Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Összefoglaló a magán-munkaközvetítők 2014. évi tevékenységéről Nógrád 5 Pest 35 Heves 6 Borsod-Abaúj- Zemplén 13 38 Jász-Nagykun- Szolnok Hajdú- Bihar 21 Budapest 345 Győr-Moson-Sopron Komárom- Esztergom 40 37 Vas Fejér 19 Veszprém 21 31 Szabolcs- Szatmár-Bereg 6 Zala 24 Somogy 31 Tolna 7 Baranya 29 Bács- Kiskun 24 Csongrád 24 Békés 12 56-478 (3) 30-56 (7) 24-30 (1) 17-24 (6) 6-17 (3) A működő magán-munkaközvetítők száma (székhely és telephely együtt) megyénként a 2014. december 31-ei állapot alapján (db) Budapest 2015. május 1
Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Főosztályvezető: Tajti József Készítette: Kovács Petra 2
Tartalom I. Bevezetés... 4 II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai... 4 III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai... 8 IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a 2014. évben... 10 IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása... 15 IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása... 20 3
I. Bevezetés A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerőkölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, továbbá az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet valamint a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központja végzi. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok látják el a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a magán-munkaközvetítőknek éves tevékenységükre vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő év január 31-éig kell teljesíteni. A 2011. évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyenként kell az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjának a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai a tárgyévet követő év március 31-éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékes munkatársa részére. II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai 2014. december 31-én 515 db magán-munkaközvetítő székhelyként, 251 db pedig telephelyként működött, együttes számuk 766 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat 4,4%-kal több az egy évvel korábbinál. A tárgyévben összesen 90 db székhely, 60 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 63 db székhely, 27 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 476 db, a telephelyek száma pedig 234 db volt, együttes számuk 710 db-ot tett ki. Az adatszolgáltató székhelyek közül 375 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, 51 db pedig jogi személyiséggel rendelkező nonprofit 4
szervezet volt. A telephelyek körében 206 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, illetve ezen belül 26 db nonprofit szervezet működött. A székhelyek közül 32 db jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás volt, nonprofit szervezet pedig 7 db volt e körben. A telephelyeknél 1 db jogi személyiség nélküli vállalkozást találunk. Emellett 11 db székhely és 1 db telephely egyéni vállalkozás keretében folytatta tevékenységét. Fontos röviden arról is szót ejtenünk, hogy az 766 db adatszolgáltató magánmunkaközvetítőből 400 db végzett ténylegesen közvetítői tevékenységet a tárgyévben. 2013- ben 396 db volt a számuk, mely tehát összességében kismértékben nőtt. Székhely és telephely szerint együttesen nézve, az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő magán-munkaközvetítők 51,4%-a csak belföldre folytatott közvetítést a tárgyévben, 33,6%-uk belföldre és külföldre is egyaránt. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy 2013-hoz képest kissé növekedett a csak belföldre munkaerőt közvetítők aránya. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb magán-munkaközvetítő Közép-Magyarországon működött, illetve itt nyújtotta be adatszolgáltatását. Ebben a régióban meghatározó szerepe van a fővárosnak, hiszen az összes működő és adatszolgáltató magán-munkaközvetítők valamivel több mint 47%-a itt volt megtalálható. Pest megye esetében azonban 2,9% -os (működő) és 4,2%-os (adatszolgáltató) aránnyal találkozhatunk. Emellett az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők szempontjából, a Nyugat-Dunántúl és a Közép-Dunántúl emelhető ki, ahol a közvetítők aránya meghaladja a 10%-ot. A közvetítési tevékenységet végzők esetében pedig Nyugat-Dunántúlon, és Dél-Dunántúlon beszélhetünk 10% fölötti arányról. Nyugat-Dunántúlon Győr-Moson-Sopron megyében, a Közép- Dunántúlon pedig Komárom-Esztergom és Fejér megyében volt a legtöbb adatszolgáltató, illetve működő magán-munkaközvetítő a 2014. december 31-ei állapot szerint. 5
A működő és az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők fontosabb adatai megyénként a 2014. december 31-ei állapot szerint Régió/megye Az összes működő magánmunkaközvetítő (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2014/2013 (%) Az összes adatszolgáltató magán-munkaközvetítő (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2014/2013 (%) db % db % Budapest 345 44,9 105,2 307 43,1 97,2 Pest 35 4,6 79,5 30 4,2 83,3 Közép-Magyarország 380 49,5 102,2 337 47,3 95,7 Fejér 31 4,0 110,7 31 4,4 110,7 Komárom-Esztergom 37 4,8 119,4 35 4,9 120,7 Veszprém 21 2,7 150,0 18 2,5 163,6 Közép-Dunántúl 89 11,6 121,9 84 11,8 123,5 Győr-Moson-Sopron 40 5,2 95,2 40 5,6 97,6 Vas 19 2,5 76,0 19 2,7 76,0 Zala 24 3,1 133,3 23 3,2 127,8 Nyugat-Dunántúl 83 10,8 97,6 82 11,5 97,6 Baranya 29 3,8 120,8 29 4,1 126,1 Somogy 31 4,0 129,2 30 4,2 125,0 Tolna 7 0,9 100,0 7 1,0 100,0 Dél-Dunántúl 67 8,7 121,8 66 9,3 122,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 38 4,9 108,6 35 4,9 100,0 Heves 6 0,8 66,7 6 0,8 66,7 Nógrád 5 0,7 125,0 5 0,7 125,0 Észak-Magyarország 49 6,4 102,1 46 6,5 95,8 Hajdú-Bihar 21 2,7 116,7 20 2,8 111,1 Jász-Nagykun-Szolnok 13 1,7 100,0 12 1,7 92,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6 0,8 66,7 6 0,8 66,7 Észak-Alföld 40 5,2 100,0 38 5,3 95,0 Bács-Kiskun 24 3,1 109,1 23 3,2 104,5 Békés 12 1,6 150,0 12 1,7 150,0 Csongrád 24 3,1 100,0 24 3,4 114,3 Dél-Alföld 60 7,8 111,1 59 8,3 115,7 Összesen 768 100,0 105,6 712 100,0 102,2 Az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők 2014-ben összesen 15,8 milliárd Ft-nak megfelelő összeget realizáltak. Az adminisztratív szolgáltatás (4,5 milliárd Ft), a feldolgozóipar (3,9 milliárd Ft) és az információ, kommunikáció (1,9 milliárd Ft) területén volt a legnagyobb a nettó árbevétel a 6
