Redukció és fordítás. Fordítás. Tudományfilozófia, A két-nyelv modell. A két-nyelv modell belső kritikája. Az optimista olvasat

Hasonló dokumentumok
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN

A világtörvény keresése

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

Az energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia

A fizika története (GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2010/2011. tanév, 1. félév

A modern fizika születése

összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.

egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-

Az optika tudományterületei

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

5. Holizmus, aluldetermináltság. BME - GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2.

Atommodellek. Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Rausch Péter kémia-környezettan tanár

Termodinamika (Hőtan)

A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2018/2019. tanév, 1. félév

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,

Ez mit jelent? Ahány könyv annyi interpretáció, annyi diszciplína kerül bele.

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Szocio- lingvisztikai alapismeretek

Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.

V e r s e n y f e l h í v á s

Elektromágneses hullámok

Geometriai és hullámoptika. Utolsó módosítás: május 10..

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

Speciális mozgásfajták

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.

Axiomatikus felépítés az axiómák megalapozottságát a felépített elmélet teljesítképessége igazolja majd!

Molekuláris dinamika I. 10. előadás

Munka- és energiatermelés. Bányai István

A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP

Fizikatörténet. Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Erlichné Dr. Bogdán Katalin Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai docens

Minek kell a matematika? (bevezetés)

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.

Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése

Készítette: Bruder Júlia

Atomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz

Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 9. Tudományos nyelvek és a létezés november 18.

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek

Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából évfolyam 2015/2016. tanév

FIZIKA VIZSGATEMATIKA

Mivel foglalkozik a hőtan?

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, május-június

FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás

Speciális relativitás

Ez mit jelent? Ahány könyv annyi interpretáció, annyi diszciplína kerül bele.

Molekuláris dinamika. 10. előadás

Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

Az eredeti tézis szerint a fizikában (különösen az elméleti fizikában) soha

Budapest, december 3-4.

Milyen a modern matematika?

AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan

A relativitáselmélet története

Théorie analytique de la chaleur

A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( )

Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Osztályozóvizsga témakörök 1. FÉLÉV. 9. osztály

Általános Pszichológia. Érzékelés Észlelés

kinetikus gázelmélet Clausius Maxwell

Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Az élő sejt fizikai Biológiája:

Thomson-modell (puding-modell)

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

A geometriai optika. Fizika május 25. Rezgések és hullámok. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika május 25.

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet

GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.

Kvantumszimulátorok. Szirmai Gergely MTA SZFKI. Graphics: Harald Ritsch / Rainer Blatt, IQOQI

Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István

Igazolás és cáfolás a tudományban

Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?

A gyógyszerek hatásának bizonyítása a 18. század végéig

Evans-Searles fluktuációs tétel

f = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév

-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.

3. Az indukció szerepe

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Termodinamika és statisztikus fizika

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

Modern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása

FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév

Szociolingvisztikai. alapismeretek

2. Energodinamika értelmezése, főtételei, leírási módok

A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

A tudományos forradalom 2.

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

Átírás:

