Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014.

Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014.

TARTALOMJEGYZÉK 1. HELYZETELEMZÉS... 10 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 12 2.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 13 2.2. CÉLJAINK, FELADATAINK, ESZKÖZEINK, ELJÁRÁSAINK... 13 2.3 SAJÁTOS CÉL-, FELADAT- ÉS ESZKÖZRENDSZER... 15 3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 17 4. A KÖRNYEZETI NEVELÉSRŐL:... 19 4.1. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE... 19 4.2. HELYZETELEMZÉS... 20 4.3 A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÁLTALÁNOS HOSSZÚ TÁVÚ CÉLJA:... 21 4.4. RÖVID TÁVÚ CÉLOK ÉS FELADATOK:... 23 4.5. A KÖRNYEZETI NEVELÉS AZ ISKOLA MINDEN PEDAGÓGUSÁNAK ÉS FELNŐTT MUNKATÁRSÁNAK FELADATA MINDEN TANÓRÁN ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOKON.... 24 4.6. KÖRNYEZETI NEVELÉS A TANÓRÁKON... 24 4.7. KÖRNYEZETI NEVELÉST SZOLGÁLÓ TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK, TEVÉKENYSÉGEK... 25 4.8. KÖRNYEZETI NEVELÉST SEGÍTŐ LEGFONTOSABB MÓDSZEREK... 27 4.9. A KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ... 28 5. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK; AZ ELSŐSEGÉLY- NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV... 28 5.1. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK KIEMELT FELADATAI:... 28 5.2. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉST ELSŐSORBAN A KÖVETKEZŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK SZOLGÁLJÁK:... 29 5.3. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉST SZOLGÁLÓ TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK:... 30 5.4.AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT (ISKOLAORVOS, VÉDŐNŐ) SEGÍTSÉGÉNEK IGÉNYBE VÉTELE:... 30 5.5 AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT KAPCSOLÓDÁSA AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMTERVÉHEZ... 30 5.6 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV... 31 2

6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 34 6.1 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 34 7. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI... 37 7.1 A NEVELŐTESTÜLET MINDEN TAGJÁNAK FELADATA... 37 7.2. A PEDAGÓGUSOK FELADATAI... 37 7.3. AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSOK A PEDAGÓGUS MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATBAN... 38 7.4. AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI... 39 8. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE... 41 8.1 TEHETSÉGES TANULÓK... 41 8.2 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEKKEL, TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG... 44 8.3 A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEK, TANULÓ... 50 9. MIGRÁNS TANULÓKKAL FOLYTATOTT PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG... 51 10. AZ INTÉZMÉNY DÖNTÉSI FOLYAMATÁBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE... 51 11. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, A TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL... 53 11.1. A TANULÓKAT AZ ISKOLA ÉLETÉRŐL, AZ ISKOLAI MUNKATERVRŐL, ILLETVE AZ AKTUÁLIS FELADATOKRÓL AZ ISKOLA IGAZGATÓJA, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT FELELŐS VEZETŐI ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK TÁJÉKOZTATJÁK:... 53 11.2. A TANULÓT ÉS A TANULÓ SZÜLEIT A TANULÓ FEJLŐDÉSÉRŐL, EGYÉNI HALADÁSÁRÓL A TANÍTÓK ÉS TANÁROK FOLYAMATOSAN (SZÓBAN, ILLETVE A TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEN KERESZTÜL ÍRÁSBAN) TÁJÉKOZTATJÁK. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK SZÜLEIVEL SPECIÁLLS FORMÁBAN KELL EGYÜTTMŰKÖDNI.... 53 11.3. A SZÜLŐKET AZ ISKOLA EGÉSZÉNEK ÉLETÉRŐL, AZ ISKOLAI MUNKATERVRŐL, AZ AKTUÁLIS FELADATOKRÓL AZ ISKOLA IGAZGATÓJA, A TAGISKOLA-VEZETŐK ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK TÁJÉKOZTATJÁK:... 53 12. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK, A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI... 55 13. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI... 61 13.1. ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOKNÁL... 61 13.2. SPORTISKOLAI OSZTÁLYOKNÁL... 62 3

14. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE... 64 14.1. CÉL:... 64 14.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES HELYISÉGEK, BÚTORZATOK ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAK, VALAMINT EGÉSZSÉG ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK FELSOROLÁSÁT A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ 11/1994. (VI. 8.) MKM RENDELET 7. SZÁMÚ MELLÉKLETE TARTALMAZZA.... 64 15. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI... 66 15.1 A TANTÁRGYI RENDSZER ÉVES ÓRASZÁMAI AZ ISKOLÁBAN... 67 15.2 TANTERVI ÓRÁK RENDSZERE ÉS A HETI ÓRASZÁMOK A NAT 2013 ALAPJÁN... 69 16. A NEVELÉS OKTATÁS SZERVEZETI KERETEI ÉS TEVÉKENYSÉG FORMÁI... 70 16. 1. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS... 70 16.2. CSOPORTBONTÁS, KÉPESSÉGCSOPORTOK... 70 16.3. NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOK... 70 16.4. EGÉSZ NAPOS ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS... 71 16.5. DIÁKÉTKEZTETÉS... 71 16.6. ÚJ TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDSZEREK ÉS ELJÁRÁSOK... 72 17. TANÓRÁN KÍVÜL VÁLASZTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK... 72 18. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 73 19. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI... 74 19. 1. AZ 1. ÉVFOLYAMON:... 74 19. 2. A 2-8. ÉVFOLYAMON:... 74 19. 3. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA TÖRTÉNŐ LÉPÉSHEZ, A TANÉV VÉGI OSZTÁLYZAT MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ A TANULÓNAK OSZTÁLYOZÓVIZSGÁT TEHET, HA:... 74 20. ÉRTÉKELÉSI RENDSZER AZ ISKOLÁBAN... 75 20.1. AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI... 75 20.2. AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI... 76 21. SPORTISKOLA... 82 4

21.1 SPORTISKOLAI KÉPZÉS... 82 22. AZ INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS PROGRAMJA... 86 23. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE... 90 24. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK... 90 24.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE... 90 24.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA... 90 24.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA... 91 24.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA... 91 25. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK... 92 26. MELLÉKLETEK... 93 1. TANESZKÖZJEGYZÉK... 94 2. ÚJ TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK... 100 3. FIZIKAI ÁLLAPOT MÉRÉSE... 107 5

