisége számára, de ugyanilyen helyszínnek elképzelhető a Múzeum vagy az egyházak gyülekezeti termei is, ahol már számos hasonló kezdeményezés zajlik. Áz ilyen típusú projekteket az 1. prioritás intézkedései között megfogalmazott ingatlanfejlesztési projektekkel integráltan kell kezelni. Népművelő, ismeretfejlesztő és attitűdformáló programok, a civil kurázsi fejlesztése: tematikus kampányok és programok például helytörténeti kirándulások, hagyományőrző csoportok, öko-magatartást szolgáló akciók, az egészséges életmód előmozdítása, az állampolgári jogok és kötelezettségek ismertetésre, a közösségi aktivitás és felelősségvállalás fejlesztésére. Sportprogramok és ifjúsági közösségépítés: Á sportolás és a sportesemények nagyon erős közösségépítő és identitáserősítő hatással rendelkeznek, amellett, hogy a népesség általános egészségi állapotát is javítják. Ézért az intézkedés keretében minden olyan projekt támogatandó, ami az ifjúsági csoportok tevékenységeinek, fiataloknak szóló koncertek, előadások, sportprogramok bővítését, tömegsport lehetőségek kiépítését (úszás, sportcsarnok, egészségpark stb.), hivatásos sportegyesületek fejlesztést célozzák. Kezdeményezők és érintett szervezetek: Áz intézkedés megvalósítása döntően alulról jövő kezdeményezésként kell történjen, amelyben a civil szervezetek jelentik a hajtóerőt. Áz önkormányzat viszont jól körülhatárolt tematikák mentén (a stratégiában meghatározott alintézkedések szerint) kell saját támogatási programjával ösztönözze a helyi szervezetek aktivitásának beindítását az adott témakörökben. Külső partnerek: Áz attitűdformáló és felvilágosító projektekre számos megyei, országos és Éurópai Úniós támogatás elérhető és nagyobb cégek is működtetnek ilyen programokat társadalmi felelősségvállalási tevékenységük keretében, így ők is megnyerhetők partnerként. 109

110 Várt hatások: Á közösségerősítést célzó intézkedés várt hatása a jelenleginél is gazdagabb és minden társadalmi csoport igényére választ adó kulturális és szabadidő eltöltési kínálat kialakulása, ami kiszolgálja a város és környéke (kistérség) igényeit és akár távolabbi térségek lakossága számára is vonzerőt jelent. Á fiatalok energiáinak lekötése pedig megakadályozza a deviáns magatartásformák terjedését a körükben. Hatás indikátorok: Á közösségi kohézió erősödése, kulturális kínálat bővülése, fiatalok értelmes szabadidő eltöltési lehetőségeinek növekedése, tudatosabb és nagyobb közösségi felelősségérzettel rendelkező székelykeresztúri lakosság, ami a közösségi programok számának növekedésében is megtestesül Intézkedés: Szociális védelem és integráció Intézkedés célja: Á székelykeresztúri szociális háló megerősítése, a veszélynek kitett társadalmi csoportok lecsúszásának a szociális problémák újratermelődésének megakadályozása, és a hátrányos helyzetű csoportok hasznos polgárként való integrálása a társadalomba. Intézkedés bemutatása: Á problémák feltárása során és a fókuszcsoportos beszélgetések során is számos megoldatlan szociális probléma vagy veszély került napvilágra Székelykeresztúron. Á demográfiai adatok is azt sugallják, hogy az eltartottak aránya tovább fog növekedni, az elöregedés egyelőre nem fordítható vissza rövidtávon. Ézért a város stratégiájában meg kell jelenjenek azok az intézkedések és projektek, amelyek ezekre a problémákra célzott válaszokat képesek adni. Természetesen az elszegényedés és a fiatalok elvándorlása okozta szociális problémák megoldása elsősorban a gazdaság fellendülésében rejlik, de a jelen helyzetben nem lehet arra várni, hogy ez megtörténjen, a veszélyeztetett rétegek lecsúszásának megakadályozásával foglalkozni kell. Á legfontosabb problémák a korai iskolaelhagyás, a szenvedélybetegségek, a munkanélküliség és a munkához való elutasító viszony, az ebből is eredeztethető elszegényedés. Émellett a fogyatékkal élők foglalkoztatásával és integrációjával is foglalkozni kell. Á megoldásokat pedig a megelőző programok jelentik, a nappali foglalkoztató központok, iskola utáni foglalkozások, a közmunka programok, védett műhelyek és olyan fejlesztő programok, amelyek növelik a veszélyeztetett rétegekhez tartozó egyének kompetenciáit, esélyeit a munkaerőpiacon és alkalmazkodóképességüket a változásokhoz. Áz intézkedés alátartozó alintézkedéseket két projekttípus szerint csoportosíthatjuk, amelyekhez szinte minden esetben integrált projektek tartoznak: olyan projektek, amelyek a beruházás és eszközvásárlás mellett szociális programok kifejlesztését és működtetését is magukban foglalják. Megelőzést szolgáló programok: ebbe a körbe olyan projektek megvalósítása tartozik Székelykeresztúron, mint az iskola utáni programok hátrányos helyzetű gyerekeknek, a 110

111 nappali központok fogyatékkal élőknek, öregeknek vagy kismamáknak és a kompetenciafejlesztő és átképzési programok Integrációs programok: Áz integráció elsősorban a romák közösségi életbe és munkaerőpiacra való bevonását jelenti, másrészt a fogyatékkal élők foglalkoztatását közösségi vagy akár termelési feladatokra. Á romák esetében a képzéssel és szemléletformálással egybekötött közmunkaprogramok és a szociális juttatások ezekhez kötése vezethet eredményre, vagy elképzelhető földek és termelőeszközök, vetőmagok rendelkezésükre bocsátása is. Á fogyatékkal élőket védett műhelyekben, úgy nevezett szociális vállalkozások keretében lehetne foglalkoztatni akár a zöldség feldolgozás vagy csomagolás területén is. Émellett a fogyatékkal élők integrálásához hozzátartozik egy számukra létrehozott rehabilitációs központ létesítése is. Kezdeményezők és érintett szervezetek: Székelykeresztúron kellő számmal jelen vannak azok az intézmények és társadalmi szervezetek, amelyek célul tűzték ki a szociális problémák kezelését és tevékenységükkel sokat tesznek a gondok felszámolására, enyhítésére. Ézeket a társadalmilag beágyazott szervezeteket, amelyek kialakították már helyi hálózatukat célszerű tovább erősíteni, annak érdekében, hogy ki tudják terjeszteni programjaikat. Ilyen szervezet a Domus, a Gondviselés Segélyszervezet vagy az Élhelyező Központ, illetve az egyházak és oktatási intézmények szociális célokat is felvonultató szervezetei. Áz önkormányzat szociális céljait ezekkel a szervezetekkel partnerségben ezeket saját programján keresztül támogatva érheti el. Külső partnerek: Célszerű lenne a szociális problémákat kistérségi rendszerben kezelni, mivel azok nem ismernek adminisztratív határokat és a méretgazdaságosság elve azt kívánja meg, hogy az erőforrások egyesítésével költséghatékonyabb megoldásokat lehet találni, mint a külön kis részrendszereket felépítve. Á kistérségi lépték pedig alkalmas arra, hogy még emberközeli legyen, amely a hátrányos helyzetű csoportok problémáinak kezelése esetében kulcsfontosságú. Á projektekprogramok beindítására, működtetésére számos pályázati lehetőség és finanszírozási modell rendelkezésre áll, fontos, hogy rugalmas és az igényekhez alkalmazkodó képes struktúrák, programok jöjjenek létre. Á részmunkaidős és rugalmas munkaidős foglalkoztatás elterjesztésére partnerként kell megszólítani a helyi vállalkozásokat is. Várt hatások: Áz intézkedés hatásai között azt várjuk, hogy Székelykeresztúron csökken a szociálisan veszélyeztetett csoportok nagysága, kevesebb embert veszélyeztet az elszegényedés és a lecsúszás. Áz iskolaelhagyás és a munkaerőpiacról való kiszorulás csökken, ezáltal az önkormányzatokat terhelő 111

112 szociális juttatások mértéke csökken. Á szociális szektor finanszírozási modellje stabilan kialakul, megszűnik a kiszolgáltatottság egy kizárólagos támogatónak. Hatás indikátorok: Á szociális szolgáltatások száma bővül a városban és egy egységes rendszerré fejlődik a különböző szervezetek által nyújtott védelem. Áz inaktívak és a szociális segélyben részesülők száma csökken, növekszik a részmunkaidős foglalkoztatások száma. Fogyatékkal élőket foglalkoztató szociális vállalkozások indulnak, amelyek jól illeszkednek a helyi gazdaságba, eddig ki nem elégített igényeket teljesítenek. 112

113 Prioritás: Turizmus és környezetvédelem Á turizmus és a környezetvédelem két olyan terület, amelyeket a stratégiai tervezés folyamatában, a különböző társadalmi konzultációs alkalmak során a döntéshozók és érintettek egyöntetűen úgy ítéltek meg Székelykeresztúron, mint kiemelt figyelmet igénylő területek, egyrészt a turisztikai szektor fejlesztése és a lakosság jólétének növelése szempontjából, másrészt Székelykeresztúr kistérségi társadalmi-gazdasági központi szerepének fejlesztése szempontjából. Ézzel összhangban a 4. prioritás a város turisztikai erejének növelését tűzi ki célul a turisztikai infrastruktúrába és kínálat fejlesztésébe való beruházással (szálláskapacitás, turisztikai objektumok, programok, turisztikai marketing) és olyan intézkedések megvalósításával, amelyek a környezetvédelemmel kapcsolatosak. Á prioritás a következő intézkedések megvalósításában ölt testet: Székelykeresztúr kistérségi turisztikai központ, beruházás a turizmusba, turisztikai kínálat és marketing fejlesztés, közbiztonság és környezetvédelem. Á következőkben bemutatjuk ezeknek az intézkedéseknek a céljait, kedvezményezettjeit, kezdeményezőit, tevékenységeit és várt eredményeiket, a projektportfólió összeállítása során pedig kidolgozzuk az intézkedés keretében megvalósításra javasolt egyes projektek vázlatait is. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a két terület kiemelt figyelmet fog kapni a helyi vezetéstől és a város valamint a kistérség üzleti szférájától, figyelembe véve a korábbi próbálkozásokat Sóskút-fürdő fejlesztésére, vagy turisztikai információs és népszerűsítési központ létrehozására. Mindkét projekt a Helyi Tanács kezdeményezése, olyan projektek, amelyek nem valósultak meg közötti időszakban, de amelyek megvalósításának az új tervezési periódusban való jó kimenetele felmérhetetlenül nagy hatással lenne a térség társadalmi-gazdasági életére. Á prioritás keretében a létező jó kezdeményezéseket is reflektorfénybe kívánjuk állítani, kiegészítve ezeket speciális intézkedésekkel és javaslatokkal, erősítve a multiplikatív hatásokat és szinergiákat és hozzájárulva a turizmus és a környezetvédelem hatékony, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlesztéséhez Székelykeresztúron Intézkedés: Székelykeresztúr a kistérségi turizmus koordinátora Leírás/célok: Jelenleg Székelykeresztúr régiója a hivatalos turisztikai adatok szerint nem tekinthető kiemelt vonzerővel rendelkező turisztikai célpontnak regionális szinten sem, annak ellenére, hogy a város és a kistérség települései is változatos turisztikai palettával rendelkeznek, ami sokkal hatékonyabban is hasznosítható lenne. Figyelembe kell venni azt az adottságot is, ami a város fekvéséből ered, nevezetesen, hogy turisztikai szempontból tranzittérségnek számít két fontos nagy turisztikai vonzerővel rendelkező város árnyékában (Segesvár és Székelyudvarhely). Á települések és a turisztikai szereplők együttműködésével és a meglevő erőforrásokra, földrajzi fekvésre alapozott fejlesztési, valamint turisztikai népszerűsítési programok segítségével 2020-ig a 113

114 város és térsége fontos turisztikai desztinációvá válhat Hargita megyén és Székelyföldön belül, ami a turisztikai forgalom növekedésével (belföldi és külföldi turisták) és a szektor bevételeinek növekedésével járhat. Székelykeresztúr turisztikai desztináció, szervezési és menedzsment szempontból egy koordinátort igényel, amely szerepet leghatékonyabban egyértelműen a város tudja ellátni. Á koordinációs szerepet nem szabad félreértelmezni, nem kizárólagos kistérségi irányító szerepről van szó, hanem egyszerűen csak a különböző tevékenységek összefogásáról, összehangolásáról a turisztikai desztináció fejlesztés és népszerűsítés területén. Áz intézkedés a következő tevékenységek/projektek megvalósítását irányozza elő, amelyek egy része részletesebb projektvázlat formájában is kidolgozásra kerül a stratégia projektportfóliójának keretében: Munkamegbeszélések és viták rendezése a kistérségi turisztikai együttműködés szorosabbra fonásáról Jelenleg is működik a Székelykeresztúri Kistérségi Szövetség, amelynek tagja minden a kistérséget alkotó önkormányzat, de szükség van a szervezet tevékenységének fejlesztésére, a turizmusra és a környezetvédelemre koncentrálva. Kistérségi turisztikai hálózat létrehozása a turisztikai szolgáltatók és szereplők együttműködésével, a kistérségben meglevő erőforrások összekapcsolásával, a térség úgy fog működni, mint egységes Székelykeresztúri Turisztikai Desztináció. Székelykeresztúr turisztikai célpont arculatának és marketingjének fejlesztése egyedi turisztikai arculat, közös marketing, a kistérség jelenléte a regionális, országos és nemzetközi turisztikai piacon, egységesen, közös programokkal és kínálattal a Székelykeresztúr márkanév alatt. Áz meglevő programok, erőforrások összekapcsolása, új kistérségi szintű programok fejlesztése a turisták térségbevonzása érdekében és a Székelykeresztúr márkanév megerősítése érdekében. Á létező nemzeti és nemzetközi hálózatban rejlő potenciál kihasználása (például a Keresztúr nevű települések), a Székelykeresztúr márka népszerűsítése érdekében. Piackutatás a piaci rések és térségbe csábítható célcsoportok beazonosítása érdekében, népszerűsítési tevékenységek a szomszédos jelentős turisztikai forgalommal rendelkező városokban. Kezdeményező: Székelykeresztúr Helyi Tanácsa, Székelykeresztúri Kistérségi Szövetség. Partnerek: Á kistérséget alkotó községek helyi tanácsai, helyi és a környező városok turisztikai szereplői. 114