tárgyévben. E három nemzetgazdasági ágban csoportosult a 2014. évi nettó árbevétel 65,6%- a. A legalacsonyabb árbevételt az oktatás és közigazgatás ágakban találjuk. A feldolgozóiparban a legjelentősebb árbevételt a gép, gépi berendezés gyártása (1,15 milliárd Ft), az egyéb feldolgozóipari, ipari gép gyártása (0,45 milliárd Ft), a járműgyártás (0,43 milliárd Ft) és a fémfeldolgozási termék gyártása (0,35 milliárd Ft) ágazatokba közvetítő cégek realizálták. Az összes nettó bevétel legnagyobb hányada 66,7%-a a szellemi foglalkozásúakhoz, 33,3%-a pedig a fizikai foglalkozásúakhoz köthető. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy az arányok az előző évhez képest kissé elmozdultak a szellemi foglalkozásúak közvetítésének javára. A szellemi foglalkozásokon belül a legnagyobb súllyal az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak rendelkeznek (6,56 milliárd Ft-os árbevétel), a fizikaiak között pedig a betanított szakmunkások (2,7 milliárd Ft-os árbevétel). A magán-munkaközvetítők nettó árbevétele állománycsoportonként (2014) Állománycsoport Nettó árbevétel (Ft) Szakmunkás 1 022 009 357 Betanított munkás 2 722 476 445 Segédmunkás 1 523 645 453 Fizikai összesen 5 268 131 255 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 6 563 965 231 Vezető, felső vezető, irányító 3 994 646 421 Szellemi összesen 10 558 611 652 Mindösszesen 15 826 742 906 7
fő III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítható, hogy a magánmunkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők száma 2001 és 2010 között 2003, 2004 és 2009 kivételével növekedést mutatott. 2010-ben számuk megközelítette az 1,5 millió főt. A 2010-et követő három évben a munkát keresők számának csökkenése figyelhető meg. 2011-ben közel felére esett vissza a számuk, ezt követően 2011-ről 2012-re további 26,1%-os csökkenés következett be, 2013-ban pedig 25,6%-os csökkenést regisztráltunk előző évhez képest. A tárgyévre, vagyis 2014-re viszont 636,5 ezer fő munkakereső szerepelt a magánmunkaközvetítők regisztereiben, amely 43,4%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. 1 600 000 Munkát keresők számának alakulása (fő) 1 494 842 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 281 754 372 474 303 773 272 581 13 078 723 363 636 161 1 250 782 1 239 147 805 532 594 974 443 964 636 494 20012002200320042005200620072008200920102011201220132014 A munkát keresők számának ily mértékű növekedése elsősorban a fővárosban (132,3 ezer fővel) és Veszprém (19,4 ezer fővel) megyében koncentrálódott 2014-ben. Ezzel párhuzamosan bizonyos megyékben kismértékű csökkenés zajlott le, így Bács-Kiskun megyében (2,8 ezer fővel), Jász-Nagykun-Szolnok megyében (1,9 ezer fővel), Zala megyében (1,1 ezer fővel), és Tolna megyében 100 fővel. 8
A korábbi évekhez hasonlóan a fővárosban jelenik meg a munkát keresők legnagyobb hányada, 2014-ben az összlétszám 66,2%-a (több mint 421 ezer fő) tartozott ide területileg. Budapestet Veszprém követi, ahol a közvetítőkkel kapcsolatba lépő munkavállalók aránya 7,1% (45,5 ezer fő) volt a vizsgált évben. A közvetítőkhöz forduló munkát keresők 46,1%-a (293,4 ezer fő) nem rendelkezett, 53,9%-uk (343,1 ezer fő) pedig rendelkezett munkaviszonnyal a jelentkezés időpontjában. A munkát keresőknek közel fele a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül került ki 2014-ben, a második pregnáns csoportot pedig azok alkották, akik szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkeztek. Ettől arányaiban alig elmaradva következnek a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők és a szakközépiskolában végzettek, akik 11,1, illetve 11,3%-át tették ki az összlétszámnak. A technikumi végzettségűek aránya 4,5% volt, míg a legfeljebb 8 általánossal rendelkezőké 7,6%. A munkát keresők száma, megoszlása iskolai végzettségenként (2014) Iskolai végzettség Munkát keresők száma, fő Munkát keresők számának megoszlása, fő 8 általános vagy kevesebb 48 427 7,6 Szakmunkásképző 93 857 14,7 Szakiskola 41 082 6,5 Szakközépiskola 71 730 11,3 Gimnázium 70 861 11,1 Technikum 28 661 4,5 Főiskola 167 936 26,4 Egyetem 113 941 17,9 Összesen 636 495 100,0 Az állománycsoportok szerinti összetétel vizsgálata alapján megállapítható, hogy ellentétben a korábban tapasztaltakkal a középfokú, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkező munkát keresők dominanciájának következtében a szellemi foglalkozásúak arányában 16,4 százalékpontos mérséklődés tapasztalható. Mindemellett továbbra is érzékelhető, hogy a szellemi foglalkozásúak aránya a fizikai munkát végzők felett áll, bár nem oly mértékben, mint az előző években. Az összes magán-munkaközvetítőhöz forduló munkavállaló 56%-a volt férfi, 44%-a pedig nő, ami az előző évhez viszonyítva minimális változást jelent. 9
fő A korstruktúra eltérő jellegzetességeket követ, mint amilyeneket 2013-ban regisztrálhattunk az előző évhez képest. A tavalyi értékekhez viszonyítva emelkedett mind a nők, mind a férfiak aránya minden korcsoport tekintetében. A legdominánsabb korosztály a 25-49 év közöttieké, ők tették ki a közvetítők klienseinek 62,4%-át. A legfiatalabb kategóriába a munkát keresők 22,4%-a tartozott, míg a legidősebb korkategóriába tartozók aránya (15,2%) lényegesen nem változott a tavalyi értékekhez képest. IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a 2014. évben A 2014. évben a magán munkaerő-közvetítők összesen több mint 154,4 ezer közvetítést (sikeres és sikertelen együtt) végeztek, ebből a sikeres közvetítések száma 50,6 ezer volt. Az előző évi adattal összehasonlítva megállapítható, hogy 2014-ben 25,8 ezer fővel több munkát keresőt sikerült elhelyezni. 60 000 A sikeres közvetítések számának alakulása, fő (2000-2014) 50 000 46 663 50 609 40 000 30 000 20 000 39 411 31 379 31 309 28 207 29 233 26 315 22 445 21 512 19 923 19 945 19 728 33 260 24 831 10 000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Az összes sikeres közvetítés 43,4%-a a fővárosban történt, itt összesen 21, 9 ezer főt sikerült elhelyezni. Ez a létszám az előző évinél 26,6%-kal több. Ugyanakkor az összes sikeres közvetítésen belül kisebb szeletet tudott a főváros kihasítani a tárgyévben, ugyanis míg 2013- ban a 24,8 ezer közvetítés 70,0%-a tartozott ide, idén ez az arány már csak 43,4% volt. A többi megyében az összes sikeres közvetítéshez viszonyítva az eredményesen munkához juttatott munkavállalók aránya egyedül Vas megyében haladta meg a 3%-ot. A legkisebb 10
