Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászboldogháza Község Önkormányzata

ÁRF -1.1.16-2012-2o12-000l Esélyegyenlőség-elvű fej lesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Jászboldogháza Község Önkormányzata ~~LSHÁI&~ 201 Felülvizsgálva 2015-ben Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-454 email: ~gyj~j~z9lgalat@tkki.~q web: www.tkki hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0790-04 Intézményi akkreditációs Iajstromszám: AL 0008

Tart&om Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása 4 evezetességei, közművelődési- és közösségi színterei 8 Civil szervezetek 8 Sport 8 Értékek, küldetésünk 8 Célok 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása 10 2. Stratégiai környezet bemutatása 12. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 14 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 2 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 45 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 51 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 55 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása 59 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága 60 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 61 1. A HEP IT részletei 61 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 7. egvalósítás 79 4. Elfogadás módja és dátuma 84 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ~ Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 200. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 21/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI 5.) EI rendelet rendelkezéseivel, JÁSZBLGHÁZA Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamt az önkormányzat fenntartásában lévő tézmények működtetését, vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tektettel a köznevelés állami és nem állami tézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A HEP helyzetelemzésből és tézkedési tervből áll, amelyet a települési önkormányzat ötévente, öt év időtartamra fogad el. Elkészítésének szempontjait, az esélyegyenlőségi területeket és a HEP célcsoportjait a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 21/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: 21/2011. (XII. 27.) Korm. rend.) tartalmazza. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EI rendelet (továbbiakban: 2/2012. (VI. 5.) EI rendelet) 1. és 2. számú melléklete rögzíti azokat a statisztikai mutatókat, adatokat és tartalmi elemeket, amelyek HEP elkészítésének alapját képezik. A Helyi Esélyegyenlőségi Program célcsoportjai A 21/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. ~ (2) bekezdésének előírása értelmében a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a E mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, E nők, idősekés fogyatékkal élők. HEP célcsoportjai a 1Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv

A település bemutatása Jász-agykun-Szolnok megye nyugati, a Jászság déli határán fekvő település. Jászberénytől kb. 15 km-re, délre fekszik. Szomszédos települések: Jánoshida (kb. 5km), Tápiógyörgye (kb. 8km). Közúton a 2-es főútról Jánoshida felől érhető el, illetve a JászberényJászboldogháza közötti mellékúton, amit lmrédy útnak hívnak, mert lmrédy Béla építtette. egközelíthető még a Tápiószele Tápiógyörgye - Jászboldogháza közötti úton is. Régészeti leletekben főként a Csíkos nevű határrésze gazdag, ahol réz-, bronz-, szarmata- és népvándorlás kori tárgyak kerültek elő. Különösen jelentős volt a 251 síros avar temető feltárása. A település nevét egy átyás korabeli oklevélen 1458-ban említik először, Boldoghaza néven. ajd olvashatjuk Bódogház /1550/, Boldogh Zallas /1567/, Boldogháza /1699/, Jászboldogháza /1960/ névalakokban is. den valószínűség szert eredetileg is jász település volt, erre utal a Boldogszállás elnevezés is. evében a Boldog előtag az eddigi ismeretek szert a gazdag személynévből keletkezett, a -háza utótag pedig a megtelepült életmódra utal. A hatvani szandzsák 1550-es összeírásakor 26 férfi lakost találtak a településen. 1567-ben pedig 14 gazda és 2 zsellércsalád lakta. em tudni pontosan mikor pusztult el a falu, de a későbbi összeírásokban már nem szerepel. 1667-ben említik újra, mt Berényhez tartozó pusztát. A redemptio idején (1745-ben) Boldogházáért a megváltási összeget Jászberény fizette ki 8000 rajnai fort értékben. A XVIII. században gyakran lakatlan, s csak legelőként használják. 1852-ben már ugyan vannak rajta tanyák, de állandó lakossága még hiányzik. Csak az 1850-es években, a tagosítás befejezésekor szaporodott meg a lakosság a pusztán. A változás csak az 1870-es évek után volt tapasztalható. A Hatvan -Szolnok közötti vasútvonal megépülése (187) kedvezően hatott a település fejlődésére. A lakosság számának növekedése egészen a XX. század közepéig tartott, s ez a folyamat dította el a települést a fejlődés útján. Kialakult a tanyavilág öt központban (Csíkos, Tápió, Alsóboldogháza, Boldogháza, Sóshida), ahol iskolák, olvasókörök létesültek. Ezeken a területeken 500 családi házban körül belül 000 ember élt. Az itt lakók 1946-ban döntöttek arról, hogy Boldogháza önállóvá válását kérik, melyet július 1-jei dátummal dr. Bibó István engedélyezett. Ettől a kortól számítjuk a település jelenkori történelmét. A lakónépesség bemutatása 1. Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 1757 2008 179 99% 2009 1728 99% 2010 1707 99% 2011 1698 99% 2012 1684 99% 201 1674 99% 2014 1608 96% Forrás:Teir,KSH-TSTAR 4

Lakónépesség 1800 1750 1700 1650 Jászboldogházán folyamatos (évenként kb. 2 %) a népesség csökkenése. 2015.évi felülvizsgálat megállapításai: A lakónépesség továbbra is folyamatosan csökken. 2. Állandó népesség fő % 2011. évi népszámlálási adatok nők férfiak összesen nők férfiak 868 80 1698 51% 49% 0-2 évesek 0-14 éves 91 10 194 47% 5% 15-17 éves 2 18 50 64% 6% ~ 18-59 éves 404 512 916 44% 56% 60-64 éves 50 67 117 4% 57% ~ 65 év feletti 201 147 48 58% 42% ~ Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Állandó népesség 0-14 ékes, 2~ 65 evfeletű; 26% 15-L7 ~s; 4% 60 64 éws, 6% 18-59 e~s; 52% 5

