Innováció és eredményesség az alacsony státuszú iskolákban Széll Krisztián szell.krisztian@ppk.elte.hu ELTE PPK, Neveléstudományi Intézet OFI-EKE Nyíregyházi Egyetem XVII. ONK 2017. november 9.
Elemzési célok, kérdések * Cél: Az iskolai innovációs folyamatok és az iskolák eredményessége közötti kapcsolat feltárása, figyelembe véve az iskolák tanulói összetétel alapján meghatározott társadalmi-gazdasági státuszát is. Kutatási kérdések: Mennyiben függ össze az iskolák innovációs környezete, eredményessége és társadalmi-gazdasági státusza? Milyen releváns tényezők valószínűsíthetik az egyes iskolák, iskolacsoportok között az innovációs folyamatokban megmutatkozó különbségeket? * Az elemzés az Innova kutatás (OTKA/NKFIH azonosító: 115857) keretei között készült.
Adatforrás I. (innováció) A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban c. OTKA által finanszírozott projekt (Innova) A kutatás 2016 februárban indult Kutatásvezető: Halász Gábor http://www.ppk.elte.hu/nevtud/fi/innova 1. Online kérdőíves felmérés (2017 februári adatbázis) Óvodától felsőoktatási intézményeken át a piacon működő szervezetekig (teljes minta: n=4 853, ebből általános iskolai képzést (is) nyújtó iskola: n=1 482) => szervezeti jellemzők, innovációs tevékenység, konkrét innovációk Jelen elemzés csak az általános iskolai adatokra épül => 2014 2016 között (3 év) eredményességi mutatóval (OKM: PHÉ) rendelkező általános iskolai képzést (is) nyújtó iskolák (n=754)
Adatforrás II. (iskolai státusz, eredményesség) 2. Országos kompetenciamérés (OKM) évenként összekapcsolt telephelyi szintű adatbázisai (2014 2016) 3. Köznevelési feladatot ellátó intézmények statisztikai célú adatszolgáltatása során (KIR-STAT: 2014/2015 2016/2017) Elemzés alapja a 3 összekapcsolt adatbázis.
A munkatársaink által kezdeményezett újítások nyomán az eredményesség érzékelhetően javult. Saját munkatársaink találtak ki a szervezet eredményességét szolgáló új megoldásokat. Valamelyik kollégánk az oktatás, képzés, nevelés területén a korábbi gyakorlattól jelentős mértékben eltérő megoldásokat kezdett alkalmazni 5 féle speciális innováció: (1) tanórákon alkalmazott módszereket és eszközöket, (2) tanórán kívüli tevékenységeket, (3) technikai eszközök újszerű alkalmazását, (4) szervezet belső működését és (5) külső kapcsolatokat érintő innovációk Leírást készítettünk a szervezetünkön belül kialakult jó gyakorlatról, újításokról. Adatokat gyűjtöttünk és elemeztünk az újítás hatásáról. Átvettük külföldi szervezet bevált újításait. A média tudósított az újításunkról. Valaki más átvette a mi újításunkat. Érdeklődő kollégák más szervezetektől megkerestek minket. Átvettük hazai szervezet bevált újításait. Általános innovációs aktivitás Speciális innovációs aktivitás Innovációs tudásmegosztás Innováció mérése Főkomponens-elemzés: Megőrzött információ: 33,3% KMO=0,820 (p<0,001) Cronbach α=0,825 n=754 ÖSSZETETT INNOVÁCIÓS MUTATÓ
Iskola társadalmi-gazdasági státusza Iskola státusza Az iskolába járó tanulók társadalmi-gazdasági státuszának iskolai szintű átlaga. Alacsony társadalmi-gazdasági státuszú iskola: az átlagosnál jelentősen magasabb arányban tanulnak olyan diákok, akik társadalmi-gazdasági szempontból kedvezőtlen helyzetben vannak. A telephely tanulói összetétel-index (OKM): az átlag feletti, illetve a nagyon rossz anyagi körülmények között élők, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők, a veszélyeztetettek, az iskolában térítésmentesen vagy kedvezményesen étkezők, az ingyenes tankönyvben részesülők, a nevelési segélyben, szociális támogatásban részesülők, a munkanélküli, illetve a diplomás szülőkkel rendelkező tanulók aránya.