Redukció és fordítás Fordítás Tudományfilozófia, 2007. 03. 22 A nyelvi megfogalmazás problémája A két-nyelv modell A természeti események (dolgok, események) ált. nem nyelvi alakúak de a tudományos modellalkotás bemeneteként csak nyelvi formák lehetnek Vagyis le kell tudni írni a tapasztalatot, amikor Nincs garancia, hogy mind ugyanúgy tapasztaljuk a világot Nincs garancia, hogy a használt szavaink (kategóriáink) megfelelnek a valóság ténylegesen létező kategóriáinak (pl. kecskebéka stabil fajhibrid, egyértelmű / valós kategória-e a szoclib, fajtiszta, méreg ), stb Mégis, úgy tűnik, hogy elég sikeresen írjuk le a világot Mázlink van? Pont mindig beletrafálunk? Vagy ez csak egy sikeres magyarázat miközben sok lehetőség közül épp ezt választotta a tudósközösség A kérdés: a tudomány fejlődése mennyire jut véletlenszerű / szükségszerű modellekhez (A design-térben szabad trajektóriát követ vagy hatalmas, mély szurdokban halad, ahol kevés elágazásra van lehetőség) A klasszikus tudományfilozófiában kialakul az ún. két-nyelv modell A megfigyelési terminusokkal szemben állnak a nem megfigyelési (teoretikus) terminusok. A teoretikus terminusok nyelvén lehet megfogalmazni a természettörvényeket, szabályszerűségeket, a megfigyelési terminusokkal le lehet írni a tapasztalatot (protokolltételek). A két csoportot ún. korrespondencia-szabályok kötik össze. Így ugye tudjuk, hogy hogyan fejlődik a tudomány? Empirikus állítások gyűjtése, rendszerezése Teoretikus állítások kapcsolatainak vizsgálata Folyamatos fejlődés Az optimista olvasat Egy tudományos tény nem más, mint egy nyers tény a megfelelő megfogalmazásban kifejezve A tudós egy ténnyel kapcsolatban mindössze annyit hoz létre, hogy megalkotja a nyelvet, amellyel kifejezi (Poincaré 1902: 272-3). A tudomány tényekből épül fel, éppúgy, ahogy egy ház kövekből, de a tények összegyűjtése még éppúgy nem tudomány, mint ahogy egy rakás tégla még nem ház. Egy tény az egy tény. Egy diák ilyen és ilyen számot olvas le a hőmérőről. Nem tett semmiféle óvintézkedést. Nem is számít, leolvasta, és ha csak a tényt vesszük figyelembe, semmi okunk ezt kevésbé a valóságnak tekinteni, mint Földnélküli János peregrinációit. (Poincaré 1905 (1952), 141-2. o.). A két-nyelv modell belső kritikája Nem nyilvánvalóan működik az empirikus-teoretikus dichotómia ki dönti el, mi hova tartozik? (Mi lokális? Mi univerzális? Nyilvánvaló az elválás?) Vita arról, hogy Milyen módon kötelezzük el magunkat egy leíró nyelv mellett? Lehet-e rögzített és neutrális-e az érzéki tapasztalat? lásd következő fóliákat Válasszunk inkább szolipszizmushoz vezető egyéni érzetadatokat vagy inkább a társas megértést segítő, de nem magalapozott vagy elemi adatokat? Hogyan higgyünk a korrespondancia-szabályokban? Hiszen ez egy fordítási folyamat, így pontatlan, vagyis nem várható 1 az 1 hez megfeleltetés És végül mi a státusza a teoretikus terminusoknak (atom, kvark, spin, erő, szelekció)? Ezek most vannak? De hát nem kötődnek közvetlenül a tapaszatalathoz? Vagy csak kényelmes rövidítések a tapasztalat valamilyen leírására? Jó-e kiküszöbölni a teoretikus terminusokat? - erről lásd még következő fóliákat 1