Mottó:"Olyan lesz a jövő, mint a ma iskolája..." /Szent Györgyi Albert/ BEVEZETÉS 29970-1/2014/KOIR ügyiratszámú 2521. számú kiválásról szólódöntés, és a 2522 számú döntés az önálló intézménnyé válásról való határozat alapján 2014. szeptember 1- től mint Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola (2666 Balassagyarmat, Dózsa György út 17. OM:202983) újra önálló intézményként múködünk. Fenntartó: Klebersberg Intézményfenntartó Központ Balassagyarmati Tankerülete. Müködtető: Balassagyarmat Város Önkormányzata. Iskolánkban az alapfeladatainkban folytatjuk a kompetencia alapú oktatást és az integrációs pedagógiai rendszert. Ezekre a stabilizálódó és folyamatos fejlesztés alatt álló tevékenységcsomagokra építjük a kompetencia alapú fejlesztés tanulását és megvalósítását. A fejlesztési stratégia hatással van iskolánk egészének működésére. Ez azt jelenti, hogy elsősorban tantestületünk és tanulóink jelentős szakmai/ módszertani fejlődés közepette élik mindennapjaikat. A komplex intézményfejlesztés kifejti hatását az iskolahasználók teljes körére is. Tudjuk, hogy egy 6

hosszú távú megújulási folyamat pedagógiai kultúránk fejlődésének elején járunk, de a tantestület nyitott az új út végigjárására. A pedagógiai program részei: 1. Nevelési program Az elfogadott alapelveink mellett megfogalmaztuk az intézményi célokat, feladatokat, majd ezekhez hozzárendeltük az általunk jónak tartott eszközöket, eljárásokat. 2. Helyi tanterv Mellékletei: - 1-4. évfolyam tantárgyi tanterve - 5-8. évfolyam tantárgyi tanterve - speciális tantervek: - sportiskola tanterve - IPR - kompetencia alapú programcsomag- tantervek - autizmus sprektum zavarral élők speciális tanterve - enyhe fokban értelmi fogyatékosok tanterve - nyelvi előkészítő osztály (migráns) terve Intézményi köznevelési és egyéb feladatai a szakmai alap dokumentum és az új speciális feladat szerint: Általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatása alsó tagozat, felső tagozat Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása Sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai nevelése-oktatása (autizmus spektrumzavar, értelmifogyatékos-enyhe értelmi fogyatékos Integrációs felkészítés képesség kibontakoztató felkészítés migráns tanulók nevelése- oktatása-nyelvi előkészítő osztály (2014.10.15-től) Egyéb nem köznevelési feladat Napközi otthonos ellátás Sportiskolai feladat Intézményszervezési változás: Foglalkozásokat 16 óráig kell szervezni, amelyen a tanuló részt vesz, 17 óráig a felügyeletet kell biztosítani (Nkt. 27. 2) az iskola a tanulók heti kötelező órái és az osztályok (6. sz. M.) engedélyezett időkerete közti különbséget csoportbontásra és egyéb foglalkozáshoz veheti igénybe, a fenti órák terhére kötelező megszervezni a BTMN-es tanulók foglalkozásait 7

a heti időkeret az iskolában az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. heti 10 órát kell biztosítani a magántanulók foglalkozására az általános iskolában (szak orvosi, ill., szakértői javaslat). NEVELÉSI PROGRAM 8

Küldetésnyilatkozat Én azok közül, kik a magyar ifjúságnak a dolgát a tanulásban elősegítik - a legkisebb vagyok, de szándékomra nézve, amellyel a cél elérésére törekszem, nincs aki rajtam, kifogna. (Apáczai Csere János) Mi, akik a Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola pedagógusai, dolgozói vagyunk, arra törekszünk, hogy iskolánk továbbra is megőrizze jó hírnevét, hogy büszkék lehessünk tanítványainkra a jövőben is. A szülőkkel együttműködve szeretnénk még eredményesebb munkát végezni, hogy a jövő kihívásai ne érjék váratlanul gyermekeinket. Arra törekszünk, hogy aziskola nyitott és tanulni kész szervezetként képes legyen gyorsan, és hatékonyan reagálni a folyamatosan változó igényekre. Ennek érdekében: Iskolánk minden tanuló számára esélyt kínál az eredményes tanulásra, egyéni képességeik maximális kibontakoztatására. 9

Tanulóinkat megtanítjuk az önálló ismeretszerzésre, a különböző tanulási technikákra. Az iskolahasználók igényeinek megfelelően a sportiskolai osztályainknál harmadik évfolyamtól kezdve csoportbontásban tanítjuk a sportági órákat, anagy létszámú osztályainknál csoportbontásban az informatikát, a technikát valamint az idegen nyelv tantárgyakat. A tehetséges tanulók sokrétű gondoskodásban részesülnek. A tanulási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű gyerekeket korrepetálásokkal, személyre szabott fejlesztő programokkal segítjük. A hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulókra külön figyelmet fordítunk. Tiszteletben tartjuk a gyerekek jogait. A gyerekekkel való kapcsolatunkat az őszinteség, az emberi, a szakmai és a szociális felelősség hatja át. Tantestületünk szakmai felkészültségét folyamatos képzéssel és önképzéssel magas szinten tartjuk. A szülőkkel való kapcsolattartásra iskolánk különös gondot fordít. Az iskola épületét és környezetét olyanná tesszük, amely tanulóink kényelmét és az eredményes munkavégzést szolgálja. Nevelőmunkánk egyik kulcsterülete a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység eredményessége. 1. Helyzetelemzés Intézményünk az 1969-70-es tanév második félévében kezdte meg működését. 1980-ban az iskola új épületszárnnyal és tizenhat tanteremmel bővült. 1990-ben elkészült a tornacsarnok. Iskolánk épületei, adottságai kedvezőek. Környezetünk esztétikus, rendezett. Az udvaron sportpályák, (beton és salak) parkosított terület található, ez mind megfelel a kor előírásainak, elvárásainak. Tárgyi eszközrendszerünk kimagasló, megfelelő számú, az IKT eszközök további beszerzése, széles körű használatának elterjesztése a folyamatos feladata tagiskolánknak. Jelenleg az épületeinkben, az évfolyamonkénti két, ill három párhuzamos osztály elhelyezése biztosított. 18 tanulócsoportunk (16 általános iskolai osztály, 1 szegregált összevont 1-2.osztályos gyógypedagógiai osztály és 1 migráns osztály külső helyszínen) osztálytermei mellett, három kooperatív tanulásszervezési eljárásra alkalmas csoportfoglalkoztató termünk, három számítástechnika termünk (15-30 fő), az integrációs programokra alkalmas táncművészeti termünk, a különleges bánásmódot igénylő tanulóink fejlesztéséhez szükséges, logopédiai ellátásra is 10

