PÁLYÁZAT AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA REKTORI TISZTSÉGÉRE

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA FELSŐOKTATÁSÉRT ÉS TUDOMÁNYPOLITIKÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁGA RÉSZÉRE PÁLYÁZAT AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA REKTORI TISZTSÉGÉRE PÁLYÁZATI AZONOSÍTÓ: 47829-5/2012/FOFEJL KÉSZÍTETTE: DR. LIPTAI KÁLMÁN főiskolai tanár EGER 2012

2 Tartalom 1. Részletes szakmai önéletrajz... 3 2. Bevezetés... 7 3. Múlt és jelen... 8 4. Képzés... 9 5. Tanárképzés... 12 6. Kutatás... 15 7. Hazai kapcsolatok... 17 8. Nemzetközi kapcsolatok... 18 9. Eszterházy Károly Főiskola beágyazódása a regionális gazdaság vérkeringésébe... 21 10. Hallgatói létszámok alakulása, lehetőségeink... 23 11. Zöld intézmény... 26 12. Intézményi működés... 27 13. Gazdálkodás, infrastruktúra... 29 14. Pályázatok... 30 15. Sport... 31 16. Mellékletek... 32 Szakmai önéletrajz... 32 Fontosabb publikációk, hivatkozások, díjak jegyzéke... 35

3 A tudással jön a felelősség is. (Bruce Wiseman) 1. Részletes szakmai önéletrajz Életrajzi adatok 1961. október 14-én születtem Egerben, édesapám, születésemkor, gépkocsivezető, édesanyám áruforgalmi előadó. Általános iskolai tanulmányaimat az Eszterházy Károly Főiskola jogelődje (Ho Si Minh Tanárképző Főiskola) 2. számú gyakorló általános iskolájában végeztem egy kísérleti matematika osztályban. Általános iskolai éveim alatt 6 évig zongoráztam. Középfokú tanulmányaimat az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban folytattam matematika-fizika tagozaton. Egyetemi tanulmányimat a Kossuth Lajos Tudományegyetemen folytattam, nem meglepő módon, matematika-fizika tagozaton. Kiváló tanárok egész sora tanított az egyetemen. Szakdolgozatomat Dr. Arató Mátyás professzor úrnál írtam,,markov láncok címmel. Az egyetemen kiváló tanulmányi eredményem elismeréseként Népköztársasági ösztöndíjban részesültem és jeles diplomával végeztem. Az egyetem Kísérleti Fizikai Tanszékén állást ajánlottak, de régi középiskolámat választottam, és a végzés után egy évig a Gárdonyi Géza Gimnáziumban tanítottam. Oktató munka 1987-től folyamatosan az Eszterházy Károly Főiskolán (illetve jogelődjein) dolgozok. Munkahelyem kezdetekben a Matematika Tanszék volt (1987-2002), majd később, a struktúraváltás következtében, az Alkalmazott Matematika Tanszék lett (2003-tól napjainkig). Kezdetektől fogva főleg matematikai analízist és hozzákapcsolódó tárgyakat, differenciálegyenleteket, valószínűségszámítást és gazdasági matematikát oktatok. Később a számelméleti kutatásaimmal összefüggésben kriptográfiát, komputer algebrai rendszereket és számításelméletet is tanítok. A tanítás mindig élvezetes tevékenység volt számomra, hallgatóimmal kiváló viszonyt ápoltam nem csak tanulmányaik idején, hanem utána is. A tanításhoz fűződő viszonyomat bizonyítja a rengeteg megtartott előadás és gyakorlat, illetve az 54 általam vezetetett szakdolgozat. A vezető beosztásaim közepette sem hanyagoltam oktatói munkám, mert a jövő építése hallgatónk épülésén keresztül lehetséges leginkább. Szakács Tamás tanítványom Balansz számok címmel írt OTDK dolgozatot, jelenleg a Debreceni Egyetem Matematika PhD. program, Diofantikus és konstruktív számelmélet alprogramjában nappali szakos hallgató. A munkájában témavezetőként veszek részt.

4 Kollégám, Dr. Kiss Péter irányításával kezdek el számelmélettel, azon belül rekurzív sorozatokkal és diofantikus egyenletekkel, foglalkozni. Egy évig rekurzív sorozatok című speciálkollégiumot tartottam a Debreceni Egyetemen. Kutató munka, nemzetközi kapcsolatok 1993-ban megkezdem PhD tanulmányaimat a Kossuth Lajos Tudományegyetem először induló Matematika PhD. program, Diofantikus és konstruktív számelmélet alprogramjában. Témavezetőm Dr. Kiss Péter, az alprogram vezetője Dr. Győry Kálmán professzor úr volt. A világszerte ismert debreceni számelméleti iskolában tanulhattam és mindemellett egy nagyon jó, segítő közegbe csöppentem. A debreceni iskolához tartozónak vallom most is magam, amit cikkeim szerzőtársai is mutatnak. 1997-ben védtem meg doktori értekezésem, melynek címe: "Diophantine problems concerning linear recurrences" volt, minősítése pedig summa cum laude. Érdeklődésem központjában továbbra is a számelmélet, illetve ezen belül a rekurzív sorozatok maradt, és cikkeim nagy részét egyedül, illetve a debreceni számelméleti iskolához tartozó kollégákkal írtam. Az első nemzetközi konferenciára, Seventh International Conference on Fibonacci Numbers and their Application (Graz), 1996-ban jutottam el. Azóta további 20 konferencián vettem részt és további 19 tanulmányúton tanulmányozhattam az oktatást, kutatást. 2004-ben a Fibonacci Quarterly című folyóiratban publikált cikkem után élénk érdeklődés mutatkozott meg a balansz számok irányában, amely máig tart (részletek megtekinthetők a http://balancingnumbers.ektf.hu/ honlapon). Érdeklődésem középpontjában jelenleg is a balansz számokkal kapcsolatos problémák állnak. A Debreceni Egyetemen 2011-ben, Balansz számok általánosításai címmel védtem meg habilitációs értekezésemet. A konferenciákon való intenzív részvétel, illetve az alkotó munkának köszönhetően sok barátra és kutatótársra tettem szert az elmúlt években. Ma már szlovák, indiai, mexikói és japán szerzőtársakkal is van közös cikkem, illetve eltöltöttem rövidebb-hosszabb időt a kollégáim egyetemein. 5 számelmélettel kapcsolatos OTKA pályázatban vettem részt és egy Szlovák-Magyar TéT pályázatnak voltam a vezetője (2009-2011). Nemzetközi megbecsültségem tette lehetővé, hogy az Eszterházy Károly Főiskola rendezhette meg 2012-ben a Fifteenth International Conference on Fibonacci Numbers and their Application elnevezésű konferenciát. Szakmai munkám kibővítéseként szerkesztőbizottsági tag vagyok az Annales Mathematicae et Informaticae helyi folyóiratban, ugyancsak tagja vagyok a Teaching Mathematics and Computer Science (Debrecen) folyóirat szerkesztőbizottságának. 2004-től a Bolyai János Matematikai

5 Társulat Heves megyei tagozatának elnöki tisztét is ellátom, illetve a Zentralblatt für Mathematik referáló folyóirat referálója vagyok 1998-tól. PhD, habilitációs és akadémiai doktori eljárásokban veszek részt bizottsági tagként a Debreceni Egyetemen, az ELTE-en és a Tudományos Akadémián. Vezetői tevékenység 2003-ban, Dr. Kiss Péter halála után, választanak meg a Matematikai és Informatikai Intézet vezetőjének. Feladatom az oktató és kutató munka szervezése mellett az intézet egységének a megteremtése. Jelenleg két alapszakot, két tanári mesterszakot és két felsőfokú szakképzést lát el az intézet, amelyben cégekkel közös projekt munkák, kutató csoportok, elnyert pályázatok és soksok végzett hallgató elismerő szavai igazolják az elmúlt 10 esztendő munkáját. Erre az időszakra több főiskolai megbízás is tevődik, Főiskolai Tanács tagja, Képzésfejlesztési és kreditbizottság elnöke, TTK kari Gazdasági Bizottságának elnöke. 2006-ban a Természettudományi Kar dékánjának választanak, amely megbízásom 2014-ig tart. Ugyanettől az évtől kezdve a Főiskola Gazdasági Tanácsának tagja vagyok egészen mostanáig. A gyengén teljesítő Kart számos kritika éri azokban az időkben, új utakat és új embereket keresünk a célok megvalósításához. Az elmúlt években sikerült egy ütőképes csapatot felépíteni. Az általunk elnyert Természettudás Főiskolája pályázat programjai, a nyitottságunk, a rengeteg munkánk és az idelátogató kiváló előadók sokasága ismertséget szerzett számunkra. Jelenleg a Természettudományi Kar a legjobban teljesítő kar, akár a hallgatói létszám, akár az elnyert pályázati pénzek összege, akár a kari egység a mérőszám. Stratégiát készítettünk és elindultunk egy addig ismeretlen úton. Ilyen csapatmunka építheti tovább a Főiskolát a következő időkben. Közélet Az oktatás, az oktatás megújítása a természettudományokban és a matematikában mindig nagyon érdekelt. Évek óta részt veszek, illetve előadok, a Dr. Patkós András professzor úr által szervezett Bolyai Műhelykonferencián. Új utakat keresve jutottunk el az Élményműhely mozgalomig, amely a művészeteken keresztül próbálja a matematikát közelebb vinni a diákokhoz. A Matematikai és Informatikai Intézet épületében megálmodtunk, majd létrehoztunk egy Ars GEometrica Művészeti-Tudományos Galériát (http://www.elmenymuhely.hu/?page_id=127), amely neves hazai és külföldi művészeknek adott már otthont. Az általunk elnyert TEMPUS IV projekt (Visuality & Mathematics: Experiential Education of Mathematics through Visual Arts, Sciences and Playful Activities) egy lehetséges útkeresésünket igazolja. Az elmúlt években Magyar Rektori Konferencia Informatikai Tudományok Bizottságának elnökként is tevékenykedtem (2011-2012). Ebben az évben az a megtiszteltetés ért, hogy Dr.

6 Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár felkért a pedagógusképzést átalakításáért munkálkodó, úgynevezett csúcsbizottságban való munkára. A bizottsági viták és beszélgetések közben (is) formálódott a nemsokára elinduló új típusú tanárképzés. Család Feleségem az egri Neumann János Középiskola és Kollégium igazgatóhelyettese, matematika-ábrázoló geometria-informatika szakos tanár. Gyermekeink, Soma (19) végzős középiskolás diák, Fanni (24) jelenleg a Corvinus Egyetemen vezetés és szervezés mester szakon végzős hallgató.

7 2. Bevezetés Az egri felsőoktatás évszázados hagyományaira és kulturális örökségére alapozva fogalmazzuk meg következő gondolatainkat. A pályázatban áttekintjük az Eszterházy Károly Főiskola jelenlegi helyzetét és megvizsgáljuk jövőbeli lehetőségeit. Gondolkodásunkat a jövőbe vetett bizalom, az emberi együttműködésbe és a tervszerű fejlődésbe vetett hit hatja át. Úgy véljük, hogy a Főiskola jelenlegi problémáit közös gondolkodással, határozott és ésszerű lépések megtételével hatékonyan orvosolni lehet. A helyzet, a pályázat benyújtásakor, rendkívül összetett és számunkra nem minden szempontból kedvező. Az alapító, Eszterházy Károly püspök álmainak megvalósításáért, a Főiskola társadalmának együttes erőfeszítéseire, a közös célokért további megfeszített munkára lesz szükség. A következőkben felvázolandó tervekhez egy egységes csapat felépítése a legfontosabb cél. A munkához türelem, a vitorlákhoz megfelelő szél kell. A Főiskoláról soha nem elvontan, falai közé zárva kell gondolkodnunk, hanem Eger városába és a befogadó régióba illeszkedve, oda kisugározva, problémáiban sorsközösséget vállalva és azok megoldásain fáradozva. Egy dinamikus együttműködés a cél, amelyben megértjük a gondokat, feladatokat, élethelyzeteket, gondolkozunk és dolgozunk a megoldásokon, majd a megfelelő helyen és időben segítünk létrehozni az előremutató jót. Terveink alapvető természetében rejlik, hogy szélesebbre nyitjuk objektívünket és meg akarjuk találni helyünket hazánkban, Európában és a nagyvilágban. A sorvezetőnk a továbbiakban a demokrácia, a kisebb és nagyobb közösségeink értelmes felelősségvállalása közös dolgainkban. A változó társadalmi, gazdasági elvárásokat figyelembe véve kívánjuk szervezni és fejleszteni oktatási és kutatási programjainkat, különös tekintettel az Északmagyarországi Régió igényeire. Oktatási és kutatási tevékenységünkben a minőség alapvető fogalom, éppen úgy, ahogy az európai értékek, a fenntarthatóság és a regionális innováció. Fontos megemlíteni, hogy a Főiskola nem régen elkészült intézményfejlesztési terve, illetve,,alkalmazott Kutatások Főiskolája címre benyújtott pályázata részletesen tárgyalja az intézmény jelenlegi helyzetét, a struktúráját és értékeit. Jelen pályázati anyag csak csekély mértékben tartalmaz átfedéseket, inkább a továbblépésre fókuszál.

