Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Összefoglaló a magán-munkaközvetítők 2015. évi tevékenységéről Nógrád 5 Pest 39 Heves 6 Borsod-Abaúj- Zemplén 13 42 Jász-Nagykun- Szolnok Hajdú- Bihar 39 Budapest 361 Győr-Moson-Sopron Komárom- Esztergom 39 46 Vas Fejér 25 Veszprém 21 37 Szabolcs- Szatmár-Bereg 14 Zala 22 Somogy 26 Tolna 7 Baranya 33 Bács- Kiskun 25 Csongrád 23 Békés 13 56-478 (3) 30-56 (7) 24-30 (1) 17-24 (6) 6-17 (3) A működő magán-munkaközvetítők száma (székhely és telephely együtt) megyénként a 2015. december 31-ei állapot alapján (db) Budapest 2016. május 1
Készült: A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Főosztályvezető: Tajti József Készítette: Kovács Petra 2
Tartalom I. Bevezetés... 4 II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai... 4 III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai... 8 IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a 2015. évben... 10 IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása... 15 IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása... 21 3
I. Bevezetés A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerőkölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, továbbá az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet valamint a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központja végzi. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok látják el a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a magán-munkaközvetítőknek éves tevékenységükre vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő év január 31-éig kell teljesíteni. A 2011. évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyenként kell az illetékes kormányhivatal munkaügyi központjának a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai a tárgyévet követő év március 31-éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal illetékes munkatársa részére. II. A magán-munkaközvetítők szervezeti adatai 2015. december 31-én 569 db magán-munkaközvetítő székhelyként, 268 db pedig telephelyként működött, együttes számuk 837 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat 9,3%-kal több az egy évvel korábbinál. A tárgyévben összesen 96 db székhely, 94 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 83 db székhely, 98 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő székhelyek száma 520 db, a telephelyek száma pedig 253 db volt, együttes számuk 773 db-ot tett ki. Az adatszolgáltató székhelyek közül 395 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, 55 db pedig jogi személyiséggel rendelkező nonprofit 4
szervezet volt. A telephelyek körében 212 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, illetve ezen belül 26 db nonprofit szervezet működött. A székhelyek közül 40 db jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás volt, nonprofit szervezet pedig 10 db volt e körben. A telephelyeknél 12 db jogi személyiség nélküli vállalkozást, és 2 db nonprofit szervezetet találunk. Emellett 15 db székhely és 1 db telephely egyéni vállalkozás keretében folytatta tevékenységét. Fontos röviden arról is szót ejtenünk, hogy a 837 db adatszolgáltató magánmunkaközvetítőből 445 db végzett ténylegesen közvetítői tevékenységet a tárgyévben, 2014- ben pedig 400 db, összességében tehát 11,25 százalékponttal nőtt a számuk. Székhely és telephely szerint együttesen nézve, az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő magán-munkaközvetítők 55,9%-a csak belföldre folytatott közvetítést a tárgyévben, 31,8%-uk belföldre és külföldre is egyaránt. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy 2014-hez képest kissé növekedett a csak belföldre munkaerőt közvetítők aránya. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb magán-munkaközvetítő Közép-Magyarországon működött, illetve itt nyújtotta be adatszolgáltatását. Ebben a régióban meghatározó szerepe van a fővárosnak, hiszen az összes működő és adatszolgáltató magán-munkaközvetítő valamivel több mint 44%-a itt volt megtalálható. Pest megye esetében azonban 4,7% -os (működő) és 4,1%-os (adatszolgáltató) aránnyal találkozhatunk. Emellett az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők szempontjából a Nyugat-Dunántúl és a Közép-Dunántúl emelhető ki, ahol a közvetítők aránya meghaladja a 10%-ot. A közvetítési tevékenységet végzők esetében pedig Közép-Dunántúlon, Dél-Dunántúlon, és az Észak- Alföldön beszélhetünk 10% fölötti arányról. Nyugat-Dunántúlon Győr-Moson-Sopron megyében, a Közép-Dunántúlon pedig Komárom-Esztergom és Fejér megyében volt a legtöbb adatszolgáltató, illetve működő magán-munkaközvetítő a 2015. december 31-ei állapot szerint. 5
A működő és az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők fontosabb adatai megyénként a 2015. december 31-ei állapot szerint Régió/megye Az összes működő magánmunkaközvetítő (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2015/2014 (%) Az összes adatszolgáltató magán-munkaközvetítő (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Index, 2015/2014 (%) db % db % Budapest 361 43,2 104,6 315 40,8 102,6 Pest 39 4,7 111,4 32 4,1 106,7 Közép-Magyarország 400 47,8 105,3 347 44,9 103,0 Fejér 37 4,4 119,4 37 4,8 119,4 Komárom-Esztergom 46 5,5 124,3 42 5,4 120,0 Veszprém 21 2,5 100,0 19 2,5 105,6 Közép-Dunántúl 104 12,4 116,9 98 12,7 116,7 Győr-Moson-Sopron 39 4,7 97,5 39 5,0 97,5 Vas 25 3,0 131,6 24 3,1 126,3 Zala 22 2,6 91,7 22 2,8 95,7 Nyugat-Dunántúl 86 10,3 103,6 85 11,0 103,7 Baranya 33 3,9 113,8 33 4,3 113,8 Somogy 26 3,1 83,9 26 3,4 86,7 Tolna 7 0,8 100,0 7 0,9 100,0 Dél-Dunántúl 66 7,9 98,5 66 8,5 100,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 42 5,0 110,5 42 5,4 120,0 Heves 6 0,7 100,0 6 0,8 100,0 Nógrád 5 0,6 5 0,6 Észak-Magyarország 53 6,3 108,2 53 6,9 115,2 Hajdú-Bihar 39 4,7 185,7 39 5,0 195,0 Jász-Nagykun-Szolnok 13 1,6 100,0 13 1,7 108,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 14 1,7 233,3 13 1,7 216,7 Észak-Alföld 66 7,9 165,0 65 8,4 171,1 Bács-Kiskun 25 3,0 104,2 24 3,1 104,3 Békés 13 1,6 108,3 13 1,7 108,3 Csongrád 23 2,8 95,8 22 2,8 91,7 Dél-Alföld 61 7,3 101,7 59 7,6 100,0 Összesen 836 100,0 108,9 773 100,0 108,6 Az adatszolgáltató magán-munkaközvetítők 2015-ben összesen 16,8 milliárd Ft-nak megfelelő összeget realizáltak. A feldolgozóipar (4,6 milliárd Ft), az adminisztratív szolgáltatás (4,2 milliárd Ft), a vendéglátás (2,7 milliárd Ft), és az információ, kommunikáció (1,9 milliárd Ft) területén volt 6