alkalmas fejlesztő termünk, sportoláshoz, egészséges életmód kialkításához egy tornacsarnok, egy tornaterem négy salakos sportpálya, valamint egy műfüvespálya áll rendelkezésre a hatékony pedagógiai munka elvégzéséhez Melegítőkonyhánk és ebédlőhelyiségünk tanulóink helyben étkeztetését szolgálják. A tagiskola megközelítése, vidékről érkező tanulóink részére az új buszpályaudvar átadásával előnyösebb lett. Az iskolai könyvtár több mint 15 000 db példányszámmal egész nap gyermekeink rendelkezésére áll, s lehetőséget ad a változatosabb tanórák tartására. Gyakori színhelye különböző vetélkedőknek is. Intézményünkben zárt videólánc működik. Kialakítottunk egy média (mozi) termet az iskolai élet színesebbé tétele érdekében. Minden osztályban színes TV segíti az oktatómunkát és a kikapcsolódást. 10 tantermünkben fix interaktív tábla és két hordozható interaktív eszköz mellett több mint 100 db tanulói laptop segíti az új korszerű oktatást. Tanulói létszámunk 400 fő körül mozog. Elsősorban a város keleti feléből, lakótelepi illetve családi házas környezetből érkeznek. Az sportiskolai képzést nyújtó osztályainkba a város és város környékéről is beiskolázunk jelentkezőket. Tanulóink közel egynegyede bejáró tanuló. Hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók 31%-ot tesznek ki az összes tanulóhoz viszonyítva. Képzett tantestületünk biztosítja a kiváló szakmai hátteret. Szakos ellátottságunk 100%-os. A nevelőtestület 38%-a több diplomával is rendelkezik.a nevelőtestületünk jól képzett, igényes és innovatív. A beiskolázási körzetünkben a lakosság mind műveltségi, mind anyagi-szociális szempontból rendkívül változó összetételű. A heterogén összetételből adódóan rendkívüli sokszínűség jellemzi az iskola gyermekközösségét.a sokszínűségnek egyik előnye, hogy szociális helyzetre, iskolán belüli teljesítményre, érvényesülésre való tekintet nélkül tanulják meg elfogadni egymást, megismerni és tolerálni a másságot. A változatos tanulói összetétel polarizálja az iskola tevékenységét. Egyszerre és egyforma súlyú feladatként jelentkezik az esélyegyenlőség biztosítására való törekvés, a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatása és a tehetséges, jó képességű tanulók fejlesztése. Az ismeretek elmélyítését szolgálják a napközis és egyéb foglalkozások. A szabadidő hasznos eltöltését segíti az énekkar, a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola közreműködésével a szolfézs és hangszeres órák a színjátszó és egyéb szakkörök, valamint a BADISZVSE foglalkozásai. Iskolai galériánk ad helyet számos képzőművészeti kiállításnak. Diákjaink szabadidejének eltöltéséhez sok segítséget, hasznos keretet nyújt a diákönkormányzat. Programjaink kialakításában elsődlegesen a gyermekek igényeit vesszük figyelembe. Az alsós és felsős osztályok testvérkapcsolatban vannak egymással. Nagyszabású éves rendezvényünk a dózsás napok, a farsang, a témahét, és a projekt. Iskolai ünnepélyeink, 11

nemzeti ünnepeinkről szóló megemlékezéseink magas színvonalúak. A városi rendezvényeken tanulóink és pedagógusaink rendszeresen képviselik iskolánkat. Kiemelt feladatként kezeljük környezetünk védelmét. Gyermekeink rendszeresen vesznek részt hasznos anyag, gyűjtő versenyben, valamint a veszélyes anyagokhoz tartozó elemgyűjtés is folyamatos tevékenység az intézményünkben. Környezetvédelmi és a Földlakók vetélkedőkön is formáljuk szemléletüket. Tanulóink ismeretszerzését támogató, előremutató kezdeményezésből nőtt ki az erdei iskola. Gyermekeink örömmel vesznek rész programjában, hiszen az itt szerzett tapasztalatok élményszerűek, jobban rögződnek. Az erdei iskolaaz ismeretszerzésen túl a személyiségfejlesztés sajátos színtere, mindez táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezzük. 1972 óta működik sporttagozat, 2007-től sportiskolai képzés labdarúgás és duatlon, triatlon sportágakra kiemelten, melyben a sportági felkészítésen túl ingyenes úszásoktatást biztosítunk a programban résztvevő tanulóknak. Igényeknek megfelelően sí táborainkban tanítjuk, technikailag fejlesztjük a kezdő és haladó sí tudással rendelkező tanítványainkat. A nyári szünidő programjait fonyód ligeti táborozásunk, az úszótáborunk, vízi tábor és a nyári kézműves tábor színesíti. Évek óta folyik a közlekedési ismeretek oktatása, és rendszeresen részt vesznek tanulóink prevenciós foglalkozásokon, mint pl. DADA, NMKH Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézet egészségfejlesztő foglalkozásai, Egészségesebb Nemzedékekért program. Iskolánk 2002-től bekapcsolódott a minőségbiztosítási munkába. Tantestületünk, dolgozóink azon munkálkodnak, hogy partnereinkkel minél jobb, eredményesebb kapcsolatot alakíthassunk ki. A minőségbiztosítás legfontosabb feladata, hogy szülő és gyerek elégedett legyen iskolánkkal. A felmérések és a kompetencia mérések adatai alapján iskolánk megítélése a szülők és a fenntartó véleménye szerint jó. Veszélyeztetett gyerekeinket ifjúságvédelmi felelős segíti. Szoros az együttműködésünk a nevelési tanácsadóval, családvédő szolgálattal. Tanulási, magatartási, beilleszkedési problémával, küszködő tanulóinkkal képzett gyógypedagógus kollégáink és fejlesztő pedagógusaink foglalkoznak. 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 12