8 3. Múlt és jelen Főiskolánk névadója Gróf Eszterházy Károly 1761 októberében kapott kinevezést az egri püspökség élére. 1762. június 29-én vonult be az új püspök a székvárosba ünnepélyes külsőségek közepette. A főpapra rengeteg megoldandó nagy feladat várt. Az elkövetkező 37 esztendőben, az ország legnagyobb kiterjedésű egyházmegyéjén mélyreható változásokat vitt végbe. Egert a korabeli Európa egyik legszebb városává fejlesztette. A kiváló szervezőképességű, nagy elhivatottságú és átlagon felüli munkabírású püspök kéznyomát nem csak Eger városán, hanem a környező településeken is ott hagyta, példaképpen szolgálva munkásságával a következő nemzedékeknek. A Líceum csodálatos épületét éppen úgy csodálhatjuk, mint a 250 évvel ezelőtti nagy formátumú gondolatait az egyetemalapításról. A művészet és tudománypártolása eredményezte a lenyűgöző freskók megjelenését a barokk épületben és a fantasztikus püspöki könyvtár létrejöttét. A késői barokk kor tudományosságát hűen jelképezi ez a sokoldalú könyvgyűjtemény éppen úgy, ahogy az általa hozatott kiváló csillagászati eszközök is. Eger Közép-Európa egyik meghatározó városává nőtte ki magát irányítása alatt. A történelem furcsa fintora a következő sorok igazsága, a régiónk jelenlegi, a gazdag szellemi örökség ellenére is hátrányos gazdasági helyzete. Jelenleg az Észak-magyarországi Régió társadalmi és gazdasági értelemben is leszakadt hazánk fejlettebb régióitól, az egy főre jutó GDP közel 40 százalékkal marad el az országos átlagtól. Heves megyében a helyzet egy árnyalattal jobb, a megyeszékhelyek tágabb környezetében elhelyezkedő települések lakossága a regionális átlagnál is lényegesen alacsonyabb életszínvonalon él. A régió népessége évről-évre kismértékű csökkenést mutat, de ez a csökkenés sajnos gyorsabb az országos átlagnál. Ennek oka, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő lakosság egy része elvándorol, jobb munkalehetőséget és életkörülményeket keresve. A helyzetet súlyosbítja, hogy mivel a magasabban képzett népesség munkaerő-piaci kondíciói jobbak, ezért a régiót főként az iskolázottabb társadalmi rétegek hagyják elhagyja el. Pozitív irányba mutat azonban, hogy a foglalkoztatás évenkénti csökkenése lelassult, a gazdasági mutatók pozitív irányba fordultak, melyek többek között az elvándorlás lassulását eredményezhetik. Az elvándorlás visszaszorításában, a régió megtartóerejének növelésében az oktatásnak is jelentős szerepe van: a helyben maradó és ugyanakkor magasabban képzett munkavállalók lehetnek az alapjai egy várt társadalmi és gazdasági növekedésnek. A feladat és a minta adva van számunkra, és azt is tudjuk, hogy az út a minőségi felsőoktatáson keresztül vezet.

9 4. Képzés Az Eszterházy Károly Főiskolán az oktatás négy karon folyik, különböző szinteken, különböző keresettséggel és egymástól eltérő távlatokkal. Jól működő felsőoktatásban a kiegyensúlyozottság alapvető dolog, ami ebben a gyorsan változó világban csak nehezen érhető el. Az egyensúly alatt mi azt értjük, hogy a felfutóban lévő támogatott szakok többet tegyenek le a közös asztalra, mint a többiek, de nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy a nehezebb időszakot megélők ne keressék a megújulás és a fejlődés lehetőségeit. A Bölcsészettudományi Kar képzési kínálatában 9 alapszak, 9 tanári mesterszak, valamint két diszciplináris mesterszak szerepel (történelemtudományhoz diszciplináris mesterképzés és amerikanisztika diszciplináris mesterképzés) többségük nappali és levelező munkarendben egyaránt. Legfelső szintű képzési formánk a Történelemtudományi Doktori Iskola. Fontos megemlíteni, hogy a Főiskola sok anyagi áldozatot hozott és rengeteget küzdött, hogy létrehozza és elismertesse ezt a doktori iskolát. Nyilvánvaló, hogy az elért eredményekkel jól kell sáfárkodni, és meg kell tartani értékeinket, jelen esetben a doktori iskolát, hiszen csak ez az út vezethet a nagy presztízsű egyetemi lét kialakításához. A hagyományos bölcsész területeken kívül a karhoz tartozik a művészetközvetítés két tanszéke, az Ének-Zene Tanszék, valamint a Vizuális Művészeti Tanszék. A támogatások visszafogása a bölcsészképzési területen erőteljesen érintette a Kart, érezhető a hallgatói létszám visszaesése. Az új tanárképzési struktúra megjelenése remélhetőleg stabilizálja a létszámokat, és ismerve a közoktatási igényeket és a tradíciókat, a magyartanár, történelemtanár, angoltanár, ének-zene tanár létszámokkal várhatóan nem lesz probléma. A német nyelv irányában hangsúly eltolódások várhatók, így ebben az irányban is fejlődést várunk. Távlatokban erőteljesebb pályázati, oktatási, kutatási és egyéb együttműködést szorgalmazunk külföldi egyetemekkel, itt nyilván nagy tér nyílik az idegen nyelvet oktató tanszékek számára. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy nyelvi tanszékeink erőteljesebben vegyenek részt a nemzetközi, a régiós és céges kapcsolataink kiszélesítésében. Hangsúlyosan kell, hogy előtérbe kerüljön a Kar más karokkal való eddiginél intenzívebb együttműködése. A Bölcsészettudományi Kar számos kiváló teljesítményt nyújtó oktatóinak és hallgatóinak alapján szerint is értékes helyet foglal el a magyarországi felsőoktatási palettán. Az oktatói kiválóságot mutatja a tudományos fokozattal rendelkező oktatók magas aránya (jelenleg 79,3%), a hallgatók kiválóságának megítélésében figyelembe vett adatok: az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvettek pontátlaga, a nyelvvizsgával felvettek aránya és a középiskolai versenyeken elért helyezések száma és rangsora. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar képzési kínálatában 5 alapszak (Emberi erőforrások, Gazdálkodási és menedzsment, Turizmus-vendéglátás, Nemzetközi tanulmányok, Kommunikáció és média-

