Van-e a vákuumnak energiája? A Casimir effektus és azon túl

Hasonló dokumentumok
A Casimir effektus és a fizikai vákuum

Erő a vákuumból: a Casimir effektus


Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Az optika tudományterületei

Erős terek leírása a Wigner-formalizmussal

Fizika II minimumkérdések. A zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek.

Atomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz

Radioaktivitás. 9.2 fejezet

A Mössbauer-effektus vizsgálata

Az Einstein egyenletek alapvet megoldásai

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

Idegen atomok hatása a grafén vezet képességére

Speciális relativitás

Pósfay Péter. arxiv: [hep-th] Eur. Phys. J. C (2015) 75: 2 PoS(EPS-HEP2015)369

2, = 5221 K (7.2)

Paritássértés FIZIKA BSC III. MAG- ÉS RÉSZECSKEFIZIKA SZEMINÁRIUM PARITÁSSÉRTÉS 1

Friedmann egyenlet. A Friedmann egyenlet. September 27, 2011

a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( )

A hőmérsékleti sugárzás

Mágneses monopólusok?

Kvantummechanika. - dióhéjban - Kasza Gábor július 5. - Berze TÖK

dinamikai tulajdonságai

FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens

Kifejtendő kérdések június 13. Gyakorló feladatok

Kvantummechanika gyakorlat Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.

Röntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)

Vezetők elektrosztatikus térben

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12

László István, Fizika A2 (Budapest, 2013) Előadás

Foton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben

1. Az üregsugárzás törvényei

AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA. H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat.

Kvantumos jelenségek lézertérben

Axion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék

Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai

Az elektron-foton kölcsönhatás (folyamatok)

Egyesített funkcionális renormálási csoport egyenlet

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

AZ ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS KETTŐS TERMÉSZETE

Stern Gerlach kísérlet. Készítette: Kiss Éva

Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások Definíciók

Compton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.

Kozmológia egzakt tudomány vagy modern vallás?

A kovalens kötés polaritása


Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Sohár Pál Varázslat, amitől láthatóvá válnak és életre kelnek a molekulák: Az NMR spektroszkópia

11. tétel - Elektromágneses sugárzás és ionizáló sugárzás kölcsönhatása kondenzált anyaggal, áthatolóképesség, záporjelenségek.

Utazások alagúteffektussal

A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2018/2019. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla. 7. Előadás ( )

A csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD


Elméleti zika 2. Klasszikus elektrodinamika. Bántay Péter. ELTE, Elméleti Fizika tanszék

Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Fizika M1 - A szilárdtestfizika alapjai. Gépészmérnök és Energetikai mérnök mesterszak

2. Kvantumfizikai jelenségek és fogalmak

Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós

A grafén fizikája. Cserti József. ELTE, TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék

Az Általános Relativitáselmélet problémáinak leküzdése alternatív modellek használatával. Ált. Rel. Szondy György ELFT tagja

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)

Bevezetés a részecske fizikába

Pótlap nem használható!

Molekuláris dinamika I. 10. előadás

A v n harmonikusok nehézion-ütközésekben

Feketetest sugárzás. E = Q + W + W sug. E = Q + W + I * dt. ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan (XI.

BKT fázisátalakulás és a funkcionális renormálási csoport módszer

Magszerkezet modellek. Folyadékcsepp modell

Az elektromágneses tér energiája

Sugárzások és anyag kölcsönhatása

A femtoszekundumos lézerektől az attoszekundumos fizikáig

1. ábra. 24B-19 feladat

1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója?

Az elektromágneses hullámok

Hegedüs Árpád, MTA Wigner FK, RMI Elméleti osztály, Holografikus Kvantumtérelméleti csoport. Fizikus Vándorgyűlés Szeged,

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

A kémiai kötés eredete; viriál tétel 1

A modern fizika születése

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Részecskefizika kérdések

Theory hungarian (Hungary)

egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-

Fényelnyelés (Abszorbció) I o = I R + I T + I S + I A (R- reflexió; T- transzmisszió; S - szórás; A - abszorbció)

Alkalmazott spektroszkópia

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra

Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések

a magspin és a mágneses momentum, a kizárási elv (1924) a korrespondencia-elv alkalmazása a diszperziós formulára (1925)

alapvető tulajdonságai

Inhomogén párkeltés extrém erős terekben

8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA

A térképen ábrázolt vonal: - sík felület egyenese? - sík felület görbéje? - görbült felület egyenese ( geodetikus )? - görbült felület görbéje?