2.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK 2. 1.1. A tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és készségek fejlesztése 2.1.2. A tanítási-tanulási valamint nevelési folyamatok lehetőség szerint mind nagyobb mértékben szerveződjenek a demokratizmus a humanizmus az egyén tisztelete a lelkiismereti szabadság a személyiség fejlődése az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása nemzedékek közötti párbeszéd a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége az esélyegyenlőség érvényesítése a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján. 2.1.3 Olyan erkölcsi és szellemi értékek közvetítése, mint a szeretet, a bizalom, a becsületesség, a munka, tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás, továbbá minden hátrányos megkülönböztetés elvetése. 2.1.4. Versenyképesség megőrzése, javítása 2.1.5. Az a tudás és a tudás megszerzéséért kifejtett erőfeszítés, valamint azok a viselkedésbeli jellemzők kiemelt értéknek tekintendők, amelyek nélkülözhetetlenek a magyar gazdaság pozíciójának erősítéséhez a világméretűvé vált gazdasági versenyben, valamint szerepet játszanak annak fenntartható növekedésében. 2.1.6. Kiemelt érték az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonysága és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatósága, hasznossága. 2.1.7. Fontos az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence megismerése, a nemzeti hagyományok, a nemzeti öntudat fejlesztése 2.2. CÉLJAINK, FELADATAINK, ESZKÖZEINK, ELJÁRÁSAINK Céljaink Feladataink Eszközeink, eljárásaink - A tanulók képes- ségeinek és kulcskompetenciái nak Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése - felkészítés az életen át történő tanulásra -alkalmazásképes tudás -hatékony, új tanulási módszerek bevezetése - tevékenytetésre épülő tanulásszervezés - projektoktatás, témahét tantárgytömbösítés - műveltségterület tantárgyi bontás nélkül 13

egyénre szabott fejlesztése - az esélyegyenlőség érvényesítése, a leszakadás megakadályozása, tehetséggondozás - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált és szegregált nevelése, oktatása, a tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása -Szegregációmen-tes együttnevelési környezet kialakítása a normál osztályoknál - biztonságos, alkotó légkör teremtése - tárgyi feltételrendszer biztosítása diákjaink kialakítása, kulcskompetenciák fejlesztése, úgymint: -anyanyelvi -idegen nyelvi -matematikai -természettudományos -digitális -a hatékony, önálló tanulás -szociális és állampolgári -kezdeményezőképesség és vállalkozói - esztétilai-művészeti tudatosság és kifejező-képesség - sokszínű tevékenységrendszerének, a játékosság, a szi-muláció gazdag eszköztárának biztosítása - új tanulásszervezési módok alkalmazása - a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, - az egyéni teljesítményre, egyéni képességszintre támaszkodó tanulási technikák felismerése, elfogadása, elsajátítása és fejlesztése. -Egyéni, személyre és a sajátos nevelési igénynek megfelelő értékelés biztosítása, egyéni fejlesztés - tanulóink személyiségnek tiszteletben tartása - a gyerekek bevonása saját iskolai életük megszervezésébe - az iskolai légkör feszültségmentességének biztosítása - a pedagógusok jóindulatú segítségének biztosítása a tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban - élet közeli tanulási környe-zet kialakítása és megóvá-sa - az épület és eszközállo-mány állapotának folyama- - moduláris oktatás - az infokommunikációs technológia mint eszköz és taneszköz alkalmazása - a hagyományos tanulásszervezés (frontális osztálymunka, önálló munka stb.) mellett kooperatív, együttműködésre épülő tanulásszervezési eljárások (pl. csoportmunka, vita, drámapedagógia, kooperatív tanulás) - a belső és külső mérések eredményeit figyelembe vesszük - speciális foglalkozások - tanórai és tanórán kívüli alkalmakat - a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően szervezzük a képességkibon-takoztató és integrációs felkészítést - gyógypedagógus szakembereket vonunk be a munkába - egyéni fejlesztési terveket készítünk, alkalmazunk -önálló gyógypedagógiai osztályt működtetünk (autizmus sprektumzavar, enyhe értelmi fogyatékos) - személyes példaadásunkkal segítjük a gyermekeket abban, hogy önmagukat, társaikat és a felnőtteket is becsülni és tisztelni tudják - tanulóink nevelésére az adott közösségekben nagy gondot fordítunk: a közösségi lét szabályait szituációs játékok, szerepjátékok segítségével, stb. gyakoroltatjuk - lehetőséget teremtünk diákjainknak arra, hogy problémáikkal felkereshessék az iskola dolgozóit - a tanulócsoportok számának megfelelő számú tantermet és egyéb helyiséget biztosítunk. - folyamatosan modernizáljuk 14

színvonalas oktatáshoz és neveléshez tosfigyelemmel kísérése, karbantartáok,beszerzések megvalósítása eszközállományunkat: a fenntartó,a szülői felajánlások valamint a pályázatok segítségével emberi kapcsolatok kialakítása, erkölcsi nevelés - az iskola életében - a család életében - a kapcsolati lehetőségek megismertetése az érintett felekkel s azok lehetőség szerinti bővítése a partnerek, - tanuló és tanuló, - tanuló és pedagógus, - tanuló és szülő, - szülő és pedagógus, - pedagógus és pedagógus között - szegregált és szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása a közösségi érdekek és értékek alapján - rendszeres kapcsolatot tartunk tanulóink szüleivel, a családokkal, ennek formái: fogadóóra, szülői értekezlet, szülői fórumok, közös programok, kulturális bemutatók, partneri igény és elégedett-ség felmérése, írásos és szóbeli közlé-sek, beszélgetések - az iskolai létet irányító szabályzatok követelményeinek betartását szorgalmaz-zuk, az íratlan etikai kódex elvárásait magunkra és társainkra nézve betartani igyekszünk - a lakóhelyünk életében nemzeti öntudat, hazafias nevelés - iskolánk részvételének megszervezése a különféle városi rendezvényeken, ill. a tanulók számára szerve-zett városi szintű megmozdulásokon - ünnepségek szervezése, azokon való részvétel - nemzeti értékeink megismerése, - a város által szervezett nemzeti és helyi ünnepségeken, egyéb rendezvényeken a tagiskolákban kialakított rend szerint tanulóinkkal részt veszünk - bekapcsolódunk a helyi programok szervezésébe - nemzeti ünnepeink méltó megünnep-lése iskolai szinten - osztályfőnöki órák, kirándulások - fizikai állapot javítása - a testi és lelki egészségre nevelés -Mindennapos testmozgás biztosítása - úszásoktatás - mindennapos testnevelés, testedzés - úszás tanórai és szabadidős foglalkozásként 2.3 SAJÁTOS CÉL-, FELADAT- ÉSESZKÖZRENDSZER CÉL FELADAT ESZKÖZ, ELJÁRÁS Közoktatási típusú sportiskolai képzés- Az egész életen áttartó, testkulturális tevékenységprofil - a tudományos ismeretek felhasználásával az életés az edzéskornak, a funkcióérett- 15