a legnagyobb a nettó árbevétel a tárgyévben. E három nemzetgazdasági ágban csoportosult a 2015. évi nettó árbevétel 79,7%-a. A feldolgozóiparban a legjelentősebb árbevételt a gép, gépi berendezés gyártása (1,72 milliárd Ft), a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás (0,43 milliárd Ft), a számítógép elektronikai, optikai termék gyártása (0,39 milliárd Ft), és a gyógyszergyártás (0,33 milliárd Ft) ágazatokba közvetítő cégek realizálták. A legalacsonyabb árbevételt az ingatlanügyek és közigazgatás ágakban találjuk. Az összes nettó bevétel legnagyobb hányada, 62,1%-a a szellemi foglalkozásúakhoz, 37,9%-a pedig a fizikai foglalkozásúakhoz köthető. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy az arányok - az előző évhez képest kissé elmozdultak a fizikai foglalkozásúak közvetítésének javára. A szellemi foglalkozásokon belül a legnagyobb súllyal az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak rendelkeznek (6,8 milliárd Ft-os árbevétel), a fizikaiak között pedig a betanított szakmunkások (3,8 milliárd Ft-os árbevétel). A magán-munkaközvetítők nettó árbevétele állománycsoportonként (2015) Állománycsoport Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen Mindösszesen Nettó árbevétel (Ft) 1 433 395 710 3 751 269 828 1 174 490 810 6 359 156 348 6 788 926 218 3 649 495 803 10 438 422 021 16 797 578 369 7
fő III. A magán-munkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők adatai A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítható, hogy a magánmunkaközvetítőkhöz forduló munkát keresők száma 2002 és 2010 között 2003, 2004 és 2009 kivételével növekedést mutatott. 2010-ben számuk megközelítette az 1,5 millió főt. A 2010-et követő három évben a munkát keresők számának csökkenése figyelhető meg. 2011-ben közel felére esett vissza a számuk, ezt követően 2011-ről 2012-re további 26,1%-os csökkenés következett be, 2013-ban pedig 25,6%-os csökkenést regisztráltunk előző évhez képest. A tárgyévre, vagyis 2015-re viszont 691,5 ezer fő munkakereső szerepelt a magánmunkaközvetítők regisztereiben, amely 8,6%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. 1 600 000 Munkát keresők számának alakulása (fő) 1 494 842 1 400 000 1 200 000 1 250 782 1 239 147 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 372 474 303 773 272 581 281 754 723 363 636 161 805 532 594 974 443 964 691 534 636 494 0 20022003200420052006200720082009201020112012201320142015 A munkát keresők számának jelentős mértékű növekedése elsősorban Győr-Moson-Sopron (25,3 ezer fővel), Somogy (20,6 ezer fővel), és Komárom-Esztergom megyében (20,2 ezer fővel) koncentrálódott 2015-ben. Ezzel párhuzamosan bizonyos megyékben nagyobb mértékű csökkenés zajlott le, így Budapesten 109,1 ezer fővel, Csongrád megyében 2,3 ezer fővel, és Bács-Kiskun megyében 0,6 ezer fővel. 8
A korábbi évekhez hasonlóan a fővárosban jelenik meg a munkát keresők legnagyobb hányada, 2015-ben az összlétszám 45,2%-a tartozott ide területileg. Budapestet Veszprém követi, ahol a közvetítőkkel kapcsolatba lépő munkavállalók aránya 9,3% (64,3 ezer fő) volt a vizsgált évben. A közvetítőkhöz forduló munkát keresők 37,5%-a (259,342 ezer fő) nem rendelkezett, 62,5%-uk (432,2 ezer fő) pedig rendelkezett munkaviszonnyal a jelentkezés időpontjában. A munkát keresőknek közel fele a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül került ki 2015-ben, a második pregnáns csoportot pedig azok alkották, akik szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkeztek. Ettől arányaiban kissé elmaradva következnek a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők és a szakközépiskolában végzettek, akik 11,9% illetve 9,9%-át tették ki az összlétszámnak. A technikumi végzettségűek aránya 5,5% volt, míg a legfeljebb 8 általánossal rendelkezőké 6,7%. A munkát keresők száma, megoszlása iskolai végzettségenként (2015) Iskolai végzettség 8 általános vagy kevesebb Szakmunkásképző Szakiskola Szakközépiskola Gimnázium Technikum Főiskola Egyetem Összesen Munkát keresők Munkát keresők száma, fő számának megoszlása, fő 46 642 6,7 123 829 17,9 47 321 6,8 68 454 9,9 82 435 11,9 38 242 5,5 157 090 22,7 127 521 18,4 691 534 100,0 Az állománycsoportok szerinti összetétel vizsgálata alapján megállapítható, hogy ellentétben a korábban tapasztaltakkal a középfokú, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkező munkát keresők dominanciájának következtében a szellemi foglalkozásúak arányában 4,6 százalékpontos mérséklődés tapasztalható. Mindemellett továbbra is érzékelhető, hogy a szellemi foglalkozásúak aránya a fizikai munkát végzők felett áll, bár nem oly mértékben, mint az előző években. Az összes magán-munkaközvetítőhöz forduló munkavállaló 60,4%-a volt férfi, 39,6%-a pedig nő, az előző évhez viszonyítva ez kis változást jelent. 9
fő A korstruktúra eltérő jellegzetességeket követ, mint amilyeneket 2014-ben regisztrálhattunk az előző évhez képest. A tavalyi értékekhez viszonyítva emelkedett a férfiak aránya, míg a nőké kis mértékben csökkent. A legdominánsabb korosztály a 25-49 év közöttieké, ők tették ki a közvetítők klienseinek 60,3%-át. A legfiatalabb kategóriába a munkát keresők 25,5%-a tartozott, míg a legidősebb korkategóriába tartozók aránya (14,2%) lényegesen nem változott a tavalyi értékekhez képest. IV. A magán-munkaközvetítő szervezetek közvetítéseinek alakulása a 2015. évben A 2015. évben a magán munkaerő-közvetítők összesen több mint 128,3 ezer közvetítést (sikeres és sikertelen együtt) végeztek, ebből a sikeres közvetítések száma 55,8 ezer volt. Az előző év adatával összehasonlítva megállapítható, hogy 2015-ben 5,2 ezer fővel több munkát keresőt sikerült elhelyezni. 60 000 50 000 A sikeres közvetítések számának alakulása, fő (2000-2015) 55 784 50 609 46 663 40 000 30 000 20 000 26 315 22 445 21 512 19 923 31 379 29 233 39 411 31 309 19 945 19 728 33 260 24 831 10 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Az összes sikeres közvetítés 37,4%-a a fővárosban történt, összesen 20, 9 ezer főt sikerült elhelyezni. Ez a létszám az előző évinél 5,4 százalékponttal kevesebb. Mindemellett az összes sikeres közvetítésen belül is kisebb szeletet tudott a főváros kihasítani a tárgyévben, ugyanis míg 2014-ben az 50,6 ezer közvetítés 43,4%-a tartozott ide, idén ez az arány már csak 37,4% volt. 10
