Kísérlettervezés alapfogalmak

Hasonló dokumentumok
Kísérlettervezés alapfogalmak

6. Előadás. Vereb György, DE OEC BSI, október 12.

Nagy számok törvényei Statisztikai mintavétel Várható érték becslése. Dr. Berta Miklós Fizika és Kémia Tanszék Széchenyi István Egyetem

Statisztika - bevezetés Méréselmélet PE MIK MI_BSc VI_BSc 1

Kabos: Statisztika II. t-próba 9.1. Ha ismert a doboz szórása de nem ismerjük a

Véletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus.

Anyagvizsgálati módszerek Mérési adatok feldolgozása. Anyagvizsgálati módszerek

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

Normális eloszlás tesztje

x, x R, x rögzített esetén esemény. : ( ) x Valószínűségi Változó: Feltételes valószínűség: Teljes valószínűség Tétele: Bayes Tétel:

e (t µ) 2 f (t) = 1 F (t) = 1 Normális eloszlás negyedik centrális momentuma:

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

biometria II. foglalkozás előadó: Prof. Dr. Rajkó Róbert Matematikai-statisztikai adatfeldolgozás

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

A Statisztika alapjai

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai becslés Statisztikák eloszlása

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Biometria az orvosi gyakorlatban. Korrelációszámítás, regresszió

Matematikai statisztikai elemzések 3.

Bevezetés a hipotézisvizsgálatokba

Biomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János

Matematika A3 Valószínűségszámítás, 6. gyakorlat 2013/14. tavaszi félév

Biometria gyakorló feladatok BsC hallgatók számára

Biostatisztika VIII. Mátyus László. 19 October

Valószínűségszámítás összefoglaló

A maximum likelihood becslésről

Hipotéziselmélet - paraméteres próbák. eloszlások. Matematikai statisztika Gazdaságinformatikus MSc szeptember 10. 1/58

Több valószínűségi változó együttes eloszlása, korreláció

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok.

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Statisztika I. 4. előadás Mintavétel. Kóczy Á. László KGK-VMI. Minta Mintavétel Feladatok.

Biomatematika 2 Orvosi biometria

III. Képességvizsgálatok

Gyakorló feladatok. Az alábbi feladatokon kívül a félév szemináriumi anyagát is nézzék át. Jó munkát! Gaál László

Normális eloszlás paramétereire vonatkozó próbák

VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA TANÍTÁSA

Elméleti összefoglaló a Valószín ségszámítás kurzushoz

Általánosan, bármilyen mérés annyit jelent, mint meghatározni, hányszor van meg

Kiválasztás. A változó szerint. Rangok. Nem-paraméteres eljárások. Rang: Egy valamilyen szabály szerint felállított sorban elfoglalt hely.

BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv

KÖVETKEZTETŐ STATISZTIKA

Kiváltott agyi jelek informatikai feldolgozása Statisztika - Gyakorlat Kiss Gábor IB.157.

y ij = µ + α i + e ij

Statisztikai becslés

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése

Statisztika I. 9. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

2. A ξ valószín ségi változó eloszlásfüggvénye a következ : x 4 81 F (x) = x 4 ha 3 < x 0 különben

Modern műszeres analitika szeminárium Néhány egyszerű statisztikai teszt

y ij = µ + α i + e ij STATISZTIKA Sir Ronald Aylmer Fisher Példa Elmélet A variancia-analízis alkalmazásának feltételei Lineáris modell

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

STATISZTIKA. Egymintás u-próba. H 0 : Kefir zsírtartalma 3% Próbafüggvény, alfa=0,05. Egymintás u-próba vagy z-próba

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Normál eloszlás

Területi sor Kárpát medence Magyarország Nyugat-Európa

Statisztika Elıadások letölthetık a címrıl

A valószínűségszámítás elemei

Elemi statisztika. >> =weiszd= << december 20. Szerintem nincs sok szükségünk erre... [visszajelzés esetén azt is belerakom] x x = n

