BECSEHELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BECSEHELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A nevelőtestület által elfogadva: 2015. március 10. Módosítva: 2015. augusztus 4-én és 2015. augusztus 24-én. Jóváhagyta: 1 Simonné Benkő Edit intézményvezető

Tartalomjegyzék INTÉZMÉNYÜNK SAJÁTOSSÁGAI... 6 KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK... 9 NEVELÉSI PROGRAM... 10 1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK, CÉLJAINK, FELADATAINK... 11 1.1 Alapelvek... 11 1.2 Nevelési-oktatási célok... 11 1.3 A célok megvalósulásához kapcsolódó feladatok... 13 1.4.A nevelő-oktató munka eszközei... 13 1.5 Az oktató-nevelő munka várható eredményei... 14 2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS... 15 2.1 A személyiségfejlesztés céljai... 15 2.2 A személyiségfejlesztés feladatai... 15 2.3 A személyiségfejlesztés eszközei:... 16 3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS... 17 3.1. Az egészségfejlesztés céljai... 17 3.2 Az egészségfejlesztés feladatai... 17 3.3 A feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök és módszerek... 17 4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS... 18 4.1 A közösségfejlesztés célja... 18 4.2 A közösségfejlesztés feladatai... 18 4.3 A fejlesztés eszközei... 18 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI... 19 5.1 A pedagógusok feladatai... 19 5.2 Az osztályfőnökök feladatai... 20 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK... 22 6.1 Különleges bánásmódú gyermekek nevelése... 22 6.1.1 Sajátos nevelési igényű tanulók... 22 6.1.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló... 23 6.1.3 A kiemelten tehetséges tanuló... 23 6.2 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló... 23 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE... 24 8. EGYÜTTMŰKÖDÉSEINK... 25 8.1. A szülői oldalról... 25 8.2 Az iskola részéről... 26 8.3 Az iskola és a tanuló együttműködésének formái... 27 8.4 Társadalmi környezet... 28 9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI... 30 9.1 Javítóvizsga... 30 9.2 Osztályozó vizsga... 30 9.3 Különbözeti vizsga... 30 9.4 A szóbeli vizsgák rendje... 31 9.5 Az írásbeli vizsgák rendje... 31 9.6 A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai... 31 9.7 A gyakorlati vizsgák rendje... 31 2

9.8 A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása... 31 9.9 A vizsgák értékelésével kapcsolatos szabályok... 32 9.10 A vizsgák formája és követelményrendszere... 32 9.11. Magántanulói vizsgaszabályzat... 33 10. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE... 33 11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA... 34 11.1 A foglalkozások célja... 34 11.2 Feladatok... 35 HELYI TANTERV... 36 1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK... 37 2. A HELYI TANTERV SAJÁTOSSÁGAI... 38 2.1 A kerettantervek alapján meghatározott óraszámok... 38 2.1.1 Az alsó tagozat számára... 38 2.1.2 A felső tagozat számára... 41 2.2 A horvát nyelvoktató nemzetiségi oktatás... 44 2.2.1 A horvát nemzetiségi oktatás céljai... 44 2.2.2 Horvát népismeret... 45 2.2.3 A horvát nemzetiségi nyelv és irodalom tanítása... 45 2.3 Egyéb helyi sajátosságok... 46 3. TANESZKÖZÖK... 48 3.1 A taneszközök kiválasztásának elvei... 48 3.2 A tankönyvek kiválasztásának elvei... 49 3.3 Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata... 49 3.4 Az iskolai tankönyvellátás rendje... 50 4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA... 51 4.1 Tanórai tevékenységek során... 51 4.2 Tanórán kívüli foglalkozások... 52 4.2.1 Kötött tanórán kívüli foglalkozások... 52 4.2.2 Szabadon választható tanórán kívüli foglalkozás... 52 4.3 Az alapfokú nevelés-oktatás alsó tagozatára vonatkozó feladatok... 52 4.4. A nevelés-oktatás felső tagozatra vonatkozó feladatai (az előzőeken túl)... 53 5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS... 54 6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI... 55 7. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE... 55 7. 1. Az értékelés elvi kiindulópontjai:... 55 7. 2. Az értékelés elvi követelményei:... 55 7. 3. A tanulók folyamatos ellenőrzésének és értékelésének alapelvei:... 55 7. 4 A pedagógiai értékelés céljai:... 56 7. 5 A pedagógiai értékelés feladatai:... 56 7. 6 Témazáró dolgozat... 56 7. 7 A szöveges értékelés és az érdemjeggyel, osztályzattal való értékelés kölcsönös megfeleltetése... 58 7. 8 Az otthoni, a napközis és a tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 59 8. TANULÓCSOPORTOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 59 8.1 A csoportbontások szervezésének elvei... 59 8.2 Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 59 3

9. A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG... 60 10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 60 11. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK... 61 12. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 62 12.1 Óvoda iskola átmenetet segítése... 62 12.2 Általános iskola-középiskola átmenetet segítő program... 63 12.3 Értékelő esetmegbeszélések... 63 12.4 Egyéni fejlődési napló vezetése... 64 12.5 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 64 13. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK... 66 13. 1 A magatartás értékelése... 66 13. 2. Szorgalom értékelése... 67 13. 3. A tanulók jutalmazása... 68 14. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSE... 69 14.1 Mozgásszervi fogyatékos tanulók... 69 14.2 Beszédfogyatékos tanulók... 76 14.3 Egyéb pszichés zavarokkal küzdő tanulók... 81 14.3.1 Diszlexia... 82 14.3.2 Diszortográfia... 82 14.3.3 Diszgráfia... 83 14.3.4 Diszkalkulia... 83 14.3.5 Hiperaktivitás és figyelemzavarok... 84 14.4 Enyhe értelmi fogyatékos tanulók... 86 14.5 Hallási fogyatékos tanulók... 90 14.6 Látási fogyatékos tanulók... 93 1. számú melléklet - MONDATBANK A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSHEZ... 99 2. számú melléklet PEDAGÓGUSOK SZAKKÉPZETTSÉGE... 116 3. számú melléklet - ÓRATERVEK... 120 4

Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit készít és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. Szent-Györgyi Albert 5

INTÉZMÉNYÜNK SAJÁTOSSÁGAI Intézményünk mindkét feladatellátási helye nyolc évfolyamos általános iskola. 2008 óta a becsehelyi székhelyintézmény tagintézménye a bázakerettyei általános iskola. 2013. január 1-jétől fenntartónk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Becsehelyen több mint 150 éve működik alapfokú oktatás, a polai iskolaépület pedig azon zalai iskolák közé tartozik, amelyek Klebelsberg Kunó egykori népiskola-építési programjának keretében épült meg 1927-ben. Ebben az épületben egészen 2007-ig folyt a tanítás, a becsehelyi falurészben pedig 2 különálló iskolaépület volt, egyik az 1920-as, másik az 1930-as évek közepén épült. 2010 novemberére készült el a nagyobb régi épület helyén az új iskolaépület. Így a 2010/11-es tanév óta modern, minden tekintetben korszerű iskolaépületben taníthatjuk, nevelhetjük a környék 6-14 éves korosztályát. Beiskolázási körzetünkhöz tartozik Becsehelyen kívül a környező települések közül Petrivente, Rigyác, Eszteregnye is. Az iskolaépületben kapott helyet a községi könyvtár, valamint az Önkormányzat főzőkonyhája és az egyszerre 50 személyt befogadni képes étkező. Az 1994-ben épült tornatermünk a Letenyei tankerület legnagyobb ilyen jellegű épülete, ám korára tekintettel felújításra, korszerűsítésre szorul. Bázakerettyén az oktató-nevelő munka jelenleg az 1959-ben 5 tanteremmel átadott épületben folyik, mely két szakaszban bővült. 1984-ben három tanteremmel, szolgálati lakással, majd 2002-ben a egy tanteremmel, egy könyvtárteremmel és kiszolgáló helyiségekkel (öltözők, zuhanyzók, teakonyha) egészült ki. Így lehetőség nyílt arra, hogy a régi iskolaépületben az oktatás teljes egészében megszűnjék, és egyetlen épületben, a csodálatos zöld övezetben lévő, iskolaudvarral és sportudvarral rendelkező úgynevezett felső iskolába koncentrálódjék. Az épület emeletén szaktantermeket alakítottak ki. Itt kapott helyet a számítástechnika terem, a fizika-kémia - szertárral is rendelkező - szaktanterem, a humán és természettudományi tantárgyak termei és a könyvtár. A földszinten kaptak helyet az alsó tagozatos tanulók osztálytermei, továbbá a fejlesztő, rehabilitációs, és testnevelési órák megtartására is alkalmas, úgynevezett Fejlesztő terem. A testnevelés órák többségét azonban az önkormányzat tulajdonában lévő tornateremben tartjuk, melyhez szabadtéri sportpályák is tartoznak. Az épületben konyha és ebédlő nincs, a gyermekek étkeztetését egy helyi vállalkozás látja el. Az elmúlt időszak közoktatásban végbement változásai iskoláink életére is jelentős befolyással voltak. A pedagógiai kultúra megújulásáért, a köznevelés fejlődéséért kiírt pályázatokat, projekteket folyamatosan igyekeztünk kihasználni. Részt vettünk a 2005-ben kiírt HEFOP-3.1.3 pályázatban, amelynek fő célja a kompetencia alapú oktatás elindítása volt az iskolákban. Az elsők között jutottunk hozzá a kompetencia alapú programcsomagokhoz, modulfüzetekhez és meg is kezdtük használatukat. Ebben az időben ismerkedtünk meg a kooperatív csoportmunkával, értettük meg a kompetenciafejlesztés fontosságát. Erre a projektre épült rá 2009-ben a következő HEFOP pályázatunk, amely az ismeretek, a szellemi megújulás mellé taneszközöket is biztosított a korszerű és hatékony oktatáshoz. Ekkor sikerült bővíteni iskolai informatikai eszközeinket számítógépekkel, laptopokkal, interaktív táblákkal, projektorral, feleltető rendszerrel. Iskoláink ódon falai között megjelentek a legmodernebb infokommunikációs eszközök. Az önképzésre, a tanítási-nevelési ismeretek és készségek 6

