Termesztéstechnológia fejlesztés

Átírás

1 Termesztéstechnológia fejlesztés Kutatási programok és pályázatok 1. A hegyvidéki minõségi borszõlõtermesztés fajtaösszetételének és technológiájának fejlesztése A mennyiség és minõség összefüggése Korszerû telepítési rendszer, tõkeforma, metszési mód 2. Az alanyfajták hatása a minõségi fehérbort és minõségi vörösbort adó fajták teljesítményére (3 borvidéken beállított kísérlet) A termés mennyisége és minõségea must és a bor minõsége és összetételeaz alany hatása a tápelemek felvételéreaz alanyfajta hatása a Rajnai rizling teljesítményéreaz alanyfajták megválasztása a Kékfrankos fajtához tartamkísérletek alapján 3. Versenyképes minõségi borszõlõtermesztés technológiájának kidolgozása meredek hegyoldalon (Pécs-Szentmiklóshegy) 4. Tradicionális borkülönlegességek készítése DMR módszerrel ( ) 5. Hungarikumként elismert szõlõ tájfajták optimális termesztés technológiáját megalapozó kutatások Badacsonyban és Pécsett ( ) 6. A szõlõ abiotikus stressz tûrésének vizsgálata szabadföldi mûszeres mérésekkel A mûszeres szabadföldi élettani mérések feltételeinek megteremtésekülönbözõ abiotikus stressz faktorok hatása a minõségi bor produkcióra Termesztéstechnológia fejlesztés Az elmúlt évtizedekben a Pécsi Kutatóintézet vezetõ szerepet játszott a termesztéstechnológia fejlesztését szolgáló kutatásban. Jól tervezett és telepített szabadföldi kísérleteket állított be az Intézet kísérleti terén és Dél-Dunántúl borvidékein. A szabadföldi tartamkísérletek fenntartása értékelése példamutató volt. Jelentõs hatása volt a szõlõtermesztés színvonalára a környezõ borvidékeken. A Szõlészeti és Borászati Kutatóintézetek közül, az állandó átszervezések ellenére, csak a Pécsi Intézet rendelkezik az elmúlt évtizedekbõl tartamkísérletek adatsoraival. Alapvetõen az alábbi programokhoz kapcsolódnak az elmúlt 5 év ezirányú kísérletei és kutatási pályázatai. 1. A hegyvidéki minõségi borszõlõtermesztés fajtaösszetételének és technológiájának fejlesztése - A mennyiség és minõség összefüggése - Korszerû telepítési rendszer, tõk metszési mód A termés és a belõle készített bor minõségét alapvetõen a termõhely, évjárat, fajta és a termesztéstechnológiai eljárások határozzák meg Ez utóbbin belül a mennyiségnek a minõséget befolyásoló hatása alapvetõ fontosságú. Ezt a befolyásoló hatást kívánta az e témában végzett kísérlet vizsgálni.

2 A kísérleti ültetvényt a Szentmiklóshegyi kísérleti telepen telepítették el 1987 tavaszán Rajnai rizling és Olasz rizling fajtákkal négy mûvelésmódon (magas kordon, ernyõ, egyes függöny, GDC) tól 2002-ig 10 éven keresztül folyt az összehasonlító kísérlet, 2002-ben a kísérletet befejeztük és az adatokat kiértékeltük. A kutatási téma keretében az alábbi munkát végeztük el: A metszés és rügyterhelés beállítása Rügy-hajtás fürt jellemzése Fenológiai Zöldmunka A termés egészségi állapotának felmérése Szüreti adatok és a paramétereinek rögzítése A 10 éves összesített adatok táblázatai, statisztikai kiértékelése megtalálható a évi jelentésben. A minõségi termesztés számára a kordon és ernyõ mûvelés ajánlható. 2. Az alanyfajták hatása a minõségi fehérbort és minõségi vörösbort adó fajták teljesítményére (3 borvidéken beállított kísérlet) A szõlõtermesztés egyik lényeges eleme az alany és nemes fajták kombinációjának tudatos megválasztása A kísérlet 1984-ben kezdõdött Dr. Diófási Lajos témavezetõ terve alapján és irányításával ban állították be a kísérletet három termõhelyen, 300 szabadföldi parcellán, mely a Pécsi Kutatóintézet legnagyobb szabású kísérlete. A szabadföldi kísérlet helyei: Pécsi borvidéken az Intézet kíséreti tere, Villányi borvidéken a Szársomlyó - hegy és a Szekszárdi borvidéken a szekszárdi Faluhelyi oldal. A kísérletet 10 alanyfajtán és 4 nemes fajtával állították be. A kísérletben választ kívántunk kapni arra, hogy: mekkora és milyen jellegû az alany hatása a termés mennyiségére és minõségéremilyen szerepe van az egyes alanyfajtáknak a nemes teljesítõképességéreminõségi bortermelés szempontjából a kísérletben szereplõ borvidékeken mely alanyok a legkedvezõbbek. A külsõ partnereknél a kísérletet befejeztük 2002-ben. 14 éves adatsor áll rendelkezésünkre a következtetések levonására tól már csak három fajtán (Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Rajnai rizling) folytatjuk a kísérletet a Pécsi Intézet ültetvényeiben. A kísérleti kezelések az egyes termõhelyeken nemes fajtánként négyszeres ismétléssel randomizált elrendezéssel kerültek beállításra. A vizsgálatok: tõketerhelés beállítása, tõkekondícó felmérése (metszés, vesszõtömeg mérés) levélanalitikai vizsgálatok (virágzáskor, éréskor mintaszedés, makro- és mikroelemek mérése)fitotechnikai mutatók felmérése (rügy, hajtás, fürtszám)érésdinamikai és szüreti vizsgálatok 320 tételen (fürttermés, mustfok, titrálható savtartalom ph)a must és a bor összetevõinek meghatározásaorganoleptikus bírálat Javaslat az eredmények hasznosítására, illetve konkrét megvalósított hasznosítások

3 Az alany és nemes kölcsönhatását intenzíven az 1950-es és 1960-as években tanulmányozták. Randomizált elrendezésben szabadföldi kísérletben több (három) borvidéken egyidejûleg számos alanyfajta átfogó vizsgálatára hazánkban e kísérlet keretében került elõször sor. Az affinitási kísérletben elért eredményeinkrõl több ízben beszámoltunk.?az alany hatása termõkorú Cabernet sauvignon fajta tõkéinek életmûködése, produkciójának minõségére a Szekszárdi, a Villányi és a Mecsekaljai borvidéken?címmel 2000-ben készítettünk OTKA zárójelentést. A kísérleti eredményeinkrõl november 7-én a?lippay János? Vas Károly? Tudományos Ülésszakon is beszámoltunk. Az egyik elõadásban?a termõhely hatása a Cabernet sauvignon szõlõfajta borának makro- és mikroelem tartalmára? témánkat foglaltuk össze.?az alanyfajták hatása a fürttermés mennyiségére és minõségére Cabernet sauvignon fajtán? címû elõadásunkban 10 év szüreti eredményeit értékeltük Fischer-féle variancia analízissel. Kísérletünk gazdasági kihatása jelentõs. Eredményeink alapján a Cabernet sauvignon termesztéséhez lösz alapkõzetû, középkötött barna erdõtalajon a vizsgált alanyok közül elsõsorban a Berl. x Rip. T. S.O.4 alanyt javasoljuk, de termõhelyenként a T.K. 125AA és a T. 5C ill. a T. 5C Gm.6 és a T. 5C Gm.10 klónok is ajánlhatók.?az alany hatása az Olasz rizling mustjának és borának makro- és mikroelem tartalmára? valamint?az alany hatása a Rajnai rizling teljesítményére? témákról az FVM?Nemesítést és technológia-fejlesztést elõsegítõ támogatása? keretében adtuk közre eredményeinket. Jelentéseink tartalmazzák az Olasz rizling borának összetételére Pécsett karakteresen jellemzõ eredményeket, a nitrogén és a foszfor elemeknél igazolható alanyhatást, valamint a Rajnai rizling szõlõfajta kedvezõ affinitását a vizsgált alanyokon, s azt, hogy termésének mennyisége a T.S.O.4 alanyon álló tõkéken a legmagasabb.?az alanyfajták megválasztása a Kékfrankos, hazánk legelterjedtebb minõségi vörösbort adó fajtájához, tartamkísérlet alapján? összefoglaló címmel pályáztunk sikeresen ugyancsak az FVM nemesítést elõsegítõ támogatására. A kísérlet eredményei segítséget nyújtanak: a minõségi, versenyképes termelést biztosító alany- nemes kombinációk termõhelyi adaptációjáhoza szõlõfeldolgozás technológiájának megválasztásáhoza must és bor tudatos kezeléséheza borok minõsítéséhez (eredetvédelem)a borok táplálkozás élettani tanulmányozásáhoza harmonikus tápanyag ellátás lehetõségeinek megteremtéséhez, mely hozzájárul a termésminõség és stressztûrés fokozásához illetve a környezetterhelés csökkentéséhez. A kísérletek eredményeinek széleskörû feldolgozásával mód nyílik a térség három neves borvidékén a termelési cél, a telepítési rendszer függvényében a legalkalmasabb alany-nemes kombinációk ajánlására. 3. Versenyképes minõségi borszõlõtermesztés technológiájának kidolgozása meredek hegyoldalon (Pécs-Szentmiklóshegy) A kísérleti táblák? az 1., 2. táblák? az Intézet Szentmiklóshegyi Telepének felsõ harmadában, 200? 270 m magasan találhatók. A kísérleti táblák talaja kissé meszes, középkötött. Humusztartalma közepes. A táblák talaja sekély rétegû permi homokkõ málladék. Pannon agyag, lösz és kõtörmelékes vályog keveréke egyaránt elõfordul.