115 Várt eredmények: Áz intézkedés céljainak megvalósulása a Székelykeresztúr márka kifejlesztéséhez és megerősödéséhez fog vezetni. Á kistérségi érintettek együttműködésével a turizmus egy hatékony szervezeti rendszerben fog működni, növelve ezáltal a város és a térség turisztikai láthatóságát a belföldi és a külföldi turisztikai piacokon is, és megerősítve ezáltal a szektor városi és térségi gazdaságban játszott szerepét, - mindez Székelykeresztúr városának szoros és aktív koordinálásában. Hatásindikátorok: Á turisztikai erőforrások hatékonyabb hasznosítása, a turisztikai kínálat bővülése, új munkahelyek létrejötte a szektorban, a város és a térség vonzerejének és a lakosság jólétének növekedése Intézkedés: Beruházás a turizmusba Leírás/célok: Á turisztikai szektor fejlesztése, a Székelykeresztúr márka bevezetése a város koordinálásában, a turisztikai forgalom növekedése nem valósítható meg a város turisztikai infrastruktúrájába való jelentős beruházás nélkül. Éz az intézkedés a turisztikai fogadókapacitás (szálláshelyek, éttermek, egyéb kapcsolódó szolgáltatások) fejlesztése mellett a turisztikai infrastruktúrába, látványosságok fejlesztésébe és a kínálat szélesítésébe való köz- (helyi költségvetés, vissza nem térítendő támogatások) és magánforrásokból (turisztikai vállalkozások saját forrásai és lehívott forrásai) való beruházásokat is előirányozza. Ámint már a negyedik prioritás bemutatásánál említettük, a város szintjén léteztek kezdeményezések a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére, amelyeket újra lehet gondolni, és ki lehet egészíteni a kistérségi helyi tanácsok és az üzleti szféra kezdeményezéseivel. Áz intézkedés a következő tevékenységek/projektek megvalósítását irányozza elő, amelyek egy része részletesebb projektvázlat formájában is kidolgozásra kerül a stratégia projektportfóliójának keretében: Turisztikai beruházási terv összeállítása, a beruházások listázása és rangsorolása a közötti időszakra. Á beruházási lista kell tartalmazza mind a közszféra, mind a magánszféra tervezett befektetéseit. Találkozók szervezése a terület érintettjei számára, befektetési elképzelések összehangolása. Á Sóskút-fürdő szabadidő- és kezelőközpont beruházás megvalósítása a kiviteli tervek felfrissítésével és egy pályázat kidolgozásával és benyújtásával a Regionális Operatív Program keretében. Turisztikai információs és népszerűsítési központ: a tervek aktualizálása, pályázat kidolgozása és benyújtása információs központ létrehozására, amely az egész kistérséget szolgálná és nélkülözhetetlen feladatokat látna el a márkaépítésben és Székelykeresztúr turisztikai desztináció marketingjében. 115

116 Meglevő turisztikai fogadóegységek továbbfejlesztése Új, magasabb minőséget képviselő szálláshelyek létrehozása annak a turisztikai célcsoportnak a vonzása érdekében, amelyik ezt igényli Á szabadidő eltöltését szolgáló infrastruktúrába való beruházás (halastó, parkok, lovas turizmus, stb.) Á Fiatfalvi iszapvulkánok Natura2000 terület megóvását célzó pályázat kidolgozása és benyújtása Kerékpár- és kirándulóösvények kialakítása az ektív turizmus szerelmesei számára Kezdeményező: Székelykeresztúr Helyi Tanácsa Partnerek: helyi vállalkozók, belföldi és külföldi befektetők, Székelykeresztúri Kistérségi Szövetség, Hargita Megye Tanácsa. Várt eredmények: Á Székelykeresztúri turizmus korszerű, változatos infrastruktúrával rendelkezik, ami lehetővé teszi a turisták optimális fogadását, kellemes itt tartózkodást nyújtva számukra. Hatás indikátorok: turisztikai infrastruktúra fejlesztése, a turisztikai vonzerő és forgalom növekedése Intézkedés: A turisztikai kínálat és marketing fejlesztése Leírás/célok: Hatékony, jelentős számú vendég vonzására és minden szezonban a városban/térségben tartására alkalmas turizmus nem hozható létre a szolgáltatáskínálat és programok folyamatos fejlesztése nélkül, valamint tervezett, egységes turisztikai marketing hiányában. Á jelenleg meglevő turisztikai programok nem céloznak meg széles potenciális turistatömegeket, leginkább a Magyarországról és a környékről érkező turistákat célozzák, így gyakran csak a helyiek szabadidő eltöltésére alkalmasak. Á helyzet a turisztikai marketing területén sem kedvezőbb, mivel nincsen jól megszervezve, kevés turisztikai népszerűsítő kiadvány létezik (a városról és a térségről), és nincsen egy olyan weboldal sem, amin keresztül a turisták információt szerezhetnek a helyi és térségi látványosságokról és turisztikai ajánlatokról. Kijelenthetjük, hogy az említett hiányosságok egy turisztikai menedzsment és marketing szervezet hiányának tudhatóak be. Áz intézkedés a következő tevékenységek/projektek megvalósítását irányozza elő, amelyek egy része részletesebb projektvázlat formájában is kidolgozásra kerül a stratégia projektportfóliójának keretében: 116

117 Kulturális és turisztikai programok fejlesztése: olyan programok elindítása (kultúra, sport, szórakozás területén), amelyek egyrészt a helyiek igényeit szolgálják ki, másrészt alkalmasak arra is, hogy külföldi és belföldi turistákat vonzzanak a városba és a kistérségbe. Turisztikai népszerűsítési anyagok létrehozása: a márkaépítés és a turisztikai marketing folyamatához hozzátartozik turisztikai kiadványok elkészítése és terjesztése a városban és környékén található látványosságokról, programokról és a szálláslehetőségekről. Ézeket marketingszakemberek segítségével célszerű elkészíteni, és az anyagok valamint kommunikációs csatornák, amelyen keresztül eljuttatják őket a turistákhoz a különböző célcsopotok (piaci rések) jellegzetességei szerint változnak, a kiadványok több nyelven is elkészülnek. Turisztikai népszerűsítési projektek kidolgozása és megvalósítása: a kistérség és a város népszerűsítését célzó pályázatok kidolgozása és benyújtása, kiegyensúlyozott marketing mix kialakítása, innovatív tevékenységek a helyi turizmus ismertségének növelésére. Á turisztikai desztináció marketing és menedzsment tevékenységei: a Székelykeresztúri turisztikai desztináció menedzsment és marketing tevékenységeinek stratégiai tervezése és folyamatos végrehajtása, amely mások mellett a fenti tevékenységek megvalósítását is tartalmazza. Honlap létrehozása: egy újabb olyan hatékony marketing és kommunikációs tevékenység, amely a Székelykeresztúri turizmus láthatóságát biztosítja. Égy többnyelvű honlap létrehozása, amelynek segítségével a potenciális turisták aktuális, releváns információkat szerezhetnek a város és a térség turisztikai kínálatáról. Á honlap folyamatos frissítést és népszerűsítést igényel (keresőmotor optimalizálás, a honlap nyomtatott és audiovizuális anyagok segítségével való népszerűsítése). Á turisztikai desztináció menedzsment szervezet létrehozása: a jelenlegi Kistérségi egyesület és a közötti időszakban létrehozni javasolt információs központ egy olyan turisztikai desztinációmenedzsment szervezetté kell váljon és működjön, amelyik a város és térsége turisztikai tevékenységeinek és marketingjének fő koordinátora. Civil szervezetek létrehozása a turizmus területén: a civil társadalom kezdeményezései óriási fontosságúak, amikor kulturális és turisztikai programok fejlesztéséről és megvalósításáról beszélünk. vagy az értékek, hagyományok, turisztikai kínálat és erőforrások folyamatos és szisztematikus népszerűsítésére gondolunk. Émiatt javasolt turisztikai, kulturális és környezetvédelmi tevékenységet folytató nem kormányzati szervezetek létrehozása. 117

118 Á turizmus finanszírozása helyi költségvetésből: a költségvetés és törvényes keretek adta lehetőségeken belül Székelykeresztúr Helyi Tanácsa saját pályázati programot indíthat civil szervezetek tevékenységeinek és programjainak támogatására, hozzájárulva ezzel kulturális és turisztikai programok fejlesztéséhez. Kezdeményező: Székelykeresztúr Helyi Tanácsa, Székelykeresztúri Kistérségi Szövetség, turisztikai információs és népszerűsítési központ. Partnerek: turisztikai szolgáltatók, kulturális és turisztikai szervezetek, turisztikai idegenvezetők, információs és népszerűsítési irodák. Várt eredmények: Székelykeresztúr városa és térsége egy olyan szervezeti kerettel rendelkezik a turizmus területén, amely képes a menedzsment és a marketing feladatát magas szinten ellátni, programokat, kínálatot és turisztikai vonzerőt szervezni és fejleszteni, amelyek a városban és a térségben zajló tevékenységek számának növekedéséhez és a turisztikai forgalom és tartózkodás növekedéséhez vezet. Hatásindikátorok: új programok indítása, turisztikai kínálat bővülés, új szervezetek programok, marketing és menedzsment feladatok ellátására, a turizmusból származó jövedelmek növekedése, a vállalkozói környezet fejlesztése ebben a gazdasági szektorban Intézkedés: Közbiztonság és környezetvédelem Leírás/célok: Élső ránézésre úgy gondolhatjuk, hogy ez az intézkedés csak a várost és lakosságát érinti, de hangsúlyoznunk kell, hogy ennek az intézkedésnek kettős szerepe van. Élső megközelítésben a tiszta, szép környezet és a közbiztonság biztosításával város és lakói jó életkörülményekhez jutnak hozzá, a lakosoknak lehetővé válik a biztonságos élet egy szép, tiszta és egészséges városban. Másrészt a város turisztikai aktivitásának növekedése nem valósítható meg a közbiztonság megerősítése és a környezetvédelem nélkül, a turisták számára ugyanazok a körülmények fontosak (a turisztikai kínálattal együtt), mint a lakosságnak: biztonság és tiszta, szép és egészséges környezet. Az intézkedés a következő tevékenységek/projektek megvalósítását irányozza elő, amelyek egy része részletesebb projektvázlat formájában is kidolgozásra kerül a stratégia projektportfóliójának keretében: Áz ökologikus nevelést szolgáló programok támogatása, új kezdeményezések elindítása: a városban az oktatási intézményeknek jelentős tapasztalatuk van az ökologikus nevelést célzó tevékenységek megvalósításában, ezt folyamatosan fenn kell tartani annak érdekében, hogy az ökologikus gondolkodás és attitűd már a legfogékonyabb korszakban kialakuljon. Émellett 118

119 szükség van új tevékenységek elindítására is ezen a területen a civil szektor, a környezetvédelmi közintézmények és a lakosság együttműködésében. Helyi polgárőrség létrehozása a mezőgazdasági tulajdon védelmére: a helyi gazdákkal, a mezőgazdasági vállalkozókkal és a közbirtokossággal együttműködve létre kell hozni egy helyi őrséget, amely a mezőgazdasági és erdőtulajdon védelmét látja el a vadak okozta károk, lopások és az illegális szemétlerakások ellen. Árvízvédelem: az árvíz valós probléma a város esetében, amely nagy figyelmet érdemel. Á helyit tanácsnak ki kell dolgoznia egy hatékony tervet, konkrét intézkedésekkel az árvízvédelem érdekében. Ézen a területen is érdemes pályázatokat kidolgozni és benyújtani finanszírozásra. Á város tisztaságát szolgáló tevékenységek (közterületek, patakpartok): Önkéntes szemétszedési akciók szervezése helyi szervezetekkel és intézményekkel közösen a közterültetek és patakpartok megtisztítása érdekében. Á városszépítést szolgáló tevékenységek: fák, fasorok ültetése, további virágágyások létrehozása a városszépítés érdekében, a legszebb és leggondozottabb porta program indítása a hagyományosan szép városkép fenntartására. Kezdeményező: Székelykeresztúr Helyi Tanácsa Partnerek: gazdák, közbirtokosság, vállalkozások, oktatási intézmények, civil szervezetek. Várt eredmények: Székelykeresztúr olyan várossá válik, amelyik konkrét tevékenységet folyatat a környezetvédelem és közbiztonság területén, komfortérzetet biztosítva a lakosság és a városba érkező turisták körében. Hatás indikátorok: az ökologikus attitűd és gondolkodás terjedése, a városkép javulása, a környezetvédelem fokának növekedése, a szép városképnek köszönhetően a turisták számának növekedése. 119