A térképen ábrázolt vonal: - sík felület egyenese? - sík felület görbéje? - görbült felület egyenese ( geodetikus )? - görbült felület görbéje?

METRIKA. 2D sík, két közeli pont közötti távolság, Descartes-koordinátákkal felírva:

A Lederman-Steinberger-Schwartz-f ele k et neutrn o ks erlet

Átírás:

Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport Bolyai Kollégium, 2007. október 3. Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Vázlat 1 2 3 4 5 Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Vázlat 1 2 3 4 5 Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Vázlat 1 2 3 4 5 Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Vázlat 1 2 3 4 5 Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Vázlat 1 2 3 4 5 Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Az elektromágneses mező kvantumelmélete 1948: Feynmann, Schwinger, Tomonaga (Nobel-díj: 1965) A relativisztikus kvantumelektrodinamika (QED) megalkotása L = 1 4 F µνf µν + ψ (iγ µ ( µ + iea µ ) m) ψ F µν = µ A ν ν A µ A foton és az elektron/pozitron elmélete (Kezdetek: Dirac, Pauli, Weisskopf, Jordan; 1927-) Standard modell: a QED kiterjesztése az EM+gyenge+erős kölcsönhatásra Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Az elektromágneses mező kvantumelmélete 1948: Feynmann, Schwinger, Tomonaga (Nobel-díj: 1965) A relativisztikus kvantumelektrodinamika (QED) megalkotása L = 1 4 F µνf µν + ψ (iγ µ ( µ + iea µ ) m) ψ F µν = µ A ν ν A µ A foton és az elektron/pozitron elmélete (Kezdetek: Dirac, Pauli, Weisskopf, Jordan; 1927-) Standard modell: a QED kiterjesztése az EM+gyenge+erős kölcsönhatásra Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Az elektromágneses mező kvantumelmélete 1948: Feynmann, Schwinger, Tomonaga (Nobel-díj: 1965) A relativisztikus kvantumelektrodinamika (QED) megalkotása L = 1 4 F µνf µν + ψ (iγ µ ( µ + iea µ ) m) ψ F µν = µ A ν ν A µ A foton és az elektron/pozitron elmélete (Kezdetek: Dirac, Pauli, Weisskopf, Jordan; 1927-) Standard modell: a QED kiterjesztése az EM+gyenge+erős kölcsönhatásra Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Az elektromágneses mező kvantumelmélete 1948: Feynmann, Schwinger, Tomonaga (Nobel-díj: 1965) A relativisztikus kvantumelektrodinamika (QED) megalkotása L = 1 4 F µνf µν + ψ (iγ µ ( µ + iea µ ) m) ψ F µν = µ A ν ν A µ A foton és az elektron/pozitron elmélete (Kezdetek: Dirac, Pauli, Weisskopf, Jordan; 1927-) Standard modell: a QED kiterjesztése az EM+gyenge+erős kölcsönhatásra Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

A QED kísérleti igazolása α = e2 4πε 0 c finomszerkezeti állandó Elektron mágneses nyomatéka: 1/α = 137.035999710(96) Visszalökődés atommagokon: 1/α = 137.03599878(91) Hiperfinom felhasadás (müonium): 1/α = 137.035994(18) Lamb eltolódás: 1/α = 137.0368(7) Kvantum Hall effektus: 1/α = 137.0359979(32) QED: a legpontosabban igazolt fizikai elmélet! quod erat demonstrandum Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

A QED kísérleti igazolása α = e2 4πε 0 c finomszerkezeti állandó Elektron mágneses nyomatéka: 1/α = 137.035999710(96) Visszalökődés atommagokon: 1/α = 137.03599878(91) Hiperfinom felhasadás (müonium): 1/α = 137.035994(18) Lamb eltolódás: 1/α = 137.0368(7) Kvantum Hall effektus: 1/α = 137.0359979(32) QED: a legpontosabban igazolt fizikai elmélet! quod erat demonstrandum Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

