DOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI 0DJQp]LXPKLiQ\PpUVpNOpVpQHNOHKHW VpJHLD %DGDFVRQ\LERUYLGpNV] O OWHWYpQ\HLEHQ Írta: MÁJER JÁNOS
DOKTORI (PhD.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM *(25*,.210(= *$='$6È*78'20È1<,.$5 3URJUDPYH]HW Dr. Gáborjányi Richárd Egyetemi tanár, az MTA doktora 7pPDYH]HW N Dr. Debreczeni Béláné Egyetemi tanár, az MTA doktora Dr. Diófási Lajos Egyetemi tanár, az MTA doktora MAGNÉZIUMHIÁNY MÉRSÉKLÉSÉNEK /(+(7 6e*(,$%$'$&6ONYI BORVIDÉK 6= / h/7(79e1<(,%(1 Írta: Májer János Badacsony 2004.
3 1.$NXWDWiVHO ]PpQ\HLFpONLW ]pvhn A Badacsonyi borvidék tanú-hegyei nemcsak a valahai pannon kori WpUV]LQWU O pv D KDUPDGNRUL ED]DOW YXONiQRVViJUyO WHV]QHN ÄWDQ~bizonyságot, hanem a több mint kétezer éves borkultúra révén, az ember és a természet egymásra találásáról is. $ PpOWiQ YLOiJKtU EDGDFVRQ\L ERURN OHJQDJ\REE UpV]EHQ D V] O NXOW~UD V]HPSRQWMiEyO UHQGNtY O NHGYH] WHUPpV]HWL DGRWWViJRNQDN köszönhetik sikerüket. $NHGYH] QDSVXJiU]iVLpVK PpUVpNOHWLYLV]RQ\RN mellett, a talajtani, geológiai sajátosságok is szerepet játszanak az itt termett borok N O QOHJHVPLQ VpJpEHQ A Balaton-felvidék geológiai, talajtani adottságai alapján nem tartozik D 0J XWiQSyWOiVW IHOWpWOHQ O LJpQ\O WHU OHWHN N ]p $] XWyEEL LG ben mégis egyre gyakrabban kell súlyos magnéziumhiányra utaló tünetekkel V]HPEHV OQ QNDWpUVpJV] O OWHWYpQ\HLEHQ. $ PDJQp]LXP D Q YpQ\L DQ\DJFVHUpEHQ QDJ\RQ VRNUpW IXQNFLyW OiW HO PLQW WHVWpStW HOHP PLQGHQ VHMWEHQ PHJWDOiOKDWy pv FVDNQHP PLQGHQ életfolyapdwedq UpV]W YHV] $ NORURILOO pstw N YH iowdoiqrvenzimaktivátor, az ATP-vel alkotott komplexe révén, a foszforiláción keresztül szinte minden asszimilációs és lebontó életfolyamatban részt vesz. %iuhuuhdwishohpuhlvpdnurhohpv]lqw PHQQ\LVpJEHQYDQszüksége D V] O QHN XWiQSyWOiVD D] OWHWYpQ\HN WUiJ\i]iVL rendszerében, Magyarországon kevéssé terjedt el.
4 Az utóbbi években egyre gyakrabban tapasztalt hiányjelenségek felvetették a magnézium utánpótlás termesztés-technológiába állításának esetleges szükségességét, hiszen az LQWHJUiOW V]HPOpOHW termesztéstechnológiák, a tápanyag-utánpótlás területén, az intenzív V]HPOpOHW HJ\ROGDO~ 13. WUiJ\i]iV J\DNRUODWiYDO V]HPEHQ QDJ\REE hangsúlyt fektetnek a mezo- és mikroelemek utánpótlására, a harmonikus tápanyagellátás biztosítására. $ WpPD LG V]HU VpJpW IHOLVPHUYH D] )90 EDGDFVRQ\L 6] OpV]HWL pv Borászati Kutatóintézetében, szabadföldi magnézium-trágyázási kísérletet kezdtünk 1998 - ban, amelyqhnnhuhwpehqn O QE ] DGDJJDO, és kijuttatásmóddal (talaj,- ill. lombkezelés), évente magnézium utánpótlást végeztünk, NHVHU Vy0J624 7 H 2 O) felhasználásával. A kísérlet keretében arra kerestünk választ, hogy a magnézium- WUiJ\i]iV N O QE ] PyGV]HUHLYHO PpUVpNHOKHW N-e a hiánytünetek, ill. milyen hatással vannak azok D WHUPpV PHQQ\LVpJpUH PLQ VpJpUH D V] O OHYpOpVDWDODMWiSHOHPWDUWDOPiUD
