A Babos József Térségi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: A Babos József Térségi Általános Iskola Tantestülete Fertőd, 2010. 08.16.
Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. Szent-Györgyi Albert
TARTALOM TARTALOM... I BEVEZETŐ... 5 1. AZ INTÉZMÉNYÜNK NEVELŐ-OKTATÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK HITVALLÁSA, ÖNMEGHATÁROZÁS... 6 2. AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 8 3. A MŰKÖDÉS TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI... 10 3.1. Tárgyi feltételek... 10 3.1.1. Az iskolaépület... 11 3.2. Személyi feltételek... 12 3.2.1. Pedagógusok... 12 3.2.2. Nem pedagógus alkalmazottak... 12 3.2.3. Tanulók... 12 3.2.4. Tantestület... 13 3.2.5. Iskolavezetés... 14 4. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 14 4.1. Az iskolánkban folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei:... 14 4.2. Célmeghatározás... 15 4.2.1. Célok, feladatok... 18 4.2.2. A fejlesztés kiemelt területei... 19 4.2.3. Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei a második szakaszban (5-8.... évfolyam)... 19 4.2.4. Az iskola német nemzetiségi nyelvoktató program jellegéből adódó feladatok Célok, feladatok... 19 4.2.5. A fejlesztés kiemelt területei... 21 5. AZ ISKOLA ÖNMEGHATÁROZÁSÁBÓL ADÓDÓ SAJÁTOS FELADATOK... 22 5.1. Nyelvi kultúra és kommunikáció feladatrendszere... 22 6/1..SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 24 6/2. SAJÁTOS NEVELÉSŰ GYEREKEK NEVELÉSE, OKTATÁSA:.... 25 7. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 27 BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD I
8. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG... 29 9. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG... 30 10. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKOZTATÓ PROGRAMOK:... 31 11. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG(EK)... 32 12. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK:... 34 13. AZON TANANYAGOK, TANTÁRGYAK KÖRE, AMELYEKBŐL A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉT NEM KELL ÉRTÉKELNI... 36 14. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI... 36 15. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELÉSI-OKTATÁSI MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE... 38 16. A BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI TERVE... 40 16.1. Jogszabályi háttér... 40 16.2. Elméleti háttér:... 40 16.3. Az egészségnevelés iskolai területei... 43 16.4. Humán erőforrások:... 44 16.5. Helyzetelemzés:... 44 16.6. Az egészséges életmódra nevelés feladatai az iskolai oktató-nevelő munka tükrében területenként... 45 17. KÖRNYEZET-NEVELÉSI PROGRAM... 52 17.1. Az iskola környezet-nevelési programjának törvényi háttére... 52 17.2. Helyzetelemzés, helyzetkép... 54 17.3. A környezeti nevelés színterei, hagyományai az iskolában... 56 17.4. Erőforrások... 62 17.4.1. Nem anyagi erőforrások:... 62 17.4.2. Anyagi erőforrások... 64 17.5. Alapelvek, jövőkép, célok... 65 17.5.1. Alapelvek, jövőkép... 65 BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD II
17.5.2. Konkrét célok... 66 17.6. Tanulásszervezési és tartalmi keretek... 67 17.7. Módszerek... 68 17.8. Taneszközök... 68 17.9. Kommunikáció... 69 17.10. Minőségfejlesztés... 69 17.11. Továbbképzés... 70 18. HELYI TANTERV... 73 18.1. HELYI SAJÁTOSSÁGOK... 73 18.2. TANTÁRGYI SAJÁTOSSÁGOK... 73 18.3. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK JELLEMZŐI... 74 18.4. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELTÉTELEI... 74 18.5. HELYI TANTERVÜNK TARTALMI ÉS FORMAI BEMUTATÁSA... 76 18.5.1. Tantervek:... 76 18.5.2. Tantárgyi rendszer... 79 18.5.3. A tantárgyi órakeretek felosztásánál az alábbi szempontokat vette figyelembe a tantestület:... 80 18.5.4. A helyi tanterv készítésének prioritást élvező szempontjai... 82 18.5.5. Az adaptált tantárgyi tantervek szerkezeti felépítése... 82 18.5.6. Alkalmazható tankönyvek, tanulási segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei... 82 18.5.7. A tanítás tanulás folyamatában iskolánk az alábbi kiadók tankönyveit használja:... 83 18.5.8. Az idegen nyelv oktatása... 84 18.5.9. A nem kötelező tanórai foglalkozások... 86 18.6. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI... 87 18.7. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI... 88 18.8. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI A BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZBAN... 89 18.9. AZ ÉRTÉKELÉS FUNKCIÓI:... 90 18.9.1. A szorgalom értékelésének, minősítésének követelményei 1-4. osztályban... 90 18.9.2. A magatartás értékelésének, minősítésének követelményei 1-4. évfolyamon:... 91 BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD III
18.9.3. A magatartás és szorgalom értékelésének, minősítésének szempontjai 5-8. évfolyamon:... 93 18.9.4. Értékelés az 1-4. évfolyam I. félév vége... 95 18.9.5. A 4. év vége 8. évfolyamokon... 96 18.9.6. Az osztályozás nélküli szöveges értékelés intézményi rendszere... 97 18.10. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA AZ ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ (2-8. ÉVF.) SZAKASZBAN... 112 18.11. AZ OTTHONI (NAPKÖZI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI... 114 18.12. MODULOK, MODULÁRIS OKTATÁS ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉRE... 115 18.13. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ISKOLÁNKBAN... 116 18.14. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, ÉS A KÖTELEZŐ TANANYAG ELSAJÁTÍTÁSÁNAK EGYÉB KERETEI... 119 18.15. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSE ISKOLÁNKBAN AZ 5.-6. ÉVFOLYAMON... 119 18.16. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK... 121 BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD IV