A többi megyében az összes sikeres közvetítéshez viszonyítva az eredményesen munkához juttatott munkavállalók aránya egyedül Vas megyében haladta meg a 3%-ot. A legkisebb arányszámokat pedig Tolna (0,4%), Nógrád (0,2%), és Jász-Nagykun-Szolnok (0,4%) megyékben találjuk. Érdemes továbbá megvizsgálni, hogy mely megyékben emelkedett/csökkent jelentősebb mértékben a sikeresen közvetítettek létszáma. 2014-hez képest elsősorban Pest, Somogy, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Fejér megyében emelkedett kiemelkedő mértékben a sikeresen munkához jutók száma. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor Heves megyében 68,6%- kal, Tolna megyében 59,7%-kal, és Bács-Kiskun megyében 40,1%-kal esett vissza a sikeresen kiközvetített munkavállalók száma. Összességében azt mondhatjuk, hogy a megyék többségében a növekedés folyamata volt a mérvadó. A sikeresen munkához juttatott munkát keresők között a tárgyévben a fizikai foglalkozásúak voltak többségben, közöttük is a betanított munkások, illetve a szakmunkások. E két csoport számai között, hasonlóan, mint 2014-ben, a betanított munkások voltak többen, ugyanakkor mind a két csoportban növekedés tapasztalható. A szellemiek között továbbra is az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak voltak a pregnáns csoport. A sikeres közvetítések fontosabb adatai állománycsoportonként (2015) Sikeresen Sikeresen közvetített közvetített Állománycsoport munkavállalók munkavállalók számának száma, fő megoszlása, % Szakmunkás 12 511 22,4 Betanított munkás 18 828 33,8 Segédmunkás 3 613 6,5 Fizikai összesen 34 952 62,7 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító 17 618 31,6 3 214 5,8 Szellemi összesen 20 832 37,3 Mindösszesen 55 784 100,0 Az 55,8 ezer sikeres közvetítés során 31,4 ezer férfi (56,3%) és 24,4 ezer nő (43,7%) sikeres elhelyezése valósult meg a tárgyévben, amely csökkenést jelent a nők arányában az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. 11
A legtöbb elhelyezett munkavállaló szakközépiskolai (36,5%), felsőfokú (18,0%), szakmunkásképző és szakiskolai (19,7%) végzettségű, őket követik a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők (12,2%), a gimnáziumot végzők (10,4%), végül pedig a technikumi végzettségűek (3,4%). A 2014. évhez képest ezek az adatok arányaiban nem sokat változtak. A legjelentősebb növekedést a szakközépiskolásoknál látjuk (2,4%-pont), míg a felsőfokú diplomával rendelkezőknél 4,8%-pontos csökkenés jelentkezik. Amennyiben végzettségenként a közvetítettek számának változását nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők esetében inkább csökkent a sikeresen közvetítettek száma, míg az alacsonyabb kvalifikációval rendelkezők számának alakulásában jelentősebb növekedés tapasztalható, mint előző évben. Az életkori összetételt vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a legtöbb sikeresen közvetített munkavállaló (55,8%) a 25-49 éves korcsoportba tartozott, 35,0%-a a 25 év alattiakhoz, 9,1%-a pedig az 50 év felettiekhez. A 2014-es évhez viszonyítva 3,8%-ponttal emelkedett a 25 év alattiak, és 3,2%-ponttal csökkent a 25-49 éves korkategóriába tartozók aránya, továbbá 0,6%-pontos csökkenés következett be a legidősebb korcsoportban. Az egyes korcsoportokat nem csupán a fent említett arányok kapcsán érintette jelentős csökkenés és növekedés, hanem a sikeresen és sikertelen közvetítések száma is erősen megemelkedett mindhárom csoportban. A magán-munkaközvetítőknek a legtöbb munkavállalót a korábbi évekhez hasonlóan a feldolgozóiparba sikerült kiközvetíteni, a tárgyévben a munkavállalók 36,8%-a volt ide sorolható (20,5 ezer fő). A 2014. évvel megegyezően a vendéglátás (21,5%) és az adminisztratív szolgáltatás (15,1%) területén történt meg a feldolgozóipar mellett a legtöbb munkavállaló elhelyezése. 2015-ben az egy évvel korábbihoz képest a feldolgozóiparba sikeresen kiközvetített munkavállalók aránya 3,1%-pontos csökkenést mutatott, a vendéglátásban pedig 1,9%-pontos emelkedés valósult meg. Ezzel szemben az adminisztratív szolgáltatás területen viszonylag nagy mértékű növekedés volt jellemző (8,2%-pont). Jelentősebb csökkenés egyik ágazatban sem mutatkozott, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, az információ, kommunikáció, és a szállítás, raktározás területeken látunk minimális visszaesést. Összességében pedig azt 12
fő mondhatjuk, hogy a nemzetgazdasági ágak többségében 2015-ben több munkavállalót sikerült kiközvetíteni, mint egy évvel korábban. 25 000 A sikeres közvetítések száma nemzetgazdasági áganként, fő (2015) 20 000 20 529 15 000 11 970 10 000 8 440 5 000 135 64 1 206 374 469 1 8511 853 2 626 2 485 15 708 50 136 1 099 279 1 495 A feldolgozóiparon belül a gépi berendezés gyártása ágazatba sikerült a legtöbb személyt kiközvetíteni, az összes sikeres közvetítés 64,4%-a sorolható ide, amely az előző évhez képest növekedést jelent az ágazat szempontjából. 1 Továbbá fontos kiemelni, hogy minden feldolgozóipari ágazatban nőtt, - még ha kis mértékben is -, a kiközvetített munkavállalók száma 2014-hez viszonyítva. A foglalkozási csoportok szerinti megoszlást figyelve kiderül számunkra, hogy az előző évhez képest jelentősen növekedett (7,5%-ponttal) a korábban még nagymértékű visszaesést mutató kereskedelmi és szolgáltatási területen dolgozók aránya. 2015-ben a legtöbb munkavállalót a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők esetében közvetítették ki sikeresen a magán-munkaközvetítők, az összes sikeres közvetített 29,4%-a sorolható be ebbe a foglalkozási főcsoportba. Emellett a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) 1 Az összes sikeres közvetítés %-ában nézve. Azonban arányaiban a terület veszített jelentőségéből. 13
