A kommunikáció társas és kulturális keretei Bevezető: tematika; a társas viselkedés tudománya
Tanszéki honlapunk http://www.filozofia.bme.hu/ 2
Tanszéki Facebook oldalunk https://www.facebook.com/bmefilozofiaestudomanytortenettanszek?fref=ts 3
Tanszéki blogunk http://bmefilozofia.blog.hu/ 4
5
Számít a véleményed! OHV=Oktatás Hallgatói Véleményezése (Neptun-kérdőíveken keresztül) 6
A kurzus főbb adatai, a teljesítés feltétele Oktató: Dr. Bíró Gábor István Az órák látogatása (kötelező) Három zárthelyi dolgozat az órán elhangzott anyag alapján Az órán bemutatott prezentációk felkerülnek a kurzus weboldalára, mely itt érhető el: https://www.filozofia.bme.hu/orak/2928 A lehetséges esszékérdések listája egy héttel a zh-k előtt felkerül a kurzus weboldalára Gyakorlati jegy Zh időpontok a félévben: 1. Zh, 2018. október 1. 2. Zh, 2018. november 12. 3. Zh, 2018. december 3. Pótlási alkalom: december 10. 7
Kötelező és ajánlott irodalom Az órákon elhangzott és a ppt-ken szereplő anyag elegendő, de segít: Atkinson, et al. (eds.) Pszichológia. Osiris, 1994. 18-19. fejezetek Aronson, E. A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1984. Aronson, E. Tavris, C. Történtek hibák, de nem én tehetek róluk: Az önigazolás lélektana, Ab Ovo Kiadói Kft., 2009. Breckler, S. J. Olson, J. M. Wiggins, E. C. Social Psychology Alive. Belmont: Thomson Higher Education, 2006. Baumeister, R. F. Finkel, E. J. Advanced Social Psychology: The State of the Science. Oxford: Oxford University Press, 2010. 8
A kurzus célja Bizonyos alapvető tapasztalatok és tanulságok elsajátítása a társas kapcsolatokról, viselkedésről és befolyásolásról. Támpontok adása a különböző társas viszonyok megértéséhez, valamint a közösségekben történő hatékony és sikeres részvételhez mindennapi tetteink és saját életünk jobb megértése céljával. Megismerkedünk azzal, milyen főbb meglátásai vannak, miféle módszerekkel dolgoznak, milyen kísérleteket folytatnak azok a tudományterületek, amelyek a társas viselkedéssel és kapcsolatokkal foglalkoznak, kik a főbb szerzői, mik a főbb meglátások stb. 9
Néhány a kurzus témái közül Hogyan, miért, és milyen mértékben határoz meg minket társas környezetünk? Mennyire befolyásolnak minket a helyzetek, szerepek és kultúrák, melyekben megnyilvánulunk? Miért teljesítünk bizonyos esetekben jól nyomás alatt, míg máskor szinte megbénít társaink jelenléte? Hogyan árulkodik valaki testbeszéde mondandója igazságáról? Hogyan ismerhetőek fel és kezelhetőek negatív implicit attitűdjeink? Miért nem segít senki, amikor bárki segíthetne? Miért esik nehezünkre meglátni szerelmünk - mások számára egyértelmű - negatív tulajdonságait? Hogyan alakítják egy tanár várakozásai hallgatói teljesítményét? Milyen a jó vezető? Miért? Hogyan és miért esik nehezünkre egymással nehezen összeegyeztető információkat kezelni? 10
Mi az a szociálpszichológia? Legtömörebben: a társas viselkedés tudománya Tömören: tudomány, mely azt vizsgálja, hogy az egyén gondolatait, érzéseit és viselkedését hogyan befolyásolják más emberek (Allport, 1985) 11
Mire jó a szociálpszichológia? Megpróbál lehetőleg közvetlen érzékszervi tapasztalat alapján megfigyeléseket tenni, a megfigyelésekből pedig tesztelhető (igazolható és/vagy cáfolható) hipotéziseket gyártani. A társas világ tudományos igényű magyarázatára, valamint előrejelzések tételére vállalkozik. Nem tökéletes, de egyre kifinomultabb eszköze társas kapcsolataink tudatosításának és befolyásolásának. 12
