IFFK 2013 Budapest, 2013. augusztus 28-30. Paradigmaváltás a lgisztikában Dömötörfi Áks Széchenyi István Egyetem, Multidiszciplináris Műszaki Tudmányi Dktri Iskla H 9026 Győr, Egyetem tér 1. (Tel:+36-96-503-490; e-mail:cekaah@freemail.hu) Absztrakt: tanulmánymban arra keresem a választ, hgyan vált a lgisztika interdiszciplináris területté, mely tényezők kzták a lgisztika megváltzását, miért vált az alapjában véve műszaki területként definiált lgisztika a gazdasági élet kulcsszereplőjévé. A tanulmány utlsó fejezetében a hazai lgisztikaktatatást megvizsgálva fglalm össze megállapításaimat. 1. BEVEZETÉS Skszr teszik fel emberek maguknak a kérdést, hgy mi is pntsan a lgisztika? A nevéből valami lyasmire asszciálhat a laikus, hgy a lgikával van összefüggésben. Nagyt nem téved, ugyanis mint minden rendszerben a lgisztikai rendszerekben is lehet lgikát találni, visznt téved az, aki azt mndja, hgy a lgisztika csupán szállítmányzás és raktárzás. Egy KKV-k körében végzett tanulmány eredményéből kiderült, hgy a cégek 90 %-a raktárzást és szállítást ért a lgisztika alatt, és kevés helyen működik tudatsan a cégen belüli lgisztikai flyamat.[1] A lgisztika napjainkban már több mint szállítmányzás. Valójában a lgisztikát definiálni nagyn nehéz, hiszen mind-mind lyan terület srlható alá, amely krábban más (tudmány)területekhez tartztt. Egy megállapítás aznban bizts, a lgisztika kmplexitása ma már képes önállóan irányítani cégeket, szervezeteket. Napjainkra interdiszciplináris területté nőtte ki magát, mert valahl a társadalmtudmányk és a természettudmányk között helyezkedik el. [2] A mai piaci visznyk legfntsabb jellemzője a gyrs váltzás. A vállalatk állandó alkalmazkdásra kényszerülnek, ráadásul a legtöbb ágazatban a termelőkapacitásk meghaladják a keresletet. A vásárlói igényeket, véleményeket megismerni, és ezeket az igényeket gyrsan, hatéknyan kielégíteni: mindez a piaci siker (sőt, a piacn maradás) alapvető feltételévé vált. Hazánkban (a többi rendszerváltó rszághz hasnlóan) a fenti jelenségek hatását felerősítette, hgy a piaci kihívásk együtt jelentkeztek a társadalmigazdasági útkeresés nehézségeivel. A kilencvenes évek elején a magyar köznyelvben a marketing és a lgisztika még ritkán használt és jelentésében az átlagember számára meglehetősen titkzats vlt. Mára mindkét szakterület megnevezése a sajtóban, médiumkban gyakran, talán túlságsan is gyakran használt kifejezés lett. [3] Ezen tényezők összessége inspirált arra, hgy a témában mélyebben elmerüljek és megírjam tudmánys diákköri dlgzatmat. Tanulmánymn keresztül egy általáns képet szeretnék adni azkról az általam vélt legfntsabb területekről, amelyek a lgisztika (és a gazdaság) megváltzását kzták. Az átalakulást, ha úgy tetszik paradigmaváltásnak is nevezhetjük, mert ellentétes azkkal a szabálykkal, elvekkel és előfeltevésekkel, amelyek krábban igaznak biznyultak. A régi paradigma már nem képes alkalmas a valóság pnts leírására, lehetetlen egyetlen diszciplínába gyömöszölni, ezért szükséges annak mstani összetételét megvizsgálni. 2. A LOGISZTIKA ÉRTELMEZÉSE Mit értünk lgisztika szó alatt? Definiálható-e egyáltalán? A lgisztikának, mint tudmánynak nincs egyértelműen elfgadtt értelmezése. Különböző nyelvterületeken másként és másként határzzák meg, hgy mit értenek alatta. Évtizedekre visszamenőleg skan és skfélképpen fgalmazták meg a lgisztikát, és annak lényegét. Általánsságban megállapítható, hgy a lgisztika értelmezésének irányzatait mindenki a saját (kutatási) szakterülete, saját szemszögéből nézve közelítette meg. A teljesség igénye nélkül kutatásm srán a következő definíciókra bukkantam: 2.1.Német nyelvterületen A német nyelvterületeken a lgisztikát elsősrban üzemi, üzemgazdasági szinten, a vállalatn belül vizsgálják. Pfhl 1972-es definíciója szerint: A lgisztika tartalmaz minden lyan tevékenységet, amellyel egy hálózatban mzgáskat és tárláskat alakítanak ki, irányítanak és szabályznak. Az együttes működés a hálózatban tárgyak és infrmációk áramlását indítja meg úgy, hgy teret és az időt minél eredményesebben hidalják át. Cpyright 2013 Budapest, MMA. Editr: Dr. Péter Tamás - 86 -