Bevezető Az oktatásügy, az iskola és a pedagógus szerepe mindig akkor kerül az érdeklődés homlokterébe, amikor a társadalomban jelentős gazdasági, politikai és szellemi változások mennek végbe. Tagadhatatlan, hogy ma is a jelentős változások korát éljük, gyorsabbá vált a társadalmi átalakulás tempója a nemzedékváltás ritmusánál. Az iskolának is dinamikusabban kell igazodnia az élethez. Nagy a felelőssége abban, hogy az egyes nemzedékek tudásmegújításához szükséges feltételeket biztosítsa, miközben figyelembe kell vennie mikrokörnyezetének elvárásait is. Hazánkban is egyre többen vallják, hogy jó iskola nélkül nincs jobb jövő sem. A jó iskolák megteremtésének különböző feltételek között kell megfelelnie az intézményeknek, melyek fakadnak az eltérő földrajzi, települési helyzetükből, továbbá a módosult mikro-illetve makrokörnyezeti hatásoktól is. Lényegesen megváltozott az iskolára bízott gyermekek helyzete is. Az egyes korosztályokban megnövekedett a szociálisan és pedagógiailag hátrányos helyzetű tanulók száma. A velük való sikeres foglalkozás több energiát, a módszertani kultúra gazdagítását, új ismeretek elsajátítását követeli meg a pedagógusoktól, illetve a velük foglalkozó egyéb szakembertől is. A közoktatásról szóló törvény módosítása, a NAT 2, az átdolgozott kerettantervek, az önkormányzati és intézményi minőségirányítási program mind azt igazolják, hogy oktatáspolitikánk érzékeny a XXI. század új kihívásaira, a gyakorlati operatív megvalósítás azonban már intézményi szintű lehetőség és felelősség. Ezek a változások szükségszerűvé tették az intézmények pedagógiai feladatrendszerének újragondolását. A nevelőtestület nyolcadik osztály végére a nyelveket jól beszélő, a világra nyitott, sokoldalú, harmonikus, jó neveltségi szinttel rendelkező személyiségeket szeretne belőlük formálni, akik iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodnak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Törekvésünk a nemzetiségi tudat minden összetevőjének ápolása (nyelv, kultúra, kisebbségpolitika, történelem stb.). Az iskola a társadalmi szükségleteket is figyelembe véve erősíti és a német nemzetiségi nyelvoktató programmal, az angol nyelvvel bőviti a tanulók nyelvi kifejezési lehetőségeit, hozzásegiti őket a sikeres pályaválasztáshoz. BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD 5
1. Az intézményünk nevelő-oktató tevékenységének hitvallása, önmeghatározás Tanulói oldalról jelenti a gyermeki személyiség érdeklődését, tanulási vágyát a világ és a tudomány ismeretei, információi iránt, valamint a közösségben való létezés élményvilágát. Eredményeképpen megvalósulhat a harmonikus személyiségfejlődés és az önkibontakoztatás egyéni útja. Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. A demokrácia jegyében, annak értékrendjére építve olyan demokratikus magatartásra neveljük tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megnyilvánulhatnak. Másik oldalról az iskolafokozat feladatából adódóan az általános műveltségnek szilárd alapjait igyekszünk elsajátíttatni tanulóinkkal. A közös nemzeti értékek ápolása terén fontos szerepet tulajdonítunk a hagyományoknak, a nemzeti identitástudat kialakításának, beleértve az etnikumok azonosságtudatának ápolását, kibontakozását is. Ezen cél(ok) elérése érdekében nevelő-oktató munkánk során az alábbi területek élveznek prioritást: - Kulcskompetenciák fejlesztése - kommunikációs kultúra fejlesztése (anyanyelvi, idegen nyelv, informatika) - egészséges életmódra nevelés - környezettudatos magatartás kialakítása(öko iskola) - lokálpatrióta személetmód kialakítása - hagyományőrzés, -ápolás Bekenntnis und Selbstbestimmung unserer Bildungseinrichtung betreffend die erzieherisch- didaktischen Tätigkeiten Von der Schülerseite her heiβt es das Interesse der Kindespersönlichkeit, die Lernenbegierde nach den Kenntnissen und Informationen der Welt und Wissenschaft, ferner die Erlebniswelt des Daseins in einer Gemeinschaft. Das ergibt die harmonische Entwicklung einer Persönlichkeit und den eigenen Weg zu der Selbstentfaltung. Die erzieherisch-didaktische Arbeit in unserer Schule ist durch die Nationalwerte und europäische humanistische Wertordnung geprägt. Es wird eine besondere Aufmerksamkeit auf die vor der Menschheit stehenden gemeinsamen Probleme und auf die Offenheit in Rictung anderer Kulturen gerichtet. BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD 6
