Tartalomjegyzék I.BEVEZETÉS..3 II. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FONTOSABB ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATA..5 III. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP 7

Tartalomjegyzék I.BEVEZETÉS..3 Óvodánk bemutatása.4 II. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FONTOSABB ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATA..5 III. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP 7 III/1. Gyermekképünk.7 III/2. Óvodaképünk..9 III/3. Pedagógusképünk 9 IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI.11 IV/1. Egészséges életmód alakítása..12 IV/2. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés..24 IV/3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.29 V. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE..32 V/1. Személyi feltételek.32 V/2. Tárgyi feltételek 33 V/3. Az óvodai élet megszervezése 33 V/4. Napirend 36 V/5. Integrált-inkluzív óvodai nevelés..37 VI. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE.. 39 VII. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI.43 1. Játék...43 2. Munkajellegű tevékenység..46 3.Tanulás 47 1

VIII. A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI 50 VIII/1.Anyanyelvi nevelés 50 VIII/2.Külső világ tevékeny megismerése.51 VIII/3. Matematikai tapasztalatok.56 VIII/4. Verselés, mesélés..59 VIII/5. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc.62 VIII/6. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 67 VIII/7. Mozgás..72 VIII/8.Hagyományőrzés 74 IX. SPECIÁLIS FELADATAINK 76 1.Gyermekvédelem az óvodában..76 2.Speciális hátrányok csökkentésére irányuló tevékenységek..78 3. Tehetséggondozás-fejlesztés...79 X. TERVEZÉS, SZAKMAI DOKUMENTUMOK, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS, ELLENŐRZÉS...80 XI.BEFEJEZÉS.85 LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK..87 IRODALOM.88 MELLÉKLETEK...91 2

I. Bevezetés Pedagógiai programunk újragondolását az Óvodai Nevelés Alapprogram iránymutatása, szellemisége, cél- és feladatrendszere, annak változása, a módosított nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi. CXC. törvény, a közneveléssel összefüggő egyes kormányrendeletek, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról, valamint a Geleji óvoda sajátosságai tették szüksgégessé: a Geleji Tündérkert Egységes Óvoda és Bölcsőde működési engedélyének módosítása, mely alapján 2018. szeptember 01-től Geleji Tündérkert Óvoda néven működik. A törvényi rendelkezések figyelembevételével 2018/19-es nevelési évtől óvodai nevelést biztosítunk a településen élő családok gyermekeinek. Óvodánk a 3-6-7 éves gyermekek nevelését, fejlesztését vállalja. Lehetőséget biztosítunk azoknak a gyerekeknek a felvételére is, akik a 2,5 éves kort betöltötték. Óvodánk elvárásként támasztja a dolgozóival szemben, hogy az intézményünkben cseperedő gyermekek sikeresen nevelkedjenek, kompetenciáik pozitív irányba fejlődjenek. Fontos számunkra a gyermekközpontúság, a gyermekek tisztelete, a játék, mint az óvodáskorú gyermek, legfontosabb tevékenysége. Hiszünk abban, hogy az intézményünket választó családokkal való jó együttműködés alapja az, hogy a gyermekek szülei az óvodába lépés pillanatától megismerjék Pedagógiai Programunkat, az abban foglaltakat elfogadják, azonosuljanak vele és megvalósításban partnerként közreműködjenek. 3

Óvodánk bemutatása Gelej Borsod megye déli részén, síkvidékén fekszik, történelméről már a tatárjárás idejéről is vannak feljegyzések. Ezt a vidéket Kis-Hortobágynak is nevezik. A falu határának egy része tájvédelmi terület, a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. Községünk, s egyben óvodánk is, mintegy negyed századon át a Mezőcsáti Nagyközségi Közös Tanácshoz tartozott, amely nagyban rányomta bélyegét a falu fejlődésére. 1990-ben, a rendszerváltás kínálta lehetőséggel élve községünk külön vált, és saját Önkormányzatot hozott létre. - A falu vezetősége nagy hangsúlyt fektetett és fektet ma is a falu és óvodánk fejlesztésére, szépítésére, emellett a szociálisan rászoruló családok támogatására. - Kiépített úthálózat, gázvezeték rendszer, saját vízvezeték rendszer, telefon, internet lehetőség szolgálja az itt élők kényelmét. - Az óvoda és iskola épületét felújították, korszerűsítették és a régi iskola épületét átalakítva egy korszerű, több funkciós közösségi tér fogadja az idelátogatókat. - Sportpálya, játszótér nyújt mozgáslehetőséget a mozogni vágyó fiatalabb és idősebb közösségnek. - Községünk folyamatosan épül, fejlődik. Óvodánk 1952-ben létesült, egy vegyes csoporttal. Az első években idényszerűen, nyári napközi otthonos formában működött a dolgozó szülők segítése érdekében. Majd 1962-ben egy régi nemesi kúria épületében kapott helyet, jelenleg is itt működik egy csendes, a falut átszelő forgalmas úttól félre eső helyen. 4

A folyamatos fejlesztések eredményeként ma egy minden igényt kielégítő, korszerű, szép intézmény várja községünk legapróbbjait. II. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FONTOSABB ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATA Alapelveink: Az óvodai nevelést meghatározó többször módosított Óvodai nevelés országos alapprogramját szem előtt tartva a szűkebb és tágabb természeti és társas környezet elvárásainak megfelelve, megfeleltetve a helyi sajátosságokra építve a gyermeki személyiség fejlesztésében pozitív értékek kialakítása. Az óvoda feladatként prioritásnak tekinti a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését. Közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezet segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Céljaink: A 3-6-7 éves gyermek eltérő fejlődési ütemének szem előtt tartásával, egyéni bánásmód alkalmazásával, feltétel nélküli szeretettel, elfogadással: egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés, különböző képességű gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése. - Nyugodt, harmonikus, családias, érzelmi biztonságot nyújtó légkör biztosítása, a gyermeki játékosságra, mozgásigényre, kíváncsiságának kielégítésére építve. 5

