Távérzékelés mezőgazdasági alkalmazásai

Átírás

1 Távérzékelés mezőgazdasági alkalmazásai dr. Martinovich László Geoinformatikai Technológiák Tanszék FÖMI Magyar Tudomány Ünnepe A térinformatika mindenkié! november 13. 1

2 Alkalmazási programok a NÖVMON bázisán (módszertan, eszközrendszer, operatív alkalmazási tapasztalat) Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) Nemzeti területalapú támogatások EU harmonikus ellenőrzése ( ) EMOGA területalapú támogatások távérzékeléses ellenőrzése (2004-től) Árvíz monitoring Belvíz monitoring Aszály, erdőtűz monitoring ESA-FÖMI Prodex-ENVISAT K+F projekt Gyapjas pille, kukoricabogár kártételének kimutatása Parlagfű kimutatás távérzékeléssel Szőlő- és gyümölcs kataszter (VINGIS)

3 Parlagfű kimutatás távérzékeléssel

4 A parlagfű okozta károk mértéke 1. A parlagfű a 6 millió hektár művelt területből 5 millió hektár területen fordul elő, és mintegy 700 ezer hektáron erős a fertőzés 2. A pollenfertőzés miatt az években a lakosság 16 milliárd forintot fizetett ki a tünetek kezelésére szolgáló gyógyszerekre Forrás: FVM előterjesztés a kormány részére (Bp május) A rhinitis allergica és asthma bronchiale megbetegedések növekedése Rhinitis allergica Asthma bronchiale év új betegek száma % új betegek száma % , , , , , , , ,3 1999: viszonyítási alap Forrás: OKI adatbázis 2004

5 A parlagfű elleni közérdekű védekezés A hatékony szabályozási rendszer fő elemei 2005-től: A.) gyors ügyintézést támogató jogi szabályozás B.) az országos felderítést nagyságrenddel növelő eljárás: távérzékelés C.) A helyszíni ellenőrzés támogatása: térinformatika, GPS technológia D.) parlagfű szerver létrehozása és működtetése E.) tájékoztatás a veszélyeztetettség országos helyzetéről az interneten (FVM/FÖMI honlap)

6 A közvélemény elvárása Kormányprogram (2004. IX. 29.) a parlagfű elleni küzdelem hatékonyságát növelni kell A szabályozás feltételezte több fejlett technika használatát A növényvédelemről szóló évi XXXV. törvény módosítása (2005. évi XXXVIII. törvény, május!) Ennek végrehajtására Korm. rendelet ( (VIII. 16.)) és FVM rendelet (61/2005 (VII. 7.))

7 A parlagfű életciklusa Csíranövény A négy leveles parlagfű A bimbózás kezdete Fészekvirágzatok Pollenszórás Kaszattermés Parlagfűvel fertőzött tábla

8 A parlagfű megjelenése űrfelvételi idősoron, Budapest XXIII. kerület, :nagyon gyomos napraforgó tábla, főleg parlagfű 2:nagyon durván parlagfüves napraforgótábla embermagas gyommal 3:kalászos utáni parlagfüves tábla, nagyon homogén

9 A csapadékhiány egy jellegzetes következménye a napraforgó kultúrákban a nagyon súlyos elgyomosodás. A gyomirtó szerek megfelelő hatásához szükséges, hogy kijuttatás után a talajba mosódjék. Ha ez nem történik meg, a védekezés hatástalan marad. A szárazságra kevésbé érzékeny gyomok pl: parlagfű elnyomják napraforgót, ez lehet olyan mértékű is hogy betakarítani sem érdemes az ilyen táblákat. Az űrfelvételeken a gyomos napraforgó táblák az augusztusi időszakban is erősen borítanak június július augusztus. 12.

10 Parlagfű megjelenése kalászos-táblán Baranya megyében, Szigetvár környékén 2004-ben parlagfűvel fertőzött Nem fertőzött A űrfelvételeken a tipikus, jó kultúrállapotú és a parlagfűvel fertőzött kalászos növény fejlődése, megjelenése mutatható ki az egyes táblákon

11 Példa: parlagfűvel fertőzött napraforgótábla űrfelvétel idősoron, 2005-ben A dominánsan parlagfűvel fertőzött napraforgó tábla időbeli fejlődésének követése LANDSAT TM űrfelvétel idősoron, valamint a terepen a tábláról készült fénykép. A tábla gyomfelvételezése 0,5 hektáronként a Balázs-Ujvárosi módszerrel történt. Az űrfelvétel idősoron a felvételezés eredményeként a mintavételi pontokban a parlagfű fertőzöttség erősége látszik (piros: %, narancssárga: %, szürke: %, zöld: %, kék: %).

12 A parlagfű összpollenszám alakulása 2003 és 2007 között 14 m érőhely adatai alapján a évi összpollenszám az október 7-i adatok alapján becsülve Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet y = -1866x ,5x R 2 = 0, összpollenszám (db)

13 Aszály monitoring 2007

14 A évben az aszály alakulása űrfelvételek kiértékelése alapján május június július augusztus

15 búza kukorica búza kukorica megyék terület (ha) hozam (kg/ha) termés (t) terület (ha) hozam (kg/ha) termés (t) hozam eltérése az átlagtól (%) hozam eltérése az átlagtól (%) Pest Bács-Kiskun Jász-Nagykun-Szolnok Hajdú-Bihar Csongrád Békés Heves Szabolcs-Szatmár-Bereg összesítés

16 Bácsalmás környéke 2006 és 2007 augusztusában augusztus augusztus 7. A két űrfelvételt összehasonlítva képet alkothatunk a 2007.évi aszály súlyosságáról

