2.9.2 Idegen nyelvi kommunikáció... 28 2.9.3 Matematikai kompetencia... 28 2.9.4 Természettudományos kompetencia... 28 2.9.5 Digitális kompetencia...

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ GONDOLATOK 1. Iskolatörténet... 11 2. Az iskola vallási, társadalmi környezete... 12 3. Iskolánk arculata, képzési rendje... 13 4. Intézményünk elvárásai katolikus iskolaként... 14 5. Küldetésnyilatkozat... 16 NEVELÉSI PROGRAM... 17 Törvényi alapok:... 17 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei... 17 1.1 Alapelvek... 17 1.2 Nevelésünk értékei... 18 1.3 Nevelésünk céljai... 20 1.4 A nevelésünk feladatai... 20 1.4.1 Alsó tagozatban... 21 1.4.2 Felső tagozatban... 22 1.5 A nevelésünk eszközei és eljárásai... 22 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 23 2.1 Elöljáróban:... 23 2.1.1 A személyiségfejlesztő tevékenységünk célja az, hogy tanulóink... 24 2.1.2 A nevelő személyisége... 24 2.2 Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok... 24 2.3 A nevelés területén elvégzendő feladatok... 25 2.4 Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok... 25 2.5 A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok... 26 2.6 Információs és kommunikációs kultúra területén elvárható feladatok... 26 2.7 Erkölcsi nevelés terén kialakítandó személyiség jegyek... 26 2.8 Elvárásaink tanítványainktól a következők... 27 2.9 A fejlesztendő kulcskompetenciák a következők... 28 2.9.1 Anyanyelvi kommunikáció... 28 1

2.9.2 Idegen nyelvi kommunikáció... 28 2.9.3 Matematikai kompetencia... 28 2.9.4 Természettudományos kompetencia... 28 2.9.5 Digitális kompetencia... 29 2.9.6 A hatékony, önálló tanulás... 29 2.9.7 Szociális és állampolgári kompetencia... 29 2.9.8 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia... 29 2.9.9 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség... 30 3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 30 3.1 Törvényi alap:... 30 3.2 Fogalmak... 30 3.3 Az egészségfejlesztés területei:... 31 3.1.1 Táplálkozás... 31 3.3.2 mozgás... 31 3.3.3 tartózkodás káros szenvedélyektől... 31 3.3.4 a függőség kialakulásának megakadályozása... 31 3.3.5helyes énkép és önismeret... 32 3.3.6 lelki, hitéleti fejlődés... 32 3.3.7 A tevékenységek helyes aránya (szellemi- fizikai-rekreáció)... 32 3.3.8 interperszonális kapcsolatok... 32 3.3.9 pszichés tényezők... 32 3.3.10 kötelező orvosi vizsgálatok és szűrések rendszeressége... 33 3.3.11 A munka és balesetvédelmi előírások betartása... 33 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együtt működésével kapcsolatos feladatok... 33 4.1 Közösségek... 33 4.1.1 A család... 33 4.1.2 osztályközösség... 34 4.1.3 dolgozói közösség... 34 4.2 feladataink... 34 4.2.1 Feladataink a jól működő nevelőközösség megteremtése érdekében... 34 4.2.2 Feladataink a jól működő osztályközösségek megteremtése érdekében.. 34 2

4.3 Módszerek... 35 4.4 A Szülői közösség... 36 5. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai... 36 5.1 A pedagógus feladatait... 36 5.1.1 A pedagógusok intézményi feladatai különösen... 37 5.1.2 A tanároktól elvárható magatartás az egyházához való viszonyában... 39 5.1.3 A tanórán kívüli tevékenysége... 40 5.1.4. A tanítás során alkalmazható dokumentációk... 40 5.2 A osztályfőnök... 41 5.2.1 Az osztályfőnöki munka tartalma... 41 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 42 6.1 Fogalamak... 42 6.2 SNI tanuló... 43 6.2.1 Céljaink a sajátos nevelési igényű és tanulási, magtartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók nevelése-oktatásakor... 43 6.2.2 Feladataink... 43 6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatok... 44 6.3.1 Tanórán belüli pedagógiai tevékenységek... 44 6.3.2 Tanórán kívüli pedagógiai tevékenységek... 44 6.3.3 A segítés szinterei... 44 6.3.4 A differenciálás gyakorlata... 45 6.3.4.1 Differenciálás a segítségadásban... 45 6.3.4.2 Differenciálás a feladatok szintjén... 45 6.3.4.3 Differenciálás a tevékenység szintjén... 45 6.3.4.4 Differenciálás a szociális keretek szintjén... 46 6.3.4.5 Differenciálás a tanulási stílus szintjén... 46 6.3.4.6 Differenciálás a célok szintjén... 46 6.3.4.7 Differenciálás az értékelésben... 46 6.4 A tehetséges tanulók... 47 6.4.1 Tehetség fogalma... 47 3

