KOMMUNIKÁCIÓ-MAGYAR TANMENET 1. Projektbevezető - képregény készítése (1. lecke) Az óra és az oldalpár csomópontja a felkészülés a félévi munkára. A projektfeladat megbeszélése és egyben a félévben várható témák kapcsolódó szempontú áttekintése. Fontos a képregény műfaji kérdéseinek átismétlése, a korábban megírt történet felelevenítése, a történet fogalmának, funkcióinak tisztázása. Lényeges a csoportok megalakítása, a feladatok alapos megbeszélése, a részfeladatok kiosztása, ütemterv készítése a tankönyvben megadott sablon szerint. Annak áttekintése, hogy a következő oldalpárok témái hogyan segítik ezt a munkát. Annak a megbeszélése, hogy ez a feladat milyen készségeket, képességeket igényel, melyeket hogyan fejleszti, milyen tevékenységek kapcsolódnak benne össze. Csoportalakítás, munkaszervezési feladatok áttekintése úgy, hogy minden diáknak olyan feladat jusson, amelyet örömmel végez, és a megvalósításához megfelelő képességekkel és tudással rendelkezik. Korábbi ismeretek felelevenítése, olyan szempontú strukturálása, hogy alapot képezzen a félévi munkához. A csoportalakításhoz feltétlenül szükséges pszichológiai, szociálpszichológiai, és csoportdinamikai szempontok figyelembe vétele. Támaszkodni kell az előző tanév tapasztalataira! Szociális, tanulási és munkavállalói kompetenciák fejlesztése: érzelmi intelligencia fejlesztése, önismeret, biztos, stabil énkép, társas kapcsolatok kialakítása, önérvényesítés, csoportban való közös munka, tanulási képesség fejlesztése (memória, figyelem), munkavállalói kompetenciák kialakítása, fejlesztése. Képregény mint műfaj helye, szerepe a pop-, a magas- és tömegkultúrában; képregény műfaji sajátosságai; szöveg és kép viszonya a képregényben; szövegbuborékok műfaji kérdései; irodalmi és multimédiás tartalmak viszonya; szövegbuborékok és a képek viszonya; dialógusok szerkezete. 1
2. Társalgási stílus, a verbális viselkedés változásai (2. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ Az óra és az oldalpár csomópontja annak megvilágítása, hogy a verbális viselkedés sok más mellett függ az adott történelmi korszaktól is, vagyis koronként változik a verbális és a nonverbális viselkedés is. Nagyon fontos átismételni mindazt, amit a kommunikációról tavaly tanultak: a verbális és nonverbális kommunikáció eszközeit, módjait. Alapvetően fontos annak a megmutatása, hogy koronként változik a tárgyi környezet, a kultúra, a kulturális szokások, szabályok, ennek részeként a kommunikáció. Más számít elfogadhatónak, jónak, udvariasnak, sikeresnek. Az udvariassági formulák, frázisok használatán keresztül megmutatható a nyelv egy bizonyos alapvető használata, illetve a nyelvkönyvek anyagán keresztül egyes jellegzetességei/változásai is megmutathatók. Ezt színesíti a Ionescodarab, amely abszurd humorával rámutat a konvencionális szituációkra, a magától értetődő dolgokra, rákérdez mindarra, amit általában ismertként tételezünk. Kommunikációs és anyanyelvi kompetenciák fejlesztése: szövegértés, szövegalkotás, nyelvhelyesség, helyes ejtés, helyesírás, olvasási készség fejlesztése. Elméleti ismeretek elsajátítása, fogalmak tisztázása, fogalmak kapcsolatrendszerének kialakítása, ezt segítendő forrásés képelemzés, illetve kreatív feladatok elvégzése. Nemzeti nyelv, anyanyelv; beszélt nyelv, írott nyelv; idiolektus; aktív/passzív nyelvtudás; kétnyelvűség; nyelv- beszéd-nyelvezet; frázisok, beszédfordulatok; nyelvhasználat történeti meghatározottsága; nyelvi változások. 2
3. Kommunikációs alapelvek a sikeresség feltételei (3. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ A Grice-féle maximák megismerése és megértése a sikeres kommunikációs viselkedés megértését és alkalmazását segíti elő. A legfontosabb annak beláttatása, hogy a kommunikáció társas viselkedés, azaz a sikeres kommunikáció soha nem egyoldalú, mindig közös viselkedés eredménye. Vagyis egy olyan konstitutív szabályrendszer, amelyben a másik felet, annak személyiségét, reakcióit minden esetben kalkulálni kell. Grice maximái a lehetséges legfontosabb elemekre világítanak rá. Fontos a szabályszegés következményeire is rávilágítani, hiszen ezek is valódi, létező kommunikációs formák, mint a pletyka, hazugság, csalás, átverés stb. Kommunikációs és anyanyelvi kompetenciák fejlesztése: szövegértés, szövegalkotás, nyelvhelyesség, helyes ejtés, helyesírás, olvasási készség fejlesztése. Elméleti ismeretek elsajátítása után kreatív feladatok, játékok, kommunikációs szituációk létrehozása, elemzése, irodalmi szövegek, saját tapasztalatok elemzése. Fontos a közös munka, véleménynyilvánítás. Annak gyakorlása, hogy a tanultakat hogyan tudja alkalmazni saját kommunikációjában. Kommunikációs siker; Grice maximái; szabálysértés következményei. 3
