Az eredeti tézis szerint a fizikában (különösen az elméleti fizikában) soha

Átírás

1 Seite 1 1 Seite 2 2

2 Seite 3 3 Seite 4 4

3 * Lásd - Letöltés 08/10/05 A Google kalkulátor nem konzekvensen hibázik, de mindig csak a nagyon nagy számoknál ront. Például simán lehet, hogy a 2,999,999,999,999,999 mínusz 2,999,999,999,999,998 eredménye helyesen 1 lesz, de az is lehet, hogy helytelenül nulla. Ez itt egy hiba Néhány további példa: 1,999,999,999,999,999 mínusz 1,999,999,999,999, helytelenül nulla, de a 1,999,999,999,999,999 mínusz 1,999,999,999,999,993 helyesen hat. A 400,000,000,000,002 mínusz 400,000,000,000,001 helytelenül nulla, de a 400,000,000,000,002 mínusz 400,000,000,000,000 helyesen 2. De még a névadó googollal is hibás eredményt ad: az 1 googol +1-1 googol egyenlet neki 0, pedig valójában 1. Az eredeti tézis szerint a fizikában (különösen az elméleti fizikában) soha nem td tudunk egyetlen hipotézist téitszembesíteni a valósággal, lóá lés a szembesítés alapján ítélni a helyessége felől, mert elméleteink nem egyenként állnak a tapasztalat ítélőszéke elé, mindig csak egy csoportjukat tudjuk tesztelni. Ha egy elmélethalmaz következményét kísérlettel szembesítjük, és a tapasztalat nem lesz összhangban azzal, amit az elmélet alapján várnánk, csak annyit tudunk mondani, hogy valahol hiba van a rendszerben, pusztán logikai alapon nem állapíthatjuk meg, hogy hol pontosan. Seite 5 5 Seite 6 6

4 Ugyan Duhem nagyhatású munkája kifejezetten a fizikai elméletekkel foglalkozott, lk a holizmust és aluldetermináltságot ld á t kiterjeszthetőnek th tő ktartotta t tt minden olyan tudományra, ahol a törvények absztrakt szimbolikus nyelven fogalmazódnak meg. Érvelésében nagy szerepet kap annak a felismerése, hogy a fizikai kísérlet során a jelenségeket a kutató nem pusztán közvetlenül megfigyeli, hanem a jelenség pontos megfigyelése a jelenség interpretációjához kapcsolódik, ez az értelmezés a megfigyelés során szerzett konkrét adatokat absztrakt és szimbolikus reprezentációkkal cseréli fel, ahol a kapcsolatot a megfigyelő által elfogadott elméletek hozzák létre (Duhem 1954: 147). Amilyen mértékben más tudományok elvileg akár a társadalomtudományok is a fizika esetében leírt módszerekhez hasonlókat használnak, Duhem megállapításai ezekre is érvényesek lesznek. A tétel horizontális kiterjesztése tehát nem ellentétes Duhem elképzeléseivel de mivel munkájának tárgya a fizika, erre nem fordít különösebb figyelmet. Seite 7 7 Seite 8 8