6.4.2 A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban:... 48 6.4.3 További feladataink... 48 6.4.4 Színterei az iskolában... 49 6.4.5 A tehetség megnyilvánulásának lehetőségei... 49 6.4.6 A tehetségfejlesztés munkafázisai... 49 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai és gyakorlásának rendje... 49 7.1 Törvényi rendelkezések... 50 7.2 Részvétel rendje a döntéshozatalban... 50 7.3 A DÖK szervezeti felépítése... 51 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartás formái... 51 8.1 A szülők jogai és kötelességeit a nevelési törvény 72. fekteti le... 51 8.2 A tanuló jogai és kötelességei... 54 8.3 A kapcsolattartás formái... 61 8.4 Képviseleti fórumok... 62 9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai... 63 9.1 A tanulmányok alatti vizsgák szabályait a 20/2012. EMMI rendelet szabályozza. 63 9.2 A tanulmányok alatti vizsga követelményei, részei, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályai... 70 9.2.1 Az osztályozó vizsgák... 70 9.2.2 Különbözeti vizsga intézményi esetei és a vonatkozó szabályok... 70 9.2.3 Javító vizsga... 70 9.2.4 Az értékelés szabályai... 71 9.2.5 tantárgyi vizsga... 71 10. A felvétel-átvétel helyi szabályai... 75 10.1 Felvétel... 75 10.1.1 Az iskola felvételi körzete... 75 10.1.2 Az osztályba sorolás elvei... 75 10.1.3 A hitéleti elkötelezettség vizsgálata... 76 10.1.3 Felvételhez szükséges dokumentumok... 76 10.2 Átvétel... 76 10.2.1 Átvétel tanévkezdéskor... 76 4

10.2.2 Átvétel tanév közben... 77 11. Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 78 11.1 Kötelező feladatok... 78 HELYI TANTERV... 79 1. A választott kerettanterv... 79 2. Kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma... 79 3. Az oktatásban használt tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 81 4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai... 82 4.1 Pedagógiai feladatok... 82 4.2 A NAT által meghatározott feladatok, nevelési célok... 83 4.2.1 Erkölcsi nevelés... 83 4.2.2 Nemzeti öntudat... 83 4.2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés... 84 4.2.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése... 84 4.2.5 Családi életre nevelés... 84 4.2.6 Testi- lelki egészségre nevelés... 84 4.2.7 Önkéntesség... 84 4.2.8 Környezettudatosság... 85 4.2.9 Pályaorientáció... 85 4.2.10 Gazdasági- pénzügyi nevelés... 85 4.2.11 Média tudatosság... 85 4.2.12 A tanulás- tanulása... 85 5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja... 86 5.1 Törvényi háttér... 86 5.2 Cél... 86 5.3 Pedagógiai-módszertani kapcsolódási pontok... 86 5.4 Általános tanítás-tanulásszervezési eljárások... 87 5

5.5 Mindennapos testnevelés tartalmi programjának elemei... 87 5.5.1 Alapprogram... 87 5.5.2 Alsó tagozatos mozgásfejlesztő órák célja, feladata... 88 5.5.3 Felső tagozatos képességfejlesztő órák célja, feladata... 89 5.5.4 Egyéb mozgáslehetőségek... 90 5.5.4 Várható eredmények... 91 5.5.5 Baleset megelőzés, elsősegélynyújtás... 91 6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai... 92 6.1 A választható tantárgyak és foglalkozások tartalmi megközelítése... 93 6.1.1 Alsó tagozat... 93 6.1.2 Felső tagozat... 96 6.2 A pedagógus választás szabályai... 99 7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás- szorgalom minősítésének elvei... 100 7.1 A tanulmányi munka írásban történő ellenőrzési és értékelési módja... 100 7.1.1 Írásbeli ellenőrzés módjai... 101 7.1.2 Írásbeli értékelés elvei... 102 7.2 A szóbeli ellenőrzés és értékelés módjai:... 102 7.2.1 A szóbeli ellenőrzés módjai... 102 7.2.2 A szóbeli értékelés módjai... 103 7.3 A gyakorlati ellenőrzés és értékelés módjai... 104 7.3.1 A gyakorlati ellenőrzés módjai... 104 7.3.2 A gyakorlati értékelés módjai... 105 7.4 A mérés értékelés diagnosztikus, szummatív és fejlesztő formái... 105 7.4.1 Fogalmi háttér... 105 7.4.1.1 diagnosztikus mérés... 105 7.4.1.2 Szummatív mérés... 105 7.4.1.3 fejlesztő mérés... 106 7.4.2 A mérések az iskolában... 106 7.4.3 A kompetencia mérés kritériumai... 106 7.5 A magtartás- szorgalom minősítésének elvei:... 123 6