4 A kísérleti táblákban szereplõ szõlõfajták: 1. tábla Merlot P. klónok, teraszokon. A telepítés éve Sor- és tõtávolság 2,2 x 0,8 m, (5680 tõke hektáronként). 2. tábla. A telepítés éve Sor- és tõtávolság 2,2 x 0,8 m (5680 tõke hektáronként). Ezekben a sekély termõrétegû táblákban hegy? völgy irányú sorvezetést alakítottunk ki. A táblákban 8 nemes és 8 alany fajta telepítésével affinitási kísérletet állítottunk be. A kísérletben szereplõ nemes és alany fajták Nemes fajták Alany fajták 1. Olasz r 1. T.5C Gm Furmint P Ruggeri Rajnai rizling Ni Richter Chardonnay C Fercal 5. Sauvignon blanc (5 pécsi klón) 5. Georgikon Cirfandli (5 pécsi klón) 6. T.K. 5BB 7. Merlot (5 pécsi klón)

5 7. T.K. 125AA 8. Cabernet sauvignon E Rup. du Lot * * 2000-ben került telepítésre Az Olasz rizling és a Cabernet sauvignon mind a 8 alanyfajtára leoltásra és kiültetésre került. A többi nemesfajta megfigyelését kevesebb alanyfajtán sikerült csak beállítani. A kísérletben szereplõ nemes- és alanyfajta kombinációk száma 46. A Cirfandli, a Merlot és a Cabernet sauvignon fajtán alanyonként levélanalízist is végeztünk. A Cirfandli és a Cabernet sauvignon fajtákon azt is tanulmányoztuk, hogy az egyes alanyfajták milyen hatást gyakoroltak a fürttermés mennyiségére. Nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy meredek hegyoldalon az egyes nemes- és alanyfajták milyen teljesítményre képesek. A fürttermés mennyiségét, a must és a bor minõségét vizsgáltuk. Tanulmányoztuk, hogy a meredek hegyoldalon egyes szõlõfajták milyen stressz hatásnak vannak kitéve. Az alábbi vizsgálatokat és megfigyeléseket tervezzük: meteorológiai megfigyelések: Hagyományos módszerekkel mértük a napfényes órák számát, a levegõ napi középhõmérsékletét, csapadékmennyiséget, páratartalmat.fenológiai megfigyelésektalajnedvesség mérése fenofázisonkéntnövényegészségügyi felvételezésekfitotechnikai mutatók (rügy TE) felvételezése és meghatározásalevél tápanyagtartalmának meghatározása 9 tápelemre levélanalízissel virágzáskor és a szüretkorérésdinamikai vizsgálatok a must cukortartalmára vonatkozóanszüreti kiértékelésmikrovinifikáció A tartamkísérletet 2003-ban kezdtük meg és terveink szerint a kidolgozott kutatási tervnek megfelelõen legalább 10 évig gyûjtjük az adatokat. 4. Tradicionális borkülönlegességek készítése DMR módszerrel ( ) Tradicionális borkülönlegességek készítése DMR módszerrel ( ) FVM SzBKI Badacsony, Pécs, Eger valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Szõlõtermesztési Tanszéke közös kísérlete. A DMR módszer lényege, hogy a tervezett szüreti idõpont elött nappal a szálvesszõt levágva hatást gyakorolni a szõlõ érésfolyamatára. E folyamat során a szõlõbogyóban a cukor, savak, az íz és aromaanyagok koncentrálódnak, mert a szálvesszõ levágása miatt a fürt jelentõs mennyiségû vizet veszít. A DMR módszerrel készített borok jellegükben hasonlítanak a kései szüretelésû borokhoz. A Badacsonyi SzBKI-ben az Olasz rizling, Szürkebarát és Kéknyelû fajtákon, a Pécsi Intézetben a Cirfandli, Olasz rizlig és Hárslevelû fajtákon, az Egri Intézetben a Leányka és Medoc noir, valamint Verpeléten a Hárslevelû fajtákon, a Szõlészeti Tanszék részérõl