4. Kommunikációs zavarok a félreértés csapdái (4. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ A kommunikációs zavarok témakör nagyon fontos. Nem csak nyelvi-kommunikációs, hanem mentális, szociális szempontból is. Nagyon fontos annak a megmutatása, hogy milyen lehetséges kommunikációs zavarok vannak, hogyan működnek a félreértések. Az egyszerű esetek, amikor valamilyen külső akadály gátolja a megértést, lényegében ismerősek, könnyen megérthetők, de amikor eltérő háttérismeretek, eltérő szándékok, más elvárások működnek, az sokkal bonyolultabb, nehezebben megérthető, felismerhető jelenség, sokkal veszélyesebb; a személyiségre, kapcsolatokra ártalmasabb. A Laing-szöveg erre próbál példát adni a maga abszurd módján. Jó lenne elérni azt, hogy a tanulók megértsék, hogy súlyos pszichés zavarok, személyiségtorzulás, betegség forrása is lehet a hosszan elnyúló kommunikációs zavar, egy-egy csapdahelyzet. A gyakorlatok során ezek észrevételére, megoldására kell módokat keresni, mutatni! (A memóriajáték szövege előkészíti/segíti a József Attilaleckét is.) Kommunikációs és anyanyelvi kompetenciák fejlesztése: szövegértés, szövegalkotás, nyelvhelyesség, helyesírás, olvasási készség fejlesztése. Közös munkán, beszélgetésen, szövegés szituációelemzésen alapuljon a közös munka, gyakorlatközpontúan! Az elméleti ismereteket segítségül használjuk a gyakorlati munkában. Kommunikáció univerzális jellege; kommunikációs zavar fogalma; kommunikációs zavarok forrásai; kommunikációs zavarok lehetséges feloldásai; előítélet, sztereotípia fogalma. 4
(5. lecke) 5. Jelek, jeltípusok az értelmezés lehetőségei KOMMUNIKÁCIÓ- NYELVTAN A jelfogalom és jelentőségének megértése, belátása nemcsak nyelvészeti, hanem alapvető filozófiai probléma is. Annak belátása, hogy folyamatosan jeleket adunk és veszünk, azaz értelmezünk, kardinális kérdés. A nyelv jeltermészetének belátása is nagyon fontos. A jelentéstulajdonítás és -értelmezés olyan állandó emberi tevékenység, amelynek során tudunk a világhoz viszonyulni, azt megérteni, válaszokat adni. Ezt mindenképpen meg kell mutatni a tanulóknak! Ebben segít a jeltípusok elkülönítése, illetve bizonyos esetekben éppen a többféle típus egyszerre való jelenléte, kontextustól, értelmezőtől való függése. Nagyon fontos hangsúlyozni a kontextus jelentőségét a jelek megértésében, dekódolásában, illetve a jelek három összetevőjének jelentőségét! A művészet (mint speciális kommunikációs aktusok) jelei is nagyon izgalmasak, speciálisak. Elméleti ismeretek elsajátítása, a fogalmak biztos megértése. Sok példán keresztül és játékos gyakorlattal a megtanult fogalmak elmélyítése. Fontos a játékosság és a kreativitás. Az önálló vélemény megfogalmazása, önálló gondolatmenet kialakítása. Digitális írástudás kompetenciái: digitális kultúra elemeinek használata, szövegszerkesztő programokkal való ismerkedés, gyakorlás, helyesírás-ellenőrzés használata, internetes lexikonok, források használata, forráskritika, információkeresés. Szándékos és önkéntelen jelek; jeltudomány; jelek értelmezése, jelentéstulajdonítás, értelmezés; jeltípusok; a kontextus szerepe az értelmezésben. 5
6. Kulturális jelek (6. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ- MŰVÉSZET A kulturális szignálok megértése, használatuk, alkalmazásuk szabályszerűségei, jelentésük folyamatos olvasása a tárgya ennek a leckének. Kapcsolódik a kommunikáció történeti beágyazódásával foglalkozó anyaghoz, illetve a jelekhez, hiszen a kulturális szignálok szintén jelek, ahogyan az elnevezés mutatja, és a metakommunikáció fontos elemei. A leglényegesebb annak a megmutatása, hogy egy-egy csoporthoz, szubkultúrához való tarozásnak vannak tárgyi jelei, ez a tetoválástól a ruházkodáson át pl. bizonyos zenék hallgatásáig rendkívül széles spektrumot ölel fel. Nagyon fontos annak belátása, hogy sokszor ezeken a jeleken keresztül ítélünk meg, sorolunk csoportba, fogadunk vagy utasítunk el valakit, vagyis kulturális háttértudásunk, előítéleteink, sztereotípiáink működnek ezeken keresztül is. Fontos a másság, az eltérő, más kultúrák megismerése iránti igény felkeltése, annak megvizsgálása, hogy egy-egy kulturális jegy hogyan befolyásolja értelmezéseinket. Az afgán lány fotója erre nagyon jó példa. Elméleti ismeretek elsajátítása, a fogalmak biztos megértése. Sok példán keresztül és játékos gyakorlattal a megtanult fogalmak elmélyítése. Fontos a játékosság és a kreativitás. Az önálló vélemény megfogalmazása, önálló gondolatmenet kialakítása. A metakommunikáció rendszerében a kulturális szignálok elhelyezése és értelmezése. Saját tapasztalatok aktiválása és bevonása az értelmezése. Tolerancia, a más kultúrák iránti érdeklődés és érzékenység felkeltése. Kulturális jelek; kulturális jelek használata, dekódolása; szubkultúra; státuszszimbólum; csoporthoz tartozás értelmezése, jelei, csoportnyomás szerepe; tetoválás interkulturális jelentése, története; kultúrák közötti megértés, empátia, tolerancia; interkulturális kommunikáció. 6