7.5.2 A magatartás és szorgalom értékelés szempontjai havi értékelésnél:... 123 7.5.2.1 MAGATARTÁS... 123 7.5.2.2 SZORGALOM... 125 8.A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 126 8.1 A csoportbontás általános elvei... 126 8.1.1 A csoportbontások lehetősége... 126 8.1.2 Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei:... 127 9.A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 127 9.1 A tesztek... 127 9.2 Az állapotmérésről általában... 128 9.2.1 A mérés céljai, várható hasznosulása... 128 9.3 A Mini Hungarofit" tesztrendszer... 129 9.4 Értékelési rendszer... 131 10. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek... 133 10.1 A Nemzeti Alaptanterv előírja az egészséges életmódra nevelést.... 133 10.1.1 A testi és lelki egészségre nevelés... 133 10.1.2 Fenntarthatóság, környezettudatosság... 133 10.2 Helyzetelemzés... 134 10.3 Közegészségügyi feladatok... 135 10.4 Mi az egészség?... 136 10.5 A prevenció (megelőzés) területei... 137 10.6 Az egészségnevelés elméleti és gyakorlati ismeretei... 137 10.7 Egészségvédelem... 139 10.7 Drog prevenció... 141 10.8 A környezeti nevelés elvei... 144 10.8.1 A környezeti nevelés célja... 144 10.8.2 A környezeti nevelés tartalmi elemei:... 145 10.8.3 Környezeti nevelés lehetőségei az iskolába... 146 10.8.4 A tanórán kívüli környezeti nevelés célja:... 148 11. A gyermek, tanuló esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 151 11.1 Helyzetelemzés... 151 11.2 Alapfogalmak és értelmezésük... 152 7

11.3 Alapelveink... 153 11.3.1 Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, iskolai gyermekvédelem... 154 11.3.2 Romák... 157 11.3.3 Tanulási kudarcnak kitett tanulók... 158 11.3.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók szűrése és terápiája. Az iskolába bekerülő első évfolyam tanulótól indulva... 159 11.3.5 A tanuló mentesítésének, értékelésének lehetőségei, feltétele... 161 11.3.6 Az esélyegyenlőség megvalósulásának ellenőrzése és a lehetséges intézkedések.... 162 11.3.7 SNI, BTM, fogyatékkal élő tanuló... 163 11.3.7.1 Teendők a sajátos nevelési igényű és fogyatékkal élő tanuló integrált oktatása során... 163 11.3.7.1 Teendők BTM-es tanulók tanulási kudarcának csökkentése érdekében... 163 11.4 nevelőszülői hálózatból, lakásotthonból érkező tanulók... 164 11.5 tehetséges tanulók... 164 12. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek... 168 12.1 Fogalamak... 168 12.1.1 Dicséret... 168 12.1.2 Jutalmazás... 168 12.1.3 A dicséret formái... 168 12.1.4 A jutalmazás formái... 169 12.2 A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek. 169 12.2.1 A magatartás értékelés során figyelembe vett szempontok... 169 12.2.2 A szorgalom értékelésének szempontjai... 171 13. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek... 173 13.1 Szülői támogatottság, szakmai elkötelezettség... 173 13.2 Egyházi támogatottság... 173 13.3 Közösség nevel közösséget.... 173 13.4 Politika mentesség... 174 Hiba! A könyvjelző nem létezik. 13.5 Vallásszabadság... 174 8

13.6 Szülőföld megbecsülése, identitás... 174 14. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek... 174 14.1 Egyházi- hitéleti nevelés... 174 14.2 Project-oktatás... 175 14.3 Egyéb lehetőségek... 175 15. Az iskola írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatásának, az ismeretek számonkérésének a rendje... 175 15.1 A magasabb évfolyamba lépés feltételei... 175 15.2 Az írásbeli beszámoltatás rendje... 176 15.3 A szóbeli beszámoltatás rendje és szabályai... 177 15.4 A szóbeli beszámoltatás formái... 177 15.5 Gyakorlati beszámolás rendje... 178 16. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 178 16.1 Alapelvek... 178 9