5 2. Kísérletek helye, körülményei, anyaga és módszere A NtVpUOHWL PXQNiW D] )90 EDGDFVRQ\L 6] OpV]HWL pv %RUiV]DWL.XWDWyLQWp]HWpEHQ LOO MRJHO GMpEHQ D SpFVL 6] OpV]HWL pv %Rrászati Kutatóintézet Badacsonyi Kísérleti Telepén állítottuk be, és 3 évig folytattuk (1998, 1999, 2000). A kísérleti tábla a Badacsony - hegy déli oldalán, a Badacsonytomaj 012/32 hrsz-rqhokho\h]nhg XQÄ,%26WHUDV]RN 5yPDL~WWDOpULQWNH] részén található, közel a Balatonhoz. A tábla tengerszint feletti magassága 130 m. A] LG MiUiV D NtVpUOHW pyhlehq %Ddacsonyban a csapadékviszonyok alakulásában tért el lényegesen egymástól. 1998 és 1999 az átlagosnál csapadékosabb, míg 2000 az átlagosnál szárazabb volt. A vegetációs ciklus három kiemelt hónapjában (június, július, augusztus) azonban, a LVV]pOV VpJHVHQV]iUD]YROW. $.Ë6e5/(7,7È%/$/(*)21726$%%-(//(0=, A kísérleti tábla területe: 1,4 ha Fajta: Olasz rizling Alany: Teleki 5C Telepítés éve: 1994 7 NH-P YHOpVPyGN ]pspdjdvnrugrqfvhufvdsrvyiowyphwv]pvvho Rügyterhelés: 6 rügy/m 2
6 A terület WHOHStWpV HO WW 100 t/ha istállótrágyát (szarvasmarha), 1200 kg K 2 O/ha NiOLXPNpV]OHWH] P WUiJ\it, valamint 100 kg P 2 O 5 /ha KDWyDQ\DJIRV]IRUP WUiJ\iWNDSott. A terület talaja: homokos-yio\rj IL]LNDL WDODMIpOHVpJ WHOMHV szelvényében karbonátos, gyengén lúgos kémhatású, alacsony humusztartalmú. A talajvizsgálati adatok alapján a terület talajának magnézium ellátottsága a Magyarországon alkalmazott határértékek alapján, a jó kategóriába sorolható! VIZSGÁLT 7e1<(=., KEZELÉSEK: $WpQ\H] WDODMNH]HOpV0J2NJKDD0JP WUiJ\DWDODMEDEHGROJR]YD a 1 Ø0JP WUiJ\i]iVQpON O a 2 a 3 a 4 a 5 10 kg/ha 20 kg/ha 30 kg/ha 40 kg/ha A kísé rleti parcellákat megfeleztük é s % WpQ\H] NpQW D NHVHU VyV lombtrágyázást is beiktattunk, két változattal: b 1 lombtrágyázás nélkül b 2 ORPEWUiJ\i]iVVDODV] O YLUiJ]iVXWiQ alkalommal A kísérlet elrendezése sávos, ismétlések száma: 4. A hiánytünetek bonitálására levélmintavétel és kísérleti szüret céljára 10- W NpV NLVSDUFHOOiNDW MHO OW QN NL NH]HOpVHQNpQW LVPpWOpVEHQ Egy-HJ\NH]HOpVW[ VV]HVHQW NHNpSYLVHOW
7 Mg trágyázásra (talajkezelés) 16 %-os hatóanyag tartalmú NHVHU VyW használtunk. $ NH]HOpVHNQHN PHJIHOHO NHVHU Vy PHQQ\LVpJHW pyhqwh áprilisban a talaj felszínére szórtuk, majd sekélyen bedolgoztuk. LombtrágyázásrD V]LQWpQ NHVHU VyW KDV]QiOWXQN 5 %-os töménységben. A lombtrágyázást külön menetben, a növényvédelmi NH]HOpVHNW O I JJHWOenül végeztük, hektáronként 800-1000 liter permetlé NLMXWWDWiViYDO$SHUPHWH] WUiJ\i]iVLG SRQWMDL 1. virágzás után (június közepén) 2. zöldborsó nagyság elérése után (július közepe) 3. zsendüléskor (augusztus közepe). VIZSGÁLATI, KIÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK W A fürttermés mennyiségét úgy állapítottuk meg, hogy a kijelölt 10 NpV SDUFHOOiN VV]HV WHUPpVpW N O Q külön leszüreteltük, megmértük, PDMG D V] O W D V]RNiVRV PyGRQ IHOGROJR]WXN $] HUHGPpQ\HN kiértékelése során az adatokat kg/m 2 -re számoltuk át. A szürettel párhuzamosan szemrevételezéssel bonitáltuk a rothadási százalékot is. A V] UHWL LG SRQW PHJYiODV]WiViQiO D] 2ODV] UL]OLQJ IDMWD DGRWW pyuh MHOOHP] iwodjrvv] UHWLLGHMpKH]LJD]RGWXQN $ IHOGROJR]RWW V] O E O NpV] OW PXVWEyO PDJ\DU PXVWIRNROyYDO megmértük a mustfokot, majd minták alapján, a borászati laboratóriumunkban megállapítottuk a titrálható savtartalmat. $ NH]HOpVHN ERUPLQ VpJUH J\DNRUROW KDWiViQDN YL]VJiODWiKR] D kiválasztott Ø, 20, és 40 kg/ha-os talajkezelések mustjából, mikrovinifikációs módszerrel (üvegballonban) bort készítettünk.