10 tudomány) és 3 mesterszak (Nemzetközi tanulmányok, Ember- és társadalom műveltségterületi tanár, Közgazdásztanár) és 8 felsőfokú szakképzés jelenik meg. A Kar az elmúlt években szélsőséges utakat járt be keresettség szempontjából. A hatalmas létszámú évfolyamok után erőteljes csökkenésnek voltunk tanúi a közelmúltban. Nyilvánvalóan a felsőfokú szakképzés átalakításával az ott tanulók létszáma kevesebb lesz és támogatás hiányában a több szakon csökkeni fog a keresettség. A Gazdálkodási- és menedzsment, valamint a Kommunikáció és médiatudomány alapszakok keresettsége még mindig elfogadhatónak mondható, ami fontos a további lépések tekintetében. Piacképes szaknak gondoljuk, és a régiós küldetésünket is jól támogatja a Turizmus-vendéglátás szak (Borturizmus és a Lovas turizmus szakirányokkal). A pénzügyi kultúra terjesztése, az alapvető háztartásvezetési, egyéni pénzügyi ismeretek és a vállalkozói kompetenciák az új NAT kiemelt feladatai között is megjelennek. Nagyon fontos feladatunknak tartjuk a Közgazdásztanár képzésünk megtartását. A mesterszakok keresettsége egyelőre kisebb mértékű az elvártnál, de bízunk a folyamatos növekedésben. A Karon dolgozó kollégák minősítettsége jó, a dinamikus fiatal csapat képes új irányokkal gazdagítani a kínálatot. Jó esélyt látunk egy gazdaságelemző szak elindítására, amely a Főiskola erőit fókuszálná egy színvonalas képzésre. A Kar működése takarékos és jól szervezett, a megfelelő képzéseken belüli ésszerűsítések már megtörténtek. A közelmúltban Természettudományi kar közreműködésével elnyert Gazdaságinformatikus szak tovább szélesíti a palettát és jó példát mutat a karok közötti értő együttműködésre. A karok közötti előremutató együttműködés további sikerekkel járhat új, piacképes képzések létesítésével, elindításával. Egy ilyen jövőbe mutató speciális képzés lehet a vállalati szoftverek erőteljes oktatása valamely új képzésen belül. A Kar a többi karhoz hasonlóan kell, hogy gondolkodjon rövid idejű képzések indításán és a vállalati kapcsolatok erőteljesebb erősítésén. A Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar képzési kínálata a Főiskolán a legsokoldalúbb és távlatokban nézve ez a Kar az egyik sarokköve további munkánknak. Oktatási portfóliójukat 6 alapképzési, 9 tanári mesterképzési, 4 diszciplináris mesterképzési szak és 4 felsőfokú szakképzés alkotja. Ezeket a szakokat egészítik ki a szakirányú továbbképzések és a pedagógus szakvizsgaprogramok, amelyek keresettsége figyelemreméltó. A kínálat döntően a tanárképzéssel kapcsolatos, ami azzal az előnnyel járhat, hogy a mind a tartalmi egymásra épülés, mind a gazdaságos működés racionálisan megoldható. A Karon folyó képzések többsége összefügg a többi kar munkájával, ami rendszeres párbeszédet kíván meg minden fél részéről. Az együttműködésben fontos elem a saját gyakorló iskolai bázis, amely emeli a képzés színvonalát és megkönnyíti a kommunikációt. A Karon megalakuló Tanárképzési Központ még összehangoltabb szakmai tevékenységet eredményezhet a tanárképzésben résztvevő

11 felek között. Ebbe a kommunikációba beleértjük a város és a régió közoktatási-köznevelési intézményeivel való kapcsolattartást is. A Karon bizonyos hangsúlyok eltolódnak a tanárképzés átalakulásával (korábbi mesterképzési szakokból szakirányú továbbképzések alakulnak), de továbbra is jelentős, és a felsőoktatási palettán hiánypótló marad a változatos szakirányú továbbképzési kínálat (többek között pedagógiai értékelés és mérés, család és gyermekvédelem, inkluzív nevelés területeken). A pedagógus szakvizsga programok közül országos összehasonlításban is jelentős mértékű a tanügy-igazgatási szakértő szak. Továbbá jelentős erőfeszítéseket tesz a Kar a mentortanárok kiképzéséért is. A felsőfokú szakképzési struktúra átalakulása erősen érinti a Kart és a megmaradó diszciplináris mesterszakok iránti érdeklődés is csekély, de mind az alapszakok keresettsége, mind a tanárképzés hangsúlyosabbá válása elegendő szabadsági foknak látszik a jövőre nézve. Érdemes még megemlítenünk a rövid múltú, de erősen felfutó Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozóképzést, amely jelenleg hiánypótló képzés a régióban, és amelyre a jövőben is alapozni lehet. A Kar működése hosszú távon biztosítottnak látszik, amit egyrészt a gazdaságos működés (ez értendő a képzési összetételre és a gazdasági források biztosítására) másrészt az aktív pályázati részvétel biztosít. További erőssége a Karnak a kiváló a minősítettségi mutatója. A Kar egyre rugalmasabban alkalmazkodik a változó kihívásokhoz, ami nélkülözhetetlen lesz a következő éveinkben. Az Eszterházy Károly Főiskola egyik erőteljesen fejlődő kara a Természettudományi Kar. A klasszikus természettudományi képzéseken (biológia, földrajz, kémia, környezettudomány, matematika) kívül a Karhoz tartoznak informatikai, illetve sporttudományi szakterületekhez tartozó képzések is. Az összetételt egyrészt a hagyományok, másrészt, az Almagyar-dombi Campuson a területi közelség indokolja. Jelenleg 10 alapszakkal, 5 tanári mesterszakkal és 1 diszciplináris mesterszakkal (Geográfus MSc.) rendelkezik a Kar. Ez utóbbi két országosan is egyedülálló szakiránnyal (Erőforrás és kockázatelemző geográfus, Régiómenedzser geográfus) büszkélkedhet. A felsőfokú szakképzési struktúra átalakításának következtében több felsőfokú szakképzés megszűnik. Úgy tűnik, hogy a szabályozás miatt nem mindegyiküket tudjuk pótolni az újonnan megjelenő lehetőségekkel. Az új típusú tanárképzésben a szakjainkhoz tartozó tanárképzési szakokat, illetve szakpárokat is indítani kívánjuk. A képzés átalakulása miatt megszakadt tárgyalásainkat folytatni kívánjuk és az ELTE segítségével el szeretnénk indítani az általános iskolai fizikatanár képzésünket is a Karon. A kari erőforrások lehetővé teszik, hogy további diszciplináris mesterszakokon gondolkodjunk, előtérbe kerülhet a környezettudományhoz vagy informatikához kapcsolódó irány. Jelentős előrelépés lenne a Kar számára egy természettudományokhoz kapcsolódó doktori iskola elindítása.