Duhem (és mások) kritikája a tapasztalati nyelvről A gyakorlati tény kontúrjai bizonytalanok (Duhem 1954: 152) Otto Neurath - Mindig jelezni kellene, mely tényeket hanyagoltak el és melyeket részesítettek előnyben. A fizikai hipotézisrendszer, mint minden egyéb hipotézisrendszer, nem csak a tények kapcsolatát, hanem kiválasztását is meghatározza. Még egy protokolltétel is elvethető. A noli me tangere egyetlen állításra sem áll még ha Carnap a protokolltételekre fenn is tartaná azt. (Neurath 1983: 95) De még a kezdő állításai sem kötöttek a sikeres tudománynak, hiszen különféle egységes nyelvek lehetnek kiindulási alapjaink, amelyek közvetlenül nem fordíthatók le egymásra. És még ha többé-kevésbé kötöttek is lennének az egységes nyelvek valójában a tegnap és a ma, egy könyv elején és végén megjelenő állítások is gyakran kissé különböző nyelvekhez tartoznak, még akkor is különböző rendelkezésre álló és növelhető számú megfigyelési állítás közül választhatunk, hogy pontos predikciókat tegyünk. Amit az egyik személy lényegtelennek tart és aztán ennek megfelelően alakítja fogalmait, az a másik számára elengedhetetlennek tűnhet. Például Goethe amiatt kritizálta Newtont, hogy az a spektrum képének elmosódó széleit elhanyagolta, míg saját elméletének ez volt az egyik kiindulópontja. Így áll a helyzet a tudományos munka minden szintjén nem csak a hipotézisek szűkebb tartományában, ahogyan amellett Poincaré és Duhem oly meggyőzően érvelt. (Neurath 1935). Egy példa Otto Neurath olvassa Goethe Newton-kritikáját Hogyan írjunk le kísérleteket? Newton Optikája a 18. század egyik legfontosabb munkája. A 19. század elején Goethe komoly támadást indít a newtoni modell ellen (Színelmélet). Ebben egy külön könyvet ír Newton kísérleteinek kritikájáról Neurath (a Bécsi Kör egyik filozófusa) ennek alapján: Pusztán egyes tények elhagyása vagy kiemelése már hipotetikus elemet vezet be egy doktrínába. Egy jelenség teljessége sohasem ragadható meg Bizonyos leírások választása bizonyos hipotézisekhez vezet, és a jelenség sohasem tükröződhet teljesen egy elméletben. Newton és Goethe leírásai ugyanazon a szinten vannak alternatív (és elméletterhelt) leírásai ugyanannak a jelenségnek. Már bizonyos kapcsolatok kijelölése önmagában is többé-kevésbé kifejezett hipotéziseken alapul. Egyes tényeket kiemelünk, összeillesztjük őket, és reméljük, hogy a fennmaradó tények is beilleszthetőek maradnak. A teoretikus terminusok státusza Ernst Mach 1883 The Science of Mechanics Pozitivista szemlélet, elutasítja a hipotetikus entitásokat, mint atom, erő, abszolút tér Tudomány szembeállítása a spekulatív metafizikával A tudomány célja: a tapasztalatok gazdaságos leírása, a misztikus, egyedi jelenségek helyett általánosító törvények alkotása Az ismeretlen visszavezetése az ismerősre Mach szerint az a mechanika, amelyik elektromos fluidomokról, mint létezőről beszél, az nem jó tudomány. Lehet beszélni atomokról és egyéb tapasztalaton túli dolgokról, de ne állítsuk, hogy léteznek pusztán gazdaságos a használatuk (a lehető legtöbb tény a lehető legkevesebb gondolkodással ) A természet leírásánál kerüljük el az oksági magyarázatokat (úgyse tudjuk, úgy vane, ezek középkori csökevények) De akkor mi van? Kapcsolódik az instrumentalizmus/ realizmus vitához (lásd később) Mach válasza Az elmélet célja a) ideák illesztése tényekhez és b) egymáshoz A) végső soron a tudomány redukálhatósága a tapasztalatra (ez van) Minden tudományos fogalom redukálható tapasztalatra (ha nem, akkor nem kész az elmélet) A tudományos fogalom nem más, mint az élmények adott csoportosítása A nyelv a közvetlen érzetadatokon, primitív terminusokon keresztül áll kapcsolatban a világgal (szín, nyomás, ) B) tudomány egységes A redukció fogalma A redukció visszavezetés : jelenségek különböző köreire vonatkozó két tudásterület relációja T 1 elmélet minden entitása felfogható mint egy alapvetőbb T 2 elmélet entitása(inak konfigurációja) Pl. fény (optika) = elektromágneses hullám (ED) T 1 elmélet minden törvénye, jelensége leírható és megmagyarázható a T 2 elmélet nyelvén és törvényeivel Pl. fénytörés elektromos és mágneses térerősségvektorok tangenciális komponenseinek egyenlőségéből két felület határán 2

Hány féle redukció The Structure of Science, Nagel: ha a redukált T 1 elmélet nem tartalmaz olyan leíró terminust, amely nincsen meg a T 2 redukáló elméletben, akkor homogén a redukció ilyen esetben bár megvilágosító erejű tud lenni a redukció, igazából sok újat nem tudunk meg, nincs igazi AHA élményünk Történetileg ez igen valószínűtlen Nagel példája a Galilei féle mozgástörtvények redukciója a newtoni mechanikában valójában ez csak közelítés, mert bár nincsenek olyan kifejezések G-ben, amik nincsenek N-ben, valójában deduktív módon nem deriválhatók az egyik törvényei a másikból. (L. Sklar kritikája) így megmagyarázzuk valahogy a redukálandó elmélet törvényeit, de nem pont úgy, ahogy vártuk Heterogén redukció termodinamika redukciója statisztikus termodinamikára lásd később logikailag nem levezethető az egyik a másikból, de ha fenáll az összeköthetőség: deriválhatóság akkor OK. A hídtörvények (bridge law) HT: valamilyen identitásrelációt kell megfogalmaznia klasszikus fizikai optika modern optika: létezők megfeleltetései egymásnak: fényhullámok - elektromágneses hullámok így a redukció során valamilyen azonosság kerül megállapításra (HT=redukciós függvények) pl. sok munka után rájövünk, hogy a gének = DNS Példa 1: Atomizmus a 17. században Descartes korpuszkularianizmusa I.e. 5. sz., Démokritosz, Leukipposz: atomok + űr 17. sz.: újjáéledés: arisztotelészi term.fil. alternatívája a század közepére általánosan elfogadott (nem empirikus!) korpuszkuláris filozófia mechanisztikus felfogás: a részek viselkedésével magyarázható az egész viselkedése (vs. organikus) a látható jelenségek magyarázhatók az atomok viselkedésével Feladat: I. leírni az atomok viselkedését, mozgását II. ebből magyarázni a tapasztalatot nem atomista: nincs űr végtelen kis testek plenum -a I. atomok mozgása két lépésben magyarázandó: 1.) szabad mozgás: hogyan mozognának kölcsönhatás nélkül a) tehetetlenség (impetus elmélet Galilei D. letisztázza) b) egyenes vonalú (korábban: körmozgás az alapvető) 2.) ütközés: 7 szabály alapján (ezek később 1 kivétellel buknak) De ami marad: matematikai szabályok alapján kell leírni (Borelli: rugalmatlan; Huygens: rugalmas) Módszer: az ütközések közti idő tartson a nullához 3