BEVEZETŐ GONDOLATOK Iskolai közösségünk jelmondata: Isten országa köztetek van. (Lk.17,21.) Pedagógiai programunk és helyi tantervünk a Nyíracsádon és a környező településeken élő családok gyermekei számára kínál színvonalas oktatást keresztény légkörben. Különös hangsúlyt szeretnénk fektetni a tehetséges tanulók képzésére. Ennek egyik eszköze az idegen nyelv magas szintű oktatása, valamint a művészetek személyiségformáló erejének kihasználása. A kulturális, szociális hátránnyal érkező tanulóinkat pedig nagy körültekintéssel szeretnénk segíteni abban, hogy az iskolában sikereket érjenek el, pozitív tapasztalatokat szerezzenek. Fontosnak tartjuk, hogy élő kapcsolat legyen diákjaink családja és az iskola között. Ezt a kapcsolatot a kölcsönös tiszteletre, segítőkészségre, kiszámíthatóságra alapozzuk. Településünkön egy iskola van. Ez az egy iskola hivatott megalapozni a családi házzal összhangban gyermekeink lelki, emberi és értelmi előrehaladását. Ebben a feladatban nagy segítségünkre vannak a különböző felekezetű keresztény egyházak. Célunk az, hogy oktató és nevelő munkánkat a közösségi lét eszméje hassa át. A ránk bízott gyermekeket közösségeik család, egyházközség, iskola, települési közösség és magyar hazánk - hasznos és tevékeny tagjává szeretnénk nevelni. Ehhez fontos alapnak tartjuk azt, hogy a pedagógusok testülete úgy élje meg a maga közösségét, hogy már példájával is neveljen. Nevelőtestületünk jelmondata: Emeljük föl szívünket! - azt hivatott kifejezni, hogy munkánkat a feladat iránti mély alázattal, Istentől áthatott lelkülettel valósítjuk meg. A közösségre építve, abban élve tapasztalhatja meg az egyén azt, hogy Isten országa nem a távoli jövő ígérete, hanem a mindennapokban megélhető, boldogító valóság, hiszen Isten országa köztünk van. 10

1. Iskolatörténet Nyíracsád négyezres lélekszámú település Debrecen vonzáskörzetében, Ligetalján. Korai történetére vonatkozóan kevés és hiányos forrásadat áll rendelkezésre. Első írásos említés az Egri Főegyházmegye sematizmusában szerepel 1289-ben. Eredete azonban a honfoglalás idejében gyökerezik, hisz Acsa tulajdonosnévből eredeztethető, amely ősi magyar név. Több magyarországi településnévben szerepel.(pl.:vas megye Acsád település, hasonló eredet). A török idők végén a település szinte megsemmisült. Az 1738-1740-es évekbeli pestisjárvány utáni újratelepítéskor érkeztek ide görög katolikus ruszinok, ez a betelepítés döntő mértékben megváltoztatta a település felekezeti arányait a görög katolikusok javára. A létrejött görög katolikus egyház hamarosan iskolát is épített. A magyarországi népiskolák Mária Terézia által elrendelt 1770-1771. évi felmérése szerint a Bihar vármegyei Sárrét járásba tartozó Acsádnak, melynek felekezeti jellegét görög katolikusként jelölte meg az összeírás, ekkor egyetlen iskolája a görög katolikus iskola volt. Alapítás idejeként az emberemlékezet óta működik megjelölés szerepelt. 1 1889- ben már minden tantárgyat magyarul tanítottak. Az Eötvös József-féle népiskolai törvény meglehetősen rossz állapotban lévő iskolát említ. A görög katolikus iskola nagyon zsúfolt volt. A zsúfoltság ellenére azonban a Szvalyávcsik Bazil tanító vezette vegyes iskolát szellemi előmenetel tekintetében a kielégítő minősítésűek közé sorolta 1873-ban a tankerületi felügyelő, valamint elrendelte a segédtanítói állás megszervezését. Az iskola fenntartása a szegény egyházközség feladata volt. A szűkös anyagi helyzet miatt nem került sor az oktatás színvonalának emelésére. A főleg földművelésből élő családokban nagy szükség volt a mezőgazdasági munkák idején a gyerekek munkájára. 2 1927-ben a tanulói létszám az iskolában már 295 fő volt. Az elviselhetetlen zsúfoltság enyhítésére a kormány egy két tantermes, két tanítói lakásos iskolát építtetett. Nagy terhet jelentett a helyi közösségnek az iskola működtetése, fenntartása. Az iskola finanszírozása úgy történt, hogy a mindenkori kezdő tanító fizetésének 50%-át, a további segédtanítók jövedelmének 10%-át a helyi egyházközségnek kellett fizetni, a fennmaradó öszszeget államsegély formájában kapták. Később a tanítói létszám csökkentésével próbálták az anyagi nehézségeket megoldani, ami a színvonal további visszaesését eredményezte. A II. világháborút követő kommunista diktatúra idején az acsádi iskolát is államosították. Még az 1980-as évek elején is a település hat különböző helyén lévő épületben folyt a tanítás. A rendszerváltás után már csak három tanítási helyszín van: az 1961-ben létesített központi iskola- Szatmári u.8. a volt görög iskola épülete Kossuth u. 23. va- 1 Nyíracsád, szerk:ujváry Zoltán 74 2 i.m. 78.. 11