Közlemény. Biostatisztika és informatika alapjai. Alapsokaság és minta

Mérési hibák

Hipotézis STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Munkahipotézis (H a ) Tematika. Tudományos hipotézis. 1. Előadás. Hipotézisvizsgálatok

STATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Matematikai statisztika. Mi a modell? Binomiális eloszlás sűrűségfüggvény. Binomiális eloszlás

Bevezetés a biometriába Dr. Dinya Elek egyetemi tanár. PhD kurzus. KOKI,

A valószínűségszámítás elemei

14 A Black-Scholes-Merton modell. Options, Futures, and Other Derivatives, 8th Edition, Copyright John C. Hull

Elméleti összefoglaló a Sztochasztika alapjai kurzushoz

Statisztikai következtetések Nemlineáris regresszió Feladatok Vége

Kettőnél több csoport vizsgálata. Makara B. Gábor

Vizuális adatelemzés

Virtualizált környezetek teljesítménymérése és elemzése

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész. Előadások (2.) 2011.

GVMST22GNC Statisztika II. Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet

Alap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )

A mérési eredmény megadása

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

Hipotézis, sejtés STATISZTIKA. Kétmintás hipotézisek. Tudományos hipotézis. Munkahipotézis (H a ) Nullhipotézis (H 0 ) 11. Előadás

Mintavétel fogalmai STATISZTIKA, BIOMETRIA. Mintavételi hiba. Statisztikai adatgyűjtés. Nem véletlenen alapuló kiválasztás

Segítség az outputok értelmezéséhez

STATISZTIKAI ALAPOK. Statisztikai alapok_eloszlások_becslések 1

földtudományi BSc (geológus szakirány) Matematikai statisztika elıadás, 2014/ félév 6. elıadás

A biostatisztika alapfogalmai, konfidenciaintervallum. Dr. Boda Krisztina PhD SZTE ÁOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Biometria az orvosi gyakorlatban. Számítógépes döntéstámogatás

egyenletesen, és c olyan színű golyót teszünk az urnába, amilyen színűt húztunk. Bizonyítsuk

NEVEZETES FOLYTONOS ELOSZLÁSOK

Mérés és modellezés 1

Minőségmenedzsment (módszerek) BEDZSULA BÁLINT

Intervallumbecsle s Mintave tel+ Hipote zisvizsga lat Egyminta s pro ba k Ke tminta s pro ba k Egye b vizsga latok O sszef.

Hipotézis vizsgálatok

Abszolút folytonos valószín ségi változó (4. el adás)

STATISZTIKA. A Föld pályája a Nap körül. Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei, 1687)

Rendszermodellezés: házi feladat bemutatás

Készítette: Fegyverneki Sándor

Populációbecslések és monitoring

Méréselmélet MI BSc 1

STATISZTIKA ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Mi a modell? Matematikai statisztika. 300 dobás. sűrűségfüggvénye. Egyenletes eloszlás

Számítógépes döntéstámogatás. Statisztikai elemzés

Mi az adat? Az adat elemi ismeret. Az adatokból információkat

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

Átírás:

Kísérlettervezés alapfogalmak Rendszermodellezés Budapest University of Technology and Economics Fault Tolerant Systems Research Group Budapest University of Technology and Economics Department of Measurement and Information Systems 1

Kísérlettervezés Cél: a modell paraméterezése a valóság alapján o Vagy absztrakt modell a konkrét modell alapján Információt kísérletek révén szerzünk o Pontosan mit szeretnénk tudni? o Ehhez milyen megfigyelést, hányszor kell elvégezni? o A kapott eredményekből mire lehet következtetni? (statisztikai) kísérlettervezés (Design of Experiment, DOE) o hatékony eljárás a kísérletek tervezésére és elemzésére o valós és objektív konklúziók levonásához Kísérletterv: még a kísérlet elvégzése előtt 2