ben: Sportemberré neve-lés Az egészség-tudatos magatartás és életmód kiala-kítása a felnövekvő nemzedékekben Az egészséges életmódra való törekvés belső motivációvá válása kialakítása A tudatos pszichomotoros cselekvőképesség kompetenciájának megalapozása Alapvető viselkedési minták kialakítása, és alkalmazása a testnevelés eszközeivel Az élsport utánpótlásbázisát jelentő versenysport támogatása Az igény felkeltése az eszté-tikus test és a helyes testtartás kialakítására ségnekmegfelelő edzésgyakorlatok - sportáganként kidolgozott sportágfej-lesztési programok -küzdelem és játék, sportágválasztó, tanulás módszertan modul - tevékenykedtető, képességfejlesztő és differenciálpedagógiai szemléletű eljárásmódok -egymástól tanulás és a kooperatív tanulás alkalmazása -a kiválasztott sportágak megismertetése (labdarúgás, triatlon, kézilabda, és atlétika sportágak ) Hagyományaink megőrzése, névadónk szellemi örökségének ápolása a környezettudatos magatartás kialakítása A drámapedagógia eszközeivel a csoportlégkörkialakítá-sa, gyerekek személyiségéneknyitottságának fejlesztése, gátlásaik oldása, a játékban való részvétel iránti igény felkeltés, önmegvalósítás, önkifejzés,beszédművel és fejlesztése Névadónkhoz és iskolánkhoz kötődő hagyományaink ápolása Dózsás-napok programsorozat megőrzése, és színvonalának emelése Halloween- nap Szent Martin nap Témahét Projekt -az iskolai és otthoni élet tudatos szervezése, gyakoroltatása -személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás verbális és non-verbális kommunikáció fejlesztése improvizációs technikák elsajátítása - névadónk tevékenységének megismertetése: évfolyamonkénti bontásban iskolánk történetének legfontosabb állomásainak beépítése az osztályfőnöki tanmenetbe - A Dózsás- napok programjai: MI-TI-Ők, területi természet-és környezetvédelmi vetélkedő (3-4. osztályosoknak), -Árpád-kupa Névadónk szobrának koszorúzása, Dózsa Galéria kiállítás, rajzpályázat, vetélkedő, iskoladíszítés, bál, lampionos fel-vonulás, futóverseny - környezetismereti vetélkedők szervezése (Földlakók, városi vetélkedő) -tantermek, közös terek dekorálása, rendben tartása -osztályok közötti tisztasági verseny. -világnapok rendezvényeinek szervezése -játékalkalmak, különféle gyakorlatok ritmusgyakorlatok, szabályjátékok, szituációs és improvizációs játékok, mondókák és bábjátékok, kiszámolók, mesék, mondák, legendák, a szépirodalmi és népi alkotások dramatizálása esztétikai jellegű tevékenység bevonása(mesélés, éneklés, rajzolás, színjátszás, verselés) színházi előadások 16

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK CÉLOK Az értelmi képesség fejlesztése, gyarapítása érdeklődésük felkeltése Szociális kompetencia, élet-vitel, ill. életpályaépítéskompetenciafejlesztésével sokoldalú személyi-ség kialakítása Önismeret, önértékelés, önszabályozás önbecsülés fejlesztése A tanulás tanítása FELADATOK -A tanulók tanulás iránti motivációjának fejlesztése -Helyes tanulási szokások kialakítása -A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósí-tása, oktatás, nevelés egységes feladatellátása -A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése -Olyan iskolai légkör kialakítása, amely elősegíti, hogy a tanulók folyamatosan megtapasztal-hassák az egyének, csoportok megértésének, segítőkészsé-gének előnyeit, hiányuk káros következményeit. -Egyértelmű magatartási szabályok -A tanulók személyiségénekszéleskörűfejlesztése -Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése -A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása -Reális teljesítményértékelés A tanulók életkorának, egyéniségének megfelelő tanulási módok ajánlása, tanítása Az egyéni tanulási útvonal, differenciált fejlesztés biztosítása -Fokozatos önállóságra nevelés, lényegkiemelés képességének fejlesztése ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK -tanórák és más foglalkozások, szabadidős tevékenységek -egyénre szabott megismerési folyamat az érdeklődés felkeltése, szinten tartása, új célok, lehetőségek kijelölése -tudományos diákmunkák, tanulmányi vetélkedők - audiovizuális eszközök használata -interaktív tanulás önállóan a számítógép segítségével - korszerű tanulási tevékenységek:csoportmunka, projektek, kooperatív technika -szociális szokások, minták elsajátítása tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon -önkiszolgálás, segítés, felelősök szerepe -szokásrend kialakítása a tanteremben, tanítási órákon, az eszközök kezelésében, udvaron, ebédlőben, társakkal, felnőttekkel szemben -viselkedés alapvető szabályainak megis-merése, gyakorlása szituációs játékokban -egyéni érzékenység elfogadása, csopor-tok, közösségek, barátságok kialakulása -egymás mellett élés alapvető szabályainak alkalmazása - választékos, közérthető kommunikáció a reális ÉN kép, és környezeti kép kialakítása, játékos önismereti beszélgetések, szociometriai felmérések pozitív visszacsatolások, önbizalom erő-sítés a különböző képességek és kész-ségek figyelembe vételével segítség pozitív és negatív élmények feldolgozásában nevelői korrekciók, a tanulók véleményének tisztelete szemléletés, szemléltető tanítás, tanulás a tanulás értelmének megmutatása a tanulók fejlődésén keresztül fokozatos önállóságra nevelés tanórai differenciálással önálló munkák, feladatok, versenyfela-datok alkalmazása,szövegértési feladatok, emlékezetfejlesztés alkalmazása Vitakultúra, -Kialakítani és fejleszteni a tanulók vélemény kialakítása, meggyőző érvelés 17