5 Duhem bizonyos diszciplínák esetében mint a kémia egyes területein vagy a fiziológiában a megfigyelési állításokat problémamentesnek tekintette. Ezeken a területeken a kísérletező közvetlenül a tényekből következtet és módszere a nagyon figyelmes józan ész, de itt a matematikai elmélet szimbolikus reprezentációi még nem kerültek bevezetésre (Duhem 1954: 180). Tehát nem a kutatási terület, hanem az absztrakt és szimbolikus reprezentációkat bevezető módszer jelöli ki a duhemi érvelés érvényességét. A demarkációs kritérium a nyelv bizonyos speciális használata. Ez röviden úgy foglalható össze, hogy a gyakorlati tényeket le kell fordítani elméleti tényekre, és ezeket rendszerezik a matematikailag kifejezhető törvények. A törvényeket egy (fizikai) elmélet egyesíti. Duhem nemcsak aluldetermináltságról beszél, hanem szimbolikus indetermináltságról is azokban az esetekben, ahol a mindennapi élet gyakorlati tényeit absztrakt, szimbolikus nyelven megfogalmazott elméleti tényekké kell átalakítani, vagyis lefordítani. Az indetermináltság a fordítási folyamat problematikusságára utal, hiszen a fordítás alattomos (Duhem 1954: 133). Mivel egy gyakorlati tényt végtelen sokféle módon fordíthatunk elméleti ténnyé (és a folyamat empirikusan alulspecifikált), ez a probléma minden esetben fennáll, ahol a természetet matematizáljuk matematizáljuk. De ez a probléma ott nem jelentkezik, ahol a kísérletező közvetlenül a tényekből következtet. Fontos, hogy ebben az esetben Duhem szerint egy hipotézisnek közvetlen konzekvenciái vannak a megfigyelésekre nézve, valamint egy hipotézis véglegesen cáfolható a megfigyelés által. Mind az ún. szeparabilitás, mind a falszifikálhatóság jellemző ezekre a területekre. Pierre Duhem, tudománytörténész, termodinamika, 1916-ben halt meg Duhem holista, azt tartja, hogy a fizika szemben a gépekkel és óraművekkel, amelyek szétszedhetők és egyes alkatrészei a jobb működés érdekében kicserélhetők valójában olyan, mint az emberi szervezet, amelynek nem lehet egyetlen megválasztott részletét működtetni anélkül, hogy más, tőle igen távol eső ő részeket ne hoznánk ugyanakkor működésbe. Ha valami elromlik a rendszer (az organizmus) működésében, a fizikus (az orvos) nem szedheti szét az elméletrendszert, nem szigetelheti el és veheti ki az egyetlen hibás részt (nem vághatja fel a beteg hasát), az egészet kell, hogy megpróbálja rendbe rakni (meggyógyítani). Ha Duhem előre látta volna az orvostudomány 20. századi, közel sem ilyen holista fejlődését, valószínűleg más analógiát választ. Seite 9 9 Seite 10 10

6 Seite Seite 12 12

7 Neurathnál keveredik a szemantikai és az ismeretelméleti holizmus, amelyet a későbbiekben kb választunk el. Seite Seite 14 14

8 Duhem úgy gondolja, a fizikus józan eszére hallgatva gyakran mégis döntésre jut afelől, hogy melyik elméletet t kell elvetni vagy melyik összetevőit cseréli le egy elmélethalmaznak, ebben azonban nem a szigorú logika fogja vezetni, hanem a józan ész és a kutatási tapasztalata. Duhem tehát, a gyakorló fizikus, fontos szerepet tulajdonít a kutató józan kompetenciájának, még akkor is, ha pontosan tudja, hogy különféle fizikusok különféle pontokon fogják helyesnek tartani az elmélet módosítását. Ahogy a későbbiekből látszik ez egy globális ismeretelméleti holizmus, ahol a nyelvet átfogó elméletnek tekintjük. Nem lehet egyetlen állítást szembesíteni a tapasztalattal, és a tapasztalat nem tud csupán egyetlen állításnak ellentmondani, hanem mindig állítások halmazáról lehet csak szó. (=holizmus) Hiába vizsgálunk egyetlen konkrét mondatot vagy állítást, sőt akár egyetlen egyszavas mondatot, valójában az abban szereplő szó automatikusan kapcsolatot teremt az összes többi, aktuálisan nem vizsgált mondattal (amelyeket már valaha állítottunk vagy valaha állíthatók lennének), és az ezekben szereplő további szavak még további mondatokkal stb.: a kiszemelt egyetlen, akár egyszavas mondatra vonatkozó döntésünknek lesznek további következményei, amelyek érintik mindazon mondatokat, amelyben az adott szó már szerepelt vagy elvileg szerepelhet, sőt még további mondatokat is érinthetnek. Azaz: sohasem csak egyetlen állítás egyezik vagy ütközik a tapasztalattal, hanem állítások halmaza. Az ismeretelméleti holizmus értelmében a tapasztalati állításoknak a tapasztalattal való ütközése esetén több lehetőségünk van az ütközés feloldásra: nincs kézenfekvő, k ő nincs kitüntetett t t tt feloldás ldá bármely állítás igazságához ragaszkodhatunk, ha készek vagyunk a rendszer egy másik részének, azaz más állítások igazságának megváltoztatásához, és nincs önmagában adott megoldás, hogy mely állítások igazságához ragaszkodjunk, és melyekét adjuk fel. Még az adott pontig a tapasztalatot egyféleképpen kezelő egyazon nyelvnek is adott pillanatban alternatív olyan kiterjesztései jöhetnek létre, amelyek az új, ellentmondó tapasztalatot különbözőképpen szándékoznak kezelni: különböző állításokat fognak igaznak tartani, különbözőképpen fogják tagolni a világot. Seite Seite 16 16