-l (C Q) > 6. (C c o ~ F E (C Q)!].0 :0 0 űj S> Co w (C (C (C (C (C.0 2 (C.0 ii 01 0 > 0 (C (C C (C S (C 0 -t -~ C (C 4) 1 X -0 C -o Q) to Q) - (C - (0 (0 E en 0 C X ~0 C 4) ~0 - :0 0 C to (0 + (0 (C z E - (0 S S 0 >Vi W S 6 S Vi 0 S (C 0 0 C (C (0 4-, 4-, (C E -(C Vi > Lfl to u-l H LiJ.) U.) en to to -1 to Lfl cri en 0 C -4 :1-0 C to ~ Co ~ U.) C 0 0 0 ) 0 ) Co Co 4 eti Co to en Co U.) en~ U1~enenen ~ en en en en en en en Co 01 en ~- C 000 0000 H V.) Vi - L. L. X cl) ~0 C 4) Q) on 4) 1- :0 (C (C E S.- 4-, F > C (C T - Ó LÉ) 4.~ o o!2 49c 1 ~ C ~ : (C-0. U L) c -o ~ C L. fl-i ~ [ c ~ ~ to(c 5-1 c o >4) 9 ~ C C) 4) (C j C) C) C) C) C) C) C) CC) Ó LÉ) Ó U) U) Ó LÉ) Ó U) Ó C (C o cc) 0 F - F -- CS) CS) LÉ) LI) t I 4 _-I ~ -(C -C > ~0n o.0 ~ (C 0 0 Co -1 C S S :0 U 4-, E 0 0- -~t Co 4-4-, (C 4-, E LII E Q) E ~ 4-, -0 (C C (0 00 ~ -o - > - :0 > C Lfl 00 fl-i S (0 )- ~0 C (0 > 0 :0 1- (C -o E -(C -ci- to C > to ~9oien~ (0 -~ ~0~enCo~f - C encr j (0 > ~ (C.St.~o ~ -c en en T T - 0 Co en -c Cr0 a-o ~ Co 01 0 en ~ o o 0000000 H 7 4) H L. L. it Co

Belföldi vándorlások 12 10 8 6 4-2 0 2008-2010 között magasabb volt az elvándorlások száma, mt az idetelepülteké, 2011-ben megfordult a tendencia, a bevándorlók száma nőtt, ami pozitívum a falu életében. Zl5évi felülvizsgálat megállapításai: A vándorlások száma nem változott számottevően, 201-ban 27 fő, 2014-ben 25 fó. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 9 0-21 2009 11 7 4 2010 8 24-16 2011 5 27-22 2012 4 7-201 14 28-14 2014 11 2-12 Forrás:TEIR,KSH-TSTAR 10 Természetes szaporodás 5 o 5 2008 2001 2010 2011 2012201-10 -15-20 -25 7

A gyermekvállalási kedv nagyon alacsony tendenciát mutat, ezzel szemben a halálozások száma folyamatosan növekszik, ezen adatok is azt tükrözik, hogy Jászboldogházán csökken a lakosságszám. 2015.évi felülvizsgálat megállapításai: A gyermekvállalási kedv kis mértékben nőtt, de ez nem képes ellensúlyozni a halálozások számát. evezetességei, közművelődési- ás közösségi színterei. Alavander-kereszt (legrégebbi épített örökségünk 182-ből) Strandfürdő o Római katolikus (Szent Család-) templom: 190-ban épült. Szent Vendel-szobor (iskolapark): Eredetileg 195-ben készült. 2000-ben felújították. Szent Vendel-szobor: (lmrédy üt), 1905-ben készült. o Szent Vendel-szobor (Csíkosi kövesút): sztén 195-ben készült. Helytörténeti Gyűjtemény (Tájház) Könyvtár. űvelődési Ház o Ezüstkor yugdíjasklub e-pont Civil szervezetek. Polgárőrség Boldogházi Gyermekekért Alapítvány Faluvédő és Szépítő Egyesület. Condors. C.. Jászboldogházáról Elszármazottak Baráti Társasága. Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Ezüstkor yugdíjasklub o Jászboldogházi Sportegyesület Jászboldogházi Autósport Egyesület. Jászföld Hagyományőrző Egyesület Szent Vendel Társulat 215.évi felülvizsgálat megállapításai: A Jászboldogházi Autósport Egyesület 2014-ben megszűnt. Sport A Jászboldogházi Sportegyesület 1962-ben alakult meg. Egykor labdarúgó-, sakk- és kézilabda szakosztályt is működtetett. Jelenleg csak labdarúgó-szakosztálya van.. Jászboldogházi Autósport Egyesület: 2008-ban jött létre.. 201-tól a nőknek gyenes zumbázásra van lehetőségük, mely pályázati pénzből valósul meg. 2015.évi felülvizsgálat megállapításai: Sztén pályázati pénzből jógázási és kerékpártúrázási lehetőség is volt 2014-ben. ~ Értékek, küldetésünk Az esélyegyenlőség mden ember számára fontos érték, melynek érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatnak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mdenkek esélye 8

legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó mőségű szolgáltatásokra függetlenül az életkortól, attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal él, milyen a származása vagy anyagi helyzete. Az esélyegyenlőségi program célja a diszkrimációmentesség, a szegregációmentesség biztosítása a településün kön. Helyi esélyegyenlőségi programunk célja:. biztosított legyen az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére, a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott tézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében nevelés, oktatás területén mden gyermek (tanuló) az egyéni fejlődéshez szükséges lehetőségekhez hozzá jusson a közszolgáltatásokhoz és egészségügyi szolgáltatásokhoz egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása Célok A Helyi Esélyegvenlőségi Program átfogó célja Jászboldogháza település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkrimációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges tézkedéseket. A köznevelési tézményeket az óvoda kivételével érto ~tézkedések érdekében együttműködik az tézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 21/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. 5 (2) bekezdésében nevesitett, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamt helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan, áttekteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamt feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Sztén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munka csoportokat. 9

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ~ 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 200. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról~ szóló 21/2011. (Xll.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és E a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (Vl.5.) EI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a agyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: ötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 199. évi Ill. törvény (továbbiakban: Szt.) a a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: FIt.) a a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) a az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: kntv.) előírásaira. Az EU 2020 stratégic? Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó tézkedésterv. Célja nem Csupán a vólság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az telligensebb, fenntarthatóbb és befogodóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020- ra az EU egészének teljesítenie kell két területen is megjelenik. Az oktatásban a lemorzsolódási arányt 10% aló kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható tézkedések sora pedig azt célozza, hogy legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, okik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kire kesztődés reális veszélyt jelent. emzeti Reform Pro gram Az Európa 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét tagállami szten a nemzeti reformprogramok jelentik, melyeket a tagállamaknak mden év áprilisában, a stabilitósi/konvergencia programokkal együtt kell elkészíteniük. A nemzeti reformprogramok rögzítik az uniós kiemelt célok alapján megfogalmazott nemzeti célokat, továbbá ismertetik, hogyan kívánják a kormányok a célokat teljesíteni, illetve a növekedést hátráltató akadályokat leküzdeni. A dokumentumok azt is meghatározzák, hogy kik, mikor, milyen tézkedéseket hoznak majd, s hogy ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek.4 A emzeti 2 A Bizottság közleménye a Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának ás az Európai Beruházási Banknak Intézkedések a stabilitás, a növekedés ás a munkahelyteremtés érdekében, Brüsszel, 2012. május 0. A következá lépés A száll Kálmán terv 2.0, agyarország Kormánya, 2012. április wwwkormany.hu/downioad//e8/800o/1~a %c%b6vethez%c5%91 l%c%a9o%c%a9s%20(5zkt%22lodf Európai Bizottság, Európa 2020 http://ec.eurooaeu!eurooe2o2o/documentslrelated-document-type/dex hu.htm 10