7. Nyelvek nyelvtanok - a nyelvtudomány kérdései (7. lecke) NYELVTAN A nyelvtan tantárgy hagyományosan a kevésbé érdekes, kevésbé szeretett tárgyak közé tartozik, mert nagyon gyakran a diákok tévesen a leíró nyelvtannal azonosítják a nyelvtudományt. E lecke célja annak nagyon rövid bemutatása, hogy mi minden tartozik a nyelvtudomány témakörébe, milyen kérdéseket és milyen formában vizsgál a nyelvtudomány. A nyelvtudás megértése, a generatív grammatika elemei, a szociolingvisztika kérdései egyaránt előkerülnek, felvethetők, a diákok érzékenységének, érdeklődésének megfelelően, de mindenképpen szükséges arra rámutatni, hogy milyen sok nyelvről való nem tudatos tudás van mindenki fejében, anélkül, hogy ezzel valaha is számot vetett volna. Fontos a nyelvhelyesség kérdéseiről is szót ejteni, a nyelv, a szókincs változásairól. Nagyon fontos az a kreatív játék, hogy a diákok különböző "nyelvtanokat készítenek", tapasztalatot szerezhetnek arról, hogy egy unalmasnak gondolt tudományterület is rejthet számukra is érdekes kérdéseket. A nyelvtan fogalmának tisztázása, alapvető kérdésfeltevéseinek áttekintése. A nyelvtudás mögött megbújó nyelvről való nem tudatos tudás megmutatása és felszínre hozása játékos gyakorlatokon és beszélgetéseken keresztül (utalás az elmúlt tanév halandzsaszövegeire, az e témához kapcsolódó elemek felidézése). A nyelvtantípusok tisztázása, a generatív grammatikával való megismerkedés olyan szinten kívánatos, ahogy ezt a diákok érdeklődése engedi. Kreativitás fejlesztése a saját nyelvtanok készítésével, illetve a képzőművészeti alkotások szabályrendszerének felfedezésével. Nyelvi rendszer; nyelvtan; leíró nyelvtan, szinkronikusdiakronikus nyelvtan, univerzális nyelvtan; nyelvhelyesség, normatív nyelvtan; nyelvtudás, nyelvhasználat; konstitutív szabályrendszer. 7
8. Nyelv és társadalom: köznyelv, csoportnyelv, nyelvjárások (8. lecke) NYELVTAN A nyelv társadalmi jellege a téma, a nyelv változatai, rétegződése. Fontos megmutatni, hogy ezen változatok összessége hogyan adja ki a nyelv egészét, mi az anyanyelv fogalma, hogyan viszonyul egymáshoz a köznyelv, az irodalmi nyelv, a nyelvjárások, a csoportnyelvek és az egyéni nyelvhasználat. Fontos és hasznos a diákokat érintő szakmai nyelvek megvizsgálása is, akkor jobban látható lesz számukra, hogy miért is küzdenek sokszor megértési nehézségekkel egy-egy tananyag olvasásakor, tanulásakor. A szleng vizsgálata érdekes lehet, a szubkultúrák fogalmának tisztázása pedig szorosan kapcsolható a kulturális szignálok fejezethez. Varró és Petőfi szövegének összehasonlítása pedig remek témák felvetésére ad lehetőséget, például az irodalmi nyelv és a formák változása, az episztola fogalma, a költői szerepjáték, önéletrajzi elemek az irodalomban, humor kérdései stb. Új fogalmak bevezetése, nyelv és társadalom kapcsolatának tisztázása, kapcsolódva a 2. és a 6. lecke anyagához. Az elméleti tisztázás után nagyon fontosak a gyakorlatorientált feladatok, itt jól lehet kapcsolódni a tanult szakmai tárgyakhoz, a szaknyelv kérdéseinek tisztázásával, illetve a nyelvleírás témájához. Irodalmi műfajok (episztola) és nyelv változásainak bemutatása összehasonlító elemzéssel. Nyelv és társadalom kapcsolata; nyelvi norma fogalma; irodalmi nyelv, művelt köznyelv, csoportnyelv, rétegnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, szleng; episztola; szubkultúra; nyelvjárások, dialektológia. 8
9. Szövegalkotási gyakorlatok: képből szöveg (9. lecke) SZÖVEGALKOTÁS A lap és az óra témája a kép és a szöveg kapcsolata, képből szöveg alkotása. A téma támogatja a projektfeladatot is, hiszen a képregény hasonlóképpen ezzel a témával találkozik, hogyan tud a kétféle jelcsoport, a vizuális és a verbális kapcsolódni, illetve egyik a másikba változni. A tavalyi évben ez már volt téma, különös tekintettel a költői képalkotásra, a versekben megjelenő vizualitásra, illetve a képekben/festményeken megjelenő történetre. Most továbblép a lecke, képből szövegalkotás a feladat. Sokszínűen próbálja a kérdést kezelni, mert része a figuratív, ill. a nonfiguratív festmény értelmezése, a grafikon, az ábra, az infografika, és digitális eszközöket, forrásokat is segítségül hív. Szövegértés, szövegalkotás, nyelvhelyesség, helyesírás fejlesztése. A képi nyelv megértése, műalkotások képi jelrendszerének dekódolása, transzformálása szöveggé. Diagramok, infografikák, térképek értelmezése, adatok kezelése, értelmezése, szöveges formára alakítása. Összefüggések feltárása, elemzése. Időbeli és térbeli művészetek; vizuális nyelv elemei, figuratív és nonfiguratív ábrázolás, szerkezet-struktúra fogalma; animáció, 3D, grafika, diagram, infografika; szöveg és történet megkülönböztetése. 