fejlesztésére a továbbiakban is hangsúlyt kívánunk fektetni, hiszen így tudunk lépést tartani a körülöttünk folyamatosan változó világgal. Szakmai munkánk garanciái a rendszeres mérések, a tanulmányi teljesítmények összehasonlító elemzései. Az Országos Kompetenciamérések mellett, amelynek eredményeit évről-évre elemezzük és hasznosítjuk munkánk során, a MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoportjának partneriskolájaként hosszú évek óta részt veszünk a Szegedi Iskola Longitudinális Program rendszeres adatfelvételében és a Diagnosztikus mérések fejlesztésének tesztelésében. Egysoros, nyolc évfolyamos falusi általános iskolaként igyekszünk kihasználni azt az előnyt, hogy mindenki mindenkit ismer. Ismerjük a gyerekek családi hátterét, esetleges szociális problémáit, a környezetet, amely körülveszi őket és befolyással van rájuk. Így közvetlenebb és mélyebb kapcsolatot tudunk kialakítani a szülőkkel, akikkel - lehetőleg azonos értékrend mentén - együtt kell működnünk a gyermek nevelésében. Az elmúlt évek, évtizedek alatt több intézményi jó gyakorlatot is megvalósítottunk, amelyek beépültek iskolánk hagyományai közé, s adaptálható mintákat kínálnak más intézményeknek. Ezek a változatos témákat és területeket fognak át: erdei iskola, olvasóvá nevelés, környezetvédelem, tanulmányi versenyek, tehetséggondozás. Akkreditált jó gyakorlataink: Erdei iskola, Mesetúra, Jeles zöld napok, EUtazás, mind olyan program, amely a hagyományos tanórai foglalkozásokon túllépve igyekszik élménnyé tenni az ismeretszerzést, színesíteni az iskolai életet és elősegíteni a gyermeki személyiség fejlődését. Jól bevált oktatási-nevelési forma a becsehelyi iskola alsó tagozatában az iskolaotthon, amely megkönnyíti a gyermekek beilleszkedését az iskolába, a szabadidős programokat a gyermekek és a szülők időbeosztásához, igényéhez igazítják, a szakkörök is szerves részét képezik a délutáni foglalkozásoknak. Ez az oktatási forma kevésbé megterhelő a gyerekek számára, mint a hagyományos délelőtti oktatás, mivel a kötelező tanórai és egyéb foglalkozások a délelőtti és délutáni időszakokra egyenletesen elosztva történnek. A környező iskolák közül elsőként próbáltuk ki az 1998/99. tanévben a guruló-váltó munkabeosztást az alsó tagozaton. Kedvező tapasztalataink alapján ebből nőtte ki magát felmenő rendszerben az iskolaotthonos oktatás. Kedvező tapasztalatainkat igyekszünk továbbvinni az egész napos iskola rendszerében. 2000 óta évente erdei iskolai programokat szerveztünk a mindenkori ötödik évfolyam számára, több hazai helyszínen is kipróbálva ezt a tanulási formát saját kidolgozott munkafüzettel, jól szervezett heti programmal. A 2011/12. tanévben az erdei iskolát némileg felváltotta a hetedikesek számára kiírt Határtalanul program, amelynek támogatottjaként azóta minden tanévben sikerült egyhetes erdélyi körutazást megvalósítanunk. A program jelentős mértékben hozzájárul tanulóink (és tanáraink) identitástudatának erősítéséhez, a határon túl élő magyarság szellemi és anyagi kultúrájának megismeréséhez és megbecsüléséhez. E tevékenységünkkel összefüggésben szervezzük meg minden éven a Nemzeti összetartozás Határtalanul! témanapot. 2011-ben elnyertük az Örökös Ökoiskola címet. A név kötelez. Tanórai, szabadidős és iskolán kívüli programjaink szervezésében is tudatosan törekszünk a környezet védelmére, a természeti, épített és társadalmi környezet megismertetésére, megbecsülésére. Tehetséggondozó tevékenységünk túlmutat az intézmény falain: 1997 óta iskolánk magyar szakos tanárai szervezik és rendezik meg a megyei Bárczi Géza anyanyelvi versenyt, amelyen évről évre 10-15 iskola több mint száz diákja vesz részt. Ugyancsak régi 7

hagyományunk a tankerület negyedikes tanulói számára kiírt komplex tanulmányi verseny, amelynek szervezői az alsó tagozaton tanító pedagógusok. A művészeti nevelést és a tehetséggondozást szolgálja Bázakerettyén a kiemelkedő színvonalú néptánc-oktatás, Becsehelyen pedig a hatodikosok órarendjébe illesztett társastánc tanítás. 8

KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény céljai és alapelvei között rögzíti, hogy a köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. Ennek a munkának aktív részese kell, hogy legyen a szülő is, aki a gyermeki személyiség fejlődésének a folyamatában a legfontosabb szerepet játssza, s a legnagyobb felelősséget viseli. Az iskolának és a szülőnek partnerekként kell együttmunkálkodni ebben a folyamatban, a tudásgyarapítással is a személyiség-formálás lehetőségeit szolgálva és gazdagítva. Közös munkánk csak úgy lehet eredményes, ha az iskolahasználók" köre: a diákok, a szülők és a pedagógusok együttműködve, közös erkölcsi alappal, mindannyiunk megelégedésére élnek és dolgoznak együtt. Intézményünk pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés kell, hogy jellemezze. A közösségfejlesztési tevékenység keretei Intézményünk a 2014/15-ös tanév során részt vett a TÁMOP-3.1.4.B-13/1-2013-0001 Köznevelés az iskolában projekt Partnerség és hálózatosodás modul megvalósításában. Célunk, hogy a projekt eredményei minél jobban beépüljenek az iskolai pedagógiai munkába, különösen a közösségi nevelés területén. Ennek megvalósítása érdekében Intézményünk közösségi eseményeit úgy szervezi, hogy más intézményekkel, iskolákkal, civil szervezetekkel együttműködve, elősegítse az iskolai közösség fejlődését, megoldás központú válaszokat találjon a társadalomból begyűrűző problémák kezelésére. A szülők hatékonyabb bevonására és a fiatalok közösségi aktivitásának fokozására új, innovatív eszközöket keres, közösségfejlesztő módszereket alkalmaz. Ennek érdekében tanévenként legalább egy alkalommal szakmai kerekasztalt szervez, amelyen a tantestület tagjai, az intézmény vezetői, szakmai szervezetek, az Intézményi Tanács tagjai, a szülői munkaközösség vezetője, és lehetőség szerint a diákönkormányzat tagjai is részt vesznek. 9

NEVELÉSI PROGRAM

1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK, CÉLJAINK, FELADATAINK 1.1 Alapelvek Tanulóinknak korszerű, a mindennapi életben jól használható, továbbépíthető alapműveltséget kívánunk közvetíteni, mely lehetővé teszi számukra a társadalmi, gazdasági és természeti környezetben való eligazodást. Biztos alapismereteket kívánunk nyújtani ahhoz, hogy folyamatosan fejlődő képességeiknek megfelelően tudjanak haladni a tudás megszerzésének útján. Fontos szempontunk az esélyegyenlőség megteremtése minden tanuló számára. Ezt elsősorban egyénre szabott, differenciált módszerek alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. Kiemelkedő feladatunknak tekintjük az értelmi képességek fejlesztése mellett az egész személyiség harmonikus fejlesztését. Az intézményünkben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban a mássággal szembeni nyitottságot, a közösségen belüli türelmet, mint alapelveket érvényesítik. Alapelvünk olyan légkör kialakítása, ahol: a tanulóink otthon érzik magukat, mindenki személyiségét tiszteletben tartják, a gyerekek aktív részesei iskolai életük, saját tevékenységeik szervezésének; az iskolai közösség tagjaként teret biztosítunk az önállóságuknak, öntevékenységüknek, hogy önkormányzó képességük kialakításával törekedjenek az egyéni és közösség iránti tiszteletre, humánumra, az oktatás során figyelembe veszik a tanulók egyéni képességeit; biztosítjuk a tanulók életkori sajátosságaihoz és egyéni képességeihez mért fejlődést, segítjük őket a számukra megfelelő egyéni tanulási módszerek elsajátításában, minden tanuló számíthat a pedagógusok és a pedagógiai szakszolgálat szakembereinek segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. Alapelveinkkel törekszünk az alapvető emberi és közösségi értékek megvalósítására: együttműködő képesség, következetesség (kiszámíthatóság), tisztelet, tolerancia, az egyén személyiségének tiszteletben tartása. 1.2 Nevelési-oktatási célok Célunk, hogy tanítványaink

