EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.8.17. COM(2018) 595 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A 2016. évre vonatkozó éves jelentés az Európai Unióban végzett tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról HU HU
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 2 2. JOGALAP... 3 3. MÓDSZERTAN ÉS A TAGÁLLAMOKTÓL KAPOTT INFORMÁCIÓK... 3 4. A TENGERI OLAJ- ÉS GÁZKITERMELÉSI ÁGAZAT AZ EURÓPAI UNIÓBAN... 4 4.1 Létesítmények és termelés... 4 4.2 Tenger létesítményekkel összefüggő ellenőrzések, vizsgálatok, végrehajtási intézkedések és szabályozási keretek... 7 5. ESEMÉNYADATOK ÉS A TENGERI LÉTESÍTMÉNYEK TEVÉKENYSÉGÉNEK BIZTONSÁGI TELJESÍTMÉNYE... 9 6. KÖVETKEZTETÉSEK... 10
1. BEVEZETÉS A tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. június 12-i 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1 (a továbbiakban: tengeri biztonsági irányelv) az ilyen tevékenységek magas szintű biztonságosságának elérését célozza.a biztonság magas szintje a munkavállalók egészsége, a környezet, a tengeri tevékenységek során igénybe vett fúrótornyok és berendezések, valamint a gazdasági tevékenységek például a halászat és turizmus szempontjából egyaránt előnyös.az irányelv rendelkezéseinek tagállamok általi végrehajtása elősegíti a súlyos balesetek elkerülését, csökkenti az események számát, és a balesetek és események hatékony nyomon követését valósítja meg azok következményeinek mérséklése céljából. Ezen éves jelentés célja az Európai Unióban működő létesítmények számára és típusára vonatkozó adatok szolgáltatása és a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekkel összefüggő eseményekre és azok biztonsági teljesítményére vonatkozó tájékoztatás nyújtása. Az elkövetkező években az éves jelentések sorozata a tagállamok és régiók biztonsági teljesítményének időrendi alakulásának nyomon követését szolgálja. A tagállamok által benyújtott jelentések alapján a Bizottság megállapította, hogy 2016-ban az európai tengeri kitermelési ágazat biztonsági teljesítménye jó volt. Összefoglaló A tengeri biztonsági irányelvben előírtak és a tagállamok éves jelentései alapján a Bizottság éves jelentést tesz közzé az Európai Unióban végzett tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról. A Bizottság Bulgáriától, Horvátországtól, Ciprustól, Görögországtól, Hollandiától, Dániától, Németországtól, Írországtól, Olaszországtól, Lengyelországtól, Romániától, Spanyolországtól és az Egyesült Királyságtól kapott adatokat. A létesítmények többsége az Északi-tengeren és az Atlantióceánon található (410), míg 165 létesítmény a Földközi-tengeren, 9 pedig a Fekete-tengeren található. Az illetékes hatóságok rendszeresen ellenőrzik az illetékességi területükbe eső tengeri létesítményeket. Súlyos eseményeket követően két tagállam a jelentéstételi időszak alatt vizsgálatokat hajtott végre: az Egyesült Királyság (21 esetben biztonsági és környezetvédelmi problémák, 1 esetben súlyos baleset miatt) és Hollandia (1 esetben súlyos baleset miatt). A tagállamok által szolgáltatott adatok alapján konkrétan a balesetek számára és súlyosságára vonatkozóan megállapítható, hogy 2016-ban az európai tengeri olaj- és gázipari ágazat biztonságosan végezte tevékenységét. 1 HL L 178., 2013. június 28., 66. o. 2