6 Soltvadkerten az Ezerjó fajtán végezzük a kísérleteket. A kísérlet 2004-ben indult, 2006-ig tart. Három évi adatsor alapján lehet majd a következtetéseket levonni 2007-ben a borászati kiértékelések befejezése után. 5. Hungarikumként elismert szõlõ tájfajták optimális termesztés technológiáját megalapozó kutatások Badacsonyban és Pécsett ( ) A badacsonyi és a pécsi Intézetekben beállított, egységes szemléletû kísérletekkel tisztázni kívántuk, hogy a Dunántúli borvidékek hungarikumként elismertethetõ tájfajtái (Cirfandli, Hárslevelû, Kadarka, Kéknyelû, Juhfark, Budai) a megváltozott ökológiai, piaci és technológiai viszonyok között, milyen mûvelés- és metszésmóddal, milyen terhelési viszonyok mellett termeszthetõk, a minõség és mennyiség szempontjából optimális körülmények között. Mivel ezek a fajták fokozottan környezetigényesek, termesztésük eredményessége erõteljesen évjáratfüggõ, ezért a kísérletek szempontjából kifejezetten kedvezõ volt, hogy két egymástól alapvetõen eltérõ, de a szõlõ fejlõdése szempontjából kedvezõtlen (2003: aszályos, forró; 2004: hûvös, csapadékos) idõjárási viszonyok mellett vizsgálhattuk a fajtákat. A két kísérleti év eredményei alapján az alábbi összefoglaló megállapításokat tehetjük: A fürtválogatás, megfelelõ tõkemûvelés-móddal párosítva eredményesen csökkentheti ezeknél a fajtáknál az évjárat-érzékenységébõl eredõ minõségi ingadozásokat. A fürtválogatás és az alkalmazott mûvelésmód kölcsönhatását is figyelembe véve, a mennyiségi és minõségi paramétereket együtt vizsgálva, a középmagas kordon mûvelésmód javasolható egyöntetûen ezeknél az autochton jellegû fajtáknál. A fürtválogatás idejét tekintve, a korai (virágzás elõtti) idõpont, a kedvezõtlen hatások miatt (intenzív másodfürt képzõdés, magas fattyúhajtásszám, a termékenyülési viszonyok figyelmen kívül hagyása) nem javasolható. Vizsgálataink alapján optimálisnak, fajtától függõen a zöldborsó nagyság elérésének idején, vagy a zsendülés elõtt elvégzett fürtritkítás tekinthetõ. A fürtritkítás mértékét tekintve, a gyakorlatban is elterjedt?1 hajtás? 1 fürt elv? kiindulási alapként elfogadható, de az erõs fajtaspecifikusság miatt, az optimális fürtterhelés megállapításához további kísérletek szükségesek. A fürtritkítás után a hajtáson meghagyott fürt helyzetét tekintve is fajtától függõ megállapításokat tehetünk. Míg pl. a Budainál mennyiségi és minõségi szempontból is a hajtás elsõ fürtjének a meghagyása a kedvezõ, addig a Cirfandli esetében a felsõ fürt kiválasztása tûnik egyértelmûen jobbnak. Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy a megfelelõ tõke-mûvelésmód (középmagas kordon) megválasztásával és fürtválogatással, a vizsgálatba vont autochton fajták termesztési kockázatait jelentõsen csökkenthetõk. A kísérletekben tapasztalt erõteljes fajta és évjáratfüggés miatt azonban, a fajtaspecifikus termesztéstechnológia kidolgozása jegyében a kísérletek továbbfolytatását javasoljuk. 6. A szõlõ abiotikus stressz tûrésének vizsgálata szabadföldi mûszeres mérésekkel A PTE Szõlészeti és Borászati Kutatóintézetének alapvetõ feladata az, hogy a hegy- és dombvidéki szõlõtermesztés és bortermelés technológiai kérdéseinek tudományos alapjait feltárja. A szõlõ stressz élettani vizsgálatok, mint alkalmazott kutatási feladatunk alapvetõ szerepet játszik a különbözõ szõlõfajták ökofiziológiai jellemzõinek leírásában. A tõkék vízháztartása,