Paradigmaváltás a lgisztikában Dömötörfi Áks Gysi 1975-ös definíciója szerint: A lgisztika nem más, mint a rendszerelmélet alkalmazása az anyagáramlás területén. [4] Reinhardt Jünemann 1989-es definíciója szerint: A lgisztika anyagk, személyek, energiák, és infrmációk rendszereken belüli áramlásának tervezésével, szervezésével, irányításával, és ellenőrzésével fglalkzó tudmány. [5] Ezen megfgalmazásk alapján megállapítható, hgy a lgisztika lyan ellátó tevékenység, amely megldja a vállalatkn belüli és a cégek közötti anyagáramlást, tvábbá arra szlgál, hgy a teljes újratermelési flyamat anyagáramlási rendszerét átfgja, szervezze és irányítsa. 2.2 Angl nyelvterületen Az angl nyelvterületeken inkább a mikrgazdasági rendszerek (vállalatk) közötti anyagáramlásra, valamint a piaci és az üzleti flyamatkra, és ezek szervezésére helyezik a hangsúlyt. Az Amerikai Lgisztikai Társaság által elfgadtt definíció: A lgisztika nyersanyagk, félkész termékek, és késztermékek hatékny áramlásának tervezését, megvalósítását és ellenőrzését szlgáló tevékenységek integrációja. Ezek a tevékenységek magukba fglalják a vevőszlgálatt, a kereslet előrejelzést, az elsztást, a készletgazdálkdást, az anyagmzgatást, a szállítást, a termelésprgramzást, és egyéb tevékenységeket is. Az Amerikai Egyesült Államk Lgisztikai Tanácsa 1998-ban eképp fgalmazta meg: A lgisztika az ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management, röviden SCM) részeként alapanyagk, félkész- és késztermékek, valamint a kapcslódó infrmációk származási helyről felhasználási helyre való hatáss és költséghatékny áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási flyamata, a vevői elvárásknak történő megfelelés szándékával. [6] Rnald N. Balln definíciója szerint: A lgisztika feladata az alapanyag beszerzéstől a végső fgyasztásig terjedően az anyagáramlásban előfrduló összes szállítási, rakdási, tárlási tevékenységek szervezése, irányítása és ellenőrzése azzal a céllal, hgy az áramlásban lévő anyag időben és a legkisebb ráfrdítással a megfelelő helyre jussn. 2.3 Hazai szakirdalm A hazai szakirdalm a lgisztika műszaki, gazdasági, elméleti, és gyakrlati kérdéseivel egyaránt fglalkzik. Megközelítésére leginkább a német és az angl felfgás ötvözése a jellemző. A lgisztika feladata az anyagk és infrmációk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben adódó feladatk megldásáhz és tartós végrehajtásáhz szükséges tárgyi feltételek megteremtése. [6] A krtárs lgisztika egyik neves hazai alakja, Chikán Attila a lgisztikát az értékteremtő flyamatk egyik tényezőjeként említi a termelés és a szlgáltatás mellett. [7] Körmendi Lajs szerint: A lgisztikát az ellátás tudmányaként szktuk definiálni. Ennél skkal többet mnd az, amikr egy ésszerű gndlkdásmódként, filzófiaként említjük. Ezen filzófia közpntjában - mint hadszíntér - a piac, illetve a piaci verseny áll és ennek prminens főszereplője a vevő, krszerűbben a fgyasztó, a felhasználó. [8] Földesi Péter megfgalmazása: A lgisztika anyagk, infrmációk áramlásának szervezése, irányítása valamely tudatsan választtt célrendszer megvalósítása érdekében. [9] Igazából azt lehet mndani, hgy mindegyik megfgalmazás igaz, azzal a megkötéssel, hgy a lgisztika nem eszköz, hanem szemléletmód a célk eléréséhez. 3. QOU VADIS LOGISTICA: 5M, 6M, 7M, 9M? A lgisztikát másféleképpen az úgy nevezett M-ekkel is szkták jellemezni. Az 5M egy általáns elfgadtt alapfeltétel, amely révén a lgisztikai szervezeteknek meg kell felelniük partnereik elvárásainak. Ezek az M-ek a kr előrehaladtával bővültek, így ma már beszélhetünk 6M-ről, 7M-ről 9M-ről is. Ha az 1. sz. táblázatt megvizsgáljuk, megállapítható, hgy az M-ek alapjában véve nem váltztak, csak lyan elemekkel bővültek, amelyek ma már igénylik azt, hgy nagybb figyelem frduljn rájuk, és nem valamely M-részeként, hanem önálló tényezőként kezeljük. Cpyright 2013 Budapest, MMA. Editr: Dr. Péter Tamás - 87 -
Paradigmaváltás a lgisztikában Dömötörfi Áks 5M 6M 7M 9M Megfelelő termék Megfelelő áru (szlgáltatás) Megfelelő anyag (áru) Megfelelő anyag Megfelelő mennyiségben Megfelelő mennyiségben Megfelelő mennyiségben Megfelelő mennyiségben Megfelelő állaptban Megfelelő minőségben Megfelelő minőségben Megfelelő minőségben Megfelelő helyen Megfelelő helyen Megfelelő helyre Megfelelő helyre Megfelelő időben Megfelelő időben Megfelelő időpntban Megfelelő időpntban Megfelelő ár mellett Megfelelő költséggel Megfelelő költséggel Megfelelő ügyfélnek Megfelelő személyek Megfelelő energia Megfelelő infrmáció 1. táblázat A "Megfelelőségek" evlúciója A lgisztikára vnatkzó definíció skféleségének, ill. időben bővülő tartalmának elsődleges külső és belső kai: flyamatsan váltzó piaci környezet, ill. szlgáltatási igények, a szlgáltatást igénybe vevők egyre skrétűbb rendszerkezelési, ill. szlgáltatási igénye, a piaci környezet-, ill. az egyes piaci igények váltzásainak, ill. bővülésének gyrs, dinamikus jellege, a hagymánys módn értelmezett lgisztikai kiszlgálási flyamatba beépülő elsődleges hzzáadtt finishing, értékteremtő tevékenységek egyre növekvő aránya: pl. címkézés, végszerelés, csmaglás, ill. átcsmaglás, marketingcsmaglás, knfekcinálás, végszerelés, stb. krábban lkális szeparált