8 A borokat kétszer fejtett állapotukban kémiai elemzéssel és RUJDQROHSWLNXV EtUiODWWDO LV PLQ VtWHWW N $] analízist a badacsonyi borászati laboratóriumunkban végeztük, amelynek során a vonatkozó szabványok szerinti módszerekkel meghatároztuk az alkoholtartalmat, a cukortartalmat, a cukormentes extrakttartalmat, a titrálható savtartalmat és a borok fajsúlyát. A kísérlet borainak érzékszervi bírálatára mindig a tárgyévet N YHW pyehq(május-június) megrendezett un. Intézeti Borbírálaton került sor, évente mintegy 40 szakember részvételével. A titkos borbírálat során a 20 pontos, pozitív bírálati módszert alkalmaztuk. A borbírálati eredményeket a számtani átlagok összehasonlítása mellett, az egyes bírálók pontszámai alapján képzett rangszám alapján is kiértékeltük. $ ORPER]DWRQ V]HPUHYpWHOH]pVVHO pu]pnhokhw hiánytünetek bonitálását mindhárom évben D V] UHW HO WW V]HSWHPEHU HOHMpQ végeztük el. $ KLiQ\W QHW PpUWpNpQHN V]iPV]HU VtWpVpUH D ERQLWiOiVW V]DEDG V]HPPHO YpJH]W N ~J\ KRJ\ LVPpWOpVHQNpQW W NpQ N O Qkülön becsültük a klorotikus levélfelület és az összes levélfelület V]i]DOpNRVDUiQ\iWPDMGHEE OiWODJRWV]iPROWXQN $ NtVpUOHWL SDUFHOOiN W NpLU O pyhqwh NpW DONDORPPDO virágzáskor és éréskor szedtünk levélnyél nélküli levélmintákat. A levelek makro- és mikroelem-tartalmát (N,K,P,Mg,Ca,Fe,Zn,Mn,B) az FVM SzBKI pécsi analitikai laboratóriumában állapították meg. A talajmintavételeknél a kétátlós, párhuzamos módszer szerint, a 0-30 és a 31-60 cm-hv WDODMUpWHJHNE O YHWW QN PLQWiNDW ~J\ KRJ\ HJ\-egy
9 minta 20 D]RQRV W PHJ UpV]PLQWiEyO ioow $ UpV]PLQWiNDW DODSRVDQ VV]HNHYHUW N pv HEE O D] VV]HNHYHUW PLQWiEyO NE kg-nyi mennyiséget, szárítás után a laboratóriumba szállítottuk. $WDODMPLQWDYpWHOHNLG SRQWMDL ¾ $NtVpUOHWEHiOOtWiVDHO WWiSULOLVWiEODV]LQW mintavétel) ¾ isulolvdwdodmnh]hopvhni SDUFHOOiLUyOD1-a 5 ) ¾ isulolvdwdodmnh]hopvhni SDUFHOOiLUyOD1-a 5 ) ¾ DXJXV]WXVDWDODMNH]HOpVHNI SDUFHOOiLUyOD1-a 5 ) A talajvizsgálatokat az FVM SzBKI kecskeméti talajtani laboratóriumában végezték. A talaj könnyen oldható magnéziumtartalma meghatározásánál összehasonlítási céllal három módszert is alkalmaztunk úgy, mint: I. Schachtschabel eljárás, mérés AAS készüléken II. KCl-os extrakciós módszer, mérés AAS készüléken III. EUF * módv]hu 0J 0J,0J,,0J,,,0J ). Mg * V] U SDStUUyOOHROGRWWNDWyGRQNLYiOWPDJQp]LXP KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK MATEMATIKAI ÉRTÉKELÉSE: A talajvizsgálati eredmények értékelését a párhuzamos minták mérési puwpnhle O NpS]HWW iwodjpuwpnhn VV]HKDVRQlításával végeztük el. A többi vizsgált paraméter eredményadatait SVÁB (1981) alapján, varianciaanalízissel értékeltük ki. A kiértékeléshez a Csongrád megyei 1 YpQ\ pv 7DODMYpGHOPL 6]ROJiODW PXQNDWiUVD 5HJ V $QWDOQp iowdo VisualBasic programnyelven készített, Windows 98 alatt futó számítógépes programot használtunk.