12 A Természettudományi Karon valósult meg leginkább az a hármas egység, amely a továbblépés egy jelentős lehetőségét képviseli. A színvonalas oktatás és kutatás mellett meg kell jelenni az innovációt, pályázati lehetőségeket és anyagi forrásokat is előteremtő új intézményi egységeknek, témájától függően erősebben vagy lazábban kötődve a Kar mindennapi munkájához. Erre jó példa a későbbiekben részletesebben tárgyalt, Agria-Innorégió Tudáscentrum, Egerfood Regionális Tudásközpont vagy a most alakuló RFID kutatóintézet. Hiányként definiálható a karon a szakirányú továbbképzések, rövid idejű képzések csekély volta, illetve a többi karral való elhanyagolható számú együttműködés. A Gazdasági informatikus képzés egy jó példa a karok közötti értelmes együttműködésre. A szándék és az alkotó erő más kiváló párosításokat is előállíthat. A Karokon idegen nyelvet oktató egységek gondoskodnak a hallgatók nyelvtanulásáról. A Főiskola minden hallgatónak 4 félév idegennyelv-oktatást biztosít térítésmentesen, amely egy kiváló lehetőség hallgatóink nyelvi képességeinek fejlesztésére. Ugyanakkor ennek hatásfoka, a nyelvvizsgát tévők aránya nagyon elmarad a várttól. A csoportok létszáma, és sokszor az összetétele is, félévenként változó. Főiskolai szinten a nyelvoktatás nincs koordinálva. Nyilvánvalóan a gazdasági helyzet és a humánerőforrás függvényében újra kell gondolni a nyelvoktatást, amely egyfajta kulcsa a további fejlődésünknek. A nyelvoktatásban az egyik alapkérdés a rendszeresség, amelyet kötelező sávokkal, órarendbe előírtan lehet megkövetelni egész főiskolai szinten, akár az idegen nyelvi tanszékek bevonásával is. A támogatott idegen nyelvek (angol, német) mellett elképzelhetőnek tartjuk a francia, orosz és kínai nyelvek oktatását nem szakos hallgatók részére. 5. Tanárképzés Az Eszterházy Károly Főiskola múltja jelene, és pozitív jövőképe is szorosan összefonódik a tanárképzéssel. Vátozó körülmények és nehézségek közepette kívánunk még színvonalasabban meghatározó intézménnyé válni a tanárképzés területén. Az oktatási szabályozás átalakulóban van hazánkban, új törvények szabályozzák a közoktatást, a felsőoktatást és a szakképzést. A magyar felsőoktatás egyik legjelentősebb és legkomplexebb ága a tanárképzés. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szabályozza a tanárképzés szerkezetében végrehajtandó változásokat. Kormányrendeleti felhatalmazás alapján ezekben a hetekben is zajlik a képzés szerkezetének, a tanári szakok és a mesterképzés szakosodási szabályainak és rendszerének a kialakítása. Az elmúlt évtizedek társadalmi és gazdasági változásai, az átalakuló felsőoktatás szerkezet és az új szabályozás által meghatározott lehetőségek közepette célunk, hogy a képzéseinket a közoktatás igényeinek, valamit a felsőoktatás intézményi és képzési követelményeinek megfelelően alakítsuk át intézményünkben. A tanári életpálya építésnek egy átfogó, támogató és meghatározó

13 színtere kívánunk lenni. Szerencsések vagyunk, mert támaszkodhatunk a tanárképzés szakterületén eddig elért eredményeinkre és rendelkezünk olyan szellemi bázissal, amely segít céljaink megvalósításában. Olyan szakembereket szeretnénk nevelni, akik képesek lesznek az oktatás és a nevelés minőségének és hatékonyságának javítására, és akik rendelkeznek a megfelelő szaktudományos (diszciplináris), pedagógiai, pszichológiai és szakmódszertani ismeretekkel. Az a környezet ahol a végzett tanáraink elhelyezkednek összetett emberi és szakmai kihívásokat tartogat számukra. Nagyon fontosnak véljük, hogy a magas szintű ismeretken túl elkötelezettek legyenek nemzeti értékeink iránt és legyenek képesek hozzájárulni a társadalom fejlődéséhez. A tanári pálya számunkra elhivatottságot és szakmai alázatot jelent és meggyőződésünk, hogy pedagógus szakma tekintélye nélkül nincs felemelkedés. Ennek szellemében kívánunk működni. A fenti célokat szem előtt tartva bizonyosak vagyunk abban, hogy az Eszterházy Károly Főiskola olyan regionális és országos központja lehet a pedagógusképzésnek, ahol a munkaerőpiaci igényeket figyelembe véve helye van a közismereti, művészeti és szakmai tanárképzésnek, szakirányú továbbképzéseknek egyaránt, ez utóbbi kivételével mind nappali mind levelező tagozaton. Az új, közismereti tanárszakok vonatkozásában érvényesülő osztatlan képzésben okosan kimunkált, a helyi szükségletekhez illeszkedő szakpárokat kívánunk működtetni. El kívánunk indulni mind 4 + 1 éves általános iskolai, mind a tehetséggondozás speciális feladatainak, emelt szintű követelményeknek eleget tevő 5 + 1 éves középiskolai tanárképzésben. Amennyiben a Főiskolához a jövőben tanítóképző főiskolát csatolnak (Jászberény vagy Sárospatak), egy teljesnek mondható képzési spektrum jöhet létre. Úgy gondoljuk, hogy az óvó- és tanítóképzés egy intézményben való megvalósulása a tanárképzéssel együtt, egy olyan jól tervezett, működő modell kialakításához vezethet, amely életképes lesz Magyarországon. A gyógypedagógus képzés lehetséges megvalósítása további lehetőségeket biztosít a kapcsolódásokhoz. Megjegyezzük, hogy a működtetéshez jól tervezett intézményi gazdálkodás és hosszútávon kiszámítható támogatási rendszer szükséges. A megújuló tanárképzésben kulcselemnek véljük a tanárképző központ intézményünkben történő létrehozását és magas szakmai kvalitású működésének biztosítását. A kívánt működéshez fel kívánjuk használni a korábbi évek sikeresen megvalósított projektjeinek eredményeit. A továbbfejlődéshez az eddigieknél sokkal dinamikusabb karok közötti kapcsolatot kívánunk támogatni. A szakmai sikerességhez jól szervezett iskola-főiskola kapcsolat szükséges, erőteljes visszacsatolás, az igények jól artikulált megjelenése és részünkről egy állandó pozitív odafordulás. Meghatározónak véljük a képzés gyakorló iskolai szakaszát, amely iskolai közegbe integrálva a tanárjelöltet, felkészíti őt a pedagóguspálya gyakorlati vonatkozásaira. Fontos számunkra a

