PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score számítást alkalmazó, nem-invazív prenatális molekuláris genetikai teszt a magzati 21-es triszómia észlelésére, anyai vérből végzett DNS izolálást követően
A Down-kórról Az embernek 23 pár kromoszómája van, melyek DNS-szálakból és fehérjékből állnak, s az emberre jellemző genetikai információt hordozzák. A kromoszómapárok egyik tagja apai-, a másik anyai eredetű. A leggyakrabban előforduló kromoszóma-rendellenességek a triszómiák. Triszómiáról akkor beszélünk, ha egy adott kromoszómából három található a sejtekben a normálisan előforduló kettő helyett. A leggyakoribb triszómia okozza a Down-kórt, mely egyúttal a leggyakoribb, értelmi fogyatékossággal járó genetikai betegség, s alapja a 21-es kromoszóma számbeli többlete ( 21-es triszómia ). A Down-kór kialakulásának kockázata a magzatokban az anyai életkor előrehaladtával nő: míg egy 30 éves várandós esetében az életkorból adódó alapkockázat a rendellenesség előfordulására 1:1000 (tehát ezer terhességből egy beteg magzat várható), addig 40 éves korban a kockázat már ennek tízszerese, vagyis minden 100. terhességben várható a Down-kór kialakulása. A Down-kór jellegzetes tünete az értelmi fogyatékosság, ehhez társulhatnak különböző rendellenességek, mint például szívhibák, az emésztőrendszer rendellenességei, Alzheimer-kór, izomhypotónia. 2
A magzati Down-kór diagnosztikája és hagyományos szűrése A magzati Down-kór diagnosztikájához magzati genetikai anyagra sejtekre vagy DNS-re van szükség, amit invazív beavatkozások (magzatvíz-mintavétel vagy lepényszövet-mintavétel CVS) segítségével nyerhetünk. Mivel a szülészeti genetikai tanácsadás során a leggyakrabban előforduló kérdések a magzati kromoszóma-rendellenességekre, s ezen belül a Downkórra vonatkoznak, napjainkban a legtöbb invazív beavatkozás a magzati Down-kór kimutatása vagy kizárása céljából történik. Ezek a magzati sejtek nyerése céljából végzett orvosi beavatkozások azonban 1 2%-os vetélési kockázattal járnak és nagy pszichés terhet rónak a várandósra. Korábban, a várandósgondozás keretében minden 35 éves és a feletti kismamának felajánlották a magzati kromoszómavizsgálatot. Ma már az anyai életkor alapján végzett kockázatmeghatározásnál megbízhatóbb szűrőmódszerek is léteznek a Down-kór szűrésére. Az ilyen szűrővizsgálatokat az anyai vérben meghatározható különböző markerek és ultrahanggal vizsgálható bizonyos jelek együttes értékelése alapján végzik, az anyai életkor figyelembe vételével. Ezeknek a vizsgálatoknak köszönhetően pontosítható az adott terhességben a Down-kór specifikus kockázata, s ezáltal szűkíthető azoknak a várandósoknak a köre, akiknél a magzati kromoszóma-vizsgálat javasolt. A szűrőmódszerek korlátja ugyanakkor, hogy nem direkt genetikai megközelítést alkalmaznak egy genetikai betegség (21-es triszómia) felismerésére, hanem a betegség feltételezett külső jeleit vizsgálják indirekt, nem genetikai módszerekkel, és így próbálnak következtetni a Down-kór esetleges magasabb rizikójára. Az indirekt szűrőmódszerekkel nem ismerhető fel a Down-kóros magzatok mintegy 5 15%-a (szűrőmódszertől függően, ezek a fals negatív szűrések), ugyanakkor ezek a tesztek a szűrések 5 10%-ban fals pozitív eredményt adnak, s az ilyenkor felajánlott invazív beavatkozások nem Down-kóros, hanem egészséges magzatokat veszélyeztetnek. Mindezek miatt nagy volt az igény egy biztonságos, pontos és egyszerű vizsgálatra, mely képes nyilatkozni a magzat esetleges genetikai betegségeiről. 3
A magzati Down-kór tesztelésének új lehetősége, a PrenaTest A PrenaTest olyan mérföldkő a magzati diagnosztikában, mely megvalósítja azt a régi vágyat, hogy a magzat és az anya veszélyeztetése nélkül, nagy biztonsággal lehessen kimutatni a magzat genetikai rendellenességeit, a várandósság korai szakaszában, akár már a 12. héttől. A teszt tudományos alapja: A PrenaTest a várandós vérében található ún. szabad magzati DNS elemzésén alapul. Ez a genetikai anyag nem a sejteken belül, hanem a vérplazmában található, és kisebb szakaszok formájában szabadon kering az anya vérében. Az anyai vér, az anya DNS-én kívül átlagosan 10% magzati genetikai anyagot, szabad DNS-t is tartalmaz. Ez a méhlepény elhalt sejtjeiből származik, és folyamatosan kerül a várandós vérébe. A PrenaTest egy olyan molekuláris genetikai módszeren alapul, mely képes az anya vérében keringő szabad DNS szakaszok vizsgálatára, azok eredetének tisztázására (azaz, hogy melyik kromoszómáról származnak) és mennyiségi meghatározására. A Down-kóros (21-es triszómiás) magzat extra mennyiségű, a 21-es kromoszómát reprezentáló szabad DNS-t bocsát az anya vérébe, amely ezzel az új módszerrel rendkívül jó hatékonysággal kimutatható. A szekvenciák számlálása Kromoszóma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 X Y 4