részrendszerek srzataként kezelt ellátási lánc flyamatainak teljes körű, glbális módn történő kezelési igénye, lehetősége, a teljes ellátási láncra kiterjedő utsurcing flyamatsan növekvő igénye, a vertikális, ill. hrizntális integráció mértékének flyamatsan bővülő lehetősége, ill. követelménye, az egyes rész-szlgáltatásk, ill. a teljes ellátási lánc működtetése srán fellépő intenzív kperációs igény, ill. ennek lehetősége, a lgisztika köztes helyzetéből fakadó alábbi új lehetőségek: a teljes ellátási lánc egyes szereplői közötti integráló, krdináló szerep, ill. ennek IT rendszer-lehetősége, a lgisztika területén jelentkező szinergikus hatásk érvényesítése a teljes ellátási lánc flyamata srán, az integrált lgisztikai IT rendszerek fejlesztési eredményei, ill. hálózats rendszerműködés eredményeként megnyíló új lehetőségek, az ellátási lánc hálózats rendszerműködésből következő infrmatikai határfelületek váltzó, egyre kiterjedő mértéke és egyéb IT rendszerekhez történő kapcslódása, a flyamats innváció eredményeként elért új IT rendszerkezelési eljárásk gyakrlat szintjén történő felhasználása és alkalmazása, pl.: flyamats szimuláció, flyamatvezérlés, kereslet előjelzési eljárásk, stb. a krábbi lkális rendszerkezelési megldáskat egyre inkább felváltja a glbális szemlélet ill. megközelítés, ennek megfelelően szimuláció alapján történő tervezés és flyamat-irányítás glbális ptimumra történő tervezés igénye, ill. lehetősége, dinamikus rendszerkezelés, ill. járattervezési igények, ill. lehetőség, Cpyright 2013 Budapest, MMA. Editr: Dr. Péter Tamás - 88 -
Paradigmaváltás a lgisztikában Dömötörfi Áks az általáns versenyhelyzet a lgisztikai szlgáltatáskkal szembeni általáns és egyedi minőségi rendszer-igényeket is flyamatsan növeli. Mindezen váltzásk egyben flyamats paradigmaváltást is eredményeznek, mivel a régi megldáskkal, ill. módszerekkel hsszú távn már nem lehet versenyképes szlgáltatást nyújtani, az új megldásk a flyamats innváció eredményeként permanens váltzás állaptában vannak, mindezeken túl a lgisztika területén nem létezik egyetlen, minden feladatra adekvát közös és egységes rendszermegldás. [10] Jggal merül fel a kérdés, hgy meddig nőhetnek az M- ek számai, hvá tart a lgisztika? Ezt jelenleg megjóslni nehéz, mert a flyamatsan átalakuló glbális világban a gyártóknak és szlgáltatóknak újabb és újabb kihívásknak kell megfelelni, amelyek újabb és újabb M- ek beépüléséhez vezethetnek. 4. AZ INTERDISZCIPLINÁRIS LOGISZTIKA Az előző fejezetekben megismerhettünk néhány megfgalmazást. Véleményem szerint a lgisztika legtágabb értelmezését Kirsch definíciója adja. A lgisztikát a gazdaságban és a gazdaságn kívül, a termelő és nem termelő területekre is lehet értelmezni. Rendszeren belüli és rendszerek közötti flyamatkra nézve is vizsgálja a lgisztikát, nem csupán az anyagk és termékek, valamint az infrmáció áramlását jelöli meg, mint a lgisztika által lefedhető flyamatkat, hanem lgisztikai flyamatként fgja fel a személyek és az energia áramlását is. A lgisztika az energiának, az infrmációnak, a személyeknek és különösen az anyagknak (alapanyagk és késztermékek) az egyes rendszeren belüli és rendszerek közötti áramlásának alakítása, irányítása, szabályzása és megvalósítása. Kirsch definíciója jól érzékelteti, hgy a lgisztikát nem lehet csak az anyagáramlásra és a hzzá kapcslódó infrmációáramlásra szűkíteni, hiszen a gazdasági alkalmazást megelőző katnai alkalmazásnál is már többről vlt szó, mint az anyagk áramlási flyamatának ptimalizálásáról. A személyek és tárgyak éppúgy tárgyai lehetnek az áramlási flyamatnak, mint az anyagk. [11] Dr. Knll Imre állíttta fel azt az interdiszciplináris ellátási lánc mdellt, amelyben szemlélteti az egyes tudmányágak kapcslódását a lgisztikáhz. Ennek alapja az úgynevezett A-mdell vlt, amely hárm területre fókuszált: beszerzés és termeléstámgatás; készletezési menedzsment; illetve disztribúció és értékesítés. Ez a mdell a glbalizált vállalatrendszereknek nem felelt meg, ezért a hálózatsan kapcslódó elemekből kialakult a 1. sz. ábrán látható új mdell. 1. ábra Az SC-B bővített interdiszciplináris ellátási lánc [12] Külön ki kell emeli, ezekben az általában hatalmas gazdasági ptenciált hrdzó szervezetekben az ember szerepét. A feladatk skldalúsága ugyanis szinte kényszeríti, hgy itt lyan, knstruktív aggyal rendelkező, különféle szakterületű emberek együttműködése jöjjön létre, melyet jggal nevezhetünk interdiszciplináris csprtmunkának. A társadalmi felemelkedés legfntsabb alapját, a szellemi ptenciál fejlesztése, vagyis a tudás-társadalm arányának növelése adhatja. A lgisztika tudmány hazai helyzetét is kmly mértékben érinti, a kutatás-fejlesztés Cpyright 2013 Budapest, MMA. Editr: Dr. Péter Tamás - 89 -