Mire nem jó a szociálpszichológia? Nem mondja meg egyszer és mindenkorra, hogy hogyan van a világ (lásd. pl. az indukció-problémát) Nem használható egyszerű kézikönyvként (nem life hack for dummies ). Nem lehetséges és nem is érdemes néhány tudományos elméletre redukálnunk társas világunkat. Nem gyakorlati életbölcsességek és élettapasztalatok tárháza, hanem egy tudományos diszciplína ennek minden szociológiai sajátosságával. Több szociálpszichológiai ismerettől önmagában még nem lesz jobb az életünk, de ha jól használjuk, jobb lehet. 13
A tudományos módszerről A kísérletezéshez szükséges a releváns változók azonosítása, a változók ok és okozat szerinti megkülönböztetése: Független változók azok, amelyeket szisztematikus módon befolyásolunk annak érdekében, hogy megfigyelhető változást érjünk el a függő változók értékeiben (független változó ~ ok); manipuláció. Függő változók azok, amelyek értékeiben változást kívánunk elérni a független változók szisztematikus befolyásolásával (függő változó ~ okozat); mérés. Külső változók azok, amelyek potenciális hibaforrások lehetnek, és amelyek értéke állandó kell, hogy legyen a kísérlet különböző változatai során; kontroll. Ceteris paribus: egyébként azonos feltételek mellett. Minden egyéb tényező változatlansága mellett egyetlen független változó értékét befolyásoljuk és ennek hatását vizsgáljuk a függő változókra. 14
A szociálpszichológia módszereiről Főbb módszerei: laborkísérletek, terepkísérletek, korrelációs kutatások, leíró kutatások, résztvevő megfigyelések, nem-résztvevő megfigyelések, tesztek, interjúk, longitudinális vizsgálatok, stb. Miben különbözik a kísérlet más módszerektől? Miben különbözik a terepkísérlet a laborkísérlettől? 15
A kísérleti szociálpszichológiáról Véletlen besorolásos vizsgálatok: olyan vizsgálatok, melynek során a kísérleti alanyok ugyanolyan eséllyel kerülnek besorolásra egyik vagy másik kísérlet-változathoz. Célja a kísérleti alanyok különbözőségéből eredő külső változók kontrollja (Breckler et al, 2006). Elvárásjellemzők: azok a vélt vagy valós jelek, melyek alapján a kísérleti személy észleli a kísérlet során tőle elvárt viselkedés jellemzőit (Orne, 1962). Belső érvényesség: az a mérték, melyben a kísérlet egyértelmű oksági információt hordoz (jellemzően kísérleti kutatásban magasabb, korrelációs kutatásban pedig alacsonyabb). Külső érvényesség: az a mérték, melyben a kísérlet eredményei - a kísérleti mintán, beállításon és helyzeten túlmenően általánosíthatóak. 16
A laborkísérlet Mesterségesen behatárolt, imitált környezetben zajló kísérlet, melyben a független változókat a kutató manipulálja. Előnye, hogy viszonylag könnyű kontrollálni a külső és a független változókat (i) és könnyű reprodukálni a kísérletet (ii). Hátránya, hogy az élethelyzet mesterséges volta megváltoztat(hat)ja a kísérlet eredményét (i), a kísérlet résztvevőire pedig másképpen hathatnak a társas (vagy társadalmi) elvárások (ii), mintha természetes élethelyzetben kellene megnyilvánulniuk. Más szavakkal: hátránya, hogy alacsony külső érvényesség jellemzi és magas az elvárásjellemzők lehetséges hatása. 17
Loftus és Palmer (1974) kísérlete Loftus és Palmer laborkísérletében (1974) arra volt kíváncsi, hogy milyen mértékben befolyásolják az utólagos információk (pl. irányító kérdések) a szemtanúk beszámolóit. 45 diák, 7 film közlekedési balesetről, utána megkérdezték őket a látott autó sebességéről; Független változó: a kérdés szóhasználata. Függő változó: az általuk észlelt sebesség. About how fast were the cars going when they (smashed / collided / bumped / hit / contacted) each other? A kísérlet szerint a kérdésben használt ige módosítja az észlelést. smashed (40.8 mph)> collided (39.3 mph)> bumped (38.1 mph)> hit (34 mph)> contacted (31.8 mph) 18