- Érzelmi biztonság, érzelemvezérelt megismerés saját élményen, tapasztalaton alapuló gondolkodás segítése, támasznyújtás a mozgásos játékok, a természeti és társadalmi környezet sokoldalú megismerésén, kultúra átadás lehetőségein keresztül. - Sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális, értelmi érettség kibontakoztatása. A gyermek olyan szintre fejlesztése, amely alkalmassá teszi az iskola elvárásainak teljesítésére. - A csoportban gondozható, nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek esetében minél fiatalabb életkortól kezdve a gondozásba ágyazott fejlesztés formájában segíteni a habilitációt és a rehabilitációt. Mindezek segítik az egyenlő esélyekhez jutást, a társadalmi beilleszkedést. - A hátrányos helyzetű, szegény és a periférián élő családok gyermekei esetében a hátrányoknak és következményeiknek enyhítésére törekvés, szükség esetén más intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel együttműködve. - A gyermek valamilyen kisebbséghez tartozó nemzetiségi / etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. - Tehetségígéretek azonosítása, gondozása. Feladataink: - Egészséges, szép óvodai környezet megteremtése. - A gyermek testi, lelki szükségleteinek kielégítése érzelmi biztonság nyújtása. - A gyermek tehetségének felismerése és kibontakoztatása. 6

- A gyermek hátrányos helyzetének felismerése és felzárkóztatás biztosítása. - Tudatosan biztosítani azokat a tevékenységformákat, melyek a gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükségesek. - A gyermekek nevelése a család joga és kötelessége, ezért nem átvállalva, hanem a szülőkkel együttműködve végezzük munkánkat. III. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, PEDAGÓGUSKÉP III/1. GYERMEKKÉPÜNK A gyermek személyisége egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermeknek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet meghatározó. Minden gyermek egyformán részesüljön magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának. Az óvodáskor megismételhetetlen, az ebben az életkorban gyűjtött tapasztalatok, élmények, képességfejlesztés és a kialakult szokásrendszer egy életre meghatározó lehet. A gyermek egyéni adottságaiból kiindulva neveljük a környezetét szerető, ismerő és azért tevékenyen tenni akaró, cselekvő emberré. Nevelőmunkánk során mindent megteszünk annak érdekében, hogy gyermekeink élményeik közben megismerjék az őket körülvevő környezetet. 7

Alakuljon ki bennük pozitív énkép önismeret önértékelés a gyermek természetes megnyilvánulásaira, teljesítményére konkrét és pozitív megerősítések által. Őrizzék meg kíváncsiságukat, legyenek nyitottak, fogékonyak a különféle információk befogadására, legyenek önállóak. Saját pozitív illetve negatív élethelyzetekben legyeknek képesek önértékelésre, mások értékelésére, elfogadására. Ismerjék saját és mások értékeit, legyenek pozitív beállítottságúak, igyekezzenek felfedezni a körülöttük lévő világot, meglátni annak szépségeit. Legyenek képesek önálló helyzetmegoldásokra. Ismerjék meg és gyakorolják a társas együttélés, önérvényesítés alapvető szabályait: legyenek képesek felnőttekkel, társaikkal kapcsolatot teremteni, kommunikálni. Tanuljanak meg egymáshoz alkalmazkodni, figyeljenek egymásra, segítsék egymást. Konfliktus helyzetekben érezzenek együtt társaikkal, fogadják el társaik másságát. Pozitív erkölcsi értékek alakuljanak ki: jó-rossz felismerése, őszinteség, igazmondás, igazságosság, felelősség vállalás, a gyengébb védelme, segítése. Ismerjék meg, szeressék a természetet, óvják a környezetet, az állatokat, növényeket. Szépítsék környezetüket. Kötődjenek szülőföldjükhöz, az otthonukhoz. Váljon természetes szükségletükké az egészséges életmód szokásainak és szabályainak megtartása, legyen természetes igényük a tiszta, esztétikus környezet, saját személyiségük rendezettsége. Lássák meg a természet szépségeit. Tartózkodjanak sokat és szívesen a szabadban. Rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához és alkalmazásához szükséges készségekkel, képességekkel. III/2. ÓVODAKÉPÜNK Az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével az óvoda segítse a gyermeki személyiség kibontakozását, sokoldalú, 8

harmonikus fejlődését. Legyen a családi nevelés kiegészítője. Töltse be óvóvédő, szociális nevelő-személyiségfejlesztő szerepét. Az óvodai nevelés gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről, a testi lelki, szociális, értelmi képességek egyéni és életkori sajátosságainak megfelelő alakításáról. Különös figyelmet fordít a gyermek természetes tevékenységére, a játékra. E tevékenységen keresztül közvetíti az életkornak megfelelő műveltséget, kultúrát. Gondoskodik az óvodás gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi feltétel rendszerről. III/3. PEDAGÓGUSKÉPÜNK A nevelőmunka kulcsszereplője a pedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. A pedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára, éppen ezért a pedagógusi tevékenységek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A holnap pedagógusaival szemben támasztott elvárásokat: szakértelem, pedagógiai tudás, technológiai kompetencia, szervezetiegyüttműködési készség, rugalmasság, mobilitás és nyitottság. A pedagóguséletpályamodell szerepének bevezetése, új elvárasoknak való megfeleléssel kapcsolatos törvényi, jogszabályi változásokkal a pedagógusok előmeneteli rendszerében nyolc kompetenciaterület jelöl meg: 9