7 fotoszintetikus teljesítménye meghatározó eleme a minõségi szõlõtermesztésnek, így a minõségi borok elõállításának is. A szõlõ stressz élettani kutatásokat az éghajlat globális változása is sürgeti (növekszik az aszályos évek gyakorisága, a levegõ CO2koncentrációja, emelkedik az átlaghõmérséklet), amely Európa és hazánk borvidékeinek klimatikus viszonyaira is hatással van. A szabadföldi stressz vizsgálatok közvetlen, gyors visszacsatolást jelentenek a klímaváltozás hatásvizsgálatában is, mivel ezen kutatásokkal jellemezhetõk a szõlõfajták eltérõ alkalmazkodási mechanizmusai, a szárazság stressz hatására kialakuló válaszreakciók ben a szõlõélettani laboratórium felállításához szükséges mûszerek közül pályázatok útján beszereztünk: egy Scholander-féle nyomáskamrát(plant Water Status Console 3005), amely lehetõséget biztosít a szõlõlevelek és hajtások vízpotenciál értékeinek meghatározására, az aktuális vízállapot jellemzésére, ezenkívül a mûszerre alapozott nyomás-térfogat analízis segítségével a szõlõnövény sejt- és szövetszintû alkalmazkodási mechanizmusait ismerhetjük meg. Továbbá a kora hajnali levél vízpotenciál mérésekkel a talaj vízállapot változásai is nyomon követhetõek. egy hordozható infravörös gázanalizátort (ADC LCA-4), amely a szõlõlevelek gázcseréjének vizsgálatához szükséges. A mûszer ppm koncentráció tartományban analizálja a CO2gázt és a vízgõzt. Lehetõvé teszi a fotoszintetikus aktivitás, a nettó asszimiláció és a transzspiráció mérését. Érzékeny analitikai vizsgálat a szõlõ ökofiziológiai reakcióinak leírásához. egy lineáris PAR-LAI ceptométert(accupar 80), amely egy olyan fénymérõ szenzorokból álló mûszer, amely nm közötti hullámhossztartományba esõ sugárzásértékeket mér 0 és 3000 mmol/m2/s értékek között. A napfénynek ez a tartománya a fotoszintetikusan aktív sugárzás (PAR), amely a fotoszintézishez hasznosulhat. Ezzel a mûszerrel a tõkék lombozatának megvilágítottsági viszonyait vizsgáljuk. A különbözõ szõlõfajtákhoz rendelt mûvelésmódok a termesztéstechnológia lényeges elemei. Az megfelelõ termesztéstechnológia kialakításához és fejlesztéséhez elengedhetetlen a lombozat (fénylevelek, árnyéklevelek, fürtzóna) fény mikroklímájának pontos ismerete, amely a ceptometer segítségével lehetõvé válik. Továbbá ezzel a mûszerrel a fény és árnyékviszonyok összefüggéseibõl becsült értékben megadható a levél felület index (LAI-Leaf Area Index), amely fontos ökológiai mutató a biomasszatermelés meghatározásában, és általában a növényi produkció felmérésében ben a szõlõélettani labor mûszerparkjának fejlesztéséhez további lehetõség állt rendelkezésre, amely biztosította a szabadföldi mûszeres mérések teljeskörûvé tételét, a vizsgálatok komplett, a legtöbb élettani paramétert figyelembe vevõ elvégzését. a hordozható klorofill fluorometer(pam 2001) segítségével a szõlõleveleken és a bogyókon fluoreszcencia indukciós mérések végzünk. A mûszer egy száloptikai rendszerbõl és egy fedélzeti computerbõl áll. Ha a levél színtesteiben lévõ klorofill molekulákat megvilágítjuk (gerjesztés), akkor azok a fény egy részét elnyelik (fotoszintézisben hasznosul), kis hányadát pedig hõ és fluoreszcencia formájában visszasugározzák. Ennek a visszaverõdõ fluoreszcencia sugárzásnak az értékeit mérjük a mûszerrel. A vizsgált paraméterek és mutatók felvilágosítást adnak a levélben mûködõ fotoszintetikus rendszerek mûködésérõl (elektron transzport folyamatok), amelyek érzékenyek reagálnak a különbözõ stressz helyzetekre és technológiai beavatkozásokra is. A szõlõ stressz élettani kutatások a szõlészetben alkalmazott vizsgálati módszerekkel nagymértékben hozzájárulnak a termesztéstechnológia helyes megválasztásához és továbbfejlesztéséhez.2002-ben az elméleti és gyakorlati tréning után új kutatási program indult, amelyben a meglévõ, komplett mûszerparkra alapozott vizsgálatok beállítását tûztük ki célul ban a szõlõ stressz élettani vizsgálatok már önálló K+F témaként szerepelnek,?a minõségi szõlõtermesztés fejlesztése stresszkutatással? cím alatt.