In Sinne der Demokratie, auf deren Wertordnung basierend wird unseren Schülern ein demokratisches Betragen beigebracht, wo sowohl die Interesse des Individuums als auch die von einer Gemeinschaft manifestieren können. Andererseits-entsprechend den Aufgaben der Schuleinstufung-wollen wir unseren Schülern die festen Grundlagen einer Allgemeinbildung beibringen. Bei der Pflege der Natinalwerte wird groβes Gewicht auf die Traditionen, auf die Entwicklung der nationalen Identitätsbewusstsein gelegt, miteinbegriffen die Entfaltung und Pflege des Identitätsbewusstseins der Ethnika. Zur Erzielung dieser Zwecke genieβen folgende Bereiche in unserer erzieherischdidaktischen Arbeit Priorität. - Entwicklung der Kommunikationskultur (Muttersprache, Fremdsprache, Informatik) - Erziehung zu einer gesunden Lebensführung - Entwicklung eines umweltbewussten Betragens ( ÖKO Schule) - Ausbildung einer lokalpatriotischen Anschauungsweise - Behütung und Pflege der Traditionen BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD 7
2. Az intézmény adatlapja Az iskola hivatalos elnevezése: Babos József Térségi Általános Iskola Címe: 9431 Fertőd, Madách sétány 2. (:99/ 370-914 Tagintézmény neve: Babos József Térségi Általános Iskola Agyagosszergényi Tagiskolája Címe: 94 Agyagosszergény, Arany j.u.2. (: 99/ 544-030 Az alapító okirat szerint: 1) A Babos József Térségi Általános Iskola 8 évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény. 2) Agyagosszergényi tagintézménnyel rendelkezik. 3) Az iskola alaptevékenysége: nappali tagozatos általános iskolai nevelés-oktatás. A tanulók részére napközi otthonos és menzai ellátást nyújt. Az étkezést külső szolgáltatásként veszi igénybe. 4) Működési területe: Agyagosszergény, Ebergőc, Fertőd, Fertőendréd, Nyárliget Sarród, Röjtökmuzsaj, Tőzeggyár területén általános iskolai nevelés, oktatás 1-8. évfolyamon. Tagiskola: Agyagosszergény Község közigazgatási területén élő 1-4 évfolyamos tanulók nevelése, oktatása. 5) Jogállása: önálló jogi személy, egyszemélyi felelős vezetője és képviselője az iskola igazgatója, akit az alapító és fenntartó nevez ki nyilvános eljárás útján, figyelembe véve a nevelőtestület véleményét. Az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. 6) Gazdálkodási formája: önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi, gazdasági feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó szerv: Fertőd Város Önkormányzata, Polgármesteri Hivatala 7) A feladat ellátását szolgáló vagyon feletti rendelkezés jogát a képviselő-testület gyakorolja. Az iskola fenntartója Fertőd Város Önkormányzata. A fenntartó által kiadott alapító okirat szerint alapfeladat a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD 8
852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyam 852013 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) 852020 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyam 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyam 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyam 852023 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855913 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelés 855916 Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD 9
3. A működés tárgyi és személyi feltételei 3.1. Tárgyi feltételek. A Fertődi Babos József Térségi Általános Iskola a város egyetlen alapfokú oktatási intézménye. A helybeli oktatás nyomait kutatva 1711-ben bukkantunk az első halvány jelre. Az egyházi határozatokat összegyűjtő jegyzőkönyv Protokocollum említ egy magistert, iskolamestert. Süttör községben 1777-ben állt már a templom mellett egy rozoga állapotú iskolaház, amelyet rendbe hoztak, de 1848-ban leégett, így ismét helyre kellett állítani. Majd 1868. Évi XXVIII. törvénycikk hatására 2 tanteremből álló iskola épült fel Süttörön. 1891-ben az országgyűlés a kisdedóvók létrehozásának kérdésével is foglalkozott. Hatására Süttörön óvodával kapcsolt leányiskola épült. Eszterházán csak a XIX. sz. második felétől kezdve működött iskola.1903-tól egy egyházi fiúiskola építésének terve merült fel, de a katonai kiadásokat fontosabbnak ítélték ennél. A II. világháború alatt is folyt az oktatás 1944 őszéig. Ezután pár hónapnyi szünet következett. 1945 tavaszán miniszterelnöki rendelet értelmében indul a munka, és felvetődött az egyetlen központi iskola megteremtésének gondolata is. Egy rögös út első lépése volt ez, melynek végéhez 1947 szeptember elsején érkeztek el. Amikor Eszterháza, Fertőszéplak, Sarród község iskolaszékének döntése nyomán megkezdte működését az iskola és az internátus, a süttöri római katolikus iskolaszék nem csatlakozott, hanem külön általános iskola felállítása mellett döntött.1948 júniusától változott meg ez a helyzet, ugyanis az országgyűlés megszavazta az iskolák államosításáról szóló törvényt, s a következő időszakban közoktatásügyi határozatok, törvények alakították az iskola életét. 1955-től napközi otthon működött az iskolában. Majd az 1961-es III. törvény értelmében a politechnikai oktatást kellett megvalósítani. A gyerekek kijártak az iskola melletti kertbe, amelyet fokozatosan fejlesztettek. (kerítés, vízvezetékrendszer, szerszámoskamra). Télen a lányok korszerű konyhában tanulhatták az alapvető háztartási ismereteket. A fiúk viszont sajnos nem rendelkeztek megfelelő műhelyekkel. Javítani kellett a testnevelés tárgyi feltételeit is, így 1962-ben a régi Czillinger mozi helyén tornatermet alakítottak ki. 1967-ben pedig elkészült az iskola sportudvara. A gyerekek évente sporttáborban és úszásoktatásban vesznek részt. 1972-től kezdődően a körzetesítés folyamata okozta a legnagyobb változást az iskola életében. 1972: Tőzeggyármajor felső tagozatos, és Sarród 3-4. osztályos tanulóit fogadták a központi iskolában. 1973: Fertőendréden felső tagozatos, és Sarród 1-2. osztályos gyerekeit oktatták a központi iskolában. 