Paradigmaváltás a lgisztikában Dömötörfi Áks magyarrszági helyzete. Eléggé váltzó, de az elmúlt években már pzitív trendjeire álljn itt néhány adat: A K+F-re 1995-ben a GDP-nek mindössze kb. 0.6 %-át frdítttuk, ma ez az érték 0,9-1,0 % körüli, remélt célkitűzéseink szerint 2005-re eléri a 1.4 %-t, ez pedig közelít az Európai Uniós értékhez. [13] A Lisszabni Szerződés refrmjainak értelmében 2010-re az éves GPD 3%-át kell a K+F-re frdítani. 2. ábra A multidiszciplináris interdiszciplináris lgisztika szerepe [2] Összefglalásként megállapítható, hgy a lgisztika a vállalatk legszerteágazóbb, legkülönfélébb funkciókat megvalósító tevékenysége. Ezért egyfelől multidiszciplináris, mert több tudmány eredményeit magában fglalja, másrészről interdiszciplináris, mert ezeket az eredményeket összehangltan alkalmazza. Lényegében egy szemléletmódt jelent, amely sikerét annak köszönheti, hgy a krábbi elképzelések különálló funkciókra taglt vállalatát újra egységben próbálja szemlélni, és az egész rendszer hatéknyságát próbálja javítani. Tvábbi megjegyzés, hgy mivel nagyn sk párhuzamsság van, és jól össze lehet kapcslni a lgisztikai flyamatk analízisét a közlekedési rendszerek flyamatanalízisével (mindkettő pzitív rendszer) haszns kutatási terület a témakörben ezeknek a kapcslatknak a feltárása. [19], [20], [21]. Sztchasztikus lgisztikai flyamatk, MARKOV mdellek és dinamikus rendszerek. Dinamikus/számítási lgisztikai mdellek. Tvábbá, a témakörben, a véletlen gráfk tulajdnságaival kapcslats Erdős-Rényi elméletet, amely a gráfelmélet és a valószínűségelmélet határterületét fedi le.) 5. LOGISZTIKAI TRENDEK [14],[15] 5.1. A glbalizáció és a lgisztika kölcsönhatásai A XXI. század első évtizedeire az áruszállítási igények egyre intenzívebb növekedését prgnsztizálják világszerte közlekedési és lgisztikai szakemberek. Ennek fő kaként a glbalizációt jelölik meg, de emellett a krszerű gyártási, és kereskedelemszervezési eljárásk pl.: JIT-elvű beszállítás, készletszegény gyártás, az ECR (Efficient Cnsumer Respnse = hatékny válaszadás a fgyasztói igényekre) elsztási stratégia elterjedése, a gyártási mélység csökkenése, és ezzel egyidejűleg az utsurcing (kiszervezés) részarányának növekedése, valamint a termékválaszték növekedése és a termékek életciklusának lerövidülése is ebbe az irányba ható tendenciák. Mivel az egyes értékteremtő lánckban egyre több más rszágba települt partner vesz részt a legtöbb rszágban, a nemzetközi szállítási feladatk várhatóan nagybb ütemben nőnek mint a belföldiek. A fentiekben felsrlt kk következtében az áruszállítási feladatk jellemzői egyéb szempntból is megváltznak: nő a szállításk gyakrisága, csökken a küldemények nagysága és a tömegáruk aránya, nő az átlags szállítási távlság, egyedibbekké válnak az egyes áruszállítási feladatk, ugyanakkr nőnek az áruszállítási szlgáltatásk minőségével kapcslats követelmények (pl. pntsság, Cpyright 2013 Budapest, MMA. Editr: Dr. Péter Tamás - 90 -
Paradigmaváltás a lgisztikában Dömötörfi Áks gyrsaság, megbízhatóság), valamint a gazdaságssági és az öklógiai követelmények is. 5.2 Lgisztikai elvárásk, a lgisztika fejlődése A glbalizáció mellett a gazdaság napjainkban végbe menő átalakulását a következő, együttesen ható tendenciák jellemzik: az infrmációs és kmmunikációs (I+K) technlógiák rhams fejlődése; az e-gazdaság kialakulása; a termékek életciklusának lerövidülése; az ügyfelek vállalati flyamatkbavaló integrációjára (vevőintegráció) törekvés. A vállalatknak ezeket a fejlődési iránykat kell követniük, ha a piaci versenyben elfglalt helyüket megőrizni, illetve javítani akarják. A lgisztika fnts szerepet tölt be e gazdasági átalakulás flyamatában. Döntő mértékben járul hzzá ahhz, hgy a vállalatk meg tudjanak felelni az új gazdaság (new ecnmy) szabta követelményeknek, amelyek maguk után vnják a lgisztikai követelmények átalakulását is. Az új lgisztikai követelményeknek való megfeleléshez a lgisztika flyamats fejlesztésére van szükség A lgisztikai célkitűzések már az elmúlt 30 évben is flyamatsan átalakultak a fejlett ipari rszágkban. Míg krábban a lgisztika elsősrban a vállalati anyagáramlásra összpntsíttt, napjainkban egyre inkább egységes flyamatirányító funkciót kap, nemcsak a vállalatkn belül, hanem a több vállalat együttműködéseként megvalósuló ellátási lánckban is. Ezzel párhuzamsan flyamatsan kibővült a vállalati lgisztika tevékenységi köre is. A klasszikusnak tekinthető lgisztikai funkciók (anyagmzgatás, raktárzás stb.) mellett ma már az lyan átfgó tevékenységeket is a lgisztika feladatkörébe srlják, mint pl. az ellátási lánc irányítása, az