arányszámokat pedig Tolna (0,5%), Nógrád (0,2%), és Jász-Nagykun-Szolnok (0,2%) megyékben találjuk. Érdemes továbbá megvizsgálni, hogy mely megyékben emelkedett/csökkent jelentősebb mértékben a sikeresen közvetítettek létszáma. 2013-hoz képest elsősorban Vas, Heves, Baranya, Fejér és Hajdú-Bihar megyében emelkedett kiemelkedő mértékben a sikeresen munkához jutók száma. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor Békés megyében 61,7%-kal, Veszprém megyében 16,2%-kal, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 11,4%-kal esett vissza a sikeresen kiközvetített munkavállalók száma. Összességében azt mondhatjuk, hogy a megyék többségében növekedés figyelhető meg. A sikeresen munkához juttatott munkát keresők között a tárgyévben a fizikai foglalkozásúak voltak többségben, közöttük is a szakmunkások, illetve a betanított munkások. Míg 2013-ban a szakmunkások létszáma több mint kétszerese volt a betanított munkásokénak, addig 2014-ben a betanított munkások voltak többségben. A szellemiek között továbbra is az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak voltak a pregnáns csoport. A sikeres közvetítések fontosabb adatai állománycsoportonként (2014) Sikeresen Sikeresen közvetített közvetített Állománycsoport munkavállalók munkavállalók számának száma, fő megoszlása, % Szakmunkás 9 898 19,6 Betanított munkás 15 625 30,9 Segédmunkás 3 910 7,7 Fizikai összesen 29 433 58,2 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító 17 681 34,9 3 495 6,9 Szellemi összesen 21 176 41,8 Mindösszesen 50 609 100,0 Az 50,6 ezer sikeres közvetítés során 27,5 ezer férfi (54,4%) és 23,1 ezer nő (45,6%) sikeres elhelyezése valósult meg a tárgyévben, amely növekedést jelent a nők arányában az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. 11
A legtöbb elhelyezett munkavállaló szakközépiskolai (33,9%), felsőfokú (22,8%), szakmunkásképző és szakiskolai (18,2%) végzettségű, őket követik a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők (13,9%), a gimnáziumot végzők (7,9%), végül pedig a technikumi végzettségűek (3,3%). A 2013. évhez képest ezek az adatok a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők arányának jelentős, 21,5%-pontos növekedését, míg a felsőfokú diplomával rendelkezők, 15,2%-pontos csökkenését jelentik. Amennyiben végzettségenként nézzük a közvetítettek számának változását, akkor azt mondhatjuk, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők esetében inkább csökkent a sikeresen közvetítettek száma, míg az alacsonyabb kvalifikációval rendelkezők számának alakulásában jelentősebb növekedés tapasztalható. Az életkori összetételt vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a legtöbb sikeresen közvetített munkavállaló (59,1%) a 25-49 éves korcsoportba tartozott, 31,2%-a a 25 év alattiakhoz, 9,7%-a pedig az 50 év felettiekhez. A 2013-as évhez viszonyítva 5,0%-ponttal emelkedett a 25 év alattiak, és 1,6%-ponttal csökkent a 25-49 éves korkategóriába tartozók aránya, továbbá 3,4%-pontos csökkenés következett be a legidősebb korcsoportban. Az egyes korcsoportokat nem csupán a fent említett arányok kapcsán érintette jelentős csökkenés és növekedés, hanem az egyes korcsoportokban a sikeres és sikertelen közvetítések száma is erősen megemelkedett. A 25 év alattiaknál például több mint duplájára nőtt a sikeresen közvetítettek száma. A magán-munkaközvetítőknek a legtöbb munkavállalót a korábbi évekhez hasonlóan a feldolgozóiparba sikerült kiközvetíteni, a tárgyévben a munkavállalók 39,9%-a volt ide sorolható (20,2 ezer fő). A 2013. évvel megegyezően a vendéglátás (19,6%) és az adminisztratív szolgáltatás (6,9%) területén történt meg a feldolgozóipar mellett a legtöbb munkavállaló elhelyezése. 2014-ben az egy évvel korábbihoz képest a feldolgozóiparba sikeresen kiközvetített munkavállalók aránya erős növekedést mutatott (18,9%-pontos), és a vendéglátásban (6,7%- pont) is emelkedés valósult meg. Ezzel szemben az adminisztratív szolgáltatás területén viszonylag mérsékelt csökkenés volt jellemző (3,8%-pont). Jelentősebb csökkenés az egyéb szolgáltatások; az adminisztratív szolgáltatások; információ, kommunikáció; szállítás, raktározás; és a kereskedelem, gépjárműjavítás 12
fő területeken történt. Összességében pedig azt mondhatjuk, hogy a nemzetgazdasági ágak többségében 2014-ben több munkavállalót sikerült kiközvetíteni, mint egy évvel korábban. 25 000 20 000 15 000 A sikeres közvetítések száma nemzetgazdasági áganként, fő (2014) 20 196 10 000 9 908 5 000 183 87 318 6881 336 1 771 2 122 2 9123 391 3 505 33 1 215 36 215 857 214 1 622 A feldolgozóiparon belül a gépi berendezés gyártása ágazatba sikerült a legtöbb személyt kiközvetíteni, az összes sikeres közvetítés 58,8%-a sorolható ide, amely az előző évhez képest növekedést jelent az ágazat szempontjából. 1 Továbbá fontos kiemelni, hogy minden feldolgozóipari ágazatban nőtt, - még ha kis mértékben is -, a kiközvetített munkavállalók száma 2013-hoz viszonyítva. A foglalkozási csoportok szerinti megoszlást figyelve kiderül számunkra, hogy az előző évhez képest erősen csökkent (13,1%-ponttal) a korábban még leginkább közvetített kereskedelmi és szolgáltatási területen dolgozók aránya. 2014-ben a legtöbb munkavállalót a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők esetében közvetítették ki sikeresen a magánmunkaközvetítők, az összes sikeres közvetített 28,7%-a sorolható be ebbe a foglalkozási 1 Az összes sikeres közvetítés %-ában nézve. Azonban arányaiban a terület veszített jelentőségéből. 13