14 korszerű pedagógusképzés és iskolai tehetséggondozás laboratóriuma, ahol példaértékűen dolgozhat együtt mindenki, aki a tanárképzés jövőjét építi. A természettudományok területén már kitaposott ösvényt tudhatunk magunkénak. Pályaorientációs és módszertani központtal rendelkezünk, Varázstoronynak nevezzük, amely telve van programokkal és már elismert a vonzáskörzetünkben. Rendhagyó órákra invitáljuk a régió iskolásait, sőt,,házhoz megyünk, ha szükséges. Továbbra is fokozott figyelmet kívánunk fordítani arra, hogy az országunk gazdasági felemelkedéséhez szükséges természettudományos képzések népszerűek és jó színvonalúak lehessenek. Úgy véljük, hogy az az intenzív munka, ami híveket szerzett a természettudománynak a régióban sikerrel járhat a többi területen is. Kiváló kezdeményezés a Pedagógiai szolgáltató központ létrehozása, amely versenyek szervezésében, mérésértékelésben, pályázatok írásában és sok aktuális feladatban segítené a pedagógusokat. Az elképezések között szerepel egy teljes, természettudományos oktatást segítő portfólió kiajánlása a régióban is. A pedagógusokat segítő ötleteket közös nevezőre kívánjuk hozni az összehangolt és gazdaságos működés érdekében. A tanári életpálya kiteljesítését szolgáló Neveléstudományi Doktori Iskolánk magas szintű szakmai színvonalának biztosítása elengedhetetlen a mesterpedagógus és tudóstanári pálya támogatásához. Az oktatás módszertani és szakmódszertani indíttatású alprogramjaiban (Környezeti nevelés és tudatformálás) előremutató, újító szándékkal jelenünk meg. Fontos, meghatározó műhely kívánunk lenni a hazai pedagógusképzésben és nemzetközi kapcsolatainkat is ebbe az irányba akarjuk fejleszteni. Szorgalmazzuk oktatóink és hallgatóink részvételét a nemzetközi tudományos mobilitási programokban (Erasmus, JoMiTE). Ennek elősegítésére a külföldiek számára is vonzó angol nyelvű kurzusok meghirdetésének számarányát szükséges növelnünk, továbbá a külföldön is sikeres képzések adaptálása is tágíthatja a mozgásterünket. A közoktatás és a felsőoktatás szerves kapcsolatát szükséges fenntartani a tanártovábbképzéseink által. A továbbképzések szerkezetét, szakmai tartalmát igényfelmérésre alapozva úgy célszerű összeállítanunk, hogy az a köznevelési intézményekben dolgozók készségeinek fejlesztését, hosszabb ideje a pályán lévő tanárok szakmai és szakmódszertani ismereteinek és készségeinek a megújítását célozza. Megítélésünk szerint tanárképzésünk elsősorban a régiónk értelmiségének neveléséhez és ezen keresztül a regionális és nemzeti értékek közvetítéséhez járul hozzá. Elengedhetetlennek érezzük, hogy a végzés után is kapcsolatot tartsunk egykori tanítványinkkal, figyelemmel kísérjük a pályájuk alakulását. Nem csak szakmai, hanem emberi kapcsolatok is kell, hogy kialakuljanak, lehetővé téve azt, hogy később az immáron kollégák visszajelzéseikkel erősíthessenek ben-

15 nünket és tanácsot kérhessenek fontos kérdésekben, ha szakmai segítségre van szükségük. Ez lehet az egyik kulcsa a lakosság megtartásának, és egy szegény régió felemelkedésének. 6. Kutatás Az Eszterházy Károly Főiskola oktatási és kutatási profilja jelenleg is figyelemre méltó változásokon megy keresztül. Tudjuk, hogy a kiemelkedő tudományos tevékenység és alapkutatás az a fundamentum, amire a színvonalas felsőoktatás számos tevékenysége épül. Magas színvonalú szakmaiság nélkül nincs sem egyetem, sem főiskola. Amennyiben tényleg az élvonalban szeretnénk tudni magunkat, hazai és nemzetközi szinten is versenyképes kutatásokat kell folytatnunk. Ez kell, hogy biztosítsa a hátteret a színvonalas képzési programokhoz, a társadalom és gazdaság igényeinek elébe menő fejlesztésekhez és a nagy hozzáadott értékű innovációs tevékenységhez. Az Eszterházy Károly Főiskolán a minősítettek aránya figyelemreméltó, a tudományos fokozatokkal (PhD/DLA) és tudományos címekkel (habilitált doktor, az MTA doktora) rendelkezők aránya jelenleg 73,38%. Érdemes megemlíteni, hogy az EKF Líceum Pro Scientiis Alapítványa (LPSA) - a magyar felsőoktatásban szinte egyedülálló módon - komoly ösztöndíjjal támogatja a habilitálni akaró, illetve az MTA doktora cím megszerzésén dolgozó oktatóit. Az intézményi feladatok ellátására az oktatói-kutatói létszámunk megfelelő, a korösszetétel is jó, ugyanakkor erőteljesen szorgalmazni kívánjuk az itt letelepedő, itt alkotni és élni vágyó professzorok támogatását. A teljesség igénye nélkül vesszük sorra főbb kutatócsoportjainkat, de megemlítjük, hogy még számos kisebb kutatást végző csoport is működik Főiskolánkon. Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport (BTK) Bryológiai Kutatócsoport (TTK) EGERFOOD Regionális Tudásközpont (RET) Agria-Innorégió Tudáscentrum (TTK) 2012-ben elnyert TÁMOP pályázat kapcsán: Természeti és táji erőforrásokat vizsgáló Kutatócsoport Éghajlatváltozási Kutatócsoport Megújuló energiaforrások és a terület és településfejlesztés összefüggéseit feltáró Kutatócsoport Regionális Gazdaságfejlesztési Kutatócsoport (GTK) Információs Társadalom Oktató és Kutatócsoport (TKTK) Észak-Magyarországi Regionális Pedagógusképzési Kutató- és Szolgáltató Központ (ÉRPEK) (TKTK) Multimédia Kutató Laboratórium (TKTK) Egészséges Társadalom Oktató- és Kutatócsoport (ETOK) (TTK) mint önálló szervezeti egységek működnek.