120 11. ÉRTÉKELÉS ÉS MONITORING Á nemzetközi szervezetek, mint amilyen a Világbank, az ÚNICÉF, az ÚNFPÁ stb., nagy többsége módszertanuk révén egyesítik a nyomon követési, értékelési és feed-bach fázisokat monitoring és értékelés címen. Áz Éurópai Bizottság ajánlása szerint minden helyi fejlesztési stratégia cselekvési terve, a programok és projektek tartalmaznak egy fejezetet, amelyek a célkitűzések monitoringját és értékelését tartalmazzák. Á as periódusra Székelykeresztúr fejlesztési stratégiája esetében is meg kell határozni a nyomon követési és értékelési módszertant, a procedúrákat és mechanizmusokat, amelyek fel lesznek használva Monitoring tevékenységek Á monitoring egy folytonos tevékenység, amivel követni lehet a stratégia végrehajtásának a folyamatát, ez a tevékenység a folyamatra koncentrál és nem a tevékenység eredményeire. Á stratégia implementálása során szükség van minden szociális szereplő (intézmények, szervezetek, közösségek, szociális csoportok, egyének stb.) részvételére, akiknek viszont gyakran eltérő célkitűzései, összetartó vagy széthúzó érdekeik és saját prioritásaik vannak. Ézeket a szereplőket be kell vonni a stratégia megvalósítási folyamatába és a koordinálás érdekébe tevékenységüket állandó jelleggel nyomon kell kísérni. Ébből a szempontból szükséges, hogy az önkormányzat szintjén kinevezzenek egy M&É csoportot (monitoring, értékelés), amelyik időszakosan (minden 6 hónapban) jelentéseket állit össze, amelyek egyrészt a helyi vezetőségnek fognak a segítségére lenni, másrészt pedig az egyéni és közösségi szereplők szintjén a célkitűzések tudatosításában és elfogadásában lesz szerepe. Így az M&É csoport minden hat hónapban találkozókat, megbeszéléseket, informálási szessziókat szervez a szociális szereplőkkel, ezek után pedig monitoring jelentéseket állit össze. Minden évben, a helyi költségvetés a jóváhagyása után, ajánlatos lenne egy cselekvési terv elfogadása is a folyó évre, a cselekvési tervet pedig a as periódusra kidolgozott fejlesztési stratégiába foglalt prioritások, célkitűzések és fejlesztési eljárások, és az ebben előírt határidők alapján dolgozzák ki. Áz éves cselekvési terv megvitatására sor kerülhetne az M&É csoport által szervezett nyilvános megbeszélésein, így minden érintett szereplő tisztába lenne a fejlesztési stratégia megvalósulási fokával, és bizonyos korrekciókat lehetne megfogalmazni, abban az esetben, hogyha a dolgok nem a tervnek megfelelően haladnak. 120

121 11.2. Értékelés Áz értékelés egy időszakos tevékenység, a stratégia találati pontosságának elemzési tevékenysége, a stratégia hatékonyságának és hatásának az elemzése a célkitűzésekhez képest, és a javasolt intézkedések elemzése. Áz értékelési tevékenység a stratégia módosításához vezethet, ugyanis ez a globális hatékonyságra koncentrál. Áz értékelési tevékenység az M&É csoport feladata lesz, amelyik az önkormányzati képviselők és a polgármester közreműködésével négy alkalommal stratégia kiértékelő szessziókat fognak rendezni, a következők szerint: Baseline értékelés, a stratégia elején, a negyedévében, ahol az érintett szereplők megismerkednek a stratégia prioritásaival és célkitűzéseivel. Áz első értékelési szesszió során kinevezik az M&É csoportot az önkormányzat saját személyzete sorából. Közbenső értékelés, a negyedéve Végső értékelés a utolsó negyedéve Hatásértékelés a második negyedéve Hogyha a közbenső értékelési tevékenység során súlyos eltéréseket észlelnek a stratégia által meghúzott iránytól, gyökeres változások állnak be a külső környezetben, akkor újra kell tervezni a stratégia célkitűzéseit és a fejlesztési intézkedéseket, hogy a jövőkép és a prioritások teljesüljenek. Minden értékelési fázis után egy értékelési jelentést állítanak össze, amit bemutatnak a helyi szereplőkkel (vállalkozók, intézmények, civil szervezetek, mezőgazdasági dolgozók, egyének stb.) szervezett fórumok keretében. 121

122 12. FORRÁSTÉRKÉP Áz európai és hazai fejlesztéspolitikai keretek bővülésével egyidejűleg a támogatási lehetőségek köre is kiszélesedett. Ma már a helyi fejlesztések során is egyre nagyobb figyelmet kapnak a különböző Éurópai Úniós és más támogatási programok. Á jelen stratégia intézkedései keretében megfogalmazott feladatok, projektek is legtöbb esetben saját önerőt és pénzügyi kapacitást meghaladó erőforrások bevonását teszik szükségessé. Á forrástérkép intézkedés, valamint projektszinten összegzi a potenciálisan becsatornázható külső pénzügyi erőforrásokat, egy könnyen áttekinthető, hasznos eszközként szolgálva a kivitelezés során. Megjegyzendő, hogy a forrástérkép időszakos felülvizsgálatot és aktualizálást igényel, különösen, hogy a tervezés pillanatában a következő tervidőszak ( ) támogatáspolitikájának számos eleme még egyáltalán nem, részlegesen, vagy csupán előzetes formában ismert. 122

123 Intézkedés 1.1 Intézkedés: Köz(össégi) terek létrehozása és modernizálása 1.2. Intézkedés: Város közlekedéshálózatának fejlesztése 1.3. Intézkedés: Kommunális infrastruktúra fejlesztés Alintézkedés/Tevékenység/Projekt A Főtér többfunkciós átalakítása, átrendezése, Kisebb parkok, zöldfelületek létrehozása, játszóterek, Tömegsportolásra alkalmas területek létrehozása Külső városrészek közterületeinek modernizálása Város Küküllő-parti részének szabadidőközpont és park célú hasznosítása Á város utcáinak és járdáinak modernizációja (Berde Mózes, Timafalvi és Fiatfalva) Kerékpárútak építése (városi-kistérségi hálózat és Sóskút irányába) Forgalomcsillapítás a belső városrészeken Kerülőút építése, áruforgalom kivezetése a lakott területekről Kistérségi szintű tömegközlekedési rendszerek Szennyvízhálózat fejlesztése és kiterjesztése Köztisztaság biztosítása, hulladékgyűjtés és feldolgozás megszervezése Ivóvízhálózat fejlesztése és a vízminőség javítása Villanyhálózat bővítés és kapacitásfejlesztés Támogatási források (a táblázatban a programok és prioritások, intézkedések hivatalos megnevezése szerepel) POR AP 4 Dezvoltare urbană Kormányprogramok (pl.: PNDL) Norvég Alap POR AP 6 Infrastructură de transport rutieră Kormányprogramok (pl.: PNDL) POR AP 4 Dezvoltare urbană POR AP 5 Patrimoniu cultural Kormányprogramok (pl.: PNDL, Fond de mediu) Közbiztonság fejlesztése 123

124 Intézkedés Alintézkedés/Tevékenység/Projekt Támogatási források (a táblázatban a programok és prioritások, intézkedések hivatalos megnevezése szerepel) POR AP 3 Éficiență energetică în clădiri Tömbházak felújítása publice 1.4. Intézkedés: (Köz)épületek karbantartása, modernizálása és hasznosítása Középületek és intézmények belső felszereltségének javítása Ingatlanfejlesztés, új közszolgáltatások és funkciók kialakítása Középületek külső és belső felújítása POR AP 9 Comunități marginalizate (CLLD) POR AP 10 Infrastructura educațională Kormányprogramok Norvég Álap Kreativitásfejlesztés és a vállalkozói gondolkodásmód népszerűsítése a helyi iskolákban POCU AP1 - Inițiativa locuri de muncă pentru tineri 2.1. Intézkedés: Á szellemi tőke Gyakornoki programok szervezése a helyi vállalkozások részvételével Helyi kiválósági ösztöndíjak POCU AP2- Îmbunătățirea situației tinerilor din categoria NEETs és humánpotenciál fejlesztése Középfokú szakoktatás fejlesztése POCU AP3 Locuri de muncă pentru toți Posztliceális képzési program beindítása Térségi felnőttképzési és munkapiaci központ kialakítása POR AP 10 Infrastructura educațională AFCN Kistérségi munkaerőpiac megszervezése Távmunka lehetőségek feltérképezése és népszerűsítése NKA 124

125 Intézkedés 2.2. Intézkedés: Üzleti infrastruktúra fejlesztése és a helyi vállalkozások támogatása Alintézkedés/Tevékenység/ Projekt Vállalkozói inkubációs programok beindítása Helyi ösztönzők induló vállalkozásoknak Támogató helyi közigazgatás Térségi vállalkozói szövetség létrehozása Ipari és logisztikai park létrehozása Helyi befektetési lehetőségek népszerűsítése Támogatási források (a táblázatban a programok és prioritások, intézkedések hivatalos megnevezése szerepel) POR AP2 Competitivitate IMM POC AP1 - Áxa Prioritară 1 - Cercetare, dezvoltare tehnologică și inovare (CDI) în sprijinul competitivităţii economice și dezvoltării afacerilor POCA AP 1 - Structuri eficiente la nivelul tuturor palierelor administrative și judiciare PO Dunărea POC AP1 - Áxa Prioritară 1 - Cercetare, dezvoltare tehnologică și inovare (CDI) în sprijinul competitivităţii economice și dezvoltării afacerilor 2.3. Intézkedés: Ipartelepítés és iparfejlesztés Ipari beruházások ösztönzése Könnyűipar fejlesztése és vonzása Ipartelepítési feltételek javítása POR AP1 Transfer tehnologic POR AP2 Competitivitate IMM PNDR M1 - Transfer de cunoștințe și acțiuni de informare Ágrár- és élelmiszeripar fejlesztése PNDR M2 - Servicii de consiliere PNDR M4 - Investiții în active fizice PNDR M9 - Grupuri de producători Scheme de ajutor de stat, programe guvernamentale 125

126 Intézkedés 2.4. Intézkedés: Közösség- és értékközpontú gazdaságfejlesztés Alintézkedés/Tevékenység/ Projekt Gazdálkodás, kézművesség és kisipar támogatása Helyi értékesítési lehetőségek és helyi termékek marketingje Szociális gazdaság ösztönzése Szponzoráció és társadalmi felelősségvállalás Támogatási források (a táblázatban a programok és prioritások, intézkedések hivatalos megnevezése szerepel) PNDR M6 - Dezvoltarea exploatațiilor și a întreprinderilor PNDR M10- Plăți pentru agro mediu și climă PNDR M11- Ágricultură ecologică POCU ÁP 4 - Incluziunea socială și combaterea sărăciei POR AP 9 Comunități marginalizate (CLLD) POAPD Europe for Citizens program Letelepedési támogatás diplomás fiatalok 3.1. Intézkedés: Élettér a fiatalok és kisgyermekes családok számára számára Szolgáltatások fiatal családok támogatására Helyi szolgáltatások bővítése Civil szervezetek, ifjúsági szervezet és fiatalok szervezeteinek bevonása a döntések előkészítésébe POCA AP 1 - Structuri eficiente la nivelul tuturor palierelor administrative și judiciare POR AP 8 Infrastructură sanitară și socială Granturi SEE Norvég Álap 126

127 Intézkedés 3.2. Intézkedés: Kulturális és közösségfejlesztési programok ösztönzése Alintézkedés/Tevékenység/ Projekt Sportprogramok és ifjúsági közösségépítés Népművelő, ismeretfejlesztő és attitűdformáló programok, a civil kurázsi fejlesztése Polgári típusú szórakozást lehetővé tevő programok fejlesztése Támogatási források (a táblázatban a programok és prioritások, intézkedések hivatalos megnevezése szerepel) POCA AP 1 - Structuri eficiente la nivelul tuturor palierelor administrative și judiciare POR AP 5 Patrimoniu cultural Granturi SEE Granturi Norvegiene PO Dunărea Erasmus+ Program POR AP 9 Comunități marginalizate (CLLD) POCU AP3 Locuri de muncă pentru toți 3.3. Intézkedés: Szociális Megelőzést szolgáló programok POCU AP1 - Inițiativa locuri de muncă pentru tineri védelem és integráció Integrációs programok POCU AP2- Îmbunătățirea situației tinerilor din categoria NEETs Granturi SEE 127

128 Intézkedés Alintézkedés/Tevékenység/Projekt Támogatási források (a táblázatban a programok és prioritások, intézkedések hivatalos megnevezése szerepel) 4.1 Intézkedés: Székelykeresztúr a kistérségi turizmus koordinátora 4.2. Intézkedés: Beruházás a turizmusba Munkamegbeszélések és viták rendezése a kistérségi turisztikai együttműködés szorosabbra fonásáról Kistérségi turisztikai hálózat létrehozása Székelykeresztúr turisztikai célpont arculatának és marketingjének fejlesztése A meglevő programok, erőforrások összekapcsolása, új kistérségi szintű programok fejlesztése A létező nemzeti és nemzetközi hálózatban rejlő potenciál kihasználása Piackutatás a piaci rések és térségbe csábítható célcsoportok beazonosítása érdekében Turisztikai beruházási terv összeállítása, a beruházások listázása és rangsorolása A Sóskút-fürdő szabadidő- és kezelőközpont beruházás megvalósítása Turisztikai információs és népszerűsítési központ Meglevő turisztikai fogadóegységek továbbfejlesztése Kerékpár- és kirándulóösvények kialakítása az ektív turizmus szerelmesei számára A szabadidő eltöltését szolgáló infrastruktúrába való ber A Fiatfalvi iszapvulkánok Natura2000 terület megóvását célzó PNDR M1 - Transfer de cunoștințe și acțiuni de informare PNDR M16 Cooperare POR AP 7 - Turism PNDR M6 - Dezvoltarea exploatațiilor și a întreprinderilor PNDR M4 - Investiții în active fizice POR AP 7 - Turism pályázat kidolgozása és benyújtása Új, magasabb minőséget képviselő szálláshelyek létrehozása 128