Reform Program az esélyegyenlőség! célcsapartok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bíró célkitűzéseket és tézkedéseket tett. emzeti Társadalmi Feizárkózási Stratégia5 A emzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (TFS) oz Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott A nemzeti romategróciós stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az TFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjóból meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hasszú távú elképzeléseek tegrálását, kiegészítését egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspalitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. Legyen Jobb a gyerekeknekl emzeti Stratégia6 A Legyen Jobb a Gyerekeknek emzeti Stratégia szükségességét elsősorban az dokolta, hagy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javitsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény mden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A emzeti Stratégia másik fontos doka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Roma Integráció Évtizede Program7 Az rszággyűlés 2007. június 25-én fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2001 (VI. 28.) GY határozatot, amely a Kormány feladatául tűzi, hogy a Stratégiai Terv végrehajtására készítsen rövid távú, kétéves időszakokra szóló tézkedési terveket. A Stratégiai Terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhotás és egészségügy), az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat az ezekhez rendelt mutatókat továbbá a feladatok eléréséhez szükséges tézkedéseket. A nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését a négy prioritási területen megfogalmazottakhoz kapcsolódó feladatokon és tézkedéseken keresztül kívánja megvalósítani. emzeti Ifjúsági Stratégia Az rszággyűlés 2009-ben fogadta a emzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) GY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalásításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat valamt ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-201. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat értő helyi szabályozás rövid bemutatása. -12/2011. (Xl.28.) Szociális ellátások helyi szabályairól -Rászorultságtól függő pénzbeni ellátások: a, lakásfenntartási támogatások b, ápolási díj c, átmeneti segély d, temetési segély e, háztartási hulladékártalmatlanítási, begyűjtési és szállítási díjtámogatás emzeti Társadalmi és Felzárkózási Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2011-2020.) Budapest, 2011. november htto:!/romaeov.kormany.hit/nemzetí-tarsadalmi-felzarlwzasi-strate~ia 647/2007. (V.1.) GY határozat a ~Legyen jobb a gyermekeknek! emzeti Stratégiáról, 2007-202.; www.bíztoskezdet.hu A Roma Integráció Évtizede Program stratégiai Tervről szóló 58/2007. (VI. 28.) GY határozat; Szociális és unkaügyi isztérium, 2008. 11

-Természetben nyújtott szociális ellátás: :lcözgyógyellátas. -1/2012. (Xll.20.) Szociális célú tűzifa támogatásról -6/201. (VII. 29.) evelési, oktatási tézményben fizetendő térítési-, szociális étkeztetési dijairól Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás és az Önkormányzat szerződése a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás hatékonyabbá tétele miatt. Gondoskodó Figyelem ktatási-szociális Szolgáltató Központ és az Önkormányzat feladatellátási szerződése a házi segítségnyújtásról. 2015.évi felülvizsgálat megállapításai: a, lakásfenntartási támogatások 2015-ben megszűntek b, ápolási díj 2015-ben megszűnt c és d, átmeneti segély és temetési segély megszűnt, helyette rendkívüli települési támogatás van 2015. március 1-től. Az 199. évi III.törvény módosult 2015. 08. 01.-án, amely a település támogatás mellett említést tesz a Szociális Ágazati Portál honlapról (szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos adatok rendszerezése, tájékoztatás). 2011. évi CLXXXIX. törvény o. helyi önkormányzatairái 2015. 0. 01. -tő! módosult, mely sztén tartalmazza, hogy a szociális szolgáltatások és ellátások mt helyi önkormányzati feladatok keretében települési támogatás állapítható meg. Közgyógyellátás helyileg megszűnt (Járási Hivatalhoz tartozik). A szociális célú tűzifa támogatás megszűnt. A családsegítés megszűnt, Jászberényhez tartozik. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény űz óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosítása alapján, amely 2015. szeptember 1- én lépett hatályba. A gyerniekétkeztetés gyenes az óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, tartósan beteg vagy fogyatékos, olyan családban él amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, vagy több gyermeket nevelnek, vagy ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg a 89408 Ft-ot. Gondoskodó Figyelem ktatási Szociális Szolgáltató Központ és az Önkormányzat feladatellátási szerződése a házi segítségnyújtásról megszűnt és új társuláson keresztül működik. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciákkal, programokkal Településünkön a következő dokumentumok, koncepciók, programok a mérvadóak: Jászboldogháza Község Költségvetési Koncepció Sportfejlesztési Koncepció Jászboldogháza Község Gazdasági Program Jászboldogháza Község Vagyongazdálkodási Terv Jászboldogháza Község Településrendezési Terv Jászboldogháza Község Településszerkezeti Terv Iskola, óvoda éves szakmai beszámolói Civil szervezetek éves beszámolói 12