16 Jelentősen nőtt az elmúlt években a rangos hazai és külföldi tudományos folyóiratokban megjelent publikációink száma, ezen belül az idegen nyelven írt tudományos dolgozataink száma is. Évente átlag 12-14 tudományos kötet (amelyekből ma már 5-6 nemzetközileg ismert szakmai folyóirattá vált) kiadásával, a kötetek nyomdaköltségének átvállalásával, továbbá intézményi / doktori iskolai sorozatok kiadásával növeltük oktatóink publikálási lehetőségeit. Meg kell ugyanakkor említeni, hogy a cikkek írása meglehetősen egyenetlen, a kívánt egyenletes teljesítmény eléréséért még sokat kell dolgoznunk. A hazai és nemzetközi konferenciákon nagy számmal veszünk részt, és eddig a Főiskolának volt lehetősége támogatni a konferenciákon való megjelenést. Csak reménykedni tudunk, hogy gazdasági helyzetünk ezt a jövőben újra lehetővé teszi. A kari publikációs adatbázisokat évente frissítjük, valamennyi minősített oktatónk 10 legfontosabb publikációja az EKF internetes oldalán nevesítve van. Az MTMT-be való feltöltés már elindult, de még nem készült el minden oktatóé/kutatóé. Az oktatói/kutatói pontrendszerünkkel értékeljük az egyének tanévenkénti és az elmúlt 5 évi tudományos publikációs tevékenységét. Mivel a nagy egyetemekhez viszonyítva kis létszámú oktatóval dolgozunk kívánatos dolog a kutatási területek számának szűkítése abból a célból, hogy ne aprózzuk el erőforrásainkat és egyes szakterületen igazán kimagasló, nemzetközileg elismert teljesítményre legyünk képesek. Az ösztönzők megfogalmazásánál erőteljes támogatásról kell biztosítanunk a nagy perspektívával rendelkező, országhatárokon is túlmutató kutatásokat. A két elismert doktori iskolánk minősége értékmérő a főiskola közössége számára, tudományosan kijelöli azt az utat, amerre haladnunk kell. Kapcsolódó terület a hallgatók tudományos munkája, amely ösztönző erő az oktatóknak és jövőt teremtő erő a régiónak. A TDK mozgalmat a Főiskolai Tudományos Diákköri Bizottság (FTDB) irányítja Főiskolánkon, ugyanakkor önálló kari struktúrával rendelkezik. Minden tanszék, intézet rendelkezik egy TDK vezetővel, akinek feladata a helyi koordináció, és az információáramlás biztosítása. Nagyon jó ötletnek bizonyult a kari diákmentorok felkérése, akiknek feladata elsősorban a kari, tehetségműhelybeli TDK rendezvények lebonyolításában való segítségnyújtás, valamint a hallgatókkal való kapcsolattartás. Hallgatóink szép sikereket értek már eddig, de az évenkénti felsőoktatási rangsor megtekintésekor mindig szembesülünk azzal, hogy még sok javítani valónk van. Az oktatókat erőteljesebben kell ösztönözni a TDK mozgalom irányába, mert van egyfajta személyi állandóság az elért eredmények mögött. Az oktatói értékelésnél a kutatói habitus vizsgálata mellett figyelembe kell venni a tehetséges hallgatókkal való foglalkozás minőségét is. A hallgatói és oktatói elismertséget is növelni kell ezen a területen.

17 7. Hazai kapcsolatok Az előzőekben részletesen elemeztük a környezetet, ahol élünk, és láthattuk, hogy összetett a helyzetünk. A gazdasági aktivitás, a foglalkoztatás, a szolgáltató tevékenységek, a központi funkciók szinte kivétel nélkül a nagyvárosokban, vagy szűkebb térségükben összpontosulnak. A globális versenyképesség szempontjából meghatározó kulcsterületek a felsőoktatás, alap- és alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, innováció, és ezek intézményei szintén a nagyvárosi terekben koncentrálódnak. Eger Megyei Jogú Város természetes szövetségesünk az előre jutásban. Az elmúlt években közel került egymáshoz a két meghatározó intézmény, egyezségben rögzítettük, hogy a megoldandó feladatok esetén a Főiskola az első hely, ahol a megoldást keresik. Cserében minden tudásunkat latba vetve próbálunk segíteni. Látható eredmények is vannak már, együtt dolgozunk informatikai fejlesztéseken, éghajlat stratégián, megújuló energiák elterjesztésén, hulladékgazdálkodással kapcsolatos problémákon és közben színesítjük Eger város kulturális kínálatát (például Kutatók éjszakája, Egres néptáncegyüttes). A városba érkező új gazdasági szereplő a Főiskola életére is hatást gyakorol, erősítheti annak pozícióit és megfordítva, a Főiskola sikeres munkája, új kutatási területei, a szakképzett emberek megjelenése, a K+F+I+O alapú kapcsolat, befektetőket vonzhat a régióba. A válságból való kilábolásnak sok összetevője van, de meggyőződésünk, hogy a korszerű, piacképes oktatás segítője lehet ennek a folyamatnak. Meg kell találnunk a közös pontokat a város, a régió és hazai gazdasági-társadalmi-tudományos élet adekvát szereplőivel, hogy érzékelhetően haladjunk. Jó példa erre a Természettudományi Karon létrehozott AGRIA-INNORÉGIO Tudáscentrum, amely a terület- és település fejlesztés terén egy-két éven belül egy olyan tiszta energiákra épülő, modellrégiót kelt életre, feltérképezve az erőforrásokat és fejlődési lehetőségeket, amely követendő példa lehet akár az egész régióban, sőt országhatárokon kívül is. Úgy képzeljük, hogy ebbe a régióba kivihetjük majd mindazt a tudást, amivel rendelkezünk, legyen az energiahatékonyságra való törekvés, élelmiszerbiztonság, RFID vagy éppen általunk nemesített szárazságtűrő növény. A térség meghatározó egyetemeivel és főiskoláival a jószomszédi kapcsolat mellett gyümölcsöző oktatási és tudományos kapcsolatot kívánunk működtetni. A legközelebbi partnerünk, mind fizikai közelség, mind segítő jó szándék szerint, az egri Hittudományi Főiskola. A kapcsolat eddig is kiváló volt a két felsőoktatási intézmény között, így ezen az úton kívánunk tovább haladni. Az érsek úr részvétele rendezvényeinken azt a fajta nyitottságot, és segítő szándékot fejezi ki, amelyben benne van, hogy bár különböző utakon, de ugyanazért a célért munkálkodunk. Debreceni Egyetemmel most is van közös pályázatunk, és törekszünk arra, hogy ezt a kapcsolatot tovább javítsuk. Örülni tudunk a létrejövő közös projekteknek, és el tudjuk képzelni,