főcsoportba. Emellett a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban jutott kereső tevékenységhez a munkavállalók 27,2%-a, továbbá felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozáshoz a kiközvetítettek 12,1%-a. Az említett három foglalkozási főcsoportba összesen 34,4 ezer sikeres közvetítés történt, amely az összes sikeres közvetítés 68,0%-át jelenti. A sikeres közvetítések száma és megoszlása foglalkozási főcsoportonként (2014) Foglalkozási főcsoport (FEOR'08) Sikeresen közvetített munkavállalók száma, fő Sikeresen közvetített munkavállalók számának megoszlása, % Fegyveres szervek foglalkozásai 1 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 2 157 4,3 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 6 104 12,1 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 3 239 6,4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 3 152 6,2 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 3 522 7,0 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 71,1 Ipari és építőipari foglalkozások 4 033 8,0 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 14 542 28,7 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 13 788 27,2 Összesen 50 609 100,0 A tárgyévben az összes sikeres közvetítés 85,21%-a belföldre (43,1 ezer fő), 14,8%-a (7,6 ezer fő) pedig külföldre történt. A 2013. évi adatokkal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy jelentősen nőtt a belföldre történt sikeres közvetítések aránya. Korábban ezzel ellentétes irányú változás volt megfigyelhető. 2011-2012 között 6,9%-os, 2012-2013 között 11,3%-kos csökkenést regisztráltunk. Emellett még egy dologra szükséges rávilágítanunk. Jelen fejezet elején már említettük, hogy összesen 103,8%-kal növekedett a sikeres közvetítések száma 2014-ben. Ez az emelkedés elsősorban a belföldre történő sikeres közvetítéseknek köszönhető, hiszen a külföldre történt sikeres közvetítések száma csökkent, 16,1%-kal. Ezzel párhuzamosan a munkavállalók belföldre irányuló sikeres munkához juttatásának száma az előző évi 11,3%-os csökkenés után erősen megemelkedett (16,1%-kal). 14
IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása 2014. december 31-ig összesen 143,2 ezer magyar állampolgár közvetítéséről számoltak be a magán-munkaközvetítők, amelyből eddig az időpontig 49,7 ezer bizonyult sikeresnek (34,7%) és 93,5 ezer volt sikertelen (65,3%). 2 Az előző év adataihoz viszonyítva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy emelkedett a magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek aránya 21,8%-ról 34,7,%-ra, a sikertelen közvetítéseké pedig lecsökkent 72,8%-ról 65,3%-ra. 2014-ben összesen 42,8 ezer munkavállalót belföldre, 6880 munkavállalót pedig külföldre sikerült kiközvetíteni. A belföldre sikeresen közvetített magyarok száma 14,1%-kal nőt, a külföldre közvetítetteké pedig 3,1%-kal emelkedett 2013-hoz képest. Magyar állampolgárok közvetítéseinek száma, fő (2011-2012) A közvetítés iránya 2014 2013 Sikertelen Sikeres Összesen Sikertelen Sikeres Összesen Belföldre történt közvetítések 86 335 42 774 129 109 70 573 16 537 87 110 Külföldre történt közvetítések 7 202 6 880 14 082 8 377 7 063 15 440 Összes közvetítés 93 537 49 654 143 191 78 950 23 600 108 388 A magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek 42,6%-a a fővároshoz köthető. Akár a belföldre, akár a külföldre való közvetítést nézzük, mindkét tekintetben a főváros meghatározó szerepét kell kiemelnünk. A belföldre történő sikeres közvetítések több mint 39,4%-a a fővároshoz kapcsolható. A külföldre történő közvetítésnél ez az arány 62,7%-ot tett ki, ami az előző évinél nagyobb arányt jelent. A tavalyi év után ismét megállapítható, hogy a külföldre történő közvetítésekből Győr-Moson-Sopron, Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, és Komárom-Esztergom megye együttesen igen jelentős részesedéssel rendelkezett 2014-ben is. A magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek száma és megoszlása megyénként magyar/külföldi állampolgár szerinti bontásban a közvetítés irányának megadásával (2014) Régió/megye Magyar állampolgár Magyar állampolgár belföldre külföldre összesen belföldre külföldre összesen 2 A 2014. december 31-ig folyamatban lévő közvetítéseket itt figyelmen kívül hagyjuk, hiszen eredményük nem ismert. 15
történt sikeres közvetítéseinek száma, fő történt sikeres közvetítéseinek számának megoszlása, % Budapest 16 843 4 314 21 157 39,4 62,7 42,6 Pest 145 46 191 0,3 0,7 0,4 Közép-Magyarország 16 988 4 360 21 348 39,7 63,4 43,0 Fejér 872 4 876 2,0 0,1 1,8 Komárom-Esztergom 557 178 735 1,3 2,6 1,5 Veszprém 285 81 366 0,7 1,2 0,7 Közép-Dunántúl 1 714 263 1 977 4,0 3,8 4,0 Győr-Moson-Sopron 375 939 1 314 0,9 13,6 2,6 Vas 19 117 45 19 162 44,7 0,7 38,6 Zala 526 4 530 1,2 0,1 1,1 Nyugat-Dunántúl 20 018 988 21 006 46,8 14,4 42,3 Baranya 433 507 940 1,0 7,4 1,9 Somogy 345 275 620 0,8 4,0 1,2 Tolna 269 0 269 0,6 0,0 0,5 Dél-Dunántúl 1 047 782 1 829 2,4 11,4 3,7 Borsod-Abaúj-Zemplén 742 314 1 056 1,7 4,6 2,1 Heves 102 0 102 0,2 0,0 0,2 Nógrád 59 20 79 0,1 0,3 0,2 Észak-Magyarország 903 334 1 237 2,1 4,9 2,5 Hajdú-Bihar 246 8 254 0,6 0,1 0,5 Jász-Nagykun-Szolnok 91 2 93 0,2 0,0 0,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg 151 0 151 0,4 0,0 0,3 Észak-Alföld 488 10 498 1,1 0,1 1,0 Bács-Kiskun 719 94 813 1,7 1,4 1,6 Békés 479 13 492 1,1 0,2 1,0 Csongrád 418 36 454 1,0 0,5 0,9 Dél-Alföld 1 616 143 1 759 3,8 2,1 3,5 Összesen 42 774 6 880 49 654 100,0 100,0 100,0 A közvetítéseket nemzetgazdasági áganként nézve azt mondhatjuk, hogy a magyar állampolgárok belföldre történő sikeres közvetítéseinek adatai nagymértékben hasonlítanak a már korábban látott eredményekhez. A magyar állampolgárok legnagyobb részét ahogyan összességében is láttuk a feldolgozóipar, a vendéglátás, a pénzügyi tevékenység, az információ, kommunikáció, és az adminisztratív szolgáltatás ágakban sikerült elhelyezni. A feldolgozóiparban az összes sikeres közvetítés 40,6%-a, a vendéglátásban a 19,8%-a, a pénzügyi területen 6,66%-a, a kommunikáció területén 5,59%-a, az adminisztratív szolgáltatások területén pedig 6,8%-a található. 2013-hoz képest a sikeresen elhelyezett munkavállalók aránya a feldolgozóiparban emelkedett legnagyobb mértékben (19,5%- ponttal), a vendéglátás területén pedig kisebb növekedés tapasztalható (6,9%-ponttal). Emellett a pénzügyi terület változása minimális, míg a kommunikáció (2,7%-pontos) és adminisztráció (3,9%-pontos) esetében csökkenés következett be. 16