lamint az egykori mozi épülete, ahol a technikaképzés folyt. 3 A Szatmári utcai épületet pályázati pénzből az önkormányzat 2006-ban teljesen felújította. 2008-tól a létszámcsökkenés miatt a Kossuth utcán tanuló gyerekeket beintegrálták a központi épületben tanuló diákok közé. 2010-ben az önkormányzat megkereste a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegyét az iskola további működtetésének átadása miatt. 2011-ben alakul meg a Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskola. 2. Az iskola vallási, társadalmi környezete A családok megélhetési forrása a földrajzi környezetből adódóan elsősorban a mezőgazdaság volt. Az Európai Unióhoz való csatlakozás és az ezt követő gazdasági válság nagyon magasra emelte a munkanélküliek számát. Jelenleg az iskolánkba járó tanulók 74%-a hátrányos helyzetű, ebből 25% halmozottan hátrányos helyzetű. Igen jelentős a munkanélküliség, mintegy 13%-os. A roma lakosság aránya 12%. Nyíracsád hagyományosan vallásos település. A görög katolikusok a lakosság közel kétharmadát teszik ki. Mintegy 95%-nak aktív kapcsolata van a paróchiával. Közel 30 százalékuk rendszeresen, minden vasárnap látogatja a liturgiákat. Nagy ünnepeken a hívek több mint fele ebben a közösségben ünnepel. A városiasodás hatása érzékenyen érinti az itteni közösséget is, hisz megélhetés hiányában sokan költöznek be városokba, hagyják el őseik földjét. Egyre kevesebb gyerek születik, a felekezeti arányok eltolódnak. Főleg sok a kereszteletlen, nevelőszülőknél és lakásotthonokban élő gyerek száma. Közülük többen nyitottak a keresztény értékek iránt, és ezt kifejezve viszonylagos rendszerességgel látogatják a liturgiákat. A kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk: a csökkenő gyereklétszám fiatal családok elköltözése elszegényedés, munkanélküliség, segélyezés a bejárás nehézsége gyökértelen, beköltöző lakosság beilleszkedésének, önfenntartásának segítése Erősségeink: hagyományosan vallásos, erős erkölcsi megtartó erőt képviselő görög katolikus közösség felkészült, elkötelezett tantestület 3 i.m. 84. 12

a tehetséges és kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás anyagi feltételei biztosítottak szülői támogatottság (0,036 % nem támogatta az fenntartó váltást) Hajdúdorogi megyéspüspök támogatása 3. Iskolánk arculata, képzési rendje Iskolánk vallási hitéleti szempontból elkötelezett intézményként működik. A körzethatáron belül élő minden tanulót felveszünk, amennyiben iskolánkba jelentkezik és szülője a pedagógiai program célkitűzéseinek végrehajtásában együttműködik a keresztény nevelés érdekében, vállalva ennek minden vonzatát. A köznevelési törvény rendelkezése szerint: 31. (1) Az egyházi és magánintézmények az e törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket. (2) Ha a nevelési-oktatási intézményt egyház vagy más nem állami szerv, nem önkormányzat tartja fenn: a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, és ezt felvételi eljárás keretében vizsgálhatja, Iskolánkban korszerűen felszerelt nyelvi, számítástechnikai, természettudományos, művészeti, fejlesztő-logopédiai szaktanterem működik. Tantermek száma: 21, csoportbontásra alkalmas terem 3. Iskolai könyvtár 48m2 az ifjúság olvasási igényeit kielégítő, modern könyvállománnyal, tornaterem 1, tornaszoba 1, öltözőkkel. Az udvaron 40 m X 20 m-es kézilabda pálya van. 600 adag főzésére alkalmas konyha, 90 fős ebédlő és 16 fős tanári étkező szolgálja munkánkat. - Iskolánk képzési jellege: általánosan képző, alapfokú nevelési-oktatási intézmény. - A képzés ideje: 8 évfolyam - A képzés szakaszai: CXC tv. 5. alapján: Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagozódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó és az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat 13