Pedagógus kompetenciák: 1. Szakmai feladatok, szaktudományos módszertani tudás 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3. A tanulás támogatása 4. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, 6. Pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért. A pedagógus, mint modell szerepe, személyisége: - hiteles azonosulási mintát nyújt a gyermeknek, modell értékű a pedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése - megjelenésében igényes nyugalmat, elfogadást, megértést, szeretet, vidámságot árasztó - a gyermekek adottságaiból eredő különbözőséget tiszteletben tartó, az átlagtól eltérő képességek és személyiségvonások problémáit felismerő, szükség szerint segítséget nyújtó, 10

- legyen tekintélye, melynek alapja a szilárd jellem és magas szintű pedagógiai, pszichológiai, módszertani műveltség és szilárd meggyőződés jellemezze - ismerje a gyerekek gondolat- és érzelemvilágát; tisztelje és szeresse a reá bízott gyermekeket, érezzen irántuk felelősséget; - kiegyensúlyozott érzelmi élet fontos alapja a nevelőmunkában, legyen spontán, pozitív tulajdonságokat meglátó, empatikus, irányító, szervező képességgel bíró - legyen humoros, kreatív, alkalmazkodóképessége segítse a nevelési feladatok helyes megoldásában. IV. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI Óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés, - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. IV/1. Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; 11

- a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; - megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Gondozás - Egészségfejlesztés A gyermekek egészséges életmódjának megalapozását a gondozás szervezeti keretei, formái teszik lehetővé. Gondozás célja: - Az egészséges életvitelhez szükséges készségek megalapozása - Egészségfejlesztést megalapozó szokások formálása - A gondozás, egészségfejlesztés szorosan kapcsolódik a különböző tevékenységekhez, a játékhoz, a munka jellegű feladatokhoz és a tanuláshoz. - A feltételeket úgy alakítjuk ki, hogy a gyermekek a gondozási műveleteket egyéni szükségleteinek megfelelően úgy és olyan ütemben végezhessék el, ahogyan erre már képesek. Ebben a folyamatban az 12

óvodapedagógus és a dajka is segíthet. A gyermekek annyi segítséget kaphatnak és igényelhetnek, amennyire az adott helyzetben és a további fejlődésükhöz szükségük van. Az egész napi nevelési folyamatban az óvodapedagógusok, és a dajkák megosztott jelenléte, segítsége, a gyerektársak modellje és támogatása szociális értékű. A gondozási tevékenység nevelő hatását több tényező befolyásolja: - célok eléréséhez szükséges feltételek biztosítása, - a család óvoda életrendjének összehangolása, - egészségvédő és egészségfejlesztő tevékenység, - az esélyegyenlőség biztosítása minden gyermek számára. Az óvodapedagógus feladatai a testápolással kapcsolatban - biztosítja a testápoláshoz szükséges feltételeket - a gyermekek fejlettségi szintjét szem előtt tartva, segíti a gyermekek testápolását, az intimitását megtartva - a tisztálkodási folyamat megismertetése, helyes sorrendiség és technika begyakorlása, a legfőbb személyi higiéniás nevelési feladatunk - a tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítjuk a gyermekekben. - a test tisztántartásán értjük bőr, fogak, haj, érzékszervek, körmök ápolását, melyre szintén megtanítjuk a gyermekeket - a napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gyermekeknek a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. A gyermek testápolással kapcsolatos mutatói iskolába lépéskor: - Önállóan tisztálkodjanak, mossanak kezet, minden olyan tevékenység után, amikor szükséges, tisztálkodó eszközöket tartsák rendben. 13

- Zsebkendőt önállóan használják, testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek és használják a WC-t. Öltözködési szokáskialakítás Az öltözködés során minden gyermeknek szükség szerint segítünk. A szülőket igyekszünk meggyőzni, hogy gyermeküket időjárásnak megfelelően öltöztessék, legyen váltóruhájuk, a ruhákba rajzolják bele a gyermekük jelét. A szülőket arra ösztönözzük, hogy gyermeküket ne a divat szerint öltöztessék, hanem a kényelem szerint, hogy mozgásukban ne legyenek akadályozva, mert a megfelelő ruházatban a gyermek szabadon mozoghat, jól érzi magát. A gyermekeknek külön öltöző szekrényük van, tornazsákjuk. Külön odafigyelünk és a gyermekeket is figyelmeztetjük, hogy ruhájukat mindig a helyére tegyék. Az öltözetnek igen fontos része a váltócipő, legyen hajlékony a talp, széles az orr-rész, és megfelelő a méret. Ne akadályozza a láb mozgását, fejlődését, és segítse elő a lábizmok tónusának kialakítását, rögzítését. A jól kiválasztott váltócipővel elkerülhető a balesetek túlnyomó része. A folyamatosság az öltözködésben is érvényesül. Az öltözködés gyakorlásában megismeri saját testét, ez elősegíti a testséma kialakulását, fejleszti önállóságát, fontos a szóbeli pozitív megerősítés. Az öltözködésnél a segítségnyújtás a gyermekek egyéni fejlettségéhez mérten történik. A differenciált segítségnyújtás által rendezettebbé válik a ruhák elhelyezése, elrendezése, összehajtása, elrakása. 14

Óvodapedagógus feladatai az öltözködéssel kapcsolatban - biztosítja az öltözködés feltételeit, személyre szabottan, differenciáltan segíti a gyermekek önálló öltözködésének alakulását, a testséma fejlődését - az öltözködés helyes sorrendjének megismertetése és begyakoroltatása, - technikai fogások megtanítása: gombolás, kötés, cipzár le- felhúzása, kifordítás, bal-jobb megkülönböztetése, saját felszerelésük, ruhájuk felismerésének gyakorlása, - a napirend keretei között elegendő időt biztosítunk a gyermekeknek az öltözködés egyéni tempó szerinti végzésére, - a megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújtunk, fokozatosan alakítjuk ki az önállóságot. A gyermek öltözködéssel kapcsolatos mutatói az iskolába lépéskor: - önállóan öltözködjön az időjárásnak megfelelően - ruhájukat gombolják be, cipőjüket fűzzék, és kössék be - ruhájukat esztétikusan összehajtva rendezzék - képesek megválasztani a helyes öltözködési sorrendet, - megfelelően, ismerik saját ruhájukat és azt mindig a jelükhöz teszik. Táplálkozás, étkezés táplálkozási szokások alakítása Az egészségfejlesztés az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítését szolgálja. A helyes étkezési szokásokat kisgyermek korban kell kialakítani épp úgy, mint az egészséges életmód egyéb jellemzőit: 15