anyagigény tervezése, a hulladékkezelés, a területgazdálkdás stb. 5.3 Új lgisztikai menedzsmentkncepciók Az új lgisztikai követelmények teljesítése érdekében az utóbbi időkben száms új lgisztikai menedzsment (irányítási) kncepciót fejlesztettek ki. Így például az SCM (Supply Chain Management = ellátásiláncirányítás) kncepciót, amely együttesen szemléli a teljes értékteremtő lánct, valamint a benne található gyártási és lgisztikai flyamatkat. Megldáskat nyújt az egész értékteremtő lánc felépítésére, irányítására és tvábbfejlesztésére a nyersanyag-kitermeléstől, a feldlgzásn, termékelőállításn és az értékesítésen át, egészen a felhasználóknak nyújttt, a termékhez kapcslódó szlgáltatáskig. Az e-lgisztika, amely az e-business (elektrnikus üzletvitel) feltételének tekinthető, ugyancsak a teljes ellátási lánc ptimalizálására törekszik, a lánc tervezési és irányítási funkcióinak elektrnikus útn történő lebnylításával. Az e-fulfillment a beszállítói és vevői megrendelésekkel kapcslats összes flyamattervezési, irányítási funkcióinak lgisztikai szlgáltatók általi elvégzését jelenti az e-lgisztika módszereivel. 5.4 Új típusú lgisztikai szlgáltatásk és rendszerintegrátrk A gazdaság átalakulása, és ennek hatására a lgisztikai követelmények megváltzása következtében megváltzik a lgisztikai szlgáltatásk iránti kereslet: nő a szállítandó áruk mennyisége; csökken a küldemények nagysága; nő a küldemények értéke; nő a szállításk gyakrisága; nő a nemzetközi szállításk részaránya; nő az átlags szállítási távlság; nőnek a lgisztikai szlgáltatásk minőségével kapcslats követelmények, előtérbe kerül a gyrsaság, pntsság, megbízhatóság, míg a szállítási költségek csökkentése kevésbé hangsúlys nő a kmplex (szerződéses lgisztikai) és az értéknövelő szlgáltatásk iránti igény. Az ipari és kereskedelmi vállalatk részéről egyre nagybb az igény arra, hgy a megrendelésekkel kapcslats minden tevékenységet a rendelésfelvételtől kiindulóan, a rendelésfeldlgzásn, a kiszállításn és a fizetésen át, egészen a vevőknek nyújttt szerviz szlgáltatáskig egy szlgáltató hajtsn végre. Ezért a lgisztikai szlgáltatók és megbízóik között a krábbiaknál skkal mélyebb, tartósabb és szélesebb tevékenységi körre kiterjedő üzleti kapcslat alakul ki. Megjelent a szerződéses lgisztika fgalm, ami a következőképpen definiálható: a szerződéses lgisztika lyan hsszútávú szerződésben rögzített, kmplex lgisztikai tevékenység, amelyet egy, a tevékenységi körre vnatkzó pályázati kiírást megnyert lgisztikai szlgáltató lát el. A szerződések határideje függ a szlgáltatók által megvalósítandó beruházásktól, illetve az átveendő és/vagy meglevő személyzettől, valamint lgisztikai eszközöktől, létesítményektől (pl. járműpark, raktári telephely). Ezekn nem csak azkat a feladatkat végzik el, amelyeket szaksdtt szlgáltatásként nyújtanak (pl. szállítás, készletgazdálkdás szervezése), Cpyright 2013 Budapest, MMA. Editr: Dr. Péter Tamás - 91 -
Paradigmaváltás a lgisztikában Dömötörfi Áks hanem átveszik az ellátási lánc egyes részterületeinek irányítását is, így rendszerszlgáltatókká válnak. A rendszerszlgáltatásk általában a következőket fglalják magukban: lgisztikai alapszlgáltatásk (rakdás, szállítás, raktárzás); lgisztikai infrmációs szlgáltatásk az anyag-, illetve áruáramlás irányításáhz; kiegészítő infrmációs szlgáltatásk pl. a küldemények követéséhez; járuléks lgisztikai szlgáltatásk (pl. kmissiózás, csmaglás); kiegészítő szlgáltatásk (pl. árazás, címkézés, összeszerelés stb.). A lgisztikai rendszerszlgáltatók átfgó, a mindenkri ügyfelek igényeihez igazdó lgisztikai szlgáltatáskat nyújtanak. Ezek a fejlesztéstől, tervezéstől kiindulóan a teljes vállalati lgisztika, illetve az egész ellátási lánc irányítására és megvalósítására is kiterjedhetnek a saját és együttműködő partnereik erőfrrásait igénybe véve. Az ún. 3PL szlgáltatók (Third Party Lgistics System Prviders) szlgáltatásai csak az ellátási lánc egy részére terjednek ki, míg a 4PL szlgáltatók (Furth Party Lgistics System Prviders), megbízás esetén a teljes ellátási lánc irányításáért és megvalósításáért felelnek. Az ellátási lánc valamennyi résztvevőjét összekapcsló I+K rendszerük révén krdinálják az anyagáramlást és a résztvevők erőfrrásainak felhasználását. A lgisztikai szlgáltatók főbb csprtjairól a 3. ábra nyújt áttekintést. A jelenlegi gyakrlatban még ritkán frdulnak elő az 5PL szlgáltatók (Fifth Party Lgistics System Prviders), akik nem rendelkeznek saját fizikai lgisztikai erőfrráskkal, hanem virtuális lgisztikai szlgáltatók (pl. lgisztikai cnsulting, illetve IT cégek), akik I+K rendszerük és nagy lgisztikai knw-hw-juk révén a lgisztikai hálózatkban együttműködő lgisztikai szlgáltatók tevékenységeit krdinálják 3. ábra A lgisztikai szlgáltatási piramis szintjei és azk tartalma [15] 1 PL: First Party Lgistics az a mdell, ahl a vállalat a lgisztikai feladatait saját humán-, és eszköz erőfrrással látja el. A feladat ellátásáhz külső szlgáltatót nem vesz igénybe. PL: Secnd Party Lgistics az a mdell, ahl a vállalat az alaptevékenységhez kapcslódó biznys lgisztikai alapfunkciókat külső szlgáltatóval végeztet el egy rövid távú vagy eseti együttműködés keretén belül. Ez a mdell, mivel igazi partneri viszny nem alakul ki, nem éri el a 3 PL szintet. 