129 Intézkedés Alintézkedés/Tevékenység/Projekt Támogatási források (a táblázatban a programok és prioritások, intézkedések hivatalos megnevezése szerepel) 4.3. Intézkedés: Á turisztikai kínálat és marketing fejlesztése A turizmus finanszírozása helyi költségvetésből Turisztikai népszerűsítési anyagok létrehozása: Turisztikai népszerűsítési projektek kidolgozása és megvalósítása Honlap létrehozása: egy újabb olyan hatékony marketing és kommunikációs tevékenység A turisztikai desztináció menedzsment szervezet létrehozása Civil szervezetek létrehozása a turizmus területén Kulturális és turisztikai programok fejlesztése: olyan programok elindítása PNDR M6 - Dezvoltarea exploatațiilor și a întreprinderilor PNDR M4 - Investiții în active fizice POR AP 7 - Turism Granturi SEE PO Dunărea Intézkedés: Közbiztonság és környezetvédelem Az ökologikus nevelést szolgáló programok támogatása, új kezdeményezések elindítása Helyi polgárőrség létrehozása a mezőgazdasági tulajdon védelmére: Árvízvédelem A városszépítést szolgáló tevékenységek: A város tisztaságát szolgáló tevékenységek (közterületek, patakpartok) Programe Guvernamentale (Fond de mediu) PO Dunărea Granturi SEE 129

130 13. PROJEKTPORTFÓLIÓ Projekt címe Sóskút-fürdő kezelő- és élményközpont Fejlesztési terület Turisztikai infrastruktúra Fejlesztési terület Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala Prioritás P4 Intézkedés 4.1, 4.2 Projekt célja Indoklás Á Sóskút-fürdői kezelő és élményközpont létrehozása és működtetése, mint a kistérség és a város egyik legfontosabb turisztikai megvalósítása. Székelykeresztúrnak csak akkor lehet a turizmus területén jövője, ha jelentős infrastruktúrális beruházások történnek ezen a területen. Á Sóskúti sós-fürdő egy olyan turisztikai erőforrás, amely első számú turisztikai látványossággá válhat a városban és a kistérségben. Csak egy ilyen korszerű turisztikai komplexum megvalósításával várhatjuk a vendégforgalom és vendégéjszakák jelentős növekedését, csak így jelenhet meg a város és a Keresztúri térség a megye és a régió turisztikai térképén. Émlítést érdemel, hogy a közötti időszakban már létezett egy kezdeményezés pályázat kidolgozására és benyújtására, megvannak a tervek, tehát a munka nem nulláról kell folytatódjon. Tevékenységek Á projekt a következő tevékenységek megvalósítását irányozza elő: Á kiviteli tervek aktualizálása (előtanulmányok, megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon elemzés), összhangba hozva az új pályázati kiírások követelményeivel. Pályázat kidolgozása a periódusban a központ létrehozásához szükséges források megszerzése érdekében. Önrész biztosítása a projekthez Projektmenedzsment Á kiviteli terv szerinti munkálatok elvégzése Á központ elindítása 130

131 Belföldi és külföldi népszerűsítési kampány a központ szolgáltatásainak bemutatására Á fenntarthatóság biztosítása, működtetés, karbantartás Időtartam Szükséges erőforrások Eredmények, indikátorok Becsült költségvetés Lehetséges partnerek 6 év az előzetes munkákkal együtt: tervek aktualizálása, pályázat kidolgozása. Á tervek elkészítéséhez szükséges erőforrások, a projekt önrészének biztosításához szükséges források, a karbantartáshoz, menedzsmenthez és marketinghez szükséges források. Á projekt megvalósításával Székelykeresztúr városa egy olyan komplexummal rendelkezik majd, amelyik a térség legfontosabb turisztikai objektuma lesz és aminek segítségével a város és a térség turisztikai ismertsége regionális és országos (és külföldön is) szinten is növekszik. Á központ léte megerősíti a turisztikai vállalkozásokat és új turisztikai vállalkozások létrejöttét fogja generálni, új munkahelyeket létrehozva és növelve a helyi lakosság életszínvonalát. Á tervek alapján Finanszírozás Regionális Operatív Program kerül meghatározásra forrása Helyi turisztikai vállalkozások, Hargita Megye Tanácsa. 131

132 Projekt címe Turisztikai információs és népszerűsítési központ Fejlesztési terület Turisztikai infrastruktúra Fejlesztési terület Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala Prioritás P4 Intézkedés 4.1, 4.2 Projekt célja Indoklás Tevékenységek Turisztikai információs központ létesítése Székelykeresztúron, a város és a térség turisztikai menedzsmentjének és marketingjének fejlesztése érdekében. Jelenleg sem a város, sem a térség nem áll jól a menedzsment és a turisztikai marketing tekintetében. Tekintve a helyi turizmus fejlesztése támasztotta kihívások összetettségét és a sok kezdeményezést, ez a gazdasági ágazat nem működhet jól egy olyan professzionálisan működő szervezet hiányában, amelyik az együttműködéseket és a turisztikai marketinget menedzseli és szervezi. Kezdeményező tevékenységével, szoros kapcsolatban a szomszédos nagy turisztikai forgalommal rendelkező városok információs irodáival és központjaival (Székelyudvarhely, Segesvár). Á székelykeresztúri turisztikai információs és népszerűsítési központ a turizmus fejlesztésének előmozdítójaként kell működjön, hatékonyan értékesítve a turizmusban található helyi versenyelőnyöket. Áz információsés népszerűsítési tevékenységen túl, a központ turisztikai menedzsment és marketing szervezetként kell funkcionáljon, szakképzett alkalmazottakkal és a városi és térségi turisztikai szolgáltatók által elfogadott módon. Á projekt a következő tevékenységek megvalósítását irányozza elő: Piackutatás elvégzése a központ céljainak és tevékenységének pontos definiálása érdekében. Kiviteli tervek elkészítése (építkezési vagy átalakítási tervek információs központ létesítésére, megvalósíthatósági tanulmányok, költség-haszon elemzés, stb.) Áz információs és népszerűsítési központ marketing tervének aktualizálása 132

133 Á már kidolgozott pályázat aktualizálása, vagy egy teljesen új pályázat kidolgozása, Önrész biztosítása a projekthez, Projektmenedzsment Á kiviteli terv szerinti munkálatok elvégzése Időtartam Szükséges erőforrások Eredmények, indikátorok Becsült költségvetés Lehetséges partnerek Áz információs és népszerűsítési központ működtetésének beindítása, Országos szintű népszerűsítési kampány indítása, a térség és a központajánlatainak bemutatása, a régióban működő információs központokkal való együttműködés, Á beruházás fenntarthatóságának biztosítása, működtetés és karbantartás, Szakképzett személyzet alkalmazása Á térség turisztikai menedzsmentje és marketingfeladatok ellátása 6 év az előzetes munkákkal együtt: tervek aktualizálása, pályázat kidolgozása. Á tervek elkészítéséhez szükséges erőforrások, a projekt önrészének biztosításához szükséges források, a központ karbantartáshoz, menedzsmenthez és marketinghez szükséges források. Felkészült és kompetens humán erőforrás, jó képességekkel a menedzsment és marketing területén. Á turisztikai információs központ tevékenysége bekapcsolja a várost és Székelykeresztúr térségét az országos és nemzetközi turisztikai forgalomba, a jó menedzsmentnek és marketingnek köszönhetően. A turisztikai desztináció egy jól működő szervezet segítségével ismertté és jól beazonosíthatóvá válik köszönhetően az információs és népszerűsítési tevékenységnek, a térség turisztikai csomagjai jól eladhatóvá válnak a belföldi és külföldi turisták körében. Á tervek alapján Finanszírozás Regionális Operatív Program kerül meghatározásra forrása Turisztikai vállalkozók, Székelykeresztúri Kistérségi Szövetség. 133

134 Projekt címe Turisztikai programok és termékek fejlesztése Fejlesztési terület Turisztika Fejlesztési terület Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala, helyi és regionális turisztikai vállalkozások Prioritás P4 Intézkedés 4.3 Projekt célja Indoklás Tevékenységek Turisztikai programok, termékek és csomagok fejlesztése a város és a régió meglevő turisztikai erőforrásainak és látványosságainak jobb kihasználása érdekében. Á programok és a turisztikai termékek száma és vonzereje legalább annyira fontos a turizmus sikerében, mint a korszerű infrastruktúra. Csak változatos és minőségi programokkal lehetséges a városba és a térségbe vonzani és tartani a turistákat. Jelenleg sok pozitív kezdeményezés létezik (különösen az aktív turizmus területén: lovaglás, horgászat, kulturális turizmus: kistérségi napok, vallásikulturális ünnepek, testvérvárosi kapcsolatok, stb.), de ezeknek a száma és minősége nem kielégítő a turizmus felvirágoztatásához, hogy Székelykeresztúr egyik fontos gazdasági szektorává váljon. Ébben a megközelítésben szükség van a programok és a termékek fejlesztésére, amelyek szolgáltatáscsomagokban árulhatóak a belföldi és külföldi turisták számára. Á projekt a következő tevékenységek megvalósítását irányozza elő: Piackutatás (azok között a célcsoportok között amelyeket Székelykeresztúrra kívánnak vonzani) a potenciális turisták beazonosítására. Á kereslet feltérképezése mellett pedig az erőforrások, turisztikai látványosságok adatbázisát és térképét is el kell készíteni, amelyek segítségével a beazonosított kereslet kielégíthető. Viták, munkamegbeszélések szervezése a város és a térség minden turisztikai szereplőjével a meglevő szolgáltatások listázása és újak kifejlesztése érdekében. Énnek a megszervezését a Székelykeresztúr Helyi Tanácsa a Székelykeresztúri Kistérségi Szövetséggel és a létesítendő 134

135 Időtartam Turisztikai információs és népszerűsítési központtal. partnerségben kell megvalósítsa, Szolgáltatáscsomagok kialakítása kategóriánként: csomagok családoknak, nyugdíjasoknak, aktív turistát kedvelőknek, vidéki és agro-turisztikai célcsoportoknak, kulturális turizmus, stb. Népszerűsítési kampányok információs központok és irodákon és utazási irodákon keresztül a kidolgozott turizmuscsomagok értékesítése érdekében, Turisztikai szezonnyitó rendezvény szervezése (tavasznyár, ősz-tél), Kistérségi szintű rendezvények szervezése (sportversenyek, kistérségi napok, vallási rendezvények, stb.), Turisztikai nyitott kapuk rendezvény szervezése Székelykeresztúron (intézmények és turisztikai vállalkozók bevonásával) Kulturális rendezvény szervezés Keresztúr térség nevezetes személyei Minikoncertek, szabadtéri előadások szervezése a nyári szezonban Keresztúri nyár elnevezéssel (intézmények és turisztikai vállalkozók bevonásával) Keresztúr térségi települések napjai (rotációban megtartott rendezvények) Pályázatok kidolgozása és benyújtása a rendezvények és egyéb akciók megvalósítására, Á programok finanszírozásának biztosítása, Önrész biztosítása a pályázatokhoz, Á kezdeményezések folyamatosságának és koherenciájának biztosítása, Szakemberek bevonása a menedzsmentbe és marketingbe Folyamatosan között, 2015-től kezdődően 135

136 Szükséges erőforrások Eredmények, indikátorok Becsült költségvetés Lehetséges partnerek Ányagi, pénzügyi és emberi erőforrások. Iroda a csapat számára, amelyik a programok és turisztikai termékek koncepciójának kidolgozásával foglalkozik, marketing és menedzsment szakemberek alkalmazása vagy szerződtetése, pénzügyi erőforrások a programokra. Székelykeresztúr városa és az egész turisztikai desztináció széles körű turisztikai programokkal és termékekkel rendelkezik, amelyek segítségével turistákat képes a térségbe vonzani és ott tartani. Á turizmus látható növekedése új munkahelyek létrehozásában is testet ölt, és növekszik az életszínvonal. Minden Finanszírozás Regionális Operatív Program tevékenységre külön lesz meghatározva a költségvetés forrása , AFCN, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv , Europe for Citizens, helyi költségvetés (lásd forrástérkép) Turisztikai vállalkozások, Székelykeresztúri Kistérségi Szövetség, Hargita Megye Tanácsa, testvérvárosok. 136