2. JOGALAP A tengeri biztonsági irányelv 25. cikkének megfelelően a Bizottság a tagállamok által bejelentett információk alapján a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és környezetre gyakorolt hatásáról szóló éves jelentést tesz közzé. A tagállamoknak a Bizottság részére be kell nyújtaniuk a tengeri biztonsági irányelv IX. mellékletében (3. pont) meghatározott információkat tartalmazó éves jelentést: A tagállamok által a 25. cikk alapján benyújtandó éves jelentéseknek legalább a következő információkat kell tartalmazniuk: a) a létesítmények száma, kora és helye; b) az elvégzett ellenőrzések és vizsgálatok száma és típusa, esetleges végrehajtási intézkedések, illetve büntető ítéletek; c) az eseményekre vonatkozó, a 23. cikkben előírt egységes adatszolgáltatási rendszer szerinti adatok; d) a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek szabályozási keretét érintő minden lényeges változtatás; e) a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek teljesítménye. Az előírt információ tagállamok általi közzétételére vonatkozó határidő a jelentéstételi időszakot követő év június 1-je (pl. a 2016. évre vonatkozóan 2017. június 1.). A tagállamoknak jelentéseiket a 2014. október 13-i 1112/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott egységes formátumban kell elkészíteniük. Az említett végrehajtási rendelet meghatározza a súlyos veszélyt jelző mutatókra vonatkozó információknak a tengeri olaj- és gázipari létesítmények üzemeltetői és tulajdonosai által történő megosztására szolgáló egységes formátumot, valamint a súlyos veszélyt jelző mutatók tagállamok által történő közzétételére szolgáló egységes formátumot 2. A 2015. november 25-i keltezésű, a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekért felelős illetékes uniós hatóságok munkacsoportja (EUOAG) által kidolgozott és jóváhagyott bizottsági iránymutatásokat tartalmazó dokumentum 3 további konkrét információkat tartalmaz a végrehajtási rendeletről és a jelentéstétel formátumának gyakorlatban történő használatáról. 3. MÓDSZERTAN ÉS A TAGÁLLAMOKTÓL KAPOTT INFORMÁCIÓK A tengeri biztonsági irányelv IX. mellékletének (3. pont) megfelelően a tagállamok kötelesek az 1112/2014/EU végrehajtási rendeletben biztosított sablonok használatával, világosan meghatározott és korlátozott terjedelmű információt szolgáltatni a tengeri olaj- és gázipari ágazatukban 2 HL L 302., 2014. október 22., 2. o. 3 https://euoag.jrc.ec.europa.eu/files/attachments/2015_11_25_implementing_regulation_guidance_document_final.p df. 3
bekövetkezett eseményekről. A szolgáltatott adatoknak tartalmazniuk kell az EU-ban üzemeltetett tengeri olaj- és gázipari létesítményekre vonatkozó információkat, mint például a számuk, típusuk, helyük és koruk. A tagállamok jelentéseinek utalniuk kell továbbá a tengeri létesítményekben végrehajtott ellenőrzések, vizsgálatok és végrehajtási intézkedések számára, az események kategóriák szerinti számára és a sérülések számára. A tagállamokra vonatkozó adatokon túlmenően a Bizottság értékelte a régiók biztonsági teljesítményét. Az értékelés céljára a Bizottság Németországot, Dániát, Franciaországot, az Egyesült Királyságot, Írországot és Hollandiát az Északi-tenger és atlanti régió csoportba, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot és Máltát a Földközi-tenger térsége csoportba, Bulgáriát és Romániát a Fekete-tenger csoportba, Lettországot és Lengyelországot pedig a Baltitenger csoportba sorolja. A biztonságról szóló éves jelentéséhez a Bizottság a Bulgáriától, Horvátországtól, Ciprustól, Görögországtól, Hollandiától, Dániától, Németországtól, Írországtól, Olaszországtól, Lengyelországtól, Romániától, Spanyolországtól és az Egyesült Királyságtól kapott adatokat használta fel. Más tagállamok nem végeztek aktív tevékenységet a tengeri olaj- és gázipari ágazatban, vagy nem nyújtottak be az ezen jelentés szempontjából lényeges információt. Az Egyesült Királyság kivételével a tengeri olaj- és gázipari tevékenységeket végző összes tagállam teljes körű adatot szolgáltatott az összes létesítményére vonatkozóan. Ezzel szemben az Egyesült Királyság a tengeri biztonságról szóló jelentését azon létesítményekre korlátozta, amelyek kockázatértékelési dokumentációja hatósági felülvizsgálat tárgyát képezte (a tengeri biztonsági irányelv 42. cikkének 2. bekezdése). Ennek megfelelően az Egyesült Királyságból származó, a tengeri létesítmények tevékenységeinek vizsgálatára, végrehajtási intézkedéseire, eseményadataira és teljesítményére vonatkozó információ az összesen 225 létesítményből 129 létesítményre korlátozódik. A tagállamok biztonsági teljesítményének értékeléséhez a Bizottság a tengeri olaj- és gázipari tevékenységgel összefüggő munkavállalói létszámot és munkaidőt az eseményekhez és súlyos balesetekhez viszonyította. 