9 * Bármelyik jelentésegyezési (szinonimitási) viszonyt feladhatjuk a másik a rovására: á a korábbi tapasztalatok t t éppen a jelentésegyezések é miatt nem adnak támpontot abban, hogy melyiket tartsuk meg, és melyiket adjuk fel, miközben a döntésnek komoly (például jogi, házastársi örökösödése) kihatásai lehetnek: nincs olyan korábbi tapasztalat, amely segítene eldönteni, hogy a férj szót alatt csak és kizárólag a nős férfiakat értsük, amikor is a házasságban élő azonos nemű férfiak értelemszerűen nem lesznek férjek, vagy a férj szó alatt a tágabb házas férfi szót értsük, amikor is a férjek értelemszerűen nem lesznek nős férfiak. A férj szónak nincs olyan empirikusan ik kitüntetett t t tt jelentése, vagy jelentéskomponense, amely vezetné ennek az új szituációnak a kezelését. Megint csak nem arról van szó, hogy nem lehet valamilyen szempont szerint dönteni, hanem arról hogy ez a döntés nem vezethető le, nem alapozható a korábbi tapasztalatnak való megfelelésre, hiszen a baj éppen az, hogy ez alapján mindkettő megoldás képviselhető. Seite Seite 18 18

10 * Minden további megfigyelés logikailag csak növeli a probléma alulhatározottságát. lh tt á át Mivel minden esetben egy adat (a konklúzió klú hamissága) alapján kellene több adatot (a premisszák között szereplő állítások igazsága, illetve a következtetési szerkezet alkalmazhatósága) meghatározni. Seite Seite 20 20

11 * Ez a globális szemantikai holizmus tétele. Ha az állításoknak a teljes nyelvnél kisebb, de az egyedi állításoknál nagyobb halmazait helyettesítjük a nyelv helyére (pl. egyes elméleteket), akkor különböző mértékű holizmushoz juthatunk. Gyakran elegendő, ha az állítások szoros kölcsönös szemantikai összefüggését csak egy elmélet és az alkalmazási területére vonatkozó állításokon belül tételezzük fel, azon kívül pedig megelégszünk lazább kapcsolatokkal. Ez egy mérsékelt holista álláspont. ** A fenti tézis semmi esetre sem jelenti azt, hogy nyelven kívüli tényezők ne gyakorolnának befolyást a jelentésre. De a nyelven kívüli faktorok, a világ, a nyelvhasználók konvenciói és más hasonló tényezők csak a nyelv egészén keresztül működnek, és nem lehet őket egyes nyelvi elemekhez közvetlenül hozzárendelni függetlenül a többi nyelvi elemhez történő hasonló hozzárendelésektől. Seite Seite 22 22

12 * Ez a globális holizmus tétele. Ha az állításoknak a teljes nyelvnél kisebb, de az egyedi állításoknál nagyobb halmazait helyettesítjük a nyelv helyére (pl. egyes elméleteket), akkor különböző mértékű holizmushoz juthatunk. Gyakran elegendő, ha az állítások szoros kölcsönös szemantikai összefüggését csak egy elmélet és az alkalmazási területére vonatkozó állításokon belül tételezzük fel, azon kívül pedig megelégszünk lazább kapcsolatokkal. Ez egy mérsékelt holista álláspont. Seite Seite 24 24

13 Seite 25 25