együttműködés, egyéni és közös feladatvállalás -fejtsék ki saját véleményüket felmerülő témák, dolgok iránt Az információszerzés és feldolgozás képességének fejlesztése Problémameg-oldó és alkotó-képesség elő-térbe állítása, alkotó képzelet fejlesztése A tanulásszervezésben a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása A kezdeményezőkészség és a szervezőkészség erősítése -a szülőföld, lakóhely iránti szeretet, -a népünk múltjának, néphagyományának feltárása diákjaink megalapozott műveltséggel,egész sé-gesvilágszemlélettel,reális vlágképpelrendelkezzenek vitakultúráját, a saját vélemény kialakítását, érvelést, illetve más véleményének elfogadását, és az azzal való azonosulást. Együttműködési készség kialakítása, legyenek képesek a tanulók munka- és feladat megosztásra a közös cél eléréséért Az információszerzés és információ feldolgozás, felhasználás módjainak elsajátítása Az alkotó és problémamegoldó gondolkodásmód kialakítása Kognitív képességek, illetve intellektuális készségek fejlesz-tése, logikus gondolkodásra nevelés valamennyi tanórán és foglalkozáson. Alkotó jellegű feladatok biztosítása Kialakítani a tanulókban, hogy képesek legyenek megszervezni az önálló tanulásukat, figye-lembe véve saját korlátaikat, ill. az elsajátítandó, ismétlendő tananyagot DÖK, osztályközösségek, szülői szervezetek, munkaközösségek munkájának segítése, lehetőségteremtés a tanulók együttműködésére - tanulóink megismertetése nemzeti kultúránk és történelmünk főbb eseményeivel, kiemelke-dő személyiségeivel és hagyományaival - a lakóhely megismertetése -olyan ismeretek közlése, me-lyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben technikájának, módszereinek elsajátítása a kompromisszumkészség fejlesztése vitakörök, fórumok keretében versenyfeladatok megoldása tanulmányi versenyeken, órai munka során az önkéntesség díjazása a jutalmi rendszerben az egyén és csoport közötti különbségek bemutatása gyakorlati példákon keresztül az információhoz jutás folyamatainak bemutatása, (nyomtatott és elektronikus média, internet, könyvtár, stb.) az információ feldolgozásának szükségessége(újságírás, cikkek, közlemények írása) az információtovábbítás lehetősé-geinek vizsgálata -a probléma megoldás folyamatainak bemutatása a felismeréstől a feldolgozásig -szituációk, szerepjátékok alkalmazása -alkotóképesség új dimenzióinak megnyi-tása, festés, rajzolás, szobrászat, digitális művészet, (rajzfoglalkozás, szakkör) a tanuló motiváltságának megőrzése, az általa készített alkotások elbírálásával, kiállításával - elméleti és gyakorlati tanácsok, módsze-rek az időbeosztás megszervezésére - széleskörű elérés, illetve hozzáférés biz-tosítása a tananyagok, dokumentációk, háttér információkhoz, törzsanyaghoz - a könyvtár, számítástechnikai terem - testnevelés, versengések - közművelődési és tanulmányi versenyek - DÖK által szervezett, támogatott programok - a nemzeti, helyi és iskolai ünnepségeket a DÖK segítségével rendezzük meg - a helyi vonatkozások kiemelésével táplál-juk a gyermekekben a haza, a szülőföld i-ránti szeretetet, a Palócföldhöz való kötő-dést - nemzeti lovas kultúra megismerése - a tanulók alapkészségeit fejlesztjük, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható alapműveltséget, valamint a világképük formálódását, a világban való eligazodásukat segítő információkat nyújtunk 18

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 4. A KÖRNYEZETI NEVELÉSRŐL: A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemről, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak. Gondoskodni kell arról, hogy a természetvédelem oktatása már óvodás kortól tudományosan megalapozott és egyúttal élményszerű legyen. Mai olykor eldologiasult, anyagiasodott korunkban gyakran hallani, hogy mindenre megoldás a pénz. Természetesen a környezetvédelem is pénzbe kerül, de ugyanolyan szükséges a szemléletváltás, a meggyőzés, a hit, amelyért akár áldozatvállalásra is képesek vagyunk, vagy azzá válhatunk. E magatartásmód kialakításának eszköze a környezeti nevelés. A környezeti nevelés a bölcsőtől a sírig tartó folyamat. A természetszeretetre és védelemre nevelést lakóhelyünk élővilágának, a természetes és mesterséges környezet, a kultúrtörténeti emlékek, a helyi értékek megismertetésével kezdhetjük. Ezek során a gyermekek pozitív attitűdökkel gazdagodnak. A rácsodálkozást követi a természet megszeretése, tisztelete, majd védelme az érte való cselekvés esetleg áldozatvállalás. Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközponti tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek, játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. 4.1. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE A Kormány 243/2003. számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (NAT) értelmében a környezeti nevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai 19

oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8. A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. A törvény 54. (1) bekezdése szerint minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. számú határozata) helyzetértékelése szerint: A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemről, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény (2000. évi XLIII. törvény) 54. -a kimondja, hogy a Kt. 54-55. -ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. 4.2. HELYZETELEMZÉS Nevelőmunkánkban eddig is kiemelt helyen volt a környezeti, környezetvédelmi nevelés. Jelenleg is tart a felső-tagozatos tanulóinknak szervezett FÖLDLAKÓK VAGYUNK vetélkedő, amelynek győztesei jutalmul, az előző tanévek végén kiránduláson vettek részt. (Planetárium, Tropikárium, Állatkert ) Rendszeresen megemlékeztünk a környezetvédelmi világnapokról, 20