A terepkísérlet Természetes közegben zajló kísérlet, melyben a független változókat a kutató manipulálja. Előnye, hogy a résztvevők viselkedése jobb eséllyel követi a valós élethelyzetben tanúsított magatartásukat (i), valamint alacsony az elvárásjellemzők hatása (ii), mert a kísérleti alanyok gyakran nem is tudják, hogy éppen kísérletben vesznek részt. Hátránya, hogy nehezebben és kevésbé kontrollálhatók a külső tényezők (i), egyetlen független változó hatásának kimutatására kevésbé alkalmas (inkább változó-csoportokat lehet vele vizsgálni), ill. hosszabban tarthat (iii), mert nem lehet megteremteni a kedvező feltételeket, hanem meg kell várni, amíg előállnak. Más szavakkal: magas a külső érvényesség és alacsony az elvárásjellemzők hatása. 19
Muzafer Sherif Rablóbarlang-kísérlete Sherif terepkísérlete, Rablóbarlang (Robbers Cave) Park, Oklahoma (USA), 1954. 12 éves fiúk (22 fő), akik a kísérlet előtt nem ismerték egymást (fehér, középosztálybeli, kétszülős amerikai, protestáns családokból) Két csoportba osztották a fiúkat: csörgőkígyók és sasok. Kezdetben a csoportoknak nem volt tudomása a másikról 20
Aztán egy hét után olyan szituációkat teremtettek a kísérletvezetők, hogy a fiúknak versengenie kelljen a másik csoport tagjaival. Pl. baseball, kötélhúzás, stb. előre meghatározott jutalmakért (a nagyobb pontszámú csapat nyer) Egyre ellenségesebbek lettek egymással a csoportok: zászlóégetés, a másik csoport szállásának feldúlása, tolvajlás. A kísérletvezetőknek fizikailag be kellett avatkoznia. Két napos türelmi idő után a saját csoportjukat igen kedvező leírással jellemezték, míg a másik csoportot kedvezőtlen jelzőkkel illették. A szűkös erőforrásokért folyó versengés a csoportok közt feszültséget, konfliktust és ellenségeskedést szül. Magyarázat lehet a csoportkonfliktusokra, a negatív előítéletekre, a sztereotípiákra. Valóságos érdekkonfliktus elmélet (Sherif, 1954) 21
A kvázi- vagy természetes kísérlet Természetes közegben zajló kísérlet, melyben a független változót nem a kutató manipulálja. Előnye, hogy ebben az esetben követi a résztvevők viselkedése a legjobb eséllyel a valós élethelyzetben tanúsított magatartásukat (i), alacsony az elvárásjellemzők hatása (ii), mert a kísérleti alanyok gyakran nem is tudják, hogy éppen kísérletben vesznek részt, valamint alkalmazható olyan esetekben, melyekben a független változó manipulálása súlyos etikai problémákat vetne fel (iii). Hátránya, hogy nagyon drága és hosszadalmas (i), valamint nincs kontroll a külső tényezők felett ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a kísérlet megismétlését. Alacsony belső és külső érvényesség, alacsony az elvárásjellemzők hatása. 22
Hodges és Tizard (1989) kísérlete Hodges és Tizard kvázivagy természetes kísérlete, UK, 1989. Néhány hónapos koruktól követték nyomon 65 gyermek életét Négy éves korukig otthonban nevelték őket, érzelmi-szociális deprivációban Ezt követően 24 gyermeket adoptáltak (15- öt az eredeti szülők), a többiek pedig az otthonban maradtak. Volt kontrollcsoport is Nyolcéves korukra a négy éves korukig érzelmi deprivációban élő gyerekek rendes kapcsolatokat alakítottak ki, aztán az örökbefogadottak az eredeti szüleikhez visszakerülteknél is jobb társas és intellektuális fejlődést mutattak. Az adoptáltak mindenkinél jobbak lettek kötődés kialakításában (még a kontrollcsoportnál is), őket követték a visszakerültek, majd az intézetben maradtak. 23
Hodges és Tizard úgy értékelte kísérlete eredményét, mint ami Megerősítette Bowlby hipotézisét a korai évek fontosságáról a gyermek szociális fejlődésében, viszont Cáfolta Bowlby másik hipotézisét, mely szerint a gyermekkori kötődés késleltetése szükségszerűen felnőttkori kötődési problémákhoz és pszichopátiához vezet. 24