2015.évi felülvizsgálat megállapításai: Sportfejlesztési Koncepció: 2015. május 27.-én lett elfogadva az Új koncepció. Jászboldogháza Község Gazdasági Program: 2015. június 24.-én lett elfogadva az új program. Az rszágos entőszolgálat az Európai Unió által támogatott kiemelt projektje által (TIP-2.2.1.-11/1-2012-0001. Sürgősségi ellátás fejlesztése -mentés~) fejlesztéseket hajt végre, ezen belül mentőállomást építiászboldogházán is. Az alapkőletétel 2015.04. 15.-én volt, az átadás várható időpontja 2015.09.20. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásaak bemutatása Önkormányzatunk 201. márc. 1-jén társult a Jásztelki Önkormányzati Hivatallal. Részt veszünk a Kistérségi Startmunka taprogramban: belvízelvezetést közúthálózat javítását téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatást foglal magába. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a Jászberényi unkaügyi Kirendeltséggel. A Jászsági Kistérségi Többcélú Társuláshoz 2008. jan. 1.-én kapcsolódtunk, közös feladatak: családsegítés ás gyermekjóléti szolgálat. Óvodánk 2007. aug. 21-én társult a jászalsószentgyörgyivel, melynek neve: Cifra Palota Óvoda és Bölcsőde esevár Óvodai Tagtézmény. Feladataihoz tartozik p1. a logopédiai ellátás megszervezése. Iskolánk, a átyás Király Általános Iskola és Alapfokú űvészeti Iskola a Klebersberg Intézményfenntartó Központhoz tartozik, 201. jan. 1. óta tagiskolánk a tápiógyörgyei Kazczy Ferenc Általános Iskola. Feladataihoz tartozik Pl. a pályaválasztási tanácsadás. 215.évi felülvizsgálat megállapításai: A Jászsági Kistérségi Többcélú Társulás megszűnt 201-ban, a családsegítés Jászberényben érhető el, helyben csak a gyermekjóléti szolgálat vehető igénybe. A jászalsószentgyörgyi Cifra Palota Óvoda és Bölcsődével való társulás megszűnt és 2015. június 24.-én lett elfogadva az új alapító okirat a esevár Óvodáról, melynek működtetője az Önkormányzat. A Jászsági Önkormányzatok Szövetsége (JÖSZ) részben hasonló a már megszűnt többcélú társuláshoz, 18 jászsági település a tagja ellátandó feladata főként az érdekszövetség. A Jászsági Szociális Alapszolgáltató Központhoz társult Jászboldogháza is 2015. augusztus.-án. Végzett tevékenységek: o szociális étkeztetés. házi segítségnyújtás (27 fő). 2. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttektése, adathiányok kimutatása A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítéséhez a statisztikai mutatókat a 2/2012. (VI. 5.) EI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A helyzetelemzés alapjául szolgáló adatokat a TEIR-ből, azon belül a KSH és a emzeti unkaügyi Hivatal összegzéseiből, valamt helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük. Több területre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre vagy hiányosak az adatok. 1

. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége apjakban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. em csak tudamányosfogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létmimum sztje alatt élnek és szte esélyük scs arra, hogy ebből önerá ből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek akai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és faglalkaztatattságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyas megélhetési zavarokhaz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszervóltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az aktatás és képzés hiányassógaira - a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhaz, szolgáltatásakhaz történő hozzáférés hiónyassógaira vezethetők visszaa mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az értettek egészségi állapotában is Jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi Jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység ( a szegénység fiatal arca : a szegények mtegy 0%-a 017 éves karasztályhaz tartozik), valamt afalusi lakókörnyezet (a szegények több mt fele községekben él). Ez az állapot az értetteket nagyon gyorsan megbélyegzi és a társadalomból való kirekesztettségüket okozza. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet Jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyas társadalmi probléma. a agyarországon mden harmadik ember (kb. millióan) a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket.e terület vonatkozásában a következőkben tektsük át azokat az alapvető jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a faglalkaztatási és szaciális, valamt egészségügyi ellátásakhaz történő hazzáférés, a lakhatási körülmények Javítását szalgálhatják. 199. évi III. törvény a szociális Igazgatásról és szociális eliátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit a jogosultság feltételeit annak megállapítását aszaciális ellátás fanszírozásának elveit és tézményrendszerét a szaciális ellátást nyújtó szervezet és a jagasult közötti jagviszony főbb elemeit továbbá a fenn tartónak a szolgáltatóval, illetve tézménnyel kapcsolatos feladat- és jagkörét, valamt a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adataak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét formáit az ellátások jogosultsági feltételeit, valamt az ellátásak megállapításával és falyósításával kapcsolatos legfantosabb hatásköri és eljárási szabályokat. a foglalkoztatás elősegítésérői és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Fit.) A törvény célja a munka és a foglalkazás szabad megválasztásáhaz való jag gyakorlásának elősegítése, a faglalkaztatási feszültségek feloldása, valamt az álláskeresők támogatásának biztosítása a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogaak széleskörű biztasításának elősegítése, figyelemmel agyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt k yilvánítatt felelőssé gvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében..1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Jászboldogházán a romák aránya nem éri el az 1%-ot, a mélyszegénység nem jelenik meg náluk. Etnikai hovatartozástól függetlenül községünkben a mélyszegények száma (ha a medián jövedelmet nézzüktartósan 50000 Ft/fő alatt) az aktív korúak között kb. 60%! 14

U, < o o 2 S~ H t ~ ~U1w ~ i.~ m ;~- i - 0 ~ ~ i ~ ~ ~7r~ i tn 7; In C _ 0 ~n o~~ C ~ CI, uq co C r-t C i It I~ ~ ~H~; 0 < i. 0 o 0: - i 0: = i ( ( - 0: 0; co: i C ~. C ( n -a U) C 0: _tn ~q 0(0 ~ o C 0 k- ( rt 0 ~ i9:~ ~ ~ U) 4 9) ) 0 0 0 0 - ) :9 9_I ~ I [ 1 ~~ ) 2 C i Q i In 7;- ( -; ( 0; 7;- i i C U) i -t i -< i -I 1 i -. rn Ii) X 0000000 k ~ H 0 0 -~ W -~ o to co U, Ui 01 Ui 01 Ui 01 00 00 to to o to o ~- U) 1-0 F-~ U) Cr Ui 01 Ui Ui Ui 00 4 00 to 00 C 52 k~ ~ -4-4 H~ H k~ k~ I-~ I-~ b k ~ p ~ 1 Ui 4 00 00 00 1-0; 4 4 00 C I-~ ~ U) U) 1 -h 4 U) ~ C k- Ui 00 0; 4~ 4 Ui ~. U) H~ U) U) U) U) -~ C U) 0 00 ~ 1- ~ 0; ~. Ui 01 Ui Ui ~i Ui -4-4 01 Ui ~ Ui J~. 4 Ui 0; -~ 01 Ui ~ U) ( <? E -< < U, I-. 0: i ~ _4 0;~t CI, 7;- 0: ~ ( 0 ~ 0 C U) i C j~ i ( In i -<i 0; U, l < i Cfl ef C CI,..t i ~ ( i ~ 0 i (I, 7;- ( CI, 0; 7;. CI, i i 0: -4 ~ 2 ( ( -2-4 ~C o ~ ~i corn 9L ~ o ~ 7; C i ~ ~ ~ < 0 ar 7; ~ ~ C C -~ 7: 0i C C C i go ~ C:. ~i ~ WC~ _0i < I p ~I! 0:< 0 c oc ~_ C~~ ~ C i 0 C: C 00 C C _ 0 < 7; ~ a 5~ ~ - ~ - C -4 to et i i 0 -< i r tq o~ 001_C< i ~ ~. i ~ ~ i ~ 0: o ~ r ~ < ~ C: ~ C i i ~i _: < 0; i 7: C 0 o E o o ~ C 0 i i ~ ~ i i o ~5 ~ - ~.n 0 0 i 7;- i-p i In i C C 7;. i (