A QED kísérleti igazolása α = e2 4πε 0 c finomszerkezeti állandó Elektron mágneses nyomatéka: 1/α = 137.035999710(96) Visszalökődés atommagokon: 1/α = 137.03599878(91) Hiperfinom felhasadás (müonium): 1/α = 137.035994(18) Lamb eltolódás: 1/α = 137.0368(7) Kvantum Hall effektus: 1/α = 137.0359979(32) QED: a legpontosabban igazolt fizikai elmélet! quod erat demonstrandum Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

története dióhéjban Két tökéletes vezető lemez között vákuumban vonzóerő lép fel (Casimir, 1948) F A = cπ2 240a 4 A QED makroszkopikus jóslata: 1 µm távolság esetén 8.169 10 3 Pa Lamoreaux, 1996: kísérleti egyezés (5%-os pontosság) Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

története dióhéjban Két tökéletes vezető lemez között vákuumban vonzóerő lép fel (Casimir, 1948) F A = cπ2 240a 4 A QED makroszkopikus jóslata: 1 µm távolság esetén 8.169 10 3 Pa Lamoreaux, 1996: kísérleti egyezés (5%-os pontosság) Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

története dióhéjban Két tökéletes vezető lemez között vákuumban vonzóerő lép fel (Casimir, 1948) F A = cπ2 240a 4 A QED makroszkopikus jóslata: 1 µm távolság esetén 8.169 10 3 Pa Lamoreaux, 1996: kísérleti egyezés (5%-os pontosság) Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Casimir levezetése I: a zérusponti fluktuációk Kvantált elektromágneses mező: Fourier módusok ω = c k, két polarizációs állapot Harmonikus oszcillátor alapállapoti energiája E 0 = 1 2 ω Ebből a teljes térfogati energiasűrűségre jókora végtelen adódik: d 3 k 2 (2π) 3 c k = Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Casimir levezetése I: a zérusponti fluktuációk Kvantált elektromágneses mező: Fourier módusok ω = c k, két polarizációs állapot Harmonikus oszcillátor alapállapoti energiája E 0 = 1 2 ω Ebből a teljes térfogati energiasűrűségre jókora végtelen adódik: d 3 k 2 (2π) 3 c k = Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Casimir levezetése I: a zérusponti fluktuációk Kvantált elektromágneses mező: Fourier módusok ω = c k, két polarizációs állapot Harmonikus oszcillátor alapállapoti energiája E 0 = 1 2 ω Ebből a teljes térfogati energiasűrűségre jókora végtelen adódik: d 3 k 2 (2π) 3 c k = Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Casimir levezetése II: a vákuumenergia megváltozása véges Λ d 3 k k 2 dk és a kölcsönhatási energia 0 dω k E(a) Λ = Λ 1 2 ω plates Λ 1 2 ω vacuum ennek van értelme Λ után, az erő pedig F (a) = a E(a) Λ= Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Kísérletek Lamoreaux (1996) után számos más mérés Nanotechnológiában: a Casimir erő sok esetben domináns! Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Kísérletek Lamoreaux (1996) után számos más mérés Nanotechnológiában: a Casimir erő sok esetben domináns! Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Casimir erő nullponti energia? Rejtély: ha elfogadjuk a zérómódusokat, akkor a vákuumban nagyon nagy energiasűrűség van. Realisztikusan: a kvantumtérelmélet (Standard Modell) biztos igaz kb. 10 3 GeV energiáig. Ha Λ 1 TeV: E V J 1047 m 3 Ha Λ = M Planck 10 19 GeV (kvantumgravitáció!) akkor pedig E V J 10110 m 3 Hogyan lesz ebből egy ennyire kicsiny effektus? Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Casimir erő nullponti energia? Rejtély: ha elfogadjuk a zérómódusokat, akkor a vákuumban nagyon nagy energiasűrűség van. Realisztikusan: a kvantumtérelmélet (Standard Modell) biztos igaz kb. 10 3 GeV energiáig. Ha Λ 1 TeV: E V J 1047 m 3 Ha Λ = M Planck 10 19 GeV (kvantumgravitáció!) akkor pedig E V J 10110 m 3 Hogyan lesz ebből egy ennyire kicsiny effektus? Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Casimir erő nullponti energia? Rejtély: ha elfogadjuk a zérómódusokat, akkor a vákuumban nagyon nagy energiasűrűség van. Realisztikusan: a kvantumtérelmélet (Standard Modell) biztos igaz kb. 10 3 GeV energiáig. Ha Λ 1 TeV: E V J 1047 m 3 Ha Λ = M Planck 10 19 GeV (kvantumgravitáció!) akkor pedig E V J 10110 m 3 Hogyan lesz ebből egy ennyire kicsiny effektus? Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Casimir erő nullponti energia? Rejtély: ha elfogadjuk a zérómódusokat, akkor a vákuumban nagyon nagy energiasűrűség van. Realisztikusan: a kvantumtérelmélet (Standard Modell) biztos igaz kb. 10 3 GeV energiáig. Ha Λ 1 TeV: E V J 1047 m 3 Ha Λ = M Planck 10 19 GeV (kvantumgravitáció!) akkor pedig E V J 10110 m 3 Hogyan lesz ebből egy ennyire kicsiny effektus? Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Mi az elektromágneses mező energiája? Lorentz erő: ( F = e E + v B ) a töltéseken munkát végez. A teljesítmény P = ee v ( 1 = V t 2 ε 0E 2 + 1 ) B 2 2µ 0 Maxwell egyenletek vagyis az elektromágneses mező térfogati energiasűrűsége E = 1 2 ε 0 E 2 + 1 2µ 0 B 2 Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Mi az elektromágneses mező energiája? Lorentz erő: ( F = e E + v B ) a töltéseken munkát végez. A teljesítmény P = ee v ( 1 = V t 2 ε 0E 2 + 1 ) B 2 2µ 0 Maxwell egyenletek vagyis az elektromágneses mező térfogati energiasűrűsége E = 1 2 ε 0 E 2 + 1 2µ 0 B 2 Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Mi az elektromágneses mező energiája? Lorentz erő: ( F = e E + v B ) a töltéseken munkát végez. A teljesítmény P = ee v ( 1 = V t 2 ε 0E 2 + 1 ) B 2 2µ 0 Maxwell egyenletek vagyis az elektromágneses mező térfogati energiasűrűsége E = 1 2 ε 0 E 2 + 1 2µ 0 B 2 Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Egy ponttöltés energiája E = Teljes mező energia: e 4πε 0 r 2 E = e 2 32π 2 ε 0 r 4 r 0 4πr 2 Edr = e2 8πε 0 r 0 r 0 = 0: divergens! Renormálás alapötlete: e2 m phys c 2 = m 0 c 2 + 8πε 0 r 0 m phys : a fizikai tömeg, csak ez mérhető, mivel a mező nem kapcsolható ki! Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Az elektron sugara m physc 2 = m 0 c 2 + 8πε 0 r 0 m 0 = 0: klasszikus elektronsugár r 0 10 15 m Jelenlegi kísérletek: r 0 < 10 18 m QED sajátenergia:!! m 0c 2 = m physc 2 1 3α 4π log λ 2 Compton + 1 + O(α 2 ) r0 2 2 e2 λ Compton = 2.4263102175(33) 10 12 m r 0 10 18 m : 5% korrekció. Limit: m 0 > 0 r 0 > 10 136 m Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Az elektron sugara m physc 2 = m 0 c 2 + 8πε 0 r 0 m 0 = 0: klasszikus elektronsugár r 0 10 15 m Jelenlegi kísérletek: r 0 < 10 18 m QED sajátenergia:!! m 0c 2 = m physc 2 1 3α 4π log λ 2 Compton + 1 + O(α 2 ) r0 2 2 e2 λ Compton = 2.4263102175(33) 10 12 m r 0 10 18 m : 5% korrekció. Limit: m 0 > 0 r 0 > 10 136 m Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Az elektron sugara m physc 2 = m 0 c 2 + 8πε 0 r 0 m 0 = 0: klasszikus elektronsugár r 0 10 15 m Jelenlegi kísérletek: r 0 < 10 18 m QED sajátenergia:!! m 0c 2 = m physc 2 1 3α 4π log λ 2 Compton + 1 + O(α 2 ) r0 2 2 e2 λ Compton = 2.4263102175(33) 10 12 m r 0 10 18 m : 5% korrekció. Limit: m 0 > 0 r 0 > 10 136 m Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Az elektron sugara m physc 2 = m 0 c 2 + 8πε 0 r 0 m 0 = 0: klasszikus elektronsugár r 0 10 15 m Jelenlegi kísérletek: r 0 < 10 18 m QED sajátenergia:!! m 0c 2 = m physc 2 1 3α 4π log λ 2 Compton + 1 + O(α 2 ) r0 2 2 e2 λ Compton = 2.4263102175(33) 10 12 m r 0 10 18 m : 5% korrekció. Limit: m 0 > 0 r 0 > 10 136 m Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Az elektron sugara m physc 2 = m 0 c 2 + 8πε 0 r 0 m 0 = 0: klasszikus elektronsugár r 0 10 15 m Jelenlegi kísérletek: r 0 < 10 18 m QED sajátenergia:!! m 0c 2 = m physc 2 1 3α 4π log λ 2 Compton + 1 + O(α 2 ) r0 2 2 e2 λ Compton = 2.4263102175(33) 10 12 m r 0 10 18 m : 5% korrekció. Limit: m 0 > 0 r 0 > 10 136 m Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Az elektron sugara m physc 2 = m 0 c 2 + 8πε 0 r 0 m 0 = 0: klasszikus elektronsugár r 0 10 15 m Jelenlegi kísérletek: r 0 < 10 18 m QED sajátenergia:!! m 0c 2 = m physc 2 1 3α 4π log λ 2 Compton + 1 + O(α 2 ) r0 2 2 e2 λ Compton = 2.4263102175(33) 10 12 m r 0 10 18 m : 5% korrekció. Limit: m 0 > 0 r 0 > 10 136 m Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Két ponttöltés E = E 1 + E 2 E = 1 2 ε 0 E 2 Két ponttöltés egymástól d távolságra E(d) = V E továbbra is divergens, ha r 0 = 0 de: E(d 1 ) E(d 2 ) = e 1e 2 4πɛ 0 ( 1 d 1 1 d 2 ) véges! Kölcsönhatási energia: E int (d) = e 1e 2 4πɛ 0 d Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Alkalmazás a Casimir effektusra Kvantumos elektromágneses mező: vákuumfluktuációk fluktuáló indukált felületi töltések Casimir kölcsönhatás a fluktuáló felületi töltésekre kiátlagolt erő Emig, Graham, Jaffe & Kardar (2007. július) Tökéletesen véges, konvergens, fizikailag értelmes eredmény Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Alkalmazás a Casimir effektusra Kvantumos elektromágneses mező: vákuumfluktuációk fluktuáló indukált felületi töltések Casimir kölcsönhatás a fluktuáló felületi töltésekre kiátlagolt erő Emig, Graham, Jaffe & Kardar (2007. július) Tökéletesen véges, konvergens, fizikailag értelmes eredmény Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Alkalmazás a Casimir effektusra Kvantumos elektromágneses mező: vákuumfluktuációk fluktuáló indukált felületi töltések Casimir kölcsönhatás a fluktuáló felületi töltésekre kiátlagolt erő Emig, Graham, Jaffe & Kardar (2007. július) Tökéletesen véges, konvergens, fizikailag értelmes eredmény Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Alkalmazás a Casimir effektusra Kvantumos elektromágneses mező: vákuumfluktuációk fluktuáló indukált felületi töltések Casimir kölcsönhatás a fluktuáló felületi töltésekre kiátlagolt erő Emig, Graham, Jaffe & Kardar (2007. július) Tökéletesen véges, konvergens, fizikailag értelmes eredmény Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Casimir effektus és van der Waals erő van der Waals erő = fluktuáló dipólusok közti kölcsönhatás Casimir eredetileg ezt próbálta relativisztikusan megfogalmazni Casimir effektus vdw+retardálás+kvantált EM mező Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Az ekvivalencia elv Kötési energia: tömegdefektus Kémiai kötések: m/m = 10 9 EM energiára az ekvivalencia elv legalább 10 3 pontossággal érvényes! Az elektromágneses energia és impulzus is gravitál! Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Energia-impulzus és az Einstein egyenlet R µν 1 2 g µνr = 8πG c 4 T µν geometria anyag (energia-impulzus) EM: T 00 = 1 2 ε 0E 2 + 1 2µ 0 B 2. Másrészt a nullponti rezgésekből T 00 = E ( ) Λ 4 V J 1047 1 TeV m 3 óriási érték nullponti rezgések nem gravitálhatnak! Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