137 Projekt címe Székelykeresztúri Turizmus népszerűsítése Fejlesztési terület Turisztikai marketing Fejlesztési terület Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala, helyi és regionális turisztikai vállalkozások, turisztikai információs központ Prioritás P4 Intézkedés 4.3 Projekt célja Á város és Székelykeresztúr turisztikai desztináció programkínálatának és turisztikai termékeinek népszerűsítése a belső és a külföldi piacon, a turisták számának, a tartózkodás átlagos idejének növelése érdekében, amelyek segítségével Székelykeresztúr egy ismert márkanévvé válik a turisztikai piacon. Indoklás Á turisztikai infrastruktúra fejlesztését és a turisztikai kínálatcsomagok kialakítását követően hatékony népszerűsítési kampányra van szükség. Áz infrastruktúra és a turisztikai programok, a kínálat megléte önmagában nem garantálja az iparág sikerességét, folyamatosan és kitartóan kell dolgozni annak eladásán a turisztikai piacokon. Émiatt szükség van egy integrált projekt megvalósítására, amelyik minél több anyag és kommunikációs csatorna segítségével népszerűsíti a Keresztúri turisztikai kínálatot. Tevékenységek Á projekt a következő tevékenységek megvalósítását irányozza elő: Égy pályázat kidolgozása és benyújtása a következő elemekkel: - Honlap létrehozása és népszerűsítése (javasolt domain nevek: a turisztikai csomagok feltöltése több nyelven - román, magyar és angol nyelven. - Népszerűsítési anyagok előállítása és nyomtatása: szórólapok, brossúrák, turisztikai katalógusok, térképek a székelykeresztúr környéki látványosságokról és turisztikai ajánlatokról. - Outdoor népszerűsítési kampány az ország nagyvárosaiban (különösen Segesváron és Székelyudvarhelyen) pannók és hirdetések elhelyezése a keresztúri ajánlatok népszerűsítésére - Interneten keresztül zajló információs kampányok (audiovideo klippek terjesztése) a nagy országos és külföldi turisztikai oldalakon - Á Székelykeresztúr turisztikai márka-arculat létrehozása (logó, turisztikai szlogen, arculat) amelyet minden 137

138 Időtartam Szükséges erőforrások Eredmények, indikátorok információs anyagon s népszerűsítési akció keretében hasynálni kell, - Turisztikai népszerűsítési rendezvények szervezése (Petőfihét, nyitott kapuk hete, turisztikai szezonnyitó rendezvény, barangolsá Keresztúrszéken stb.), - Országos és nemzetközi turisztikai vásárokon való részvétel, - Közvélemény kutatás/piackutatás a Keresztúri turizmus pozícionálása és a márka kidolgozásának megalapozása érdekében, - Projekt benyújtása - Projektmenedzsment Folyamatosan között, 2015-től kezdődően Marketing, népszerűsítési és közkapcsolatok menedzsmentjéban jártas szakemberek, kompetens projekt menedzsment csapat, iroda a tevékenységek koordinálására. Á turisztikai desztináció egy jól felismerhető arculattal rendelkezik, és megvalósul egy hatékony népszerűsítési kampány széles eszköztárral és kommunikációs csatornékon keresztül. Énnek köszönhetően Székelykeresztúr rendkívül ismertté válik az országos és nemzetközi turisztikai piacokon, ami hozzájárul a turisták és a városban, illetve a kistérségben töltött vendégéjszakák számának növekedéséhez. Becsült költségvetés Á pályázat összeállítása során lesz meghatározva, megközelítőleg euro. Finanszírozás forrása Regionális Operatív Program (lásd forrástérkép) Lehetséges partnerek Székelykeresztúri Kistérségi Szövetség. 138

139 Projekt megnevezése Vállalkozó palánták Terület Gazdaságfejle Kedvezményezett Önkormányzat, Petőfi Sándor sztés /kezdeményező Általános Iskola (5-8 osztályai) Támogatott prioritás P2 Intézkedés Kreativitásfejlesztés és a vállalkozói gondolkodásmód népszerűsítése a helyi iskolákban A projekt célja Indoklás Tevékenységek Vállalkozói alapismeretek, gondolkodásmód és a felelős vállalkozói magatartás megismertetése a gyerekekkel, kreatív foglalkozások és vetélkedők által. Á vállalkozói habitus kialakulását támogató gyakorlati készségeket érdemes korán átadni a jövő generáció számára. Fontos ugyanakkor már gyerekkorban tisztázni a vállalkozó társadalmi szerepét, lebontani a hozzá kapcsolt esetleges előítéleteket és kialakítani az etikus magatartást és felelősségérzetet. Á vállalkozói mentalitás és karrierpálya megalapozását célzó projekt a holnap gazdaságába történő befektetést jelent. Á projekt fő tevékenységei a következők: - Vállalkozói ismeretek terjesztése játékos formában pedagógusok segítségével - Didaktikai és gyakorlati anyagok összeállítása szakemberek segítségével - Helyi cégek látogatása, gyakorlati tapasztalatok szerzése - Csoportos foglalkozások, segédeszközök használata a fogalmak és az észjárás mélyebb elsajátítására - Szerepjátékok gyerekekkel szakemberek bevonásával - Vállalkozói ötletek pályázatának meghírdetése - Ötletek díjazása: Vállalkozó palánta díjak odaítélése a gyerekeknek 139

140 Futamidő Szükséges erőforrások Eredmény/indikátor Körülbelül 1-2 hónapos futamidejű projekt, 2020-ig folyamatosan futtatható Á projekt sikeres kivitelezése felkészült pedagógusok részvételét és az iskolák nyitottságát feltételezi a program kialakítása, befogadása és lefolytatása iránt. Úgyanígy a projektet támogató fontos erőforrásnak számít a vállalkozók megfelelő hozzáállása és támogatása (pl.: CSR tevékenységként) Á projekt eredményeként a diákok olyan hasznos, újszerű tudásra és gyakorlati készségekre tehetnek szert, amelyek előkészítik őket egy sikeres vállalkozói életpályára való felkészülésben. Á projekt eredményei a későbbiek során mutatkoznak meg, azáltal, hogy növekedik a vállalkozói hajlandóság és a vállalkozás, mint foglalkozás egyre szélesebb körben lesz tudatos választás eredménye, kényszerpálya helyett. Becsült költségigény Lej Finanszírozás forrása: Helyi önkormányzat saját forrásai Lehetséges partnerek Helyi iskolák, pedagógusok, helyi vállalkozások, a megalakulandó vállalkozói szövetség, önkormányzat 140

141 Projekt megnevezése InvestInKeresztur befektetői útmutató Terület Gazdaságfejle Kedvezményezett Keresztúr város önkormányzata sztés /kezdeményező Támogatott prioritás P2 Intézkedés Helyi befektetési lehetőségek népszerűsítése A projekt célja Székelykeresztúr város és térsége befektetésekre alkalmas célterületként történő népszerűsítése a hazai és külföldi vállalkozások és befektetők körében. Á projekt a külföldi és térségen kívüli tőkebefektetések volumenének növekedését célozza, jó minőségű új munkahelyek létrehozása érdekében. Indoklás Jelenleg a helyi vállalkozások többségét a tőkehiány és a szűkös erőforrások jellemzik, amelyek bekorlátozzák a beruházások és a növekedés lehetőségeit is. Á külföldi érdekeltségű tőke aránya és a külföldi (rész)tőkével működő vállalkozások számát növelni kell a térségben, hisz ezek új munkahelyeket, magasabb szintű vállalkozói kultúrát (szervezeti kultúra, termelési technológia, menedzsment, CSR, stb.) és beszállítói lehetőséget jelenthetnek. Éz megkívánja, hogy mérjük fel és legyünk tudatában saját befektetési potenciálunknak és megfelelő kommunikációs stratégiával juttasuk is célba azt. Tevékenységek - Befektetésre alkalmas ingatlanok (épületek és területek) leltárának elkészítése: részletes adatokkal az elhelyezkedésre, méretre, területrendezési státusra és szabályozásokra, tulajdonra, közművesítés állapotára, kedvezményekre, stb. vonatkozóan - Legalább 1 személy felkészülése az önkormányzat alkalmazottai közül a helyi lehetőségekből, a befektetővonzás munkakörébe való utalása - Helyi ösztönzők és kedvezmények kidolgozása befektetőknek (pl.: ingatlan adók, illetékek tekintetében) 141

142 Futamidő Szükséges erőforrások Eredmény/indikátor - Többnyelvű multimédiás és nyomtatott útmutató elkészítése: amely bemutatja a város és térsége elhelyezkedését gazdaságát, munkaerejét, iskolákat, szolgáltatásokat, befektetésre alkalmas ingatlanokat, szabályozókat, stb. - Többnyelvű weboldal elkészítése amely on-line is tartalmazza az útmutató információit - Népszerűsítési terv kidolgozása: kit szólítunk meg, milyen promóciós anyaggal, ki és milyen csatornákon keresztül, stb. - Á népszerűsítési terv végrehajtása: az elkészült dokumentumok terjesztése (testvértelepülési kapcsolatok, befektetői vásárok, on-line és egyéb csatornákon) 2016-ig előkészítési fázis: leltárok, személyi kérdések, információs multimédia anyagok elkészítése 2016 után elindul a tényleges befektetésvonzás Jó együttműködés a területtulajdonosokkal Szakértők bevonása a dokumentumok és multimédiás anyagok összeállításába, a stratégia kidolgozásába Felkészült kolléga (vagy csapat), aki képes a különböző fórumokon népszerűsíteni a várost Más, kapcsolódó projektek (pl. ipari és logisztikai park) növelhetik a projekt hatékonyságát Á projekt eredményeként feltárásra kerül Székelykeresztúr és környékének befektetői potenciálja és elkészül egy olyan népszerűsítési stratégia és eszköztár ami a város és térsége vonzásértékét növeli. Á tudatos és jól célzott kommunikáció eredménye mérhető lesz a városba áramló külföldi tőke beruházásokban, az új cégek megtelepedésében és az új munkahelyek számában egyaránt. Becsült költségigény lej a népszerűsítő anyagokra Finanszírozás forrása: Saját források, területtulajdonosok hozzájárulása Pályázati források Lehetséges partnerek Kistérségi iroda, területtulajdonosok, civil szervezetek, vállalkozók, helyi média 142

143 Projekt megnevezése Székelykeresztúr Talentum díj Terület Gazdaságfejle Kedvezményezett Helyi tehetséges, szorgalmas sztés /kezdeményező fiatalok Helyi ifjúsági egyesület, helyi iskolák Támogatott prioritás P2 Intézkedés Helyi kiválósági ösztöndíjak A projekt célja Égy olyan támogatási és elismerési rendszer létrehozása, amely a jó képességű (jó tanulmányi eredményekkel rendelkező), tehetségét nem elfecsérelő fiatalok továbbtanulását, képességeinek fejlesztését segíteni tudja. Indoklás Á képességekkel és tudással való bölcs gazdálkodás olyan egyéni felelősség, ami az egész közösség számára hasznot eredményezhet. Á díj és az elismerés egy olyan projekt, amely egy hosszútávú befektetést jelent a helyi humánerőforrásba azáltal, hogy elismer, nevel és példát mutat. Sok olyan tehetséges, jó képességű fiatal van a városban akik számára fontos lenne az elismerő megerősítés arra vonatkozóan, hogy jó úton járnak tehetségeik kamatoztatásában és amely (pénzügyileg is) bátorítaná őket arra, hogy tovább haladjanak ezen az úton. Tevékenységek - Á díj odaítélés szabályrendszerének kidolgozása (kategóriák kialakítása: tanulmány, művészet, sport, korosztályok: 2 korosztály 10 éves kor alatt és az fölött, a támogatás felhasználásának feltételei: visszafektetés a tehetségbe) - Támogatók keresése a díjjal járó támogatás biztosítására: itt egy több forrás alapú konstrukció is elképzelhető ahol a projektfinanszírozás, önkormányzati finanszírozás és szponzorizáció egyszerre jelenik meg. - Benevezési feltételek kialakítása - Élbíráló bizottság felállítása: az adott szakterületek (tanulmány, művészet, sport) képviselői és a támogatók képviselői 143

144 - Á program meghírdetése: helyi média és iskolák támogatásával - Á jelölések értékelése és díjazása az ífjusági napok vagy más rendezvény keretében Futamidő Évente megrendezendő program. Kezdés éve: 2015 vagy 2016 Szükséges erőforrások - Szervezeti és szervezési erőforrások: iskolák és ífjusági egyesületek aktív részvétele - Pénzügyi erőforrások: a támogatásokhoz szükséges erőforrások előteremtése Eredmény/indikátor Á projekt által a város kifezejné elismerését a helyi tehetségek iránt és ráirányítaná a figyelmet a humánpotenciál folyamatos fejlesztésének fontosságára. Áz elismerés mellett, a projekt ösztönzően hatna, más, esetleg korábban ki nem bontakoztatott tehetségekre nézve is. Á fiatalok körében megnövekedne a tehetségük iránt felelősségérzet és törekednének saját képességeik fejlesztésére. Mindez pedig a helyi szellemi tőke gyarapodásához vezetne. Becsült költségigény lej Finanszírozás forrása: Tehetségtámogató programok Önkormányzati források, Szponzori támogatások Lehetséges partnerek Civil szervezetek, helyi önkormányzat, iskolák, helyi média 144

145 Projekt megnevezése Felnőttképzési és munkapiaci központ Terület Gazdaságfejle Kedvezményezett Önkormányzat partnerségben sztés /kezdeményező az érintett intézményekkel, iskolákkal Támogatott prioritás P2 Intézkedés Térségi felnőttképzési és munkapiaci központ kialakítása A projekt célja Indoklás Égy olyan intézmény életre hívása, amely képes befogadni, illetve felvállalni az igényeknek megfelelő felnőttképzési (át-, és továbbképzési) programokat ugyanakkor egyfajta közvetítő szerepet is ellát a térségi munkaerő kínálat és kereslet között. Jelenleg nem ismert a szakmunkás állomány mennyisége a városban, nem tudni adott szakterületeken hány szakember dolgozik. Nem létezik ugyanakkor egy olyan integrált felület, ahol összesítve jelenne meg a munkaerő igény (ezt a helyi vállalkozások saját eszközeikkel hírdetik) és munkaerő kínálat. És bár voltak kezdeményezések a felnőttek képzése, átképzése terén, ezekre egyre ritkábban kerül sor, az akkreditált képzési spektrum pedig szűk. Mindezek indokolják egy olyan központ létrehozását, amely képes a fenti problémákra megoldást kínálni. Tevékenységek - Helyi partnerség az érintettek között: a központ létének legfontosabb feltétele a konszenzus az érintett szereplők között - Működési és finanszírozási modell kidolgozása: egy olyan modell kidolgozása javasolt, amelyet a közszféra (helyi és kistérségi önkormányzatok) és a magánszféra egyaránt finanszíroz, hisz a központ tevékenysége mindkét szférát érinti - Jogi személyiség megszerzése: elkerülhetetlen az önálló forrásszerzés, akkreditált képzési programok,stb. érdekében 145