foglalkozásokban jutott kereső tevékenységhez a munkavállalók 24,5%-a, továbbá felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozáshoz a kiközvetítettek 10,0%-a. Az említett három foglalkozási főcsoportba összesen 35,7 ezer sikeres közvetítés történt, amely az összes sikeres közvetítés 64,0%-át jelenti. A sikeres közvetítések száma és megoszlása foglalkozási főcsoportonként (2015) Sikeresen Sikeresen közvetített Foglalkozási főcsoport közvetített munkavállalók (FEOR'08) munkavállalók számának száma, fő megoszlása, % Fegyveres szervek foglalkozásai 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 2 120 3,8 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 5 595 10,0 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 2 825 5,1 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 3 434 6,2 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 8 048 14,4 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 74,1 Ipari és építőipari foglalkozások 3 597 6,4 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 16 420 29,4 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 13 671 24,5 Összesen 55 784 100,0 A tárgyévben az összes sikeres közvetítés 83,2%-a belföldre (46,4 ezer fő), 16,8%-a (9,4 ezer fő) pedig külföldre történt. A 2014. évi adatokkal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy továbbra is nőtt a belföldre történt sikeres közvetítések aránya. Korábban ezzel ellentétes irányú változás volt megfigyelhető. 2012-2013 között 11,3%-kos csökkenést regisztráltunk, viszont 2013-2014 között kiemelkedő, 26,2 ezer fős növekedést tapasztaltunk. Emellett még egy dologra szükséges rávilágítanunk. Jelen fejezet elején már említettük, hogy összesen 10,3%-kal növekedett a sikeres közvetítések száma 2015-ben. Ez az emelkedés elsősorban a belföldre történő sikeres közvetítéseknek köszönhető, attól függetlenül, hogy ebben az évben a külföldre történt sikeres közvetítések száma arányaiban növekedett, 2,1 százalékponttal. Ezzel párhuzamosan a munkavállalók belföldre irányuló sikeres munkához juttatásának száma az előző évi 16,1%-os növekedése után kissé visszaesett, 2,1%-kal. 14
IV.1. A magyar állampolgárok közvetítéseinek alakulása 2015. december 31-ig összesen 126,6 ezer magyar állampolgár közvetítéséről számoltak be a magán-munkaközvetítők, amelyből eddig az időpontig 54,8 ezer bizonyult sikeresnek (43,3%) és 71,8 ezer volt sikertelen (56,7%). 2 Az előző év adataihoz viszonyítva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy emelkedett a magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek aránya 34,7,%-ról 43,3%-ra, a sikertelen közvetítéseké pedig 65,3%-ról lecsökkent 56,7%-ra. 2015-ben összesen 46,1 ezer munkavállalót belföldre, 8,7 ezer munkavállalót pedig külföldre sikerült kiközvetíteni. A belföldre sikeresen közvetített magyarok száma 7,8%-ponttal nőt, a külföldre közvetítetteké pedig 26,7%-ponttal emelkedett 2014-hez képest. Magyar állampolgárok közvetítéseinek száma, fő (2014-2015) A közvetítés iránya Belföldre történt közvetítések Külföldre történt közvetítések Összes közvetítés 2015 2014 Sikertelen Sikeres Összesen Sikertelen Sikeres Összesen 65 636 46 092 117 714 86 335 42 774 137 823 6 172 8 716 15 748 7 202 6 880 14 956 71 808 54 808 133 462 93 537 49 654 152 779 A magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek 36,7%-a a fővároshoz köthető. Akár a belföldre, akár a külföldre való közvetítést nézzük, mindkét tekintetben a főváros meghatározó szerepét kell kiemelnünk. A belföldre történő sikeres közvetítés több mint 30%-a a fővároshoz kapcsolható. A külföldre történő közvetítésnél ez az arány 67,5%-ot tett ki, ami az előző évinél nagyobb arányt jelent. A tavalyi évhez hasonlóan megállapítható, hogy a külföldre történő közvetítésekből Győr-Moson-Sopron, Somogy, Baranya és Komárom-Esztergom megye együttesen igen jelentős részesedéssel rendelkezett 2015-ben is. 2 A 2014. december 31-ig folyamatban lévő közvetítéseket itt figyelmen kívül hagyjuk, hiszen eredményük nem ismert. 15
A magyar állampolgárok sikeres közvetítéseinek száma és megoszlása megyénként magyar/külföldi állampolgár szerinti bontásban a közvetítés irányának megadásával (2015) Régió/megye Magyar állampolgár Magyar állampolgár belföldre külföldre összesen belföldre külföldre összesen történt sikeres közvetítéseinek száma, fő történt sikeres közvetítéseinek számának megoszlása, % Budapest 14 212 5 887 20 099 30,8 67,5 36,7 Pest 818 83 901 1,8 1,0 1,6 Közép-Magyarország 15 030 5 970 21 000 32,6 68,5 38,3 Fejér 1 128 6 1 134 2,4 0,1 2,1 Komárom-Esztergom 510 212 722 1,1 2,4 1,3 Veszprém 411 30 441 0,9 0,3 0,8 Közép-Dunántúl 2 049 248 2 297 4,4 2,8 4,2 Győr-Moson-Sopron 267 801 1 068 0,6 9,2 1,9 Vas 24 178 49 24 227 52,5 0,6 44,2 Zala 522 103 625 1,1 1,2 1,1 Nyugat-Dunántúl 24 967 953 25 920 54,2 10,9 47,3 Baranya 756 461 1 217 1,6 5,3 2,2 Somogy 234 709 943 0,5 8,1 1,7 Tolna 217 217 0,5 0,0 0,4 Dél-Dunántúl 1 207 1 170 2 377 2,6 13,4 4,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 817 138 955 1,8 1,6 1,7 Heves 64 64 0,1 0,0 0,1 Nógrád 50 35 85 0,1 0,4 0,2 Észak-Magyarország 931 173 1 104 2,0 2,0 2,0 Hajdú-Bihar 367 6 373 0,8 0,1 0,7 Jász-Nagykun-Szolnok 245 245 0,5 0,0 0,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 230 5 235 0,5 0,1 0,4 Észak-Alföld 842 11 853 1,8 0,1 1,6 Bács-Kiskun 395 76 471 0,9 0,9 0,9 Békés 215 102 317 0,5 1,2 0,6 Csongrád 456 13 469 1,0 0,1 0,9 Dél-Alföld 1 066 191 1 257 2,3 2,2 2,3 Összesen 46 092 8 716 54 808 100,0 100,0 100,0 A közvetítéseket nemzetgazdasági áganként nézve azt mondhatjuk, hogy a magyar állampolgárok belföldre történő sikeres közvetítéseinek adatai nagymértékben hasonlítanak a már korábban látott eredményekhez. A magyar állampolgárok legnagyobb részét ahogyan 16
összességében is láttuk a feldolgozóipar, a vendéglátás, a pénzügyi tevékenység, az információ, kommunikáció, és az adminisztratív szolgáltatás ágakban sikerült elhelyezni. A feldolgozóiparban az összes sikeres közvetítés 37,4%-a, a vendéglátásban a 21,7%-a, a pénzügyi területen 4,4%-a, a kommunikáció területén 4,6%-a, az adminisztratív szolgáltatások területén pedig 15,1%-a található. 2014-hez képest a sikeresen elhelyezett munkavállalók aránya az adminisztráció területén emelkedett legnagyobb mértékben (8,3%- ponttal), a vendéglátás területén pedig kisebb növekedés tapasztalható (1,9%-ponttal). Emellett az információ, kommunikáció terület változása kevésbe tér el az előző évitől, míg a feldolgozóipar (3,2%-pontos) és a pénzügyi, biztosítási tevékenység (2,2%-pontos) esetében csökkenés következett be. A külföldre közvetített magyar állampolgároknál az adminisztrációnak volt a legkiemelkedőbb szerepe, az összes sikeresen külföldre közvetített magyar állampolgár 25,7%-a kapott ebben a gazdasági ágban állást. Ez az arány az egy évvel korábbihoz képest 22,1%-ponttal magasabb. Emellett arról is szót kell ejtenünk, hogy 2015-ben a második legfontosabb gazdasági ágként a vendéglátást kell említenünk, 2014-ben a vendéglátást, 2013- ban pedig az egyéb szolgáltatás töltötte be ezt a szerepet. A foglalkozási főcsoportok szerinti struktúra szintén eltérést mutat a külföldre és a belföldre közvetített munkavállalók tekintetében. Ezt jól mutatja, hogy a külföldre sikeresen közvetített magyar állampolgárok között a legtöbben a kereskedelmi és szolgáltatási (43,9%), az ipari és építőipari (23,9%) és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásokban (19,1%) tudtak munkát vállalni. Ezzel szemben a belföldi közvetítéseknél a gépkezelők, összeszerelők (34,1%) mellett jelentős a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű (26,0%), és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő (11, 7%) foglalkozások aránya is 17