A korrelációs kutatásról Természetes helyzetekben két változó együttjárását, ill. együtt-nem-járását korrelációs módszerrel lehet vizsgálni. Ha a korrelációs együttható 0, akkor nincs korreláció Ha a korrelációs együttható 1, akkor tökéletes a korreláció Ha a korrelációs együttható -1, akkor szintén tökéletes a korreláció, csak a hatás ellentétes irányú 25
Csak óvatosan a korrelációval! 26
27
28
A korreláció nem oksági kapcsolat! 29
A teszttípusok Feleletválasztós tesztek Állítás és előre megadott válaszlehetőségek 30
Projektív tesztek Rorschach teszt (1921): projektív személyiségteszt. Nincsenek megadva válaszlehetőségek, nincs megadva kontextus. Valójában nem is szociálpszichológiai, hanem klinikai teszt. Tíz, részben színes, tengelyesen szimmetrikus ábra. Holtzman teszt (1961): projektív személyiségteszt. Nincsenek megadva válaszlehetőségek, nincs megadva kontextus. Strukturáltabb és sztenderdizáltabb, mint a Rorschach teszt. Negyvenöt ábrát tartalmaz. 31
Fél-projektív tesztek Bár van némi kontextus, de aluldeterminált az inger. Például rajz-értelmezés, mondatbefejezés, kép-rendezés, stb. Forrás: Oláh Attila (2005). SZEMIQ Képes fél-projektív teszt a szociális és érzelmi intelligencia mérésére. Budapest: HI PRESS. 32
Az interjúk Lehetnek jobban vagy kevésbé strukturáltak annak függvényében, hogy mennyire szeretnénk mérhető vagy mélyebb megértést elősegítő eredményt. Fontos a kérdések megfogalmazása és sorrendje. De az interjú lehet szabadabb is, például mélyinterjú. A torzítások minimalizálása, de legalábbis tudatosítása érdekében képzett interjúztatóra van szükség. Tudnia kell, hogy mit, miért, mikor és hogyan érdemes kérdeznie, majd pedig esetenként újból és újból megkérdeznie, hogy azonosítsa a különböző hatásokat. 33
A szociálpszichológia és az etika Etikai problémák a korai szociálpszichológiai kísérleteknél az 1960-70-es években (Milgram, 1963; Baumrind, 1964; Zimbardo 1971) Ma már minden komoly kutatóintézetnek van etikai bizottsága, mely előzetesen elbírálja a kutatási tervet. A kutatóknak három fő etikai alapelvhez kell tartaniuk magukat: A minimális ártalom elve: a kutatónak a lehető legkisebbre kell korlátoznia a kísérlet során a résztvevőket érő fizikai és mentális ártalmakat. Az informált beleegyezés elve: a kutatónak előzetesen lehetőség szerint tájékoztatnia kell a résztvevőket a kísérlet azon lényeges vonatkozásairól, melyek befolyásolhatják őket a részvételre vonatkozó döntésükben. A személyiségi jogok elve: a kutatónak tiszteletben kell tartania a résztvevők személyiségi jogait. 34
Lezáró beszélgetés (debriefing): a kísérletet követő eljárás, melynek során a résztvevők teljes és részletes tájékoztatást kapnak a kísérlet tervezéséről, céljáról, valamint várható eredményeiről. Ha a kutatók éltek bármilyen megtévesztéssel a kísérlet alatt, akkor fel kell tárniuk a kísérlet valódi célját, a megtévesztés hatékonyságáról is megbizonyosodhatnak. 35
Az arousal A szervezet általános izgalmi-aktivációs szintje Yerkes-Dodson törvény. A teljesítmény közepes arousal szintnél a legjobb, az optimális aktivációs szint alatt vagy fölött pedig romlik a teljesítmény (Tordai, 2015) 36
Hogyan hat ránk mások jelenléte? Norman Triplett (1898) megfigyelte, hogy a biciklisták gyorsabban haladnak, hogyha nem csak az óra az ellenfelük, hanem versenytársaik is vannak. Laborkörülmények között kívánta reprodukálni a jelenséget (az egyik első szociál-pszichológiai laborkísérlet). Gyerekeknek horgászorsót adott, amit fel kellett csévélniük. Triplett megfigyelte, hogy a gyerekek gyorsabban csévélték az orsót, hogyha jelen volt egy ugyanezt a feladatot végző másik gyermek. Társas facilitáció (társas serkentés): társak jelenlétében nő valamilyen feladat elvégzésében mutatott teljesítményünk. A társas facilitáció főbb típusai: Együttcselekvési hatás (co-action effect): a feladatot végző ember teljesítménye növekszik ha ugyanazt a feladatot végső más személyek is jelen vannak. Közönség hatás (audience effect): a feladatot végző ember teljesítménye növekszik passzív megfigyelők, közönség jelenlétében. 37