4. A TENGERI OLAJ- ÉS GÁZKITERMELÉSI ÁGAZAT AZ EURÓPAI UNIÓBAN 4.1 Létesítmények és termelés Az EU vizein működő tengeri létesítmények nagy többsége az Északi-tengeren található, konkrétan az Egyesült Királyságban és Hollandiában (ezek az EU vizein működő tengeri létesítmények mintegy 38 %, illetve 26 %-át teszik ki). A Földközi-tenger térségében Olaszország a legaktívabb tagállam, amelyet Horvátország követ. A Fekete-tenger régiójában Románia rendelkezik tengeri olajés gázipari ágazattal, míg Bulgária megkezdte a feltárási tevékenységeket a tengeri kőolaj- és földgázkitermeléshez. A Balti-tengeren partszakasszal rendelkező tagállamokból származó jelentések 4
alapján ezen a területen csak Lengyelország végez tengeri olaj- és gázkitermelő tevékenységet (lásd az 1. táblázatot). 1táblázat: Helyhez kötött létesítmények: Létesítmény típusa régió és tagállam szerint Régió/ország Létesítmény típusa (*) FMI FNP FPI NUI Összesen Balti-tenger 1 0 0 1 2 Lengyelország 1 0 0 1 2 Fekete-tenger 8 0 0 1 9 A Földközi-tenger térsége Északi-tenger és atlanti régió Bulgária 0 0 0 1 1 Románia 8 0 0 0 8 16 0 3 146 165 Horvátország 2 0 0 18 20 Görögország 1 0 0 1 2 Olaszország 12 0 3 125 140 Spanyolország 1 0 0 2 3 158 1 21 211 410 Dánia 10 0 0 19 29 Németország 2 0 0 0 2 Írország 1 0 0 1 2 Hollandia 56 0 0 96 152 Egyesült Királyság 89 1 21 114 225 Összesen 182 1 24 359 586 (*) FMI helyhez kötött létesítmény személyzettel; FNP helyhez kötött, nem termelési célú létesítmény; FPI úszó kitermelő létesítmény; NUI (rendszerint) felügyelet nélkül üzemeltetett létesítmények. Az EU vizeken üzemeltetett tengeri létesítmények többségét 1980 és 2000 között hozták létre. 2010 óta az új termelő létesítmények létrehozása jelentős mértékben csökkent az Északi-tengeren, az atlanti régióban és a Földközi-tengeren (lásd a 2. táblázatot és az 1. ábrát). Az I. mellékletben a jelentés részletes áttekintést nyújt a tagállamok által létrehozott létesítmények építésének évére vonatkozóan. Az EU hazai kőolaj- és földgáztermelésének legnagyobb részét (mintegy 94 %) az Északi-tenger és atlanti régióban végzik (3. táblázat). A legjelentősebb termelő az Egyesült Királyság, amelyet 5
Hollandia és Dánia követ. Míg Olaszország és Horvátország aktív termelők a Földközi-tengeren, jelenleg csak Románia végez jelentős kőolaj- és földgáztermelést a Fekete-tengeren. 2 táblázat: Üzembe helyezett létesítmények száma évtized és régió szerint Építés éve RÉGIÓ Balti-tenger Fekete-tenger A Földközitenger térsége Északi-tenger és atlanti régió 1960 1969 0 0 7 23 30 1970 1979 0 1 14 55 70 1980 1989 0 7 51 99 157 1990 1999 1 0 42 118 161 2000 2009 1 1 41 69 112 2010 2019 0 0 10 36 46 EU összesen 2 9 165 400 576 EU összesen 3 táblázat: Tengeri kőolaj- és földgáztermelés az EU-ban, tonna kőolaj egyenértékben (ktoe) RÉGIÓ Ország ktoe EU összértékének %- ában Balti-tenger 122,91 0,11 % Lengyelország 122,91 0,11 % Fekete-tenger 1 558,89 1,34 % A Földközitenger térsége Északi-tenger és atlanti régió Bulgária 61,78 0,05 % Románia 1 497,11 1,29 % 5 462,40 4,71 % Horvátország 867,89 0,75 % Görögország 180,51 0,16 % Olaszország 4 217,00 3,63 % Spanyolország 197,00 0,17 % 108 932,45 93,85 % Dánia 11 341,00 9,77 % Németország 1 038,09 0,89 % Írország 130,88 0,11 % Hollandia 13 853,00 11,93 % Egyesült Királyság 82 569,48 71,13 % 6