A külföldre közvetített magyar állampolgároknál a vendéglátásnak volt a legkiemelkedőbb szerepe, az összes sikeresen külföldre közvetített magyar állampolgár 30,5%-a kapott ebben a gazdasági ágban állást. Ez az arány az egy évvel korábbihoz képest 5,4%-ponttal alacsonyabb. Emellett arról is szót kell ejtenünk, hogy 2014-ben a második legfontosabb gazdasági ágként a feldolgozóipart kell említenünk, 2013-ban az egyéb szolgáltatásokat, 2012-ben pedig az építőipar töltötte be ezt a szerepet. A foglalkozási főcsoportok szerinti struktúra szintén eltérést mutat a külföldre és a belföldre közvetített munkavállalók tekintetében. Ezt jól mutatja, hogy a külföldre sikeresen közvetített magyar állampolgárok között a legtöbben a kereskedelmi és szolgáltatási (27,1%), az ipari és építőipari (29,5%) és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban (25,0%) tudtak munkát vállalni. Ezzel szemben a belföldi közvetítéseknél a gépkezelők, összeszerelők (32,1%) mellett jelentős a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű (28,1%), és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő (13, 7%) foglalkozások aránya is A magyar állampolgárok esetében a belföldre és külföldre történt sikeres közvetítések számának megoszlása foglalkozási főcsoportonként (2013) Magyar állampolgárok Foglalkozási főcsoport külföldre történt belföldre történt sikeres (FEOR'08) sikeres közvetítések közvetítések számának számának megoszlása, megoszlása, % % Fegyveres szervek foglalkozásai 0,0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 4,9 0,4 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 13,7 0,8 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 6,1 7,5 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 6,7 0,9 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 3,7 27,1 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 0,2 0,1 Ipari és építőipari foglalkozások 4,5 29,5 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 32,1 8,6 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 28,1 25,0 Összesen 100,00 100,00 A belföldre sikeresen közvetített magyar munkavállalók közül 22,6 ezer főt (52,9%) fizikai foglalkozásokba, 20,1 ezer főt pedig (47,1%) szellemi foglalkozásokba sikerült elhelyezni. A 17
belföldre közvetített munkavállalóknál az ügyintéző, ügyviteli alkalmazott (17 ezer fő) mellett a betanított munkások száma volt a meghatározó (14,2 ezer fő). A külföldre közvetítettek körében a korábbi évekhez hasonlóan a fizikaiak aránya lényegesen magasabb volt a tárgyévben (91,7%-os), itt elsősorban szakmunkás és segédmunkás foglalkozásokról beszélhetünk. A szellemi foglalkozásokba közvetítettek aránya mindösszesen 8,3%-ot tett ki. Mind a belföldre, mind a külföldre közvetített magyar állampolgároknál a legtöbben a 25-49 éves korcsoportba tartoztak, előbbiek aránya 59, 8%-ot, utóbbiak aránya 53,9%-ot tett ki 2014-ben. A 25 év alattiak esetében 5,9%-ponttal több sikeres közvetítés történt külföldre, mint belföldre. Az 50 évesek és ennél idősebbek aránya mindkét esetben 9,5% körül alakult. 2013-hoz képest a belföldre sikeresen közvetített 25 év alatti korcsoportba tartozók aránya 8%-os növekedést mutatott, míg a külföldre közvetítettek esetében a legfiatalabb korcsoport aránya 4%-ponttal csökkent, emellett a külföldre közvetített 25-49 évesek, és az 50 év felettiek aránya mérséklődött 2014-ben. A belföldre sikeresen közvetített magyar állampolgárok 51,7%-a volt férfi, 48,3%-a nő. A külföldön eredményesen munkába helyezetteknél a férfiak aránya a tavalyihoz képest 5,1%- ponttal több (68,0%) Anők aránya 32,0%-ot tett ki. A külföldre történt közvetítések esetében a nők aránya 5,1%-ponttal csökkent. A férfiak aránya a belföldre történt közvetítéseknél csökkent. Iskolai végzettség tekintetében lényegi jellemzőként emelhető ki, hogy a 2014-ben külföldre kiközvetített magyar állampolgárok jelentős hányada (38,3%-a) szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkezett. A gimnáziumi és szakközépiskolai érettségivel rendelkezők aránya 22,1 és 17,1%-pont volt, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké pedig 14,2%-pont. Kiemelendő, hogy a belföldre közvetített szakközépiskolai és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya tekintetében markáns növekedés (26,5%-pontos), illetve csökkenés (24,0%-pontos) történt. A gimnáziumi érettségivel, és a szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkezők esetében az arány mérséklődött (7,0, és 5,6%-ponttal). Mindemellett lényegesebb változás történt még a 8 általános vagy kevesebb kategóriában, itt 10,3%-pontos emelkedés történt 2014-ben. 18
fő Az a motívum, amely 2012-ben jelentkezett, miszerint a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkező munkavállalók aránya a belföldre sikeresen kiközvetítettek között alacsonyabb volt a külföldre közvetítettek köréhez viszonyítva, idén is megfigyelhető. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetében pedig 2014-ben akárcsak egy évvel korábban magasabb volt a belföldre ilyen végzettséggel kiközvetített munkavállalók aránya a külföldre közvetítettek köréhez képest. Fontos végül röviden arról említést tenni, hogy a külföldre közvetített magyar állampolgárokat mely országokba sikerült elhelyezni. Az 5,2 ezer külföldre közvetített állampolgár túlnyomó részét az Európai Unió valamely tagállamába, mindössze 33 főt valamely egyéb európai országba, 6 főt pedig Európán kívüli országba sikerült kiközvetíteni. A legtöbb magyar munkavállalónak Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban és Cipruson sikerült munkát találnia a magán-munkaközvetítők segítségével. A tavalyi évben Hollandia még a hatodik legnépszerűbb ország volt a közvetítések szempontjából, idén viszont ennél több magyar munkavállalót közvetítettek ide. 1 200 1 000 800 600 400 200 A külföldre kiközvetített magyar állampolgárok száma, (100 főt meghaladó) 1 136 1 086 953 773 672 354 39 Az egyéb európai országok közül egyedül Svájcot, az Európán kívüli országok közül pedig Izraelt említhetjük. Összességében azt mondhatjuk, hogy 2013-hoz képest a közvetítések legfontosabb célországai nem sokat változtak, azonban egymáshoz viszonyított helyzetükre érdemes röviden kitérni. Korábban már említettük, hogy Hollandia az előző évhez képest idén több 19