- A magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só-és telítetlen zsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, - A zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése. A naposi feladatok elvégzéséhez az ebéd teremti meg a közösségért végzett munka jellegű tevékenység optimális feltételeit. Az óvodapedagógusok és a dajkák feladatmegosztásban dolgoznak az étkező gyermekek mellett. A gyermekek addig maradhatnak az asztalnál ameddig étkezésüket befejezik. Étkezés közben senki sem kényszerül az étel elfogyasztására (kóstolás lehetőségének felajánlása). Az óvodapedagógus feladatai az étkezéssel kapcsolatban - megteremti a kulturált étkezés feltételeit - az óvodai napirend keretében az óvónők a dajkákkal a gyermekek fejlettségi szintjét szem előtt tartva segítik a gyermekek étkezését - fokozatosan megkedvelteti a gyermekekkel a számukra ismeretlen ételeket - az egész nap folyamán biztosítja a folyadék bevitel lehetőségét - életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa, helyes használatával való megismertetés, - tanácsadás a szülőknek (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki, - az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében játékos alkalmakat teremtünk arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. salátakészítés). 16

- minden érzékszervet megmozgatunk a tapasztalatszerzés során, ismerkednek gyümölcsökkel, zöldségfélékkel: őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak, kóstolók és salátakészítés zöldségből, gyümölcsből. A gyermek étkezéssel kapcsolatos mutatói az iskolába lépéskor - váljon szokássá az étkezés előtti kézmosás - képes legyen az étkezéssel kapcsolatos önkiszolgálásra - váljon igényévé a tiszta asztali környezet - készségszinten használják az evőeszközöket, szalvétát - jelezze, ha valamelyik ételt nem szereti, és keveset kér belőle - önállóan el tudják dönteni, hogy mennyi ételt fogyasztanak, - ismerik a kulturált étkezés szokásait, higiénikusan étkeznek, szívesen kóstolnak meg új ízeket, - ismerik a fogyasztott ételek, gyümölcsök, zöldségek nevét. Pihenés alvás A szervezet egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a napi pihenés. Ehhez szükséges a tiszta levegő, a csend, a nyugalom és kényelmes ruházat. A megváltoztatott szervezeti keretek, a folyamatosság és osztatlanság lehetőséget teremtenek arra, hogy a gyerekek alvásigényüknek megfelelően kevesebbet, vagy többet alhassanak. Az alvás időpontja a gyerekek igényétől függ. Az óvodapedagógus feladatai a pihenéssel kapcsolatban - megteremti a nyugodt pihenés feltételeit, 17

- tiszteletben tartja a gyermekek egyéni szokásait és az otthonról hozott az elalváshoz szükséges eszközöket (plüss, alvórongy stb.) Edzettség védelme A mozgásszervek fejlődésének belső élettani ingere a mozgásra való késztetésben mutatkozik meg. A mozgás belső igény, élmény a gyermekek számára, amit felszabadultan, jókedvűen, örömmel végeznek. Ezért a mozgás legkedvezőbben a szabad levegőn biztosítható. A szabadban való tartózkodáskor a mozgásigény kialakítása mellett a napfény biológiai értéke biztosítja a fejlődés külső biológiai feltételeit. Az edzés lehetőségei, formája az óvodában - Mindennapos levegőzés, udvari élet, kirándulás - Egészségfejlesztő testmozgás, mindennapos mozgás - Mozgásfejlesztő eszközök Az óvodapedagógus feladatai az edzéssel kapcsolatban - A gyermek abban fejlődik legjobban, amiben jól érzi magát, ennek megteremtése az óvodapedagógus elsődleges feladata - Az óvodába lépéstől követi a gyermek edzésének, teherbíró képességének, fizikai fejlődésének alakulását, - óvodás gyermekek fejlődésének nyomon követése - dokumentumban rögzíti - Biztosítja az edzéshez szükséges feltételeket, és körültekintően, a gyermekek egyéni szervezeti, fizikai adottságai figyelembe véve tervezi, az edzés lehetőségei 18

- Egészségfejlesztés, az egészséges életmódra- környezettudatos magatartásra nevelés - Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása - Az anyanyelvi és kommunikációs készség - értelmi képesség fejlesztés, nevelés megvalósítása - A speciális kompetenciák fejlesztése. Az egészséges életmódra nevelés célja: - A gyerekek alapvető biológiai - fiziológiai szükségleteinek kielégítése - Kultúr- higiénés szokások kialakítása - Egészségfejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív változásainak bekövetkezése, az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése, egészségének védelme. - Egészségtudatos gondolkodás alakítása, fejlesztése. Az egészséges életmódra nevelés területei: - Gondozás - Egészség védelem - Betegség megelőzés - Személyes motívumok, higiéné alakítása - Mozgás, edzettség - Egészséges környezet megteremtése A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatosság. Az életkori sajátosságaiból eredően a kisgyermek mozgásigénye nagy, amelynek kielégítésére törekedni kell. A mozgásfejlődésre épül, az egészséges életmód, a testápolás, az önkiszolgálás, az egészségmegőrző szokások 19

kialakítása. Az óvodás gyerekre vonatkoztatva tudjuk, hogy minden gyermek más és más, mindegyiküknek más az egészségügyi állapota, edzettsége, teherbíró képessége. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egészségfejlesztésre, egészséges életmódra nevelés összefüggő feladatokra: - az egészséges táplálkozás, - a mindennapi egészségvédő testmozgás, - a testi és lelki egészség fejlesztése, - a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, - egészségmegőrzés, - a személyi higiéné területe, - környezeti higiéné. Az óvodapedagógus feladatai az egészségneveléssel, egészségfejlesztéssel kapcsolatban - a gyermekek gondozása, testi-lelki szükségletük, mozgásigényük kielégítése, a szokásrend kialakítása, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, - biztosítja a gyermekek egészségének védelmét, edzettségét a mozgás, mindennapos testnevelés, testmozgás és pihenés összhangját - kialakítja az egészséges életritmus, életvezetés koncentrációját - biztosítja a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus környezetet, - a helyes higiénés szokások kialakítása, 20