II. a mozgások eredménye: anyagörvények nem lehet űr az egyenes vonalú mozgás során távozott anyagot pótolni kell végső soron körmozgások a szomszédos örvények összetartják egymást magyarázható: Naprendszer mozgása, Hold mozgása, gravitáció kémia, geológia, optika, stb. egyetemes redukcionizmus: minden fizikai jelenség erre vezethető vissza Pl. 2: A színek redukciója törékenységre Egy példa a sikeres korpuszkuláris magyarázatra: Newton optikai kísérletei 1664-6 Frissen felfedezett törvény a fénytörésről + prizmakísérlet + korpuszkulásis szemlélet + elszigetelt, de ördögien ügyes kísérletező Newton (publikált) kísérlete Az eredmény Hogyan magyarázható a látott megnyúlt kép? Hullám? Akkor a sarkon bekanyarodna a fény (Grimaldi 1665) Ha korpuszkuláris szemléletünk van (az van), mitől van, hogy nagyobb nyomás vörös Kisebb fénytörés vörös!a vörös fény erősebb! Lehet ez Részecske sebessége alapján (de akkor Jupiter holdak) Részecske méret alapján (de akkor nem módosulhat a fény) Summázat Tegyük fel, hogy a részecskék (így a fény részecskéi is) különböző méretűek Ezt elfogadva meg tudjuk magyarázni Egy eddig nem ismert tulajdonságot, a törékenységet Egy már ismert tulajdonságot, a színt EZ is redukció! De pontosan hogyan is? Pl. 3: Elsődleges és másodlagos tulajdonságok Korpuszkuláris filozófia hátterében: az atomoknak csak bizonyos tulajdonságai reálisak (pl. alak), a többi nem (pl.íz) Galilei: az anyag belső tulajdonságai, amik a matematika nyelvén kifejezhetők (alak, nagyság, szám) az anyag által okozott tulajdonságok (az érzékszervekben: szín, hő, hang, íz, stb.) Gassendi, Descartes: csak az elsődleges tul.-ok alapján kell magyarázni a Természetet: testecskék tulajdonságai ezek száma, elrendeződése, alakja, mérete (és térbeli helyzete) mindenre magyarázatot ad Newton: az elsődleges tulajdonságok képesek másodlagos tul.ok érzeteit kelteni bennünk mi pedig képesek vagyunk új elsődleges tulajdonságokra találni, ha ügyesen kutakodunk (pl. a fény törékenységére) 4