1974: A fertőendrédi 4. osztályos diákok ezután Fertőd II. / Süttör / alsó tagozatos iskolájában tanultak. A sok diák elhelyezése azonban nagy gondot jelentett. Ezért az alsó tagozatosokat a Muzsikaházban helyezték el. A körzetesítés óta az iskola állandó helyhiánnyal küszködött. A régi álom- egy új iskola építése- 1981- ben vált valóra. A főépülethez konyha, étterem valamint sportlétesítmények is járultak. 1983 Közben az iskola eszközkészlete is szaporodott -84-ben a tanulót társadalmi munkájából filmvetítőt és képmagnót vásároltak. Majd az új tornacsarnok is felépült, és ezzel a sportolási feltételek ugrásszerűen megjavultak. Az 1984-es év hozta a következő változást, ugyanis a Nagyközségi Közös Tanács fenntartásában működő Fertődi Általános Iskolát, Óvodát, Állami Zeneiskolát, Művelődési BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD 10
Házat, Közművelődési Könyvtárat, Általános Művelődési Központ /ÁMK / néven összevonta. Az intézkedés célja az együttműködés fejlesztése lett volna. Mivel ez nem valósult meg maradéktalanul, az ÁMK néhány év múlva elsorvadt. A technikai feltételek javulásának és a nevelők lelkiismeretes munkájának eredményeképpen a 8. osztályt végzett tanulók 98-100 %- a a középiskolákban folytatja tanulmányait. Az iskola múltja, az országhatár közelsége arra kötelezi az iskola vezetését és tanítóit, hogy a nevelő-oktató munkában kiemelt figyelmet fordítsanak a lakóhely, a nemzet történetének hagyományainak megismertetésre, a haza iránti szeretet felébresztésére. A körzetünkben élő családok szociális anyagi és kulturális helyzete nagymértékben eltér egymástól. Ehhez a helyzethez az oktató-nevelő munkában is igazodnunk kell: a tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon ennek érdekében a tanárok, tanítók megpróbálják segíteni a nehezebb körülmények között élő és hátránnyal induló gyermekek felzárkóztatását: ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tartjuk a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését. 3.1.1. Az iskolaépület Térségi feladatokat ellátó iskolánk négy épületben működik. Központi épülete, ahol a felső tagozat helyezkedik el 29 éve épült.iskolaépülete modern, világos, szép kivitelű, oktatásra alkalmas, de az elmúlt évek tapasztalatai mutatják, hogy bizonyos változtatások, fejlesztések az eredményesebb, optimálisabb munkához elengedhetetlenek. Szerencsére az állandósult gyermeklétszám bizonyítja, hogy a tantermek nem állnak kihasználatlanul, hosszabb távon vizsgálva, még lehet, hogy kicsiknek is bizonyulnak. Az iskola bútorzata az életkori sajátosságokhoz igazodva egészséges feltételeket teremt tanulóink számára, sajnos a használat során folyamatos felújítást, cserét igényelnek. A beépített szekrények, padlóburkolat, szigetelés, vízelvezetés, tetőn a cserép állapota, ill. a lapostető már nagyobb felújítási beruházásokat igényel, amiknek súlyos anyagi vonzata van. Másik három épületünk a múlt század elején épült, s az elmúlt évek során kerültek felújításra. Legnagyobb gond a tornaterem álmennyezetének-tetőszigetelésének hiánya, lapostetejének beázása. A korszerűtlen, távvezetéken érkező központi fűtés miatt nagy a hőveszteség, a fűtés korszerűsítésének átgondolása szükséges. A jól kialakított, mára már felújításra szoruló palánkkal, kapukkal felszerelt kosár és kézilabdapálya jó idő esetén alkalmas a testnevelési órák és a sportköri foglalkozások megtartására. Két szaktanterem áll tanulóink rendelkezésére, a számítástechnika terem és a fizika-kémia előadó. A számítástechnika teremben 20 számítógép áll a gyerekek rendelkezésére, technikai színvonaluk jelen pillanatban elfogadható, segítségükkel a világháló is elérhető. Sajnos iskolánk külön könyvtárhelyiséggel nem rendelkezik, a klubban található polcrendszeren tároljuk a már 3000 példányt is meghaladó könyvtári állományunkat, melyben BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD 11
a könyvek mellett videó kazetták és multimédiás CD-ROM-ok is segítik a teljesebb információgyűjtést. Iskolánk még az alábbi technikai eszközökkel rendelkezik: 10 db televízió, 2 videomagnó, 9 CD-s magnetofon, 4 fénymásoló, 3 írásvetítő, 2 vetítővászon, fax, digitális fényképezőgép, DVD. Tárgyi eszközeink, értékeink megfelelő őrzését riasztóberendezés garantálja. 3.2. Személyi feltételek 3.2.1. Pedagógusok A nevelő-oktató munka kulcsembere a jó pedagógus. Az intézmény szellemi bázisa, a nevelőtestület, erősnek mondható, megfelelő képzettséggel, felkészültséggel, hivatástudattal, kezdeményezőkészséggel, kreativitással rendelkező pedagógusok alkotó közössége. Az iskola vezetése igyekszik biztosítani a nyugodt, eredményes munkavégzés körülményeit. A gyermekközpontúság, gyermekek iránt érzett felelősség, segítőkészség irányítja munkánkat, sokszor érezzük, hogy a pedagógus szerep nem ér véget a nevelő-oktató munkában. Iskolánk szakos ellátottsága jónak mondható, az ének tantárgyat szakkollégiumi tanító végzettséggel oldottuk meg, (tanári végzettségű kolléganőnk szülési szabadságon van) ami a közoktatási törvény bizonyos módosításával összecseng. A többi tantárgyat megfelelő főiskolai végzettséggel tanítjuk. 3.2.2. Nem pedagógus alkalmazottak Iskolatitkárunk feladatát 8 órás munkaidőben látja el. A takarítóink közül 2 fő 8 órás állásban,(központi iskola) míg a másik két fő 6 órás állásban (Süttör, Agyagosszergény) látja el munkáját. 