Az emberi környezethasználat fajtái Készítette: Fekete-Kert Kertész Ildikó
Bevezetés A területhaszn lethasználat lat szerinti osztályoz lyozásmód d elsősorban sorban környezeti kockázat szempontjából l jellemzi az ember és s a könyezet viszonyát. Más-más M s területhaszn lethasználat lat esetén n az embert érintő expozíci ciós útvonalak (a veszélyes vegyianyagoknak való kitettség g módja) m eltérőek ek lehetnek. Nem mindegy, hogy az adott veszélyes vegyi anyagot az ember megeszi, megissza, belélegzi, legzi, esetleg elfogyasztja a szennyezett növényt, n nyt, állatot, melyek szervezetében felhalmozódhatnak a veszélyes vegyi anyagok. Más M s a bőrkontaktus b útján n való kitettség g (pl. szennyezett vízben v úszunk) és s a gyermekekre is fokozott veszélyt jelent pl. a játszj tszótéri szennyezett talaj, mellyel közvetlen kontaktusba kerül, esetleg a szájába is veszi. Ugyanez a játszj tszótéri talaj a felnőttekre példp ldául kevésb sbé veszélyes. Tehát t mikor területhaszn lethasználat lat szerint osztályozunk, mindezeket a lehetőségeket figyelembe kell venni.
Területhaszn lethasználati lati módokm Jelenleg öt t területhaszn lethasználati lati módot m különböztetnek meg: - ivóvíz z bázis, b vagy potenciális ivóvízb zbázisként való használat - városi használat - rekreáci ciós haszálat (szabadidős s tevékenys kenység) - mezőgazdas gazdasági gi használat - ipari haszálat lat.
Ivóvíz z bázis/potencib zis/potenciális ivóvíz z bázisb Egy ivóvízb zbázis zis vagy poteciális ivóvízb zbázis zis használatakor meg kell vizsgálni, hogy folyik-e e a jelenben (vagy esetleg folyt-e e a múltban) m olyan jellegű ipari, mezőgazdas gazdasági gi tevékenys kenység, mely a felszín n alatti vizet, vagy a folyókat, tavakat szennyezheti. Minden vegyi anyagra adott a törvény által meghatáozott kocentráci ció,, mely alatt nem kimutatható jelentős s veszély az emberi szervezetre. A vízrajzi v körülmk lményeket, vízjv zjárást is figyelembe kell venni az adott területe, mert könnyen elképzelhet pzelhető,, hogy egy távolabbi t vidékr kről l száll llítja a víz v z a szennyezőanyagokat.
Városi használat A városi v területhaszn lethasználat lat során n is figyelembe kell venni a terület előélet letét, t, mivel szennyezett ipari területre nem építhetőek, ek, óvodák, bölcsödék,, de még m a családi ház h z udvarán n is könnyedk nnyedén kotaktusba kerülhetnek az emberek a szennyezett környezeti k elemekkel. Fokozott a veszély a gyermekek esetén! Volt ipari terület estén n a terület remediálása sa, rekreáci ciója, rekultiváci ciója szüks kséges, majd ha a mért m vegyianyag koncentráci ciók k megfelelnek a törvt rvény által előírtaknak, engedélyezhet lyezhetőek ek az építkezések.
Rekreáci ciós s használat A szabadidős s tevékenys kenységek során n az ember közvetlen kontaktusba kerül l a környezeti k elemekkel, akár r az erdőben való kirándul ndulásra, akár r a természetes felszíni vizekben való fürdésre gondolunk. A bőrön b n keresztül könnyedén n felszívódhatnak a veszélyes anyagok, de az erdőben szedett apró,, bogyós gyümölcs lcsök, gombák, és s a rájuk r rakódott por is szennyezett lehet.
Mezőgazdas gazdasági gi használat Egy bizoyos földterület let mezőgazdas gazdasági gi haszálat latánál fontos tudni, hogy milyen -az emberi egészs szségre károsk ros- vegyi anyagok lehetnek a talajban, és s aszerint megválasztani a termesztett növényt, nyt, vagy a területet teljes mértm rtékben alkalmatlanná nyilvánítani mezőgazdas gazdasági gi használatra. Elképzelhet pzelhető,, hogy a terület olyan veszélyes vegyületet tartalmaz, mely a különbk nböző növényekben nyekben csak a gyökérben, vagy csak a szárban halmozódik fel. Ez alapján n meg lehet választani, hogy olyan növényt n nyt ültessünk a területre, mely oda akkumulálja lja a vegyianyagot, mely részr szét t nem fogyasztjuk. Azonban ha legelőként szeretnénk nk használni a területet csak olyan növényt n nyt választhatunk, v mely a szárába, levelébe, termésébe egyáltal ltalán n nem akkumulál l a vegyianyagból.
Ipari használat