.2.2. számú táblázat - Regisztrált_munkanélküliek száma korcsoport szert 2008 2009 2010 2011 2012 201 2014 nyilvántart fő 42 56 65 77 74 5 57 ott álláskereső k száma Összesen 2üévesés tő 4 2 6 na. 2 1 fiatalabb % 9,5%,6% 9,2%,9% #ÉRTÉKI,8% 1,8% 21-25év tő 4 6 9 12 n.a. 8 9 % 9,5% 10,7% 1,8% 15,6% #ÉRTÉKI 15,1% 15,8% 26-év tő 7 2 6 9 n.a. % 16,7%,6% 9,2% 11,7% #ÉRTÉK! 5,7% 5,% 1-5év tő 8 9 8 8 n.a. 8 8 % 19,0% 16,1% 12,% 10,4% #ÉRTÉKI 15,1% 14% 6-4év tő 6 7 6 6 na. 7 5 % 14,% 12,5% 9,2% 7,8% #ÉRTÉK~ 1,2% 8,8% 41-45év tő 6 12 10 10 n.a. 7 6 % 14,% 21,4% 15,4% 1,0% #ÉRTÉKJ 1,2% 10,5% 46-Sév tő 10 7 11 na. 6 7 % 7,1% 17,9% 10,8% 14,% #ÉRTÉKI 11,% 12,% 51-55év tő 2 8 9 8 na. 7 9 % 4,8% 14,% 1,8% 10,4% #ÉRTÉKl 1,2% 15,8% 56-bév tő 2 0 4 10 na. 5 7 % 4,8% 0,0% 6,2% 1,0% #ÉRTÉKI 9,4% 12,% 6lévfelett tő n.a. 0 2 % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% #ÉwrÉK! 0,0%,5% Forrás: TeIR, emzeti unkaügyi Hivatal 16

Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szert 90 A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása bemutatja, hogy a munkanélküliség a különböző korosztályok tektetében miként változik. 2008-ban a 1-5 éves korcsoportban volt kiugró a regisztrált munkanélküliségi arány (19%), 2009-2010- ben a 41-45 évesek között (21,4%, 15,4%). 2011-ben a 21-25 éveseknél emelkedett a szám. A regisztrált álláskeresők összlétszáma 2011-ben volt a legmagasabb (77fő). 2015.évi felülvizsgálat megállapításai: 201-14-ben a 21-25 éves (15,1%-15,8%) és a 1-5 éves (15,1%), valamt az 51-55 éves korcsoportban (15,8%) volt a legtöbb regisztrált munkanélküli..2.. A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya év nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli munkanélküli fő fő nő férfi összesen nő férfi összesen ő férfi összesen 2008 18 24 42 8 11 16,7%,% 26,2% 2009 25 1 56 11 14 25 44,0% 45,2% 44,6% 2010 1 4 65 16 10 26 51,6% 29,4% 40,0% 2011 9 8 77 19 18 7 48,7% 47,4% 48,1% 2012 44 0 74 16 9 25 6,4% 0% 26,9% 201 1 1 26 4 7 2,1% 0,8% 26,9% 2014 27 28 55 5 10 15 18,5% 5,7% 27,% Forrás:Teir, KSH 17

:0 _fl ( Vi = oc00000 H1 F_a H1 F_~ F_~.~ Vi I~ C t 00 ( C F~ I~ ~a F_a -a w_ah1f_1f_a~ ~W0I0I1t00 Co g4 - t H1H1H1H1H1k.aF_a.. WWWW~W~Q~ LI WF_1~Wt 1 C ~;_ Q: t J i QiQ1.~UiUitfl1Q ( %.)01Ct00-~ In ( WWWH15~ H1 F_1 b~~-j ~ ~ ot z -< < Q) Q) Crt Vi C Vi Vi Vi - i -C i ( ( a. ot i Vi H1 Vi Vi F_~ ~b~za~ ~ i ( C (ii Vi C 00.f~ ot Q: ( t?;- Q) Q).±-ap~-)&& ±_a~ t 00 0 ) H1 lvi ~n ( I & - -c i ( aot i i ( ( i i I i F_a Co to C C ( LI ( - (VI ( 0 o i i -~ i J-a ~ jj~ ~ 00 I W ~~1. ( -t 0 _ti C ~ t w C: ~; ~ ( 00 Vi 0- i 0 Q ( ~ 0- ( i Vi c ~ ~~ t.! ~j q~ j~ ( ~ a ( t?;- o ~ F_ar;-) ( ~1 0 C Z~ ~j ( 00 _fl ~ -C i 0~ 0~~ F 1 9 c (ii 11 C~ 00 00 0 0 00 ( 0-0_ 0 Vi c-t F_a - t I! ~(it -h -t 0: C ( ( 0- ( C i t (_ (.~i p p o o C i C C: : C ; C LI i F_a 00 : a) ; - Vi. 2: a ( 00 ( 0~ 0 ( -. C 0_ LI Ṉ. i i Q) i

Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma sub-title 6 5 4 I ~ L [ 1 ~ -- 1 i L p A 18-29 éves lakónépesség száma 2008-ban volt a legmagasabb (264 tő) a településen. A nyilvántartott pályakezdő álláskereső nőknél 2010-2012 között ncs változás (2,6%), a férfiaknál 2012-ben 2,2%-os csökkenés figyelhető meg. 2015.évi felülvizsgálat megállapításai: A 18-29 éves lakónépesség száma 2014-ben volt a legmagasabb (267 fő) a településen. yilvántartott pályakezdő álláskereső a nőknél 2014-ben ncs, a férfiaknál növekedett(,8%). b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága.2.5. Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és Idősebb lakosság 15-X éves legalább ált.isk. végzettséggel nem rendelkezők száma Összesen általános iskolát 15-x évesek száma végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő tő tő fő tő fő tő % fő % fő 2001 1596 n. a. n. a. 12 655 677 0 0,0 0 #ÉR 4*ÉRTÉ % TÉK KI 2011 1527 790 77 1427 724 70 0 0,0 0 0,0 0 0,0% % Forrás:TeIR, KSH épszámlálás Az ismert adatok tükrében Jászboldogházán az alacsony lakosság körében. iskolázottság nem jellemző a 15 éves és idősebb 2015.évi felülvizsgálat megállapításai: A 15-X éves legalább általános iskolát végzettek számát a 2011. évre vonatkozólag pótoltuk. 19