10. Szöveg és kép egységben: a képversek (10. lecke) IRODALOM- MŰVÉSZET A lecke a képversekkel foglalkozik, amelyek speciális versek és speciális képek. Vagyis az előző órán tárgyalt témához jól kapcsolódik, de jól kapcsolódik a jelek természetét, illetve az irodalmi nyelvet tárgyaló témákhoz is. Fontos annak a világossá tétele, hogy egy-egy képvers irodalmi alkotásként mit és hogyan közvetít, hogyan hordoz jelentést: mi a szöveg és mi a kép szerepe. Nagyon fontos a Kassák-szövegek vizsgálata, különösen azért, mert ez kapcsolódik az avantgárd témaköréhez is, Tandori pedig a kortárs szerzőkhöz kapcsolódik, és az előző tanévben már tanultak róla. Nagyon fontos a kreatív feladat elvégzése és megbeszélése. Nyelvi és képi elemek együttes értelmezése, a nyelvrendszer kapcsolódási lehetőségeinek feltárása, megértése, a műalkotás, a vers fogalmának tágítása, képverstípusok elkülönítése. Az avantgárd fejezet előkészítése. Érzelmi intelligencia fejlesztése. Képvers fogalma; vizuális hatáskeltés; kép és szöveg egysége; irodalom és képzőművészet; összművészeti törekvések; avantgárd és vizualitás kapcsolata; Nagy László, Kassák Lajos, Tandori Dezső; versfogalom értelmezése, kitágítása. 9
11-12.óra Ady Endre (11. lecke) IRODALOM Az Ady Endrével foglalkozó oldalpárra 2 tanórát javaslunk. Támaszkodni lehet már az előző tanévben tanult Nyugat témakörre, az akkor és ott megtanultakra. Nagyon fontos, hogy a szerzőt és szövegeit mutassuk meg, az attitűdöt, mentalitást, azt, hogy miért és hogyan vált a magyar irodalom ikonikus figurájává. Szövegeiben a szépséget, a szimbolista költészet sajátosságait kell élményszerűen megragadni. Figyelni kell arra, hogy inkább kevesebb információval, de élményszerűvé kell tenni a költővel való találkozást. Segíthet ebben egy-egy szavalat, egy-egy olyan előadás (pl. Latinovits Zoltán), vers közös felolvasása, amely közel hozza Ady verseit a diákokhoz. Az első órán inkább a pályakép, a kor, a fontosabb versek felidézését javasoljuk, a második órán pedig néhány, az osztály érdeklődéséhez jobban kötődő vers részletesebb elemzését. Verselemzési képesség fejlesztése. Pályakép és kor összefüggéseinek felismerése, néma és hangos olvasás, helyesejtés, szövegértés fejlesztése, műértés képességének fejlesztése. Kortársakra gyakorolt hatás jelentőségének és módjának megértése. Ppt vagy prezi készítése, szövegszerkesztő program használata, helyesírásellenőrző program használata. Verselemzési képesség fejlesztése. Érzelmi intelligencia fejlesztése. Életrajzi adatok: életút, átfogó pályakép; Ady modernsége, hazaszeretete, haza-fogalma, szimbolizmusa, magánya és közösségvágya, művész és művészetértelmezése; szerelmi költészetének újszerűsége; Ady művészetének jellemzői; Ady és a kortárs költők - Kemény István. 10
13-14. József Attila (12. lecke) IRODALOM Az első órán inkább a pályakép, a kor, a fontosabb versek felidézését, a második órán pedig néhány, az osztály érdeklődéséhez jobban kötődő vers részletesebb elemzését javasoljuk. Nagyon fontos rámutatni arra, hogy a költő mennyire modern, mai érzéseket, problémákat szólaltat meg olyan poétikával, hogy mindenki érintetté válik. Talán ebben az esetben érdemes a versfeldolgozásokra is figyelmet fordítani, esetleg azt a kérdést is felvetve, miért ennyire fontos ma az ő költészete, hogy kortárs együttesek, zenészek nagyon nagy számban zenésítik meg szövegeit. A magány, a tépelődés, a fájdalom, szenvedés, szerelem, filozófiai kérdések olyan módon jelennek meg a szövegekben, hogy a találkozásnak élményt kell nyújtania. A lappáron szereplő szövegek közül nem szükséges mindegyiket olvasni, érdemesebb egykét szöveg fókuszba vonásával utalni a többire, a versek világára és a költő világára. Néhány József Attila-vers megzenésített feldolgozásának meghallgatása (pl. Hobó, Sebő Ferenc, Magashegyi Underground, Ágnes Vanilla). Verselemzési képesség fejlesztése, pályakép és kor összefüggéseinek felismerése, néma és hangos olvasás, helyesejtés, szövegértés fejlesztése, műértés képességének fejlesztése. Kortársakra gyakorolt hatás jelentőségének és módjának megértése. Érvelés, vita technikáinak fejlesztése. Digitális kompetenciák fejlesztése: Ppt vagy prezi készítése, szövegszerkesztő program használata, helyesírás-ellenőrző program használata. Érzelmi intelligencia fejlesztése. Életrajzi adatok: életút, átfogó pályakép; költészet napja; József Attila modernsége, magánya, betegsége, művészetértelmezése; szerelmi költészetének újszerűsége; hétköznapi élet tárgyai, elemei a költészetében; filozófiai mondanivalója; képei, verseinek formai jellemzői; József Attila művészetének jellemzői; József Attila és a kortárs költők, versfeldolgozások, megzenésített versek. 11