nyitott, önművelődésre képes emberekké váljanak, akik az önképzésen, önfejlesztésen túl figyelembe veszik társaik, környezetük problémáit is, toleránsak és segítőkészek. diákjaink legyenek képesek a megszerzett ismereteket értő módon alkalmazni, ugyanakkor alakuljon ki igényük az önálló ismeretszerzésre, kompetenciáik fejlődése révén legyenek képesek az egész életén át tartó tanulásra. törekedjenek a magánéletben, a társadalomban való boldogulásukhoz szükséges képességeik optimális szintre való fejlesztésére. ismerjenek meg és sajátítsanak el egyéni, hatékony tanulási módszereket. legyenek képesek az alkotó munka örömének megismerésével pozitív élmények szerzésére. szerezzenek a művészeti kifejezőkészség, a különböző művészeti ágak területen jártasságot. legyenek alkalmasak a folyamatosan változó, dinamikusan fejlődő társadalomba való beilleszkedésre. a hagyományok ápolásával kötődjenek szűkebb és tágabb közösségekhez és ezeken keresztül hazájukhoz. Váljanak nemzeti azonosságtudattal rendelkező, más nemzetek értékeit becsülő emberekké. Őrizzék anyanyelvüket és a nemzeti értékeket. Tudatosodjon bennük, hogy soknemzetiségű országban élünk, ahol mindenkinek közös érdeke a haza gyarapodása. Ismerjék meg és értékeljék a környezetükben élő nemzetiségek szokásait, hagyományait. Ismerjék meg az európai közösség által biztosított lehetőségeket, tudjanak e lehetőségekkel élni. érezzék fontosnak szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megőrzését, tiszteletben tartását. Vegyenek aktívan részt lakóhelyük közéletében. Tanulóink legyenek képesek a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartására, a demokrácia értékeinek tiszteletére. Sajátítsák el az alapvető etikai értékeket, magatartási és viselkedési normákat. Törekedjenek az egészséges és környezettudatos életmódra. Ismerjék a környezetvédelem lehetőségeit, s ezekkel a lehetőségekkel éljenek is. Legyenek képesek a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni. Törődjenek testi-, lelki egészségükkel és tegyenek meg mindent annak megóvásáért. A különféle kommunikációs csatornákon nyert információkat tudják megfelelő módon értelmezni, szelektálni és feldolgozni. 12

1.3 A célok megvalósulásához kapcsolódó feladatok A legfontosabb pedagógiai feladat a tanulók teljes személyiségének a fejlesztése, tervszerű nevelő-oktató munka során a tanulók alapkészségeinek, kulcskompetenciáinak fejlesztése, korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető ismeretek nyújtása. tervszerű nevelő-oktató munka során a tanulók alapkészségeinek, kulcskompetenciáinak fejlesztése, korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető ismereteket nyújtása belső motiváció kialakítása az aktív tevékenységek iránt a kommunikáció helyes formáinak kialakítása a társas kapcsolatokban a helyes tanulási szokások megalapozása, az egyéni tanulás hatékony módszereinek elsajátítása kulturált, demokratikus magatartásformák, társas szerepeknek megfelelő viselkedés megtanítása, a másság elfogadtatása, az emberi jogok tiszteletben tartása magyarságtudat, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés olvasóvá nevelés, a könyvtárhasználat, az információszerzés és szelektálás különféle módjainak elsajátíttatása az önismeret kialakítása, fejlesztése, reális önértékelés megalapozása egészséges életmódra nevelés a gazdálkodással, a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztése, az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a tudatos fogyasztóvá válás kialakítása a művészeti nevelés kínálta lehetőségekkel a személyiség komplex, intellektuális, emocionális, kulturális, erkölcsi, esztétikai, kreativitásra irányuló, testi és szociális fejlesztése az egészséges életmódra nevelés, a sport, a mozgás megszerettetése, a környezettudatos magatartás kialakítása. 1.4.A nevelő-oktató munka eszközei A nevelés cél- és feladatrendszere áthatja az iskolai élet egészét, módszertana változatos. A feladatokat a 6-14 éves korú gyermekek életkori sajátosságaihoz kell igazítani a fokozatosságot és a következetességet szem előtt tartva. Eszközeink: meggyőzés, felvilágosítás, előadás, vita, beszámoló, beszélgetés, mintaadás, tudatosítás, példa, példakép, értékelés, önértékelés. A nevelési feladatok megvalósításának színterei: tanórák, szakkörök, versenyre felkészítő foglalkozások, egyéni fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások, kirándulások, diákönkormányzati rendezvények, választható szabadidős foglalkozások. A céloknak és feladatoknak megfelelő pedagógiai módszereink: differenciálás, kooperatív tanulás projektmunkák 13

erdei iskola Részvétel a Határtalanul programban összefüggések feltárására ösztönző feladatokra épülő tananyag feldolgozás, önálló munka lehetőségének biztosítása, a tanulói munka folyamatos ellenőrzése, tanári értékelés, a tanuló önértékelésre ösztönzése, a csoportértékelés alkalmainak megteremtése és biztosítása, Jó gyakorlatok átadása, adaptálása A stratégiák megválasztásának szempontjai: az életkori sajátosságok figyelembe vétele, a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányának a növelése, a tanulók egészséges terhelése, személyre szóló fejlesztő értékelés, az együttműködésre építő tanulási technikák, tanulásszervezési módok szerepének növelése 1.5 Az oktató-nevelő munka várható eredményei 1. A tanulók minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek). 2. Az intézményünkből kikerülő végzős diákok mindegyike rendelkezik olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, továbbá ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 3. Az intézmény tartósan képes a különböző szociokulturális háttérrel és eltérő képességekkel érkező gyerekek fogadására és együttnevelésére. 4. Nem nő az évfolyamvesztés nélkül továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók aránya. 5. Nem nő az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma, ill. az osztályt ismételni köteles hátrányos helyzetű tanulók aránya. 6. Az országos kompetenciamérések eredményei egyik évfolyamon és mért területen sem kerülnek az országos átlag alá. 14