.2.6. Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szert év nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szert álláskeresők száma összesen 8 általánosnál 8 általános 8 általánosnál magasabb alacsonyabb Iskolai végzettség végzettség Fő fő % fő % fő 2008 42 0 0,0% 15 5,7% 27 64,% 2009 56 0 0,0% 17 0,4% 9 69,6% 2010 65 0 0,0% 15 2,1% 50 76,9% 2011 77 0 0,0% 18 2,4% 59 76,6% 2012 74 1 1,4% 17 2,0% 56 75,7% 201 26 0 0,0% 8 0,8% 18 69,2% 2014 52 0 0,0% 6 11,5% 46 88,5% Forrás:TelR,KSH Regisztrált munkanélküliek száma Iskolai végzettség szert go 60 70 60 - - -- 60 -- - - 0 -- -- - -- 20 - - - L ~-- - - - --- 0- -± 200 2009 2Q10 2011 2012 201 201Z 2015 2016 2017 2011-ben a 77 tő nyilvántartott álláskeresőből a 8. általánosnál magasabb végzettségűek száma 59 tő (76,6%), ebből az adatból az a következtetés vonható le, hogy nem az alul iskolázottság miatt nem találnak állást. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyét nálunk részben az csökkenti, hogy a településről keletnyugati irányban ncs tömegközlekedés, viszont Hatvan-Szolnok felé a vonatközlekedés jó (hétköznap óránként hétvégente kétóránként mdkettő irányba). 2015.évi felülvizsgálat megállapításai: A 201-as csökkenés (69,2%) után 2014-ben Ismét nőtt a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma, ami alátámasztja a 201-ban tett megállapításokat. 20

.2.7. Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen résztvevők száma elvégzők száma fő Fő 2009 0 0 #ZÉRÓSZTÓI 2010 0 0 #ZÉRÓSZTÓI 2011 0 0 #ZÉRÓSZTÓI 2012 0 0 #ZÉRÓSZTÓI 201 0 0 #ZÉRÓSZTÓI 2014 0 0 #ZÉRÓSZTÓI Forrás:TeIR, KSH Településünkön általános iskolai felnőttoktatás ncs..2.8. Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi fel nőttoktatás b fel nőttoktatásba n fel nőtto ktatás ban fel nőttoktatás ban an résztvevők résztvevők résztvevők résztvevők összesen fő fő fő % fő 2009 0 0 #ZÉRÓSZT n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉIKI Ól 2010 0 0 #ZÉRÓSZT n. a. #ÉRTÉKI n. a. #ÉRTÉK! Ó! 2011 0 0 *ZÉRÓSZT n. a. #ÉRTÉKI n. a. #ÉRTÉKI Ól 2012 0 0 ~ZÉRÓSZT n. a. #ÉRTÉK! n. a. #ÉRTÉK! Ó! 201 0 0 #ZÉRÓSZT n. a. #ÉRTÉKI n. a. #ÉRTÉKI Ól 2014 0 0 #ZÉRÓSZT n. a. #ÉRTÉK! n. a. #ÉRTÉK! Ól Forrás:TelR Az adatbázis adatai szert középfokú felnőttoktatásban nem vesz részt a lakosság. A szakiskolai, szakközépiskolai és a gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevőkről ncs adat. c) közfoglalkoztatás 2012-ben 62 fő dolgozott közfoglalkoztatásban. 2015.évi felülvizsgálat megállapításai: 2015. szeptember 1.-től 47 tő dolgozik közfoglalkoztatásban az Önkormányzatnál, további 2 főt a KLIIK foglalkoztat, 4 fő kulturális közfoglalkoztatottat a emzeti űvelődési Intézet. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, formációs és egyéb tényezői (p1. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyét csökkenti a nem megfelelő tömegközlekedés. 21

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük em releváns. f) munkaerő-piaci tegrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (p1. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A Tudásod a jövőd keretén belül Számítógépes alapismeretek oktatása folyt. 2015.évi felülvizsgálat megállapításai: Teljes munkaidó s tél! közfaglalkoztatások: -házi betegápoló képzés: tanúsítványt adott, 10 fő nő vett részt benne, 201. december 1.- 2014. március 1. között zajlott. -alapképzés: 10 fő vett részt benne, férfiak és nők vegyesen, 201. december 1.- 2014. március 1. között zajlott. TICK! fe!nó ttképzés: -betanított zöldségtermesztő: 400 órás volt, 2014. május 12.- 2014. augusztus 1. között zajlott. Hosszabb időtartamú közfogialkoztatás: -raktáros: 15 fő vett részt benne, férfiak és nők vegyesen, 2014. december 1.- 2015. március 1. között zajlott, bizonyítványt adott. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású tézményekben történő foglalkoztatása em releváns. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén em releváns.. Pénzbeli ás természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások..1. Álláskeresési segélyben részesülők száma év 15-64 év közötti segélyben segélyben részesülők % lakónépesség száma részesülők fő 2008 1210 1 1,1% 2009 1188 18 1,5% 2010 1182 8,2% 2011 1181 20 1,7% 2012 1177 7 0,6% 201 1169 2 0,2% 2014 1161 0,% Forrás:TelR, emzeti unkaügyi Hivatal A 15-64 év közötti lakónépesség számához viszonyítva a segélyben részesülők száma elenyésző (2012-ben 0,6%). Viszont ha a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítjuk (2012-ben 74 fő) ezt az adatot (7 fő), akkor 9,4%. 2015.évi felülvizsgálat megállapításai: A 15-64 év közötti lakónépesség számához viszonyítva a segélyben részesülők száma továbbra is elenyésző (2014-ben 0,%). 22

C - ).- Q) U, 0 ~ c ~ -4% = C: C ~ Q) In r+w Q) Q) ( ~aq ( ~ Q) Vi Q).. 0 In Q) Q) -I Q) 0 C?;. -I Q) InC 7; In Q) In -4 -< Q) Q) In n In0: 7; ( 0 In 7;- C 000 0 o - ~ I t 0~ 0 :; o Q) 00 0 -< Q) F~ Q) WQ~ 4 - Vi o «~~ < 0: 0~ Q) <!. & ( ( In ~ _ ( Q) 0 ~ o a In 00 o In ~ 0; ~ ( ( Q) Q) ~ Q) ~Q) (~ ~ Q) In C Q) ( o. c ( 7; W 1, C 1; 0 ( In Q) C7;- 00 00 1~fl b 0 0 0 0 0 Vi C 95 -t ( - Q) Q) a ( 7;- Q) 00Vi C Q) 1 Vi 5 Q) - Vi - ( z ( ( C C 0i~ -< < Q) Q) ) 0000000 i-~ i-.~ ~ 0 C ~. W Ia 0 0 00 ( < -< C Q) LI Vi ~ W F.a ~]~W~-~iJi»J o 0l-~ -)0~ ~00iW~ -~ 4WW J 0; Q) Q) In 7;. ( ( ( In H1 H U) ~ Ha~~ ii-a ) U) 1 U) Q) Q) a ( 7;. - Q) 0 0Vi C I-t Q) I Va ) Q) I-t C. Q) Q) I - Q) a (Q Q) 0~Q C I-l. Q) 7;- Q)