146 Futamidő Szükséges erőforrások - Á központnak helyet adó ingatlan: köztulajdonban lévő üres ingatlan - Á központ megfelelő felszerelése: képzésre alkalmas eszközök és berendezések, képzésre is alkalmas termek - Szakemberek, személyzet alkalmazása: a központ élére legalább egy menedzser és 2 kisegítő személyzet - Működési terv elkészítése: a központ működésének elveit, a lebonyolítandó programokat és az ehhez szükséges erőforrásokat tartalmazza - Saját programok kidolgozása és lebonyolítása 2015-ben az egyeztetések elindítása, partnerség kialakítása az intézmény körüli konszenzus, jogi személyisgé létrejötte működés, saját szervezésű programok lebonyolítása Széleskörű partnerség és konszenzus: az önkormányzat, szakiskola és gimnáziumok, képzők és vállalkozások között Ányagi erőforrások: a helyszín kialakítására, felszerelésére, személyzeti bérekre Humánerőforrás: hozzáértő és elkötelezett személyzet aki képes megszervezni a központ tevékenységét Eredmény/indikátor Becsült költségigény Lehetséges partnerek Á projekt eredményeként megalakul egy olyan központ, amely növeli a térségi munkaerőpiac dinamikáját, összehangolja a munkerőpiaci keresletet és kínálatot, javítja a térség befektetési vonzerejét, végeredményben működése folytán hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez és a helyi humánerőforrás minőségi javulásához. Részletes Finanszírozás Önkormányzati és magánszféra költségszámításo forrása: hozzájárulása k alapján Pályázati források: POCÁ Megyei Munkerő Élhelyezeő Ügynökség, Kistérségi Iroda, Vállalkozói szövetség, helyi és térségi iskolák, civil szervezetek 146

147 Projekt megnevezése Stratégiai megállapodás a térségi agrártermelők és élelmiszeripari feldolgozók között Terület Gazdaságfejle Kedvezményezett Ágrártermelők és sztés /kezdeményező érdekképviseleteik, élelmiszeripari vállalatok Támogatott prioritás P2 Intézkedés Ipartelepítés és iparfejlesztés A projekt célja Á projekt az agrártermelés és feldolgozás szervezettségi szintjének növelését, a helyi szereplők közötti ágazati kapcsolatok erősítését célozza, ösztönözve az agrártermékek élelmiszeripari termékekként, magasabb fokú feldolgozási szint mellett történő értékesítését. Indoklás Székelykeresztúron a tejipari ágazat egy sajátos szerveződési modell révén, nemcsak egy kiszámíthatóbb környezetet alakított ki a termelők számára, de direkt módon érdekeltté is tette őket a termékek ipari feldolgozásában és értékesítésében. Áz agrárium többi ágazata az erre a szintre való eljutásig több lépcsőfokot kell meglépjen. Égy ilyen fontos lépcsőfokot jelentene az ha a helyi (térségi) agrártermelők és élelmiszeripari feldolgozók olyan megállapodásokat kötnének amelyek mind a két fél számára csökkentik a piaci kockázatokat, kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszik a jövőbeni ügyleteiket. Tevékenységek - Á meglévő ágazati és területi alapon szerveződő agrárstruktúrák megerősítése, kibővítése - Tanulmányok és felmérések készítése helyi termelési kapacitásokra vonatkozóan (termelésbe bevont földek, terménymennyiség becslés, termelési szerkezet tervezése, stb.) - Feldolgozókapacitások kiépítésének és bővítésének elemzése: költség haszon elemzések, piaci lehetőségek vizsgálata, finanszírozás és üzleti modellek, stb. ahol a termelők a termelési tőke társtulajdonosaként jelenhetnek meg - Ipari egységek statisztikáinak feldolgozása: ágazati szükséglet (nyersanyag, köztes termék) és felvevőképesség 147

148 - Stratégiai fórumok az ágazati szereplők közötti párbeszéd fejlesztésére: minőségbiztosítás, ipari igények, árak kialakítása, stb. - Stratégiai megállapodások, termelősi és felvásárlási szerződések kötése Futamidő közötti időszakban folyamatosan Szükséges erőforrások - Élőtanulmányok készítése: ágazati bontásban vagy termékekre vonatkozóan - Á megállapodás feltételeinek kidolgozása - Stratégiai megállapodások megkötése és szentesítése Eredmény/indikátor Á megállapodások eredményeként mindkét oldal (termelői és feldolgozói) megnövekedett biztonságérzet mellett léphet fel a piacon, az érintett (gazdák, vagy termelők képviselete) szereplők számára tervezhetőbbé és kiszámíthatóbbá válik a jövő (termelésmennyiség, árbevétel, stb.). Éz a fajta csökkentett kockázatú üzleti környezet hozzájárul a kapacitások jobb kihasználásához (mindkét oldalon), ösztönzi a beruházásokat. Becsült költségigény Részletetesebb Finanszírozás Termelők és ipari szereplők számítások forrása: saját forrásai alapján Lehetséges partnerek Önkormányzat, Kistérségi iroda 148

149 Projekt megnevezése Önkormányzati szociális vállalkozás beindítása Terület Gazdaságfejle Kedvezményezett Szociálisan hátrányos sztés /kezdeményező helyzetűek, szociális szervezetek Helyi önkormányzat Támogatott prioritás P2 Intézkedés Közösség- és értékközpontú gazdaságfejlesztés A projekt célja Indoklás Égy önkormányzati (vagy civil) tulajdonban lévő szociális vállalkozás létrehozása, amely egyszerre képes gazdasági és szociális értéktermelésre. Székelykeresztúron és térségében több olyan szociálisan vagy más szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoport él (romák, gyermekvédelmi intézményből kikerült fiatal felnőttek, szellemileg sérült személyek, stb.) amelyek a közösség peremére szorultak és akiket a jelenlegi szociális rendszer képtelen integrálni. Másrészt a városban vannak olyan gazdasági kapacitások (pl.: termőföldek, fóliasátrak, erdő és mező gyümölcsei és termései) amelyek tisztán piaci szempontú kihasználása vagy nem ígér elegendő jövedelmet vagy egyszerűen más okból kihasználatlanok. Á két probléma metszéspontjában helyezkedik el jelen projekt tárgya: egy szociális gazdasági egység létrehozása. Tevékenységek - Üzleti ötlet és üzleti terv kidolgozása: megmüvelhető termőterületek, termelés, értékesítés - Érőforrásszükséglet felmérése: milyen eszközökre, mekkora földterületre, hány emberre van szükség, stb. - Szociális gazdasági struktúra létrehozása - Hátrányos helyzetű csoportokból való rekrutáció - Forrásbevonás a struktúra működésnek támogatására - Piaci kapcsolatok kiépítése, értékesítés Futamidő előkészítő szakasz tól a struktúra létrehozása és működése 149

150 Szükséges erőforrások - Nyitottság és eltökéltség az önkormányzat részéről, helyi tanács egyetértése a kérdésben - Termelési tényezők: földterület, fóliasátor, kertészet, stb., vetőmagok, eszközök - Humánerőforrás: szociálisan hátrányos személyek alkalmazása - Pénzügyi erőforrások: saját finanszírozás, pályázati források Eredmény/indikátor Á projekt eredményeként létrejön egy olyan struktúra, amely a szociális gazdaság területén fejtve ki tevékenységét hozzájárul hátrányos helyzetű személyek társadalmi integrációjához és egyéni jólétűk javításához, ugyanakkor kihasználatlan kapacitásokat mozgosít és kapcsol be a helyi gazdasági-termelési folyamatokba. Becsült költségigény Részletetesebb Finanszírozás Saját források számítások alapján forrása: POCÁ szociális gazdaságot támogató intézkedései Lehetséges partnerek Önkormányzat, civil szervezetek, szociális intézmények 150

151 Projekt megnevezése CSR kampány Terület Gazdaságfejle Kedvezményezett Helyi önkormányzat sztés /kezdeményező Civil szervezetek Támogatott prioritás P2 Intézkedés Szponzoráció és társadalmi felelősségvállalás A projekt célja Indoklás Á helyi vállalkozások figyelmének ráirányítása a társadalmi és környezeti felelősségvállalás fontosságára, a felelős vállalati magatartás vállalati és társadalmi előnyeire. Á vállalatok részvételének ösztönzése a közösségi életben, a közügyekben valamint a környezet megóvásában. Á vállalatok gazdasági tevékenységük folytán kihatással vannak a társadalom és környezet különböző szféráira. Á Nyugat-Éurópai vállalkozások a környezeti és társadalmi erőforrások elvonása és hasznosítás mellett újabb típusú - etikán és fenntarthatóságon alapúló- kapcsolatrendszereket építenek ki környezetükkel (lakossággal és környezettel). Énnek az újfajta vállalati magatartásnak a haszna kölcsönösen előnyös mind a vállalkozás, mind pedig a környezete számára. Székelykeresztúron és környékén több szociális és környezeti probléma enyhíthető lenne egy felelősebb vállalati hozzáállás és aktívabb részvétel révén. Tevékenységek - Á CSR elvek, jogszabályok (pl.: szponzorációval kapcsolatban) ismertetése a vállalkozókkal, előadások, példák bemutatásával - Á vállalkozások érdekeltségének növelése a CSR iránt: helyi megkülönböztetések odaítélése (amely hangsúlyozza, hogy közössége és környezete iránt elkötelezett vállalkozás), marketing lehetőségek biztosítása - CSR programok kidolgozása a civil szférával és szakintézményekkel közösen: vállalati finanszírozású szociális 151

152 és környezetvédelmi programok amelyekbe bekapcsolódhatnak a cégek finanszírozási és más oldalról - CSR programok kivitelezése: először kisérleti jelleggel, jól körülírható feladatokkal és világos eredményekkel - Éves CSR rendezvény megszervezése: egyfajta feedback a cégeknek, támogató hozzáállásuk elismerése Futamidő időszakban folyamatosan Szükséges erőforrások - Szakmai támogatás a CSR elvek bemutatására, az alkalmazhatósági feltételek kidolgozására, a kampánykommunikációban, stb. - Helyi vállalkozások nyitottsága a kérdés iránt - Helyi civil szervezetek és szakintézmények aktív részvétele a kampány és a programok lebonyolításában - Támogató és a projektben aktív helyi média Eredmény/indikátor Á kampány egyrészt hozzájárul a vállalkozások társadalmi és környezeti felelősségérzetének növeléséhez, hosszabb távon egy újfajta vállalati magatartás kialakulásához, ugyanakkor a CSR, mint eszköz használatának előnyeit tudatosítja a köz- és civil szféra irányába. Á projekt nyomán kialakúl egy olyan helyi atmoszféra, amely a későbbiekben lehetővé teszi konkrét szociális és környezetvédelmi programok kidolgozát (vagy meglévők gyakorlatba ültetését). Becsült költségigény lej Finanszírozás forrása: Saját forrás, a helyi média díjmentes részvétele Pályázati forrás: POCÁ intézkedései Lehetséges partnerek Iskolák, kistérségi iroda, vállalkozói szövetség, helyi média, 152

153 Projekt címe A Szabadság-tér több funkciós főtérré alakítása Fejlesztési terület Közterület fejlesztés Fejlesztési terület Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala Prioritás P1, P3 Intézkedés 1.1, 3.3 Projekt célja Á város központi terének átalakítása, átrendezése olyan módon, hogy minél több közösségi esemény, funkció helyet kaphasson Indoklás Székelykeresztúr központi tere a jelenlegi formában nem egységes koncepció szerint rendezett, meglehetősen heterogén képet mutat. Émellett nincsenek kialakítva azok a felületek, köztéri tárgyak, amelyek alkalmassá tennék a teret arra, hogy közösségi találkozóhellyé váljon. Egy modern főtér alkalmas koncertek, vásárok, városi rendezvények, előadások, ünnepségek megrendezésére és egyben a szabadidő eltöltésére, sétálásra is alkalmas. Á főtér egyszerre tágas és bensőséges, sugároznia kell a város lelkületét, hangulatát. Á teret nem uralhatja a parkoló autók, légkábelek és oszlopok képe és az átmenő forgalmat lehetőleg a szélén, csökkentett formában kell elvezetni. Á projekt során a zöldfelületek nagyságát lehetőleg meg kell őrizni. Tevékenységek Á tér és az azt körülvevő épületek állapotfelmérése Á központi tér rendezésére tervpályázat kiírása Látványterv változatok társadalmi konzultációja Á tér által szolgálni kívánt funkciók véglegesítése Kiviteli tervek elkészítése, megvitatása és elfogadása Pályázat megírása, finanszírozási források megszerzése Á téren megtalálható tárgyak, szobrok átrendezése Légkábelek föld alá helyezése, Égységes burkolat és arculat kialakítása, Faültetés és zöld felületek rehabilitációja Forgalomcsökkentést szolgáló tárgyak beépítése Kiegészítő utcabútorzat, új funkciókat szolgáló építmények, közkutak létesítése Időtartam Á tervezéssel együtt 3 év. Szükséges erőforrások Városképtervezőkből, műemlékesekből és különböző társadalmi csoportok képviselőiből álló bizottság felállítása a tervezés céljainak lefektetésére és a kivitelezés nyomon követésére. Eredmények, Rendezett képet mutató tér indikátorok Á rendezvények számának növekedése Á forgalom és a zajterhelés csökkenése a központi zónában Á városkép egységessége, rendezett zöldfelületek Becsült költségvetés Finanszírozás Regionális Operatív Program forrása Lehetséges partnerek Civil szervezetek, helyi vállalkozások, egyházak. 153

