HÍD-programok a köznevelési rendszerben Mayer József Hajdúszoboszló, 2013. október 9. mayer.jozsef@ofi.hu
Miről szeretnék ma beszélni? Miért váltak szükségessé a HÍD-programok? Hogyan függ össze ez a szakiskolai közismereti programok fejlesztésével? Mi a szerepe az OFI-nak a fejlesztésben? Eredmények
Az alapprobléma Ankét a Pedagógiai Szemlében, 1967. február 17. Bakonyi Pál: A szocializmus: osztály nélküli társadalom, amelyben a politikai szükségszerűség, hogy ne tegyünk adminisztratív eszközökkel származás szerint megkülönböztetést növendékeink között. Az azonban kétségtelen, hogy a mi konkrét, szociális körülményeink között nem indulnak egyenlő feltételekkel a tanulók az iskolában. De az valószínű, hogy teljesen egyenlő feltételek még hosszú történelmi korszakon át sem fognak létrejönni. Fő problémának azt látja, hogy a budapesti középiskolákból a fizikai dolgozók gyermekeinek a 37,6%-a morzsolódik le, szemben a szellemi dolgozók gyermekeinek 5,8%-val. Javaslata: önállóság fejlesztése az ismeretek megszerzésében, az iskola oldja meg a tanulási nehézségekből adódó feladatokat, s ezeket ne hárítsa szülőkre, az órai munka hatékonyságának növelése érdekében szükségesnek tartja a differenciált foglalkozások bátrabb alkalmazását, a tanulók jobb és alaposabb megismerését. 3
A vita folytatódik Gazsó Ferenc (vezető szakfelügyelő): Valamennyi rendelkezésünkre álló adat azt igazolja, hogy az iskola nyolc, sőt tizenkét évi munkával sem tudja eléggé hatékonyan ellensúlyozni a családi környezet adta művelődési hátrányokat. Kiss Árpád: Igen finom módon kell a követelményeket és az előrehaladás ütemét az egyes tanulókhoz is hozzáigazítani. Ballér Endre: amíg ezen és más feladatokon belül (módszertan, tanulókkal való bánásmód stb. M. J.) nem történik jelentős előrelépés, addig a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás nem lehet eredményes. Kozma Tamás: A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást a gazdaság igényei is megkövetelik. 4
Az elméleti alapok megteremtése: 2002 2005 Mire irányult a figyelem? 5
Az iskolaierőszak-kutatás eredményei újra a szakiskolára irányították a figyelmet 2008 2010 6
A 16 éves tanulók létszámaránya a teljesítménycsoportokban az iskolatípusok szerint (%) Forrás: Monitor 95. A tanulók tudásának mérése szerkesztette: Vári Péter OKI, 1997. 164.o. 7
8
9
Az iskolázottság várható alakulása 40 35 30 25 20 15 10 8 osztálynál kevesebbet végzettek aránya 8 osztályt végzettek aránya középfokú végzettséggel rendelkezők aránya felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 5 0 2001 2006 2011 2016
A legnagyobb probléma: a nem tanulók 100 90 80 70 60 50 40 Összes továbbtanuló Nem tanul 30 20 10 0 1985/86 1986/87 1987/88 1988/89 1989/90 1990/91 1991/92 1992/93 1993/94 1994/95 1995/96
A második nagy probléma: a kimaradók 35 30 gimnázium 25 SZKI 20 SZmK 15 Összes kimaradó 10 5 Az összes kimaradó a 18 évesek között 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998
Milyen iskolára van szükségünk? Olyan intézményre, amelyre a személyre szabott pedagógia alkalmazása, a kompetenciaalapú megközelítés a jellemző, amely elfogadja a változó és sokféle szükségleteket és célokat, a tanulói sokféleség kezelését örömforrásnak tartja. Nemcsak a tudás átadásának, hanem a tanulás megszervezésének is a színhelye. Olyan műhely, amelyben a résztvevőknek egyéni tanulási céljaik és ezek megvalósítására szervezett programjuk van. Az iskolai tanulás eredménye a biztos munkaerő-piaci jelenlét. Ez azt jelenti, hogy az iskola elkötelezi magát a társadalmi-gazdasági környezet által megkívánt releváns tartalmak közvetítésére. 13
HÍD I. program 1. A középiskolában fel nem vett tanulók számára 2. Javaslat: Szakiskolák indíthassák Tartalom Bevezető hét: ismerkedés, támogató ajánlások Búcsúzó hét: visszacsatolás, támogató ajánlások Folyamatos munka Óra/hét Felhasználható óraszám a tanévben Életpálya-tervezés, szakmaismeret Műveltségterületekhez köthető fejlesztési idő Időkeretek 1 hét (30 óra) 1 hét (30 óra) 34 hét 30 óra 1020 40% (cca.400 óra) 60 % (cca.600 óra) Felhasználható óra/modul 20-25 óra 14
HÍD II. program Általános iskolai végzettséggel nem rendelkező tanulók számára Évfolya m/ Tantárgy ak Kommuni káció és anyanyel v Élő idegen nyelv (angol, német) Matemati ka Társadal om és Termész etismeret HÍD/2/1 heti 24 közisme reti óra A 2 éves 1 év HÍD/2/2 heti 17 közisme reti óra A 2 éves 2. év HÍD/2/1 heti 16,5 közisme reti óra B 2 éves 1 év HÍD/2/2 heti 10 közisme reti óra B 2 éves 2. év HÍD/2/1 heti 31,5 közisme reti óra C 1 éves 4 3 3 2 5 4 3 3 2 5 4 3 3 2 5 3 2 1,5 1 4 3 2 1,5 1 4 jelenkorismeret Alapvető 1 1 0,5 1 2 munkavál lalói és életpályaépítési modulok Testnevelé 2 2 2 - - s és sport* Osztályfőn öki (osztálykö zösségépítő program) 1 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret: pl. informatik a 2-1 - 5,5 15 Összesen 24 17 16,5 10 31,5
A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok Az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának fejlesztése a) Pedagógiai koncepció Külső fórumok, szakmai Egyeztetések Disszemináció d) Eszközök b) a tanulásitanítási program c) tanításitanulási egységek leírása e) az értékelés és eszközei f) célzottan fejlesztett továbbképzési programok g) támogatás, tanácsadás, szakmai fórumok, a program karbantartása 16
A tanuló bevonására és pozitívumokra építő tanulás a modulokon belül Modellezés ( moderálás ): feladat-adás Ráhangolódás, előkészítés: nyílt, tanuló-központú, interaktív Egyéni, csoportos, felfedező, differenciált stb. feladatvégzés. Reflexiók a ciklus újraindítása Fejlesztő értékelés, önértékelés Monitoring értékelés hogyan valósultak meg a közös célok
Köszönöm a figyelmüket! mayer.jozsef@ofi.hu www.ofi.hu