3 PL: Third Party Lgistics az a mdell, ahl a hagymánys szállítás, raktárzás, stb. keretén belül kmplex lgisztikai funkciók és szlgáltatásk alakulnak ki hsszú távú partneri kapcslatban. Ezeket, a szlgáltatáskat nevezzük 3 PLP-nek (Third Party Lgistics Prvider). 4 PL: Furth Party Lgistics az a mdell, ahl már nem egyes hagymánys lgisztikai területek, hanem ellátási lánck versenyeznek egymással. Ezekben az esetekben a 4 PL szlgáltatók már csak integrátr és krdinátr szerepet töltenek be az ellátási lánckban, vagy ezek között. 5 PL: Fifth Party Lgistics ez a mdell jelenleg kialakulás alatt áll. Napjainkban tekinthetjük egy lehetséges lgisztikai ellátási jövőképnek is. Az 5 PL mivel egyáltalán nem rendelkezik fizikai erőfrráskkal, ezért a szlgáltatás alapját a szlgáltató menedzsmentjének knw-hw-ja képezi. Ezt a mdellt nevezzük virtuális lgisztikai szlgáltatásnak. Előnye lehet ennek a mdellnek, hgy a vállalati megbízók, vállalati határkat átlépő lgisztikai flyamatait annak krdinálását, egy virtuális (pl.: tanácsadó) szlgáltató veszi át. Eddigi tapasztalati hátránya ennek a mdellnek, hgy a megbízók szívesebben adják át a lgisztikai flyamataik kezelését lyan szlgáltatóknak, akik rendelkeznek saját fizikai erőfrráskkal. [15] A lgisztikai műveletekben egyre nagybb hatéknysággal elıtérbe került az interdiszciplináris ellátási lánc, amelynek működését meghatárzza az anyag és infrmációáramlás. Ezekben a rendszerekben egyre jbban érzékelhetővé válik a tér-idő-infrmáció átívelés jelentősége. A gazdasági és a társadalmi rendszer eredményességének hátterét egy jól közremőködő lgisztikai flyamat képezi, de egy ellátási lánc, ellátási láncrendszer vagy háló alapzza meg. Ehhez kiindulásként a legfőbb elemeket össze kell illesztenünk. Így az új technlógiákat, a gazdasági és lgisztikai trendeket, a plitikai és társadalmi hatáskat, és természetesen a környezetünket meghatárzó nagybb és kisebb hatáselemeket. A világban a gyakrlata annyira elterjedt, hgy már mikr szinteken a vállalatk küldetésük megfgalmazásába is szerepeltetik a versenystratégiai Cpyright 2013 Budapest, MMA. Editr: Dr. Péter Tamás - 92 -
Paradigmaváltás a lgisztikában Dömötörfi Áks elgndlásaikat. A verseny ennek következtében részévé vált a termelő/ szlgáltató szervezeteknek. Ma már tt tartunk, hgy a legnagybb frmációban is a verseny a működés meghatárzó eleme, úgy a glbalizációnak, mint a kisvállalatnak. Ebben a környezetben a lgisztika súlypnti szerepét az ellátási lánc és a hálózatk töltik be. A verseny már ennél is többet kíván. Ez a fejlıdés véleményem szerint csak a hálózatközpntú lgisztikai hálózat kialakítása lehet. Az eltelt évtized igazlta, és kellı alapt adtt arra, hgy a fejlődés az ellátási hálók integrálásával érhetı el. Tökéletesebbé tétele versenykövetelmény. Ezt támasztja alá: a vállalatk fkzódó kncentrációja, a gazdasági súlypnteltlódásk a nemzetközi méretek felé, egyre jbban szélesedik az ellátási lánct körülvevő infkmmunikációs környezet, felgyrsult az üzleti flyamatk, vállalatk átszervezése gazdaságplitikai indíttatásból, a vevői igények megváltzása, más vállalatkkal való integráció. A felsrltak rendszerbe való integrálásával a nehézségek csökkenthetık. A versenykörnyezetben a váltzásk következtében számlni kell új tagk és ellátási lánck bıvítésével, amelyek nagy térbeli kiterjedéssel működnek vertikális és hrizntális mzgással a hálózatk között és azkn belül. [16] 6. A LOGISZTIKA OKTATÁS HELYZETE 6.1 Középfkú ktatás Lgisztika ktatás tekintve a középisklák kevésbé specializáltak (többnyire humán vagy reál elkülönülés látható) [1], de szerencsére Magyarrszágn felismerték annak a jelentőségét, hgy érdemes a lgisztikát már középisklai keretek között ktatni. Az ilyen képzést nyújtó szakközépisklák (Pl: Pannn Idegenfrgalmi és Lgisztikai Szakközépiskla és Kllégium Székesfehérvár, Kemény Gábr Lgisztikai és Közlekedési Szakközépiskla Békéscsaba stb.) középszintű lgisztikai végzettséget (OKJ) csak az 5-öd, vagy 6-d év (technikum) után adnak. Ezen intézményeken kívül máshl is megszerezhetőek az Országs Képzési Jegyzék szerint