3.2.3. Tanulók Iskolánk tanulói létszáma folyamatosan 400 fő körül mozog. Szerencsére tanulóink száma szinte nem változik, melynek fő oka a fiatalok letelepedését segítő, süttöri városrészen létrejövő lakótelep, a volt szovjet laktanya területén. Tanulóink eltérő családi háttérrel és indíttatással érkeznek hozzánk, a felmerülő hátrányokat, hiányosságokat, nagy türelemmel, szeretettel, megfelelő szakértelemmel kompenzáljuk. A pedagógusok módszertani, tanulásszervezési kultúrájuk szélesítésével felkészültek az eltérő szociokulturális közegből érkező tanulók integrált nevelésére-oktatására, az egyéni tanulási utak biztosítására. Tanulóink fegyelme, viselkedéskultúrája folyamatos fejlesztést igényel, vannak pozitív változások, de ezen a területen soha nem érezhetjük befejezettnek munkánkat. Ezzel együtt elmondható, hogy a tanulók fegyelme kézben tartható, sőt más iskolák diákjaihoz képest jó. Ezt bizonyítja a kirándulásokon, mozi-, színház-, bábszínházlátogatásokon, kiállításokon tanúsított viselkedésük. BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD 12
Gyermekeink jól érzik magukat második otthonukban, ahol nemcsak tudást, de figyelmet, szeretetet is kapnak. Az alacsony osztálylétszámok kedveznek a családias légkör fenntartásának. Tanulmányaik átlageredménye folyamatos fejlődést mutat. Egyéni eredményeik tükrözik a képességek mellett a szorgalom, a befektetett munka arányát. 3.2.4. Tantestület Pedagógiai munkánkat iskolánk szereplőivel egyeztetett, elfogadtatott pedagógiai programunk alapján szerveztük, végeztük, figyelembe véve a közoktatási törvény, a KJT módosításait. Munkánkat segítették a létrehozott, jól működő munkaközösségek, (humán, reál, osztályfőnöki) amelyek beszámolóikkal, értékes javaslataikkal támogatták a tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés, elemzés menetét. Az eseti feladatok megoldására (ünnepélyek, projektnapok szervezése, versenyre való felkészítés, pályázatok lebonyolítása ) alkalmi munkacsoportok alakulnak a tantestület tagjai között. Városi iskola lévén, jól ismerjük a településünk helyi adottságait, a családok lakás- és életkörülményeit. Terveinknek megfelelően a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős vezetésével valamennyien azon munkálkodunk, hogy a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekek nevelését, oktatását kiemelten kezeljük. Négy napközis csoportunk működésével a rászoruló szülők gondjain is jelentősen tudtunk enyhíteni. A tehetséges és gyenge képességű gyerekekkel rendszeresen foglalkoznak nevelőink (továbbtanulás, eredményes szereplés területi, megyei, országos versenyeken. ) Fogadóórákon, szülői értekezleteken, családlátogatásokon ismerkedtünk a szülőkkel és ismertettük meg velük iskolánk alapvető dokumentumait, pl.: pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend. Nyílt és nyitott napokon, ünnepélyeken és egyéb rendezvényeken kaphattak még betekintést a szülők az intézmény életébe. Az új pedagógiai program készítésénél is messzemenően figyelembe vesszük a szülők véleményét. A külső környezettel (Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal, Kisalföldi Erdőgazdasággal, Esterházy kastéllyal) való kapcsolattartás fontosságát jelzi, hogy hagyományteremtő módon Babos napot rendezünk minden év júniusában, melynek megrendezésében tanulóink szülei, városunk polgárai is tevékenyen részt vesznek. Tantestületünk innovatív felfogását jelzi, hogy a kötelező pedagógus továbbképzés mellett, pedagógusaink rendszeres résztvevői a kistérségi és helyi továbbképzéseknek is. (Tanulás tanítása; nehezen kezelhető gyerekek a pszichológus szemével; szaktanácsadási segítség az osztályfőnöki munkához, projekt mint módszer, digitális táblakezelés) Oktató munkánkban kiemelt feladatként kezeltük az alapkészségek, képességek kialakítását. (helyesírás, olvasás-, beszédfejlesztés, matematika, kommunikáció). Helyi bemutató foglalkozásokon és az azt követő megbeszéléseken adtuk át egymásnak a tapasztalatokat, dolgoztunk ki közös stratégiát. Kiskörzeti versenyeket szerveztünk matematikából, magyar- német nyelvi ismeretekből, az elmúlt évek pozitív tapasztalatai bizonyították, szeretettel és nagy örömmel jönnek hozzánk diákok, kollégák egyaránt. Az iskola felszereltségének javítására (tornaterem, könyvtár, fizikaszertár, számítástechnika, IKT eszközök) pályázatokat írtunk, támogatókat kerestünk melyek révén jelentős összeggel egészíthettük ki költségvetési keretünket. BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD 13