munkaerő számára volt célállomás. Németországba 2012-ben 0,9 ezer főt, 2013-ban 1,1 ezer főt sikerült kiközvetíteni, idén ez a szám pedig kis mértékben tovább emelkedett. Az Amerikai Egyesült Államok 2012 után az élen zárt a kiközvetített munkaerő számát illetően. 2013-ban 2,3 ezer főt sikerült kiközvetíteni, viszont idén nem történt közvetítés az USA-ba. 2014-ben az Európai Unió valamely tagállamába sikeresen kiközvetített magyar munkavállalók aránya az összes kiközvetített állampolgár 90,3%-át tette ki. Ez az eredmény az arányokat tekintve az előző évhez képest 26,7%-pontos emelkedést jelent. Összességében elmondható, hogy jelentősen nőtt az Unióba történő közvetítések száma 2013-hoz képest, ugyanakkor az egyéb európai és az Európai Unión kívüli közvetítések rendkívül megcsappantak. IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása A magán-munkaközvetítők 2014-ben összesen 0,96 ezer fő külföldi állampolgárt közvetítettek sikeresen, amely a 2013. évi adathoz képest 22,4%-os mérséklődést jelent, mindez elsődlegesen a belföldre történt közvetítések csökkenéséből táplálkozik. Az előző évhez képest ugyanis, míg a sikeresen külföldre közvetített külföldi állampolgárok száma sokat nem változott (kissé emelkedett), addig a belföldre történő közvetítések több mint háromszorosára estek vissza a 2013. évinek. A sikeresen közvetített külföldi állampolgárok 36,8%-át belföldre sikerült eredményesen elhelyezni, 63,2%-uk pedig külföldi foglalkoztatóhoz került. Ez jelentős különbség 2013-hoz képest. A belföldre kiközvetített legtöbb külföldi munkavállaló az információ, kommunikáció területen került elhelyezésre (37,9%), e gazdasági ág már 2013-ban is a második legmeghatározóbbnak bizonyult. Emellett az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (29,9%) és pénzügyi, biztosítási tevékenység (24,2%) terén helyezkedett el a legtöbb külföldi munkavállaló. Ezzel szemben a külföldre sikeresen kiközvetítettek a szállítás, raktározás, a humán-egészségügyi, szociális ellátás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén jutottak munkához. Ezek az ágak, arányaikat tekintve, az előző évben is hasonló súllyal szerepeltek. A foglalkozási főcsoportok közül a belföldre sikeresen közvetítettek nagy hányada az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati), és felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő 20
foglalkozásokba kerültek kiközvetítésre. A belföldre került munkavállalók döntő többsége az előző évtől eltérően nem a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások állománycsoportba, hanem az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások csoportjába került kiközvetítésre a tárgyévben. Emellett a külföldre sikeresen kiközvetített külföldi munkavállalók meghatározó része a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások főcsoportjába sorolható. A külföldre közvetítetteknél 2014-ben szakmunkásokból, és ügyintéző, ügyviteli alkalmazottakból került ki a legtöbb egykori munkát kereső, míg 2013-ban a legtöbb sikeres közvetítés segédmunkásokból fakadt. Az állománycsoporttal szoros összefüggésben lévő iskolai végzettségnél az előbbiekből következik, hogy a belföldre közvetített külföldiek jelentős része felsőfokú végzettséggel rendelkezett, a külföldre sikeresen közvetítetteknél pedig a szakiskolai, szakmunkásképző valamint a szakközépiskolai végzettség volt a meghatározó, de magas volt a felsőfokú képzettségűek aránya is (20,7%). A belföldre sikeresen közvetített külföldi állampolgárokat a 25-49 évesek (69,5%) korcsoportjának dominanciája jellemzi, a 2013. évhez képest a 25 év alattiakat tömörítő korkategória súlya markánsan emelkedett. A legidősebb korcsoport aránya rendkívül alacsonynak tekinthető, 1% alatti, csak a külföldre kiközvetítettek között növekszik súlyuk közel 31%-ra. A külföldön munkához jutottak esetében is azt látjuk, hogy a 25-49 évesek a domináns korcsoport. Ha a külföldre történt közvetítéseket vesszük szemügyre a célországok szempontjából, akkor azt mondhatjuk, hogy hasonlóság figyelhető meg a magyar állampolgároknál látottakkal. Jelen esetben is elsődlegesen az Európai Unió valamely tagállamába történt 2014- ben a legtöbb sikeres közvetítés, ezen belül is Ciprusra (0,3 ezer fő) és Németországba (kevesebb, mint 0,1 ezer fő). Ezen kívül Ausztriába is sok munkavállalót közvetítettek (0,07 ezer fő). Minden más EU-s tagállamban 50 fő alatti sikeres közvetítés történt a tárgyévben, ezek közül kiemelhetjük Írországot vagy az Egyesült Királyságot. Az egyéb európai országok közül említhetjük Svájcot (a közvetítések száma 2 fő), Európán kívüli országként pedig Hong Kong-ot, és az Amerikai Egyesült Államokat (mindösszesen 53 fő közvetítése történt meg). 21
Németország itt megelőzi Ausztriát a közvetítések tekintetében, míg a magyar állampolgárok közvetítésénél ez fordított. V. A magán-munkaközvetítők tevékenységének fajlagos mutatói 2013-ban összesen 443,9 ezer 3 munkát kereső kereste fel a tárgyévben tevékenységet végző 283 magán-munkaközvetítőt. Ez a szám 2014-ben 636,5 ezer munkavállalót és 400 magán-munkaközvetítőt jelentett. Egy közvetítő cég átlagosan 1,59 ezer esettel (fő/közvetítő) foglalkozott. Kiemelkedően magas volt ez a mutató Veszprém (4,6 ezer fő/közvetítő), Fejér (2,6 ezer fő/közvetítő) és Győr-Moson-Sopron (1,6 ezer fő/közvetítő) megyében. Eltérően az előző évi adattól, Jász-Nagykun-Szolnok megyében találjuk a legalacsonyabb értéket 2014-re vonatkozóan. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az előző évhez hasonlóan 2014-ben sem működött magán-munkaközvetítő. Összességében a 2013. évhez viszonyítva hasonlóan alakult az egy közvetítőre jutó sikeres közvetítések száma. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor bizonyos megyékben jelentősen nőtt, illetve csökkent az egy közvetítőre jutó munkát keresők száma, mint például Vas megyében, és Békés megyében. Egy-egy közvetítő átlagosan 126,5 sikeres közvetítést végzett. Egy közvetítőre a legtöbb sikeres közvetítés Vas megyében jutott (1916,3 fő/ közvetítő), emellett magas volt még ez a mutató a fővárosban is (113,7 fő/közvetítő). 3 Egy személy az év során több közvetítőhöz, több alkalommal bejelentkezhet. 22