2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS 2.1 A személyiségfejlesztés céljai A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll. Az iskola pedagógiailag átgondolt, tudatos személyiségfejlesztő tevékenysége arra hivatott, hogy: erősítse a család pozitív irányú törekvéseit, képviselje és erősítse, szükség esetén kialakítsa a tanulók pozitív értékrendjét, gyengítse a környezetünkben, a társadalomban folyamatosan, vagy alkalmanként megjelenő, egyetemesen elfogadott emberi értékeket megkérdőjelező, vagy ellene ható tényezők erejét. Célunk, hogy az iskolánkból kikerülő tanuló: legyen képes testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre, akaratereje és fegyelmezettsége által váljon képessé szociális hátrányok és kudarcok leküzdésére, rendelkezzék a megújulás és alkalmazkodás képességével, érezzen és vállaljon felelősséget önmagáért és másokért, közösségéért, tudjon adott helyzethez illően viselkedni, legyen a világról és önmagáról korosztályának megfelelően reális képe, tudjon rövidebb és hosszabb távra tervezni, reális mérlegelés alapján dönteni, legyen igénye az anyanyelv helyes használatára, legyen igényes a környezetére, annak tisztaságára, rendjére, lépjen fel a szándékos károkozókkal szemben, rendelkezzen az élethosszig tartó tanulás és kulturálódás igényével, ismeretszerzésre és szórakozásra tudja helyesen használni a könyvtárat és az internetet, legyen aktív tagja különböző közösségeknek, készüljön fel a felelős állampolgári szerepre az iskola által közvetített demokratikus modellek segítségével 2.2 A személyiségfejlesztés feladatai A személyiségfejlesztés a nevelő-oktató munka minden területén megjelenik: a tanítási órákon, a tanítási órákon kívüli szervezett foglalkozásokon és a szabadidős tevékenységek során egyaránt. Hisszük, hogy a pedagógusok személyes példaadása alapvetően befolyásolja, alakítja tanítványaik személyiségét. Törekszünk arra, hogy minden nevelő szemléletében nagy hangsúlyt kapjon a szorongásmentes, sokoldalú, sokirányú személyiségalakítás, a gyermekközpontúság.

Feladataink: az önismeret, önelfogadás, önértékelés képességének kialakítása, fejlesztése, alkotókészség fejlesztése, társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, együttműködési készség kialakítása, kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása, közösségi tevékenységek iránti igény kialakítása pozitív gyermeki megnyilvánulások támogatására, elismerésére, példaként való kezelésére a tanulási folyamat ösztönzésére, a motiváció megteremtésére, a megismerés örömének és a rendszeres sikerélmény biztosítására, szélsőséges megnyilvánulások következetes elutasítására, szükség esetén adminisztratív eszközökkel történő megakadályozására, a kompetenciaalapú oktatás rendszeres alkalmazása a tanórai, tanórán kívüli oktatásban, nevelésben, ezek folyamatos beépítése a személyiségfejlesztésbe, pozitív gyermeki megnyilvánulások támogatása, elismerése, példaként való kezelése a tanulási folyamat ösztönzése, a motiváció megteremtése, a megismerés örömének és a rendszeres sikerélménynek a biztosítása, a fegyelem, az önállóság, a szabadság, a szabad gondolkodás kialakítása, felelősségérzet kialakítása önmaguk és társaik iránt fizikai, erkölcsi, szellemi téren, 2.3 A személyiségfejlesztés eszközei: önismereti, együttműködési képességeket fejlesztő gyakorlatok, különös tekintettel az osztályfőnöki órák keretében a szociális kompetencia fejlesztése révén, iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken való szereplés, a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás együttműködési és konfliktuskezelési technikák, tolerancia gyakoroltatása, türelmes meggyőzés, szélsőséges megnyilvánulások következetes elutasítása, szükség esetén adminisztratív eszközökkel történő megakadályozása. 16

3.1. Az egészségfejlesztés céljai 3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS Az egészségnevelés célja, hogy segítsük elő a tanulók egészségfejlesztési magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje az egészségi állapotát érintő hatásokat és az által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Tudatosítani kell tanulóinkban, hogy az egészség érték, annak megóvása minden ember érdeke és legfőbb feladata. Legyenek képesek: helyes döntéseket hozni egészséges életvitelt kialakítani konfliktusokat megoldani ismerjék meg a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére az iskolai környezet biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést figyelmet kell fordítani a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok kialakulásának megelőzésére 3.2 Az egészségfejlesztés feladatai alapvető testi higiénia iránti igény fejlesztése kulturált és egészséges táplálkozás szokásainak kialakítása és fejlesztése a rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése, a sportolás szükségletté tétele prevenció, a testi és lelki egészség megóvására nevelés a tanulók egészségügyi- felügyelete és ellátásának biztosítása 3.3 A feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök és módszerek általános testápolás, fogápolás szokásainak gyakoroltatása, serdülőköri higiénés problémák kezelése, a közvetlen tanulói környezet tisztaságának, rendjének fenntartása a táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása megfelelő étkezési szokások gyakoroltatása, étkezési higiénia, étkezési esztétika részt veszünk az iskolatej és az iskolagyümölcs programban, erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése balesetvédelmi oktatás szűrővizsgálatok, a prevenciós előadások megszervezése (drog- és alkoholfogyasztás, dohányzás megelőzése)