A magyar állampolgárok esetében a belföldre és külföldre történt sikeres közvetítések számának megoszlása foglalkozási főcsoportonként (2015) Magyar állampolgárok Foglalkozási főcsoport külföldre történt belföldre történt sikeres (FEOR'08) sikeres közvetítések közvetítések számának számának megoszlása, megoszlása, % % Fegyveres szervek foglalkozásai 0,0 0,0 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók 4,3 1,6 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások 11,7 0,9 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 5,0 4,5 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 6,9 0,6 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 9,0 43,9 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 0,2 0,0 Ipari és építőipari foglalkozások 2,9 23,9 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 34,1 5,5 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 26,0 19,1 Összesen 100,0 100,0 A belföldre sikeresen közvetített magyar munkavállalók közül 26,2 ezer főt (56,9%) fizikai foglalkozásokba, 19,9 ezer főt pedig (43,1%) szellemi foglalkozásokba sikerült elhelyezni. A belföldre közvetített munkavállalóknál a betanított munkások (17,7 ezer fő) mellett az ügyintéző, ügyviteli alkalmazottak száma volt a meghatározó (17,0 ezer fő). A külföldre közvetítettek körében a korábbi évekhez hasonlóan a fizikaiak aránya lényegesen magasabb volt a tárgyévben (93,6%-os), itt elsősorban szakmunkás és segédmunkás foglalkozásokról beszélhetünk. A szellemi foglalkozásokba közvetítettek aránya mindösszesen 6,4%-ot tett ki. Mind a belföldre, mind a külföldre közvetített magyar állampolgároknál a legtöbben a 25-49 éves korcsoportba tartoztak, előbbiek aránya 57,0%-ot, utóbbiak aránya 49,7%-ot tett ki 2015-ben. A 25 év alattiak esetében 6,6%-ponttal több sikeres közvetítés történt külföldre, mint belföldre. Az 50 évesek és ennél idősebbek aránya mindkét esetben 9% körül alakult. 2014-hoz képest a belföldre sikeresen közvetített 25 év alatti korcsoportba tartozók aránya (4%-pontos) növekedést mutatott, míg a külföldre közvetítettek esetében a legfiatalabb korcsoport aránya (4%-ponttal) csökkent, emellett a külföldre közvetített 25-49 évesek, és az 50 év felettiek aránya mérséklődött 2015-ben. 18
A belföldre sikeresen közvetített magyar állampolgárok 54,8%-a volt férfi, 45,2%-a nő. A külföldön eredményesen munkába helyezetteknél a férfiak aránya a tavalyihoz képest 6,4%- ponttal kevesebb (61,6%), míg a nők aránya 38,4%-ot tett ki. A külföldre történt közvetítések esetében a nők aránya 6,4%-ponttal nőtt. A férfiak aránya a belföldre történt közvetítéseknél emelkedett. Iskolai végzettség tekintetében lényegi jellemzőként emelhető ki, hogy a 2015-ben külföldre kiközvetített magyar állampolgárok jelentős hányada (49,0%-a) szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkezett. A gimnáziumi és szakközépiskolai érettségivel rendelkezők aránya 25,9 és 24,4%-pont volt, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké pedig 21,7%-pont. Kiemelendő, hogy a belföldre közvetített szakközépiskolai és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya tekintetében történt a legjelentősebb növekedés (5,9%-pontos), illetve csökkenés (4,3%-pontos). A gimnáziumi érettségivel, és a szakiskolai, szakmunkásképző végzettséggel rendelkezők esetében az arány fokozódott (3,5 és 2,3%-ponttal). Mindemellett kevésbé lényeges változás történt még a legfeljebb 8 általánost végzettek kategóriájában, itt 0,2%-pontos csökkenés történt 2015-ben. Az a motívum, amely 2013-ban jelentkezett, miszerint a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkező munkavállalók aránya a belföldre sikeresen kiközvetítettek között alacsonyabb volt a külföldre közvetítettek köréhez képest, idén is megfigyelhető. A felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetében pedig 2015-ben akárcsak egy évvel korábban magasabb volt a belföldre ilyen végzettséggel kiközvetített munkavállalók aránya a külföldre közvetítettek köréhez képest. Fontos végül röviden arról említést tenni, hogy a külföldre közvetített magyar állampolgárokat mely országokba sikerült elhelyezni. A 8,7 ezer külföldre közvetített állampolgár túlnyomó részét az Európai Unió valamely tagállamába, 280 főt valamely egyéb európai országba, 1390 főt pedig Európán kívüli országba sikerült kiközvetíteni. A legtöbb magyar munkavállalónak Franciaországban, az USA-ban, Németországban, és Hollandiában sikerült munkát találnia a magán-munkaközvetítők segítségével. A tavalyi évben Hollandia még az ötödik legnépszerűbb ország volt a közvetítések szempontjából, idén viszont ennél több magyar munkavállalót közvetítettek ide. 19
fő A külföldre kiközvetített magyar állampolgárok száma, (100 főt meghaladó) 2 500 2 153 2 000 1 500 1 000 1 326 1 119 1 102 988 701 690 500 Az egyéb európai országok közül Svájcot és Norvégiát, az Európán kívüli országok közül az USA-t, Hong Kong-ot, Kazahsztán-t, Kanadát és Izraelt említhetjük. Összességében azt mondhatjuk, hogy 2013-hoz képest a közvetítések legfontosabb célországai nem sokat változtak, azonban egymáshoz viszonyított helyzetükre érdemes röviden kitérni. Korábban már említettük, hogy Hollandia az előző évhez képest idén több munkaerő számára volt célállomás. Németországba 2013-ban 1,05 ezer főt, 2014-ben 1,14 ezer főt sikerült kiközvetíteni, idén ez a szám kis mértékben visszaesett. Az Amerikai Egyesült Államok 2013-ban az élen zárt a kiközvetített munkaerő számát illetően. 2014-ben nem történt közvetítés az USA-ba, míg idén már a második helyen állt a közvetítettek rangsorában. 2015-ben az Európai Unió valamely tagállamába sikeresen kiközvetített magyar munkavállalók aránya az összes kiközvetített állampolgár 80,8%-át tette ki. Ez az eredmény az arányokat tekintve az előző évhez képest 18,4%-pontos visszaesést jelent. Összességében elmondható, hogy jelentősen nőtt az Unióba történő közvetítések száma 2014-hez képest, emellett az egyéb európai és az Európai Unión kívüli közvetítések is rendkívül megugrottak. 20