3.2.5. Iskolavezetés Az előbb említett eredmények, hiányosságok kiküszöbölése csak demokratikus vezetési stílussal jöhet létre. Bár az igazgató a döntések egyszemélyi felelőse, döntések előtt azonban kötelező érvényű minden érintett széleskörű bevonása, tájékoztatása. A tantestület tagjai alkotó, autonóm személyiségek közössége, akik a közösen kialakított követelményrendszert átgondolt, egyéni módszerekkel valósítják meg. Hitünk szerint az iskolai munka csak a tantestület közmegegyezésén alapulhat, csak így jöhet létre az intézményben biztonság, bizalom, kiegyensúlyozott légkör. Számunkra fontos a nevelői (vezetői) példamutatás munkavégzésben, viselkedésben, külső megjelenésben. Fontos a tudatosság, tervszerűség, rendszeresség, folyamatosság, eredményre törekvés, a töretlen optimizmus, a konfliktusok kezelése. Bár a felelősségteljes munka hosszabb távon talán a legmotiválóbb erő, emellett a teljesítmény szerinti differenciált javadalmazás ösztönző ereje is nélkülözhetetlen, ennek előteremtése következő feladata az iskolavezetésnek. 4. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok 4.1. Az iskolánkban folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei: Iskolánk nevelő oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert: - egyrészt a demokrácia értékrendjére építve, olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. - másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk. Nevelő oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Európai, humanista értékrendre építettük nevelési oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Nagy figyelmet fordítottunk a program összeállítása során az emberiség előtt álló közös problémákra. BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD 14
Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: - az egyén és az állam felelősségét - a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, - a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat. Oktató nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés és kompetenciafejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: - A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. - Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. - Az emberi szuverenitás magában foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Ehhez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele. - A világban való eligazodás alapfeltétele idegen nyelvek ismerete, iskolánknak ezen a területen is meg kell felelnie. - Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. - A reális önismeret és életszemlélet kialakításával a megfelelő továbbtanulási irány illetve pályaválasztás segítése. - A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. - Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötödés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. 4.2. Célmeghatározás Iskolánk filozófiájának mottója: A tanuló, akit útra bocsátunk: Ismeri jogait, gyakorolja azokat rendben és igazsággal. Képes kiválasztani azokat, akikre jogait rábízza. Képes ellenőrizni azok szorgalmát, tisztességét és ítélőképességét. (Thomas Jefferson) Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD 15
tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az informatika alapelemei épüljenek be a tudásszerzés és alkalmazás rendszerébe. Szélesebb ismeretanyaghoz kell juttatni a gyerekeket a globális kérdések, a környezetkultúra megismerése és a környezet tevékeny védelme érdekében. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD 16
- Az iskola pedagógiai programja biztosítsa a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztését: anyanyelvi kommunikáció fejlesztése, idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése, matematikai kompetencia fejlesztése, természettudományos kompetencia fejlesztése, digitális kompetencia fejlesztése, a hatékony, önálló tanulás fejlesztése, szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése; Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD 17
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 1. Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei az első szakaszban (1-4. évfolyam) 4.2.1. Célok, feladatok Az 1-4. évfolyamokon folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy: - Óvja és fejlessze tovább az iskolába belépő kisgyermekben a megismerés, a megértés, és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. - Vezesse át a gyermeke az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. - Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. - Adjon teret az iskola a gyermek játék és mozgás iránti vágyának. - Segítse az iskola a gyermek természetes fejlődését, érését. - Alakítson ki szilárd alapkészségeket. - Motivált tevékenységben (kíváncsiság, érdeklődés) fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét. - Mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását. - Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat és probléma megoldáshoz, ezzel biztosítva az egyéni tanulási utak kialakítását. - Alapozza meg a tanulási szokásokat. - Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. - Működjön közre a tanulási nehézségek elhárításában, a leküzdés folyamatában. - Törődjön a szociokulturális hátrányokkal érkező tanulók sorsával. - Vegye figyelembe az eltérő ütemű érés tanulási folyamatra gyakorolt hatásait, nyújtson segítséget a kompenzációhoz. - Tudatosítsa a gyermekben a szűkebb-tágabb környezet értékeit. - Erősítse a humán magatartásmintákat, jó szokásokat. BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD 18