a problémamegoldó, konfliktuskezelő, kudarctűrő képesség fejlesztését szolgáló témák feldolgozása 4.1 A közösségfejlesztés célja 4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A közösségfejlesztésben kiemelt céljaink: megismertetni és elfogadtatni a kulturált viselkedést, az emberi érintkezések, a korrekt magatartás szabályait. Célunk, hogy a tanulók tudjanak alkalmazkodni a velük kapcsolatban álló emberekhez, tartsák be a kulturált kommunikáció szabályait, toleránsak, előítélet-mentesek, empátiával rendelkezők legyenek, rendelkezzenek együttműködési készséggel és az egymás iránti szolidaritás képességével, sajátítsák el a közösségi magatartás legalapvetőbb formáit, legyenek nyitottak, érdeklődők, megértők a különböző szokások, kultúrák, a másság iránt, kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, szerezzenek személyes tapasztalatot az együttműködés, a konfliktusok kezelése és megoldása terén, ismerjék meg nemzeti kultúránk értékeit. Olyan iskolai közösséget szeretnénk, amelyben a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát tanuló és tanár egyaránt. Az iskolai közösség kialakítása, fejlesztése csak a tanulók aktív részvételével, közreműködésével valósítható meg. 4.2 A közösségfejlesztés feladatai az iskolai tanulói közösség egyéni arculatának kialakítása, az intézmény pedagógiai programjának, házirendjének a megismertetése, a közösség hagyományainak megismertetése, tanulói közös tevékenységek megszervezése, összehangolása, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek kialakítása. 4.3 A fejlesztés eszközei produktumok létrehozása, bemutatása, iskolai hagyományok teremtése, megőrzése, a tanulók és a pedagógusok közös problémamegoldó tevékenységén alapuló foglalkozások értékelés, dicséret, elismerés, jutalmazás. 18

5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI Az intézmény szervezeti kultúrájára, pedagógiai gyakorlatára jellemző a team-munka és a pedagógusok közti aktív együttműködés. 5.1 A pedagógusok feladatai A pedagógusok feladatait a köznevelési törvény és a hozzá kapcsolódó EMMI rendeletek szabályozzák. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben határoztuk meg a részletes intézményi elvárásokat és feladatokat, amely minden az iskolával jogviszonyban álló pedagógusra vonatkozik. Mindezek alapján a pedagógus feladata, hogy: a nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz; a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye; közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében; a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa; a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. A pedagógus aktívan vegyen részt az iskola éves munkarendjében vagy a havi eseménynaptárban meghirdetett azon eseményeken, amelyek oktatási időben zajlanak és azokon pedagógusok részvétele szükséges, az osztályfőnökök, a munkacsoport-vezetők és az iskolai vezetők által meghirdetett szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, szülői fórumokon (pl. rendkívüli szülői értekezleten), szülői értekezleteken és szülői fogadóórákon. A pedagógus egy adott osztály és szaktárgy tanítására, osztályfőnöki és munkacsoport-vezetői feladatok ellátására a megbízást az iskola igazgatójától egy adott tanévre kapja. A faladatokat pedagógia képzettségének megfelelően köteles gondosan ellátni. 19

A pedagógusoknak a szaktárgy tanításával kapcsolatos feladatai a tanórai tanulásszervezés mellett: a tananyag tervezett időbeli struktúráját bemutató tanmenet készítése az adott tanévre, a szaktárgy pozitív attitűdjének kialakítása; szaktárgyi versenyekre való felkészítés, a versenyek lebonyolításában való közreműködés, közművelődési tevékenység szervezése; a tanulók informálása a szakterület eredményeiről és az információs forrásokról; a szülők folyamatos tájékoztatása a tanuló tanulmányi előmeneteléről; az igazgató vagy megbízottja kérésére tájékoztatás készítése az osztályban végzett munkájáról; az osztályfőnök és más szaktanár tájékoztatása a tanórákon felmerülő olyan problémákról, amelynek megoldásában segítséget igényel. a hosszasan (2 héten túl) hiányzó tanulók felzárkóztatásának segítése egyéni foglalkozásokkal. Minden pedagógustól elvárjuk, hogy a tanítási órákat a csengetési rend által meghatározott keretek betartásával szervezze meg az első tanítási órája előtt legalább 10 perccel az iskolában tartózkodjon a szaktárgyi tanulásirányítás mellett érezze kötelességének a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatást, az iskolai környezet tisztaságának megőrzését és védelmét, az óraközi szünetekben a szakszerű ügyelet ellátását, a tanulók étkeztetésében való közreműködést. Minden pedagógus fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért. 5.2 Az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnök feladata, hogy: Különösen az osztályába tartozó tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse a tanulmányi munka és a személyiségfejlődés területén egyaránt. A szülőket és tanulókat - az őket érintő kérdésekről - tájékoztassa, a szülőket figyelmeztesse, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. 20

Érdemi választ adjon a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. A tanulók hiányzásait nyomon kövesse, a mulasztási naplót vezesse, illetve havonként összesítse. Az osztályába tartozó tanulók tanulmányi eredményeit folyamatosan figyelemmel kísérje. Az osztályban tanító tanárok munkáját segítse, óralátogatásokat végezzen, a hospitálások során figyelemmel kísérje a diákok és a kollégák tevékenységét. A haladási naplót havonként ellenőrizze; a naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét. Az osztályozási naplót és a tájékoztató füzetet (ellenőrzőt) rendszeres időszakonként (október, december, február, április végén és a tanév zárása előtt) összevesse, a hiányokat pótolja. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesítse (figyelemfelhívás). Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztassa a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelemmel kísérje a tanulók egészségi állapotát, különös tekintettel a tartós betegségekre, fogyatékosságokra. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra, szükség esetén segítséget nyújtson azok igénylésében. A szülők vagy az osztályban tanító pedagógusok vagy diákok 50%-ának kérésére soron kívül a szülők és diákok képviselőinek bevonásával az osztályértekezlet összehívását megszervezze. Félévenként az osztály előmeneteléről statisztikai adatokat szolgáltasson. Az éves munkatervben meghatározott időpontban team-értekezletet, fogadóórát, illetve szülői értekezletet tartson. Egyéni fejlődési-fejlesztési naplót vezessen az IPR programba bevont tanulókról. Eleget tegyen a vonatkozó jogszabályokban előírt adminisztratív kötelességeinek. Legyen tájékozott a rá bízott tanítványok felnőttekhez fűződő kapcsolatairól, értékfelfogásáról, érzelmi állapotáról, szabadidejük felhasználásáról, életcéljaikról. 21

A BECSEHELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 11. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK Iskolánkban integrált nevelés-oktatás folyik. Az intézmény lehetőségeihez mérten igyekszik megteremteni a kiemelt figyelmet igénylő tanulóknak az általános tantervű osztályokban történő integrált oktatását és nevelését. Célunk valamennyi gyermek fejlesztő nevelése, különös figyelemmel a hátrányos helyzetű, eltérő szociális és családi háttérrel rendelkező tanulóké, ugyanakkor feladatunk a tehetséges tanulók felkarolása, kiemelkedő képességeik kibontakoztatásának segítése. A 2011. évi CXC. törvény 42. (2) lehetőséget nyújt a szülőknek arra, hogy kiválasszák a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével Az oktatási intézményeknek pedig lehetőséget biztosít fogyatékos gyermekek oktatására-nevelésére, ha megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel rendelkeznek. A tanulók iskolába lépése után a nevelők egyre több ismeretet szereznek azok iskolakészültségi fokáról, magatartásáról, szorgalmáról, szociális körülményeiről, értelmi képességéről, munkához való viszonyáról, teljesítőképességéről, közösségben való viselkedéséről. Az első osztály első hónapjában a fejlesztő pedagógus elvégzi minden tanuló DIFER mérést, mely újabb ismereteket ad a gyermekek iskolakészültségéről. A mérés tapasztalatairól tájékoztatja az osztályban tanítókat és az iskolavezetést. Ha a nevelők az iskolai élet bármely területén jelentős elmaradást, eltérést, problémát észlelnek a tanuló életkorához viszonyítva, a jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével a szakszolgálathoz fordulnak vizsgálati kérelemmel. A vizsgálat megállapíthatja a tanuló esetleges sajátos nevelési igényét; beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségét; kiemelt tehetségét. 6.1 Különleges bánásmódú gyermekek nevelése 6.1.1 Sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igény kifejezi a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű vagy az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. Mindez a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, kiegészítő fejlesztő, korrekciós, terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. melléklete tartalmazza. A különleges gondozást, speciális szükségleteket a nevelés-oktatás, fejlesztés területén a hatályos jogszabályokkal összhangban biztosítjuk. A sajátos nevelési igényű tanulók beillesztése speciális tanterv, az illetékes szakszolgálat vizsgálata alapján meghatározott fejlesztési területek alapján, egyéni fejlesztési tervek szerint történik. A fejlesztő foglalkozások egyéni vagy csoportos formában történnek a meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus vezetésével az előírtaknak megfelelő óraszámban.

A gyerekek a rehabilitációs és fejlesztő órák kivételével az évfolyamoknak megfelelő osztályközösségben tanulnak. Intézményünk ellátja a következő sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését: enyhe értelmi fogyatékos tanulók érzékszervi: látás- és hallássérült tanulók beszédfogyatékos tanulók pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók. 6.1.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek tanulási nehézségét az illetékes tankerületi szakszolgálat állapítja meg szakértői vizsgálat alapján. A szakértői véleménnyel rendelkező gyerekek heti rendszerességgel, a szakvélemény alapján meghatározott óraszámban fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. A BTMN-es gyerek számára egyéni fejlesztési terv készül a meghatározott fejlesztési területekre vonatkozóan. A foglalkozások témáját az egyéni fejlődési napló tartalmazza. A gyerekek a szakvéleményben meghatározott felülvizsgálaton vesznek részt, amely megszüntetheti vagy továbbra is megállapítja a tanulási nehézséget. 6.1.3 A kiemelten tehetséges tanuló Iskolánk feladatai közé tartozik a tehetségek felkutatása, gondozása, kibontakoztatásuk elősegítése. Ennek megvalósítása a kötelező tanítási órákon és a tanítási órákon kívüli foglalkozásokon történik. A nevelők a szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, a tanulók önálló és csoportos munkáira támaszkodva. Alkalmazzák a különböző módszertani eszközöket, és tanulásszervezési eljárásokat. A tanórán kívüli tehetséggondozás a különböző szakkörökön és foglalkozásokon történik. Ezek indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete és a fenntartó dönt. A tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztését segítik a különféle szaktárgyi, sport, kulturális versenyek, vetélkedők, tanulmányi kirándulások, színházlátogatás, ünnepségeken való részvétel, projekthét. Az iskolán kívüli versenyeken való részvételt is biztosítjuk a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóink számára. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a nevelők, a szaktanárok végzik. Támogatjuk tanulóinkat az iskolánkon kívüli tehetséggondozó foglalkozásokon való részvételben. 6.2 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet kategóriáját a hatályos jogszabályok fogalmazzák meg. Iskolánk lehetőségeinek minél szélesebb körű kihasználásával biztosítani igyekszik a szociális helyzetük miatt hátrányba került tanulók számára az esélyegyenlőséget. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról az illetékes jegyző értesíti az iskolát. A halmozottan hátrányos helyzethez a jogszabályban előírt kedvezmények kapcsolódnak. A szociális hátrányok észlelése és a problémák jelzése, lehetőségeink szerinti kezelése minden pedagógus, de főleg az osztályfőnökök feladata. 23