Iskolánkban magasabb óraszámban, képességek szerinti csoportbontásban valósul meg az angol/idegen nyelv oktatása. Tanítványaink közül a legtehetségesebbek képesek a középfokú C nyelvvizsga letételére. Az alsó tagozat nagyfelmenő rendszerben működik. 4. Intézményünk elvárásai katolikus iskolaként Az egyház, mint az iskola fenntartója tudatában volt annak, hogy egy működő intézményt vett át pedagógusokkal és tanulókkal együtt. Ezért tiszteletben tartja mindenkinek a személyes meggyőződését, amennyiben a Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskola alapelveit tudomásul veszi, nem akadályozza, hanem segíti az alább felsorolt alapelvek kibontakozását. A Görög Katolikus Egyház az iskolák alapítását és fenntartását fontos missziós feladatnak tartja. Katolikus iskolának azt az iskolát nevezzük, amelyet az illetékes egyházi hatóság vagy egy hivatalos egyházi jogi személy igazgat, vagy amelyet az egyházi hatóság írott okmánnyal ilyennek ismer el. A katolikus iskolában a nevelés és az oktatás szoros egységben van. Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert." Minden tudást az örök élet fényében kell felülvizsgálni, és megfelelő erkölcsi hátérrel kell átadni. A keresztény nevelésnek arra kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen a természetfeletti igazságok és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe. Erkölcsi elvárások: a./ Erkölcsi elvárások a tanároktól: A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. A pedagógus nyitott legyen minden olyan keresztény értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Értékelésében korrekt legyen, kerülje az elfogultságot. Önmaga munkájával szemben legyen igényes, és a felelősségteljes munkát tanítványaitól is várja el. Beszéde, minden emberi megnyilatkozása Isten iránti hűségét és szeretetét tükrözze: a tiszteletet adja meg tanítványainak, kollégáinak és elöljáróinak. Magánélete is egyházához hű, gyakorló keresztény életet példázza a Tízparancsolat és a Főparancs útmutatása alapján. 14

Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. Tudatában kell lennie annak, hogy saját életpéldájával nevel. b./ Erkölcsi elvárások a diákoktól: Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait, valamint iskolánk Házirendjét. Mint keresztény ember munkájában megbízható, a feladatait szorgalmasan teljesítő és képességeinek megfelelően fejlődő tanuló legyen. Az élet és az emberi méltóság tisztelete alapvető keresztény érték. A férfi és a nő kapcsolatán alapuló keresztény családi életre való felkészülés megalapozása számára legyen fontos kritérium felnőtté válása során. c./ Erkölcsi ajánlások a szülőknek: Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét. A szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, az iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. lehetőségeikhez mérten támogassák az iskola programjait, vegyenek részt a szervező munkában, esetenként a lebonyolításban. tiszteljék az iskola dolgozóinak, tanulóinak emberi méltóságát 15

5. Küldetésnyilatkozat Iskolánk jelmondata: Isten országa köztetek van. (Lk.17.21/b) A katolikus iskola része az egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén. A nyíracsádi szülői közösség szinte egyhangú döntése alapján alakulhatott meg egy olyan egyházi iskola, amely azokat a keresztény erkölcsi, hitéleti, emberi értékeket képviseli, amelyek a helyi görög katolikus hagyományokban gyökereznek. Mélységesen tiszteletben tartjuk a hozzánk járó tanulók felekezeti hovatartozását és világnézetét. Az iskolában folyó neveléssel-oktatással a diákok, szülők, alkalmazottak közösségének tökéletesítésével Isten országát építjük. Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi intézmény a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség, a biztos tudás és a hit alapjait egyszerre kívánja megteremteni. A családokkal való kapcsolattartás folyamán segíthet az igazi értékek megtalálásában. A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem az iskola nem formálhatja saját képére és hasonlatosságára, hanem a Mennyei Atya vele kapcsolatos szándékát kell kifürkészni és annak megvalósulásában segíteni. Hisszük, hogy közösség nevel közösséget. Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink képességeiknek, irányultságuknak megfelelő feladatokat lássanak el, örömmel végezzék munkájukat, és ez által diákjaik arcára is mosolyt varázsoljanak. Településünkön élő emberek komoly hátrányokat élnek meg mindennapjaikban, hisz a város adta oktatási, kulturális, szórakozási lehetőségek több órányi távolságra vannak. Iskolánk szeretné programjaival ezeket a hátrányokat enyhíteni. Tisztában vagyunk az Isten előtti és a társadalmi felelősségünkkel, hiszen a jövő nemzedéket neveljük oktatjuk. Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya. Megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. Szentgyörgyi Albert 16