... Rendszeres szociális segélyben ás foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma év rendszeres Foglalkoztatást Azoknak a száma, akik Azoknak a száma, szociális helyettesítő támogatás 0 nap munkaviszonyt akiktől helyi segélyben (álláskeresési támogatás) nem tudtak igazolni és önkormányzati részesülők az FHTjogosultságtól rendelet alapján elesett megvonták a támogatást fő 15-64 évesek fő munkanélkül %-ában iek%-ában 2008 1 0,08 7,04 0 0 2009 10 0,84 n.a. na. 2010 10 0,84 n.a. n.a. 2011 60 5,08 n.a. n.a. 1 0 2012 45,84 n.a. na. 201 2 0,17 15 2,2% 0 0 2014 2 0,17 21 0,7% 0 0 Forrás: TeIR, emzeti unkaügyi Hivatal, helyi adatgyűjtés Rendszeres szociális segélyben ás FlIT- ban részesítettek száma ~ su 60 ~- ~~~~1~~ 50 40 ~ ~ ~ U U - U A rendszeres szociális segélyben részesülők aránya 2008-tál 2010-ig a 15-64 évesek körében 1% körül mozgott (1,20%-1,18%). 2011-ben nagy mértékben nőtt az arányuk (5,48%), majd 2012-ben újra csökkenni látszott (4,1%). A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőkről csak 2008-as adattal rendelkezünk (7 fő), mely a munkanélküliek,04%-át jelenti. 0 nap munkaviszony igazolásának hiánya miatt FlIT jogosultságtál 1 tő esettel 2011-ben. 2015.évi felülvizsgálat megállapításai: A rendszeres szociális segélyben részesülők száma jelentősen csökkent (0,17%), a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma nőtt. 24

.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú gatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést..4.1. Lakásállomány év összes bérlakás szociális egyéb lakásállomány állomány lakásállomány lakáscélra {db) (db) (öb) használt nem lakáscélú gatlanok (db) ebből ebből ebből elégtelen lakhatási körülményeket elégtelen elégtelen elégtelen biztosító lakások száma lakhatási lakhatási lakhatási körülményeket körülményeket körülményeket biztositó bíztositó biztosító lakások száma lakások száma lakások száma 2008 821 0 n.a. 0 0 0 0 0 2009 822 0 n.a. 2010 82 0 0 0 0 0 0 2011 824 0 4 0 0 0 0 0 2012 825 0 0 0 0 0 0 201 82 0 0 0 0 0 0 ~ 2014 821 0 0 0 0 0 0 Forrás: TelR,KSH-TSTAR, önkormányzati adatok Lakásállomány megoszlása 100% 90% I 80% [ 70% sub-title 60% [ szloph 50% szlopf szlop 40% I. I 0% 20% I 10% 0% 200 2009 2010 2011 2012 201 2014 2015 2016 2017 25

E lx is 2 a).0 U) H Iflfl~~ nnm n~nm imnnnn nnn Ifl~flfl ~L I.~fl.0-4) 4) > >. to oe 0.0 Is 1 U ~o4! Cm. 2 b015 m C ba.0 C~0 4)0.0 C >W.! 4,. ~%fl~ (U ~ E.. C ~ o~ is ~ t~ U fl ~ = S ~ ~ :~ >. S C Is.-, In ~. C so so )~ E o.0.;; ~ :. In qsu 4) m~ 4)s S ~ 5s 4, 0 ~ ~ 4) Wa 5 E :2 Is.- 4) oiw U) q U) Q) U) U) v-l U) 1 c4 v-i o 4~ a S 4) I,, Is.0-1 S 2 In en ~ v-i 9 U) ~ v-l :0 tel. :0 C.0 ~.0 en ~ m >.. 0 os m

2 ~ 0 ~ n UI Q) Q) Ui Q) r 0.01 0. 0 «~«~ Q) 01 Cr ~ ( rto ~.: 0 It - C: < -. UI w C ~ ~ ~ S. ~ ( ~ ~ QQ ~ o ( 00 F 00 0 - UI ~ Q) 0~ ~ ~ UI ~ 0~ ( = 0 : 01 Q) ( -I ( (~C Vi fl Q) 0~ ui U)?~ ~ t?r (. (.. : Vi ~ ( UI Z - 4 Q) 0. o ~ -. t 0~ ( 5 9 : ~ w~ 01 00 ( ( : fl UI Q 0: t ~: ~& ~ : ( : ~ Q) ( 1 ( öl ~? ~ 01 (. < & 0 w : 1 Fi ~ Lii (0 t -- Ci) I.- a I-i Lii Fi 0 ) Fi - 4 00 UI If) 00 0-u -1 Q) 00 Q) In 0~ Q) : ~1 ( U) ( U) C: 01 1 0 U, H ( 7; J1 (11 H Fi a Fi I-i w J 01 a Lii a 01 : Q) ) Fa Lii 01 : Q) Fa U) U) 0 ( 00 < Q) ;;- VI ( ( : VI Z (r., U) 01 -. 1~~ ( r+ In. ( -. ~- Q) Q) - 00 : Vi 0~ Q) : Q) 0-0 UI UI Q) nui 0: ( : ( 01 : Q) Q) 01 Q) Q) i 01 0~ Q) : ( UI C UI C: 01 1» a UI Q) Q) 0 Q) Q) -1 Q) 00Q) Q) UI 0 Q) : ( Vi ( VI C: 01 ( 2 (cl Q) 0 ) a) ( ( au) < -Q) UI : ( Vi Q) 00 UI n 0 a: : 0 Q) UI 00 Q) : Q) ;;. Q) z. Q) In n ( 1: : 00 Q) Q) : 2 ( ( ( <Q) : UI t:j UI n Q) In Q) :- Q) Q) Vi

g,lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, mőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása A tanyák száma 10 alatt van, mdegyik a település határához közel helyezkedik el, megközelítésük viszonylag jó, a közműszolgáltatás kiépített. 5 Telepek, szegregátumok helyzete Telepek és szegregátumok Jászbodogházán ncsenek. a) a telep/szegregátum mt lakókörnyezet Jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb Jellemzői (Pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Szegregációval veszélyeztetett terület ncs..6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Elsőként kiemeljük az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyifeladotok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén lehetőségeihez képest saját hatáskörben tézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatósógnál kezdeményezi a szükséges tézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamt támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamt az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 28

