Csillag István Óbudai Egyetem 2013.november. 07.
HÁTTÉR: Bizonytalan( inkább prociklikus) gazdaságpolitika= szétcsúszó szerkezet A FDI a világban 2x-szer feleződik (2002, és 2003)a dot.com buborék és Szept 11. utáni visszaesés hatására A magyar sikersztori a bizonytalanná váló gazdaságpolitika miatt szertefoszlik: a szlovák csoda elviszi az új nagy befektetéseket. A felkészülés az EU csatlakozásra (2004) nem párosul a fegyelmezett, euro-övezeti csatlakozást is megcélzó gazdaságpolitikával; Fordulat a befektetés-politikában: azt tartsuk meg és azt erősítsük ami már megvan, szoros együttműködés az üzleti szektorral (ld. centrumok támogatása, nyitott ajtó és transzparencia)
Duális gazdaságpolitika, duális gazdaság (2002-2004) Posztkádári általános gazdaságpolitika (magas újraelosztás) mellett a versenyvilághoz illeszkedő, átlátható intézmények ULC megugrása 2000-től 2006-ig (minimálbéremelés, közszektor béremelése, széteső adórendszer Profitadó mérséklés és amortizációs kedvezmények EU-kompatibilitás elérése és átvezetés a beruházási támogatásokban, Transzparens feltételek Maradék Komparatív előnyök: Logisztika és infrastruktúra Diplomások az Üzleti Centrumokban
Autópálya-építés és beruházások kapcsolata Egyedi k ormánydöntés alapján nyújtott f ejlesztési támogatással autópályák mentén megv alósuló beruházások M agyarországon, 2002-2007. Mercedes gyár 4/20 Forrás: GKM
A magyar export részaránya a világkereskedelemben háromszorozódik 1994. 2011. között (% -ban) (Forrás: Eurostat.) 0,65 0,6 0,55 0,5 0,45 0,4 0,35 0,3 0,25 0,2 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
2010-től Fordulat, de Reform nélkül=autarkia, Beruházás-ellenesség Belső fogyasztás felpörgetése (egykulcsos adó, rosszkor, rossz időben)= eredmény a növekvő hiány Bank ellenesség= eredmény hitel- és forráshiány Kiválasztottak, és Enklávék eredmény= elveszett transzparencia Szabadságharc a Kiszámíthatóság, Jogbiztonság Ellen Kedvenc nyestjét addig nyeste, amíg nem maradt már nyestje!
GDP-növekedés Megáll az idő.. A növekedésben leszakadtunk a régióról,mert (Forrás: MNB) 180 % % 180 170 170 160 160 150 150 140 140 130 130 120 120 110 110 100 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Magyarország Bulgária Csehország Lengyelország Románia Szlovákia 100
Megáll az idő A beruházások visszaestek (Forrás:Eurostat) Bruttó állóeszköz-felhalmozás (beruházások) a GDP %-ában 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 EU27 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia
Megáll az idő.. A fogyasztás is, beruházás is minuszban (%-os növekedés előző év=0) (Forrás:MNB)
Megáll az idő A termelékenység növekedése lassul (Forrás:Eurostat) 8 Munkatermelékenység változása %-ban 6 4 2 0-2 -4 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Ördögi kör:az államháztartási hiány miatt lassul a növekedés,a lassulás miatt a hiány újratermelődik A rendszerváltás óta a gazdasági növekedés legfontosabb forrása a beruházás és az emiatt növekvő termelékenység emelkedés (TFP) volt. A beruházások legfontosabb forrása nem a belföldi megtakarítás, hanem a külföldi működő tőke. Az államháztartási hiányt sem a belföldi megtakarítás finanszírozza, ezért folyó fizetési mérleg és devizakockázat. Kiszámíthatóság és előreláthatóság (kamat-és árfolyamkockázat; sőt újabban tőke kockázat) hiányában a beruházásokat finanszírozó külföldi forrás megdrágul és elapad, a növekedés leáll. 11
A hiány megöli a növekedést A hiány és a felgyülemlett adósság finanszírozása nem csak az ismert kiszorítási hatás miatt mérsékli (beruházási források megdrágulása) a potenciális növekedést, hanem mert oka a magas újraelosztás Az államháztartás magas újraelosztása a magas jövedelemcentralizációval jár együtt, ami az egyenlőtlen jövedelemterhelést (közteherviselés hiánya) fokozza és magas adóéket eredményez; Az így kialakuló magas adóék csak a magas termelékenységű munkahelyek esetében kecsegtet jövedelemtöbblettel > következmény alacsony szintű foglalkoztatás, főként az alacsony termelékenységű, alacsony bérű munkáknál. Az újraelosztás magas aránya és az emiatti hiány a kiszorító hatás által a beruházások csatornáján, az adófizetők koncentrációja miatt a munkavállalási hajlandóság=munkakínálat szűkössége okán a munkapiac csatornáján mérsékli a potenciális gazdasági növekedést. 12
Foglalkoztatás Kapcsolat az adóékkel 70 Foglalkoztatás és adóék Európában 65 DK NL 60 IR SW 55 PT SK CZ FR DE 50 PL BE 45 IT HU 40 20 25 30 35 40 45 50 55 60 Adóék
Piaci és nem piaci résztvevők (ezer fő) Tevékenység Svédország Magyarország 1970 1989 1990 1993 2007 2011 1. Közigazgatás és közszolgáltatások 806 1427 895 875 790 751 2. Nyugdíjasok 1135 1899 2228 2647 2600 2649 3. Munkanélküliek 59 62 62 694 310 488 4. Munkaerő-piaci programban érintettek 69 144 n.a. 54 22 74 5. Táppénzen lévők 264 317 165 150 90 54 6. 7. 8. Gyermekgondozási szabadságon lévők 28 126 250 262 267 251 nem piaci szektor (Össz: 5-6.) 2361 3975 3600 4682 4187 4267 Piaci szektorban foglalkoztatottak 3106 3020 3984 2842 3135 3028 9. 7. a 8. százalékában 0,76 1,32 0,9 1,65 1,33 1,41 Forrás: Kornai János (1996) 249.o. 7.9. táblázat; Munkaerő-piaci tükör, 2008. MTA Közgazdaságtudományi Intézet Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest 14
Magyarország kiszáradóban A bizalomhiány miatt az FDI mértéke visszaesik, bankszektor forrásai a mérlegésszerűsítés (deleveraging) és az adóteher miatt csökkennek, az ígéretes ügyfelek elfogytak, a kockázat nő.
A befektetés alapja, a pénzügyi közvetítőrendszer legfőbb áruja A BIZALOM, ezért kiszámíthatóság és konzervativizmus
Bizalom=Befektetés=Növekedés
Hogy értsd, egy pohár víz mit ér, ahhoz sivatag kell.