A kozmológiai konstans Einstein legnagyobb tévedése : Sík téridőben R µν 1 2 g µνr + Λg µν = 8πG c 4 T µν T µν = E T (Λ) µν = c4 Λ 8πG g µν p p p Λ olyan anyag, amire p = E. Ilyen lenne a nullponti rezgések energia-impulzus sűrűsége is! Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

A kozmológiai konstans Einstein legnagyobb tévedése : Sík téridőben R µν 1 2 g µνr + Λg µν = 8πG c 4 T µν T µν = E T (Λ) µν = c4 Λ 8πG g µν p p p Λ olyan anyag, amire p = E. Ilyen lenne a nullponti rezgések energia-impulzus sűrűsége is! Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

A kozmológiai konstans Einstein legnagyobb tévedése : Sík téridőben R µν 1 2 g µνr + Λg µν = 8πG c 4 T µν T µν = E T (Λ) µν = c4 Λ 8πG g µν p p p Λ olyan anyag, amire p = E. Ilyen lenne a nullponti rezgések energia-impulzus sűrűsége is! Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

FRW kozmológia Nagy léptékben az Univerzum sík, de tágul: ds 2 = c 2 dt 2 a(t) 2 (dx 2 + dy 2 + dz 2 ) Friedman-Robertson-Walker kozmológia: H(t) 2 = 8πG 3c 2 E(t) A tágulás sebessége nem állandó: H(t) = ȧ a ä a = 4πG (E + 3p) 3c2 Közönséges anyag: E, p > 0 a tágulásnak lassulnia kellene! Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

FRW kozmológia Nagy léptékben az Univerzum sík, de tágul: ds 2 = c 2 dt 2 a(t) 2 (dx 2 + dy 2 + dz 2 ) Friedman-Robertson-Walker kozmológia: H(t) 2 = 8πG 3c 2 E(t) A tágulás sebessége nem állandó: H(t) = ȧ a ä a = 4πG (E + 3p) 3c2 Közönséges anyag: E, p > 0 a tágulásnak lassulnia kellene! Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

FRW kozmológia Nagy léptékben az Univerzum sík, de tágul: ds 2 = c 2 dt 2 a(t) 2 (dx 2 + dy 2 + dz 2 ) Friedman-Robertson-Walker kozmológia: H(t) 2 = 8πG 3c 2 E(t) A tágulás sebessége nem állandó: H(t) = ȧ a ä a = 4πG (E + 3p) 3c2 Közönséges anyag: E, p > 0 a tágulásnak lassulnia kellene! Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