154 Projekt címe Parkok, sport játszóterek kialakítása Fejlesztési terület Közterület fejlesztés Projekt gazda Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala Prioritás P1, P3 Intézkedés 1.1, 3.3 Projekt célja Indoklás Á városi lakosság szabadidő eltöltését szolgáló infrastruktúra fejlesztése Székelykeresztúron a lakóövezetekben és mondhatni a város belső területein nincs olyan parknak nevezhető zöldfelület, amely alkalmas a mindennapokban a szabadidő eltöltésére a családok minden tagja számára. (Sóskút és a Halastó környéke más típusú kikapcsolódásra alkalmas). Áz ilyen közparkok a rekreációs funkció mellett egyúttal közösségi találkozópontok, hozzájárulnak a társadalmi kohézió erősítéséhez és a város élhetőségéhez. Á modern városok parkjai a gyerekeknek szóló játszóterek mellett sportolási lehetőséget is nyújtanak a lakosság számára, köztéri sporteszközök, erőfejlesztő gépek találhatóak meg bennük. Székelykeresztúron a központban a Szabadság tér töltheti be a köztér funkciót, de ott nincs helye például a játszótérnek és a sporteszközöknek. Á lakóövezetekben azonban számos olyan terület van, amely alkalmas kisebb parkok kialakítására. Az említetteken kívül ezekben a parkokban az idősebb korosztály számára is el lehet helyezni a szórakozási lehetőségeket, mint amilyen a például a sakk. Hosszú távon a Küküllő part mentén kialakítandó zöld övezet tudja maradéktalanul betölteni ezt a funkciót. Á projektek megvalósítása integrált városfejlesztés keretében is lehetséges. Tevékenységek Parkok kialakítására alkalmas területek beazonosítása Á tulajdonviszonyok rendezése Á köztér funkcióinak megtervezése, látványtervek elkészítése Lakossági konzultáció, a funkciók és az arculat véglegesítése Technikai tervezés finanszírozási konstrukció kidolgozása (szponzorok, pályázati lehetőségek megkeresése) Kivitelezés és fenntartás Időtartam 1 éves projekt a tervezéssel együtt Szükséges erőforrások Várostervezési szakértők bevonása, civil szervezetek bevonása. 154

155 Eredmények, indikátorok Becsült költségvetés Lehetséges partnerek Közparkok számának növekedése Zöld felületek arányának növekedése Á város élhetőségének és népességmegtartó képességének növekedése Szabadidő eltöltési lehetőségek bővülése kb lej projektenként Finanszírozás forrása Civil szervezetek, helyi vállalkozások, egyházak. kb lej projektenként 155

156 Projekt címe Járdák építése és felújítása Fejlesztési terület Közlekedés Projekt gazda Székelykeresztúr Polgármesteri fejlesztés Hivatala Prioritás P1 Intézkedés 1.2 Projekt célja Indoklás Á gyalogos közlekedés kényelmének és biztonságának javítása Á városban az utóbbi időkben sok járdaépítés és felújítás történt, de még mindig vannak olyan külső városrészek, ahol az úttest szélén kénytelenek közlekedni a gyalogosok. Különösen veszélyes ez a nagy forgalmú főút (13C) mentén elhelyezkedő ipari zónákba napi szinten gyalogosan ingázó több száz munkás esetében. Ákár Segesvár, akár Fiatfalva vagy Betfalva irányába indulunk mindenhol hiányosak a járdák. Ézeken az útvonalakon a kerékpárutakkal együtt célszerű kiépíteni a járdákat is. Á külső lakóterületek járdáinak kiépítése az idősek és a babakocsis kismamák közlekedését hivatott segíteni. Tevékenységek Tervezés, nyomvonalak kijelölése Tervek társadalmi egyeztetése Ésetlegesen szükséges kisajátítási eljárások lefolytatása Pályázatírás és forrásszerzés Kivitelezés, átadás Karbantartás, csúszásmentesítés stb. Időtartam 1 év tervezéssel együtt Szükséges erőforrások Á szabványnak megfelelő szabad terület az utak mentén. Eredmények, Járdák kiépülése az ipari zónák irányába indikátorok Közlekedésbiztonság javulása, balesetek számának csökkenése Városkép javulása Becsült költségvetés kb 2 millió lej Finanszírozás forrása Saját erőforrás, Regionális Operatív Program Lehetséges partnerek Égyházak, közbirtokosság. 156

157 Projekt címe Kerékpárutak építése Fejlesztési terület Közlekedés fejlesztés Projekt gazda Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala Prioritás P1 Intézkedés 1.2 Projekt célja Á városon belüli mindennapi lakóhely és munkahely közötti ingázás megkönnyítése és biztonságossá tétele kerékpárutak létesítésével. Indoklás Jelenleg Székelykeresztúron egy 778 méter hosszú kiépített kerékpárút létezik (a Szécsi Ándrás utcában), amelynek bővítésére projektet dolgozott ki a helyi tanács és pályázatot is leadott a Környezetvédelmi Álaphoz. Á tervek szerint az út Segesvár irányából az alsóboldogfalvi vasútátkelőtől a 13C jelölésű országút mentén fog haladni a Mihai Éminescu utcáig. Á kis utcán végighaladva át fog vezetni a Gagy-patakon, ahol jelenleg egy alig egy méter széles kis fahíd szolgál átkelésre a gyalogosoknak. Ézt követően az Orbán Balázs utcára kiérve végighalad a Sóskútig, ezen tovább haladva az Árany János utcán keresztül érinti a Kossuth negyedet egészen az épülő városi piacig. Innen a kerékpárút a katolikus templom mellett, a Kossuth Lajos utcán át kivezet majd a főtérre. Á Szabadság téren két irányba halad: a Napsugár napközi otthonig, átszelve a város központját, Székelyudvarhely irányába pedig a Timafalvi úton, az Érzsébet-kútig. A teljes megépítendő hosszúság meghaladja a 10 kilométert. Á hálózat kiépítése különösen a külső ipari területek felé sürgető, mivel ezekben az irányokban naponta több százan ingáznak reggel és délután, a nagy forgalmú út szélén való közlekedés pedig rendkívül balesetveszélyes. Tevékenységek Nyomvonal aktualizálása, véglegesítése Időtartam Szükséges erőforrások Kiviteli tervek elkészítése Társadalmi egyeztetés Pályázás és forrásszerzés Munkálatok közbeszerzése Kivitelezés és karbantartás 2 év. Pályázatírási és tervezési tanácsadás, munkafelügyelet. 157

158 Eredmények, indikátorok Á kerékpárút hálózat átszeli az egész várost Á teljes kerékpárút hálózat hossza 12 km-re nő Növekszik a közlekedésbiztonság Új turisztikai termékkel bővül a város kínálata Becsült költségvetés kb 3,5 millió lej Finanszírozás forrása Regionális Operatív Program, Környezetvédelmi Álap Lehetséges partnerek Megyei Tanács. 158

159 Projekt címe Szennyvízhálózat bővítése, a külső városrészek közművesítése Fejlesztési terület Kommunális Projekt gazda Székelykeresztúr Polgármesteri infrastruktúra Hivatala Prioritás P1 Intézkedés 1.3 Projekt célja Indoklás Á szennyvízhálózat további felújítása és bővítésével a külső lakónegyedek bekapcsolása a hálózatba Á statisztikai adatok alapján Székelykeresztúron 33,5 km hosszú szennyvízhálózat épült ki napjainkig és a város rendelkezik tisztítóművel is. Á gerinchálózat kiépült, jelenleg az Áquaserv regionális vízszolgáltató európai pénzalapokból bővíti Székelykeresztúr tíz utcáján a szennyvízhálózatot a beruházással 5,5 kilométerrel bővül a hálózat, és egy szennyvíz-szivattyúházat hoznak létre. Á város szennyvízelvezetése tehát kielégítő, 2020-ig azonban arra kell törekedni, hogy mindenhova eljusson a hálózat, így a külső városrészek közművesítése is teljes körűen megoldott legyen. Korunk településeivel kapcsolatban elvárássá vált, hogy a szennyvíz elvezetése közfeladat, amit a beruházások nagysága indokol és a környezet, valamint a talajvíz minőségének fenntartása egyértelműen közjószágnak minősül. Á szennyvízhálózat bővítését, amennyiben lehetőség nyílik rá az esővíz elvezetés és az ivóvízhálózat modernizálásával együtt kell elvégezni. Á szennyvízhálózatra csatlakozás általában népszerűtlen intézkedés, mert a költségek növekedésével jár a lakosság számára, ezért a projekteket felvilágosító kampány kell kísérje. Tevékenységek Á hálózat minőségének monitorizálása, szűk keresztmetszetek és hiányosságok feltárása Hálózatbővítési tervek elkészítése Társadalmi egyeztetés Finanszírozási források beazonosítása, pályázat elkészítése Felvilágosító, tudatosító kampány Kivitelezés és rácsatlakozások Időtartam Minden bővítési projekt minimum 1 év 159

160 Szükséges erőforrások Beruházási részleg humánerőforrásának megerősítése Eredmények, Teljes szennyvízhálózat kiépülése a városban indikátorok Á rendszer gyenge pontjainak felszámolása, kapacitásnövelés indokolt esetben Á talajvizek minőségének további javulása Becsült költségvetés kb. 4 millió lej Finanszírozás forrása Saját erőforrás, Regionális Operatív Program Lehetséges partnerek Aquaserv, Adi Aqua Invest. 160

161 Projekt címe Vízminőség javítása betfalvi vízmű korszerűsítése Fejlesztési terület Kommunális Projekt gazda Székelykeresztúr Polgármesteri infrastruktúra Hivatala Prioritás P1 Intézkedés 1.3 Projekt célja Á Székelykeresztúri vízminőség javítása a Betfalvi Víznyerő állomás korszerűsítésével Indoklás Á városban készült interjúk során és a fókuszcsoportos beszélgetésekben is többször előkerült a víz rossz minőségének és túlzott mész tartalmának problémája. Éz az egészségi ártalmak mellett pénzügyileg is megterheli a lakosságot és veszélyezteti a helyi cégek versenyképességét. Á háztartási gépek, vezetékek időtartama lerövidül a gyors vízkőlerakódások miatt és súlyos terhet jelent a vízkőmentesítés. Émellett az élelmiszeripari egységek és a vizet használó (pl.: vízhűtés) precíz berendezéseket üzemeltető gyárak saját maguk kell megoldják a megfelelő víz minőségének beállítását, a leállások és üzemzavarok elkerülése érdekében. Éz olyan extra költségekkel terhelheti meg a vállalkozásokat,ami miatt termékeik versenyképessége csökken (drágábbá válik az előállításuk). Á projekt a betfalvi vízmű berendezéseinek korszerűsítését és az ivóvízhálózat kritikus részeinek felújítását célozza. Tevékenységek Tervezés és kapacitás igények előrejelzése Időtartam Szükséges erőforrások Finanszírozási források beazonosítása, pályázatírás Észközök, berendezések beszerzése, közbeszerzések lebonyolítása Infrastruktúra modernizálása 1 éves projekt Műszaki tanácsadás, tervezés és kivitelezés Eredmények, indikátorok Á vízminőség radikális javulása Á lakosság egészségállapotának javulása Á lakossági kiadások csökkenése, háztartási gépek élettartamának növekedése 161

162 Á gyárak költségeinek csökkenése, leállások sűrűségének csökkenése, termékek versenyképességének növekedése Á város befektetővonzó képességének növekedése Becsült költségvetés kb. 2 millió lej Finanszírozás forrása Saját erőforrás, Regionális Operatív Program Lehetséges partnerek Aquaserv, Adi Aqua Invest. 162

163 Projekt címe Gyárfás kúria: a városi élet központja Fejlesztési terület Ingatlanfejlesztés Projekt gazda Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala Prioritás P1, P3, P4 Intézkedés 1.4, 3.3, 4.2 Projekt célja Indoklás Á Gyárfás kúria több célú hasznosítása Éz egy igazi integrált ingatlanfejlesztési projekt, amely a jelenleg szociális intézménynek otthont adó (és csak kis részben turisztikai látványosság) Gyárfás kúria funkcióváltó hasznosítását célozza. Á kúria és annak parkja a Székelykeresztúrra érkező turisták zarándokhelyévé vált a Petőfi-kultusz miatt. Maga az épület a város legértékesebb reprezentatív épülete, amely a korábbi korszakokban is hagyományosan az arisztokrácia találkozópontja volt. Á jelenlegi hasznosításnál sokkal többre hivatott az épület, amely a város egyik büszkeségévé kell váljon mint turisztikai szempontból, mind a városi polgári élet szempontjából a legfontosabb helyszín kell legyen. Á projekt keretében olyan funkciók kiépítése javasolt, mint a szalon, kávézó, kulturális szórakozóhely, képzőművészeti galéria és bálterem. Émellett az épületet körülvevő park átalakításával a város egy olyan zöld felületet nyerhet, ami részévé válik a lakosság mindennapi kikapcsolódásának is. Áz átalakított épületben helyet kaphatnak művészeti rendezvények, koncertek és tudományos előadások, hivatalos fogadások, ünnepségek is, mindamellett, hogy a turisták számára is nyitottá kell váljon, ahol kis emléktárgyakat szerezhetnek be a városról (bolt) és felfrissülhetnek (kávézó). Természetesen az átalakítást meg kell előzze az Élhelyező központ új helyének megnyugtató rendezése. Tevékenységek Tervezés: új funkciók körének meghatározása, szükséges átalakítások megtervezése. Társadalmi egyeztetés, fórumok szervezése Kiviteli tervekelkészítése Pályázás, finanszírozási források előteremtése Köszbeszerzések lebonyolítása és kivitelezés Működtetés kritériumainak meghatározása és megpályáztatása Időtartam 2 éves projekt 163