15. Shakespeare (13. lecke) IRODALOM Shakespeare kikerülhetetlen az irodalom tanításában. Amire a figyelmet szövegek olvasása nélkül irányítani érdemes: a gyönyörű, izgalmas (örökzöld) történetek, a csodálatos nyelvi megformálás, a drámai műnem sajátosságai. Ezek és a korabeli London, a Globe, a színház, mint másik művészeti ág (tavaly a műnemek külön téma volt), egyként felvethetők az órán. Hatalmas a téma, érdemes a diákok érdeklődése/előzetes tudása (pl. musical) felől haladni. Nagyon jó, ha a pedagógus eddigre már ismeri a diákok érdeklődését, és abból az aspektusból közelít. A legfontosabb cél, hogy tudjanak a szerzőről, ismerjék néhány darabját, olvassák el a Szöveggyűjteményből a részletet, beszélgessenek róla, és játsszanak! A kreatív feladatok: díszlet- és jelmeztervezés, színjáték, mind abban segítenek, hogy a diákok élményt szerezzenek, motiváltak legyenek, felkeltsük érdeklődésüket a színház és a drámairodalom iránt, illetve egy kis bepillantást nyerjenek Shakespeare izgalmas, sokszínű, csodálatos világába. A drámai műnemre vonatkozó kérdések átismétlése, dráma és színház/irodalmi szöveg és előadás különbségeinek megértése. Pályakép és kor összefüggéseinek felismerése. Kreatív képességek fejlesztése (díszletés jelmeztervezés), előadói képességek kipróbálása. Érzelmi intelligencia fejlesztése. Élete, életének kérdéses elemei; a korszak, amelyben élt; színház és színjátszás, dráma és színház; Globe (vándorszínház és kőszínház); színház eszközrendszere, jelmez, díszlet, test, hang, fény; Shakespeare nyelve, figurái, karakterei; Romeo és Júlia és feldolgozásai; S.Ö.R.; szonettek; fordítás és költői nyelv problémaköre, fordítók. 16. Katona József: Bánk bán (14. lecke) IRODALOM Az előző óra anyagát folytatva érdemes áttérni a hazai drámairodalom ikonikus művére, szintén a kreatív, élményt adó feladatok felől közelítve. Érdemes dráma- vagy filmrészletet nézni, megismerkedni a történettel, szereplőkkel, a dráma jellemzőivel, sajátosságaival. Foglalkozni kell a mű nyelvezetének szépségeivel, segíteni az olvasási, megértési nehézségek feloldásában. Érdemes időt hagyni a kreatív feladatra, a játékra a történettel, a történetszálakkal, a modern történetvonalakkal. Lehetetlen a dráma teljes megis- Elméleti ismeretek elsajátítása, a fogalmak biztos megértése. Sok példán keresztül és játékos gyakorlattal a megtanult fogalmak elmélyítése. Kreatív feladatok: történetváltozatok írása és megbeszélése. A szerző és mű korának elkülönítése, drámai szituáció és történelmi helyzet kapcsolatának megértése. Katona élete, pályájának jelentősége; a korszak kulturális életének jellemzése; drámai műnem kérdései, drámaszerkezet; Katona nyelvezete; dráma és előadás kapcsolata; a mű cselekménye, tragédiája: 12
17. Határon túli magyar irodalom (15. lecke) IRODALOM merése, inkább a tájékozódás, az érdeklődés felkeltése a cél, az ismerkedés a magyar irodalom klasszikus ikonikus szövegével. Ez a téma nagyon fontos, sokrétű, szerteágazó, ugyanakkor komoly történelmi, társadalomtörténeti ismereteket is igényel. Ezért különösen fontos lenne egyeztetni a társadalomismeretet tanító tanárral, összehangolni a tanítási folyamatot. Ebben a témában is igaz azonban az, hogy a teljesség igénye nélkül, inkább csak az ismerkedés, ízlelgetés, figyelem- és érdeklődés felkeltés igényével lehet haladni, figyelembe véve a diákok érdeklődését, érzékenységét. Nagyon fontos, hogy megismerjenek alkotókat, szövegeket, alkotói életutakat, írói élethelyzeteket. Nagyon fontos az élményszerűség, hogy érzékennyé váljanak a szövegek és az alkotók világa, problémái iránt. Kiemelhető valamelyik szerző részletesebb bemutatása, az idézett szövegek közül (Szöveggyűjteményből is) válogatás, a szövegekkel való élményszerű ismerkedés. Amennyiben lehetőség van rá, rövid részlet megtekintése az Ábel a rengetegben című filmből. Érzelmi intelligencia fejlesztése. Fogalmak tisztázása, korszak, társadalomtörténeti környezet és irodalmi művek kapcsolatának tisztázása, válaszkeresés a "Mi az irodalom?", és a "Mi a magyar irodalom?" kérdésekre, különös tekintettel a nyelv és kultúra, nyelv és nemzeti identitás összefüggéseire. Szövegelemzések, élményszerű befogadás. Érzelmi intelligencia fejlesztése. az egyes szereplők jelleme, konfliktusai; feldolgozások; prezentáció készítésének gyakorlása. Határon túli magyar irodalom fogalmának tisztázása; határon túli irodalom központjai, a kisebbségi lét irodalmi kifejeződésének jellemzői; szerzők (Tamási Áron, Sütő András, Kányádi Sándor, Tolnai Ottó) rövid pályaképe; Szöveggyűjteményből kiválasztott művek feldolgozása. 18. Félévi összefoglalás A nyelvtan, kommunikáció, irodalom-művészetek, szövegértés-szövegalkotás részek tananyagainak összefoglalása, a kapcsolatok megteremtése és világossá tétele, rendszerezés, a projektzáró óra előkészítése. 13