A teszt értékelése: A DNS szakaszok beazonosítása után számítás történik annak meghatározására, hogy a 21-es kromoszómáról származó DNS mennyisége meghaladja-e a normális magzati kromoszómakészlet esetében található menynyiséget. Az adott, vizsgált minta és a referenciaként használt, átlagos mennyiségű (azaz 2 darab) 21-es kromoszómát tartalmazó minták DNS-mennyiségének összehasonlítását a z-score néven ismert statisztikai érték fejezi ki. Ha a z-score értéke 3 alatt van, akkor tipikusan az adott terhességben nincs jelen magzati 21-es triszómia ( negatív teszt ). A 3-at elérő vagy meghaladó z-score értékek általában magzati 21-es triszómia jelenlétére utalnak. Ha a kérdéses minta esetében mért érték és a referenciacsoport medián értéke közötti különbség meghaladja a statisztikailag meghatározott 3-szoros értéket ( pozitív teszt ), akkor a 21-es kromoszóma 99,87%-ot meghaladó valószínűséggel a szokásosnál nagyobb mennyiségben van jelen (azaz magzati 21-es triszómia áll fenn). Ha a PrenaTest eredménye negatív, az azt jelenti, hogy a magzati Down-szindróma nagy biztonsággal kizárható. Mindazonáltal a teszt javallatától függően további vizsgálatok (pl. ultrahangvizsgálat) szükségesek lehetnek, erről bővebb tájékoztatás az eredmény birtokában adható. Ha a PrenaTest eredménye pozitív, akkor a magzat nagy valószínűséggel Down-szindrómával sújtott. Ebben az esetben a magzati Down-kór diagnosztikájára jelenleg alkalmazott invazív genetikai vizsgálattal, rendszerint amniocentézissel kell megerősíteni a diagnózist. 5
A teszt érzékenysége: A kockázatmentes anyai vérvétellel végezhető vizsgálat hatékonysága nemzetközi klinikai vizsgálatokban, nagy beteganyagon került meghatározásra. A PrenaTest hatékonyságát meghatározó vizsgálatok első értékelése szerint a teszt érzékenysége >95%, míg specificitása 99,5%. A fals pozitív arány kevesebb, mint 0,5%. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a vizsgált minták mintegy kétharmadánál, az időközben kifejlesztett speciális mintavételi csövek használatával, valamennyi 21-es triszómiát hordozó eset helyesen került felismerésre (100%-os érzékenység és specificitás). Ennek tükrében sem állítható azonban, hogy a teszt érzékenysége folyamatosan elérheti a 100%-ot. Jelen ismereteink szerint egyetlen Down-szindróma teszt (beleértve az invazív, diagnosztikus beavatkozásokat magzatvízvétel, lepénybiopszia is) hatékonysága sem éri el a 100%-ot, bizonyos biológiai korlátok miatt. Azt mindenesetre igazolták a tanulmányok, hogy a PrenaTest nagy pontossággal, nem invazív módon képes felismerni az anya vérében a magzati Down-kór jelenlétét, igen alacsony fals pozitív arány mellett. Az alacsony fals pozitivitás azért fontos, mert ezáltal lényegesen csökkenthető a szükséges invazív beavatkozások száma, ezzel együtt a magzati veszteség. 6 A magzati 21-es triszómia észlelési arányainak összehasonlítása különféle nem invazív és invazív módszerek esetében (FPR: 0,5%) 100% 90% 80% 70% 60% 50% Hagyományos szűrővizsgálati módszerek PrenaTest Amniocentézis A teszt korlátai: Az esetek igen kis részében (0,8-1%) előfordulhat, hogy az anyai vérben keringő magzati DNS aránya nem elégséges a teszt elvégzéséhez (pl. túlsúlyos várandósoknál). Ilyenkor a PrenaTest nem ad eredményt. A PrenaTest jelenleg csak a 21-es triszómia vonatkozásában ad információt, s nem lehet vele kimutatni a kromoszómák apró szerkezeti eltéréseit, valamint a részleges 21-es triszómiák, vagy csak néhány sejtre terjedő mozaik 21-es triszómiák igen ritkán előforduló eseteit. A teszt jelenleg nem vizsgál más kromoszómarendellenességeket és egyéb genetikai betegségeket.
A várandósok mely csoportjainál javasolt a PrenaTest használata? A PrenaTest elvégzéséhez a várandósoknál az alábbi feltételeknek kell teljesülniük: genetikai tanácsadás (ún. preteszt tanácsadás), illetve szakorvosi tájékoztatás a PrenaTest -ről a terhességi kor a 12. (11+0) és a 20. (19+6) hét között Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy nincs elvi akadálya annak sem, hogy a teszt minden várandósnak felajánlható legyen, mivel a PrenaTest a Down-kórral kapcsolatos genetikai változást mutatja ki direkt módon, s egyedül az anyai vérbe jutott magzati DNS aránya befolyásolja az eredményt, a különböző kozkázati tényezőknek nincs hatásuk a teszt érzékenységére. a páciensnél a magzati 21-es triszómia emelkedett kockázata áll fenn. Ezek a kockázati tényezők a következők: idősebb anyai életkor ( 35 év) normálistól eltérő szérum marker-szintek az anyai vérben ultrahangvizsgálattal látható magzati anomália szerkezeti vagy számbeli kromoszóma-rendellenesség a családban egyéb kockázati tényezők A PrenaTest jelenleg nem alkalmas ikerterhességek vizsgálatára. 7
A PrenaTest magyarországi disztribútora: 1026 Budapest, Gábor Áron utca 74 78. Telefon: +36 1 273 0794 Információs vonal: +36 20 518 1810 E-mail: info@prenatest.hu www.prenatest.hu