jelenleg érvényben lévő lgisztikai szakképesítések: - Gazdálkdási menedzser-asszisztens (európai lgisztika) - 55343901 - Lgisztikai műszaki menedzserasszisztens 55549901 - Lgisztikai szervező 54343501 - Lgisztikai ügyintéző 52343502 - Nemzetközi szállítmányzási és lgisztikai menedzser 54343305 - Nemzetközi szállítmányzási és lgisztikai szakügyintéző 55343304 6.2.Felsőfkú ktatás Biznys speciális szakterületeken diplmát csak mesterszakn lehet szerezni: A blgnai-rendszer hztt már kézzel fgható eredményeket e téren, mert megjelent a lgisztika, mint önálló szak. Ahhz, hgy ma valaki Magyarrszágn lgisztikai megnevezéssel diplmát kapjn, öt évet kell tanulnia, mert el kell végeznie egy mesterszakt (mivel lgisztikai alapszak még nincs), ami tulajdnképpen néha felesleges.[18] A mai magyar lgisztikai felsőktatás prblémás területe, hgy más és más az egyes ktatási intézmények lgisztika-felfgása közötti különbség és a eltérő a szakmai nyelvezet. Kiemelt prbléma, hgy ma Magyarrszágn nincs knkrétan definiálva, hgy ki számít lgisztikusnak, nem egységes a képzés. Hazánkban jelenleg hat egyetemen flyik lgisztikus képzés, de jelenleg ez egyáltalán nem egységes. Mind a hat felsőktatási intézményben eltérő elnevezést kaptak a lgisztikával fglalkzó tanszékek, illetve más-más kutatási területtel dlgznak. Ha (keletről nyugat felé haladva) srra vesszük a felsőktatási intézményekben megtalálható szakkat megállapítható, hgy széles spektrumt fgnak át a szűkebb gépészmérnöki szakmától a közgazdasági vnatkzáskig. - Misklci Egyetem Lgisztikai Menedzsment M.Sc. és Lgisztikai Mérnöki M.Sc. Gazdálkdástudmányi Kar ill. Gépészmérnöki és Infrmatikai Kar, Anyagmzgatási és Lgisztikai Tanszék Szakvezető: Dr. habil. Illés Béla - Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest Katnai Lgisztikai Vezeztő M.Sc. Blyai Jáns Katnai Műszaki Kar, Katnai Lgisztikai Intézet, Lgisztika Tanszék Szakvezető: Prf. Dr. Báthy Sándr - Budapesti Crvinus Egyetem Lgisztikai Menedzsment M.Sc. Gazdálkdástudmányi Kar, Vállalatgazdaságtan Intézet, Lgisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék Szakfelelős: Prf. dr. Chickán Attila Cpyright 2013 Budapest, MMA. Editr: Dr. Péter Tamás - 93 -
Paradigmaváltás a lgisztikában Dömötörfi Áks menedzsement szakk között egyirányban megldtt, mert mérnöki végzettséggel lehet menni lgisztika menedzsment szakra, frdítttan visznt nem igaz. Felvetődik a kérdés, hgy jó ez jó-e? Az, hgy közgazdász végzettséggel nem lehet valaki mérnök tulajdnképpen jó, mert nem engedi hgy alapképzettség hiányában a ktatás felhíguljn, és ezáltal biztsítva lesz éles határ a különböző tudmányterületek között. 4. ábra A hazai lgisztika ktatás térképe [saját szerkesztés] - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudmányi Egyetem Lgisztikai Mérnöki M.Sc. Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar, Anyagmzgatási és Lgisztikai Rendszerek Tanszék (Krábban: Építőgépek, Anyagmzgatógépek és Üzemi Lgisztika Tanszék) Szakvezető: Dr. Bhács Gábr C.Sc. - Pannn Egyetem, Veszprém Lgisztikai Menedzsment M.S.c. Gazdaságtudmányi Kar, Szervezés és Vezetés Tanszék Szakvezető: Dr. Kvács Zltán C.Sc. - Széchenyi István Egyetem, Győr Lgisztikai Mérnöki M.Sc. Műszakai Tudmányi Kar, Barss Gábr Építési és Közlekedési Intézet, Lgisztikai és Szállítmányzási Tanszék Szakfelelős: Dr. Földesi Péter C.Sc. Az egyes mesterképzési szakk Képzési és Kimeneti Követelményét (tvábbiakban KKK), megvizsgálva megállapítható, hgy az alapképzettségeket tekintve elég széles körből lehet jelentkezni lgisztikai mesterképzésre. A lgisztikai mérnöki mesterszakra történő belépéshez, teljes kreditérték beszámításával egyedül a közlekedésmérnöki alapszak vehető figyelembe. Ugyenez a lgisztika menedzsment esetén már szélesebb kört mutat: a kereskedelem és marketing, a gazdálkdási és menedzsment, a nemzetközi gazdálkdás, a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőfrrás, a közszlgálati, az alkalmaztt közgazdaságtan alapképzési szakk. Aznban az első két félévben leteendő kreditpótlási kötelezettséggel más szakkról is be lehet kerülni lgisztikai mesterszakra. Az átjárás a mérnöki és 7. ÖSSZEFOGLALÁS Ha mégis ilyen skrétű az ktatás, felvetődik a kérdés, hgy nem lenne-e célszerű létrehzni, egy egységes platfrmt, melynek alapját a hat féléves lgisztikai menedzser alapképzés (B.Sc) jelentené. Itt a műszaki menedzser szakhz hasnlóan, vegyesen lehetne ktatni a természet -és társadalmtudmánys tárgyakat lgisztikai megközelítésben és ez a hárm év segítené eldönteni a hallgatóknak, hgy inkább a műszaki vagy a közgazdasági területre specializálódjanak tvább. Ezáltal az a harmadik lehetőség és megteremtődik, amely azk számára