10 3. Eredmények, megállapítások 3. 1. 0DJQp]LXPWUiJ\i]iVKDWiVDDWHUPpVPHQQ\LVpJpUHPLQ VpJpUH A három év kísérleti eredményei alapján D V] O WHUPpV PHQQ\LVpJL pv PLQ VpJL SDUDPpWHUHLQHN alakulása tekintetében az alábbi összefoglaló megállapításokat tehetjük: 3.1.1. A fürttermés mennyiségében a nagyobb adagú talajkezelések (30- NJKD HVHWpEHQ pu]pnhokhw V]iPRWWHY Q YHNHGpV $ lombkezelés általában nem növelte a termés mennyiségét. A 10 és 20 kg/ha-os talajkezelésekkel kombinálva azonban szinergista hatás ILJ\HOKHW PHJ 3.1.2. A mustfok tekintetében is a nagyobb adagú talajkezeléseknél MHOHQWNH]HWW D YL]VJiOW KiURP pye O NHWW EHQ puwpnhokhw növekedés. A lombtrágyázás hatását iwwvhpvlnhu OWWHWWHQpUQLV ennél a paraméternél, a fürttermés mennyiségénél tapasztalt pozitív szinergizmust sem tudtuk igazolni. 3.1.3. A magnéziumtrágyázás hatására pymiudwwyo I JJ HQ csökkenhet a must titrálható savtartalma, ami a lelágyulásra hajlamos W WHUP KHO\HNHQ D] XWyEEL pyhn LG MiUiVL N U OPpQ\HL N ] WW QHP IHOWpWOHQ ONHGYH] KDWiV 3.1.4. $NtVpUOHWLERURNRUJDQROHSWLNXVPLQ VtWpVpQpO a bírálók, a vizsgált KiURP pye O NHWW EHQ D] t]- és aromaanyagok mennyiségében és PLQ VpJpEHQ puh]wek pozitív különbséget a magnézium-kezelések MDYiUD (UHGPpQ\HLQN DODSMiQ WHKiW ~J\ W QLN KRJ\ D PDJQp]LXP WUiJ\i]iVKDWiVDDPXVWpVDERUPLQ VpJpUHpYMiUDWI JJ
11 Eredményeinket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a magnéziumtrágyázás az alkalmazottgy]lvwyopvirupiwyoi JJ HQ pozitívan hatott DV] O Q YpQ\I UWWHUPpVpUHHJ\HVpYMiUDWRNEDQDPXVWFXNRUWDUWDOPiUD valamint a bor érzékszervi értékére. 3. 2. Az alkalmazott magnézium utánpótlási módszerek hatása a hiánytünetek mérséklésére A lombozatoq pu]pnhokhw PDJQp]LXP-hiánytünetek mértékének V]iPV]HU VtWpVpUH YpJ]HWW ERQLWiOiVDLQN HUHGPpQ\HLW YDULDQFLDDQDOt]LVVHO kiértékelve megállapíthattuk, hogy: 3.2.1. $YDULDQFLDDQDOt]LVVRUiQDNpWWpQ\H] N ] OFVDND]Ä$ WpQ\H] WDODMNH]HOpV N O QE ] Gyzissal) esetében sikerült statisztikailag igazolni a különbségeket. Mindhárom évben szignifikánsan kisebb WHKiW NHGYH] talajkezelés. EE V]i]DOpNRV értékeket adott a 30-40 kg/ha-os 3.2.2. $ Ä% WpQ\H] SR]LWtY KDWiViW HJ\LN pyehq VHP VLNHU OW szignifikánsdq LJD]ROQL $ NpW WpQ\H] ÄN OFV QKDWiVD -ban 5%-os, míg 2000-ben 10%-os szinten volt szignifikáns, ugyanakkor 1999-ben ez a hatás sem igazolható. 3.2.3. A három év adatait együtt értékelve megállapíthatjuk, hogy a ORPER]DWRQ V]HPUHYpWHOH]pVVHO pu]pnhokhw PDJQp]LXPKLiQ\UD XWDOy W QHWHN V] UHW HO WWL ERQLWilásánál a nagyobb dózisú (30-40 kg/ha) talajkezelésnél kaptuqn NHGYH] DODFVRQ\DEE értékeket.