Amennyiben problémát észlel a pedagógus, vegye fel a kapcsolatot a gyermekvédelmi felelőssel, valamint szükség esetén a helyi Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével. A pedagógusok adják át a gyermekkel kapcsolatos ismereteiket egymásnak, óvónő - tanító, tanító tanár viszonylatban is. Az iskola nem tudja befolyásolni a családok szociális helyzetét. Lehetőségei kimerülnek a szülők, a családok nevelési gondjainak enyhítésében tanácsadással, együttműködéssel, melynek formái: Szülői értekezlet, amelyen az oktatás-nevelés folyamatában fellépő problémák felvetése (konkrét tanulók megnevezése nélkül), elemzése, megoldáskeresése történik. Fogadóórákon, személyes (négyszemközti) beszélgetésekkel az egyénileg felvetődő problémák megbeszélése, tanácsadás. A családlátogatás lehetőséget ad az osztályfőnök részére a szociális környezet megismerésére, legalább egy alkalommal az osztályfőnökség ideje alatt, de szükség esetén többször is. Nyílt tanítási napok, ahol lehetősége van a szülőnek a tanítási órákon gyermekének megfigyelésére, a pedagógussal való konzultációra. A problémák jellegétől és a szülők igényétől függően pszichológus vagy más szakember meghívásával előadás, beszélgetés szervezése. 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, azonos csoportban tanuló gyermekek alkotják, a legalapvetőbb iskolai közösség. Dönthetnek az osztályközösséget érintő belső kérdésekről, illetve az osztályt a diákönkormányzatban képviselő tanuló személyéről. Diákönkormányzat Az iskolai diákönkormányzat tagjait az osztályközösségek választják meg, minden tanév elején. Ők vesznek részt az alkalomszerűen tartott diák-önkormányzati gyűléseken. Meghatározzák éves munkarendjüket, javaslatot tesznek a kirándulások, túrák, versenyek rendezésére, megválasztják saját képviselőiket, határoznak a köznevelési törvény által biztosított szabadon felhasználható nap programjáról. Munkájukat a diák-önkormányzatot segítő pedagógus irányításával végzik. Az évi rendes diákközgyűlésen beszámolnak munkájukról és terveikről. A tanulók véleménynyilvánítási jogának érvényesítése A tanulók az iskola életéről, az oktató-nevelő munka gyakorlatáról szervezett körülmények keretében mondhatják el véleményüket: 24

a minden tanév elején megrendezett diákközgyűlésen, a diákközgyűlés kötelező programja az elmúlt év diák-önkormányzati munkájának értékelése, az aktuális év munkaterve, a diákönkormányzat testületének bemutatása, a Házirendben foglaltak érvényesülése, a Házirend módosításainak ismertetése, a diákok véleményezési jogának érvényesülése. a diák-önkormányzati gyűléseken, az iskola igazgatójának címzett írásbeli beadványban. Az egyéni véleménynyilvánításra a tanulónak mindenkor joga van, amennyiben az a környezete, társai és az Iskola dolgozóinak méltóságát nem zavarja. A véleménynyilvánítás korlátja mások személyiségi jogainak védelme. A tanítási órákon, szervezett foglalkozásokon és az Iskolai élet más területein a véleménynyilvánítással a tanuló az órán a foglalkozást vezető pedagógus által irányított keretek között élhet, alkalmazkodva az óra menetéhez és felépítéséhez. A tanulókat érintő kérdésekben az Iskola vezetése illetve a nevelőtestület kikéri a diákönkormányzat véleményét, ha az érintettek köre meghaladja az iskola tanulólétszámának 30%- át. 8. EGYÜTTMŰKÖDÉSEINK A SZÜLŐ, A TANULÓ, AZ ISKOLA, A PEDAGÓGUS ÉS A TÁRSADALMI KÖRNYEZET EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, A KAPCSOLATRENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Az iskola és a családi nevelés összhangjának, a tanítás-tanulási folyamat hatékonyságának alapvető eleme a pedagógus és a szülő közötti partneri kapcsolat. Intézményünk nyitott iskolaként működik. Az együttműködés Alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. Formája: a kölcsönös támogatás. Feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, őszinteség. Eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége. 8.1. A szülői oldalról 1) Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, szülői értekezleteken, fogadóórákon. 2) Együttműködő magatartás. 3) Érdeklődő, segítő hozzáállás. 4) Támogató segítségnyújtás. Szülői szervezet: az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munkát. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és az intézményi tanácsot. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 25

8.2 Az iskola részéről 1) Szülői értekezletek 2) Fogadóórák 3) Nyílt napok 4) Családlátogatások 5) SZM - gyűléseken való részvétel 6) Előadások szervezése 7) Elégedettségi felmérések 8) Közös rendezvények 1. Szülői értekezlet A szülői értekezlet a szülők tájékoztatásának legfőbb fóruma. A szülőket az eredményes együttműködés érdekében meg kell ismertetni az iskolai dokumentumokkal. Évente több alkalommal kerül megrendezésre. Formái: iskolai, osztály-, rendkívüli szülői értekezletek. Célja, hogy: tájékoztassa a szülőket Gyermekük előmeneteléről Az osztály aktuális nevelési-oktatási problémáiról Az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról Tanórán kívüli foglalkozásokról ezek esetleges anyagi vonzatáról Osztálykirándulásokról azok várható költségeiről A tanév során várható egyéb kiadásokról Pályaválasztási lehetőségekről A szülő tanácsot kaphat Tanulási módszerek kialakításának segítésében Nevelési problémák megoldásában A pályaválasztás irányításában Az osztályfőnök feladata: A szülők meghívásáról időben gondoskodni. Az értekezlet témájától függően a résztvevők (szaktanárok, tanulók) körének meghatározása. Dokumentálni a szülői értekezlet megtörténtét és a résztvevőket. 2. Fogadóóra Évente két alkalommal szervezzük, félévenként; a bukásra álló tanulók szülei részére külön, egyénre szóló behívás szerint. Célja, hogy: A szülők egyénileg kapjanak információt gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, szaktanárok véleményéről, A pedagógus tanácsokat adjon a tanulók nevelésével kapcsolatban. Ideje az éves munkatervben meghatározottak szerint. Az osztályfőnök feladata: a fogadóóra időpontjáról értesíteni a szülőket a tanulók ellenőrzőjén keresztül. Dokumentálni a fogadóóra megtörténtét és a résztvevőket. 3. Nyílt tanítási napok 26