A társas inhibíció (társas gátlás): társak jelenlétében csökken valamilyen feladat elvégzésében mutatott teljesítményünk. Pl: lámpaláz, vizsgadrukk, stb. Henry Allport kísérlete (1924): a kísérleti személyeknek a nevüket, valamint a nevük betűit visszafelé, növekvő számokkal váltva kell egyedül, ill. a kísérletvezető jelenlétében megadniuk. Egyedül kevesebbet hibáznak. A társas serkentés és gátlás jelensége nem csak embereknél figyelhető meg: A dolgozó hangyák több homokot ásnak ki, ha más hangyák is ott vannak. A bonyolultabb labirintusban futó csótányok hibázni kezdenek társak jelenlétében. 38
Platt, Yaksh és Darby (1967) megfigyelései szerint az állatok fajtársaik jelenlétében többet esznek táplálékukból. Eredetileg armadillókat tanulmányoztak. Később több hasonló megfigyelést is végeztek más állatokkal, pl. csirkékkel (Rajecki Kidd Wilder Jaeger, 1975). 39
Mi magyarázhatja, hogy egyszer serkent, máskor pedig gátol minket mások jelenléte? Robert Zajonc (1965) szerint a gyakorlott vagy ösztönös feladatokban jobban teljesítünk mások jelenlétében, míg a bonyolult vagy új feladatok esetében rosszabbul. Motivációs-drive elmélete szerint mások jelenléte növeli az arousal szintünket, ami erősebb drive-hoz (késztetés) vezet, utóbbi pedig növeli a domináns válasz valószínűségét. A domináns válasz gyakorlott vagy ösztönös feladatokban a jó feladatvégrehajtás, bonyolult vagy új feladatok esetében pedig a hibás feladatvégrehajtás. Robert Baron (1978) szerint mások jelenlétében éberebbek vagyunk, ugyanakkor figyelmünk egy része rájuk összpontosul. Figyelem-elmélete szerint mások jelenléte növeli az arousal szintünket, de jelenlétükkel magukra vonják figyelmünk egy részét (beszűkült figyelmi kapacitás). A megnövekedett éberség miatt a gyakorlott feladatokban jobban fogunk teljesíteni, a beszűkült figyelem miatt azonban a bonyolultabbakban vagy újakban rosszabbul. 40
Konformitás Sherif (1935) konformitást vizsgáló laborkísérletében azt kívánta bemutatni, hogy az emberek félreérthető helyzetben hajlamosak igazodni a csoportnormához. Autokinetikus hatás, Mennyire mozdult el a fényes pont a vásznon? Egyénileg nagyon eltérő válaszokat adtak, de ha olyan háromfős csoportokban kérdezgették őket, melyekből két fő korábban hasonló egyéni válaszokat adott, akkor a különutasok elkezdték válaszaikat a többiekéhez igazítani. 41
Solomon Asch azt kifogásolta Sherif konformitás-kísérletében (1935), hogy a válaszadók számára nem volt egyértelműen jó válasz. Asch kísérletében (1951) azt kívánta szemléltetni, hogy a többségi csoport társas nyomása konformitásra késztetheti az embert. 50 férfi főiskolai hallgató (Swarthmore College, USA), látásvizsgálatnak álcázva. Egy csoportban egy kísérleti alany hét beépített emberrel; hangosan mondják egymást után, hogy szerintük a vonal hosszúsága melyik betűjel feletti vonal hosszúságával egyezik meg, a kísérleti alany értékeli utoljára. 42
18 próbából 12 esetben a beépített emberek rossz válaszokat adtak. A kísérleti alanyok 32%-a adott végig egyértelműen rossz, ugyanakkor konform választ. A kísérleti alanyok 75%-a adott legalább egy esetben konform választ, 25%-uk nem adott egyáltalán konform választ (ugyanakkor jelentős szorongást éltek át). A kontrollcsoportban, ahol nem volt társas nyomás, kb. 1% rossz válasz született. A kísérlet után elbeszélgettek a kísérleti alanyokkal, hogy miért így válaszoltak: Többségük azt mondta, hogy nem gondolta, hogy ez a helyes válasz, csak félt, hogy nevetséges vagy különös lesz a többiek szemében (normatív befolyás) Néhányan azt nyilatkozták, hogy valóban ezt hitték helyes a válasznak. A csoport tájékozottabb lehet, mint az egyén (információs befolyás). 43