- Szolgálja a gyermek jellemének formálását, segítse a személyiség érését. - Álljon a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése. - Kompetenciafejlesztés 4.2.2. A fejlesztés kiemelt területei TEST ÉS LÉLEK HARMONIKUS FEJLESZTÉSE: - Mozgásigény kielégítése, mozgáskultúra megalapozása; - Mozgáskoordináció, ritmusérzék, hallás fejlesztése; - Egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, jó szokások megalapozása; - Érzelmi élet gazdagítása; - Önismeret, reális önértékelés fejlesztése; - Társas kapcsolatos igényének erősítése. A SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATAINAK ELŐSEGÍTÉSE: - A személyiség erkölcsi arculatának értelmi, érzelmi alapozása; - Helyes magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása; - Elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása; AZ ELEMI MŰVELTSÉGBELI ALAPOK FELTÉTELRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE: - A biztonságos, szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatása; - A mentális képességek célirányos fejlesztése; - Az önálló tanulás és az önművelés megalapozása. A TANULÁSI STRATÉGIÁK MEGVÁLASZTÁSA; A TANESZKÖZÖK HASZNÁLATA: - Az életkori jellemzők figyelembe vétele; - Az ismeretek tapasztalati megalapozása; - A felfedezés lehetősége; - A kreativitás fejlesztése; - A differenciált fejlesztés; - A művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya; - A tanulók egészséges terhelése, fejlődésük folyamatos követése; - Személyre szóló fejlesztő értékelés 4.2.3. Célok, feladatok, a fejlesztés kiemelt területei a második szakaszban (5-8. évfolyam) Célok, feladatok BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD 19
Az 5-8. évfolyamokon folyó nevelő-oktató munkánk célja, illetve feladata, hogy: - Folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; - A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes egész rendszert képező szakasz két pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; - Nevelje együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket; - Készítse fel a tanulókat a tehetségüknek, képességeiknek, érdeklődésüknek leginkább megfelelő továbbtanulásra; - Kompetenciafejlesztés - Fejlessze tovább az előző szakaszban a tanulókban már megalapozott környezeti kultúra iránti igényét; - Készítsen fel a jogok és kötelességek egymással összhangban lévő, törvényes gyakorlására - Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; - Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, szociális érzékenységét, szolidaritásérzését; - Teremtsen olyan pedagógiai szituációkat, ahol a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságát, szavahihetőségét, becsületességét, mint személyiségének, jellemének értékeit; - Tudatosítsa a demokratikus normarendszer alapvető elemeit; - Fejlessze a tanulókban a nemzeti identitástudatot, képviselje az egymás mellett élő kultúrák iránti igényt; - Mutasson példát a hagyományőrzésre, ápolásra; - Erősítse az Európához tartozás tudatát, késztessen más népek kultúrájának, nyelvének megismerésére; - Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak megbeszélésére, fejlessze a problémák iránti érzékenységet. 4.2.4. Az iskola német nemzetiségi nyelvoktató program jellegéből adódó feladatok Pedagógiai Programunk bevezetőjében megfogalmaztuk, hogy intézményünk nyitott iskola (Begegnungsschule), ahova nem csak nemzetiségi származású tanulókat várunk, hanem mindenkit, aki érdeklődik programunk iránt és azonosulni tud azzal. A szülők a képzés kezdetekor írásban nyilatkoznak arról, hogy ismerik és vállalják programunkat. A nemzetiségi jellegnek át kell szőnie a képzés minden területét, meg kell jelennie a tantárgyakban és a tanórán kívüli tevékenységben is. A német népcsoporttal kapcsolatos ismereteket részben önálló tantárgyként (nemzetiségi hon-es népismeret), részben tantárgyakba integráltan (német nyelv,történelem, földrajz, rajz, technika, ének-zene, testnevelés/népitánc/,osztályfőnöki óra) közvetitjük. Iskolánkban hagyományt szeretnénk teremteni az un. nyitott oktatási formák alkalmazásának (Werkstatt, Freiarbeit, projektek); ezek keretében sort kerítenénk népismereti tartalmak feldolgozására is. BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD 20
Évente tervezünk nemzetiségi projektet, amely az egész iskolára kiterjed. A projekt témáját és kivitelezésének módját az egyes képzési szintek döntik el. Szabadidős tevékenységi formák: általános iskolai kórus német irodalmi színpad tánccsoport kirándulások és anyaggyűjtés a németség lakta vidékeken évente Márton-napi bál rendezése pünkösdi fesztivál hangszeren játszó tanulóinkat alkalmi zenekarrá szervezzük szinházlátogatás látogatás a pécsi körzeti stúdióba - Unser Bildschirm kapcsolattartás a Neue Zeitung szerkesztőségével, a GJU-val iró-olvasó találkozók szervezése magyarországi művészekkel állandó kiállítások szervezése iskolánkban tanulóink által gyűjtött fotókból, amelyeket kinagyítunk További feladatunk: Tanulóink részt vesznek minden, a nemzetiséggel és nyelvvel kapcsolatos versenyen 4.2.5. A fejlesztés kiemelt területei TEST ÉS LÉLEK HARMONIKUS FEJLESZTÉSE: - A mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, mozgáskoordináció, ritmusérzés és a hallás fejlesztése; - A koncentráció és a relaxáció képességének megalapozása; - Az egészséges életmód területén a tudatosság erősítése; - Az érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása; - Az önismeret alakítása, az önértékelés képességének továbbfejlesztése; - Az együttműködés értékének tudatosítása a különböző közösségi szinteken (család, kortárscsoportok, egyéb társas kapcsolatok). A SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATAINAK ELŐSEGÍTÉSE: - Az érzelem, értelem és cselekvés összefüggésének tudatosítása; - Az erkölcsi meggyőződés és erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának előmozdítása; - Generációs és kortáskapcsolatok megerősítése; - Az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezése; - A mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtása. AZ ALAPMŰVELTSÉG TOVÁBBÉPÍTÉSE: - A mentális képességek céltudatos továbbfejlesztése; - Az önálló tanulás és önművelés megszilárdítása, gyakoroltatása; - A gyakorlatközpontúság érvényesítése az iskolai tanulás folyamatában; BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD 21