- kialakítja a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokásokat, környezettudatos magatartás megalapozása, - kialakítja a család és az óvoda együttműködésén alapuló kapcsolatát - a gyermekek testi épségének védelme és a baleset megelőzés, - megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A személyi, környezeti higiéné, a mozgásos életmód, az egészséges táplálkozás és kulturált étkezés, az egészséget károsító magatartásformák elkerülése, megfelelő szakemberek bevonásával, szülővel és óvodapedagógussal együttműködve. Óvodánk 2018-ban csatlakozott a Boldogságóra Programhoz, melynek célja: A pozitív pszichológia kutatásainak eredményeire építve és annak módszereit alkalmazva az óvodások, illetve iskolások csoportosan és egyénileg ismerjék meg a boldogság fő összetevőit. Miközben olyan gyakorlatok elvégzésesre inspiráljuk őket, amelyek hozzájárulnak a gyerekek boldogságszintjének növekedéséhez. A program vezethet: Optimista, magabiztos és kitartó óvodások, iskolások, akik megoldandó feladatként kezelik a mindennapi kihívásokat, észreveszik az élet szépségeit, az örömteli pillanatokat. Boldog, határozott, pozitív, énképpel rendelkező iskolássá, majd felnőtté válnak. 21

A gyermek egészségnevelésének fejlettségi mutatói iskolába lépéskor - Kialakulnak az életkornak megfelelő egészséges életmód szokásai - viselkedésüket a közösségben jellemzi az egyéni érdekeik érvényesítése mellett a közösségi érdekek tiszteletben tartása, a társakra való odafigyelés és alkalmazkodás, együttműködés, - ismerik és betartják a közösségi életben elengedhetetlen viselkedési formákat, érintkezési szabályokat, - kialakult a társaikhoz, felnőttekhez, csoporthoz, óvodához fűződő kötődésük, - szükség szerint segítenek egymásnak a különböző tevékenységek során, - konfliktusok esetén képesek a megegyezésre, törekszenek az agressziómentes kommunikációra, - a közösségért tevékenykednek, közösségi feladatokat vállalnak (naposság), - aktív résztvevői a közösségi tevékenységeknek, ünnepeknek, - pozitív, reális énképük alakul ki, - társaikban is meglátják az értékes tulajdonságokat, pozitív jellemvonásokat, türelmesek a sajátos nevelési igényű gyerekekkel, segítik és támogatják őket. - ismerik szűkebb és tágabb környezetüket, elemi ismeretekkel rendelkeznek szülőföldjükről, hazájukról, - viselkedésüket jellemzi a természeti értékek megbecsülése, környezettudatos magatartás. Környezettudatos magatartás megalapozása Az egészségünk és életünk minőségét nagymértékben meghatározza a természet megvédése, az energiával való takarékosság szemléletformálásának, új értékek, célok beemelése az óvodai nevelés kompetenciájába. 22

A környezettudatos magatartásra nevelés célja: - olyan szemléletet közvetíteni, amely elősegíti, hogy a gyermekek szeretik és tisztelik az életet, a kulturális és természeti értékeket, valamint őrzik a hagyományokat. - pozitívan viszonyuljanak a bennünket körülvevő élő és élettelen, természeti és társadalmi környezethez - a családok életvitele is környezettudatossá váljon a gyermekek szokásai, viselkedése, ismeretei hozadékaként. Óvodapedagógusok és a nevelést segítő alkalmazottak feladatai: - modell értékű példamutatás - csoportszobában élősarok kialakítása, - gyermekek bevonása a növények gondozásába - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, - a környezettudatos magatartás megalapozása, - a környezet fenntarthatóságának érdekében a gyermekeket az energiával való gazdálkodásra és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára nevelni, - az óvoda tisztaságának megóvása, az óvoda épületének és környezetének szépítése, virágosítása, - takarékoskodás az energiákkal: víz, gáz, áram - családok bevonása az óvoda szépítésébe. - zöld jeles napok ünneplése (Föld napja, Madarak és fák napja stb.) A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: - környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani, 23

- megfelelően használják az óvoda épületének helyiségeit, valamint a környezet tisztán tartására szolgáló eszközöket (lábtörlő, takarító eszközök), - takarékoskodnak a vízzel, - részt vesznek elemi természetvédelmi tevékenységekben (téli madárvédelem, élőlények, növények óvása, gondozása). IV/2. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés Nevelőmunkánkban kiemelt szerepet kap a barátságos, derűs légkör kialakítása, mert csak érzelmi biztonságban fejlődhet a gyermek személyisége. Alapozunk az óvodás korú gyermek jellemző sajátosságára az érzelemvezérelt magatartásra. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül a gyermeket. Ezért fokozott figyelmet fordítunk a következőkre: - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, - pozitív érzelmi töltés jellemezze felnőttel, gyermekkel való kapcsolatát, - az óvoda segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, - teremtsen lehetőséget a gyermek társas szükségleteinek kielégítésére, - nevelje a gyermeket a másság elfogadására: legyen természetes számukra, hogy minden ember más, egyéni külső, belső tulajdonságokkal rendelkezik, így másságával együtt elfogadható, szerethető, - tanulják meg az egymás felé fordulást, egymás segítését, az értelmes szeretetet, 24

