Kiknek térkép a táj. VINGIS: A szőlőültetvények országos térinformatikai rendszere. dr. Martinovich László, FÖMI, VINGIS program vezető

Átírás

1 Kiknek térkép a táj. VINGIS: A szőlőültetvények országos térinformatikai rendszere dr. Martinovich László, FÖMI, VINGIS program vezető Borigo Nr.6. (2. évf. 4. sz.) szeptember p A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló évi XVIII. törvény új fogalmat vezetett be, amelyet az Európai Uniós csatlakozásunk is megkövetelt. A tagállamoknak ugyanis a szőlőültetvényeiket digitális térképeket felhasználó térinformatikai rendszerben kell nyilvántartani a termelési potenciál szabályozása, az ágazatra jutó támogatások ellenőrzése érdekében. Ez az új fogalom a VINGIS, a szőlőültetvény kataszter térinformatikai háttere, egy olyan térképrendszer, amelyet a szőlész-borász szakma számára is sok hasznot jelent majd. A bortörvény kimondta azt is, hogy a szőlőültetvény kataszterét a hegybíró vezeti, amelynek országos térinformatikai nyilvántartását (VINGIS) a Földmérési és Távérzékelési Intézet biztosítja. Még 2001-ben Katona József, az SzBKI volt igazgatója, látva a műholdfelvételekből levezetett, az Egri borvidék szőlőültetvényeit ábrázoló térképeinket, javasolta, hogy olyan irányba fejlesszük tovább munkánkat, hogy eredményeit a hegybírók és a szőlész szakma a napi gyakorlatban is hasznosítani tudják. Gál Lajos szervezésében 2001-ben előadást tartottunk Egerben a borvidék hegybíróinak és megkezdődött az a fejlesztés, amelynek célja, hogy a szőlészet szempontjából fontos térképeket egy térinformatikai rendszerbe integrálva segítse az ágazat szereplőit. A VINGIS rendszer kiépítése és működtetése többcélú: 1.az EU tagságunkból adódó kötelezettség, a Közös Agrárpolitika érvényesülését szolgálja (szerkezetátalakítási támogatások kifizetésének térképi ellenőrzési alapja), 2. elősegíti az agrárirányítás és a szőlő-bor ágazat intézményeinek és vezetőinek tisztánlátását, döntéshozatalát (termelési potenciál), 3. lehetőséget teremt a statisztikai jelentés kötelezettségünk minőségének javítására, 4. erősíti a hegyközségeket törvényben előírt feladataik ellátásában, 5. eszköz a minőségi termelés, a piaci versenyképesség javításában, az eredetvédelem biztosításában. Az első digitális térképeket novemberben telepítettük Andornaktályára, a hegyközség számítógépére, 2004 tavaszára pedig már a borvidékek felén a hegybírók rendelkezésére állt a helyi HEGYÍR adatbázis térinformatikai akkor már VINGIS-nek nevezett háttere. Az akkor 1

2 megjelent rendeletek szerint topográfiai és kataszteri térképeket is tartalmazott a szőlőültetvények fedvényén kívül (a térinformatikában fedvénynek nevezik az egy logikai egységet képező - digitális térképrétegeket, amelyek az adattárolás alapelemei is), amely a hegybírók munkáját nagyban megkönnyítette, hiszen a rendszer kialakításához felhasznált alaptérképek a lehető legfrissebb, legnagyobb méretarányú, hiteles térképek voltak, amelyekkel előtte nem rendelkeztek. A hegybírók az FVM Szőlészeti és Borászati Kutató Intézete, Kecskemét által vezetett termőhelyi kataszteri térképek digitális másolatát is megkapják. Az FVM 102/2004-es (VINGIS) rendelete lehetővé teszi, hogy a minőségi termelés javítása és az eredetvédelem céljából a rendszer további szakmai térképekkel (fedvényekkel) kiegészíthető legyen az anyagi lehetőségek függvényében. Ilyen a az 1: es topográfiai térkép alapján készült nagyfelbontású digitális domborzatmodellből levezetett, a tengerszint feletti magasságot ábrázoló fedvény (magasságintervallum fedvény), terület dőlésszögeit az SZBKI által meghatározott lejtőkategóriánként ábrázoló lejtőkategória fedvény; a terület dőlési irányait ábrázoló kitettség fedvény. A dűlő fedvény a Földmérési és Távérzékelési Intézet földrajzinév-rendezési programjából származó, a dűlőhatárokat tartalmazó digitális térkép. (Minden digitális térkép az egységes országos vetületi rendszerbe transzformált, így a különböző térképrétegek elemei, pl. az ültetvények, pontosan egymás fölött helyezkednek el, valamennyi rétegen távolságot, területet is lehet mérni. A térképrétegekhez tartozó adatokból kombinált lekérdezéseket is lehet végezni, amely új, eddig nem ismert összefüggésekre is rávilágít.). A bortörvény a hegyközségek hatáskörét országosra kiterjesztette, így a borvidékeken kívüli szőlőültetvények művelőinek is be kell jelentkezniük a hegyközségi rendszerbe. Az innen érkező új adatokat is meg kell feleltetni a VINGIS rendszerben, amely nyilván csak az új adatbázis feltöltése után lehetséges. A végleges alapállapot kialakítása csak a hegybírók helyi ismeretével, az ő közreműködésükkel történhet, felhasználva a kataszteri térképek és az ortofotó (térképszerűen átdolgozott légifelvétel) információit is. A VINGIS országos adatbázisba a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, az OMMI, valamint az SZBKI tekinthet be feladatainak ellátásához szükséges mértékben, a szőlőültetvények országos fedvényét és a termőhelyi kataszteri fedvényt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is megkapja. A hegybírók a saját illetékességi területükhöz tartozó térképekkel rendelkeznek. 2