19. Projektzárás, értékelés A projektmunka közös bemutatása, lehetőség szerint nagy hangsúly fektetése a sikerekre (egyéni teljesítmények és a közös munka értékelése). Kudarcok és sikertelenségek listázása helyett inkább a közös munka tanulságainak levonása történjen meg! Ha a munka jól sikerült, igyekezzünk az iskolán belül nagy nyilvánosságot biztosítani neki, az osztályon kívüli diákok és tanárok bevonásával! Szociális, tanulási és munkavállalói kompetenciák fejlesztése: érzelmi intelligencia fejlesztése, önismeret, biztos, stabil énkép, társas kapcsolatok kialakítása, önérvényesítés, csoportban való közös munka. Tanulási képesség fejlesztése (memória, figyelem). 20. Projektbevezető (16. lecke) A második félév egy nyitott projektre épül. Számos feladat szolgálja az úgynevezett 21. századi kompetenciák fejlesztését. A produktummal, rögzített eredménnyel járó feladatok gyűjteménye (portfóliója) Ezeknek a gyűjteménye adja a nyitott projekt külön is értékelhető eredményét. Érdemes az egyes kompetenciák leírását egyedül, majd párban hangosan is elolvasni, majd közösen értelmezni. Ezután kerülhet sor az önértékelésre, a táblázat kitöltésével. (A táblázatot át kell másolni a füzetbe.) Az óra záruljon a projektfeladat megbeszélésével. Hangsúlyozni kell, hogy minden produktum fontos, mert egyrészt a szorgalmat tükrözik, másrészt kiolvasható belőlük a félév során elért fejlődés mértéke. A munkavállalást segítő, ún. 21. századi kompetenciák állnak a középpontban: Kritikus gondolkodás Kreativitás Csapatmunka Más kultúrák megértése Kommunikáció Technika Önirányítás A projektindítás és a projekt zárása során az önértékelési képesség is fejleszthető. Szókincsbővítés. A projektindító órán új ismeretként csak e fogalmak értelmezése jelentkezik, valamint az, hogy munkavállalóként előnyösebb pozícióból indulhatnak a tanulók, ha rendelkeznek ezekkel. 21. Önéletrajz, motivációs levél (17. lecke) A lecke megismerteti a tanulókat a munkavállalás alaplépéseivel: az álláshirdetéssel, az önéletrajzzal, a motivációs levéllel és az állásinterjúval. A két humoros állásinterjú elés felolvasása, valamint eljátszása nem csak a kommunikációs képességet fejleszti, hanem kedvet is csinálhat e ko- Írásbeli és szóbeli kommunikáció, kreativitás, önirányítás, csapatmunka és a technika használata. Helyesírás. Az önéletrajz, a motivációs levél és az állásinterjú formai és tartalmi elemei, szerepük a munkavállalásban. 14
KOMMUNIKÁCIÓ 22. Retorika. A nyilvános beszéd művészete (18. lecke) NYELVTAN, KOM- MUNIKÁCIÓ moly témával való foglalkozáshoz is. Vagy a tanulók hozzanak magukkal újságokból kivágott álláshirdetéseket, vagy a pedagógus biztosítson ilyeneket az órára! Beszéljék meg, melyik álláshoz milyen képességekre és végzettségre van szükség! Az önéletrajz sablont kivetítve megbeszélhetik közösen annak szerkezetét. A tanulók a füzetükben is megírhatják a javasolt sablonok valamelyikének megfelelően egy valós hirdetéshez kapcsolódó önéletrajzukat és motivációs levelüket. Ezt beszéljék meg párban, majd otthon vagy az iskolában írják meg a sablonban is. Kapjanak erre tanári visszajelzést, és a hibátlan változatot őrizzék meg a portfólió részeként. Később ez szolgálhat mintaként valós helyzetekben is. A lecke témája a szónoki beszéd. Néhány érdekességgel kívánja felkelteni a tanulók figyelmét arra, hogy a beszédkészség fejleszthető (Démoszthenész és a kavics, György király és a dadogás, nyelvtörő gyakorlatok). Ezután a szónoki beszéd életünkben betöltött szerepével, majd a szónoki beszéd megírásának lépéseivel ismerkednek meg a tanulók. Az érvelő szöveg felépítését, szerkesztését vagy a javasolt menza-téma vagy más, a tanulókat érintő közügy kapcsán, a gyakorlatban ismerjék meg! Dolgozhatnak pármunkában is. Fontos, hogy néhány elhangozzék a beszédművek közül, és legyen mód ezek fejlesztésére, javítására. A szöveggyűjteményben található híres Martin Luther King beszéd el- és felolvasása akár meg is előzheti az írásbeli feladatot. A nagy magyar szónokokkal kapcsolatos záró feladat bővíti a tanu- Kommunikáció. Néma és hangos olvasás. Érvelő szöveg írása és interpretációja. Kritikus gondolkodás, csapatmunka, kreativitás. Technika. Szövegszerkesztés: bekezdés, tagolás, betűméret, igazítás stb. Az érvelő beszéd elemei és szerkezete. Nagy magyar szónokok. 15