NEVELÉSI PROGRAM Törvényi alapok: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC törvény módosításáról A Kormány 229/2012.(VIII.28) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 4/2010.(I.19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 10/1994.(V:13.) MKM rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről Egyházi törvény A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. és módosítása a 2002. évi IX. tv. A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei 1.1 Alapelvek A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogaik egységet alkotnak. 4 Nevelésünk alapelveiben a keresztény értékrend, a helyi és nemzeti hagyományok valamint a magyar köznevelés-közoktatás reformjának elvárásai jelentkeznek. Nevelésünkben a keresztény értékrend, a görög katolikus hagyományok és az önálló életvezetés követelményeinek eszmeisége érvényesül. 4 CXC törvény 3 (1) 17

Keresztény nevelésünkben az imádságos élet, az isteni kegyelem átformáló ereje a mindennapos nevelési gyakorlat legalapvetőbb eszköze. Tudatosan felépített, a didaktika törvényszerűségeit megtartó oktatás valósul meg intézményünkben. Nevelésünkben, oktatásunkban a tervszerűség kívánalmai érvényesülnek. Így nyomon követhető Számítunk a családok, tanulók, pedagógusok aktív, innovatív részvételére a tanulástanítás és a nevelés folyamatában. A nevelés- oktatás folyamatában a gyermeki személyiség adottságait figyelembe vesszük: elvárjuk a képességek szerinti teljesítményt. Harmonikusan fejlődő, a következő iskolatípusban és a munka világában helytálló fiatalokat nevelünk. Értékeink ezeknek a társadalmi elvárásoknak megfelelnek. A családi házzal együttműködve tudjuk a gyermeki személyiséget a legmagasabb szinten fejleszteni. Nevelőink elé, lelkipásztorunk magas követelményeket támaszt. A katolikus egyház etikai kódexében foglaltak az irányadóak a nevelők személyiségével, munkához való hozzáállásával kapcsolatban. Kiemelten fontosnak tartjuk a nevelő hatások egységének elvét. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk az intézményen belül a nevelők közötti szakmai és emberi kommunikációjára a tanulók színvonalas nevelése-oktatása érdekében. Mind e mellett a szülői házzal közösen igyekszünk egységes álláspontot kialakítani a gyermekek megfelelő fejlesztése érdekében. Segítségünkre vannak az egységes nevelés kialakításában azok a szerveztek, hivatalok, intézmények, testületek, amelyekkel partneri kapcsolatban vagyunk nevelő-oktató munkánk megvalósításakor. A legkevésbé tudunk hatni a gyerekek egymás közötti kapcsolataira, de a gyermekvédelem eszközeivel igyekszünk kiszűrni a keresztény nevelés szempontjából káros hatásokat. 1.2 Nevelésünk értékei Legfontosabb érték maga a gyermek, adottságaival, hitével, reményeivel, lehetőségeivel. Nevelő munkánk során értéknek tekintjük a közösségi szerepvállalást, ennek demokratikus szerveződését. Az osztályközösség életének szervezésekor mintát kívánunk adni a fiataloknak a közösség előtt álló kihívások, feladatok teljesítésének demokratikus, az emberi méltóságot tisztelő, a szeretet parancsát szem előtt tartó megoldásához, amelyet majd felnőtt életük során is hasznosítani tudnak. Nem összeegyeztethető a keresztény életfelfogással és lelkülettel az önző, másokat megalázó, csak az egyén érdekeit védő magatartás. Fontos érték a becsületes, őszinte, elkötelezett keresztény ember eszméje, aki képes a köz javáért áldozatot hozni, nem csak előnyökért, jutalomért cselekszik, hanem, ha a lelkiismerete úgy diktálja önzetlen szeretetből. 18