Iskolai eredményesség mérése Fókusz: nyolc évfolyamos általános iskola 8. évfolyama iskolai szintű vizsgálat mind a matematika, mind a szövegértés területén 2014 és 2016 között évenként (OKM telephelyi szintű kutatói adatbázisai) Eredményességi mutató: hozzáadott érték típusú megközelítéssel (PHÉ) kollektív iskolai eredmény
Pedagógiai hozzáadott érték (PHÉ) Évenként futtatott súlyozott lineáris regressziós modellek (WLS) Eredmény/függő változó: abszolút teszteredmény (iskolai szintű átlag) Magyarázó/független változók: o A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya az iskolában (iskolák átlagos tanulói összetételének kiszűrése). o Iskolába járó tanulók 2 évvel korábbi matematikai és szövegértés teljesítményeinek iskolai szintű átlagai (az előzetes tudás, veleszületett képességek, a megelőző környezeti körülmények kiszűrése). Végső, iskolai szinten számolt PHÉ (külön a matematika és külön a szövegértés képességterületre): 3 év (2014 2016) átlagai
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya mutató indoklása Adathiány Tanulóiösszetétel-index: évente ~10% (OKM) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya: évente ~0% (KIR-STAT 2014-től) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya Tanulóiösszetétel-index r= 0,856 * *p<0,01
Iskolai státusz, innováció és eredményesség ITEMEK Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya (%) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya (%) Összetett innovációs mutató PHÉ: matematika (pontszám) PHÉ: szövegértés (pontszám) 1 0,067 0,014 0,020 Összetett innovációs mutató 0,067 1 0,027 0,067 PHÉ: matematika (pontszám) 0,014 0,027 1 0,532 * PHÉ: szövegértés (pontszám) 0,020 0,067 0,532 * 1 *p<0,01
Iskolacsoportok Három klaszter (nem hierarchikus k-közép klaszterezéssel) 1. iskolacsoport: legkedvezőtlenebb státusz, magas eredményesség, inkább innovatív 2. iskolacsoport: kedvezőtlenebb státusz, gyenge eredményesség és innováció 3. iskolacsoport: legkedvezőbb státusz, átlagos eredményesség, leginkább innovatív Klaszterképző ismérvek ÁTLAG (n=754) 1. klaszter (n=140) 2. klaszter (n=201) 3. klaszter (n=413) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya (%) 26,7 47,3 35,9 15,0 Összetett innovációs mutató 0,000 0,040 0,174 0,071 PHÉ: matematika (pontszám) 0,6 37,6 37,7 6,7 PHÉ: szövegértés (pontszám) 1,4 33,6 30,2 5,8
Iskolacsoportok tanulói összetétele Iskolacsoportok Legkedvezőtlenebb státusz, magas eredményesség, inkább innovatív (n=140) Kedvezőtlenebb státusz, gyenge eredményesség és innováció (n=201) Legkedvezőbb státusz, átlagos eredményesség, leginkább innovatív (n=413) Tanulóiösszetételindex * Roma HHH arány (%) * tanulók aránya (%) * -3,640 20,5 26,3-1,961 15,1 21,9 3,017 2,3 5,1 Együtt (n=754) 0,454 9,1 13,5 *p<0,01 DE: a két kedvezőtlen státuszú iskolacsoport között a roma tanulók arányát tekintve nincs szignifikáns különbség.