23. A vitázás és a disputa (19. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ, NYELVTAN 24. Internetes információk keresése és felhasználása lók lexikális ismereteit is. A házi feladatként ajánlott önismereti téma iránt motiválni kell a tanulókat. Lehet egymásról is írni. Jó, ha a házi feladat számítógéppel készül, ez alkalmat ad a számítógépes szövegszerkesztés gyakorlására is. A lecke a retorikából tanultak gyakorlati alkalmazására ad lehetőséget, és megismertet a disputázás egyszerű formáival. Ráébreszti a tanulókat, hogy az indulatok és az ösztönös elutasítás vagy elfogadás helyett meg kell vizsgálni egy-egy téma vagy állítás hátterét, hogy tájékozottan mondhassanak véleményt, s legyenek érveik álláspontjuk alátámasztására. A felvetett négy vitatéma közül azt érdemes részletesebben is megvizsgálni, amelyikről nagyon ellentétes vélemények vannak az osztályban. Az, hogy miért vagy miért nem értenek egyet az állítással, alkalmat ad a vélemények és az érvek közötti különbségtételre. Érdemes néhányat felírni a táblára, és a tanulókat arra késztetni, hogy maguk állapítsák meg, melyik számít érvnek, melyik véleménynek. Így már könnyebben állapítják meg a példákról is, hogy melyik tételmondathoz tartoznak, és megfelelnek-e az érv kritériumainak. Ezután következhet csoportmunkában a tételmondat melletti és ellene szóló érvek gyűjtése, megfogalmazása, és maga a vita, ami semmiképp se maradjon el! Gondolhatnánk, hogy a tanulók tájékozottak a számítógép és az internet világában. Ez azonban korántsem biztos. A lecke alkalmat ad arra, hogy a tudatos keresés, a kritikus és Kommunikáció. Disputázás, a retorikából tanultak gyakorlati alkalmazása. Kritikus gondolkodás, csapatmunka. Technika: Információkeresés. Kritikai gondolkodás: az információ hitelességének megítélése, kritikus és etikus Vita, disputa, tételmondat. Érv és cáfolat. Kritikai gondolkodás. Az információk hitelessége, a szellemi tulajdon fogalma, az idézés és a hivatkozás szabá- 16
(20. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ 25. Olvasás és tanulás az interneten (21. lecke) KOMMUNIKÁCIÓ etikus forrásfelhasználásról való ismereteiket megosszák egymással, korrigálják tévedéseiket, pótolják a hiányokat. Ha van mód, olyan teremben kerüljön sor erre az órára, ahol legalább egy számítógép van, a legjobb, ha 2 tanulóra jut egy gép, mert így a keresési feladatot kipróbálva meg is tudják beszélni az eredményt. Fontos, hogy a leckében megfogalmazott etikus forrás-felhasználási szabályokat a pedagógus is betartsa. A diagram értelmezése történjen úgy, hogy a tanulók megpróbálják megfogalmazni azokat a kérdéseket és válaszlehetőségeket, amelyek alapján az eredmény született. Tippeljék meg, hogy az osztályban milyen eredményt kapnának ugyanezzel a kérdőívvel, aztán végezzék is el a felmérést a diagramból kiindulva kérdőíves, hanginterjús vagy videó interjús formában, majd dolgozzák fel az eredményeket, készítsenek diagramot! Ez egy órára elegendő feladat, de lehet előkészítő feladat is egy-két vállalkozó csoport számára, de az anyag sok érdekes lehetőséget tartalmaz még. Segíti az internet tanulási célú használati lehetőségeinek megismerését, az egész életen át tartó tanulás szokásának kialakulását. forrásfelhasználás. Kommunikáció: diagramelemzés- és készítés. Interjú, interjú feldolgozás. A vita gyakorlása. Technika: Az internet tanulási célú használata, egész életen át tartó tanulás. A Tudásbázis használata. lyai. Szerző, cím, kiadó, a kiadás dátuma. Interjú, diagram, skinning, skimming. 17
26. Nyelvtörténet, a szókincs változásai (22. lecke) NYELVTAN 27. Avantgárd. Lázadó művészeti irányzatok (23. lecke) MŰVÉSZET festészet, szobrászat A lecke Ómagyar Mária-siralom meghallgatásával és értelmezésével kezdődik, majd nyelvújítás korába vezet. Michelangelo Pietaja alkalmat teremt a művészeti ágak összekapcsolására, az azonos témák más művészeti ágakban való megjelenésének illusztrálására. A Kazinczy-levél részletének magyarítása olyan lehetőség, ami a szövegértési és szövegalkotási képességet egyszerre fejleszti. Bár a tanulók remélhetőleg fejből tudják a Toldi első két versszakát, egyes régies szavak mégis gondot okozhatnak annak megértésében. A kapcsolódó feladat egyrészt az értelmezést segíti, másrészt a definiálási képességet fejleszti. A korunkban keletkező új szavak sorának bővítése, a szavak magyarázata talán a kevésbé érdeklődő tanulókat is leköti. A lecke fókuszában a 20. századi lázadó művészeti irányzatok állnak, elsősorban a képzőművészetre irányítja a figyelmet, de irodalmi példákkal is szolgál. Az egész óra megszervezhető csoportmunkában is: egy-egy művészeti irányzatot egy tanulócsoport dolgoz fel és mutat be a többieknek, de ez lehet házi feladat is. Ha ez a házi feladat, akkor az órán sorra vehetők a leckében található képzőművészeti és irodalmi alkotások (jobb kivetítve és hanganyagként meghallgatva). A tanulók a tankönyvi magyarázatok felhasználásával elemezhetik, miért is tartoznak a képzőművészeti és irodalmi példák az adott irányzatba. Mindenképp teremtsünk alkalmat a kreativitásra, az alkotó munkára. Szövegértés, régies szövegek értelmezése, szómagyarázat (definiálás), szómagyarítás, szövegalkotás. Kommunikáció, kritikus gondolkodás: véleményalkotás. Kreativitás: versek, képek létrehozása a tanult irányzatok modorában. Esztétikai kompetencia. Nyelvi változások. Ómagyar Mária-siralom, nyelvújítás, Kazinczy, nyelvtörténet. Idegen szó, tájszó, köznyelv. Ma keletkező szavak. Toldi. Avantgárd, expresszionizmus, futurizmus, szürrealizmus, dadaizmus, Munch, Kafka, Majakovszkij, Kassák Lajos, Berény Róbert, Dalí, Chagall, Klee, Ilylyés Gyula, Radnóti, József Attila. 28. Műalkotások befo- Rendkívül fontos művészet- és irodalomelméleti problémá- A műértelmezés képességének fejleszté- Műalkotás fogalma, műalko- 18