17 Kukorica tábla növényfejlődési görbéje űrfelvételek kiértékelése alapján 2006-ban és 2007-ben május és augusztus között Békés megyében MGVI 0.5 MGVI

18 Erdőtűz monitoring 2007

19 Erdőtűz július 24-26, Kunfehértó környéke Előtte Utána IRS-P6 AWiFS, IRS-P6 AWiFS, Az űrfelvételek alapján 778 ha erdő károsodott július 17 és 27 között Kunfehértó környékén Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központ

20 Erdőtűz július 21-22, Inárcs környéke Előtte Utána IRS-P6 AWiFS, IRS-P6 AWiFS, Az űrfelvételek alapján 72 ha erdő károsodott július 17 és 27 között Inárcs környékén Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központ

21 Erdőtűz július 20, Kecskemét környéke Előtte Utána IRS-P6 AWiFS, IRS-P6 AWiFS, Az űrfelvételek alapján 60 ha erdő károsodott július 17 és 27 között Kecskemét környékén Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központ

22 Kísérleti vizsgálatok kukoricabogár kártételének kimutatására távérzékeléssel 2007

23 Célkitűzések A távérzékelés szerepe a kukoricabogár fertőzés kimutatása során: A fertőzés kimutathatóságának vizsgálata (látszik-e valamilyen eltérés a fertőzött és kontroll tábla között az űrfelvétel idősoron?) A fertőzés előrejelzésének segítése

24 Kondoros és Nagyszénás között kukoricabogár kártétel 2007-ben, 1. tábla IRS-P6 AWiFS, Landsat TM, kontroll kontroll Landsat TM, IRS-P6 AWiFS, kontroll kontroll kontroll

25 Kondoros és Nagyszénás között kukoricabogár kártétel 2007-ben, 2. tábla IRS-P6 AWiFS, Landsat TM, július kontroll kontroll Landsat TM, IRS-P6 AWiFS, kontroll kontroll kontroll

26 távérzékelt jellemző Az ű rfelvétel idősor alapján levezetett távérzékelt jellemző időbeli alakulása a kukoricabogárral fertőzött és a kontroll táblákon fertőzött-1 fertőzött-2 kontroll-1 kontroll

27 Kondoros és Nagyszénás között kukoricabogár kártétel 2007-ben, 1. tábla, kontrollal 2006-ban Landsat TM Landsat TM ben károsodott 2007-ben károsodott kontroll kontroll A 2007-ben károsodott kukorica táblán az űrfelvételek alapján igazolhatóan 2006-ban is kukorica volt, míg a kontroll (nem károsodott táblán) 2006-ban kalászos növény volt.

28 Kondoros és Nagyszénás között kukoricabogár kártétel 2007-ben, 2. tábla, kontrollal 2006-ban Landsat TM Landsat TM ban kukorica 2007-ben károsodott 2007-ben károsodott 2006-ban kukorica kontroll kontroll A 2007-ben károsodott kukorica tábla nagy részén (mintegy 80%-án) az űrfelvételek alapján igazolhatóan 2006-ban is kukorica volt, míg a kontroll (nem károsodott táblán) 2006-ban kalászos növény volt.

29 Monokultúrás kukoricatáblák területi eloszlása 1997 és 2003 között A veszélyeztetett területek országos szinten kijelölhetők

30 Több forrású és több időpontú nagy térbeli felbontású űrfelvétel adatbázis 1997 és 2007 között összesen: 1508 db db

31 Következetések Távérzékeléses módszerrel a fokozottan veszélyeztetett monokultúrás területek regionális illetve országos szinten azonosíthatók, mely segítséget nyújthat a kártétel előrejelzéséhez. Ehhez a FÖMI-ben 1997 óta rendelkezésre állnak az országot évente többszörösen lefedő nagyfelbontású űrfelvételek, valamint 1997 és 2003 között a NÖVMON keretében elkészült növénytérképek Űrfelvétel idősor kiértékelésével a fertőzött területek táblaszinten kijelölhetők, ezáltal a gyors, objektív és költségtakarékos kárfelmérés megvalósítható A kukoricabogár elterjedése országos szinten térképezhető

32 Szőlő termőhelyi értékelés, dűlőhatárok, eredetvédelem 2007

33 Badacsonyi Hk. szőlő termőhelyi értékelés

34 Somló dűlőhatárok, eredetvédelem 12/2006. (II. 3.) FVM rendelet a Nagy-Somlói borvidék védett eredetű borairól Nagy-Somlói borvidéknek a Somló-hegyi körzetében, a Doba, Somlójenő, Somlószőlős, valamint Somlóvásárhely településeken létesült ültetvényein szüretelt szőlőből készíthető. 3. (1) A "Somlói védett eredetű bort" furmint, hárslevelű, juhfark, olaszrizling, továbbá tramini szőlőfajtákból lehet készíteni. (2) A "Somlói Nászéjszakák Bora" védett eredetű bort furmint, hárslevelű, juhfark, kövérszőlő, olaszrizling, pinot blanc, rajnai rizling, sárga muskotály, tramini chardonnay szőlőfajtákból lehet készíteni. (3) A "Somlói Arany" védett eredetű bor előállításához furmint, hárslevelű, juhfark, kövérszőlő, olaszrizling, pinot blanc, rajnai rizling, sárga muskotály, tramini chardonnay szőlőfajták kései szüretelésű, töppedt, illetve fagyottan szüretelt termése használható.

35 Mád, dűlőhatárok, eredetvédelem

36 Csornai Gábor FÖMI TK vezető Suba Zsuzsanna Nádor Gizella Wirnhardt Csaba Mikus Gábor Hubik Irén Fényes Diana Oravecz Sándor Katona Zoltán Molnár Ede András Mikesy Gábor