vetélkedőkkel, faliújságon, rövid műsorral, kirándulással, akadályversennyel. A természettudományos tantárgyak tanításakor a természetvédelemre, környezetvédelemre külön figyelmet fordítunk. Iskolánk tantermeiben, aulájában nagyon sok szép növényt nevelünk a két épületrészt összekötő kiállítószekrényben bemutatjuk tanítványaink munkáit (szemétszobrok, zöldszobrok, rajzok, természetes anyagokból készített dísztárgyak) Nagy udvarral rendelkezünk, de mivel a testnevelést emelt óraszámban tanítjuk, ez a terület elsősorban a sportot szolgálja. Az épület előtt azonban szép zöld területen padok és fából készült játékok várják a gyerekeket. Az iskola közelében lévő játszóteret rendszeresen a mi iskolánk tanulói takarítják. Nagyon jó munkakapcsolatot alakítottunk ki a város környezetvédelmi referensével és az Ipoly Unió munkatársaival. Részt vettünk a város és környékének illegális szeméttelepeinek feltérképezésében (tájsebészet). Minden tanévben két alkalommal papírgyűjtést szervezünk. Rendszeresen rész veszünk a város és a környék iskoláinak természetvédelemmel foglalkozó programjaiban (versenyek). 4.3 A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÁLTALÁNOS HOSSZÚ TÁVÚ CÉLJA: A környezeti nevelés célja és feladatai: a pozitív attitűdök megerősítése, az érzelmek mellett a tudati elemek, ismeretek felhasználása a tanulási folyamatban, az élményszerű megismerés, önálló tanulói tevékenységi formák gyakoroltatása, megfigyelő és összehasonlító, rendszerező képességek fejlesztése. Követelmények: A gyermekekben alakuljon ki a tisztaság fogalma, törekedjenek saját maguk, szűkebb és tágabb környezetük rendjére. Ismerjék meg a társadalmi környezet őket körülvevő formáit, azok értékeit, és tudják megfogalmazni e területen saját szerepüket. Ismerjék a lakóhely építészeti értékeit. Ismerjék a közvetlen környezet élőlényeinek néhány képviselőjét és élőlény együtteseit. 21

A lakóhely közeléből ismerjenek meg egy védett területet. Mutassunk be lakóhelyünkről egy-két környezeti gondot. A világ problémái közül a saját szintjükön ismerkedjenek meg néhánnyal (édesvízhiány, táplálékigény). Az egészséges életmód igényének kialakításához szükséges táplálkozási, mozgási és pihenési szokásrendszer. Ismerjék meg a biokertészet értékeit. Tudják, hogy a vegyszerek, tisztítószerek használatának mérséklésével önmagukat és környezetüket egyaránt védhetik. Ismerjék meg a takarékos életvitel és fogyasztói szokásokra való törekvés elveit. Célok: elősegíteni a Világegyetem egészének, mint létező értéknek a tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is annak környezetével, kultúrájával együtt hozzájárulni a Föld egészséges, természetes ökológiai folyamatainak visszaállításához segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást érzékennyé tenni tanulóinkat a környezet állapota iránt bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába A környezeti nevelés céljaként megfogalmazott fenntartható fejlődés, környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: fenntartható fejlődés: A jelenlegi generáció szükségleteiknek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését a növekedés korlátai: A Föld, és a földi erőforrások végességéből adódó korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi javainak folyamatos gyarapodását 22

alapvető emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférésre, és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósítására az elővigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az ökológiai folyamatokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott kölcsönös függőség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben 4.4. RÖVID TÁVÚ CÉLOK ÉS FELADATOK: (C) - a környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg (F) - a szaktárgyi és osztályfőnöki tanmenetekben jelöljük a feladatokat és a módszereket is (C) - tantárgyközi kapcsolatok erősítése, hogy egységben lássák tanítványaink az egy témához kapcsolódó ismereteket (F) - versenyek, vetélkedők az egész iskolai életre ható átfogó projektek szervezése (C) - a pedagógus és az iskola felnőtt dolgozóinak, a szülőknek a személyes példája (F) - képzésben, továbbképzésben való részvétel, szülői értekezletek, fórumok szervezése (C) - az iskola tisztaságának javítása, a szemét és a szennyvíz mennyiségének csökkentése, esztétikus környezet kialakítása és megőrzése, takarékoskodás vízzel és villannyal (F) - tisztasági őrjárat, szelektív hulladékgyűjtés (papír, szárazelem, alumínium doboz) szervezése, helyes vásárlói szokások kialakítása (C) - szűkebb környezet értékeinek, problémáinak, hagyományainak megismerése (F) - vizsgálódás, kutatás, adatgyűjtés, vetélkedők (pl.: Ki tud többet az Égerlápról?) 23

Ezen célok megvalósításához fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást és elkötelezettséget. A környezeti nevelés rendszer-szemléletű, lehetővé teszi az egészből a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik hanem az élet más színterein is a környezet problémás soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti, társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon. /természeti környezet: a település és környezete szűkebb, tágabb földrajzi jellemzői (növény és állatvilága, társulásai) megismerése, védelme; társadalmi környezet: a település jellemzői; hagyományápolás/ GONDOLKODJ GLOBÁLISAN, CSELEKEDJ LOKÁLISAN! Egyedül nem megoldható, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés. Fontos a problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása és fejlesztése. 4.5. A KÖRNYEZETI NEVELÉS AZ ISKOLA MINDEN PEDAGÓGUSÁNAK ÉS FELNŐTT MUNKATÁRSÁNAK FELADATA MINDEN TANÓRÁN ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOKON. 4.6. KÖRNYEZETI NEVELÉS A TANÓRÁKON A NAT és a kerettanterv tartalmi elemeire építve a pedagógusok minden tantárgy tanmenetében jelölik azokat a tananyagokat, amelyek kapcsolódnak a környezeti nevelés célkitűzéseihez. A legtöbb lehetőséget az alábbi tantárgyak ismeretanyaga biztosítja: környezet- és természetismeret biológia kémia földrajz 24