8 A téma célkitûzése: hogy a különbözõ stressz faktorok hatásai mellett megkeressük és meghatározzuk a hegyvidéki minõségi borszõlõtermesztés optimális pontjait és ezeket a kutatási eredményeket felhasználjuk a termesztés-technológia fejlesztésében. A hegyvidéki minõségi borszõlõtermesztés továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen az adott termõhelyre jellemzõ fény- víz- és hõháztartási viszonyoknak a szõlõ élettani folyamataira gyakorolt hatásvizsgálata. Már az elsõ év kutatási eredményei is fontos információkat szolgáltattak a vörös- és fehérborszõlõ fajták szárazságtûrõ képessége terén. A Sauvignon blanc, a Kékfrankos, a Cabernet franc és a Cabernet sauvignon fajták vízállapot változásainak leírása, a levelek asszimilációs tevékenységének és transzspirációjának vizsgálata új eredményeket hozott az említett fajták ökofiziológiai tulajdonságainak és szárazságtûrõ képességének jellemzésében. A szõlõ stressz élettani mérésekkel szorosan kapcsolódunk a termesztés technológia fejlesztését célzó szõlészeti és borászati kutatásokhoz. Részt veszünk a?a termelés innovációs feltételeinek javítását szolgáló támogatás? alapján elnyert pályázati munkában. A téma címe:? Hungarikumként elismert szõlõtájfajták optimális termesztéstechnológiáját megalapozó kísérletek Badacsonyban és Pécsett?. A projekt kutatási célja a régiónk három tájfajtájának vizsgálata, a fajták speciális igényeihez megfelelõ termesztéstechnológia kidolgozása. A Cirfandli, Hárslevelû és Kadarka fajták esetében vizsgáljuk, hogy a fürtritkítás módszerét alkalmazva hogyan tudjuk a legjobb minõséget? a fajták környezeti hatásokra való érzékenységének csökkentése mellett? elérni. Elemeztük a kezelések élettani folyamatokban is megnyilvánuló hatásait (vízháztartás és fotoszintézis), ezzel is alátámasztva az optimális termesztéstechnológia kialakítását célzó munkát. A kezelések között jelentõs különbséget mutattunk ki az apoplasztikus víztartalmi értékek változásának analízisével. A kezelések között a 12 fürtös kezelés víztartalmi értékei voltak a legkedvezõbbek, a nagyfokú szárazság ellenére is. Továbbá a szõlõélettani mérésekkel részt veszünk az Intézet keretein belül, 2004-ben indult gibberellin sav (GA-3) kezelések hatásvizsgálatában is, amely két vörösborszõlõ (Kékfrankos és Kadarka)- és két fehérborszõlõ (Sauvignon blanc és Rajnai rizling) fajtára terjed ki. Vélemény a téma további sorsáról: A 2003-tól kezdõdõen indult kutatási programok és feladatok megfelelõ kiértékeléséhez négy év eredményeinek a szintézise szükséges, ezért a témák továbbvitele szükséges. A szõlõélettani kutatócsoportnak a teljes kapacitását a fentiekben leírt programok lefedik, ezért az elkövetkezõ években új projektekben való feladat vállalását nem tervezzük a meglévõ feladatok teljesítése érdekében.