Értéknek tekintjük a szociális érzékenységet. Nevelésünk során nagyon fontos, hogy a szociális, anyagi és egyéb hátrányt megélő diákjaink ne kiközösítést, hanem befogadást, bizalmat és jóakaratot tapasztaljanak. Azonban a kötelességek teljesítésének elhanyagolása a kapott támogatások mellett nem elfogadható magatartás. Értéknek tekintjük a közösségépítő tevékenységeket, az iskolai és osztályrendezvényeket, különösen fontos, hogy ezekbe az eseményekbe a családok is bekapcsolódjanak. Az iskolában folyó munka jellegét tekintve tanulás-tanítás folyamatából áll. Ezért kiemelt értéknek tekintjük a nyitottságot a korszerű tudás és ismeretanyag elsajátítására. Értéknek tekintjük a vallási- világnézeti meggyőződés tiszteletben tartását, és el is várjuk, hogy az iskolánkba járó tanulók is tiszteletben tartsák a fenntartó egyház vallási szokásait. Biztosítjuk a római katolikus és református gyerekeknek a felekezetük szerinti hitoktatást, tiszteletben tartjuk hitüket, meggyőződésüket. Korunk jellegzetessége, hogy a felgyorsult fejlődés miatt a változások nagy gyakoriságát éljük meg. Sem a családoknak, sem a nevelés más szintereinek nincs biztos, kiszámítható jövőképe. A keresztény tanítás a jövő elé a fejlett keresztény személyiséget állítja, a ki képes emberi erősségeivel felvállalni a jövő ismeretlen kihívásait, aki tudja hogy döntsön, milyen keresztény értékek alapján cselekedjen. Ezért a keresztény erkölcs tanírása alapvető értékünk, amelynek formája a hitoktatás és a személyes példaadás. Magyar görög katolikus egyházunk szertartásai és fegyelme szintén erős megtartó erő. Értéknek tekintjük a pontos, kitartó munkát, amely örömöt okoz. A jól végzett munka önmagát dicséri és a személyiséget pozitívan megerősíti. Értéknek tekintjük az interperszonális kapcsolatokban az udvariasságot, tiszteletet, a kulturált magyar beszédet. Egyén szempontjából értéknek tekintjük a segítőkészséget és a fegyelmezettséget. A fegyelmezettség akkor válik az egyén számára hasznos tulajdonsággá, ha nem egy külső hatalomtól, a megtorlástól, büntetéstől való félelemről beszélünk, hanem belső önfegyelemről. A fegyelmezett gyermek tudja mikor illik szólnia, mikor bölcsebb hallgatnia. Tudja, hogyan mondja meg véleményét és érje el céljait, úgy, hogy ne bántsa meg társait, tanárait. Számára a szabályok nem visszahúzó korlátok, hanem biztonságot adó keretek, amelyek betartásával tud a leginkább fejlődni személyisége. Értéknek tekintjük a jókedvet és a humort. A keresztény ember derűs, hisz tudja, hogy Isten közelségében él. Ennek a derűnek, vidámságnak az életünk mindennapjait is át kell itatnia. Érték a mozgás és az egészséges életmód. Bibliai tanítás az ép testben ép lélek. A keresztény felfogásban testünk a lélek temploma, ezért védeni és óvni kell. Értéknek tekintjük a művészetek kifejező eszközeit és megnyilvánulásait. Arra ösztönözzük tanítványainkat, hogy minél több önkifejező területbe kapcsolódjanak be. 19

Értéknek tekintjük az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtését. 1.3 Nevelésünk céljai Korszerű ismeretek elsajátításának képességének a kialakítása a tanulókban. Fontos, hogy az általános iskola alapozó ismereteket, készségeket adjon, amelyeke képessé teszik tanítványainkat a továbbtanulásra, a társadalom megbecsült polgáraivá válásra, a testileg, lelkileg, szellemileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. Kiemelten fontos, hogy a kulcskompetenciákat elsajátítsák a tanulók. Célunk az önálló tanulásra nevelés. Ez fokozatosan valósul meg. Az iskolát kezdő kisdiák még sok szülői, tanári segítséget igényel feladata ellátásához. A fejlesztő szakaszba érő tanulók felé már elvárásként fogalmazzuk meg, hogy önállóan is tudjanak új ismereteket részben, vagy teljes mértékben feldolgozni. A Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség átadásában és az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítésében jelöli meg. A következő célokat jelöli ki: o a haza felelős polgárává váljék; o o o o o o kifejlődjön benne a hazafiság érzelemvilága; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; megtalálja helyét a családban, a társadalomban és a munka világában; törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatokra; legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsáról; képessé váljék az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; o megismerje és megértse a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; o tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. Célunk a keresztény értékrendet követő állampolgárok nevelése. A keresztény értékrend alapja Isten. Ezért soha nem küzd a keresztény ember értékválsággal, hisz a Tízparancs és a Főparancs követelményei minden időben és korban szükséges és elégséges alapot adnak a boldog és kiegyensúlyozott élethez. 1.4 A nevelésünk feladatai A nevelés feladatait az alapelvek, értékek tükrében a NAT határozza meg. 20