fő/közvetítő 2 250,0 2 000,0 1 916,3 1 750,0 1 500,0 1 250,0 1 000,0 750,0 500,0 250,0 Az egy közvetítőre jutó sikeres közvetítések száma az összes munkát kereső körében 0,0 113,7 83,0 66,0 62,1 57,4 54,8 53,8 50,8 49,8 39,2 36,8 34,4 34,0 33,1 31,0 28,6 22,0 2013-hoz képest a megyék döntő többségében miként országos szinten is (38,8%-ponttal) növekedés jellemezte ezt a mutatót. A megyék közül kivétel Somogy, Veszprém, Bács-Kiskun, Békés, és Csongrád megye. 100 munkát keresőre 2014-ben összesen 8 fő/közvetítés jutott, amely 2,4%-kal jelent magasabb értéket a 2013. évinél. Ebben a tekintetben, legjobban Zala, Tolna, Jász-Nagykun- Szolnok, és Békés megye magán-munkaközvetítői teljesítettek. E megyékben 28-50 fő/közvetítő közötti volt a mutató értéke a tárgyévben, Vas megye kivételével (126,5 fő/közvetítő), ahol lényegesen magasabb volt ez az érték. 23
VI. Táblázatok 24
jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Egyéni vállalkozó 2013. évben közvetítési tevékenységet nem folytatók száma munkaerőkölcsönzést is végző cégek száma csak belföldre EGT tagállamba nem EGT tagállamba belföldre és külföldre is 1. A magán-munkaközvetítők főbb adatai 2014 Régió/megye Adatszolgáltató magánmunkaközvetítők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Az adatszolgáltatást benyújtó magán-munkaközvetítők közül (székhely és telephely együtt) A 2014. évben közvetítési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) számának folytat munkaerő-közvetítést száma db % megoszlása db db db % Budapest 307 43,1 285 19 3 114 114 118 18 10 161 193 48,3 Pest 30 4,2 30 0 1 21 17 15 7 1 7 9 2,3 Közép-Magyarország 337 47,3 315 19 4 135 131 133 25 11 168 202 50,5 Fejér 31 4,4 24 7 0 15 16 26 2 0 3 16 4,0 Komárom-Esztergom 35 4,9 35 0 0 22 11 0 35 0 0 13 3,3 Veszprém 18 2,5 17 0 1 8 10 9 0 0 9 10 2,5 Közép-Dunántúl 84 11,8 76 7 1 45 37 35 37 0 12 39 9,8 Győr-Moson-Sopron 40 5,6 36 3 1 19 22 24 5 0 11 21 5,3 Vas 19 2,7 18 0 1 9 11 14 1 0 4 10 2,5 Zala 23 3,2 20 1 1 7 10 14 3 1 5 16 4,0 Nyugat-Dunántúl 82 11,5 74 4 3 35 43 52 9 1 20 47 11,8 Baranya 29 4,1 29 0 0 10 10 14 5 0 10 19 4,8 Somogy 30 4,2 29 1 0 12 4 22 3 0 5 18 4,5 Tolna 7 1,0 6 0 1 2 1 7 0 0 0 5 1,3 Dél-Dunántúl 66 9,3 64 1 1 24 15 43 8 0 15 42 10,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 35 4,9 32 3 0 18 15 32 3 0 0 17 4,3 Heves 6 0,8 6 0 0 3 4 3 1 0 2 3 0,8 Nógrád 5 0,7 4 0 1 2 0 4 1 0 0 3 0,8 Észak-Magyarország 46 6,5 42 3 1 23 19 39 5 0 2 23 5,8 Hajdú-Bihar 20 2,8 18 1 0 11 6 18 1 0 1 9 2,3 Jász-Nagykun-Szolnok 12 1,7 12 0 0 9 7 8 0 1 3 3 0,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6 0,8 5 0 1 6 1 6 0 0 0 0 0,0 Észak-Alföld 38 5,3 35 1 1 26 14 32 1 1 4 12 3,0 Bács-Kiskun 23 3,2 20 1 1 7 10 14 3 1 5 16 4,0 Békés 12 1,7 11 1 0 6 0 7 1 2 2 6 1,5 Csongrád 24 3,4 21 3 0 11 10 11 1 1 11 13 3,3 Dél-Alföld 59 8,3 52 5 1 24 20 32 5 4 18 35 8,8 Összesen 712 100,0 658 40 12 312 279 366 90 17 239 400 100,0 25
2. Az adatszolgáltató magán-munkaközvetítő szervezetek száma és indexei 4 megyénként (2002-2014) Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítők száma (db) Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítők számának indexei Régió/megye 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014 években az előző év %-ában Budapest 214 216 245 285 334 379 276 268 304 297 316 214 307 100,9 113,4 116,3 117,2 113,5 72,8 97,1 113,4.. 106,4 104,3 100,9 Pest 29 32 36 48 56 65 66 49 54 36 36 26 30 110,3 112,5 133,3 116,7 116,1 101,5 74,2 110,2.. 100,0 72,7 109,4 Közép-Magyarország 243 248 281 333 390 444 342 317 358 333 352 240 337 102,1 113,3 118,5 117,1 113,8 77,0 92,7 112,9.. 105,7 100,5 101,6 Fejér 25 23 24 32 34 33 38 45 57 30 28 29 31 92,0 104,3 133,3 106,3 97,1 115,2 118,4 126,7.. 93,3 103,6 106,9 Komárom-Esztergom 18 18 28 33 32 31 35 15 51 18 29 25 35 100,0 155,6 117,9 97,0 96,9 112,9 42,9 340,0.. 161,1 100,0 119,4 Veszprém 8 9 12 11 13 15 16 40 16 14 11 17 18 112,5 133,3 91,7 118,2 115,4 106,7 250,0 40,0.. 78,6 150,0 100,0 Közép-Dunántúl 51 50 64 76 79 79 89 100 124 62 68 71 84 98,0 128,0 118,8 103,9 100,0 112,7 112,4 124,0.. 109,7 111,0 109,9 Győr-Moson-Sopron 17 12 20 18 24 20 23 18 19 40 41 40 40 70,6 166,7 90,0 133,3 83,3 115,0 78,3 105,6.. 102,5 95,2 100,0 Vas 3 5 10 13 13 15 10 11 9 22 25 20 19 166,7 200,0 130,0 100,0 115,4 66,7 110,0 81,8.. 113,6 84,0 90,5 Zala 9 11 16 17 25 17 21 25 11 23 18 24 23 122,2 145,5 106,3 147,1 68,0 123,5 119,0 44,0.. 78,3 133,3 100,0 Nyugat-Dunántúl 29 28 46 48 62 52 54 54 39 85 84 84 82 96,6 164,3 104,3 129,2 83,9 103,8 100,0 72,2.. 98,8 100,0 97,6 Baranya 15 17 25 32 30 27 31 31 11 19 23 22 29 113,3 147,1 128,0 93,8 90,0 114,8 100,0 35,5.. 121,1 95,8 126,1 Somogy 10 12 17 17 19 17 16 13 9 23 24 16 30 120,0 141,7 100,0 111,8 89,5 94,1 81,3 69,2.. 104,3 70,8 182,4 Tolna 1 2 9 10 11 16 18 20 3 8 7 7 7 200,0 450,0 111,1 110,0 145,5 112,5 111,1 15,0.. 87,5 100,0 100,0 Dél-Dunántúl 26 31 51 59 60 60 65 64 23 50 54 45 66 119,2 164,5 115,7 101,7 100,0 108,3 98,5 35,9.. 108,0 85,5 142,6 Borsod-Abaúj-Zemplén 10 13 19 22 27 25 36 38 22 38 35 36 35 130,0 146,2 115,8 122,7 92,6 144,0 105,6 57,9.. 92,1 105,7 102,7 Heves 6 7 8 10 11 15 16 14 3 8 9 10 6 116,7 114,3 125,0 110,0 136,4 106,7 87,5 21,4.. 112,5 111,1 60,0 Nógrád 1 1 7 10 12 13 11 11 1 5 4 0 5 100,0 700,0 142,9 120,0 108,3 84,6 100,0 9,1.. 80,0 0,0 0,0 Észak-Magyarország 17 21 34 42 50 53 63 63 26 51 48 46 46 123,5 161,9 123,5 119,0 106,0 118,9 100,0 41,3.. 94,1 97,9 104,3 Hajdú-Bihar 8 11 13 11 11 18 19 17 8 19 18 22 20 137,5 118,2 84,6 100,0 163,6 105,6 89,5 47,1.. 94,7 127,8 91,3 Jász-Nagykun-Szolnok 13 14 11 12 15 18 24 21 19 14 13 12 12 107,7 78,6 109,1 125,0 120,0 133,3 87,5 90,5.. 92,9 92,3 108,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 11 12 16 20 17 14 14 21 5 5 9 6 6 109,1 133,3 125,0 85,0 82,4 100,0 150,0 23,8.. 180,0 66,7 100,0 Észak-Alföld 32 37 40 43 43 50 57 59 32 38 40 40 38 115,6 108,1 107,5 100,0 116,3 114,0 103,5 54,2.. 105,3 102,5 97,6 Bács-Kiskun 6 12 11 11 19 20 20 8 6 18 22 20 23 200,0 91,7 100,0 172,7 105,3 100,0 40,0 75,0.. 122,2 95,5 114,3 Békés 4 5 9 14 11 11 14 3 6 6 8 9 12 125,0 180,0 155,6 78,6 100,0 127,3 21,4 200,0.. 133,3 112,5 133,3 Csongrád 20 18 24 32 29 30 33 28 28 19 21 25 24 90,0 133,3 133,3 90,6 103,4 110,0 84,8 100,0.. 110,5 116,7 85,7 Dél-Alföld 30 35 44 57 59 61 67 39 37 43 51 54 59 116,7 125,7 129,5 103,5 103,4 109,8 58,2 94,9.. 118,6 107,4 103,4 Ö sszesen 428 450 560 658 743 799 737 696 642 662 697 580 712 105,1 124,4 117,5 112,9 107,5 92,2 94,4 92,2.. 105,3 100,8 104,8 4 A 2010. év és a 2011. év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik. 26