- a gyermek nyitottságára építve, óvodásainkkal megismertetjük szűkebb és tágabb környezetüket, melyekkel megalapozzuk nemzeti identitástudatukat, hazaszeretetüket, szülőföldjükhöz és családjukhoz való kötődésüket. A közösségi nevelés, szocializáció szempontjából fontos szerepet tölt be a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezését tartjuk fontosnak, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, szabálytudat ) fejlődését. Az óvodapedagógusok viselkedése legyen modell értékű a gyermekek magatartásának alakulására. Fokozottan figyelnünk a lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű, elhanyagolt, illetve a kimagaslóan jó képességű gyermekekre, hiszen az ő nevelésük speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakember (logopédus, pszichológus, gyógypedagógus) segítségét kérjük. Az óvodapedagógus feladatai: - Kialakítja a derűs, biztonságos környezetet - Törekszik a gyermekek testi szükségleteinek kielégítésére - Lehetőséget teremt a gyermek társas szükségleteinek kielégítésére, - Segíti a gyermekeket a másság elfogadásában - Mintát ad a pozitív erkölcsi normák alakulásához - Olyan lehetőségeket teremt, amely elősegíti, hogy a gyermekek megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket. 25

- Közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlását biztosítja, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának fejlődését. A gyermek érzelmi és szociális fejlettségének mutatói iskolába lépéskor - Azonosul a csoport normáival, értékeivel - Megbízatásokat elfogad és teljesít a csoport érdekében - Társaival és felnőttekkel együttműködésre képes, törekszik a megegyezésre. - Tolerálja társai különbözőségét - Megjelenik az önértékelés képessége - Segítőkészség jellemzi - Belátja tévedéseit, hajlandó korrigálni hibáit - A siker, kudarc megélése feldolgozása során fejlődik önértékelése kialakul kudarctűrése. Befogadás: Fontos a fokozatosság, ami biztonságot ad a szülőknek, a gyerekeknek a többi gyereknek és a pedagógusoknak egyaránt. A befogadás mással nem pótolható lehetőség arra, hogy a szülők és az óvodapedagógusok egymás kompetenciáit megismerjék, és a gyermekkel való bánásmód koherenciáját formálni kezdjék. Az óvodapedagógusnak nem szabad elfeledkeznie arról, hogy a befogadás az egész családról, a családnak is szól. Fokozatosan ismerkednek a szülők és a gyerekek az intézménnyel. A szülők megismerik a környezetet, az épület sajátosságait, az egyes helyszíneket. Betekintést nyernek a házirendbe és a pedagógiai programba. 26

Lehetőséget biztosítunk, hogy a gyermekek egy előre megbeszélt időpontban meglátogathassák az óvodát. Ennek időpontját, illetve a látogatások számát, gyakoriságát közösen, a szülői igények és lehetőségek figyelembe vételével alakítjuk, a helyi szabályok, és az óvoda napirendjét figyelembe véve. A szülővel történő fokozatos befogadás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. A szülő jelenléte biztonságot ad a kisgyermeknek, és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és az óvónő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést az óvodai közösségbe. Mérsékeli a stressz reakciók (pl. étkezési, alvási nehézségek, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, a szülőhöz való fokozott ragaszkodás, a viselkedésben, szokásokban, az önállóság terén jelentkező esetleges változások stb.). súlyosságát, időbeni elhúzódását. A szülővel történő fokozatos befogadás módszerének feltételei - A befogadás időtartama maximum 2 hét - A befogadás első hetében a szülővel együtt, a második hetében a szülő állandó jelenléte nélkül, a gyermek igénye szerint - A befogadás első hetében úgy kell az időt alakítani, hogy az anya a gyermekével valamennyi gondozási műveletet elvégezhesse. - A befogadás alatt a szülő csoportban való jelenléte segítség a gyermeknek és óvodapedagógusnak egyaránt. Ehhez azonban a befogadás előtt tisztázni érdemes a szülők kompetenciahatárait, és azt, hogy miben kérik a nevelők a segítségüket. 27

IV/3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Nevelési feladataink során a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítunk a gyermekeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatot szerezhetnek természeti és társadalmi környezetünkről. További feladataink: - a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek bővítése, rendszerezése, - a gyermek értelmi képességeinek (érzékelés, észlelés, emlékezet, szándékos figyelem, képzelet, logikus gondolkodás) és kreativitás fejlesztése, - érdeklődésükre, kíváncsiságukra alapozva, aktívan vegyenek részt közvetlen környezetük megismerésében, - tudatos irányítással jussanak el az általánosítás, az egyszerűbb összefüggések felismerésének szintjére, - legyenek képesek egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazására. Az anyanyelvi nevelés jelen van az óvodai élet minden mozzanatában, beépül a gyermekek tevékenységeibe, szociális kapcsolataiba. Az óvodában az anyanyelvi nevelés alapja a szeretetteljes, szóbeli közlést kiváltó légkör, amelyben az értelmi képességek fejlesztése és az anyanyelvi nevelés koncentrációt alkot. Az óvodapedagógus feladata: - helyzeteket teremt a kommunikációra - kifejezésmódja, visszajelzése, közlései pontosak, érthetőek 28