- A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, alkalmazása szituatív helyzetekben; - A közvetett kommunikáció (írásbeli, vizuális, kommunikációs, számítógépes érintkezés) és a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés iránti igény fejlesztése. A TANULÁSI STRATÉGIÁK MEGVÁLASZTÁSA: - Életkori jellemzők figyelembevétele, egészséges terhelés; - Az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; - A kreativitás fejlesztése; - Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; - Személyre szóló fejlesztő értékelés; - Együttműködésre, egyéni aktivitásra építő tanulási technikák és tanulásszervezési módok preferálása; - A heurisztikus tanulás szituációk előnyben részesítése. 5. Az iskola önmeghatározásából adódó sajátos feladatok 5.1. Nyelvi kultúra és kommunikáció feladatrendszere Célok: - Kialakítani tanulóinkban a nyelvi kultúra használati, magatartásbeli és tartalmi jegyeit. - Anyanyelvi műveltségnek tekintjük a nyelvi elemek használatának és a szabályok követésének a kommunikációs események során megvalósuló szintjét. (A befogadás szóbeli és írásbeli szövegek megértése és a közlés-beszéd, írásterületén megfelelő alapot ad az ismeretszerzésre, a személyiség gazdagodására, az iskolai és társadalmi életben megkívánt nyelvi és nem nyelvi formák elsajátítására.) - Az anyanyelv szeretetét, megbecsülését kell elérnünk tanulóinknál úgy, hogy értékeit élményszerűen ismerjék fel, érezzék át a nyelv jelentőségét. - Az anyanyelv tudatos ismerete alapozza meg más nyelvek elsajátításának képességét és annak felismerését, hogy valamennyi nyelv anyanyelve egy-egy népnek, tehát a mi anyanyelvünkkel azonos módon tölti be történelmi-társadalmi és személyiségformáló szerepét. - Az élő nyelv nyitott rendszer legyen tanulóink számára: fejlődjék ki bennünk az egyéni mondanivaló kifejezésének, a közösségi élet párbeszédeibe való bekapcsolódás képessége. - A tanulók önismeretének, önművelésének, kritikus gondolkodásának fejlesztése az irodalmi olvasmányok segítségével. - A dráma tevékenységközpontúságával megvalósulhat az a tendencia, hogy a tanulók megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket cselekvésbe emeljék. - Az olvasni és írni tudást (szövegértést, szövegalkotást) gondozni és továbbfejleszteni kell. BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD 22
- Tanulóinkat el kell juttatnunk arra a szintre, hogy az alapfokú képzés egyenlő esélyeket biztosítson a további tanulásban, a munkában és a társadalmi tevékenységben. Feladatok: A tanulók nyelvhasználatát feladatrendszerek megoldásával, műveletvégző képességeik mozgósításával juttathatjuk a megfelelő ismeretekhez. - A nyelv életének megismertetése a korosztálynak megfelelő feldolgozásban. - A leíró nyelvtan alapvető fogalmainak és összefüggéseinek megláttatása a rendszerépítés szemlélete alapján. - Annak megláttatása, hogy a magyar nyelv szépsége, hatása és a nyelvi kifejezésmód kapcsolatban van egymással. - Helyesírásunk rendszerének alapos, hangsúlyozott tanítása, elsajátíttatása. - A kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés (nyelv-, beszéd- és írásművelés). - A szövegértés és szövegalkotás kompetenciájának képességének folyamatos fejlesztése (szóbeli és írásbeli szövegek megértésének feltételei, alkotásuk legfontosabb szabályai). - A tanulási képesség fejlesztése. - Olvasóvá nevelés, kapcsolatteremtés az irodalmi művek és a diákok aktuális életproblémái között. - Klasszikus és kortárs irodalmi művek feldolgozása. - A memoriterek rangjának visszaállítása. - Az önálló olvasmányválasztás igényének kialakítása. - Könyvtárhasználatra nevelés. - Eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. Ezek a feladatok a tanulók teljes személyiségét formálják: gondolkodásukat, esztétikai és morális ítélőképességüket fejlesztik, személyiségük érzelmi tartalmát, képzeletvilágukat gazdagítják. Az anyanyelv-pedagógia érdeke: A tananyagban a nevelés szempontjai erősödjenek. Erre jó eszköz a kommunikáció. Maga a kommunikáció az információk közlésének és cseréjének olyan tevékenysége, amelyben a beszéd vállalja a legnagyobb szerepet, és amely minden életkorban és élethelyzetben aktív társas kapcsolatokban valósul meg. Ezért ki kell alakítanunk: - A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismeretét és helyes alkalmazásukat. - A dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használatát a kommunikációs helyzetnek megfelelően. - A beszédhelyzethez és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmódot a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. - A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használatát az élőbeszédben. - A részvételt a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. - A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazását az érvelés szabályait követve. BABOS JÓZSEF TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐD 23