Szám Összesen 116 076,65 100,00 % 120 100 80 60 40 20 0 1960 1969 1970 1979 1980 1989 1990 1999 2000 2009 2010 2019 Évtized Balti-tenger Fekete-tenger A Földközi-tenger térsége Északi-tenger és atlanti régió 1. ábra: Új helyhez kötött létesítmények évtized és régió szerint 4.2 Tenger létesítményekkel összefüggő ellenőrzések, vizsgálatok, végrehajtási intézkedések és szabályozási keretek Nem az összes tagállam hozott létre működő illetékes hatóságot a tengeri biztonsági irányelv végrehajtására vonatkozó határidőig (2015. július 19.). 2016-ban a jelentéstételi időszak elején két, tengeri létesítménnyel rendelkező tagállam nem hajtotta végre maradéktalanul a tengeri biztonsági irányelvet, és folytatták e feladat teljesítését. A 4. táblázat a tengeri létesítményekben végrehajtott ellenőrzések számát részletezi. A balesetekről szóló hivatalos jelentések elemzésén túlmenően a vizsgálatok és azok nyomon követése elsődleges eszközként szolgálnak a biztonsági és környezetvédelmi szabályok és jogszabályok tengeri kitermelési ágazatban történő érvényesítésének. Az ellenőrzések száma általában a létesítmények számához igazodóan növekszik. Ugyanakkor Olaszország és Németország illetékes hatóságai a többi tagállammal történő összehasonlítás alapján, a létesítmények számához viszonyítva viszonylag magas számú ellenőrzést hajtottak végre. A tengeri biztonsági irányelv 18. cikke meghatározza a tagállamok illetékes hatóságainak a tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó jogkörét. E hatóságok megtilthatják az adott tevékenységek végzését, továbbá a balesetek megakadályozása és a tevékenységek biztonságos végzése érdekében kérhetik a kockázatkezelés általános alapelveinek való megfelelésre irányuló intézkedések végrehajtását. Csak az északi-tengeri régióban kőolaj- és földgáztermelést végző 7
tagállamok hajtották végre ilyen jelentendő végrehajtási intézkedéseket, illetve büntető ítéleteket (2016-ban 10-et). Az illetékes hatóságok rendszeresen ellenőrzik az illetékességi területükbe eső tengeri létesítményeket. Súlyos eseményeket követően két tagállam a jelentéstételi időszak alatt vizsgálatokat hajtott végre: az Egyesült Királyság (21 esetben biztonsági és környezetvédelmi problémák, 1 esetben súlyos baleset miatt) és Hollandia (1 esetben súlyos baleset miatt). A súlyos balesetek száma tartalmazza a haláleset, illetve súlyos személyi sérülés magas kockázatával járó eseményeket akkor is, ha az ilyen események ténylegesen nem ilyen kimenetellel végződnek. Az Egyesült Királyság 7 végrehajtási intézkedést hajtott végre a jelentésének e részében említett 129 létesítménye tekintetében (az összesen 225 létesítmény közül), elsősorban javításra irányuló felszólítás formájában, míg Hollandia 2 (közigazgatási bírság) és Írország 1 intézkedést hajtott végre. A szabályozási keret révén a tagállamok további előrehaladást értek el a tengeri biztonsági irányelv nemzeti szabályok és szabályzatok alkalmazásán keresztül történő végrehajtásában. Olaszország arról számolt be, hogy a földközi-tengeri együttműködés részeként a vészhelyzeti készültségre és elhárításra vonatkozóan további intézkedéseket dolgozott ki. 4táblázat: A tengeri létesítményekben végrehajtott ellenőrzések száma 2016-ban, régió és tagállam szerint RÉGIÓ Ország Ellenőrzések A létesítményben ledolgozott embernapok száma (utazási időt nem számítva) Balti-tenger 4 14 2 Lengyelország 4 14 2 Fekete-tenger 1 1 1 Bulgária 1 1 1 Románia 0 0 0 A Földközi-tenger térsége 424 431 121 Északi-tenger és atlanti régió Horvátország 22 22 20 Olaszország 401 408 100 Spanyolország 1 1 1 306 1 466,5 257 Dánia 14 50 15 Németország 11 11 2 Írország 3 11 1 Hollandia 68 72 49 Ellenőrzött létesítménye k száma 8