gadása (24. lecke) MŰVÉSZET val foglalkozik az óra és a lappár. Alapvető értelmezési, befogadási kérdéseket kell tisztázni. Lényegében a műalkotásról, befogadásról, értelmezésről kialakult hétköznapi képet kell megváltoztatni, átértelmezni. Segítség ebben a sok korábbi műértelmezés, ha sikerült az irodalmi és képzőművészeti alkotásokkal élményszerűen "találkozni". A Picasso-kép jó lehetőséget ad arra, hogy a befogadás/megértés különböző mélységeit megmutathassuk. Szintén fontosak a további példák, a gyakorlat közeliség. Fontos a szerzői szándék kérdéskörének tisztázása is, vagyis érdemes minden kérdésnek, észrevételnek teret engedni, beszélgetős, vitatkozós módon eszmét cserélni. Jó lenne azt megmutatni, hogy mindenkinek lehet saját olvasata, saját érvényes olvasata, hogy a mű az olvasatok összessége is, s hogy ezek az olvasatok bizonyos pontokon eltérőek is lehetnek. A művek az értelmezés számára is nyitottak, a mű befogadása élmény, élvezet, a róla alkotott vélemény, értelmezés pedig szabadság, nem pedig megtanulandó tananyag. se, szerző- mű-befogadó hármas viszonyrendszerének megértése. Gondolkodásfejlesztés, önálló vélemény kialakítása és megfogalmazása, háttérismeretek jelentőségének megértése az értelmezésben. Különböző olvasatok/értelmezések egyenrangúságának felismerése. Különböző művészeti ágak közötti kapcsolatok, eltérések megfogalmazása. Érvelés- és vitakultúra fejlesztése. Érzelmi intelligencia fejlesztése. tások értelmezési lehetőségei, alkotó és befogadó szerepe a mű létezésében. Értelmező folyamat sokszínűsége, sokrétűsége. Nyitott mű fogalma. Picasso és a Guernica. Vizualitás elemei, jelentései; háttértudás, kulturális kontextus. Téma - történet - üzenet - mondanivaló; szerzői szándék értelmezése, jelentősége. Goya - Mednyánszky - Dali - Ady: a harc, háború megjelenései ezekben a műalkotásokban; a műértelmezés lehetőségei, olvasatok, olvasatok eltérései; a megértés és értelmezés nehézsége, korlátai és szabadsága; lényegkiemelés, érvelés, ítéletalkotás, kritika, nézőpontváltás. 19
29. Giccs (25. lecke) MŰVÉSZET Az előző óra elméleti kérdéseit folytatva egy test közelibb, hétköznapi élethez, tapasztalatokhoz közelebb álló, ugyanakkor nagyon izgalmas esztétikai kérdéskör kerül ezen az órán előtérbe. A giccs az, amivel mindenki találkozott, mindenki ízlése szerint vélekedik róla, mindenkinek máshol van az ingerküszöbe. Ugyanakkor olyan területek is sorolódnak ide, amelyeket esetleg korábban a diákok nem gondoltak idetartozónak. A giccs különböző típusainak elkülönítése és felismerése a cél. A tömegkultúra és giccs kapcsolatának megértése. Az előző tanév tömegkultúrával kapcsolatos ismereteinek felidézése. A giccs és álművészet fogalmának tisztázása. Saját tapasztalatok, élmények felelevenítése, megvitatása. A tömegkultúra és giccs kapcsolatának megértése. Nagyon fontos az elméleti kérdések mellett a gyakorlati tapasztalatok, élmények forrásként való használata. Ugyanakkor a példáknál vagy a gyűjtött tárgyak stb. megítélésekor fontos a tapintat, az egyéni érzékenységre való figyelem. Senki ne érezhesse úgy, hogy róla mondunk ítéletet ízlése, tárgyai miatt. Engedni kell a beszélgetést, vitát, erre fűzni fel az elméleti ismereteket. Érzelmi intelligencia fejlesztése. Giccs fogalma, jellemzői, megjelenési területei; álművészet - hazug üzenet - leegyszerűsítő világlátás; tömegigény, tömegkultúra, popkultúra; trash kultúra; ponyva; hollywoodi film és szappanopera; Rejtő Jenő regényei és megítélésük; ítéletalkotás, kritika. 30. A zenei élmény (26. lecke) MŰVÉSZET - zene A lecke megkísérli a zenetörténet és a hangrögzítés történetének összekapcsolását. Bemutatja a zene sokféleségét, és lehetőséget ad arra is, hogy a tanulók megbeszéljék saját zenei ízlésüket. A könyvben alnyomatként számos mai zenei stílus neve is felfedezhető, ezek keresése is lehet feladat. Az óra akkor lesz izgalmas, ha sok zenei illusztráció tarkítja. lebonyolítható vetélkedő formájában is: a tanulók meghallgatnak egy-egy zenei részletet, majd a könyv segítségével megállapítják, mi is lehetett. Kreativitás, csoportmunka, esztétikai kompetencia. Információkereső olvasás. Népdal, népzene, popzene, komolyzene, könnyűzene, Kodály, Bartók. Opera, operett, musical. Erkel, Kálmán I., Webber. A hangrögzítés története. Jazz. Pop-rock, világzene. 31. Az irodalom határte- Az óra kezdődhet az osztály olvasási statisztikájának felidé- Kommunikáció, véleményalkotás, kriti- Szórakoztató irodalom, szép- 20