John Locke (1632-1704) Értekezés az emberi értelemről (1690): A modern tudomány követelményeinek megfelelő nagy hatású ismeretelmélet Különbségek elsődleges és másodlagos tul.-ok között: az elsődlegesek közvetlenül mérhetők (szín, íz nem. És a hő?) Az elsődlegesek több érzékszervvel is észlelhetők (látás, tapintás) ezek magukhoz a testekhez tartoznak, míg a másodlagosak a testek és az érzékek kölcsönhatásához Tehát: az elsődlegesekkel a testek mindig aktuálisan rendelkeznek, míg a másodikak csak erők, hogy érzeteket keltsenek. (Diszpozíció, mint pl. törékenység.) + az elsődlegesekről szerzett ideáink (képzeteink) hasonlítanak a dolgokra, míg a m.-ról szerzettek nem csúnya realizmus! Berkeley: képzetek csak képzetekre tudnak hasonlítani, dolgokra nem! Ha elég pontos érzékeink lennének, hogy kivehessük a testek apró részecskéit, és a valódi felépítést, amin az érzékelhető minőségek múlnak, nem kétlem, hogy ezek a mostanitól különböző ideákat okoznának bennünk; mert ami most az arany sárga színe, az eltűnne, és helyette bizonyos méretű és alakú részek csodás szövedékét kellene látnunk. Ezt a mikroszkópok világosan megmutatják: mert ami puszta szemünkben színeket okoz, az felnagyítva egészen másnak mutatkozik; és ha egy látszólag színes tárgy apró részeinek arányait megváltoztatjuk, akkor ezzel megváltoznak a bennünk okozott ideák is. (Értekezés az emberi értelemről II.xxiii.11) Pl. homok, haj, vér Episztemológiai (ismeretelméleti) redukcionizmus: a jelenségeket egy alapvetőbb szinten meg tudjuk magyarázni Ontológiai (lételméleti) redukcionizmus: a valódi létezők az alapvetőbb szinten vannak, a felső szint csak látszat Locke ontológiai redukcionista, de kétli, hogy a magyarázat szintjén is vissza tudunk-e vezetni (érzékszervek korlátjai) tudományos realizmus : a tudomány elméleteiben szereplő entitások vannak. Az érzékszerveink által nyújtottak nem feltétlenül. Pl. az anyagi testeknek csak elsődleges tulajdonságai vannak, másodlagosak nincsenek. ( anti-realizmus: ezek sincsenek a valóságban, ezeket is csak mi vezetjük be, hogy jobban le tudjuk írni a tapasztalatot) Pl. 4: erők, fluidumok Mint mindig a newtoni magyarázati modell sikertörténet Sikeres redukció Optikában a színek matematizálhatósága Mechanikában az égi és földi mozgások közös magyarázata No de mitévő legyen egy pl. kémikus? Meddig tart egy sikeres elmélet? az is lehetséges, hogy Isten különböző méretű és alakú anyagrészecskéket tud teremteni, különböző méretarányokban, és talán eltérő sűrűséggel és erőkkel, így a természet törvényeit is mássá téve, az univerzum különböző pontjain eltérő világokat létrehozva. Mindenesetre semmit nem látok ami kizárná ezt. Opticks 403-4. o. Kiterjesszük a sikeres elméletet, vagy másoljuk le? 5

XVIII. sz. kémia elektív affinitások (ld. Goethe Vonzások és választások) Kémiai erők feltételezése Fotokémiai reakciók (ezüst-halidok, színezékek változásai, fotoszintézis) fénykémia a fény fizikájának riválisa lesz! A sikeres fizikai elmélet nem kiterjesztendő a kémiára, hanem lemásolandó Berthollet, Stahl, Berzelius Pl. 5: A termodinamika redukciója a statisztikus fizikára 18. sz.: hő: másodlagos tul.? De: mérhető, kiegyenlítődik. ez egyfajta fluidum: kalorikum (Lavoisier, Laplace) 19. sz. eleje: megmarad-e a hő? S. Carnot: gőzgép esetén igen (de átalakulhat munkává) J. Joule: elektromos motorok esetén nem: disszipáció század közepe: virágzik a fenomenologikus termodinamika, (entrópia, stb.), de nincs egyetértés abban, mi a hő 40-es évek vége: energiamegmaradás tétele összeföggés a hő és a mechanikai munka, mechanikai energia között. DE: mi lehet az összefüggés??? 1857, R Clausius: A hőnek nevezett mozgás természete kinetikus elmélet: a hő a molekulák mozgási E-ja egyrészt egyesíti a termodinamikát a kémiai atomelmélettel, másrészt egy csomó misztikus fizikai fogalmat magyaráz, méghozzá newtoniánus alapon (hőmérséklet, nyomás, stb.) Probléma: a termodinamikai folyamatok irreverzibilisek (entrópianövekedés), míg a mechanikai folyamatok reverzibilisek hogyan lehetne visszavezetni??? 1860-as évek: statisztikus eszközök ( új a fizikában) (Maxwell), Boltzmann: mikro- és makroállapotok az entrópia helyre kerül, és az entrópiatétel is: csak valószínűségi jellegű, relatív valószínűségekről szól (1877) Probléma: hol vannak a valószínűségek? (Bennünk vagy kint?) Továbbra is feszültség a mechanika és TD között kvantumelmélet Tanulság az ontológiai redukció itt problémás (pl. S), mert csak akkor megy, ha a valószínűséget a világ részeként értelmezzük ezt majd a QM legitimálja (?) az episztemológiai redukció pompás: egyrészt visszavezet egy jelenségkört egy másikra, amit alapvetőbbnek látunk és jobban ismerünk, másrészt egy csomó területet egyesít a magyarázat szintjén egységesítő szerep Tudományok közötti redukció? A tudományok egysége Oppenheim-Putnam (1958): elemi részecskék atomok molekulák élő sejtek többsejtű organizmusok társas csoportok (Megjegyzés: a redukció tranzitív) Fizikalizmus ontológiai: csak a fizikai létezők vannak, a többi mese episztemológiai: mindent vissza kell vezetni a fizikára Pl.: pszichológia: neurofiziológiai struktúrák működése, a többi tenyérjóslás társadalomtudományok: módszertani atomizmus 6