IV.2. A külföldi állampolgárok közvetítéseinek alakulása A magán-munkaközvetítők 2015-ben összesen 0,98 ezer fő külföldi állampolgárt közvetítettek sikeresen, amely a 2014. évi adathoz képest 2,2%-os emelkedést jelent, mindez elsődlegesen a külföldre történt közvetítések növekedéséből táplálkozik. Az előző évhez képest ugyanis, míg a sikeresen külföldre közvetített külföldi állampolgárok száma gyarapodott, addig a belföldre történő közvetítések száma visszaesett. A sikeresen közvetített külföldi állampolgárok 27,2%-át belföldre sikerült eredményesen elhelyezni, 61,7%-uk pedig külföldi foglalkoztatóhoz került. Mindez nem olyan jelentős különbség 2014-hez képest. A belföldre kiközvetített legtöbb külföldi munkavállaló az adminisztráció területen került elhelyezésre (37,8%), e gazdasági ág már 2014-ban is a második legmeghatározóbbnak bizonyult. Emellett az információ és kommunikáció területe (32,1%) és pénzügyi, biztosítási tevékenység (20,1%) terén helyezkedett el a legtöbb külföldi munkavállaló. Ezzel szemben a külföldre sikeresen kiközvetítettek a szállítás, raktározás, az építőipar, a humán-egészségügyi, szociális ellátás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén jutottak munkához. Ezek az ágak, arányaikat tekintve, az előző évben is hasonló súllyal szerepeltek. A foglalkozási főcsoportok szerint, hasonlóan az előző évhez, a belföldre sikeresen közvetítettek nagy hányada az irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati), és felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokba kerültek kiközvetítésre. Emellett a külföldre sikeresen kiközvetített külföldi munkavállalók meghatározó része a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők, és az ipari és építőipari foglalkozások főcsoportjába sorolható. A külföldre közvetítetteknél 2015-ben szakmunkásokból, és vezető, felső vezető, irányító állománycsoportokból került ki a legtöbb egykori munkát kereső, míg 2014-ben a legtöbb sikeres közvetítés szakmunkásokra vonatkozott. Az állománycsoporttal szoros összefüggésben lévő iskolai végzettségnél az előbbiekből következik, hogy a belföldre közvetített külföldiek jelentős része felsőfokú végzettséggel rendelkezett, a külföldre sikeresen közvetítetteknél pedig a szakiskolai, szakmunkásképző valamint a szakközépiskolai végzettség volt a meghatározó, de magas volt a felsőfokú képzettségűek aránya is (15,1%). 21
A belföldre sikeresen közvetített külföldi állampolgárokat a 25-49 évesek (69,5%) korcsoportjának dominanciája jellemzi, a 2014. évhez képest a 25 év alattiakat tömörítő korkategória súlya kis mértékben visszaesett. A legidősebb korcsoport aránya rendkívül alacsonynak tekinthető, 1% körüli, csak a külföldre kiközvetítettek között növekszik súlyuk 31,5%-ra. A külföldön munkához jutottak esetében is azt látjuk, hogy a 25-49 évesek a domináns korcsoport. Ha a külföldre történt közvetítéseket vesszük szemügyre a célországok szempontjából, akkor azt mondhatjuk, hogy hasonlóság figyelhető meg a magyar állampolgároknál látottakkal. Jelen esetben is elsődlegesen az Európai Unió valamely tagállamába történt 2015- ben a legtöbb sikeres közvetítés, ezen belül is Ciprusra (0,3 ezer fő) és Ausztriába (0,1 ezer fő). Minden más EU-s tagállamba 50 fő alatti sikeres közvetítés történt a tárgyévben, ezek közül kiemelhetjük Írországot és Franciaországot. Az egyéb európai országok közül említhetjük Svájcot (a közvetítések száma 9 fő), Európán kívüli országként pedig az Amerikai Egyesült Államokat (mindösszesen 38 fő közvetítése történt meg). Ausztria itt megelőzi Németországot a közvetítések tekintetében, míg a magyar állampolgárok közvetítésénél ez fordított. V. A magán-munkaközvetítők tevékenységének fajlagos mutatói 2014-ben összesen 636,5 ezer 3 munkát kereső kereste fel a tárgyévben tevékenységet végző 400 magán-munkaközvetítőt. Ez a szám 2015-ben 691,5 ezer munkavállalót és 445 magán-munkaközvetítőt jelentett. Egy közvetítő cég átlagosan 1,55 ezer esettel (fő/közvetítő) foglalkozott. Kiemelkedően magas volt ez a mutató Veszprém (6,4 ezer fő/közvetítő), Győr- Moson-Sopron (2,7 ezer fő/közvetítő) és Vas (2,7 ezer fő/közvetítő) megyében. Eltérően az előző évi adattól, Nógrád megyében találjuk a legalacsonyabb értéket 2015-re vonatkozóan. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az előző évtől eltérően 2015-ben már működött magánmunkaközvetítő. Összességében a 2014. évhez hasonlóan alakult az egy közvetítőre jutó sikeres közvetítések száma. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor bizonyos megyékben jelentősen nőtt, 3 Egy személy az év során több közvetítőhöz, több alkalommal bejelentkezhet. 22
fő/közvetítő illetve csökkent az egy közvetítőre jutó munkát keresők száma, mint például Somogy és Hajdú-Bihar megyében. Egy-egy közvetítő átlagosan 141,0 sikeres közvetítést végzett. Egy közvetítőre a legtöbb sikeres közvetítés Vas megyében jutott (1742,1 fő/ közvetítő), emellett magas volt még ez a mutató a fővárosban is (112,6 fő/közvetítő). 2 000,0 1 742,1 1 750,0 1 500,0 1 250,0 1 000,0 750,0 500,0 Az egy közvetítőre jutó sikeres közvetítések száma az összes munkát kereső körében 250,0 0,0 112,6 71,1 63,0 58,1 53,8 52,8 50,9 49,8 47,7 46,1 37,3 36,8 34,0 33,1 18,6 15,2 14,3 2014-hez képest a megyék döntő többségében miként országos szinten is (12,8%-ponttal) csökkenés jellemezte ezt a mutatót. A megyék közül kivétel Somogy, Bács- Kiskun és Csongrád megye. 100 munkát keresőre 2015-ben összesen 7,3 fő/közvetítés jutott, amely nem sokkal, csak 0,6%-ponttal jelent alacsonyabb értéket a 2014. évinél. Ebben a tekintetben legrosszabbul Veszprém, Hajdú-Bihar, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye magán-munkaközvetítői teljesítettek. E megyékben a tárgyévben mindössze 0-2 fő/közvetítő közötti volt a mutató értéke. Mindemellett megemlítendő egyes megyék kiemelkedőbb mutatója, mely szerint a legjobb, 22-70% közti értékekkel Vas, Békés, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok, és Csongrád megye rendelkezett. 23