nyújt megldást, akik nem akarnak tvább tanulni mesterszakn, mert így a hat szemeszter elvégzésével egy általáns lgisztikai diplmát kapnak. A prbléma megldását az intézmények közötti knzrcinális együttműködések kialakítása, az egyes kapcslódó tudmányterületek összehangltabb ktatási struktúrája, illetve a lgisztikai alapszak elindítása jelenthetik. Tvábbi ptenciált jelenthetnek az úgynevezett psztgraduális képzések, ahl a gyrsan váltózó gazdasági igényekhez kell rugalmasan alkalmazkdni. A szakirányú felsőfkú tvábbképzés (krábbi nevén szakmérnöki képzés) keretében már krábban diplmát szerzett szakemberek mélyülhetnek el egy visznylag szűkebb területen. Ez ad lehetőséget arra, hgy azkat a területeket is lefedje, amelyek a gyrsan váltzó igények miatt a BSc vagy MSc képzésbe csak késéssel tudnának beépülni. Ugyanakkr a szakterületek közötti átjárás egyik fnts eszköze a szakirányú tvábbképzés. [18] KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0012: Hibrid és elektrms járművek fejlesztését megalapzó kutatásk - A prjekt a Magyar Állam és az Európai Unió támgatásával, az Európai Szciális Alap társfinanszírzásával valósul meg. TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0012: "Smarter Transprt" - Kperatív közlekedési rendszerek infkmmunikációs támgatása - A prjekt a Magyar Állam és az Európai Unió támgatásával, az Európai Szciális Alap társfinanszírzásával valósul meg. Cpyright 2013 Budapest, MMA. Editr: Dr. Péter Tamás - 94 -
Paradigmaváltás a lgisztikában Dömötörfi Áks FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Szabó Z., Vízhányó A.: Hgyan támgathatja hatéknyan a lgisztika a vásárlási flyamatt?, Lgisztikai Évkönyv, Magyar Lgisztikai Egyesület, 265-270.., (2007) [2] Knll Imre: Interdiszciplináris lgisztika a gazdaságplitikában, Kvásznai Kiadó, Budapest, (2006) [3] Kmármi Nándr: Marketing-lgisztika, Akadémiai Kiadó, Budapest (2006) [4] Pató Gábrné Szűcs Beáta: Kmpetenciák, feladatk lgisztikai rendszerekben, Dktri (Ph.D) értekezés, Gazdálkdás- és Szervezéstudmányk Dktri Iskla, Veszprém (2006) [5] Reinhardt Jünemann: Materialfluß und Lgistik, Springer Verlag Kiadó, Berlin (1989) [6] Szegedi, Z., Prezenszki, J.: Lgisztika-menedzsment, Kssuth Kiadó Budapest, (2003) [7] Chikán A., Demeter K. (szerk.): Az értékteremtő flyamatk menedzsmentje, 3. kiadás, Aula Kiadó, Budapest, (2003) [8] Körmendi Lajs: Divat, avagy szükségszerűség a lgisztika?, Plvax, 2.szám, (2007) [9] Földesi Péter (szerk.): Lgisztika I-II., Elektrnikus jegyzet, Széchenyi István Egyetem, Győr, (2006) [10] Lukvich László: A minőség fgalma és gyakrlati alkalmazása a lgisztikai szlgáltatásban a Lgisztikai szlgáltatók szemszögéből I. rész, Transpack, 3.sz.(2009) [11] Sticz László: Az integrált lgisztikai rendszer szervezetei és munkaflyamatai, Katnai Lgisztika, 2. sz. (2009) [12] Knll Imre: Interdisciplinary supply chain factrs, Supply Chain Cuncil Eurpean Cnference, Budapest, (2008. któber) [13] Knll Imre: Gazdasági-társadalmi kölcsönhatásk és együttműködés az ellátási láncban, LOGI-TECH Knferencia, Budapest, (2002. szeptember) [14] Tarnai Júlia: Glbalizáció és lgisztika, Magyarrszág az ezredfrdulón, Stratégiai tanulmányk az MTA-n, Budapest, 295-315. (2005) [15] Trembenszki László: A lgisztikai menedzsment visznya az utsurcinghez. Katnai Lgisztika 1. szám (2007) [16] Estók Sándr: Hálózatközpntú integrált interdiszciplináris lgisztikai, Katnai Lgisztika, 3. sz. (2009) [17] Földesi Péter: A blgna-i flyamat, a többlépcsős képzés helyzet, Lgisztikai és Szállítmányzási Tanszék hnlapja Fórum (2009. május) [18] Földesi Péter: Lgisztika, képzés, megldás a válságra (?), Integrátr Fórum (2009. május) [19] Péter, T. (2012) Mdeling nnlinear rad traffic netwrks fr junctin cntrl, Internatinal Jurnal f Applied Mathematics and Cmputer Science (AMCS), 2012, Vl. 22, N. 3. pp. 723-732. DOI: 10.2478/v1006-012-0054-1 [20] Péter, T., Szabó, K. (2012). A new netwrk mdel fr the analysis f air traffic netwrks. In: Peridica Plytechnica-Transprtatin Engineering 40/1 (2012) 39 44. di: 10.3311/pp.tr.2012-1.07 web: http://www.pp.bme.hu/ tr ISSN 1587-3811 (nline versin); ISSN 0303-7800 (paper versin) [21] Oussama Derbel, Tamás Péter, Hssni Zebiri, Benjamin Murllin and Michel Basset (2012). Mdified Intelligent Driver Mdel, Peridica Plytechnica- Transprtatin Engineering 40/2 (2012) 53 60. di: 10.3311/pp.tr.2012-2.02 web: http://www.pp.bme.hu/ tr ISSN 1587-3811 (nline versin); ISSN 0303-7800 (paper versin) Internetes frrásk: www.szakkepesites.hu/nev_keres.php www.eduline.hu/segedanyagtalalatk.aspx/letlt/218 7 www.lgisztika.sze.hu www.felvi.hu www.km.hu Cpyright 2013 Budapest, MMA. Editr: Dr. Péter Tamás - 95 -