12 3.2.4. A lombkezelés önmagában csak minimális mértékben csökkentette a klorotikus tüneteket, ugyanakkor a 10-20 kg/ha-os talajkezelések lombkezelt kombinációinál alacsonyabb %-értékben megnyilvánuló pozitív szinergista hatást is érzékelhettünk. Jól szemlélteti a különbségeket a kísérleti terülhwhq D]RQRV LG készített két kép is (1-2. kép). SRQWEDQ.tVpUOHW QN HUHGPpQ\HLE O PHJiOODStWKDWMXN KRJ\ D PDJQp]LXPhiányra utaló tüneteket, 30- NJKD KDWyDQ\DJQDN PHJIHOHO NHVHU Vy WDODMNH]HOpV IRUPiMiEDQ W UWpQ DONDOPD]iViYDO PpUVpNHOKHWM N $ keser VyVORPEWUiJ\i]iV QPDJiEDQHEEHQDWHNLQWHWEHQVHPYiOWRWWDEH DKR]]iI ] WWUHPpQ\HNHW.H]HOpVHNKDWiVDDV] O OHYpOWiSHOHPWDUWDOPiUD A kísérlet keretében végzett levélanalízisek eredményeit összefoglalva az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: 3.3.1. A magnézium trágyázás hatására, a levél tápelem-tartalmában a K és Mg esetében lehet egymással ellentétes irányú, szignifikáns változást kimutatni. Ez a hatás azonban csak a talajtrágyázási kezelésekre vonatkozik, a lombtrágyázásra nem.
13 1. kép: 10 kg/ha-os talajkezelés, 2. kép: 40 kg/ha-os talajkezelés, lombtrágyázással lombtrágyázás nélkül 1999. augusztus eleji állapot
14 3.3.2. A talajkezelések közül a 30-40 kgmgo/ha-os kezelés esetében emelkedett a levelek Mg tartalma, miközben csökkent ugyanezen kezeléseknél a K érték. A kísérlet körülményei között a levél Ca tartalmára a magnézium trágyázás nem volt befolyással. 3.3.3. Mindezek, valamint a K/Mg arány változásai arra engednek következtetni, hogy esetünkben a K-Mg-Ca antagonizmus hármasból a K-Mg antagonizmus a domináns. 3.3.4. $ 0J WUiJ\i]iV 3 IHOYpWHOW VHJtW KDWiVD D NtVpUOHW Nörülményei között nem igazolódott. Nem befolyásolta a magnézium trágyázás a levelek N-, valamint mikroelem-tartalmát sem. Az egyes mikroelemeknél tapasztalható különbségek évjárathatásra YH]HWKHW NYLVV]D 3.3.5. $ MHOHQWNH] helyenként súlyos magnéziumhiány oka tehát a levélanalízis tanúsága szerint, a K-Mg antagonizmusban NHUHVHQG 3.3.6. A kísérlet körülményei között tapasztalható K túlsúly, feltételezhet HQ D WHOHStWpV HO WW 0J PHQWHV.-P WUiJ\iYDO végzett, nagy adagú (1200 kg K 2 2KD NpV]OHWH] WUiJ\i]iVUD YH]HWKHW YLVV]D
15 3. 0DJQp]LXP WUiJ\i]iV KDWiVD D WDODM IHOYHKHW PDJQp]LXP tartalmára és az adszorbeált kationok összetételére A kísérlet keretében végzett talajvizsgálatok eredményeit összefoglalva az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: 3.4.1. Annak ellenére, hogy a talaj tömegéhez képest, a kísérlet keretében NLMXWWDWRWW P WUiJya mennyisége rendkívül kicsi, a magnézium trágyázás hatását a talamihoyhkhw 0JWDUWDOPiUD a nemzetközileg elterjedt Schachtschabel és a hazánkban általánosan alkalmazott KCl-os módszerrel, a nagyobb dózisú 30-40 kgmgo/ha kezeléseknél nyomon lehet követni. 3.4.2. Az egyes módszerekhez megállapított határértékeket mechanikusan alkalmazva, a Schachtschabel és a KCl-os módszer esetében NHGYH] NpS UDM]ROyGRWW NL D WDODM PDJQp]LXP HOOiWRWWViJiUyO PtJ az EUF módszer optimum alatti ellátottságot is jelzett. 3.4.3. Vizsgálataink szerint, a kísérlet körülményei között, a magnéziumtrágyázás hatására, ha szerény mértékben is, de HJ\pUWHOP HQQ YHNV]LND0JLRQRNDUiQ\DD]6-értéken belül.