VI. Táblázatok 24
jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Egyéni vállalkozó 2015. évben közvetítési tevékenységet nem folytatók száma munkaerőkölcsönzést is végző cégek száma csak belföldre EGT tagállamba nem EGT tagállamba belföldre és külföldre is 1. A magán-munkaközvetítők főbb adatai 2015 Régió/megye Adatszolgáltató magánmunkaközvetítők (székhely és telephely együtt) száma számának megoszlása Az adatszolgáltatást benyújtó magán-munkaközvetítők közül (székhely és telephely együtt) A 2015. évben közvetítési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt) számának folytat munkaerő-közvetítést száma db % megoszlása db db db % Budapest 315 40,8 289 22 4 120 114 119 20 10 166 195 43,8 Pest 32 4,1 28 0 1 19 13 17 7 1 7 13 2,9 Közép-Magyarország 347 44,9 317 22 5 139 127 136 27 11 173 208 46,7 Fejér 37 4,8 34 3 0 18 0 29 5 0 3 19 4,3 Komárom-Esztergom 42 5,4 40 0 2 22 10 32 6 0 4 20 4,5 Veszprém 19 2,5 18 0 1 9 10 16 1 0 2 10 2,2 Közép-Dunántúl 98 12,7 92 3 3 49 20 77 12 0 9 49 11,0 Győr-Moson-Sopron 39 5,0 36 2 1 17 22 23 5 0 11 22 4,9 Vas 24 3,1 23 0 1 13 15 19 1 0 4 11 2,5 Zala 22 2,8 2 20 0 6 9 13 1 0 8 16 3,6 Nyugat-Dunántúl 85 11,0 61 22 2 36 46 55 7 0 23 49 11,0 Baranya 33 4,3 30 2 1 14 12 17 6 0 10 19 4,3 Somogy 26 3,4 25 1 0 13 4 19 2 0 5 13 2,9 Tolna 7 0,9 7 0 0 2 1 7 0 0 0 5 1,1 Dél-Dunántúl 66 8,5 62 3 1 29 17 43 8 0 15 37 8,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 42 5,4 39 2 1 22 16 41 1 0 0 20 4,5 Heves 6 0,8 6 0 0 3 3 3 1 0 2 3 0,7 Nógrád 5 0,6 4 0 1 2 0 4 1 0 0 3 0,7 Észak-Magyarország 53 6,9 49 2 2 27 19 48 3 0 2 26 5,8 Hajdú-Bihar 39 5,0 40 4 0 8 4 16 17 2 4 31 7,0 Jász-Nagykun-Szolnok 13 1,7 13 0 0 8 7 11 0 0 2 5 1,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 13 1,7 8 4 0 4 0 12 1 0 0 9 2,0 Észak-Alföld 65 8,4 61 8 0 20 11 39 18 2 6 45 10,1 Bács-Kiskun 24 3,1 21 2 1 10 10 17 4 0 3 14 3,1 Békés 13 1,7 11 0 2 6 1 8 1 2 2 7 1,6 Csongrád 22 2,8 20 2 0 12 9 9 0 0 13 10 2,2 Dél-Alföld 59 7,6 52 4 3 28 20 34 5 2 18 31 7,0 Összesen 773 100,0 694 64 16 328 260 432 80 15 246 445 100,0 25
2. Az adatszolgáltató magán-munkaközvetítő szervezetek száma és indexei 4 megyénként (2002-2015) Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítők száma (db) Az adatszolgáltató magán munkaerő-közvetítők számának indexei Régió/megye 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014 2015 években az előző év %-ában Budapest 214 216 245 285 334 379 276 268 304 297 316 214 307 100,9 113,4 116,3 117,2 113,5 72,8 97,1 113,4.. 106,4 104,3 100,9 104,6 Pest 29 32 36 48 56 65 66 49 54 36 36 26 30 110,3 112,5 133,3 116,7 116,1 101,5 74,2 110,2.. 100,0 72,7 109,4 111,4 Közép-Magyarország 243 248 281 333 390 444 342 317 358 333 352 240 337 102,1 113,3 118,5 117,1 113,8 77,0 92,7 112,9.. 105,7 100,5 101,6 105,3 Fejér 25 23 24 32 34 33 38 45 57 30 28 29 31 92,0 104,3 133,3 106,3 97,1 115,2 118,4 126,7.. 93,3 103,6 106,9 119,4 Komárom-Esztergom 18 18 28 33 32 31 35 15 51 18 29 25 35 100,0 155,6 117,9 97,0 96,9 112,9 42,9 340,0.. 161,1 100,0 119,4 124,3 Veszprém 8 9 12 11 13 15 16 40 16 14 11 17 18 112,5 133,3 91,7 118,2 115,4 106,7 250,0 40,0.. 78,6 150,0 100,0 100,0 Közép-Dunántúl 51 50 64 76 79 79 89 100 124 62 68 71 84 98,0 128,0 118,8 103,9 100,0 112,7 112,4 124,0.. 109,7 111,0 109,9 116,9 Győr-Moson-Sopron 17 12 20 18 24 20 23 18 19 40 41 40 40 70,6 166,7 90,0 133,3 83,3 115,0 78,3 105,6.. 102,5 95,2 100,0 97,5 Vas 3 5 10 13 13 15 10 11 9 22 25 20 19 166,7 200,0 130,0 100,0 115,4 66,7 110,0 81,8.. 113,6 84,0 90,5 131,6 Zala 9 11 16 17 25 17 21 25 11 23 18 24 23 122,2 145,5 106,3 147,1 68,0 123,5 119,0 44,0.. 78,3 133,3 100,0 91,7 Nyugat-Dunántúl 29 28 46 48 62 52 54 54 39 85 84 84 82 96,6 164,3 104,3 129,2 83,9 103,8 100,0 72,2.. 98,8 100,0 97,6 103,6 Baranya 15 17 25 32 30 27 31 31 11 19 23 22 29 113,3 147,1 128,0 93,8 90,0 114,8 100,0 35,5.. 121,1 95,8 126,1 113,8 Somogy 10 12 17 17 19 17 16 13 9 23 24 16 30 120,0 141,7 100,0 111,8 89,5 94,1 81,3 69,2.. 104,3 70,8 182,4 83,9 Tolna 1 2 9 10 11 16 18 20 3 8 7 7 7 200,0 450,0 111,1 110,0 145,5 112,5 111,1 15,0.. 87,5 100,0 100,0 100,0 Dél-Dunántúl 26 31 51 59 60 60 65 64 23 50 54 45 66 119,2 164,5 115,7 101,7 100,0 108,3 98,5 35,9.. 108,0 85,5 142,6 98,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 10 13 19 22 27 25 36 38 22 38 35 36 35 130,0 146,2 115,8 122,7 92,6 144,0 105,6 57,9.. 92,1 105,7 102,7 110,5 Heves 6 7 8 10 11 15 16 14 3 8 9 10 6 116,7 114,3 125,0 110,0 136,4 106,7 87,5 21,4.. 112,5 111,1 60,0 100,0 Nógrád 1 1 7 10 12 13 11 11 1 5 4 0 5 100,0 700,0 142,9 120,0 108,3 84,6 100,0 9,1.. 80,0 0,0 0,0 Észak-Magyarország 17 21 34 42 50 53 63 63 26 51 48 46 46 123,5 161,9 123,5 119,0 106,0 118,9 100,0 41,3.. 94,1 97,9 104,3 108,2 Hajdú-Bihar 8 11 13 11 11 18 19 17 8 19 18 22 20 137,5 118,2 84,6 100,0 163,6 105,6 89,5 47,1.. 94,7 127,8 91,3 185,7 Jász-Nagykun-Szolnok 13 14 11 12 15 18 24 21 19 14 13 12 12 107,7 78,6 109,1 125,0 120,0 133,3 87,5 90,5.. 92,9 92,3 108,3 100,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 11 12 16 20 17 14 14 21 5 5 9 6 6 109,1 133,3 125,0 85,0 82,4 100,0 150,0 23,8.. 180,0 66,7 100,0 233,3 Észak-Alföld 32 37 40 43 43 50 57 59 32 38 40 40 38 115,6 108,1 107,5 100,0 116,3 114,0 103,5 54,2.. 105,3 102,5 97,6 165,0 Bács-Kiskun 6 12 11 11 19 20 20 8 6 18 22 20 23 200,0 91,7 100,0 172,7 105,3 100,0 40,0 75,0.. 122,2 95,5 114,3 104,2 Békés 4 5 9 14 11 11 14 3 6 6 8 9 12 125,0 180,0 155,6 78,6 100,0 127,3 21,4 200,0.. 133,3 112,5 133,3 108,3 Csongrád 20 18 24 32 29 30 33 28 28 19 21 25 24 90,0 133,3 133,3 90,6 103,4 110,0 84,8 100,0.. 110,5 116,7 85,7 95,8 Dél-Alföld 30 35 44 57 59 61 67 39 37 43 51 54 59 116,7 125,7 129,5 103,5 103,4 109,8 58,2 94,9.. 118,6 107,4 103,4 101,7 Ö sszesen 428 450 560 658 743 799 737 696 642 662 697 580 712 105,1 124,4 117,5 112,9 107,5 92,2 94,4 92,2.. 105,3 100,8 104,8 108,9 4 A 2010. év és a 2011. év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik. 26