technika és életvitel 4.7. KÖRNYEZETI NEVELÉST SZOLGÁLÓ TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK, TEVÉKENYSÉGEK I. Az iskolai lehetőségek 1. Az osztályterem Az osztályterem esztétikája a környezetkultúra fokmérője is. Az igényesség, a harmóniára való törekvés, a tisztaság alapkövetelménye, a legszerényebb tárgy adottságok mellett is megnyilvánulhat. Az osztályterem az otthon melegének biztosítása mellett iskolás korban is sok nevelési lehetőséget biztosít. A virágsarok, a tablók, a természetes anyagokból különböző foglalkozásokon, kirándulásokon készült saját munkák mutatják a környezetkultúrát. Az iskola hagyományainak, a település helyi értékeinek is tükröződnie kell a falakon. 2. A faliújság A biológiai, természet- és környezetvédelmi híradó, faliújság a tájékoztatást, orientálást is segíti. Ennek gondozói tanítói irányítással már a kisdiákok is lehetnek. Elhelyezhetők ide aktuális hírek, pályázati felhívások, diákmunkák, stb. 3. Iskolarádió A rádiót működtető diákcsapat támogatásával irányításával sokféle környezetvédelmi feladat is megvalósítható: tudósíthat környezetvédelmi akciókról, az iskola közössége előtt elismerésben részesítheti a kiemelkedő munkát végző tanulókat, interjúkat készíthet híres emberekkel, hiteles társaikkal rendezvényeket népszerűsíthet, heti vagy havi rendszerességgel feladványokat, feladatokat adhat, Jeles Napokra műsorokat készíthet, sugározhat. 25

4. A folyosó, a zsibongó Igen sokféle célból sok tanulót szólíthatunk meg, ha kiállításokat szervezünk e helyeken: természet iránti érdeklődés felkeltése: védett növények, gyógynövények, nemzeti parkok tablóival, a megyénkben élő természetfotósok alkotásaival, valamilyen iskolában szervezett tevékenység bemutatása: túra, szakkör, tábor, környezetvédelmi nap, Jeles Napok megünneplése, valamilyen közösség bemutatkozása: egy adott osztály tanóráin készült munkái, tablói, iskolai program előkészítése: kirándulás, művészeti alkotások bemutatása: épített környezetről, valamilyen környezetvédelmi problémára irányítani a figyelmet, pályázati eredmények bemutatása. 5. A könyvtár A sokoldalú információgyűjtés a tanulás tanítása, az olvasóvá nevelés, a környezeti nevelő számára is ad feladatokat. A könyvtár sokoldalú felhasználásából, lehetőségeiből néhányat emelünk ki. A könyvtár zöld polca, a témánkhoz illeszkedő könyveket, folyóiratokat, újságokat, a település múltjával, jelenével foglalkozó kiadványokat egy helyen célszerű elhelyezni. Így a kisiskolás is könnyen eligazodhat. Tanórai és napközis foglalkozások is szervezhetők ez által. A videó-tárban is célszerű külön tárolni az örvendetesen bőséges e témához illeszkedő filmfelvételeket. Az utóbbi időben megnőtt területünkön a számítógépes CD kiadványok száma. Köztudott, hogy az egészen kicsiny gyermekek is milyen sok időt töltenek a TV és a számítógép előtt, élni kell tehát programkínálattal, az ízlésvilág formálásának lehetőségével. Érdemes összeállítanunk és a könyvtárban elhelyeznünk egy olyan listát, amely a mi iskolánk valamennyi diákjának ajánlott műveket tartalmazza. (Pl.: Gyöngyvirágtól lombhullásig, Rezdülések, Sivatagi show, Nemzeti parkjaink.) 6. A napközi A képességfejlesztésnek, az egyéni foglalkozásnak, a tehetséggondozásnak, a környezeti nevelésnek ideális színtere. Nagyon fontos, hogy ne a helyhez kötött, délelőtti munkaformák domináljanak. Minél gyakrabban hagyjuk el az osztálytermet, sétáljunk a településen, keressük fel a környék parkjait, művelődési intézményeit. Az élményeket beszéljük meg. A 26

környezetvédelmi akciók, kiállítások, gyűjtőmunkák is sok érdekes elfoglaltságot kínálnak. A mozgásos, manuális tevékenységek domináljanak. (Agyagozás, szövés, stb.) 7. Szakkör Elsősorban a tehetséggondozás érdekében és érdeklődési körökre szerveződik. Sokféle tematikát és munkamódszert tesz lehetővé. Bőséges szakirodalom van segítségünkre. 8. Környezetvédelmi nap Valamennyi tevékenység pedagógusközösség által irányított, de az életkor előrehaladtával egyre nagyobb önállóságot adhatunk tanítványainknak e programok szervezésében. Ugyanakkor a segítő, gondoskodó szakmai támogatásunkat érezzék. Környezetvédelmi jeles napok megünneplése március 22. a Víz Világnapja április 22. a Föld Napja május 10. Madarak és Fák Napja június 5. Környezetvédelmi Világnap szeptember 23. Takarítási Világnap - az erdei iskola és a táborok foglalkozásai - tanulmányi kirándulások - akadályversenyek - a város, a környék, a megye természeti értékeit és problémáit bemutató kiállítás rendezése - versenyeken való részvétel - szülők számára előadások szervezése (pl.: környezetvédelem a háztartásban) - környezetvédelmi akciók szervezése (hulladékgyűjtés, parlagfű-szedés, játszótér karbantartása, tisztasági versenyek, tájsebészet ) - iskolai kiadványok készítése (iskolaújság) - iskolakert gondozása 4.8. KÖRNYEZETI NEVELÉST SEGÍTŐ LEGFONTOSABB MÓDSZEREK - kreatív munka (gyűjtés, térkép készítése) 27

- művészeti alkotások (rajz, zene, irodalom, fotó, videofilm készítés) - dráma-, szituációs-, és érzékelést fejlesztő játékok - riportok készítése - projekt (globális felmelegedés, savas eső) - előadások (önálló ismeretszerzés) 4.9. A KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ minden tanév augusztus 31-ig külön egy évre szóló munkaterv készül, amelyet a környezeti nevelési munkacsoport állít össze. A munkatervet a tantestület fogadja el. A tanév során félévkor és év végén a munkacsoport beszámol az addigi tevékenységekről, eredményekről. 5. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK; AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az egészségmegőrzés fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell, hogy legyen. Az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtanunk. A harmonikus személyiségektől elválaszthatatlan a konfliktusok kezelésében való jártasság. 5.1. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK KIEMELT FELADATAI: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel 5.1.1. Az egészséges táplálkozás (tanulói gyümölcsprogram folytatása, a közétkeztetés befolyásolása a helyes irányba, az iskolai büfék, automaták kínálatának ellenőrzése) 28