(0 ( -<I (0 ( S ( -h W Vi C C: C i_t r7 i I,fl i i Q) Vi et <( i :7 0 C fi Vi 2 _fl -< i i Vi n Vi 0: ( ( Vi i :7 i -t 0 CC 00 0 i 0: _q -< 0 00 -c( i i Vi 00 i < i -< i ( 0 (?;- ( 7V Vi i a Q) Q) Vi ~ Vi 0_T Q: -C Q -< ( i i Vi i Q) _fl 0 fi -T i Vi -1 ( Vi _il Vi H 9_T t J 9 2 000000 C ( 0 C << ~Wt0 00 p) -C ( i Q) Vi i 0 < ~; 0: i z ~ i -C 0 ~ ( < ( a. ~;:a 7V i ( Vi ~ i Vi i ~_ JWa~a ~ i Q) ~W0iWVi~ W -Ci ~ ( a( ~;- ( 0 : 7V Vi i a i i Vi 0 a 00 i i- i -C Vi Vi 00 i- i t_t i i i t t 0 i a ( -< i -<( ( 7V - < Vi -h ( i ai (-.?;- i Vi ( i i _fl Ọ i Vi ( Vi 000000 C ~ 1 ~ ~WCt 00 k-1 ~ a ~a a 000000 0 000000 0 (0 < Vi i - _fl (( < ( 0~ rt ( t_t ;;- ( i Vi i (0 ;~_ ( Vi Vi 0( - 00 < Q) ( i ( t-t ~ i -t Vi o :7 ~ 7V ViQ i < 0 Q) n Vi i 7V ( 0 : ( 7V - ( fl ( fi ( ( Z = i i -. o üo -< ( Vi fi ( 00 z i ~ c 00 7V~ ~7V i i VJ 0_T -. < Vi ( i Q) U,

Cu E -ra UI S ÚJ 4-4- ÚJ UI ÚJ UI -w L. C Cu -o - UI -ra a -< 4-, ra -ra ~0 -ra 4-, -z E -ra UI rfl ra E -ra UI a) 4- ÚJ UI ÚJ UI _a) L. C Cu UI _Cu 0~ Cu > _a) 01 lr- h Co Co 01 0 v-l ( m ~ o c -1 1 v-l v-l 1 0000000 ( ( ( fl-i ( ( ( cl: VI -;- VI ÚJ F UI -ra L. L. LI. ~UI44 t 0 -~ ~0 4- ÚJ ~ 0~-~ UI ( 4-4 L~ ( h- > ÚJ UI ~ ~ -~ + a L. -ra >--ra ÚJr Co - -~ UI ~C ~ ~ -ÚJ ( ~ ~- ~~-o L. r-j ( -~ ÚJ -~ r- ~-o t~ UI i ~J2 c 4- a UI-ÚJ ( ~ G ra v-l ÚJ >. ~ C C~ ÚJ C 0 Co s UI ~ - E ~ 0 -~ ~ 0 ~L -9 -~ ~ r-~ ~ ~- C 4- ÚJ4-4 I ÚJ~cZ.:I ~ u-~ 4- ra~ ni UIqJ_~ ra4-. 4-4 UI ÚJ 4-4 ~ ~ ~ 4 7 CUI>~.~ ( ~ra C ~ ao> ~ ÚJ -ra ÚJ5- C t ~ ~ >. 4- rac 0 ra CUI (0 0 C ~-l Z L. ~ C E o~ 0 w ~ ~.C Z ra -~ L. ~-fl~ ÚJ 4- UI ÚJ c 4.4 ~ C if) m ~ ~ 5- E -~ - Co Z. ÚJ >- UI ~ o~- >- C CS C ej ra ~ ÚJ UI 0 C E ~ i~ E~ ~0 4- UI ~ ÚJ L. L. ÚJ ÚJ 4 UI C (t 0 L. ÚJ ~ 4- ÚJ fl L. UI ra a ~ -ra.. ÚJ ~ ( 4- UI ÚJ (.) UI ra ra 4-2-~ ~ a C 2cm UI 5 > fl -~ 2 ~-? ~ S ~r L UI 0 a ra z0új - ( ÚJ -ra L. - UI > ~ -o -ra a :~ 19 ~ L-~~ ~ Q~ÚJ ~ =~ ~ a -ra ÚJ >->~ ~ ~ a ~ > -~ ~ C$~ -ra Er ~ -~ 45 C L. ~ ~ C a-a-új t 05 ~- 2 ~ ~ t 2~-~ z~-~ 2 E ~ ~UI $ -o 0 ~ -~ ~ ( Co ra a-o~ ÚJ ~-2 ro 4.2 UI C ÚJ ra ~LH ~ ~ ÚJ5C~ ~ - ~ 0 ~:z UI ~0 UI ~ÚJ e ni Co 0 ~ ( 1 t UI -o UI 0 L. ÚJ ~rafl UI C Q) a-a ű ra UI ~itra - ÚJ- ~J a ~ S ~ >-a ra L. E UI ~ j 4- ~ C ra4- UI UI UI ra C ra aúj~ ~-a 0~ ÚJ-S ra~--~ a-ra~ ~UI s~-~ c ~ ~ C C C S ~ ~ ~ 0 Ct)

e) sportprogramokhoz való hozzáférés Jól működő futballélet van (ovisok is focizhatnak), ezen kívül zumba, karate, kézilabda, tenisz, strandröplabda, strandfoci és konditeremben való testépítés közül lehet választani. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Házi segítségnyújtás működik. 2015.évi felülvizsgálat megállapításai: Az Önkormányzat a házi segítségnyújtást 2015-ben tervezi átalakítani. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor em releváns. h) pozitív diszkrimáció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer kerete belül Rendszeres segélyek, 50%-os és gyenes étkezési lehetőség, gyenes tankönyv, heti kétszer tej és kenyéradomány a Vöröskereszttől..7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet szterei, fórumai űvelődési Ház, könyvtár, e-pont, nyugdíjas klub, motorostalálkozó, közös augusztus 20. a Tájházban, háztáji klub, denki Karácsonya. b) közösségi együttélés jellemzői (p1. etnikai konfliktusok és kezelésük) cs ilyen. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Az összes civil szervezet önkéntes munkát végez..8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal em releváns..9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák unkanélküliség, többen nem regisztráltatják magukat Az igénybe vehető ellátásokról (segélyek, egyéb juttatások) formációhiány fejlesztési lehetőségek Kapcsolatfelvétel a munkaügyi központtal, tájékoztatás Családsegítővel felvenni a kapcsolatot, lakossági tájékoztató megszervezése, segítségnyújtás az ellátások igénybevételéhez 1