Mire jó? Kísérlettervezés o Alternatívák közötti választás o Érzékeny paraméterek, kulcsfaktorok o Megfelelő célérték, változékonyság csökkentése o Robosztussá tétel Fontos: o Világos cél, egyértelmű eredmények o Kis méret, alacsony költség o Valós viszonyok 3

Számszerű jellemzők mérése Mérjük meg egy jellemző értékét! (1..5) 1 megfigyelés 1 0.9 0.8 0.7 0.6 0.5 0.4 0.3 0.2 0.1 0 Mi van, ha az érték nem állandó? Véletlenszerű változás végezzünk több megfigyelést! 1 2 3 4 5 4 Mért érték: 4

Számszerű jellemzők mérése Mérjük meg egy jellemző értékét! (1..5) 5 megfigyelés 1 0.9 0.8 0.7 0.6 0.5 0.4 0.3 0.2 0.1 0 1 2 3 4 5 Számított átlag: 3,6 5

Számszerű jellemzők mérése Mérjük meg egy jellemző értékét! (1..5) 10 megfigyelés 1 0.9 0.8 0.7 0.6 0.5 0.4 0.3 0.2 0.1 0 1 2 3 4 5 Számított átlag: 3,3 6

Számszerű jellemzők mérése Mérjük meg egy jellemző értékét! (1..5) 15 megfigyelés 1 0.9 0.8 0.7 0.6 0.5 0.4 0.3 0.2 0.1 0 1 2 3 4 5 Számított átlag: 3,4 7

Számszerű jellemzők mérése Mérjük meg egy jellemző értékét! (1..5) 30 megfigyelés 1 0.9 0.8 0.7 0.6 0.5 0.4 0.3 0.2 0.1 0 Most már gyanúsan ismétlődik A várható érték alighanem 3,3 és 3,4 közötti 1 2 3 4 5 Számított átlag: 3,3 8

Számszerű jellemzők mérése Mérjük meg egy jellemző értékét! (1..5) 50 megfigyelés 1 0.9 0.8 0.7 0.6 0.5 0.4 0.3 0.2 0.1 0 1 2 3 4 5 Számított átlag: 3,12 9

Számszerű jellemzők mérése Mérjük meg egy jellemző értékét! (1..5) 100 megfigyelés 1 0.9 0.8 0.7 0.6 0.5 0.4 0.3 0.2 0.1 0 A tényleges várható érték 2,86 lenne 1 2 3 4 5 Számított átlag: 2,88 10

Ismétlés: tapasztalati átlag, szórás Valószínűségi változó: E (vizsgálandó jelenség) o Várható érték: μ = E X átlagos viselkedés) o Szórás: σ = E X μ 2 (eltérések mértéke) Mintavétel: x 1, x 2, x t (mérések, megfigyelések) o Tapasztalati átlag: x ҧ = x 1 + x 2 + x t t o Szórásra nem jó: x 1 xҧ 2 + x 2 xҧ 2 + x t xҧ 2 t o Korrigált tapasztalati szórás: x 1 xҧ 2 + x 2 xҧ 2 + x t xҧ 2 t 1 11

Tapasztalati átlag Módszer: számtani átlag képzése o Ismételt megfigyelések o Egymástól függetlenül o Azonos feltételek mellett Kérdések o Hány megfigyelést kell végezni? o A tapasztalati átlag mennyire jellemzi a valódi várható értéket? Először tisztázandó: o A tapasztalati átlag eloszlása 12

Tapasztalati átlag eloszlása Kísérlet = megfigyelések sorozata Megfigyelések sorozatának tapasztalati átlaga: o Egy jellemzőt t db független megfigyeléssel mérve, o majd a mért értékeket átlagolva kapott eredmény Centrális határeloszlás tételéből következik: o Tetszőleges eloszlású jellemző o (de legyen véges m várható értékű és s szórású) o tapasztalati átlaga t esetén közelítőleg o normális eloszlású, o μ = m várható értékkel és σ = s t szórással 13