3. A sikeres közvetítések számának alakulása (fő) (2000-2015) Betanított munkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Év Szakmunkás Segédmunkás Szellemi Mindösszesen összesen 2000. 6 383 8 054 4 672 19 109.... 9 098 28 207 2001. 4 998 5 502 3 915 14 415.... 8 030 22 445 2002. 6 173 7 646 4 435 18 254.... 8 061 26 315 2003. 5 064 7 404 2 583 15 051.... 6 461 21 512 2004. 4 477 7 673 2 221 14 371.... 5 552 19 923 2005. 6 160 15 162 2 457 23 779.... 7 600 31 379 2006. 5 307 8 315 5 557 19 179.... 10 054 29 233 2007. 7 037 16 540 3 865 27 442.... 11 969 39 411 2008............... 31 309 2009. 5 548 3 514 2 329 11 400.... 8 545 19 945 2010. 4 518 3 622 1 688 9 828.... 9 900 19 728 2011. 19 822 10 967 3 121 33 910 10 322 2 431 12 753 46 663 2012. 8 773 8 380 2 834 19 987 10 038 3 235 13 273 33 260 2013. 7 896 3 377 2 872 14 145 8 227 2 459 10 686 24 831 2014. 9 898 15 625 3 910 29 433 17 681 3 495 21 176 50 609 2015. 12 511 18 828 3 613 34 952 17 618 3 214 20 832 55 784 4. A sikeres közvetítések számának indexei az előző év %-ában (2000 2015) Betanított munkás Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Év Szakmunkás Segédmunkás Szellemi Mindösszesen összesen 2000................. 2001. 78,3 68,3 83,8 75,4.... 88,3 79,6 2002. 123,5 139,0 113,3 126,6.... 100,4 117,2 2003. 82,0 96,8 58,2 82,5.... 80,2 81,7 2004. 88,4 103,6 86,0 95,5.... 85,9 92,6 2005. 137,6 197,6 110,6 165,5.... 136,9 157,5 2006. 86,2 54,8 226,2 80,7.... 132,3 93,2 2007. 132,6 198,9 69,6 143,1.... 119,0 134,8 2008............... 79,4 2009............... 63,7 2010. 81,4 103,1 72,5 86,2.... 115,9 98,9 2011. 438,7 302,8 184,9 345,0.... 128,8 236,5 2012. 44,3 76,4 90,8 58,9 97,2 133,1 104,1 71,3 2013. 90,0 40,3 101,3 70,8 82,0 76,0 80,5 74,7 2014. 125,4 462,7 136,1 208,1 214,9 142,1 198,2 203,8 2015. 126,4 120,5 92,4 118,8 99,6 92,0 98,4 110,2 27
5. A magyar állampolgárságú munkát keresők számának alakulása állománycsoportonként nemek szerint (fő) (2002-2015) 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014 2015 Állománycsoport Férfiak Szakmunkás 15 744 13 821 16 543 28 951 35 573 42 422 100 082 104 027 130 619 67 920 71 086 39 716 82 263 100 796 Betanított munkás 10 367 12 286 13 375 21 645 70 670 77 921 145 965 166 884 180 849 82 063 36 985 20 422 49 092 69 526 Segédmunkás 11 477 6 338 7 976 8 178 16 710 23 381 65 836 85 596 98 075 52 472 16 408 8 783 28 173 33 416 Fizikai összesen 37 588 32 445 37 894 58 774 122 953 143 724 311 883 356 507 409 543 202 455 124 479 68 921 159 528 203 738 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító.................. 137 747 150 978 128 416 150 019 153 649.................. 87 067 66 070 45 019 39 512 53 157 Szellemi összesen 112 714 106 158 95 159 132 962 205 422 252 404 394 447 319 675 429 888 224 814 217 048 173 435 189 531 206 806 Sosem dolgozott még.................... 8 587 6 131 10 095 7 338 Mindösszesen 150 302 138 603 133 053 191 736 328 375 396 128 706 330 676 182 839 431 427 269 350 114 248 487 359 154 417 882 Nők Szakmunkás 9 132 9 440 8 087 13 913 24 399 24 291 53 553 55 617 62 560 42 329 23 343 15 375 41 622 52 608 Betanított munkás 10 953 15 950 16 774 27 172 56 468 62 086 103 857 153 493 144 944 80 147 28 590 14 034 34 196 41 778 Segédmunkás 5 123 3 928 5 382 6 484 10 887 10 875 15 380 28 377 25 101 18 943 5 888 4 628 13 236 14 614 Fizikai összesen 25 208 29 318 30 243 47 569 91 754 97 252 172 790 237 487 232 605 141 419 57 821 34 037 89 054 109 000 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító.................. 156 733 142 502 121 946 148 613 126 510.................. 80 111 36 364 32 476 27 478 31 818 Szellemi összesen 128 263 113 833 109 285 133 169 216 032 229 983 371 662 325 478 422 806 236 844 178 866 154 422 176 091 158 328 Sosem dolgozott még.................... 8 173 7 018 12 195 6 324 Mindösszesen 153 471 143 151 139 528 180 738 307 786 327 235 544 452 562 965 655 411 378 263 244 860 195 477 277 340 273 652 Együtt Szakmunkás 24 876 23 261 24 630 42 864 59 972 66 713 153 635 159 644 193 179 110 249 94 429 55 091 123 885 153 404 Betanított munkás 21 320 28 236 30 149 48 817 127 138 140 007 249 822 320 377 325 793 162 210 65 575 34 456 83 288 111 304 Segédmunkás 16 600 10 266 13 358 14 662 27 597 34 256 81 216 113 973 123 176 71 415 22 296 13 411 41 409 48 030 Fizikai összesen 62 796 61 763 68 137 106 343 214 707 240 976 484 673 593 994 642 148 343 874 182 300 102 958 248 582 312 738 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító.................. 294 480 293 480 250 362 298 632 280 159.................. 167 178 102 434 77 495 66 990 84 975 Szellemi összesen 240 977 219 991 204 444 266 131 421 454 482 387 766 109 645 153 852 694 461 658 395 914 327 857 365 622 365 134 Sosem dolgozott még.................... 16 760 13 149 22 290 13 662 Mindösszesen 303 773 281 754 272 581 372 474 636 161 723 363 1 250 782 1 239 147 1 494 842 805 532 594 974 443 964 636 494 691 534 28
6. A munkát keresők száma állománycsoportonként, korcsoportok és nemek szerint (fő) (2015) Állománycsoport 25 év alatti 25-49 éves 50 éves és afeletti Összesen Szakmunkás Férfi 22 437 59 273 19 086 100 796 Betanított munkás 22 679 35 429 11 418 69 526 Segédmunkás 7 325 21 066 5 025 33 416 Fizikai összesen 52 441 115 768 35 529 203 738 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 44 308 93 356 15 985 153 649 Vezető, felső vezető, irányító 6 411 38 038 8 708 53 157 Szellemi összesen 50 719 131 394 24 693 206 806 Sosem dolgozott még 5 882 1 433 23 7 338 Mindösszesen 109 042 248 595 60 245 417 882 Nő Szakmunkás 7 590 38 058 6 960 52 608 Betanított munkás 12 991 22 052 6 735 41 778 Segédmunkás 3 662 8 336 2 616 14 614 Fizikai összesen 24 243 68 446 16 311 109 000 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 33 465 77 715 15 330 126 510 Vezető, felső vezető, irányító 3 884 21 732 6 202 31 818 Szellemi összesen 37 349 99 447 21 532 158 328 Sosem dolgozott még 5 466 829 29 6 324 Mindösszesen 67 058 168 722 37 872 273 652 Együtt Szakmunkás 30 027 97 331 26 046 153 404 Betanított munkás 35 670 57 481 18 153 111 304 Segédmunkás 10 987 29 402 7 641 48 030 Fizikai összesen 76 684 184 214 51 840 312 738 Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott 77 773 171 071 31 315 280 159 Vezető, felső vezető, irányító 10 295 59 770 14 910 84 975 Szellemi összesen 88 068 230 841 46 225 365 134 Sosem dolgozott még 11 348 2 262 52 13 662 Mindösszesen 176 100 417 317 98 117 691 534 29