3. A sikeres közvetítések számának alakulása (fő) (2002-2014) Betanított munkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Év Szakmunkás Segédmunkás Szellemi Mindösszesen összesen 2000. 6 383 8 054 4 672 19 109.... 9 098 28 207 2001. 4 998 5 502 3 915 14 415.... 8 030 22 445 2002. 6 173 7 646 4 435 18 254.... 8 061 26 315 2003. 5 064 7 404 2 583 15 051.... 6 461 21 512 2004. 4 477 7 673 2 221 14 371.... 5 552 19 923 2005. 6 160 15 162 2 457 23 779.... 7 600 31 379 2006. 5 307 8 315 5 557 19 179.... 10 054 29 233 2007. 7 037 16 540 3 865 27 442.... 11 969 39 411 2008............... 31 309 2009. 5 548 3 514 2 329 11 400.... 8 545 19 945 2010. 4 518 3 622 1 688 9 828.... 9 900 19 728 2011. 19 822 10 967 3 121 33 910 10 322 2 431 12 753 46 663 2012. 8 773 8 380 2 834 19 987 10 038 3 235 13 273 33 260 2013. 7 896 3 377 2 872 14 145 8 227 2 459 10 686 24 831 2014 9 898 15 625 3 910 29 433 17 681 3 495 21 176 50 609 4. A sikeres közvetítések számának indexei az előző év %-ában (2000 2014) Betanított munkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Év Szakmunkás Segédmunkás Szellemi Mindösszesen összesen 2000................. 2001. 78,3 68,3 83,8 75,4.... 88,3 79,6 2002. 123,5 139,0 113,3 126,6.... 100,4 117,2 2003. 82,0 96,8 58,2 82,5.... 80,2 81,7 2004. 88,4 103,6 86,0 95,5.... 85,9 92,6 2005. 137,6 197,6 110,6 165,5.... 136,9 157,5 2006. 86,2 54,8 226,2 80,7.... 132,3 93,2 2007. 132,6 198,9 69,6 143,1.... 119,0 134,8 2008............... 79,4 2009............... 63,7 2010. 81,4 103,1 72,5 86,2.... 115,9 98,9 2011. 438,7 302,8 184,9 345,0.... 128,8 236,5 2012. 44,3 76,4 90,8 58,9 97,2 133,1 104,1 71,3 2013. 90,0 40,3 101,3 70,8 82,0 76,0 80,5 74,7 2014 125,4 462,7 136,1 208,1 214,9 142,1 198,2 203,8 27
5. A magyar állampolgárságú munkát keresők számának alakulása állománycsoportonként nemek szerint (fő) (2001-2014) 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014 Állománycsoport év munkát keresők száma (fő) Férfiak Szakmunkás 1 640 15 744 13 821 16 543 28 951 35 573 42 422 100 082 104 027 130 619 67 920 71 086 39 716 82 263 Betanított munkás 1 486 10 367 12 286 13 375 21 645 70 670 77 921 145 965 166 884 180 849 82 063 36 985 20 422 49 092 Segédmunkás 2 120 11 477 6 338 7 976 8 178 16 710 23 381 65 836 85 596 98 075 52 472 16 408 8 783 28 173 Fizikai összesen 5 246 37 588 32 445 37 894 58 774 122 953 143 724 311 883 356 507 409 543 202 455 124 479 68 921 159 528 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító.................... 137 747 150 978 128 416 150 019.................... 87 067 66 070 45 019 39 512 Szellemi összesen 1 428 112 714 106 158 95 159 132 962 205 422 252 404 394 447 319 675 429 888 224 814 217 048 173 435 189 531 Sosem dolgozott még...................... 8 587 6 131 10 095 Mindösszesen 6 674 150 302 138 603 133 053 191 736 328 375 396 128 706 330 676 182 839 431 427 269 350 114 248 487 359 154 Nők Szakmunkás 1 205 9 132 9 440 8 087 13 913 24 399 24 291 53 553 55 617 62 560 42 329 23 343 15 375 41 622 Betanított munkás 1 982 10 953 15 950 16 774 27 172 56 468 62 086 103 857 153 493 144 944 80 147 28 590 14 034 34 196 Segédmunkás 877 5 123 3 928 5 382 6 484 10 887 10 875 15 380 28 377 25 101 18 943 5 888 4 628 13 236 Fizikai összesen 4 064 25 208 29 318 30 243 47 569 91 754 97 252 172 790 237 487 232 605 141 419 57 821 34 037 89 054 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító.................... 156 733 142 502 121 946 148 613.................... 80 111 36 364 32 476 27 478 Szellemi összesen 2 340 128 263 113 833 109 285 133 169 216 032 229 983 371 662 325 478 422 806 236 844 178 866 154 422 176 091 Sosem dolgozott még...................... 8 173 7 018 12 195 Mindösszesen 6 404 153 471 143 151 139 528 180 738 307 786 327 235 544 452 562 965 655 411 378 263 244 860 195 477 277 340 Együtt Szakmunkás 2 845 24 876 23 261 24 630 42 864 59 972 66 713 153 635 159 644 193 179 110 249 94 429 55 091 123 885 Betanított munkás 3 468 21 320 28 236 30 149 48 817 127 138 140 007 249 822 320 377 325 793 162 210 65 575 34 456 83 288 Segédmunkás 2 997 16 600 10 266 13 358 14 662 27 597 34 256 81 216 113 973 123 176 71 415 22 296 13 411 41 409 Fizikai összesen 9 310 62 796 61 763 68 137 106 343 214 707 240 976 484 673 593 994 642 148 343 874 182 300 102 958 248 582 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító.................... 294 480 293 480 250 362 298 632.................... 167 178 102 434 77 495 66 990 Szellemi összesen 3 768 240 977 219 991 204 444 266 131 421 454 482 387 766 109 645 153 852 694 461 658 395 914 327 857 365 622 Sosem dolgozott még...................... 16 760 13 149 22 290 Mindösszesen 13 078 303 773 281 754 272 581 372 474 636 161 723 363 1 250 782 1 239 147 1 494 842 805 532 594 974 443 964 636 494 28
6. A munkát keresők száma állománycsoportonként, korcsoportok és nemek szerint (fő) (2014) Állománycsoport 25 év alatti 25-49 éves 50 éves és afeletti Összesen Szakmunkás Férfi 14 315 50 741 17 207 82 263 Betanított munkás 11 670 29 267 8 155 49 092 Segédmunkás 7 616 15 103 5 454 28 173 Fizikai összesen 33 601 95 111 30 816 159 528 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 31 405 103 661 14 953 150 019 Vezető, felső vezető, irányító 2 631 29 328 7 553 39 512 Szellemi összesen 34 036 132 989 22 506 189 531 Sosem dolgozott még 8 003 1 710 382 10 095 Mindösszesen 75 640 229 810 53 704 359 154 Nő Szakmunkás 5 918 27 860 7 844 41 622 Betanított munkás 9 852 17 286 7 058 34 196 Segédmunkás 3 425 6 071 3 740 13 236 Fizikai összesen 19 195 51 217 18 642 89 054 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 35 830 94 567 18 216 148 613 Vezető, felső vezető, irányító 2 206 19 781 5 491 27 478 Szellemi összesen 38 036 114 348 23 707 176 091 Sosem dolgozott még 9 917 1 885 393 12 195 Mindösszesen 67 148 167 450 42 742 277 340 Együtt Szakmunkás 20 233 78 601 25 051 123 885 Betanított munkás 21 522 46 553 15 213 83 288 Segédmunkás 11 041 21 174 9 194 41 409 Fizikai összesen 52 796 146 328 49 458 248 582 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 67 235 198 228 33 169 298 632 Vezető, felső vezető, irányító 4 837 49 109 13 044 66 990 Szellemi összesen 72 072 247 337 46 213 365 622 Sosem dolgozott még 17 920 3 595 775 22 290 Mindösszesen 142 788 397 260 96 446 636 494 29