16 4. Új kutatási eredmények 4.1. $ NtVpUOHWL WHU OHWKH] KDVRQOy DGRWWViJ~ V] O WHU OHWHNHQ magnéziumhiányra utaló tünetek megjelenése esetén, fenntartó trágyázás keretei között szükség lehet magnézium utánpótlásra akkor is, ha a talajvizsgálati eredmények alapján a terület talajának magnézium ellátottsága a jó kategóriába sorolható. 4.2. Megállapítást nyert, hogy a vizsgált magnézium-trágyázási mygv]huhn N ] O D NHVHU Vy WDODMNH]HOpV IRUPiMiEDQ W UWpQ IHOKDV]QiOiViYDO pukhw HO NHGYH] HUHGPpQ\ PLN ]EHQ D NHVHU VyV ORPEWUiJ\i]iV QPDJiEDQ NHYpVQHN EL]RQ\XOW D V] O PDJQp]LXP igényének kielégítéséhez. 4.3. A talajkezelésnél, 30-40 kgmgo/ha felhasználása esetén HJ\pUWHOP HQ PpUVpNHOKHW HN D ORPER]DWRQ D KLiQ\W QHWHN Q YHNV]LN D I UWWHUPpV PHQQ\LVpJH pv pymiudwwyo I JJ HQ MDYXOKDW D PXVWpVDERUPLQ VpJH 4.4. Eredményeink értelmezésénél arra a következtetésre jutottunk, hogy a magnéziumtrágyázás must év D ERUPLQ VpJUH J\DNRUROW SR]LWtY KDWiVDHOV VRUEDQD]DV]iO\RVQ\DU~pYMiUDWRNEDQpUKHW WHWWHQ 4.5. $ NtVpUOHWL ERURN RUJDQROHSWLNXV PLQ VtWpVH VRUiQ PHJiOODStWiVW Q\HUW KRJ\ pymiudwwyo I JJ HQ D] t] DURPDDQ\DJRN PHQQ\LVpJpUH pv PLQ VpJpUHYDQSR]LWtYKDWással a magnéziumtrágyázás.
17 5. Javaslatok A kísérletekben szerzett tapasztalataink, eredményeink alapján, a gyakorlat számára az alábbi javaslatokat fogalmazhatjuk meg: 5.1. $ NtVpUOHWL WHU OHWKH] KDVRQOy DGRWWViJ~ V] O WHU OHWHNHQ D magnéziumhiány tüneteinek mérséklésre, ill. megszüntetésére 30-40 kgmgo/ha hatóanyagnan PHJIHOHO NHVHU Vy DONDOPD]iViW javasoljuk. 5.2. A magnézium trágyázást évente, a fenntartó trágyázás keretein belül, WDYDVV]DOFpOV]HU HOYpJH]QL$NHVHU VyWiSULOLV végén a talajfelszínre javasoljuk kiszórni, majd sekélyen munkáljuk be. 5.3. 0LYHO D V] O.-igényére tekintettel továbbra is számolnunk kell a V] O WHOHStWpVHN HO WW D WDODM WXODMGRQViJDLYDO pv D Q YpQ\ LJpQ\HLYHO VV]KDQJEDQ PHJYDOyVtWRWW MHOHQW VPpUWpN.-P WUiJ\i]iVVDO D NRQNUpW kiolxp P WUiJ\DIpOHVpJ PHJYiODV]WiViQiO D MHOHQOHJL J\DNRUODWWDO V]HPEHQ HO WpUEH MDYDVROMXN KHO\H]QL D 0J-tartalmú K-P WUiJ\iN felhasználását. Közülük is a káliumot szulfát formájában tartalmazó Patentkáli, ill. Káli-magnézia (MgSO 4, K 2 SO 4 ) felhasználásával enyhíthetnénk a nagyadagú K trágyázás kiváltotta káros hatásokat.