FRW kozmológia Nagy léptékben az Univerzum sík, de tágul: ds 2 = c 2 dt 2 a(t) 2 (dx 2 + dy 2 + dz 2 ) Friedman-Robertson-Walker kozmológia: H(t) 2 = 8πG 3c 2 E(t) A tágulás sebessége nem állandó: H(t) = ȧ a ä a = 4πG (E + 3p) 3c2 Közönséges anyag: E, p > 0 a tágulásnak lassulnia kellene! Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Sötét energia Kozmológiai mérések: a tágulás gyorsul! Sötét energia: p = we és w < 1/3 Mérések: E 5.4 10 10 J m 3 w = 1.00 ± 0.05 Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Mi lehet a sötét energia? Nullponti rezgésekkel Λ energián levágva: ( ) Λ 4 E 10 47 J 1 TeV m 3 Mérések: E 5.4 10 10 J m 3 nullponti rezgésekkel nem fog menni! Lehetne dinamikai effektus (pl. kvintesszencia), de w = 1.0 ± 0.05 ezt egyre jobban kizárja. Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Mi lehet a sötét energia? Nullponti rezgésekkel Λ energián levágva: ( ) Λ 4 E 10 47 J 1 TeV m 3 Mérések: E 5.4 10 10 J m 3 nullponti rezgésekkel nem fog menni! Lehetne dinamikai effektus (pl. kvintesszencia), de w = 1.0 ± 0.05 ezt egyre jobban kizárja. Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Mi lehet a sötét energia? Nullponti rezgésekkel Λ energián levágva: ( ) Λ 4 E 10 47 J 1 TeV m 3 Mérések: E 5.4 10 10 J m 3 nullponti rezgésekkel nem fog menni! Lehetne dinamikai effektus (pl. kvintesszencia), de w = 1.0 ± 0.05 ezt egyre jobban kizárja. Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Mi lehet a sötét energia? Nullponti rezgésekkel Λ energián levágva: ( ) Λ 4 E 10 47 J 1 TeV m 3 Mérések: E 5.4 10 10 J m 3 nullponti rezgésekkel nem fog menni! Lehetne dinamikai effektus (pl. kvintesszencia), de w = 1.0 ± 0.05 ezt egyre jobban kizárja. Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Összegzés 1 Casimir effektus: a kvantált elektromágneses mező által indukált fluktuáló töltések kölcsönhatása 2 3 4 5 6 7 Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Összegzés 1 Casimir effektus: a kvantált elektromágneses mező által indukált fluktuáló töltések kölcsönhatása 2 A kvantumelektrodinamika vákuuma polarizálható médium 3 ("éter") 4 5 6 7 Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Összegzés 1 Casimir effektus: a kvantált elektromágneses mező által indukált fluktuáló töltések kölcsönhatása 2 A kvantumelektrodinamika vákuuma polarizálható médium ("éter") 3 A kvantumelektrodinamika makroszkopikus jóslata 4 5 6 7 Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Összegzés 1 Casimir effektus: a kvantált elektromágneses mező által indukált fluktuáló töltések kölcsönhatása 2 A kvantumelektrodinamika vákuuma polarizálható médium ("éter") 3 A kvantumelektrodinamika makroszkopikus jóslata 4 Kísérletileg kimérhető, de: 5 6 7 Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Összegzés 1 Casimir effektus: a kvantált elektromágneses mező által indukált fluktuáló töltések kölcsönhatása 2 A kvantumelektrodinamika vákuuma polarizálható médium ("éter") 3 A kvantumelektrodinamika makroszkopikus jóslata 4 Kísérletileg kimérhető, de: 5 Casimir erő léte vákuumbeli nullponti rezgések energiája valóságos (ld. ZPE áltudomány) 6 7 Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Összegzés 1 Casimir effektus: a kvantált elektromágneses mező által indukált fluktuáló töltések kölcsönhatása 2 A kvantumelektrodinamika vákuuma polarizálható médium ("éter") 3 A kvantumelektrodinamika makroszkopikus jóslata 4 Kísérletileg kimérhető, de: 5 Casimir erő léte vákuumbeli nullponti rezgések energiája valóságos (ld. ZPE áltudomány) 6 A nullponti rezgések nem gravitálhatnak (túl nagy effektus lenne) 7 Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Összegzés 1 Casimir effektus: a kvantált elektromágneses mező által indukált fluktuáló töltések kölcsönhatása 2 A kvantumelektrodinamika vákuuma polarizálható médium ("éter") 3 A kvantumelektrodinamika makroszkopikus jóslata 4 Kísérletileg kimérhető, de: 5 Casimir erő léte vákuumbeli nullponti rezgések energiája valóságos (ld. ZPE áltudomány) 6 A nullponti rezgések nem gravitálhatnak (túl nagy effektus lenne) 7 Ennek ellenére: sötét energia az üres térnek mégis csak van energiája Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Nyitott kérdések 1 Más makroszkopikus QED effektusok: erős külső elektromágneses mezők 2 n 4 10 24 (B ext /1 Tesla) 2 Kettős törés vákuumban: PVLAS, magnetárok 3 4 Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Nyitott kérdések 1 Más makroszkopikus QED effektusok: erős külső elektromágneses mezők n 4 10 24 (B ext /1 Tesla) 2 Kettős törés vákuumban: PVLAS, magnetárok 2 Casimir effektus pontosabb kimérése (geometriafüggés) 3 4 Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Nyitott kérdések 1 Más makroszkopikus QED effektusok: erős külső elektromágneses mezők n 4 10 24 (B ext /1 Tesla) 2 Kettős törés vákuumban: PVLAS, magnetárok 2 Casimir effektus pontosabb kimérése (geometriafüggés) 3 Casimir energiasűrűség és gravitáció, avagy: hogyan esik a Casimir energia? 4 Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl

Nyitott kérdések 1 Más makroszkopikus QED effektusok: erős külső elektromágneses mezők n 4 10 24 (B ext /1 Tesla) 2 Kettős törés vákuumban: PVLAS, magnetárok 2 Casimir effektus pontosabb kimérése (geometriafüggés) 3 Casimir energiasűrűség és gravitáció, avagy: hogyan esik a Casimir energia? 4 Mi a sötét energia? Csak egy extra paraméter vagy új fizika? Van-e a vákuumnak energiája? és azon túl