Tapasztalati átlag eloszlása Kísérlet = megfigyelések sorozata Megfigyelések sorozatának tapasztalati átlaga: o Egy jellemzőt t db független megfigyeléssel mérve, Ökölszabály: ismert szórásnál t>30, o majd a mért értékeket átlagolva kapott eredmény Centrális ismeretlen határeloszlás szórásnál t>100 tételéből következik: után kezd elfogadható lenni a közelítés o Tetszőleges eloszlású jellemző o (de legyen véges m várható értékű és s szórású) o tapasztalati átlaga t esetén közelítőleg o normális eloszlású, o μ = m várható értékkel és σ = s 14 t szórással

A normális (Gauss) eloszlás Valószínűségsűrűség-függvénye: (nem kérdezzük) f x = 1 x μ 2 σ 2π e 2σ 2 Paraméterek o Várható értéke μ m a mi esetünkben o Szórása σ s t esetünkben 15

A normális (Gauss) eloszlás A várható érték körül koncentrálódik A magyarázó ábrát Petter Strandmark tette közzé Creative Commons Attribution 2.5 Generic licenc alatt A normális eloszlású változó o az esetek 68%-ában legfeljebb 1σ messze kerül μ-től o az esetek 95%-ában legfeljebb 2σ messze kerül μ-től o az esetek 99,7%-ában legfeljebb 3σ messze kerül μ-től o... 16

Ismétlés: centrális határeloszlás tétele CLT (Central Limit Theorem) o A minták statisztikáinak átlaga normális eloszlást követ (bizonyos feltételek mellett). o ഥx ~ N mean = μ, σ = s n xҧ a mintaátlag μ a populáció várható értéke s a populáció (empirikus) szórása n a mintaméret 17

Konfidenciaintervallumok Ha tehát a tetszőleges eloszlású, s szórású vizsgált jellemzőről t db (>30) megfigyelést végzünk A tapasztalati átlagáról o 68% biztonsággal kijelenthető, hogy legfeljebb s pontatlansággal becsli m értékét o 95% biztonsággal 2s o 99,7% biztonsággal 3s t t sugarú intervallumba esik t sugarú intervallumba esik És t növelésével gyökösen szűkül az intervallum 18

Konfidenciaintervallumok Ha tehát a tetszőleges eloszlású, s szórású vizsgált jellemzőről t db (>30) megfigyelést végzünk Konfidenciaszint A tapasztalati átlagáról o 68% biztonsággal kijelenthető, hogy legfeljebb s Konfidenciaintervallum pontatlansággal becsli m értékét o 95% biztonsággal 2s o 99,7% biztonsággal 3s t t sugarú intervallumba esik t Egyedi megfigyelés szórása sugara (félszélessége) sugarú intervallumba esik És t növelésével gyökösen szűkül az intervallum 19

Kísérlettervezés példa A várható értékre 30 megfigyelés Cél o Tapasztalati átlag: 2,3 s (jó-e ez? kell még mérni?) o Tapasztalati szórás: s = 1,1 s o 99,7%-os konfidenciaintervallum 0,6 s széles legyen Kísérlettervezés o Elvárt sugár (félszélesség) = 3σ = 20 3s t < 0,3 s (ez a σ az átlag szórása, nem az eredeti mért jellemzőé!) o Ezért t = 121 megfigyelés kell legalább Hol a csalás?

Korrekció Többnyire a tényleges eloszlás paraméterei a priori ismeretlenek (különben minek mérnénk?) Így nem használható fel a tényleges s szórás Csak a tapasztalati szórás használható Gauss/normális helyett Student t-eloszlás o (más konfidenciaintervallumok) t esetén Student normális Ökölszabály: t>100 esetén használható a Gauss 21