Innovációs tudásmegosztása, és az innovációt akadályozó tényezők jelenléte az iskolacsoportokban 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0-0,1-0,2 Legkedvezőtlenebb státusz, magas eredményesség, inkább innovatív (n=140) Kedvezőtlenebb státusz, gyenge eredményesség és innováció (n=201) Legkedvezőbb státusz, átlagos eredményesség, leginkább innovatív (n=413) -0,3 *p<0,01 Innovációs tudásmegosztás* Szervezeten belüli akadályozó tényezők Szervezeten kívüli (igénybevevők) akadályozó tényezők* Akadályozó tényezők*
Iskolacsoportok pedagógusállománya Iskolacsoportok Pedagógusok összlétszáma (fő) ** Nevelő, oktató munkát segítők aránya (%) ** Átlagos fluktuáció ((Belépő+távoz ó)/pedagógus ok száma)*100 (%) * Egy pedagógusra jutó továbbképzés (elmúlt 5 évben) átlagos száma * Legkedvezőtlenebb státusz, magas eredményesség, inkább innovatív (n=140) 25,0 11,6 18,4 1,17 Kedvezőtlenebb státusz, gyenge eredményesség és innováció (n=201) Legkedvezőbb státusz, átlagos eredményesség, leginkább innovatív (n=413) 27,8 11,3 20,1 1,01 36,5 9,4 17,9 0,93 Együtt (n=754) 32,1 10,3 18,6 0,99 *p<0,05; **p<0,01. DE: a két kedvezőtlen státuszú iskolacsoport között a nevelő, oktató munkát segítők arányát tekintve nincs szignifikáns különbség.
Szakképzettség nélkül tanító pedagógusok előfordulása az iskolacsoportokban Legkedvezőtlenebb státusz, magas eredményesség, inkább innovatív (n=140) 54% 21% 13% 13% Egyik évben sem fordult elő Egy évben előfordult Két évben előfordult Mind a három évben előfordult Kedvezőtlenebb státusz, gyenge eredményesség és innováció (n=201) 52% 19% 14% 15% Legkedvezőbb státusz, átlagos eredményesség, leginkább innovatív (n=413) 74% 14% 6% 7% 0% 20% 40% 60% 80% 100% *p<0,01
Pedagógushiány előfordulása az iskolacsoportokban Legkedvezőtlenebb státusz, magas eredményesség, inkább innovatív (n=140) 13% 16% 15% 56% Egyik évben sem fordult elő Egy évben előfordult Két évben előfordult Mind a három évben előfordult Kedvezőtlenebb státusz, gyenge eredményesség és innováció (n=201) 10% 17% 19% 53% Legkedvezőbb státusz, átlagos eredményesség, leginkább innovatív (n=413) *p<0,01 22% 19% 25% 34% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Elsősorban idegen nyelv, természettudományos tantárgyak, matematika, humán tárgyak, képességfejlesztő tárgyak esetén.
Szakmai tevékenység (folyóirat publikálás, tankönyvírás, bizottsági részvétel) előfordulása az iskolacsoportokban Legkedvezőtlenebb státusz, magas eredményesség, inkább innovatív (n=140) 49% 20% 13% 19% Egyik évben sem fordult elő Egy évben előfordult Két évben előfordult Mind a három évben előfordult Kedvezőtlenebb státusz, gyenge eredményesség és innováció (n=201) 54% 18% 13% 16% Legkedvezőbb státusz, átlagos eredményesség, leginkább innovatív (n=413) 34% 16% 19% 31% 0% 20% 40% 60% 80% 100% *p<0,01
Összegzés Nincs egyértelmű, közvetlen lineáris kapcsolat az innováció és az iskolai státusz között. az innováció és az eredményesség között. Az iskolai státusz, eredményesség és innováció közötti összefüggéseket adott iskolákon, illetve releváns ismérvek mentén kialakított iskolacsoportokon belül érdemes vizsgálni (esettanulmányok). Lényegi különbség a kedvezőtlen iskolai státuszú csoportok között Tudásmegosztás Pedagógus-továbbképzéseken való részvétel Szakmai tevékenység (folyóirat publikálás, tankönyvírás, bizottsági részvétel)
Köszönöm a figyelmet!