Milyen tényezők befolyásolják a konformitást? A többségi csoport mérete (i), de nincs köztük egyenes arányosság: Egy másik résztvevővel (tehát két fővel) 3%, két másik résztvevővel (tehát három fővel) 13%, három vagy több másik résztvevővel (tehát négy vagy több résztvevővel) pedig 32% a konformitás. A csoportegység hiánya (ii): Már egyetlen egy egyet nem értő beépített ember is 80%- kal csökkentette a konformitást. A feladat nehézsége (iii): Minél nehezebb a feladat, annál nagyobb a konformitás. Négyszemközti válaszadás (iv): Ha nem a más választ adó csoport tagjai előtt kell válaszolni, csökken a konformitás, mert kisebb a normatív befolyás. 44
A konformitás evolúciós jelentősége és típusai Mivel érzékszerveink nem olyan élesek, mint a többi élőlénynek, a közösségbe szerveződésből kovácsoltunk evolúciós előnyt. Természetes közegünk a többi ember, társas lények vagyunk. A konformitás típusai: Behódolás (nyilvános konformitás): Nyilvánosan konform viselkedést mutat, de közben megőrzi nonkonform magánvéleményét. Pl. Asch konformitáskísérlete Azonosulás/Identifikáció (személyes konformitás): Az egyén egy adott társadalmi szerephez konform módon viselkedik (pl. tanár, rendőr, orvos), de a társadalmi szerepen kívül megőrzi magánvéleményét. Pl. Zimbardo börtönkísérlete Internalizáció (bensővé tétel): Nyilvánosan konform viselkedés mutat, miközben személyes magánvéleménye is konform. Külső és belső konformitás, a csoport vélekedései az egyéni vélekedésrendszer részévé válnak. Pl. Jenness 45 babok a tartályban kísérlete
Mire jó ez nekünk? Önreflexió: tudatosabbak lehetünk magánéletünkben és munkánkban. Könnyebben felismerhetjük amikor szociálpszichológiai hatások felhasználásával próbálnak meg manipulálni minket Mi magunk is megpróbálhatjuk felhasználni ezeket a hatásokat, pl. egy reklámkampány megtervezésekor, egy új termék piacra dobásakor vagy egyszerűen egy új munkahelyre való beilleszkedéskor. 46
Összefoglalás Mi az a szociálpszichológia? Mire jó? Mire nem jó? A tudományos módszer A szociálpszichológia módszerei A kísérleti szociálpszichológia Laborkísérlet (példa: Loftus és Palmer, 1974) Terepkísérlet (példa: Sharif Rablóbarlang-kísérlete, 1954) Kvázi- vagy természetes kísérlet (példa: Hodges és Tizard kísérlete, 1989) A korrelációs kutatásról Teszttípusok Feleletválasztós tesztek Projektív tesztek (Rorschach-teszt, 1921; Holtzman teszt, 1961) Fél-projektív tesztek (SZEMIQ képes fél-projektív teszt, Oláh, 2005) Az interjúk A szociálpszichológia és az etika A minimális ártalom elve Az informált beleegyezés elve A személyiségi jogok elve A lezáró beszélgetés (debriefing) Az arousal és a társas befolyásolás Az arousal A Yerkes-Dodson törvény Normann Triplett kísérlete (1898) Henry Allport kísérlete (1924) Platt, Yaksh és Darby (1967) Társas facilitáció (serkentés) Együttcselekvési hatás Közönség hatás Társas inhibíció (gátlás) Egyszer serkent, máskor gátol, miért? Zajonc motivációs-drive elmélete (1965) Baron figyelem-elmélete (1978) Sherif konformitás-kísérlete (1935) Asch konformitás-kísérlete (1951) A konformitás típusai: Behódolás Azonosulás/identifikáció Internalizáció A téma tanulmányozásának haszna 47
A szociálpszichológia végnapjai? Miért most? Mi változott a 60-70-es évek óta, és vajon miért? A következő előadáson kiderül 48