18 hogy tanárleképzési kérdésekben is kölcsönösen előnyös egyezségeket kössünk. Az ELTE vonatkozásában főként természettudományos területen van együttműködésünk (fizika, földtudományok). A Miskolci Egyetemmel nagyon kevés szállal kapcsolódunk, érdemes lenne megtalálni azokat a területeket, ahol sikeresen tudunk együttműködni és előre mutató jó kapcsolatot kialakítani, az alkalmazott kutatásokat igénylő elképzeléseinkhez feltétlenül számítunk rájuk a jövőben. A Károly Róbert Főiskola, helyzete tisztázódása után, nyilvánvalóan szívesen működik együtt a régió felemelését célzó terveinkben. 8. Nemzetközi kapcsolatok Nem megkérdőjelezhető tény, hogy magunkról minden esetben csak egy bővebb környezetbe illesztve tudunk igazán beszélni. Emberi céljainknak, bejárt utunknak a nagy egész ad értelmet, segíti vagy támogatja lépteinket. Így gondolkozunk Főiskolánkról és annak jövőjéről is. Be kell illesztenünk intézményünket az európai oktatási térségbe, sőt a világ oktatási térképére is, hiszen a nagyvilág összement a hírközlés és a közlekedés modernizációjával. Nagyon fontosnak véljük, hogy erős európai kapcsolódásaink legyenek, közös gondolkodás, közös projektek és szakmai találkozók erősíthetik, illetve hívják életre ezeket az irányokat. Az igazi alkotó, mérhető eredményt hozó együttműködések száma csekély, akár a Visegrádi Négyek országait, akár a nyugat-európai egyetemeket nézzük. Üdítő kivételek akadnak csak, mint a JoMiTE (Joint Master in Teacher Education) program, a RUBIRES project vagy a most elnyert TEMPUS IV. pályázat (Visuality & Mathematics: Experiential Education of Mathematics through Visual Arts, Sciences and Playful Activities). A különböző területek kiválóságaitól kell tanulnunk, gondolunk itt a tanárképzési és módszertani kiválóságairól híres finn egyetemekre, vagy a megújuló energiaforrások hasznosításáról híres német vagy dán felsőoktatási intézményekre. A következő táblázatok mutatják az Erasmus pályázatokon az elmúlt években résztvevő hallgatók és oktatók számát. A kép nem felemelő, hiszen a résztvevő oktatók száma elenyésző, és a hallgatói létszám is az összlétszám egy százaléka alatt marad. Ezeken a paramétereken mindenképpen változtatni kell. Célunk, hogy világot látott, európai kapcsolatokkal és tapasztalatokkal felvértezett, itt élni és alkotni vágyó fiatalokat engedjünk ki a Főiskoláról. Ehhez szükséges az utazást támogató pályázatokon való intenzívebb részvétel, illetve olyan források, külföldi egyetemi kapcsolatok keresése, amelyek segítségével növelni tudjuk a résztvevők számát. Nyilvánvalóan, ha a Főiskola lehetőségei engedik, fenn szeretnénk tartani a konferenciák támogatási rendjét, kiváltképp a fiatal oktatóink számára. Minden eszközt meg kell ragadni (például konferenciák, workshop-ok szervezése), hogy kutatóink nemzetközi dimenzióban is gondolkozhassanak.

19 Hasonló módon gondolkodunk az ideérkező hallgatókról is. Fontos, hogy európai párbeszéd alakuljon ki a hallgatók között, amely kontinensünk továbbélésének, fejlődésének egy záloga. Mindent meg kell tennünk, hogy emeljük az ideérkező hallgatók számát, mert összefüggés van a tőlünk elmenő és ideérkező hallgatói létszám között. Természetesen ez lehetőséget biztosít oktatóink idegen nyelvű előadókészségének növelésére is. 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 16 11 7 8 Erasmus kapcsolat kiutazók 50 39 36 35 33 26 17 13 12 10 11 11 oktatók hallgatók 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 5 18 20 8 Erasmus kapcsolat hozzánk érkezők 60 39 29 31 32 32 18 12 14 14 9 7 oktatók hallgatók személyzet A következő táblázat tükrözi a kari teljesítményeket a hallgatók Erasmus pályázatban való részvételével. Tény, hogy a legnagyobb nehézségekkel rendelkező karok jobban teljesítenek, mint

2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Pályázat az Eszterházy Károly Főiskola rektori tisztségére 20 a nagyobb hallgatói létszámmal rendelkezők. Nyilván elemezni kell az okokat, és rövid időn belül változtatást generálni. Erasmus pályázatokban való részvétel kari bontásban BTK: 3 6 11 16 12 11 GTK: 5 7 8 15 21 10 TTK: 2 2 7 4 2 3 TKTK 1 1 0 2 1 9 Szükségesnek véljük új irányok keresését Európán kívüli partnerek vonatkozásában is. A jelenlegi kapcsolatrendszer célravezető megtartása mellett lépéseket kívánunk tenni kínai és indiai partnerek irányába. Mindkét nemzet fejlődő gazdasággal és európai kapcsolatokra való nyitottsággal rendelkezik. Több olyan terület is körvonalazódni látszik, amely gyümölcsöző lehet, gondolunk itt az informatikára, biológiára, környezettudományra, oktatásmódszertanra, vagy élelmiszerhez kapcsolódó kutatásokra. Külföldi hallgatók idevonzása számunkra ismeretlen terület jelenleg, de mindenképpen elindulnunk ezekbe az irányokba is. Természetesen sok tanulsággal járhat japán, koreai, szingapúri vagy hongkongi kiváló egyetemekkel való együttműködés, de úgy véljük ez csak a távolabbi jövőben valósulhat meg. Az ilyen együttműködések létrehozását hátráltatja, hogy a nagy távolság és az ezzel együtt járó magas költségek miatt a hallgatók kiutazása majdnem lehetetlen, és az oktatói mobilitás is csak pályázatokból valósulhat meg. Érdemes hangsúlyozni, hogy a kapcsolatok építéséhez a kutatásaink színvonalának emelése is szükséges.