Egyesült Királyság 210 1 322,5 190 Összesen 735 1 912,5 381 5. ESEMÉNYADATOK ÉS A TENGERI LÉTESÍTMÉNYEK TEVÉKENYSÉGÉNEK BIZTONSÁGI TELJESÍTMÉNYE A tengeri olaj- és gázipari tevékenységet végző összes tagállam közül az Egyesült Királyság, Hollandia és Dánia jelentett eseményt: - Egyesült Királyság: 27 jelentendő esemény (a tengeri biztonsági irányelv IX. mellékletének megfelelően), beleértve egy súlyos balesetet; az Egyesült Királyság jelentése 129 létesítményre (összesen 225 létesítményből) tér ki. Éves jelentésében az Egyesült Királyság nem számolt be az akkor még vizsgálat alatt álló súlyos baleset részleteire vonatkozóan. - Hollandia: 13 jelentendő esemény (a tengeri biztonsági irányelv IX. mellékletének megfelelően), beleértve egy súlyos balesetet. A súlyos balesetet eljárásbeli/szervezeti hibák és egy üzemeltetési hiba okozta. - Dánia: 2 jelentendő esemény (a tengeri biztonsági irányelv IX. mellékletének megfelelően), súlyos baleset nélkül. A jelentendő események többsége a nem szándékolt kibocsátások (az összes esemény 59,5 %-a), 26,2 % a kútellenőrzés megszűnésének (kitörés/terelő aktiválása), 7,1 % a biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus elem (SECE) meghibásodásának és 4,8 % a szerkezeti integritás kategóriájába sorolható. Egy esemény során a személyzet evakuálására volt szükség. 5táblázat: Események kategóriák szerint (a tengeri biztonsági irányelv IX. melléklete, uniós szinten) A IX. melléklet szerinti kategóriák Eseménye k száma Részarány (kategória összértéken belül) a) Nem szándékolt kibocsátások 25 59,5 % 59,5 % Égő állapotú olaj-/földgázkibocsátás Tűzesetek 0 0,0 % 0,0 % Égő állapotú olaj-/földgázkibocsátás Robbanások 0 0,0 % 0,0 % Nem égő állapotú földgázkibocsátás 13 52,0 % 31,0 % Nem égő állapotú olajkibocsátás 7 28,0 % 16,7 % Veszélyesanyag-kibocsátás 5 20,0 % 11,9 % b) Kútellenőrzés megszűnése 11 26,2 % 26,2 % Kitörés 0 0,0 % 0,0 % Kitörés / terelő aktiválás 11 100,0 % 26,2 % Részarány (összes eseményen belül) 9
Védőelem meghibásodása 0 0,0 % 0,0 % c) A biztonsági és környezetvédelmi szempontból kritikus elemek meghibásodása 3 7,1 % 7,1 % d) A szerkezeti integritás sérülése 2 4,8 % 4,8 % Stabilitás/úszóképesség csökkenése 0 0,0 % 0,0 % Stabil helyzetből való elmozdulás 1 50,0 % 2,4 % A szerkezeti integritás sérülése 1 50,0 % 2,4 % e) Vízi járművek ütközése 0 0,0 % 0,0 % f) Helikopterbalesetek 0 0,0 % 0,0 % g) Halálos kimenetelű balesetek (*) 0 0,0 % 0,0 % h) 5 vagy több személyt érintő súlyos sérülés egyazon balesetben (*) 0 0,0 % 0,0 % i) A személyzet evakuálása 1 2,4 % 2,4 % j) Környezeti balesetek (**) 0 0,0 % 0,0 % ÖSSZESEN 42 100 % 100 % (*) Csak ha súlyos balesethez kapcsolódik. (**) A tagállamok jelentései alapján a súlyos balesetek nem minősültek környezetvédelmi balesetnek. 6. KÖVETKEZTETÉSEK A Bizottság a tagállamok által szolgáltatott adatok alapján értékeli az EU tengeri olaj- és gázipari tevékenységeinek biztonságát, a jelentésről szóló végrehajtási rendelet rendelkezéseinek megfelelően. Ennek megfelelően a Bizottság értékelésének pontosságát befolyásolják a tagállamok által benyújtott információk. Mivel ezen éves jelentés az első jelentés ebben a témakörben, a korábbi évekkel történő összehasonlítás és az EU biztonsági tendenciáira vonatkozó következtetések levonása még nem lehetséges. Tekintettel a tagállamok által szolgáltatott adatokra és figyelemmel a bejelentett balesetek alacsony számára, valamint súlyosságuk alacsony szintjére, úgy tűnik, hogy az európai tengeri olaj- és gázipari ágazat megfelelő biztonsági szinten végezte tevékenységét. E következtetés összhangban van az illetékes nemzeti hatóságok értékelésével, például az Egyesült Királyság esetében, amely a veszélyes események és a munkaidőhöz viszonyított, jelentendő sérülések gyakoriságának csökkenéséről számolt be. A Bizottság külön megjegyzi, hogy 2016-ban nem jelentettek halálesetet. A jövőbeli jelentések, az éves alapú viszonyítások és a tendenciák nyomon követése alapján állapítható majd meg, hogy a tengeri kitermelési ágazat fenn tudja-e tartani ezt a biztonsági szintet, vagy további előrehaladást tud elérni. 10