18 6. Az értekezés témaköréhez kapcsolódó tudományos N ]OHPpQ\HNHO DGiVRN. OI OGLLGHJHQQ\HOY OHNURUiOWIRO\yLUDWEDQPHJMHOHQWN ]OHPpQ\ 1. J. MÁJER (2004): Magnesium supply of the vineyards in the Balaton-highlands. Acta Horticulturae (közlésre elfogadva) Hazai lektorált folyóiratokban megjelent dolgozatok: 1. MÁJER J. (2004):Magnézium - WUiJ\i]iV KDWiVD D V] O WHUPpV mennyiségére PLQ VpJpUH D ERURN pu]pnv]huyl puwpnpuh Borászati Füzetek, Budapest. 2004. 2. szám. Kutatási rovat: 1-7. p. 2. MÁJER J. (2004): Magnézium - WUiJ\i]iVKDWiVDDV] O OHYpOWiSHOHPtartalmára és a hiánytünetek megszüntetésére. Kertgazdaság, Budapest. 2004. 36. (1) 41-50. p. Konferencia kiadványokban megjelent közlemények: 1. MÁJER J. (1999): Magnézium-WUiJ\i]iV KDWiVD D V] O Q YpQ\ WHUPpVpQHN PHQQ\LVpJpUH PLQ VpJpUH D PDJQp]LXP-hiányra YLVV]DYH]HWKHW KLiQ\W QHWHN PHJMHOHQpVpUH XLI. GEORGIKON napok, Keszthely, 1999. szeptember 23- ³$JUiUM Y QN D PLQ VpJ FtP NRQferencia posztereinek összefoglalói. 176 p. 2. MÁJER J. MIKLÓS E. (2000): Magnézium trágyázás hatása a WDODM N O QE ] PyGV]HUHNNHO PHJKDWiUR]RWW IHOYHKHW magnézium tartalmára. XLII. GEORGIKON napok, Keszthely, 2000. szeptember 21-22. "Az agrár-termékpiacok és környezetük" FtP NRQIHUHQFLD HO DGiVDLQDN pv SRV]WHUHLQHN VV]HIRJODOyL - 303.p.
19 3. MÁJER J. (2000): Magnézium trágyázási kísérletek eredményei a Badacsonyi borvidéken. (O Ülésszakon. Budapest, 2000.november 6-7. A LIPPAY JÁNOS DGiV D /,33$< -È126 7XGRPiQ\RV 7XGRPiQ\RV hopvv]dn HO DGiVDLQDN pv SRV]WHUHLQHN VV]HIRJODOyL 542-543. p. 4. MÁJER J.(2001): 6] O OWHWYpQ\HN 0J-trágyázására irányuló kísérletek eredményei Badacsonyban. XLIII. Georgikon Napok. Keszthely, 2001. szeptember 20-21. "Vidékfejlesztés - Környezetgazdálkodás - 0H] JD]GDViJ FtP WXGRPiQ\RV konferencia kiadványa. II. kötet, 909-912. p. 5. J. MÁJER (2003): Magnesium supply of the vineyards in the Balaton-highlands. Oral presentation. 1 st ISHS Symposium on Grapevine Growing, Commerce and Research Lisbon 30 June-3 July 2003.; Abstract Book,. 54. p. 6. MÁJER J. (2003): 6] O OWHWYpQ\HN 0J XWiQSyWOiVD Poszter. A /LSSD\ -iqrv 7XGRPiQ\RV hopvv]dn HO DGiVDLQDN pv SRV]WHUHLQHN összefoglalói. Budapest, 2003. november 6-7. 528-529. p. Pályázatok, kutatási jelentések: 1. DIÓFÁSI L. MÁJER J. (2000):,QWHJUiOW V] O WHUPHV]WpVL technológiák egyes elemeinek továbbfejlesztése a Balatonfelvidéken. Altéma: $ V] O OWHWYpQ\HN PDJQp]LXP-hiánytüneteit PpUVpNO WHFKQROyJLiN NLGROJR]iVD IHMOHV]WpVH FVM Agrár K+F pályázat, FVM SzBKI, Pécs. Beszámoló jelentés, 14-27. p. (O DGiVRN 1. MÁJER J. (1998): $ V] O PDJQp]LXPWUiJ\i]iViYDO NDSFVRODWRV kísérleti tapasztalatok. (O DGiV D 3pFVL $NDGpPLDL %L]RWWViJ 0H] JD]GDViJL6]DNEL]RWWViJD7DODMHU JD]GiONRGiVL0XQNDEL]RWWViJ ülésén. Pécs, 1998. október 12. 2. MÁJER J. (2003): $] LQWHJUiOW V] O WHUPHV]WpVL PyGV]HUHN fejlesztése Badacsonyban. (O DGiV D] 07$ 3$% 1 YpQ\RUYRVL Munkabizottsága és az MTA VEAB Növényvédelmi Munkabizottsága