- támogatja a gyerekek egymás közötti és egyéni kommunikációjának fejlődését - segíti a gyermekekben a sokféleség, elfogadását - Ösztönözi őket a változatos nyelvi fordulatok, kifejezések használatára - anyanyelvi játékokkal olyan helyzeteket teremt, amely lehetőséget nyújt a gyerekek szókincsének bővítésére - elégendő időt és lehetőséget biztosít a gyermekek számára a kifejezőkészségük fejlődésére - lehetőséget biztosít a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezésére, bővítésére, különböző tevékenységekben, és élethelyzetekben való alkalmazására - felismeri a beszédhibákat, a hiányzó vagy a rosszul képzett hangokat, és javasolja a gyermekek megfelelő szakirányú fejlesztését. A fejlődés jellemzői 3-4 éves korban: Egyéni fejlettségüknek megfelelően szívesen beszélnek a velük megtörtént eseményekről. Ismerik a környezetükben található tárgyak, jelenségek nevét, szavakkal kifejezik a tárgyak, személyek szembetűnő tulajdonságait, mozgását, cselekvését. Új szavakat, szófordulatokat használnak, alkalmaznak. Gondolataikat összefüggően fejezik ki. Hangsúlyozásuk, hanglejtésük esetleges, nem mindig megfelelő. A magán- és mássalhangzók nagy részét tisztán ejtik. 4-5 éves korban: Szívesen, bátran beszélnek, elmondják korábbi élményeiket. A megismert szavakat, kifejezéseket, szófordulatokat jelentésüknek megfelelően értik, használják. Figyelnek társaik beszédére, igénylik, hogy figyelmesen meghallgassák őket. Alkalmazzák a párbeszéd jellegzetes fordulatait, 29

udvariassági kifejezéseket. Az anyanyelvnek megfelelő hanglejtéssel használják az állító és tagadó mondatokat, felszólítást, felkiáltást, óhajtást. Még ebben az életkorban is vannak hangsúly és hanglejtő hibák. Néha előfordul helytelenül kiejtett, vagy helyettesített hang. A gyermek kommunikációs képességeinek jellemzői az iskolába lépéskor - Képes a kapcsolatteremtésre, érti a közléseket - Aktív és passzív szókincse gazdag és árnyalt, képes kifejezni önmagát - Ismeri és használja a térbeli, időbeli és mennyiségi relációkat - Egyszerű és összetett mondatokat használ, - A szituációnak megfelelő hangerővel beszél - Közlésvágyát késleltetni képes - Metakommunikációs jelzéseket megérti, s adekvátan használja - Beszéde érthető, hibátlan artikulációval beszél - Beszédritmusa folyamatos - Igényli a mesét, szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak. Az egészségesen fejlődő gyermeknél: az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik szándékos bevésés és felidézés, megjelenik a szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartama, terjedelme, könnyebbé válik megosztása, átvitele, a cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. érthetően és folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal fejezi ki. 30

minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat, végighallgatja, megérti mások beszédét, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről,: tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és alkalmazza a közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását, védelmét, felismeri az öltözködés és időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartásformák, szokások melyek természeti és társadalmi környezetük megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak. Óvodáskor végére szociálisan is éretté válik az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre felnőttel, társaival egyaránt. Egyre több szabályhoz alkalmazkodik, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Kialakulóban van feladattudata, ez a feladat megértésben, feladattartásban, feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 31

A speciális kompetenciák fejlesztése - Célunk, játékos tevékenységeken keresztül szaktudományos ismeretek közvetítésével megalapozni a környezet- és egészségtudatos szemléletmódot. - Az általános kompetenciák fejlesztése mellett a kiemelten tehetséges gyermek felismerése, fejlődésük elősegítése és támogatása. - A hátrányokkal küzdő gyermekek és családjaik segítése, különös tekintettel a veszélyeztetett, valamint a sajátos bánásmódot igénylő gyermekekre. V. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Személyi és tárgyi feltételek 1. Személyi feltételek: - 2 fő óvodapedagógus - 2 fő dajka 1 fő rendelkezik differenciáló, fejlesztő pedagógiai szakvizsgával 1 fő rendelkezik kathekéta végzettséggel. 1 fő jelenleg az ELTE BGGYK án tanulásban akadályozott szakirányon folytatja tanulmányait 1 fő közoktatási vezető szakvizsgás képzésen vesz részt. Az óvodapedagógusok munkáját két szakképzett dajka segíti, aki ezen túl biztosítja az óvoda rendjét, tisztaságát, balesetmentes környezetet. 2. Tárgyi feltételek: Az óvoda tárgyi feltételei segítik a gyermekek nevelését, gondozását, megfelelnek a biztonságos szakmai munkához szükséges előírásoknak. Tárgyi eszközeink a gyermekek létszámának megfelelő számban, jó állapotban állnak rendelkezésre. A gyermekek megismerő tevékenységeit fejlesztő eszközök, 32

játékok mennyisége, minősége megfelelő, a gyermekek igényeinek kielégítésére alkalmasak. Az óvoda komfortfokozata: összkomfortos. Helyiségeink: - Csoportszoba területe: alapterülete 30 m², - Hálószoba: alapterülete: 24 m² - Akadálymentesített vizesblokk - Akadálymentesített öltöző - Vezetői iroda Csoportszoba és hálószoba: - Az előírt alapterület 3 m 2 /fő. - Természetes világítású - A csoportszoba és egyéb helyiségek falai világosak - Járólapot csiszolt, lakkozott parketta alkotja, amely rendszeresen fertőtleníthető - Gyermekek életkorának megfelelő méretű bútorok (székek, asztalok, fektetők) - Külön kiskuckó, puha sarok, párnák, szőnyegek Gyermeköltöző: - Felszerelése megfelel a 3-6-7 éves gyermekek öltözködési igényeinek. - Megfelelő ruha- és cipőtároló. - Minden gyermeknek zsebes tároló - Pad 33