3 A VINGIS rendszer fenntartása folyamatos lesz, a változásvezetés a tervek szerint a borpiaci év kezdetén, évente egy alkalommal történik. Andornaktálya közigazgatási határa (kék vonal) és szőlőültetvényei (piros vonal) a FÖMI MADOP programja keretében 2000-ben végzett légifelvételezéséből származó ortofotón. 3

4 Az Egri borvidéken az általános szőlőterület csökkenéssel szemben az új ültetvények telepítése jellemző, amely az átlagosan húsz éves topográfiai térkép és a jelenlegi ültetvényeket bemutató térkép egymásra helyezésével is jól szemléltethető. 4

5 5

6 Miért fontosak ezek a térképi információk a szőlész-borász szakmának? A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet termőhelyi kataszteri térképeinek már a múltban is az államilag támogatott szőlőtelepítések odaítélésében fontos szerepe volt. A termőhelyi alkalmasságot kifejező pontértékek meghatározásában a terület fagykár gyakorisága és lejtése, égtáji kitettsége kapott a legnagyobb súlyt. Valamennyi tényező a VINGIS térinformatikai rendszerben is külön térképrétegekkel szemléltethető. Az Egri borvidéken védett eredetű borok superior kategóriáját a 300 pont feletti termőhelyhez és meghatározott szőlőfajtákhoz kötik. (Tihanyban a dűlőkhöz és helyrajzi számokhoz). Ezek elhelyezkedését a VINGIS rendszer kimutatja, a hegybírók a térinformatika segítségével is nyomon követhetik a borok származását. Védett eredetű borok Egri borvidék Superior: 300 pont feletti termőhely; Bor: Egri bikavér superior Kékfrankos, Kadarka, Portugeiser (Kékoportó) Blauburger, Kék medoc Zweigelt, Cabernet franc, Cabernet Sauvignon, Merlot, Pinot noir 6

7 A FÖMI 1989 óta végzi az 1:10000 méretarányú topográfiai térképek tematikájához illeszkedő ún. földrajzinév-rendezést. A hegy- és dűlőnév, a földrajzinév elhelyezés digitális térinformatikai feldolgozása a VINGIS rendszerhez kapcsolva az eredetvédelem megalapozását segíti. 7

8 Az Egri borvidék dűlőneveinek titkai Egy vidék földrajzi neveiből sok érdekesség kiolvasható. Az árpádkori Szőllős falu (ma Szőlőcskepuszta) neve igazolja a szőlővel való foglalkozás ősi voltát. A szőlőtermelést és borkészítést minden bizonnyal a XI. század derekán Eger vidékére települt vallon telepesek kezdték el. Az ő erdőirtásaik emlékét őrzi Kistálya és Nagytálya neve, ami az ófrancia taille ( irtvány ) szóból származik. A borvidék dűlőneveinek ősi rétegét azok a nevek alkotják, amelyek koraközépkori falvainknak emlékét őrzik. Ilyen volt az egri vár alatt Almagyar és Tihamér is. Ma mindkettő kiterjedt szőlőültetvény neve. Tihamér csárdája 150 éve még megvolt. A Makja és Makjány dűlőnevekben az Aba nemzetség egyik leszármazottjának Makjánnak a tatárjárás után épített, hamar elpusztult várának emléke őrződik. Egy Kocs nevű falu volt a mai Kis- és Nagy-Kocs hegy és dűlő helyén. A Közép-hegy (Ostoros) és Ravaszlyuk (Noszvaj) neve egy 1250-es oklevélben már fellelhető. A Rác-hegy neve arra utal, hogy az Egerben egykor népes szerbség birtokolta. A szalóki Kovászó nevét mai nyelvérzékünk a kovász szóval társítaná, eredeti jelentése azonban kovaköves száraz völgy. Az Afrika vagy Áfrika dűlő nevét a régi öregek két okkal magyarázták: egyrészt nagyon messze van a várostól, másrészt beszorul és sokáig megmarad benne a meleg. A borvidék legjellegzetesebb dűlőnévtípusa azonban a növény- és madárvilággal kapcsolatos: Rózsás, Galagonyás,Gesztenyés, Szilvás, Rakottyás, Cinege, Csókás, Szarkás, Kányás, stb. Több dűlőnév a juhászattal kapcsolatos: Juhszalagos, Juhkosár, Kolompos. A névanyag egésze arra utal, hogy kisparcellás, paraszti bortermelés volt jellemző a vidéken, és alig van nyoma annak, hogy családnévhez köthető nagyobb birtokok alakultak volna ki. Mikesy Gábor 8

9 Málta Szlovákia Szlovénia Magyarország ,00 Cseh Köztársaság Ciprus A szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállására megállapított évi pénzügyi juttatás tervezett megoszlása a 2004-ben csatlakozott szőlőtermesztő tagállamok között. (Európai Bizottság október 6.-i határozata 2004/687/EK). Az új tagállamok az összes támogatás kevesebb, mint 5%-át kapják, de ennek fele (mintegy 2,5 milliárd Ft), Magyarországé. 9

10 Az Egri borvidék ültetvényeinek számszerinti eloszlása 4,9% 1,0% 3,5% 44,7% 45,9% terület< 0.05ha terület ha terület ha terület 0.3-1ha terület>1ha Az Egri borvidék ültetvényeinek területi eloszlása 0,1% 0,6% 20,5% 41,6% terület< 0.05ha terület ha terület ha terület 0.3-1ha terület>1ha 37,3% Dűlőnevek és -térképek: Mikesy Gábor, Molnár Ede András VINGIS térképfedvények: Katona Zoltán, Mishiro Marcella, Olasz Angéla, Rotterné Kulcsár Anikó 10