20 és az FVM SZBKI Badacsony közös rendezvényén, aä6] O LQWHJUiOW WHUPHV]WpVH FtP WXGRPiQ\RV OpVHQ%DGDFVRQ\iSULOLV 3. MÁJER J. (2003): $ V] O Q YpQ\ 0J WiSOiONR]iVL ]DYDUDLQDN enyhítését célzó kísérletek Badacsonyban. (O DGiV D 0DJ\DU 1 YpQ\pOHWWDQL7iUVDViJN ]J\ OpVpQ%XGDSHVWPijus 8. 7. Lektorált folyóiratokban megjelent egyéb közlemények 1. *< 5))<1e 02/1È5 - - MÁJER J. (1998): Ragadozó atkák EHWHOHStWpVH EDGDFVRQ\L V] O OWHWYpQ\HNEH Növényvédelmi Tanácsok. Mosonmagyaróvár, VII. évf. 1998. október; 26-28. p. 2. DIÓFÁSI L. MÁJER J. (1999): A filoxéra levéllakó alakjának NiUWpWHOH HXUySDL V] O IDMWiNRQ Növényvédelmi Tanácsok. Mosonmagyaróvár, VIII. évf. 1999. május; 25-27. p. 3. *< 5))<1e02/1È5-- MÁJER J. NÉMETH CS. (2000): A V] O NiUWHY DWNiN HOOHQL YpGHNH]pV UDJDGR]y DWNik betelepítésével. Agrofórum. 11. évf. 4. szám; 54-55. p. 4. DIÓFÁSI L. MÁJER J. (2001): $.pnq\ho IDMWD YDOyV értékeinek feltárása Badacsonyban. Kertgazdaság. Budapest, 2001. 33. (3.); 1-9. p. 5. GYÖRFFYNÉ MOLNÁR. J. MÁJER J. NÉMETH CS. (2003): A filoxéud OHYpOODNy DODNMiQDN NiUWpWHOH HXUySDL V] O IDMWiNRQ Növényvédelmi Tanácsok. XII. évf., 3. szám, 13-16. p. 6. MÁJER J. VARGA P. (2003): A Balaton-felvidéki Nemzeti Park WHU OHWpQ NHOHWNH] V]HUYHV KXOODGpNRN QiG ViV V]ROLGiJy IHOKDV]QiOiVD V] O OWHWvényekben, talajtakarásra. Növényvédelmi Tanácsok. XII. évf., 6. szám, 21-23. p. 7. NÉMETHY L. SZABÓ I. MÁJER J. NÉMETH CS. (2003): Szerves hulladékok (sás, nád, szolidágó) talajtakaró anyagként való
21 felhasználásának hatása a talajnedvességre, talajtömörségre és a terítés technológiájára. Növényvédelmi Tanácsok. XII. évf., 11. szám, 11-12. p. 8. G. GYÖRFFYNÉ JAHNKE - J. KORBULY - J. MÁJER (2003): Izoenzymatic Characterisation of Some Grapevine Cultivars Bred in Badacsony. Acta Horticulturae Number 603, Volume 1. 593-600. p. 9. G. GYÖRFFYNÉ JAHNKE - J. MÁJER (2003): Results of the Experiments for the Impromevent of the Fertilisation of the )XQFWLRQDO )HPDOH )ORZHUHG *UDSHYLQH &XOWLYDU Ä.pNQ\HO Acta Horticulturae Number 603, Volume 1. 767-774.p. 10. G. GYÖRFFYNÉ JAHNKE J. KORBULY J. MÁJER (2003): Isoenzyme polymorphism of some grapevine (Vitis vinifera L.) cultivars. Acta Horticulturae (közlésre elfogadva) 11. P. VARGA - J. MÁJER (2003): Use of organic wastes for soilcovering of vineyards. Acta Horticulturae (közlésre elfogadva)
22 TARTALOMJEGYZÉK 1. $NXWDWiVHO ]PpQ\HLFpONLW ]pvhn 3 2. Kísérletek helye, körülményei, anyaga és módszere 5 3. Eredmények, megállapítások 10 3.1. Magnéziumtrágyázás hatása a termés mennyiségére, PLQ VpJpUH 10 3.2. Az alkalmazott magnézium utánpótlási módszerek hatása a hiánytünetek mérséklésére 11 3.3..H]HOpVHNKDWiVDDV] O OHYpOWiSHOHPWDUWDOPiUD 12 3.3. 0DJQp]LXPWUiJ\i]iVKDWiVDDWDODMIHOYHKHW PDJQp]LXP tartalmára és az adszorbeált kationok összetételére 15 4. Új kutatási eredmények 16 5. Javaslatok 17 6. Az értekezés témaköreihez kapcsolódó tudományos N ]OHPpQ\HNHO DGiVRN 18