Mosdó - A gyerekek gondozását segítő berendezési tárgyak, eszközök, életkoruknak megfelelő méretben. - Mosdó, zuhanyzó, gyermek WC, öltöztető asztal, törölköző, pohártartó, tükör, - Gyógyszerszekrény. Játszókert: - Tágas, füves udvar, - Homokozó, - Udvari mozgáslehetőséget biztosító játékok (mászókák, hinták, csúszdák) - Babaház Játékeszközök: - Könnyen tisztítható és fertőtleníthető, korosztálynak megfelelő - Balesetet, sérülést nem okozó Pedagógiai szempontok: - Figyelembe vesszük, hogy minden tevékenységformához legyenek megfelelő játékszerek (udvari, csoportszobai). Babaszobai, konstruáló, bábjáték, stb. feltételeinek biztosítása. - A játékkészletet folyamatosan bővítjük. Törekszünk arra, hogy mind a gondolkodás-, észlelés-, finommotorika, stb. alakítására elegendő játékeszköz álljon a gyerekek rendelkezésére. 3. Az óvodai élet megszervezése Az óvoda működését az óvodai munkarend, a Házirend és az SZMSZ biztosítja. Az óvoda munkarendjét a vezető készíti a törvényi előírások alapján a szülők igényeinek és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembe vételével. A házirendet a szülők véleményezik, az óvodapedagógusok elfogadják. 34

- A munkarend úgy alakul, hogy egész nap folyamán megfelelő létszámú dolgozó legyen a gyermekek körüli szervezési, nevelési feladatok ellátására. A nyitva tartás idejére a gyerekek felügyeletét és ellátását az óvoda dolgozóinak lépcsőzetes munkakezdése és befejezése teszi lehetővé. - A házirend tartalmazza a szülők (mint az óvodás gyermek képviselőjének) jogait és kötelességeit az óvodai életrenddel - munkarenddel kapcsolatban. - A heti rend kialakítása az óvodapedagógus felelős szabadsága, figyelembe véve a csoport igényeihez való rugalmas alkalmazkodást - A napirendet folyamatos életszervezés jellemzi - Az óvodai nevelés tervezése valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, különböző óvodai dokumentumok szolgálják. 35

4. Napirend Időpont Időtartam Tevékenység 7.00-8.30 8.30 8.45 1.30 0.15 Gyülekező, Szabad játék Mindennapos testnevelés, 8.45 9. 30 0.45 Tízóraihoz készülődés, tízórai, tisztálkodás 9.30 11.45 2.15 Kezdeményezések a heti rendnek megfelelően, szabad játék, levegőzés, udvari játék, séta 12.00 13.00 13.00-15.00 1 2 Készülődés az ebédhez. Ebéd, fogápolás Készülődés a pihenéshez Délutáni pihenő 15.00-15.45 0.45 Ébredés folyamatosan, öltözködés, tisztálkodás, uzsonna 15.45 17.00 1.15 Játék, szabad tevékenység, szabadban tartózkodás. Gyermekek hazavitele 36

5. Integrált-inkluzív óvodai nevelés A kiemelt figyelmet igénylő gyermek nevelése fontos helyet foglal el óvodánkban. Az ember szeretetére, a közösség és az individuum együttes elfogadására nevelünk. A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítésére adunk lehetőséget. Nevelésünkben kiemelten kívánjuk biztosítani a gyermekek esélyegyenlőséget, az egymás megértésén és tiszteletén alapuló magatartást, és az egyéni képességek fejlesztését. Mindezek megfelelő alapot teremtenek a különleges bánásmódot igénylő gyermekek integrációjához, a speciális nevelés megvalósításához. Az óvodában kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, aa) sajátos nevelési igényű gyermek, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek, ac) kiemelten tehetséges gyermek, b) a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. Sajátos nevelési igényű gyermekek: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. 37

Kiemelten tehetséges gyermekek: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése során az óvodapedagógusok külön figyelmet fordítanak a hátrányok leküzdésének segítésére, a diszkrimináció-mentes csoportlégkör biztosítására. Integráció: fogadás a nevelésben SNI-s gyermekek, beilleszkedését jelenti a többségi nevelési intézményt /óvodát/ látogató gyermekek közé. Inklúzió: befogadás az integráció fejlettebb formája, mely a gyermek érdekében új módszereket keres. A differenciáló pedagógia jellemzi. Gondok esetén a pedagógus megpróbál változtatni viselkedésén, módszerén. Fejleszti inkluzív szemléletét, törekszik a szociális tanulás lehetőségeit kihasználva a gyermeki közösségben az elfogadás, tolerancia, segítségnyújtás szemléletének kialakítására. A gyógypedagógus partner a megoldásokban, kiegészíti, segíti a csoportban dolgozók munkáját. Szemléletváltás jellemzi az egész testületet, melyet felkészült nyitott pedagógusok alkotják. Ez a nyitottság jellemző az egész intézményre, pedagógusokra, gyermekekre, szülőkre egyaránt. 38

VI. Az intézmény kapcsolatrendszere Óvoda Család Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Kapcsolattartásunk alapelvei: - Az óvoda és család kapcsolata épüljön kölcsönös bizalomra, segítségnyújtásra, amely közös programok alkalmával erősödjön. - Az óvónő ismerje meg és fogadja el a család szokás- és szabályrendszerét, tapintatosan segítse az életmód, szemléletmód helyes alakulását. - Minden családdal találja meg a kapcsolatteremtés, segítségadás, együttműködés leghelyesebb módját. - A szülő ismerje az óvoda nevelési programját, képviselői által vegyen részt kialakításában, a beválás figyelemmel kisérésében. - Az óvoda képviseletét szülői szervezet látja el, működési feltételeiket, feladatukat maguk állítják össze, az érvényes jogszabályok alapján. A kapcsolattartás feladatai: A kapcsolattartás záloga egyfelől a tudatos és összehangolt pedagógiai munka, másfelől pedig a családok egyéni helyzetének, figyelembe vétele. E két tényező összehangolása, egyensúlyba hozása ad folyamatosságot és biztonságot minden résztvevő fél számára. A szülők és az óvoda folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről. A tájékoztatás mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű, etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó. 39