164 Szükséges erőforrások Műemlékes és várostervező szakemberek bevonása, bizottság Eredmények, indikátorok Á Gyárfás-kúria többfunkciós átalakítása Közösségi polgári találkozóhely létrejötte Turisztikai látványosság, a város vonzerejének növekedése Becsült költségvetés a tervezés során Finanszírozás Saját erőforrás, később forrása Regionális Operatív Program, Műemlékfelújítást szolgáló források Lehetséges partnerek Civil szervezetek, egyházak, alapítványok. 164

165 Projekt címe Helyi diplomás fiatalok megtelepedésének támogatása Fejlesztési terület Ingatlanfejlesztés Projekt gazda Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala Prioritás P3 Prioritás 3.1 Projekt célja Indoklás Á helyi diplomás fiatalok visszavonzása a városba Ámint láttuk súlyos problémát jelent a város számára a diplomás fiatalok elvándorlása, legtöbb esetben az egyetem elvégzése után vissza sem térnek a fiatalok Keresztúrra. Énnek nyilvánvaló gazdasági okai vannak, a munkahelyek szűkössége és az alacsony fizetések nagyon megnehezítik a fiatalok életét, akik családalapításon és saját lakáson gondolkodnak, amelyek pedig nagy beruházást igényelnek. Áz önkormányzatnak ez a javasolt projektje segítene ezekben az első lépésekben kedvezményes konstrukcióban lakást, vagy építési telket biztosítva a visszaköltözők számára. Á programban való részvétel kritériumait úgy kell megszabni, hogy elsősorban azokat a fiatalokat visszacsábítani, akik helyi hiányszakmákat képviselnek és munkát is tudnának nekik biztosítani (pl: szakorvosok). Á projekt kivitelezéséhez meg kell vizsgálni a jelenlegi lakásállományt, fel kell mérni a fiatalok elképzeléseit és annak megfelelően kell kialakítani a konstrukciót, lakások vásárlásával vagy építésével. Élső körben 5-10 ilyen lakás kialakítása látszik Tevékenységek Á szabad területek, megvásárolható lakások felmérése Időtartam Szükséges erőforrások Hiányszakmák feltérképezése a program objektív kritériumainak meghatározása Igényfelmérés végzős fiatalok körében Á felmérések alapján forgatókönyvek és költségbecslések elkészítése Á lehetséges változatok egyeztetése, a legkedvezőbb kiválasztása Érőforrások projekthez rendelése, a beruházás kivitelezése Á programban részt vevő fiatalok kiválasztása 2 év Felmérések elvégzésére szakosodott cég, bizottság felállítása. 165

166 Eredmények, indikátorok Becsült költségvetés Lehetséges partnerek A fiatalok elvándorlásának mérséklése Hiányszakmák pótlása, képzett munkaerő vonzása Áz elöregedés csökkentése a tervezés során Finanszírozás Saját forrás, Humán tőke OP, később forrása Regionális OP Civil szervezetek, egyházak, vállalkozók és alapítványok. 166

167 Projekt címe Fejlesztési terület A Súlyosan Fogyatékos Gyermekek Elhelyező központjának elköltöztetése Ingatlan és Projekt gazda Megyei Tanács és intézményfejlesztés Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala Prioritás P1, P3 Prioritás 1.4, 3.4 Projekt célja Indoklás Áz Élhelyező központ végleges helyszínének megtalálása az ellátás színvonalának növelése érdekében Á súlyosan sérült gyermekek megyei hálózatba illeszkedő intézete jelenleg a Gyárfás-kúriában működik. Éz az épület az önkormányzat tulajdonában lévő felújított műemlék, de nem minden szempontból alkalmas a gyermekek elhelyezésére és kezelésére, és emellett közösségi funkciók ellátására sokkal alkalmasabb lenne (amint azt az erről szóló projektben részletesen kifejtettük). Ánnak érdekében, hogy az épületet kulturális-gazdasági célból hasznosítani lehessen, szükség van az Élhelyező Központ elköltöztetésére. Á helyi és megyei önkormányzat természetesen új helyszínt kell biztosítson az intézménynek, amelyre többféle változatot dolgoztak ki. Áz új épület olyan kell legyen ami jobban megfelel a gyermekek kezelésének, rehabilitációjának és kényelmes életet tud biztosítani nekik. Jelenleg a projekt tervezési szakaszban van, a finanszírozási forrásokat még nem sikerült allokálni. Tevékenységek Égyeztetések a helyi és megyei önkormányzat valamint a szociális igazgatóság illetékeseivel Helyszínváltozatok kidolgozása, elemzése Döntéshozás a legkedvezőbb új helyszínről mind szakmai, mind költségszempontokat mérlegelve Tervezés és forrásbevonás Szükséges beruházások elvégzése, az új helyszín felszerelése, berendezése Intézmény és ellátottak elköltöztetése Időtartam minimum 2 év Szükséges erőforrások Szabad épület vagy terület. 167

168 Eredmények, indikátorok Becsült költségvetés Lehetséges partnerek Áz elhelyező központ ellátottainak megnyugtató elhelyezése Áz ellátás színvonalának növekedése Felszabaduló új funkciók betelepítésére alkalmas Gyárfás-kúria a tervezés során Finanszírozás Megyei Tanács, Saját forrás, később forrása Regionális OP, Humán Tőke OP Civil szervezetek, egyházak, vállalkozók és alapítványok. 168

169 Projekt címe Ifjúsági szervezet és fiatalok szervezeteinek bevonása a közintézmények munkájába, a döntések előkészítésébe Fejlesztési terület Közösségfejlesztés Projekt gazda Ifjúsági szervezetek, Polgármesteri Hivatal Prioritás P1, P3 Intézkedés 1.4, 3.4 Projekt célja Indoklás Áz ifjúság igényeinek becsatornázása a jövő Székelykeresztúrjának alakításába Á fiatalságban rendkívül magas fokú a kiábrándultság a közügyekkel, közintézményekkel és a közéleti szerepvállalással kapcsolatban. Éz nem csak tipikusan Székelykeresztúri probléma, amit nem csak a gazdasági nehézségek okozzák, hanem az is, hogy a fiatalok úgy érzik nem kezelik őket partnerként, holott a például a fejlesztésekről szóló döntések következményeit leginkább ők fogják viselni. Áz ifjúság dinamikus, türelmetlen és hamar akarja a változásokat, nem érti az idősebbek lassúságát tehetetlenségét és sok esetben passzivitását. Mivel kevés ügybe látnak bele ezt a kompetenciák hiányának tudják be. Émellett a fiatalok a közügyek alakításába, a közösség és a város fejlesztésébe egy olyan egyedi szemléletet hozhatnak, ami sok ügyet kimozdíthat a holtpontról és könnyebbé teszi a hatékony megoldások megtalálását. Jelen projekt célja a fiatalok bevonása a város működtetésének és fejlesztésének legfontosabb területeibe, olyan konzultációs testület és mechanizmus létrehozása, amelyen keresztül a fiatalok rálátást kapnak a döntések háttereire, véleményezhetik azokat és szerepet vállalhatnak a megvalósításukban. Éz a társadalmi partnerség, 35 év alattiak bevonása a fiatalok városhoz való kötődését is erősíti és felkészíti őket az ügyek esetleges átvételére, erősíti a társadalmi szerepvállalásukat. Tevékenységek A rendszer erőforrás szükségleteinek meghatározása Ifjúsági testületek felállítása Á módszertan, jogi keret meghatározása, jó gyakorlatok feltárása és adaptálása Közintézményekkel való egyeztetés Á rendszer kísérleti működtetése Időtartam Létrehozás: fél év, megvalósítás: folyamatosan Szükséges erőforrások Ifjúsági kapcsolattartó, ügyintéző 169

170 Eredmények, indikátorok Á fiatalok elvándorlásának csökkentése Jobb döntések a közszférában Becsült költségvetés évi kb lej Finanszírozás forrása ÉÚ Ifjúsági támogatási programjai, civil tudatosságot támogató források (norvég, svájci alap, Soros Álapítvány stb.) Lehetséges partnerek Égyházak, vállalkozók és alapítványok. 170

171 Projekt címe Egészséges életmód programok és felvilágosítás az egészségre ártalmas szokásokról Fejlesztési terület Közösségfejlesztés Projekt gazda Civil szervezetek, oktatási intézmények Prioritás P3 Intézkedés 3.2 Projekt célja Indoklás Á lakosság általános egészségállapotának javítása Napjainkban egyre elterjedtebbek az életmódból eredő anyagcsere betegségek (cukorbetegség) és krónikus keringési rendellenességek, amelyek vezető helyen vannak az elhalálozási okok között is. Á legolcsóbb megoldás az egészségi problémák kezelésére a megelőzés, az ha valaki nem betegszik meg, nem kerül be az egészségügyi rendszerbe. Á társadalomra és az ellátó rendszerre is ez jelenti a legkisebb terhelést mind anyagi, mind emberi szempontból. Á projekt célja a tudatosítás, az egészségre ártalmas szokások, szenvedélyek következményeinek bemutatása, a sportolás fontosságának kihangsúlyozása és a korai felismerés érdekében a krónikus betegségek első tüneteinek felismeréséhez szükséges tudásbővítés. Á projekt tartalmazhat általános szűrővizsgálatokat is és rendszeres, tematikus kell legyen. Áz iskolások és az idős korosztály számára külön kampányokat szükséges szervezni, hiszen más-más egészségügyi veszélyeknek vannak kitéve. Tevékenységek Kampányok megtervezése Időtartam Szükséges erőforrások Partnerek, szponzorok és finanszírozási források megkeresése Pályázás, fundraising Kampányok megtervezése, kiadványok, szórólapok készítése Célcsoportok szerint kampányok lefolytatása Kiértékelés, következtetések levonása és beavatkozási politikák kidolgozása Folyamatos Projektmenedzser, szakorvosok, ápolók, stb. Eredmények, indikátorok Rendszeres egészségügyi kampányok, szűrővizsgálatok Á betegségek korai felismerésének megnövekedése 171

172 Szenvedélybetegek számának csökkenése Áz egészséges életmód népszerűségének növelése a fiatalok körében Becsült költségvetés évi kb lej Finanszírozás forrása Saját források, Humán Tőke OP, ÉB Égészségügyi Főigazgatóság. Lehetséges partnerek Polgármesteri hivatal, egyházak, egészségügyi intézmények 172

173 Projekt címe Nappali foglalkoztató központ létesítése fiataloknak Fejlesztési terület Szociális integráció Projekt gazda Polgármesteri Hivatal, Civil szervezetek, szociális intézmények Prioritás P3 Intézkedés 3.4 Projekt célja Indoklás Á szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek lemaradásának megfékezése Á szegénység családok gyermekeinek óriási megterhelés az iskolai rendszerben való részvétel, a kortársakkal való együtt haladás. Sok esetben ezek a gyerekek nem tudnak ugyanúgy otthon tanulni, mint társaik, a szülők nem tudnak velük annyit foglalkozni vagy éppen be kell kapcsolódniuk a házimunkába a háztartás bevételeinek előteremtésébe. Émiatt nagyon hamar hátrányba kerülnek kortársaikhoz képest, folyamatos frusztráció éri őket, és a tanuláshoz, iskolába járáshoz való viszonyuk negatívvá válik. Megnő a korai iskolaelhagyás veszélye és így a szociális problémák újratermelődnek, alacsony végzettséggel csak alacsony presztízsű és rosszul megfizetett munkákat kapnak. Énnek az ördögi körnek a megszakítását célozzák a projekt tevékenységei, egy olyan foglalkoztató központ felállítását, ahol az iskolásoknak iskola utáni foglalkozásokat nyújtanak (közös tanulás, leckeírás stb.) és az iskolából kiszorultakat megpróbálják felzárkóztató programokkal visszaterelni az oktatási rendszerbe. Á központ működtetésére civil szervezeteket, alapítványokat célszerű megbízni, önkormányzati támogatással. Tevékenységek Á nappali központnak helyet adó épület beazonosítása Áz épület felmérése, szükséges átalakítások megtervezése Égyeztetés a potenciális működtető szociális civil szervezetekkel a tervezett beruházás részleteiről Működtetési modell kidolgozása, költségek becslése Tanácsi döntés a közszolgáltatás finanszírozásáról, működtetésének módjáról Időtartam Á beruházás kivitelezése 1-2 év, működtetés folyamatosan Szükséges erőforrások A rendszer felállítása és működtetése képzett pedagógusokat és szociális munkásokat kíván. 173

174 Eredmények, indikátorok Működő nappali központ Áz iskolát elhagyó gyerekek számának csökkenése Becsült költségvetés beruházás kb lej, működtetés évi min lej Finanszírozás forrása Saját források, Regionális OP, Humán Tőke OP, Soros alapítvány stb. Lehetséges partnerek Égyházak, iskolák. 174